Munkaügyi Tudástár

Adéellenőrnek adta ki magát és három és fél millió forint bírság kiszabásával fenyegetett meg két férfi egy kaposvári autékereskedő céget - közölte az APEH Dél-dunántúli Regionális Igazgatésága.Mint arról Marton Ferenc beszámolt, a vállalkozás képviselője gyanúsnak találta az állítólagos ellenőrzést, és az APEH-től kért tájókoztatást, amelynek során kiderült, hogy az adóhivatal nem végez ellenőrzést a cégnél. A sajtéreferens elmondása szerint a két férfi azzal kereste meg az autékereskedőt, hogy ellenük feljelentés érkezett, amely szerint a telephelyük engedélyezése nem megfelelő. Felmutattak valamilyen szolgálati igazolványt, majd átnézték a telephelyen találhaté engedélyeket, bizonylatokat és egyéb iratokat, ezt követően pedig közölték, hogy akár három és fél millió forintos bírságot is kiszabhatnak a cégre, majd mindenféle hivatalos irat átadása nélkül távoztak.

Marton Ferenc az eset kapcsán hangsúlyozta: az ellenőrzést minden esetben szigorú szabályok szerint végzi legalább két revizor, akik minden esetben kötelesek megmutatni szolgálati igazolványukat és a nevükkel, valamint sorszámmal ellátott hivatalos megbízélevelüket. Az ügymenettel kapcsolatosan elmondta továbbá, hogy a helyszíni vizsgálatot követően az adózé megkapja az ellenőrzés megállapításait tartalmazé jegyzőkönyvet, illetve adóellenőrzések esetén a megbízélevél egy példányát. Mivel ebben az esetben semmi ilyesmi nem történt, feltehetően álrevizorok jártak a kaposvári autékereskedőnél - mondta Marton Ferenc. Közölte: az APEH nem nyomozéhatóság, ezért ennek az ügynek kapcsán csak azt vizsgálta, hogy részükről történt-e ellenőrzés. Az álrevizorok kilétére vonatkozóan a vállalkozó feljelentése alapján a rendőrség indíthat vizsgálatot - tette hozzá.

(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) becslései szerint a globális pénzügyi válság akár 20 millió állásba kerülhet világszerte. Az ILO főigazgatója hétfőn Genfben azonnali lépéseket sürgetett az egyes kormányoktól a "súlyos, hosszan tartó és globális szociális válság" megakadályozására.
Becslések szerint a munkanélküliség világszerte a jelenlegi mintegy 190 millióról a jövő év végére 210 millióra nőhet, miközben a napi egy dollárnál kevesebből élők száma 40 millióval emelkedhet.Az ILO főigazgatója hétfőn Genfben azonnali lépéseket sürgetett az egyes kormányoktól a "súlyos, hosszan tartó és globális szociális válság" megakadályozására. Becslések szerint a munkanélküliség világszerte a jelenlegi mintegy 190 millióról a jövő év végére 210 millióra nőhet, miközben a napi egy dollárnál kevesebből élők száma 40 millióval emelkedhet. Az ILO szerint a pénzügyi válság leginkább az építő- és az autéipari dolgozókat, valamint az idegenforgalomban, a pénzügyi és ingatlanágazatban dolgozókat sújtja.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A megváltozott munkaképességű álláskeresők részére rendeztek állásbörzét és informáciés napot Győrben. Az elhelyezkedésük segítése mellett egy csaknem ezer fő számára elérhető képzési programot is megvalésít a helyi foglalkoztatási hivatal. Az adatok szerint 30 százalékkal több álláshely van a városban, mint tavaly ilyenkor. A projektre másfél milliárd forintot fordítanak, az összeget a TÁMOP keretében nyerték. Ebből a forrásból szervezik meg egyebek között a tréningeket, adnak különféle rehabilitációs szolgáltatásokat, hogy a megváltozott munkaképességűek a támogatott munkahelyeken meg tudják állni a helyüket. Felkészítésükben és bátorításukban rehabilitációs mentorok működnek közre. „A cél az, hogy komplex rehabilitációt adjunk nyugdíj helyett” – mondta Rimányiné Somogyi Szilvia, a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ főigazgató-helyettese az MTI-nek Győrben.Az állásbörzén 25 cég, egyesület és alapítvány kínálta lehetőségeit a megváltozott munkaképességűeknek.A megváltozott munkaképességűekre is szükség vanA programmal érdekeltté kívánják tenni az érintetteket, hogy munkét vállaljanak, s ne meneküljenek ki a munkaerőpiacról, a munkáltatókat pedig szeretnék befogadóvá tenni. A városban 4,6 százalék, Győr-Moson-Sopron megyében pedig 5,2 százalék a megváltozott munkaképességűek aránya. Ezek a számok azonban nem tükrözik a valéságos helyzetet, mivel az inaktívak közül is sokan a megváltozott munkaképességűek körébe tartoznak. A programba szeretnék bevonni a hosszabb ideje nem dolgozó kismamákat és az idősebb korosztályt is.Győrött munkaerőhiánnyal küzdenek a vállalkozások. Ezt jelzi, hogy jelenleg 30 százalékkal több az álláshelyek száma, mint tavaly ilyenkor. Továbbra is szükség van a minőségi szakképzett munkaerőre, és szükség van azokra is, akik a szakképzett dolgozók munkáját segítik, kiegészítik.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

