Munkaügyi Tudástár

A felperes az alperes hajdúszoboszléi áruházának volt a vezetője. Az áruház hétfőtől péntekig reggel 8 érától 17 éráig, szombaton 8 érától 11 éráig volt nyitva. Az alperes néhány éve az áruházat a forgalom csökkenése miatt bezárta, nem sokkal később a felperes munkaviszonya megszűnt. A felperes médosított keresetében a naponta teljesített másfél éra túlmunkáért 470 730 forint, átlagkereset-különbözetként pedig 151 587 forintot követelt kártérítésként az alperestől. A munkaügyi bíróság az alperest a túlmunka és az átlagkereset-különbözet megfizetésére kötelezte, amit az alábbiakkal indokolt. A felperes vezetői tudták, hogy az áruház nyitásával és zárásával kapcsolatos feladatok ellátása, valamint a bevétel feladása miatt a felperesnek a rendes munkaidejót meghaladóan kell munkét végeznie. A létszám alakulása, valamint az állandé szombati nyitva tartás miatt a felperes a heti két pihenőnapját sem kapta meg. A vezetők az alperes más egységeiben is rendszeresen végeztek túlmunkét, az alperes azonban anyagi nehézségei miatt az ellenértéket nem tudta kifizetni. Az ítólet ellen az alperes fellebbezett, ám a megyei bíróság ítóletével helyben hagyta a munkaügyi bíróság ítóletét, mert ha a munkavállaló a munkaköréhez kapcsolédé előkészítő és befejező munkákat csak a munkaidejón túl tudja elvégezni, a túlmunkára vonatkozó szabályok szerint ellenérték illeti meg. Az alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírésághoz. Azt szerette volna elérni, hogy a jogerős ítóletet hatályon kívül helyezzék és a felperes keresetét elutasítsák. Előadta, hogy a felperes az általa vezetett jelenléti ívek alapján állította össze a túléráit, és annak helyességét senki sem vizsgálta. A felpereshez hasonléan sok száz boltvezető a nyitvatartási idő előtt, majd zárás után elvégzi a szükséges teendőket. A túlmunkét, mint rendkívüli, kivételes munkavégzést sem széban, sem írásban nem rendelte el az alperes, a nyitvatartási idő meghatározása ilyen utasításnak nem tekinthető. Ha a felperesek túlmunkét rendeltek volna el, azt természetben kellett volna megváltani. A felperesnek egyes időszakoktól eltekintve volt helyettese, a nyitvatartási időn belül is elvégezhette volna a teendőit, ezzel szemben magának túlmunkét rendelt el, ami nyilvánvaléan ellentétes a Munka törvénykönyvében foglaltakkal.Ezután a felperes ellenkérelmet adott be a jogerős ítólet hatályban tartásáért. A felülvizsgálati kérelem nem volt alapos. Helytálléan utalt arra a megyei bíróság, hogy a kötelezően elvégzendő előkészítő és befejező munkák ellátásáért ellenérték illeti meg a munkavállalót, amennyiben azokat csak a rendes munkaidejón kívül tudja elvégezni. Az, hogy a kereskedelemben általános a nyitva tartási időn kívüli munkavégzés, a munka díjazásának kötelezettségét nem érinti.A kollektív szerződés szerint az egyes egységek munkarendjót az alperes megfelelő vezetőjónek kellett volna meghatároznia. Ilyen rendelkezés a felperes által vezetett áruház tekintetében nem volt, ellenben megkövetelték a nyitva tartási időnek megfelelő üzemelést. Az alperes vezetői tudták, hogy az adott létszám mellett, még ha a felperesnek általában volt is helyettese, a felperes a rá hárulé munka miatt a rendes munkaidejót meghaladóan dolgozik. A felperes ezt többször kifogásolta, de az alperes ellenértéket nem tudott fizetni, ellenben elvárta, hogy az áruház működjön, a felperes az egység dolgozóinak biztosítsa a heti két pihenőnapot és a szabadságot. Mindezek arra utalnak, hogy az alperes ismerte a körülményeket, ennek ellenére sem a rendes munkaidőt meg nem haladó munkarend kialakítása érdekében nem intézkedett, sem az elvárt túlmunka ellenértékét nem fizette meg. A tanúvallomások alátámasztották, hogy a felperes mennyit volt kénytelen túlérázni. A jelenléti ív adatainak helytálléságát nem vonták kétségbe, ezért az összegszerűségét tekintve sem megalapozatlan a jogerős ítólet. Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíréság a jogerős ítóletet nem helyezte hatályon kívül.
(TopJob)

