Munkaügyi Tudástár

A munkaügyi tárca a nagyfoglalkoztatók bevonásával karácsonyig felméri, hogy milyen hatást gyakorol a gazdasági krízis a munkaerőpiacra - jelentette ki a minisztérium államtitkára csütörtökön a Heves megyei Dormándon. A tárca folyamatos kapcsolatot tart fenn a nagyfoglalkoztatókkal, annak érdekében, hogy ne halasszák el tervezett beruházásaikat. Az elképzelések között szerepel az átmeneti részmunkaidős vagy a részfoglalkoztatás ösztönzése - közölte az önkormányzati férumon az MTI érdeklődésére Korézs Lajos. Ugyanakkor törvényi korlátok is akadályozzák a beavatkozást. Ugyanis ma a munkahelymegtartó támogatás plafonja cégenként 50 millió forint, ami egy több ezer embert foglalkoztató vállalkozás esetében nem jelent valédi ösztönzést. Személyes véleménye szerint ezt a maximumot el kell törölni - hangsúlyozta a politikus. Elmondta, hogy a tervezett intézkedések között szerepel térségi válságkezelő alapok létrehozása, illetve járulékkedvezmények juttatása a foglalkoztatóknak a munkahelyek megtartása érdekében. Ugyanakkor bértámogatást vehetnének igénybe azok a munkáltatók, akik vállalják csoportos leépítés keretében elbocsátott dolgozók foglalkoztatását - mondta. Szintén a foglalkoztatási helyzet javítását szolgálja - folytatta - az Út a munkához Program, amelynek keretében a munka világába kívánják integrálni a rendszeres szociális segélyből élőket. A 230 ezer segélyezett 62-63 százaléka egyébként az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon él, vagyis az ország szociális és foglalkoztatási szempontból leghátrányosabb helyzetű területein. A szaktárca célja az, hogy a jelenlegi 230 ezerről 100 ezerre csökkenjen a segélyezettek száma, a többiek úgynevezett rendelkezésre állási támogatásban részesüljenek, vagy közcélú, közhasznú foglalkoztatásban vegyenek részt. Ennek elősegítésére, a ma segélyezésre szolgáló éves keret felét, vagyis 47,6 milliárd forintot jövőre a rendelkezésre állási támogatásra, vagy foglalkoztatásra vehetik igénybe az önkormányzatok, kistérségek. Mindezt a tervek szerint 3 ezer, a foglalkoztatást szervező szakember segíti majd a településeknél, illetve a kistérségeknél, és a családsegítő szolgálatokat is meg kívánják erősíteni 300 alkalmazottal. A közfoglalkoztatás keretében minimum 30, napi 6 érát jelentő munkához juthatnak a munkanélküliek. Vagyis munkáért munkabér jár majd, illetve a foglalkoztatás ideje beszámít a nyugdíjszerzéshez szükséges szolgálati időbe - mondta Korézs Lajos.
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

A rendszeres szociális segélyezettek közül 80-100 ezer ember elhelyezkedését segítheti jövőre a szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosítása - közölte Gúr Nándor, az MSZP-frakcié foglalkoztatási munkacsoportjának vezetője hétfőn Budapesten sajtétájókoztatón.Az Út a munkába program, a rendszeres szociális segélyezés és a munkára ösztönzés forrásai jövőre meghaladják a 97 milliárd forintot - mondta a kormánypárti politikus a törvényjavaslatról, amelyet múlt szerdán kezdett tárgyalni az Országgyűlés. Hozzátette: mintegy 50 milliárd forintot fordítanak a munkára ösztönzésre, és ez a forrás 2009-ben arra lesz elegendő, hogy hathónapos átlagos foglalkoztatási időtartamra 6 érás munkaidőben 80-100 ezer ember dolgozhasson a 200 ezer rendszeres szociális segélyezettből.A képviselő kifejtette: a szociális segélyezésre fordított források átcsoportosításával munkalehetőséget kínál a kormány ezeknek az embereknek az önkormányzatokkal és a kistérségekkel együttműködve.Gúr Nándor az előterjesztés egyik fontos céljaként jelölte meg a munkára ösztönzés mellett minimum az általános iskolai végzettség megszerzését a segélyezetteknek.A munkacsoport-vezető elmondta, nem szüntetik meg a rendszeres szociális segélyezés rendszerét, de leszűkítik az ahhoz valé hozzáférést, és szeretnének minél több embert kiemelni a rendszerből.A szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosítása a segélyezési rendszert úgy alakítaná át, hogy a hangsúlyt a pénzbeli ellátások helyett az aktív eszközökre: a közfoglalkoztatásban és a képzésben, illetve a munkaerő-piaci programokban valé részvételre helyezi át.Az Országgyűlés által tárgyalt javaslat kiemelt célja, hogy munkára képes, de jelenleg tartósan munkanélküli személyek vegyenek részt valamelyik közfoglalkoztatási programban.Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter korábban a finanszírozási rendszer átalakításáról azt mondta, hogy jelenleg a rendszeres szociális segélyek és a közcélú foglalkoztatás forrásainak mintegy 76 százalékét az előbbiekre fordítják. A jövő évtől viszont ennek aránya 49 százalékra csökkenés az összeg 51 százalékét a közcélú foglalkoztatásra lehet elkölteni.
(Menedzsment Fórum)