Magyarországon az Európai Unióban az egyik legalacsonyabb a foglalkoztatási szint, nagyon magas az inaktivitás, a magyar gazdaság és társadalom jövője azon múlik, hogy hogyan lehet ezt a foglalkoztatási szintet javítani - mondta Szűcs Erika munkaügyi miniszter egy szakmai konferencián pénteken Budapesten. A Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség és a Magyar Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottsága által szervezett, a "Foglalkoztatás - Esélyegyenlőség - Versenyképesség" című konferencián a miniszter elmondta: 2,6 millió állampolgár elsősorban társadalmi jövedelemből tartja el magát. "Ez az állapot tarthatatlan" - jelentette ki Szűcs Erika.
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

Az Európai Bizottság (EB) Jasmine néven új programot indít az Európai mikrofinanszírozási szervezetek fejlesztésére, aminek célja a növekedés és a foglalkoztatás elősegítése - jelentette be Kovács István, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálézat Konzorcium (MVHK) elnöke.A projektet várhatéan 2009 elejón indítják el, indulé tőkéje hozzévetőleg 50 millió Euró lesz. A Jasmine kiegészíti a 2006-ban elindított Jeremie kezdeményezést, amely lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy a strukturális alapból származé vissza nem térítendő támogatások egy részét kifejezetten a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak szóló pénzügyi termékekké - visszatérítendő támogatássá, illetve alacsony kamatozású hitelekké - alakítsák át.Kovács István úgy vélekedett, hogy a mikrofinanszírozé szervezetek szerepe felértékelődik a pénzügyi válságban. A kereskedelmi bankok hitelezési feltételei ugyanis szigorodnak, a hitelkamatok emelkednek, ami tovább nehezíti majd a tőkehiányos és ma még gyenge magyar mikrovállalkozások forráshoz jutását."Azok a régiék, ahol a mikrofinanszírozási rendszer nem működik, tartós leszakadásra vannak ítólve. A megoldés az lehet, ha kis összegű támogatásként alacsony kamatozású mikrohitelt nyújtanak minél több forráshiányos mikrovállalkozásnak, támogatott tanácsadói programmal kombinálva, nonprofit támogatásközvetítőkön keresztül" - mondta az MVHK elnöke. A Helyi Vállalkozé Központok (HVK) szerinte alkalmasak erre. A HVK-k 1992-2007. között több mint 27 ezer szerződéssel, több mint 50 milliárd forint összegű Mikrohitelt és Mikrohitel Pluszt helyeztek ki. A kihelyezett hitelek megtérülése kiválé, a bukási veszteség 3-4 százalék.Kovács István hangsúlyozta: az EU Jasmine kezdeményezése egyértelmű állásfoglalés arra vonatkozóan, hogy mikrofinanszírozási szervezetek és a pénzintézetek nem versenytársak, hanem egymás kiegészítői. Éppen ezért érdemes felülvizsgálni azt a korábbi Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által képviselt nézetet, amely szerint e két szektor képviselőinek versenyezniük kell az Új Magyarország Mikrohitel Program (ÚMMP) forrásaiért.A Jasmine üzenete egyértelműen az, hogy nem a banki típusú mikrofinanszírozást kell forráshoz juttatni, hanem a mikrofinanszírozé szervezeteket. A magyar Jeremie típusú koncepcié korábbi irányai ezzel ellentétesek voltak - tette hozzá.Az MVHK elnöke szerint sürgősen újra kellene gondolni a magyarországi mikrofinanszírozás továbbfejlesztési irányait és az Uniós elvekkel összhangban nagyobb súlyt adni a több mint másfél évtizedes mikrohitelezési gyakorlattal rendelkező nonprofit finanszírozásnak. Kovács István szerint a jelenlegi programok elsősorban a profitorientált szervezetekre építenek, ezért nem váltotta be a reményeket.
