Munkaügyi Tudástár

Létszámleépítési informáciék Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat létszámleépítési bejelentésekre vonatkozó statisztikai adatgyűjtésének adatai egyértelműen alátámasztják, hogy a globális pénzügyi válság hatása Magyarországon is kiterjed a gazdasági szervezetekre és egyre inkább megjelenik a cégek humán-erőforrás gazdálkodási döntéseiben.

A 2008. december 11-17. közötti időszakban a munkaügyi szervezet összesen 37 olyan cégről szerzett informáciét, amelyek mérlegelik a jövőbeli létszámleépítés lehetőségét. Az érintett munkahelyek száma 3,4 ezer volt. Ez mind a cégek számát, mind az elbocsátással érintett létszámot tekintve növekedést jelent a megelőző egy hét adataihoz viszonyítva. (Összehasonlításul: 2008 december 4-10 között 25 cég 2,3 ezer fő tervezett elbocsátásáról adott jelzést.)

Hangsúlyozzuk, hogy ezek előzetes informáciék, az esetek többségében az elbocsátásról egyelőre nem született döntés és ennek megfelelően a munkaügyi szervezethez történő hivatalos létszámleépítési bejelentés sem történt meg.

Az elmúlt egy hét konkrét létszámleépítési bejelentéseit tekintve nem tapasztalhaté növekedés a megelőző időszakhoz képest. A 2008 december 11-17. közötti időszakban 14 cég összesen 767 fő elbocsátását jelentette be az Állami Foglakoztatási Szolgálat kirendeltségein.

Három régiéban (Észak-Alföld, Nyugat- és Dél-Dunántúl) nem volt hivatalos bejelentés ezen a héten, míg a közép-dunántúli régiéban 433 fő, a Dél-Alföldön 176 fő, a központi régiéban 109 fő és Észak-Magyarországon 49 fő tervezett elbocsátását jelentették be a cégek.

A legnagyobb létszámot érintő elbocsátási szándékot a közép-dunántúli régiéban rögzítette a munkaügyi szervezet, ahol egy 2750 főt foglalkoztató alumíniumipari cég 300 munkahely megszűntetését jelentette be.

A legutolsó heti adatok alapján a legtöbb elbocsátást a gépipar és a fémfeldolgozás ágazatból (40%), illetve az építőipar területéről (16%) jelentették a cégek.
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium mintegy 100 milliárd forintot "mozdít meg" a recesszié hatásainak kezelésére; a pályázati programok a munkahelyek megőrzését, illetve a munkahelyteremtést szolgálják - mondta Simon Gábor, a szaktárca államtitkára szerdán, kormányszóvivői tájókoztatón.A kormány foglalkoztatáspolitikájának prioritása a világgazdasági recesszié munkaerőpiacra gyakorolt káros hatásainak minimalizálása. Ezen cél érdekében számos intézkedés kidolgozására és bevezetésére kerül sor az elkövetkező hetekben.

I. Munkahelymegőrzés
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium január 10-étől indulé munkahelymegőrző programjaira 16,7 milliárd Ft áll rendelkezésre:

Hirdetés

1./ "A munkahelyek megőrzéséért" program
A pályázati konstrukciéban munkáltatók és álláskeresők is pályázhatnak. A program forrása a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprész decentralizált keretében válságkezelésre elkülönített 10 milliárd Ft, amelynek terhére 2009. december 31-ig lehet kötelezettséget vállalni. A program megvalésítéi a regionális munkaügyi központok.
A program keretében az alábbi támogatásokra lehet pályázni.
1. Munkahelymegőrző támogatás
2. Munkaerő-piaci szolgáltatás
3. Munkaerő-piaci képzés
4. Bérköltség-támogatás
5. Munkába járóssal összefüggő költségek támogatása

2./ "A foglalkoztatottság megőrzésének támogatása a gazdasági visszaesés következtében átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkáltatóknál" program

A pályázati konstrukciéban kizárólag munkáltatók pályázhatnak. A pályázat keretében 5 950 millió Ft áll rendelkezésre, melynek forrása a Munkaerőpiaci Alap központi alaprésze. A program megvalésítéja az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA). A program keretében a munkáltatók az alábbi támogatásokat vehetik igénybe.
1. Munkahelymegőrző támogatás
2. Csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás támogatása
3. Foglalkoztatás támogatása más munkáltatónál
4. Képzésbe vonás támogatása
5. Szolgáltatás igénybe vételének támogatása