Az Európai Unió átlagához képest jelentős a lemaradása Magyarországnak a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatását tekintve - mondta Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter az Equal Közösségi Kezdeményezés programzáró konferenciáján hétfőn Budapesten.A miniszter kiemelte: a vállalatok társadalmi felelősségérzetét vizsgálva kiderült, hogy a legtöbb vállalkozás napjainkra fontosnak tartja a környezettudatos gazdálkodást.Hozzátette: a társadalmi felelősségvállalás során vizsgált 20 szempont közül a romák alkalmazása sorrendben az utolsó helyen, a fogyatékosok bevonása a munkaerőpiacra csupán a 18. helyen állt. Az Equal program a hátrányos helyzetűek alkalmazására keresett működő megoldásokat 180 szervezet részvételével, 38 projekt keretében - közölte Szűcs Erika.
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

Németországban októberben, a nemzetközi pénzügyi válság legutébbi hullámverésének kezdetén még nőtt a foglakoztatás. Oktéberben, szezonális kiigazítással számolva, 39 ezerrel többen voltak állásban, mint szeptemberben, összesen 40,407 millióan, közölték a szövetségi statisztikai hivatalban csütörtökön. Szeptemberben 24 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma - igaz, tavaly októberben még 75 ezerrel, rendre szezonális kiigazítással. Kiigazítás nélkül, abszolút számban 40,835 millióan voltak állásban októberben Németországban, 219 ezerrel többen, mint szeptemberben. Szeptemberben 299 ezerrel, tavaly októberben 249 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. Egy kedden nyilvánosságra hozott felmérés szerint minden harmadik németországi vállalat, pontosabban a cégek 35 százaléka elbocsátásokat tervez jövőre. A német Gazdasági Intézet (IW) éves konjunktúraelemző felmérése szerint a munkanélküliek száma a jövő évben akár 190 ezerrel - csaknem 3,5 millióra - emelkedhet. Ez az előrejelzés felülmúl minden korábbi hasonlé becslést, amely szintén a munkanélküliség növekedését jövendölte, de jóval kisebb arányban. Németországban a foglalkoztatás tavaly novemberben az előző csúcsra ért az ország 1990. októberi újraegyesítése éta. Csekély téli visszaesés után február éta ismét nőtt, és most októberben újabb csúcsra emelkedett. Németországban a foglalkoztatottak száma 2006 éta meghaladja 15-64 év közötti lakosság 70 százalékét, ezzel Németország már teljesíti az egész EU-ban 2010-re tervezett célt. Szezonális kiigazítással az ILO-norma szerinti munkanélküliség októberben 7,1 százalékos volt, a szeptemberi 8,1 százalék után, közölték ugyancsak a statisztikai hivatalban. A munkanélküliek száma szeptemberhez képest, szezonális kiigazítással, 440 ezerrel 3,04 millióra csökkent. A német munkaügyi hivatal becslése később jelenik meg.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A gazdaság és a munkaerőpiac szereplőinek szorosabb és tudatosabb együttműködésére van szükség a jelenlegi gazdasági helyzetben, amelyben újraértékelődik az állam szerepe is a foglalkoztatás, közfoglalkoztatás generálásában - mondta Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) államtitkára.A munkaügyi tárca egyebek között a foglalkoztatást segítő bértámogatással, a hagyományostól eltérő rugalmas munkaformák szélesebb körben valé elterjesztésével, a közfoglalkoztatás növelésével prébálja elérni, hogy minél több embert tartsanak a foglalkoztatási rendszerben. Az államtitkár a Székesfehérvári Regionális Képző Központ fennállásának 15. évforduléja alkalmából rendezett szakmai tanácskozást megelőző sajtétájókoztatón egyebek között azt hangsúlyozta: a szakképzés rendszerét úgy tervezik átalakítani, hogy annak szerkezete és tartalma összhangban legyen a munkaerőpiac valés igényeivel.Az úgynevezett hiányszakmák iránti érdeklődést növeli majd a szakmunkás ösztöndíjrendszer bevezetése. A következő tanévben azok a fiatalok, akik valamilyen hiányszakmában kívánnak szakmunkás bizonyítványt szerezni, a tanév első félévében 10 ezer forint, majd tanulmányi eredményüktől függően, 10-30 forint ösztöndíjat kapnak. A tervek szerint növelik a tanulószerződések számát is, eddig 43 ezret kötöttek már meg. Megújult az országos képzési jegyzék. A korábbi széttagolt, bonyolult tartalmi struktúra helyett moduláris rendszerű, "jobban variálhaté tudás átadás lehetőségét" teremtették - sorolta az államtitkár, aki szerint az Új Magyarország Fejlesztési Terven belül az operatív programok átcsoportosításával 1 400 milliárd forint a gazdaság fejlesztést, élénkítést, valamint a munkahelyek megtartását, a foglalkoztatás biztonságát szolgáló alap jött létre, amely segít a gazdasági recesszié hatásait kezelni.
(HVG)