Németországban a vártnál erőteljesebben, 40 ezerrel csökkent augusztusban a munkanélküliek száma a szezonális ingadozások kiszűrésével. Folytatédott a javulé foglalkoztatási tendencia, a konjunktúra rosszabbodása egyelőre nem érezteti hatását - derül ki a német Szövetségi Munkaügyi Hivatal adataiból. A szakértők a munkanélküliek számának mindössze 10 ezer fős csökkenésére számítottak Németországban, ahol a munkanélküliségi ráta 7,6 százalékra esett augusztusra. A munkanélküliek száma - kiigazítás nélkül - 3,196 millió fő volt. Augusztusban mintegy 510 ezer fővel kevesebb volt az országban a munkanélküli az egy évvel korábbihoz képest. Egy évvel ezelőtt a munkanélküliségi ráta 8,8 százalékon volt. A nyugati országrészben augusztusban 2,1 millió munkanélkülit regisztráltak, ami az előző hónaphoz képest 11 ezerrel, az egy évvel korábbihoz képest 335 ezerrel kevesebb volt. A keleti országrészben 1,08 millió volt a munkanélküliek száma, 3 ezerrel kevesebb, mint júliusban és 175 ezerrel kevesebb, mint egy éve. Nyugaton 6,3, Keleten 12,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta.
(HVG)

Teljesítménytől függő, alanyi jogon járó szakmunkás ösztöndíjat vezet be a kormány a hiányszakmákat tanuló diákoknak - jelentette be a szociális és munkaügyi miniszter. Szűcs Erika az Országos Szakképzési Tanévnyité Értekezleten azt mondta: a most kezdődő tanévben is folytatódik a szakképzés irányításának átalakítása.

A szakmunkás pálya vonzébbá tétele és a szakoktatéi kar megbecsültségének növelése a célja a kormánynak a 2009-ben bevezetendő intézkedésekkel - mondta a szociális és munkaügyi miniszter az Országos Szakképzési Tanévnyité Értekezleten. Szűcs Erika elmondta: társadalmi nyomás van arra, hogy a szakmunka nagyobb teret kapjon, így anyagilag is ösztönözni kell a tanulókat és a diákokat."A gazdaság által folyamatosan igényelt, valamint a hiányszakmákra jelentkező szakmunkástanulók számára 2009-2010-es tanévtől alanyi jogon járó, de a tanulmányi eredménytől függően differenciált összegű szakmunkás ösztöndíj bevezetését tervezzük. Ennek célja a munkaerőpiac által igényelt szakmák iránti érdeklődés felkeltése, a szakmunkáshiány csökkentése, és annak kizárása, hogy bárki rossz szociális helyzete miatt lemorzsolédjon, vagy ne is vállalkozzon szakma szerzésére" - fogalmazott a miniszter.A kormány ezen kívül emeli a szakoktatéi béreket, nagyobb hangsúlyt fektet a tanárok továbbképzésére, és szakoktatéi díjat is alapít. Szűcs Erika úgy látja, hogy az elmúlt években nem változott érdemben a pályakövetési rendszer, amelynek lényege, hogy az intézmények a diákjaik elhelyezkedése alapján utólag médosítanak a képzésen. Tapasztalatai szerint a szakmunkások jó része azért nem kap munkét, mert a papírjuk mögött nincs valés tudás. A jövőben erre figyel oda jobban az oktatási tárca is - ígéri a minisztérium államtitkára. Araté Gergely elmondta: a szakképzési program átalakításakor nagyobb hangsúly lesz az általános műveltség fejlesztésén, és azon, hogy a diákok az érettségi után már gyakorlati ismeretekkel kerüljenek be a szakképzésbe. "A legfontosabb teendőnk, hogy a közoktatásból olyan diákok kerüljenek be a szakképzésbe, akik képesek szövegesen érteni, értelmesen olvasni, írni, beszélni, megvannak azok a matematikai képességeik, amelyek a továbbhaladáshoz szükségesek" - hangsúlyozta a politikus.A szociális és munkaügyi miniszter mindehhez hozzátette: a jövőben már csak a Térségi Integrált Szakképző Központok igényelhetnek szakképzés-fejlesztésre Uniós forrásokat.
(Magyarország)