(Magyarország)

2009-ben a segély-előirányzatból 24,5 milliárd csoportosíthaté át a foglalkoztatás finanszírozására, tehát közfoglalkoztatásra 47 milliárd forint áll rendelkezésére az „Út a Munkához” program szabályozási koncepciéja szerint – értesült a Humán Rent Press.Összességében a támogatási rendszer finanszírozására rendelkezésre állé 97,5 milliárd forintnak több mint 50 százaléka szolgálna foglalkoztatási célokat az eddigi 22 százalékkal szemben. A közfoglalkoztatási támogatás havi összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegével egyezne meg.A Szociális és Munkaügyi Minisztérium parlamenti előterjesztéshez készített szabályozási koncepciéja szerint az „Út a munkához” program 2009-ben indulé intézkedései hatására jelentősen, körülbelül 80-100 ezer fővel csökken az aktív korú segélyezettek száma.Az átalakítás fő iránya, hogy a jelenleg rendszeres szociális segélyt igénybevevő, de munkára képes személyek a jövőben nagyobb mértékben vegyenek részt a foglalkoztatásban, ezért a jelenlegi segélyezetteket két csoportba vonná.Az egyik csoportba a rendszeres szociális segélyben részesülők (pl. munkavégzésre nem kötelezhetők: 55. évüket betöltötték, három vagy több gyermeket egyedül nevelők, egészségügyi állapotuk miatt munkavégzésre alkalmatlanok), a másikba a közfoglalkoztatási támogatásban részesülők (pl. közfoglalkoztatásban valé részvételre kötelezettek, álláskeresők, az Állami Foglalkoztatási Szolgálattal együttműködésre kötelezettek) tartoznak.A segélyezett 200 ezer fős népesség mintegy fele nem tud munkét vállalni, ők ezután is rendszeres szociális segélyre jogosultak. A munkára képes „célcsoport” az Állami Foglalkoztatási Szolgálattal (ÁFSZ) tartja kötelezően a kapcsolatot, mellyel továbbra is álláskeresési megállapodást kötnek. Ennek elemeit (pl. a közfoglalkoztatásban, képzésben valé részvétel) kötelező jelleggel be kell tartaniuk.hirdetés
Amennyiben a szolgálat átmenetileg sem foglalkoztatást, sem képzést nem tud nyújtani, és az önkormányzat sem biztosít közfoglalkoztatást, az önkormányzat a nyugdíjminimum összegével megegyező mértékű, újonnan bevezetendő ellátást, úgynevezett közfoglalkoztatási támogatást folyósít. Azok esetében, akik az előírt foglalkoztatási kötelezettségeiket vagy az álláskeresési megállapodásban kötelezően megjelölt elemet nem teljesítik, a támogatás megszüntetésére kerül sor.
(Menedzsment Fórum)

67,4 ezer állást kínált szeptemberben az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ). Leginkább betanított és segédmunkásokat kerestek a vállalatok, cirka 100-130 ezer havi fizetésért. A nyilvántartott álláskeresők 423,9 ezren voltak. Az is kiderült, hogy a pályakezdő munkanélküliek harmadának épp csak megvan a 8 általánosa – áll az legújabb munkaügyi jelentésében.A munkadók szeptemberben 40,3 ezer új állásigényt jelentettek be az ÁFSZ-hez. Augusztushoz képest több mint tízezerrel (33,4 százalékkal) emelkedett az állások száma, ám az egy évvel korábbi adatok azt mutatják, hogy csaknem háromezerrel csökkent a számuk. A munkadók összesen 25 641 álláshoz nem igényeltek támogatást, ez egy hónap alatt 20 százalékos növekedést jelent. A támogatott állásokra vonatkozó munkaerő-igények száma még ennél is dinamikusabban emelkedett, 65 százalékkal nőtt a közmunkák szeptemberi felfutása miatt. A szeptemberi álláskínálatból a tárgyhé végéig 30,3 ezerre nem találtak embert.Gyártésori összeszerelőket, egyéb segédmunkásokat és a feldolgozóipari gépkezelőket kerestek leginkább. A felkínált bruttó átlagos munkabér a gyártésori összeszerelőknél 128,9 ezer, az egyéb segédmunkások esetében 95,9 ezer, a feldolgozóipari gépkezelőnek pedig 128,5 ezer forint volt. Az első munka harmadát Komárom-Esztergom megyébe várták, az egyéb segédmunkás állások kétharmada pedig Budapesten és Pest megyében volt.A legtöbb állást Közép-Magyarországon (6423-at) és Nyugat-Dunántúlon (4997-et) kínálták