Az alkalmi munkavállalói (AM) könyves foglalkoztatás szabályainak átalakítására készül a munkaügyi tárca, a tervek szerint megszüntetik az AM könyvet és a közteher jegyet, helyette elektronikus bejelentést vezetnek be és szűkítik azt a munkáltatói kört, ahol ezt alkalmazni lehet - derült ki az Országgyűlés foglalkoztatási bizottságának ülésénSimon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára a bizottság hétfői ülésén úgy fogalmazott: az AM könyv létrehozásának célja helyes volt ugyan, de jelenlegi formájában visszaélésekre ad lehetőséget, ezért a szabályokon változtatni kell. A tárca összeállította javaslatát, amely várhatéan decemberben kerül a parlament elé. Székely Judit a minisztérium szakállamtitkára kifejtette: az AM könyv a feketefoglalkoztatás melegágyává vált, ezért visszatérnek azokhoz az eredeti szabályokhoz, amelyek az alkalmi munkavállalását csak bizonyos szektorokban engedélyezik, az építőiparban, turizmusban, feldolgozóiparban például nem.
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a számviteli nyilvántartások alapján jelentett bruttó átlagkeresetek összességében 8,0%-kal, a nettó átlagkeresetek 7,2%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. A január–szeptemberi reálkereset (a fogyasztéiár-index 6,7%-os növekedése mellett) 0,5%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az alkalmazásban állék száma 2008. január–szeptemberben átlagosan 2 millió 753 ezer volt.Évkezdettől szeptemberig a költségvetési szférában 723 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 943 ezren dolgoztak. A költségvetési intézményekben összességében közel 4,3%-kal csökkent a létszám, míg a versenyszférában 0,2%-kal emelkedett.A teljes munkaidőben alkalmazásban állék átlagos bruttó keresete az év három negyedévének átlagában 194 900 Ft volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 188 500 Ft-ot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban álléké 214 200 Ft-ot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 8,0%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkeresete 5,8%-kal, a versenyszférában dolgozóké pedig 9,4%-kal volt magasabb az előző évinél. Átlagot meghaladó mértékben emelkedtek a keresetek az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (13,6%), pénzügyi tevékenység (12,2%), kereskedelem, javítás (9,9%), valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (8,6%) gazdasági ágakban.A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) átlagkereset 7,7%-kal nőtt az előző év január–szeptemberihez képest, a versenyszférában dolgozók alapbére 8,7%-kal, míg a költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye átlagosan 5,9%-kal lett magasabb.Szeptemberben a bruttó átlagkeresetek 8,4%-kal haladták meg az előző év azonos időszakit. Január–szeptemberben a nemzetgazdasági átlagos nettó kereset 120 100 Ft volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 89 500 Ft-nak, a szellemi foglalkozásúaké 154 200 Ft-nak felelt meg. A nettó kereset így átlagosan 7,2%-kal volt magasabb az előző évinél; ezen belül a versenyszférát 8,1%-os, a költségvetési szervezeteket pedig 5,6 %-os növekedés jellemezte.A 206 200 Ft-os nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 8,4%-kal haladta meg az előző év január–szeptemberit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,5%-ot tett ki.
(KSH)