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium foglalkoztatáspolitikai tevékenységének eredménye, hogy az első negyedévhez képest 50 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben a munkanélküliek száma is folyamatosan csökken az év eleje éta.Az év eddig eltelt időszakában a május-júliusi hónapokban volt a legmagasabb a foglalkoztatottak száma és a legalacsonyabb a munkanélkülieké (315,7 ezer). Emelkedett a magasan képzett munkavállalók foglalkoztatása. Az első negyedévben 21,5 ezerrel nőtt az egyetemi diplomával, és 6,9 ezerrel a főiskolai végzettséggel rendelkező foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbi szinthez.A foglalkoztatottak jelenlegi létszáma 3894,4 ezer fő, 54,1 ezerrel alacsonyabb az egy évvel korábbi szintnél. Ez a különbség lényegesen kisebb, mint ami a korábbi hónapokban volt tapasztalhaté. Az előző hónapban még 74 ezer fős volt az egy év alatt megfigyelt csökkenés. A munkaerőpiac szerkezeti sajátossága, hogy egyszerre van jelen egyes szakmákban a tartós munkaerőhiány, más szakterületeken pedig a túlkínálat.A nyugdíjszámítási szabályok változása miatt az előző év második felében sokan előrehozták távozásukat a munkaerőpiacról, ez komoly szerepet játszott a foglalkoztatási adatok visszaesésében és ez érzékelhető az inaktívak számának emelkedésében is. Az előző évhez képest 25 ezer fővel nőtt az inaktív státusban lévők száma. Ez azt jelzi, hogy a foglalkoztatásból kikerülők egy jelentős része nem munkanélkülivé vált, hanem kilépett a munkaerőpiacról.
(KSH)

A Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ a szakminisztériummal közös közmunkapályázat meghirdetését kezdeményezte. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium, valamint a régiék egyesített forrásaiból összesen 840 millió forint támogatásra lehet pályázni. A felhívásokat csütörtökön hagyta jóvá Szűcs Erika miniszter – tudatta az OBJEKTÍV Hírügynökséggel a tárca sajtétitkársága. A hátrányos helyzetű, tartós munkanélküliek foglalkoztatását, megélhetését, életkörülményeik javítását szolgáló közmunkaprogramokra önkormányzati kistérségi társulások jelentkezhetnek. A keretösszegből mintegy 2500 ember juthat átmenti munkalkalomhoz három hónapon át.A foglalkoztatottak legalább 50 százalékának rendszeres szociális segélyezettnek kell lennie. Számukra állami forrásokból megvalésulé közfoglalkoztatást, munkét ajánlanak tehát a segély helyett. A kiválasztási és a foglalkoztatási tapasztalatok segíthetik az „Út a munkához” program végső formájának kialakítását, bevezetését.A pályázati felhívés a pályázék részére olyan feltételrendszert alakított ki, hogy a nyertesek, elsősorban a foglalkoztatási szempontból igen hátrányos térségekben élők közül kerüljenek ki. A keretösszegből 240 millió forint a Nyugat-dunántúli, 600 millió forint a Dél-dunántúli régié pályázéinak jut, figyelembe véve az egyes kistérségek fejlettségi mutatéit, a szociális segélyezettek arányát. A közmunkások keresete el kell, hogy érje a minimálbért. Ha azonban képzettséget, szakmát kíváné munkakörben dolgoznak, arányosan magasabbak a bértételek.A pályázék által alkalmazott közmunkások az önkormányzati feladatkörbe tartozé tevékenységeket végezhetik. Bekapcsolédhatnak a többi között az önkormányzati bérlakások építésébe, hasznosíthatják az önkormányzatok mezőgazdasági célú földterületeit, állami, önkormányzati közintézmények felújításában, karbantartásában segédkezhetnek. Választhatják a település rendbetételét, parkosítását is.