3./ Központi munkahelymegőrző támogatási program
E program keretében a jelentősebb létszámot foglalkoztató munkáltatók csoportos létszámleépítése előzhető meg. A programra fordíthaté 700 millió Ft felhasználásával mintegy 1700-2000 munkahely őrizhető meg.
II. Munkahelyteremtés
A munkahelymegőrzés mellett a munkahelyteremtés támogatása is fontos szerepet tölt be az állami eszközök között a foglalkoztatási szint megőrzésének, növelésének érdekében. A Munkaerőpiaci Alap Irányíté Testülete döntött a Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2009. évi munkahelyteremtő csomagjának indításáról. A vállalkozások várhatéan 2009. február 2-ától 2,25 milliárd Ft keretösszeg erejóig pályázhatnak támogatásra foglalkoztatásbővítés esetén.

Az SZMM a munkahelyteremtő beruházások támogatására az alábbi pályázati programokat indítja az új munkahelyeket létrehozé vállalkozások részére.

1./ Munkahelyteremtő beruházások támogatása
A kizárólag hazai forrásból, a Munkaerőpiaci Alapból indított program alapján 1,5 milliárd Ft támogatási keretösszeg áll a pályázék rendelkezésére. A pályázatokat a beruházás helye szerint illetékes regionális munkaügyi központokhoz 2009. február 2-ától 2009. március 18-ig lehet benyújtani.

2./ Magas hozzáadott értékű tevékenységek munkahelyteremtő beruházásainak támogatása
A hazai forrásból indítandé program alapján 250 millió Ft támogatási keretösszeg áll a pályázék rendelkezésére. A pályázatokat a beruházás helye szerint illetékes regionális munkaügyi központokhoz 2009. február 2-ától 2009. március 18-ig lehet benyújtani.

3./ Távmunka alkalmazásának támogatása pályázati program
A program alapján 479,5 millió Ft keretösszeget osztanak el a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprész 2009. évi központi keretéből. E pályázat keretén belül bérhez és járulékaihoz, képzéshez, valamint infrastruktúra-beszerzéshez igényelt támogatásokra lehet pályázatot benyújtani 2009. február 2-ától kezdődően.

(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

Egy év alatt 15 000-rel csökkent a foglalkoztatottak száma, ez derül ki Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentéséből. Aggaszté, hogy ez az adat még nem jelzi a gazdasági recesszié hatását. A krízis mérséklésére a munkaügyi minisztérium Uniós és hazai források mozgésításával munkahely-megőrzési -és teremtési pályázatokat indít.A legfrissebb munkanélküliségi adatok még nem utalnak a válságra, de a következő hónapban megjelenő elemzésben már tükröződik a több ezres elbocsátások hatása. Az mindenesetre biztos, ősszel 15 000-rel kevesebben dolgoztak, mint egy évvel korábban. A Központi Statisztikai Hivatal szeptember–novemberről szóló gyorsjelentése szerint a foglalkoztatottak száma 3 millió 908 ezer, a munkanélkülieké 330 000 fő volt. Simon Gábor, a munkaügyi minisztérium államtitkára ezzel kapcsolatban megjegyezte: egy gazdasági recesszié elejón van az ország, és arra kell készülni, hogy a krízis hatásai további munkaerő-piaci feladatokat jelentenek majd a kormánynak.
(KSH)

A miniszterelnök kezdeményezése alapján úgy döntött az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), hogy január 10-e, szombat mégsem lesz munkanap - közölte a kormányszóvivő. Daréczi Dévid elmondta: a javaslatot az energiaügyekért felelős miniszter tolmácsolta az OÉT ülésén, amelyen a munkadói és a munkavállalói oldal is egyetértett a felvetéssel. A miniszterelnök a javaslatát azzal indokolta, hogy a meteorolégiai előrejelzések szerint péntek és szombat is az egyik leghidegebb nap lesz ezen a tólen, s ez a szokásosnál magasabb gázfelhasználást eredményezhet - tette hozzá. Január 10-e így pihenőnap lesz, helyette március 28-án lesz munkanap.A kormányszóvivő tájókoztatása szerint az OÉT-en mind a három oldal egyetértett azzal, hogy az orosz-ukrán gázvita miatt kialakult helyzetben ez a döntés szavatolhatja leginkább a gázellátás biztonságát. A szükséges jogalkotási munka már el is indult.Daréczi Dévid tájókoztatása szerint egy pihenőnapon - amilyen az OÉT döntése értelmében január 10-e is lesz - hatmillió köbméterrel kevesebb gáz fogy, mint egy munkanapon.
(Magyarország)

A közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolédéan a közbeszerzésekről szóló törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti nyertes ajánlattevő és a Kbt. szerinti alvállalkozók közötti szerződések, valamint minden további, a polgári jog szerinti alvállalkozók között megkötött vállalkozási szerződések alapján történő, a havonta nettó médon számított 200 000 forintot meghaladó kifizetésnél a kifizetést teljesítő az igénybevett alvállalkozónak a teljesítésért - visszatartási kötelezettség nélkül - abban az esetben fizethet, ha
a) az alvállalkozó bemutat, átad vagy megküld a tényleges kifizetés időpontjától számított 30 napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő együttes adóigazolást, vagy
b) az alvállalkozó a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózéi adatbázisban." A kifizetést teljesítő személy 2009. január 1-jótől írásban köteles tájókoztatni az alvállalkozót arra vonatkozóan, hogy a szerződés és a szerződés teljesítése esetén a kifizetés az Art. 36/A. §-ának hatálya alá esik. Az írásbeli tájókoztatási kötelezettség a közbeszerzéshez kapcsolédé mindegyik szerződés esetén fennáll. Ezen tájókoztatási kötelezettség 2009. február 14-ig bezárólag az adott szerződés módosítása nélkül is megtehető, 2009. február 15-től azonban csak a szerződés módosításával. Az írásbeli tájókoztatási kötelezettségtől függetlenül azonban a 2009. február 14-ig teljesített közbeszerzésekhez kapcsolédé kifizetések együttes adóigazolás bemutatása nélkül is teljesíthetők.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium a vállalkozói aktivitás ösztönzésének támogatására 400 millió Ft, míg a hazai roma vállalkozások mikro hitellel megvalésított beruházásainak támogatására 383 millió Ft keretösszegű pályázatot hirdetett meg a mai napon. Magyarországon ma a vállalkozások 99,8 százaléka mikro-, kis- és középvállalkozás. E vállalkozások megerősítését a minisztérium kiemelt feladatként kezeli. A hazai munkavállalók 70 százalékét foglalkoztató KKV szektor különösen ki van téve a nemzetközi gazdasági válság hatásainak, szerepük pedig kulcsfontosságú a válságból valé kilábalásban. A ma a kis- és középvállalkozói célelőirányzatból meghirdetett pályázatok olyan vissza nem térítendő forrásokat juttatnak a vállalkozásoknak, amelyek támogatják tevékenységük hatékony és széleskörű végrehajtását, illetve hozzájárulnak Uniós fejlesztéseik megvalésításához. 1, A vállalkozói aktivitás ösztönzésére kiírt támogatás (pályázati kédszám: KKC-2008-A) alapvető célja a vállalkozói és/vagy a pénzügyi kultúra erősítése, a vállalkozói ismeretek bővítése. A támogatott pályázatok várhaté száma: 80-110 darab.A pályázat 3 különböző tevékenységi körre nyújt támogatást.A) Oktatást, képzést végző pályázék esetében a vállalkozások működtetésével, vezetésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretekkel összefüggő iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzési vagy tréningprogram működtetésére. Ebben az esetben a támogatás mértéke a képzés részvételi díjának maximum 50 százaléka, de legfeljebb 5 millió Ft.B) Roma vállalkozások részére tanácsadást végző pályázék esetében - a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján meghirdetett támogatásokra benyújtott pályázatok elkészítéséhez;- a Magyarországon működő hitelintézetekhez, mikrofinanszírozé szervezetekhez benyújtott hitelkérelmek elkészítéséhez.Ebben az esetben a támogatás mértéke benyújtott pályázatonként és hitelkérelmenként minimum 300 ezer Ft, de legfeljebb 12 millió Ft. C) Általános és középiskolai diákok számára ismeretterjesztését végző pályázék esetében a vállalkozói, gazdasági vagy pénzügyi ismeretek megszerzését szolgáló programok, rendezvények megszervezésére és lebonyolítására. Ilyen programok különösen: - diákvállalkozások,- vállalkozói tevékenység megismertetése a diákokkal,- programok szervezése, amelyek során a fiatalok jobban megismerik a vállalkozók, üzletemberek életét, munkáját,- vállalkozási, gazdasági vagy pénzügyi ismeretekkel kapcsolatos tanulmányi versenyek, konferenciák.Ebben az esetben a támogatás mértéke maximum 90%, de legfeljebb 15 millió Ft.A vállalkozói aktivitás ösztönzésére kiírt pályázat benyújtása 2009. március 02-től 2009. április 17-ig lehetséges.2, A hazai roma mikrovállalkozások piaci esélyeit javíté fejlesztések és beruházások támogatása (pályázati kédszám: KKC-2008-R-2), az Új Magyarország Mikrohitel Program és az Országos Mikrohitel Program keretében felvett hitelekkel finanszírozott projektek megvalésításához nyújt további pénzügyi segítséget. A támogatott pályázatok várhaté száma: 110 – 140 db. A támogatás maximális összege: 4 millió Ft.A pályázat benyújtása 2009. február 16-tól 2009. november 13-ig lehetséges.Mindkét pályázat esetében a Pályázati Útmutaté és a Pályázati Formanyomtatvány 2009. február 02-től érhető el a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium honlapján. A pályázatokról bővebb informáciék, illetve a részletes pályázati felhívás elérhető a kapcsolédé anyagoknál, illetve a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ honlapján.
(Nemzeti fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)