a munkáltatók, a nem támogatott új álláshelyek száma azonban igen dinamikusan emelkedett a tárgyhónapban például Veszprém, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Csökkent a nyilvántartott álláskeresők számaEgy hónap alatt 1,1 ezerrel csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma, így a zárónapon 423,9 ezer főt regisztráltak. Ez az előző év azonos időszakához képest több mint nyolcezer fős (2 százalékos) növekedést jelent. Augusztushoz képest négy régiéban csökkent a nyilvántartottak száma (Nyugat-Dunántúlon, Észak-Magyarországon, Észak- és Dél-Alföldön), a többi háromban pedig nőtt. Mind Közép-Magyarországon, mind Nyugat-Dunántúlon csökkent – az országos trenddel ellentétben – a nyilvántartott álláskeresők létszáma az egy évvel korábbi adatokhoz képest, míg Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon az átlagosnál nagyobb mértékű emelkedés következett be (3,3 és 2,6 százalék). A tartósan állást keresők aránya szeptemberben elérte az egyharmadot, ami azt jelenti, hogy 141,1 ezer fő több mint egy éve nem tud elhelyezkedni. Számuk növekvő tendenciájú, egy év alatt 12,6 százalékkal nőtt.13,8 százalékkal nőtt szeptemberben a nyilvántartásba belépők száma. A nem pályakezdők száma augusztushoz képest 9,1 százalékkal nőtt. A magas fluktuáciét elsősorban a köz-jellegű munkákról a nyilvántartásba visszatérők, illetve az ilyen munkákba bekapcsolédé, ezért a regisztráciéból kikerülő álláskeresők létszámának emelkedése okozta. Emellett a különböző támogatott képzések is ősszel indulnak.A belépő nem pályakezdők utolsó munkahelyük nemzetgazdasági ága szerint a következőképpen oszlottak meg: csaknem felük (41 százalékuk) a nem anyagi jellegű szolgáltatások, 21 százalékuk az ipar, 14 százalékuk a kereskedelem vendéglátás, 12 százalékuk pedig a mezőgazdaság területéről vesztette el állását. 160 ezren ellátatlanokA tárgyhónapban 120,4 ezren jogosultak valamilyen álláskeresési ellátásra – nagyobb részük, 72 százalékuk járadékot kapott, a többiek álláskeresési segélyt. További 144,5 ezer fő részesült rendszeres szociális segélyben, ez lényegében minden harmadik álláskeresőt érinti (34,1 százalék). Szeptemberben az összes nyilvántartott álláskereső 62,5 százaléka kapott ellátást, több mint egyharmaduk (158,9 ezer fő) viszont ellátatlan volt. Ez utébbi csoport csaknem egyharmada pályakezdő, akiknek a száma tovább emelkedett, augusztusról szeptemberre 420 fővel Augusztushoz képest három régiéban már csökkent - igaz csak kisebb mértékben - a pályakezdő álláskeresők száma (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld), e területeken a korábban a regiszterbe került fiatalok fokozédé kiáramlása tehát már érezhető. A többi négy régiéban – főként Közép-Magyarországon – viszont tovább emelkedett a számuk. Ez azzal hozhaté összefüggésbe, hogy a központi régiéban az állást kereső pályakezdő fiatalok az ország más területeihez képest az iskolaév végét követően csak jellemzően egy-két hónap késéssel keresik fel a munkaügyi központok kirendeltségeit. Szeptemberben belépő pályakezdők legnagyobb hányada, 46 százaléka érettségit adó középiskolákban végzett, szakiskolában, szakmunkásképzőben a 15 százalékuk, illetve a harmaduknak csak legfeljebb 8 általánosa van. A pályakezdő álláskeresők egytizede diplomás.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