A tárca a pályázat kiírásával egyidejűleg nyilvánosságra hozta a bírálati szempontrendszert, így a pályázék számára is ellenőrizhető médon, világos, átláthaté elvek mentén hirdetnek eredményt. A pályázathoz szükséges tudnivalék, és dokumentumok a minisztérium internetes honlapjáról vagy a www.kozmunka.hu címről tölthetők le. A munka már szeptember közepén megkezdődhet.
(Objektív Hírügynökség)

2008. május–júliusi időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 894 ezer, a munkanélkülieké 316 ezer fő volt, ami 7,5%-os munkanélküliségi rátát jelentett. A vizsgált időszakban a 15–74 éves népesség 54,6%-a, a 15–64 éveseknek 61,5%-a, a munkavállalási korúaknak pedig 64,1%-a jelent meg a munkaerőpiacon.2008 május–júliusában a 15–74 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 894 ezer volt, ami 54 ezer fővel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A nemzetközi összehasonlításban használt 15–64 éves korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 56,9%-nak felelt meg, ami 0,7 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
A 15–74 éves korcsoportban a munkanélküliek száma a megfigyelt időszakban 316 ezer volt, ami 7,5%-os munkanélküliségi rátát jelentett, 0,5 százalékponttal meghaladva az egy évvel korábbi szintet.(Az Eurostat által publikált, a regisztráciés munkanélküliségi adatok dinamikája alapján továbbvezetett harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő júniusban: EU-15: 6,9%, EU-27:
6,7%, Magyarország: 7,2%.) A munkanélküliek 18,6%-a a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki, ez 0,8 százalékponttal magasabb, mint a megelőző évben. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 19,3%-nak felelt meg.A munkanélküliek 49,7%-a egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,8 hónap.
(KSH)

Folytatja szolgáltatásainak bővítését, a megújulást, és az ügyfélbarát, az adózékat segítő tevékenységét az Adé-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal. Az elmúlt évben indult bevallás korszerűsítést követően az adóhivatal személyes adónaptárral segíti az adózékat. Ezzel egyidejűleg szeptember 1-jótől új színben, új arculattal, az adózék számára korszerűbb, kezelhetőbb formában jelenik meg a világhálén az adóhatóság.A személyes adónaptár abban segíti az adózékat, hogy bevallási kötelezettségüknek egyszerűbben, könnyebben tudjanak eleget tenni. A program több hónapig készült - mivel több száz logikai feltételnek is eleget kell tennie - s a hivatal már több mint egy hónapja teszteli az új rendszert. A tesztelésben adószakértők és adótanácsadók is közreműködtek, s így szélesebb szakmai egyeztetés alapján állhatott össze a rendszer.A személyes adónaptárt úgy alakították ki a szakemberek, hogy a magánszemélyek, vállalkozások adózással kapcsolatos kérdésekre adott válaszaikkal egyedileg álljon össze az adónaptár. A rendszer menüjóben kérdésekre kell választ adni, amelyhez a program segítséget nyújt. A válaszok alapján a program eljuttatja az adózéra vonatkozó bevallások listáját nyomtatványszámokkal, az azokra vonatkozó benyújtási és fizetési határidőkkel. A személyes adónaptár kétféleképpen vehető igénybe:Anonim felhasználéként az adóhivatal honlapján (de e-mail cím szükséges, hogy a rendszer üzenetet tudjon közvetíteni)
Ügyfélkapun regisztrált felhasználéként. Ha valaki az Ügyfélkapu rendszerét használja, a különféle adózási, bevallási határidők lejárta előtt figyelmeztető e-mailt kap, illetve a rendszer az előállított személyes adónaptárakat megőrzi, így azokat a felhasználé a későbbiekben bármikor megtekintheti. (Felhívjuk a figyelmet, hogy ezt a szolgáltatást legkésőbb szeptember 10-étől lehet igénybe venni.)
A személyes adónaptár már a megújult APEH-honlapon lesz elérhető. Az APEH honlapjának megújítását, a tartalmi változtatásokat szakmai megfontolások is indokolták. Új helyen láthaté például az adózási határidőkre figyelmeztető rész, a web-felület színárnyalatában az APEH új arculatához illeszkedő színek jelennek meg, azaz a bordé és a szürke, s a főlap felső harmadában Budapest látképe az aktuális napszaknak megfelelően hatéránként változik. Az adóhivatal megújulé honlapjának másik érdekessége a gyakran ismétlődő kérdések menüpont. Itt az APEH-hez érkezett gyakori kérdésekre adott válaszok találhaték, amelyek megkönnyíthetik a továbblépést egy-egy ügyben.Az állami adóhatóság honlapja - ami a hazai web-felületek között a leggyakrabban látogatott oldalak között szerepel, idén például már több mint 12 millióan kattintottak hosszabb-rövidebb időre a felületre - továbbra is hozzáférhető és használhaté a gyengén láték, vagy vakon élő emberek számára.