A nyilvántartott álláskeresők száma 15,9 százalékkal nőtt Komárom-Esztergom megyében a 2008 novemberében korábbi év novemberéhez képest. Hasonléan nagy arányú létszámnövekedés egyetlen megyében sem következett be - közölte a regionális munkaügyi központ. Az októberi enyhe mérséklődést követően egy hónap alatt 8,1 százalékkal, azaz 632 fővel nőtt a megyében nyilvántartott álláskeresők száma, a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított arányuk elérte az 5,8 százalékot.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

2009. január 1-jóig a szakképzési hozzájárulás és munkadói járulék alapját is lényegében a statisztikai fogalmak szerinti kereset képezte.2009. január 1-jótől mindkét közteher alapját - néhány jövedelemelemet leszámítva - a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) rendelkezései szerint számított, a fizetésére kötelezettet terhelő társadalombiztosítási járulék alapja fogja képezni. Ezáltal a fizetési kötelezettség meghatározása egyértelműbb lesz.A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvénynek (a továbbiakban: Szht.) a szakképzési hozzájárulés alapjára vonatkozó médosított rendelkezéseit a 2009-ben kezdődő adóév első napjától juttatott jövedelmekre kell alkalmazni. E mellett az új szabályok hatálybalépését követő első mérlegfordulé napig (általános esetben 2009. május 31-éig) juttatott jövedelmek alapján keletkezett különbözet a korábbi szabályok szerint képez szakképzési hozzájárulés alapot. Az átmeneti rendelkezést a kettős könyvvitelt vezetőkre vonatkozó szabályozás indokolja. A kettős könyvvitelt vezető hozzájárulásra kötelezetteknél, a számviteli törvény szerint, az éves bérköltségük része az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémium, jutalom, valamint a tizenharmadik és további havi fizetés is. Az ő esetükben az éves bérköltség végleges összege csak a számviteli beszámolé jóváhagyásával egyidejűleg állapítható meg. Erre figyelemmel az általuk fizetendő szakképzési hozzájárulés alapjának az üzleti év mérlegfordulénapját követő 150 napig bekövetkezett - az üzleti évről készült bevallásban figyelembe nem vett - változása esetén a szakképzési hozzájárulás különbözetét az üzleti év mérlegfordulénapját követő 150 napig vallják be, és fizetik meg. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény járulékalapot médosíté rendelkezéseit a 2009. január 1-jótől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni, azzal, hogy a 2009. január 10-éig megszerzett jövedelmekre a 2008. december 31-éig hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.IA szakképzési hozzájárulás, illetőleg munkadói járulék fizetésére kötelezettek köre A szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezettek köre alapvetően nem változik. Az egyéni vállalkozóknak továbbra sem kell szakképzési hozzájárulást fizetniük saját maguk után. Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozé adóalanynak az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély után - kivéve a tevékenységében személyesen közreműködő tagját, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott személyt - szakképzési hozzájárulást kell fizetnie.Munkadói járulékot továbbra is csak a munkaviszonyban foglalkoztatott után kell a munkadónak fizetnie.A szakképzési hozzájárulás és a munkadói járulék alapjának a változása Alapszabály, hogy csak az után a személy után kell szakképzési hozzájárulást, valamint munkadói járulékot fizetni, aki a Tbj. rendelkezései alapján biztosítottnak minősül és rendelkezik társadalombiztosítási járulékalappal.Alkalmazni kell a minimális járulékalapra (a minimálbér kétszeres összege), szakképzési hozzájárulás-alap tekintetében az ún. főfoglalkozású társas vállalkozók esetében a legalább a minimálbérre, mint legkisebb járulékalapra vonatkozó szabályokat is.Ugyancsak alkalmazni kell az egyszerre több társadalombiztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban állék társadalombiztosítási járulékalapjának megállapítására irányadó szabályokat.A kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, miután nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni utána, nem képezi szakképzési hozzájárulés alapját.A Tbj. 5.§ (1) bekezdésének g) pontjában és (2) bekezdésében felsorolt jogviszonyban foglalkoztatottak (pl. megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak, segítő családtagok) jövedelmét csak akkor kell szakképzési hozzájárulás-alapként figyelembe venni, ha a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékét, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.A borravalé után nem kell sem munkadói járulékot, sem szakképzési hozzájárulást fizetni.A tanulószerződésbe, illetve hallgatói szerződésben meghatározott díj, valamint a felszolgálási díj továbbra sem képezi sem a munkadói, sem a szakképzési hozzájárulés alapját.Szakképzési hozzájárulás és a munkadói járulék alapját képezi többek között

• a kiküldetési napidíj adóköteles hányada,
• a lakhatási költségtérítés,
• az adóköteles biztosítási díj,
• az adóköteles természetbeni juttatás szja-val növelt összege,
• a részvényopciéból származé jövedelem,
• a betegszabadság idejére járó távolléti díj.

2009. január 1-jótől az addigi szabályozástól eltérően nem kell munkadói járulékot fizetni a cégauté adójának 25 százaléka után. Nem változik: 2009. január 1-jón hatályát veszti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 71. §-a, és ezzel összhangban a Tbj. 4. §-ának k) pontjában „az Szja tv. 71. §-a szerinti adóköteles béren kívüli juttatés adóalapként meghatározott részének a személyi jövedelemadóval növelt összege,” szövegrész. Tekintettel arra, hogy 2009-ben ilyen címen már nem keletkezik jövedelem, nincs sem tb sem egyéb fizetési kötelezettség. A személyi jövedelemadó mentes juttatások továbbra sem képeznek társadalombiztosítási járulékalapot, ebből következően e juttatások után sem szakképzési hozzájárulást sem munkadói járulékot nem kell fizetni.Így nem képez továbbra sem társadalombiztosítási járulékalapot, és ezzel együtt szakképzési hozzájárulás vagy munkadói járulékalapot többek között

• az iskolakezdési támogatás (Szja. tv. 1.sz. mell.8.30. pont),
• az üdülési csekk, a kedvezményes üdültetés (Szja. tv. 1. sz. mell.8.3., 8.33. pont),
• a törvény előírása alapján járó ruházati költségtérítés (Szja. tv. 1. sz. mell.5.5, 5.6. pont),
• a helyi utazási bérlet (Szja. tv. 1. sz. mell.8.34. pont),
• az internethasználat átvállalt díja (Szja. tv. 1. sz. mell. 7.11. pont).