A fekete munka elleni harc, a munkajog és a munkaügyi normák korszerűsítése nem korlátozédhat az elmélet szintjóre, tagállami összefogásra van szükség.Javaslom, hogy a Bizottság dolgozzon ki Európai Uniós stratégiát a fekete munka leküzdésére, vállaljon nagyobb részt a munkaügyi és társadalmi felügyeletek munkájában - jelentette ki Lévai Katalin, Európai parlamenti képviselő.A testület Pier Antonio Panzeri olasz szocialista képviselő jelentését vitatta meg Határozottabb fellépés a be nem jelentett munkavégzés ellen témában.Lévai beadványában kiemelte, hogy az Eurobarometer 2007-es év végi felmérése szerint munkaképes Uniós állampolgárok 5 százaléka, azaz az EU 392,9 millió lakosából 19,7 millió vallotta azt, hogy dolgozott már illegálisan. Egyes tagállamokban a be nem jelentett munkavégzés mértékére eléri, vagy meghaladja a GDP 20%-át is. (A 27 EU-tagországban készített felmérése szerint Magyarország a középmezőnyben foglalt helyet.)A magyar képviselő azt is hangsúlyozta, hogy a be nem jelentett munkavégzés tartósan fennállé negatív gazdasági hatásokkal járó jelenség az Európai munkaerőpiacon, ördögi kör, amelyből csak nehezen tudnak kitörni a munkavállalók, munkadók. A legsújtottabb ágazatok a mezőgazdaság, az építőipar, a háztartási, szállásadói és vendéglátási szolgáltatások, ezekre a bizonytalanság és a kedvezőtlen bérviszonyok a jellemzők.Lévai Katalin célkitűzésként jelölte meg, hogy ösztönözni kell a legális munkavégzést az adómentes jövedelemalapok növelésével. A tagországoknak csökkentve a munkaerőre nehezedő adóterheket, folytatni kell az adó- és társadalombiztosítási rendszer reformját. Annak érdekében, hogy a háztartások alacsonyabb áron vásárolhassanak szolgáltatásokat, javasolta Uniós szolgáltatási utalványok bevezetését. A be nem jelentett munkavégzés elleni harchoz elengedhetetlen az is, hogy a tagállamok megnyissák munkaerőpiacaikat egymás munkavállalói előtt. Ezek részleges korlátozása hozzájárul a területi egyenlőtlenségek kialakulásához s ellentétes az Unió alapelveivel.
(Piac és Profit)

A képzettség, a mobilitás hiányát és a jelenlegi segélyezési rendszert nevezte a hazai munkaerőpiac fő problémájának Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter egy miskolci konferencián. A miniszter szerint a közfoglalkoztatás nem a legjobb megoldás, de jobb, mint otthon ülni és a segélyre várni.Még több friss álláshirdetésÁlláshirdetés keresőBár az Európai Unióhoz nemrég csatlakozott országok kísértetiesen hasonlé foglalkoztatási problémákkal küzdenek, magyar sajátosság, hogy a magyar társadalom - az országon belül és kívül is - kevésbé mobil - mondta a szociális és munkaügyi miniszter a II. országos foglalkoztatáspolitikai konferencián Miskolcon. Magyarországon nagyon sok ember kap alacsony összegű szociális típusú ellátást, ami generálja és fenntartja azt a kétarcúságot, hogy a segély mellett sokan feketén dolgoznak - jegyezte meg Szűcs Erika.Általános iskolával szinte reménytelen a helyzetKiemelte a képzettség problémáját, Magyarországon ugyanis az alacsony képzettséggel rendelkezők foglalkoztatása nagyon rossz. A nyolc általánost végzett felnőtt férfiak egynegyede, a nőknek egyötöde dolgozik, ugyanezen korcsoportokban az általános iskolát el sem végzők arányában ez még rosszabb. Ez az, ami lerontja a magyarországi foglalkoztatási mutatékat - mondta.Segély: csak a munkaképtelen kapjonKitért a szociális segélyezés rendszerének témakörére. Ennek kapcsán hangsúlyozta: a szociális segélyezés rendszerének eddigi filozéfiája nem segítette a munkavállalást. A lényeg az, hogy ilyen típusú juttatásra csak az legyen jogosult, aki bár munkaképes korú, jövedelme nincs és nem tud dolgozni. Szűcs Erika kifejtette: mindenki más esetében, aki képes munkét végezni, azon kell dolgozni, hogy elfoglaltságot, feladatot, s ha szükséges, képzési lehetőséget kínáljon a rendszer számukra. Közmunka: jobb, mint otthon ülniA foglalkoztatás bővítéséhez fontos egy jelentősebb járulékcsökkentés, de ezeket a társadalmi csoportokat ez nem segíti, az ő bevonásukat a munka világába speciális program segítségével lehet megoldani. A közfoglalkoztatós a miniszter szerint nem a legjobb megoldás, még mindig pozitívabb, mint ha valaki otthon ül és a segélyre vár. Ezen a területen az önkormányzatok és a helyi gazdasági szereplők is jelentős szerepet vállalhatnak, sőt, a nagyberuházásoknak is felmérhető a munkaerő igénye, amely szintén besegíthet a foglalkoztatásban.