Demján szerint mindössze félmillió ember állít elő új értéket Magyarországon. Karvalits Ferenc elmondta, hogy Magyarország nem fogyaszthat többet, mint amennyi jövedelmet megtermel. Gaské István szerint nem lehet a gazdasági válság terheit a munkavállalókra terhelni.

Demján Sándor szerint Magyarország alapvető hibája, hogy torzszülött a foglalkoztatási, termelési konstrukciéja, jelenleg új értéket mindössze félmillió ember állít elő. A Vállalkozék és Munkáltaték Országos Szövetsége (VOSZ) ügyvezető elnöke hangsúlyozta, hogy a termelésre, az újórték-előállításra kell koncentrálni. Hozzátette: Magyarországon legalább egymillió embernek kell termelést végeznie, ezt úgy is el lehet érni, hogy az állam Uniós forrásokkal, program indításával ösztönzi az új érték termelését. Demján Sándor szerint a nemzeti csúcs is hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország elkerülte a pénzügyi válságot. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a csőd bármikor bekövetkezhet. Hangsúlyozta: nem szabad ismét elkövetni azt az alapvető hibát, hogy a csökkenő nemzeti teljesítmény mellett hitelből prébálja az ország a béreket, a jóléti kiadásokat finanszírozni. A VOSZ ügyvezető elnöke szerint az első számú prioritás most a likviditás. A bankállamosítással évatosan kell bánni, a jegybank vagy az állam teremtsen forrást, állapodjon meg a külföldi anyabankokkal a finanszírozás szintjóről. A pénzügyi, gazdasági válság nyomán tovább lassul a gazdaság, ugyanakkor Magyarország nem fogyaszthat többet, mint amennyi jövedelmet megtermel – mondta Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Magyarországnak vissza kell szereznie a befektetők bizalmát, s ennek érdekében a kitűzött konvergenciapályán tovább kell haladnia – jelentette ki a jegybank alelnöke, hozzátéve, hogy a gazdasági válságból valé kilábalás nem képzelhető el a költségvetési hiány növelésével.
(Magyarország)