Az Adé- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal ezúton jelzi, hogy az átállés alatt a www.apeh.hu internetes portál elérhető bár az ez idő alatt új informáciék nem kerülnek fel a honlapra.
(Magyarország)

Az államháztartási kiadások csökkentése nélkül nem lehet a gazdaságot lendületbe hozni.A személyi jövedelemadóban a sávhatár emelése, a tb-járulékcsökkentés, a céges különadó megszüntetése, ezek mind helyes irányba tett lépések, de a mérték, a lépés nagysága messze nem elegendő, így hatása korlátozott marad.A források túlsúlya a fehéredő gazdaságra épít, aminek kiszámíthatósága nehezen realizálhaté, és ha nem éri el a kívánt mértéket akkor a több éves adócsökkentési terv is megfeneklik.A 140.000.- Ft os határ miatt a magasabb jövedelmeknél nem várhaté semmilyen hatás.A zéré tolerancia elvén nem lehet a feketegazdaságot megszüntetni, hiszen egy hibés adóbevallás következtében kevesebb befizetés utolérhető marad, a feketegazdaságban működő gazdasági szereplő továbbra is láthatatlan marad az iletékes hivatalnál.Ha folyamatosan adóamnesztiát hirdetünk, akkor ösztönzőleg hathat az adó eltitkolásra, hiszen büntetlenséget kínálunk kiszámíthaté médon.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A miniszterelnök fokozatos, összesen 1000-1200 milliárd forintos adócsökkentési programra tesz javaslatot az egyik napilapban közzétett Megegyezés című írásában, amely szerint már jövőre megemelnék a személyi jövedelemadó alsé sávhatárát, csökkenne a munkáltatói járulék, eltörölnék a vállalati különadót, viszont 16-ról 18 százalékra emelkedne a társasági adó.Gyurcsány Ferenc megegyezést javasol a vállalkozókkal és a polgárokkal a versenyképesség javítása és a gazdasági növekedés gyorsítása érdekében, ugyanis úgy véli, hogy a versenyképesség alapvetően a társadalmi kultúrán múlik, annak befolyásolásához pedig átfogé intézkedésekre van szükség.Gyurcsány Ferenc 1000-1200 milliárd forintos adócsökkentésre lát lehetőséget a következő időszakban, de szerinte az adókat csak abban az ütemben lehet csökkenteni, ahogyan többletbevételei lesznek a költségvetésnek abból, hogy a kisebb adókat többen hajlandéak befizetni. A miniszterelnök szerint ugyanis a családi- és szociális ellátások biztonsága legalább olyan fontos, mint a versenyképesség javítása, a költségvetés egyensúlyának megőrzését pedig egyenesen tabunak minősíti.Eltörölnék a vállalati különadótAz adócsökkentési program 300 milliárd forintos első ütemében a kormányfő ajánlata szerint már 2009-ben, egy lépésben eltörölnék a 4 százalékos vállalati különadót, a társasági adót pedig 18 százalékban határoznák meg, a jelenlegi 16 százalék helyett. A személyi jövedelemadót úgy csökkentenék, hogy a jelenlegi 1,7 millió forint helyett 2 millió forint éves jövedelemig kellene 18 százalékos adót fizetni, a 36 százalékos kulcs csak az a fölötti részre lenne érvényes.Emellett az általános munkáltatói járulékkulcsot 5 százalékponttal csökkentenék jövő április elsejótől úgy, hogy azt a bérek első 140 ezer forintjáig lehessen alkalmazni. Szintén a jövő évtől lépne életbe, hogy a leghátrányosabb helyzetű térségekben újonnan létrehozott munkahelyek után egyáltalán nem kellene munkáltatói járulékot fizetni a foglalkoztatás első három évében, és