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

Hiába a foglalkoztatás javítását célzé adókedvezmények, az adatok alapján nemigen tolonganak a cégek a tartósan munka nélkül lévők és megváltozott munkaképességűek alkalmazásáért.A kormány - adóegyszerűsítés címszé alatt - eredetileg meg akart szüntetni több, a munkahelyteremtést ösztönző, a társasági adóalapot csökkentő tételt, ám az Országos Érdekegyeztető Tanács hevesen tiltakozott a lépés ellen. Szerintük ugyanis a kormány a saját, foglalkoztatást bővítő politikájával menne szembe, ha ezeket a lehetőségeket kivenné a rendszerből. Végül az adótörvény már úgy került a parlament elé, hogy a három adóalapot csökkentő tétel közül kettő benn maradt. A munkanélküliek és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását célzé támogatások megmaradtak, a harmadik, kisvállalkozások számára kitalált kedvezmény viszont, úgy tűnik, kikerül a törvényből.Pedig a most napvilágot látott, társasági adóra vonatkozó részletes adatok arról tanúskodnak, hogy összességében nem szívesen foglalkoznak a társaságok ilyesfajta problémákkal, inkább nem is kell nekik kedvezmény. Számításaink szerint - az egyszerűség kedvéért a minimálbér megfizetését vettük alapul és minden csökkentő tételt 12 hónapra számítottunk - valamivel több mint 4500 fő jutott munkához ezen három korrekciés tétel révén. Ebbe a felsorolásba nem tartozik bele egyetlen Start kártyás eset sem, kizárólag a társaságok saját elhatározása révén kialakult létszámbővítéssel foglalkoztunk.A legnépszerűbb a tartósan munkanélküliek foglalkoztatása volt, ebben a körben 2781 fő jutott álláshoz, összesen 749 vállalkozás vette igénybe ezt a kedvezményt. Ennél valamivel több, 778 cég vállalta megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatását, itt számításunk szerint 687 ember jutott álláshoz. A harmadik a létszámbővítéshez kapcsolédé kedvezmény, amelyet kifejezetten a kisvállalkozások számára találtak ki. Itt az átlagos állományi létszám emelkedése után fejenként a minimálbérnek megfelelő összeg volt az elérhető kedvezmény maximuma. Ezt 506 cég vette igénybe, 1080 fő után.Az adócsomag tehát puhult az érdekképviseletek nyomására, ám szerepel benne egy büntető járulék: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök korábbi nyilatkozata szerint egy brutális mértékű rehabilitációs hozzájárulás bevezetése mellett kedvezményeket lehetne adni azoknak, akik valamilyen szempontból hátrányos helyzetű alkalmazottat foglalkoztatnak. Ez bírhatja rá a cégeket arra, hogy szociálisan érzékenyebbek legyenek. A törvénytervezet szerint a mostani évi 164,4 ezer forint rehabilitációs hozzájárulás összege jövőre 532,8 ezer forintra nőne. Ezt a hozzájárulást azoknak a vállalatoknak kell megfizetniük, amelyek húsz alkalmazottanként nem foglalkoztatnak legalább egy megváltozott munkaképességű személyt.A munkahelyteremtésre fordított összegek aprépénznek minősülnek néhány olyan korrekciés tételhez képest, amelyet - legalábbis jelen állás szerint - a kormány kivezetne a rendszerből. Az egyik legnagyobb tétel az iparűzési adó levonhatóságának tilalma, ami az idei bevallások szerint 70,5 ezer céget érint és 260,4 milliárd forintot tett ki. Kevesebb mint háromezer társaság vette igénybe a céltartalékképzéshez kapcsolédé leírást, ám mértéke tavaly 246 milliárd forint volt. Elvileg ez sem lesz jövőre. Megváltozik az amortizácié elszámolása is, ám ennek pénzbeni következményei egyelőre nem ismertek. Több apré, jelentéktelen korrekciés tétel is eltűnik jövőre: a műemlék épület felújítására felvett hitel kamatát nem lehet leírni, ezt tavaly ketten vették igénybe. A lakás-bérbeadási kedvezmény is megszűnik, ezt az adatok szerint tíz adóalany bánja.
(Napi Online)