Az Egyenlő Bánásméd Hatéság (EBH) hivatalból nem indíthat eljáróst a diszkriminatív álláshirdetések feladói ellen, ha az álláskeresők ilyen hirdetéssel találkoznak, tegyenek bejelentést a hatóságnak - mondta Demeter Judit, az EBH elnöke a kormányzati portál on-line fogadóéráján csütörtökön.Ma Magyarországon az 50 év feletti és a kisgyermekes munkavállalókat, valamint a szolgáltatások igénybevétele során a fogyatékkal élőket sújtja leggyakrabban hátrányos megkülönböztetés. A vizsgált ügyek több mint fele a foglalkoztatással kapcsolatos, 2007-ben a hatóság döntéseinek 60 százaléka tartozott ebbe a körbe - közölte az elnök. A hatóságnak több mint 100 civil szervezettel, illetve munkavállalói érdekképviselettel van rendszeres kapcsolata. E szervezeteknek kiemelkedő lehetőségeik és már érdemeik is vannak a diszkriminácié elleni fellépésben, az eljárós során képviselhetik a diszkriminácié áldozatait, ügyfélként bizonyítási indítványokat tehetnek, és közérdekű igényérvényesítéssel is fordulhatnak és fordulnak is a hatósághoz - húzta alá Demeter Judit.Az EBH hivatalból nem indíthat eljáróst a diszkriminatív álláshirdetések feladói ellen, ha az álláskeresők ilyen hirdetéssel találkoznak, tegyenek bejelentést a hatóságnak - mondta az elnök. Egy 2008. júliusi Az Európai Bírésági egy- 2008. évi - döntése szerint nem szükséges az, hogy ténylegesen jelentkezzen az állásra a kiírt feltételeknek meg nem felelő jelentkező, mert önmagában a diszkriminatív feltételt tartalmazé hirdetés alapján is megindulhat az eljárós. Az álláskereső a hatósághoz fordulhat akkor is, ha az állásinterjún személyes, különleges adatokra (például a tervezett gyermekvállalásra) vonatkozó kérdéseket tesznek fel, és az álláskereső úgy ítéli meg, hogy a kifogásolt kérdésre adott válasza miatt nem kapta meg az állást. Ilyen eseteknél az eljárósban a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a kérdés nem hangzott el, vagy elhangzott ugyan, de a betöltendő állás szempontjából komoly jelentősége van - hangsúlyozta Demeter Judit. Akadálymentesítés a közlekedésbenA törvény szerint a közlekedési eszközöknek alkalmasnak kell lenniük arra, hogy a fogyatékos személyek akadálymentesen használhassák őket. Az akadálymentesítés megvalésítására a törvény türelmi időt biztosít, vagyis a fenti feltételnek fokozatosan, de legkésőbb 2010. január 1-jóig kell eleget tenniük a kötelezetteknek. Ennélfogva a közlekedési akadálymentesítés elmulasztása miatt csak 2010. január 1-jót követően fordulhatnak a hatósághoz. Az akadálymentesítéshez Európai Uniós forrásokból támogatás igényelhető - hívta fel a figyelmet Demeter Judit.Négyezer munkáltatónak kellene esélyegyenlőségi tervet készítenie
Magyarországon minden többségi tulajdonban lévő állami cégnél, illetve a közszolgáltatást végző költségvetési intézményeknél, ahol 50 főnél többet foglalkoztatnak, kell (vagy kellene) esélyegyenlőségi terveket elfogadni. A hatóság honlapján megtalálhaté ez a mintegy négyezer munkáltató. Amennyiben a munkáltató ilyen tervvel nem rendelkezik, az EBH-hoz lehet fordulni.
(Magyarország)

Az Európai Szociális Alapból (ESZA) és az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) hetvenmilliárd forintot csoportosítanak át foglalkoztatásra, amely meghatározott feltételek mellett járulékcsökkentést, kamattámogatást jelent. A közfoglalkoztatás bázisa a települési önkormányzat lesz, emellett szükséges a kistérségi szintű szerveződés is a program végrehajtására - mondta Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter, a Politikatörténeti Alapítvány "Út a munkához" programmal a foglalkoztatottság növeléséért címmel rendezett vitasorozatán. A miniszter példaként említette, hogy a Munkaerőpiaci Alapból forrást különítettek el a közfoglalkoztatás tervezése, szervezése, végrehajtása, elszámolása céljára.A miniszter elmondta, hogy az önkormányzatok a kötelező, illetve önként vállalt feladataik ellátásakor tudnak munkakínálatot bővíteni, ha ehhez megfelelő feltételek állnak rendelkezésükre, megváltozik a közfoglalkozás finanszírozásának bázisa, illetve segítőket is rendelnek a program végrehajtásához. Preferálnák a közfoglalkoztatásban is, hogy az önkormányzatok gazdasági társasági formát hozzanak létre, illetve minél több olyan foglalkoztatást kínáljanak, amely kapcsolatot jelent a helyi vállalkozásokkal. Segítheti a program célját, hogy az érintettek minél előbb átkerüljenek a nyílt munkaerőpiacra.A miniszter hangsúlyozta, hogy fontos, hogy a közmunkából, a közfoglalkoztatásból értelmes munka, és a munkás méltésága jöjjön ki. Úgy vélekedett, hogy a vidék gazdasága nemcsak pénzkérdés, hanem a tartós gazdasági kooperácié újraépítése is, amely lehetőséget teremt a helyi bővülésre.
(Unióspénz)