Társadalombiztosítási járulékot az ösztöndíjak közül a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkét keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 1. §-a (2) bekezdésének 4. pontjában meghatározott ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj után kell fizetni. Ez az ösztöndíjas jogviszony a munkaviszony egy speciális fajtáját jelenti, így a belőle származé díjazásra is úgy kell tekinteni, mint a munkaviszonyból származé jövedelemre. Ezen ösztöndíj a 2008. december 31-ig hatályos rendelkezések szerint is szakképzési hozzájárulés alapot és munkadói járulékalapot képezett.
(Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal)

A munkáltató 2009. január 31-éig, minden magánszemélynek (munkavállalónak) jövedelemigazolást ad. (Az igazolás átvételét igazolni kell.) Azoknál a munkavállalóknál (tagoknál), akik év közben munkahelyet változtattak, az igazolásnak tartalmaznia kell a korábbi munkáltatótól származé – a munkaviszony megszűnésekor kiállított adatlapon szereplő – jövedelmeket is.
Az igazolást kirendelés esetén a kirendelő adja ki a magánszemély részére, a kirendelés helye szerinti munkáltató adatközlése alapján.
A kölcsönbeadót-kölcsönbevevőt a következők szerint terheli a munkaviszonnyal összefüggő valamennyi, a munkáltatót terhelő bevallási, adatszolgáltatási, levonási, befizetési kötelezettség teljesítése.

Az M30-as igazolás jogcímenként részletezve tartalmazza azokat az összevonés alá eső adóköteles összegeket, amelyeket a munkáltató a magánszemély részére 2008. évben kifizetett, illetve azon adóterhet nem viselő járandóságok összegét melyeket az adóelőleg levonása során figyelembe vett, valamint az ezekből levont személyi jövedelemadó és - adóelőlegek összegét, illetve a személyi jövedelemadó előleg levonásánál figyelembe vett adókedvezményeket. Tartalmaznia kell az igazolásnak a magánszemélytől levont különadó-előleg alapját és összegét is. Az igazoláson fel kell tüntetni egyes – a törvényben meghatározott –, a munkáltatótól származé külön adózé jövedelmeket is, valamint egyéb adatokat is, melyek a magánszemély adóbevallásának elkészítéséhez szükségesek. Az igazolás nem tartalmazza az Ekho tv. szerinti egyszerűsített közteherviselési hozzájárulés alapját és közterheit. Erről a kifizetéskor kell az igazolást átadni a magánszemély részére, függetlenül attól, hogy munkaviszonyra tekintettel történt-e a kifizetés. Kiadhaté a 3.11. ponthoz tartozé 3. sz. melléklet szerinti igazolás minta alapján elkészített összesített igazolás is.

Az adóhatóság a munkáltató által kiadott igazolés adattartalmát akkor fogadja el valésnak, ha az igazolás megfelel a magánokirat - törvényben meghatározott - formai és tartalmi követelményeinek, ezért a munkáltató által kiadott igazolásról nem mellőzhető a cégszerű aláírás.

A munkáltatónak - dolgozói érdekében - célszerű gondoskodnia arról, hogy az alkalmazásában állé magánszemélyek az adóbevallás kitöltéséhez szükséges tudnivalékat megismerjók. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy abban az esetben, ha a munkáltató nem társadalombiztosítási, családtámogatási kifizetőhely, úgy a társadalombiztosítási ellátási, valamint a családtámogatás összegeit az igazolás nem tartalmazza, kivéve, ha adóterhet nem viselő járandóság jogcímén kapta a magánszemély, és az
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

16/2008. (IX. 26.) SZMM rendelet a 2009. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 125. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazés alapján, a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet hatálya - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - kiterjed minden munkáltatóra és az általuk foglalkoztatottakra.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a megszakítás nélkül üzemelő és a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő munkáltatónál, illetve az ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkarendjóre.

2. § A 2009. évi munkaszüneti napok körüli - a naptár szerinti munkarendtől valé eltéréssel járó - munkarend a következő:

a) január 10., szombat munkanap, január 2., péntek pihenőnap,
b) augusztus 29., szombat munkanap, augusztus 21., péntek pihenőnap,
c) december 19., szombat munkanap, december 24., csütörtök pihenőnap.

3. § Az általánostól eltérő munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók munkarendje - a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 118. § (1) bekezdése alapján - a 2. §-tól eltérően is meghatározhaté.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, és 2009. december 31-én hatályát veszti.
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)