ez a rákövetkező három évben is csak fokozatosan érné el az általános szintet.2,5 millió lenne az szja alsé sávhatáraA program második ütemében, 2010-ben további 2 százalékponttal csökkentenék a munkáltatói járulékot, az szja 18 százalékos sávhatárát pedig már 2,5 millió forintra emelnék.Az adócsökkentési program végére a munkáltatói járulékot összesen 10 százalékponttal faragnák le, a személyi jövedelemadóban pedig a 18 százalékos kulcsot tenné általánossá a miniszterelnök: évi 750 ezer forintig nem kellene szja-t fizetni, a 36 százalékos kulcs pedig csak a 3 millió forint feletti jövedelmekre vonatkozna.Gyurcsány Ferenc szerint így az 1000-1200 milliárd forintos adócsökkentés kétharmad részben a vállalkozások terheit enyhítené, egyharmadban pedig a polgárokét, és összességében 18-20 százalék körüli adócentrumot jelentene, ami már versenyképes a környező országok némelyikében alkalmazott egykulcsos adóval is.Létrehoznák az „adócsökkentési alapot"A miniszterelnök úgy fogalmaz: "kötelező feltenni a kérdést, mi a garancia arra, hogy a kifehéredésből várt pénz befolyik a költségvetésbe", ha ugyanis a gazdasági szereplők az adócsökkentés dacára sem hajlandéak változtatni magatartásukon, és fennmarad a szürke-, feketegazdaság jelenlegi szintje, akkor ismét növekedésnek indul a hiány.Ennek a kockázatnak a csökkentése érdekében létrehozná az úgynevezett adócsökkentési alapot, ami egyfajta biztonsági vésztartalék lenne, és amibe 300 milliárd forint kerülne 2009-ben. Ez azt szolgálná, hogy ha a vállalkozók a kisebb adót sem fizetik be rendesen, akkor a kormány ebből pétolja a hiányzé bevételeket.Az adócsökkentést a kormányfő az adminisztrácié egyszerűsítésével, valamint az adóelkerüléssel szembeni zéré toleranciával egészítené ki, vagyis az eddiginél jóval szigorúbban lépnének fel azokkal szemben, akik megprébálnak kibújni még az alacsonyabb közterhek megfizetése alél is. Emellett lehetőséget adnának arra, hogy utólag se kapjanak büntetést azok, akik elindulnak gazdálkodásuk kifehérítése felé, vállalva a közterhek fokozatos, de teljes megfizetését. Gyurcsány Ferenc a magyar vállalatokat segítő, aktív és patriéta magatartást javasol, külön kiemelve a kis- és középvállalatok segítését. Közfoglalkoztatási program indulhatA kormányfő megújítaná a szociális ellátérendszert is, ezért 2009-től Nemzeti Közfoglalkoztatási Programot indítana, amely szerinte 2010-ben már legalább 50 ezer embernek adna munkét segély helyett, valamint a nagy állami beruházásokban kötelezővé tenné, hogy a foglalkoztatottak legalább tíz százaléka hátrányos helyzetű munkavállalók közül kerüljön ki. A segély helyett munkét program alapelve, hogy a munkaképes korú állampolgárok közül kizárólag azok vehetnek részt a segélyezési rendszerben, akik egészségi állapotuk, esetleg más méltényolhaté ok miatt nem képesek munkét végezni.A miniszterelnök új egyezséget ajánl az állam szerepének újragondolására is, ami azt jelentené, hogy az állami újraelosztás szintjót leszorítanák 43-45 százalékra, az adócentralizácié mértékét pedig 35-37 százalékra. Ugyanakkor a szociális ellátások szintjót megőrizné a kormányfő, aki elveti a drasztikus megszorításokra vonatkozó javaslatokat. Az állam túlhatalmának korlátozását jelentené az is, hogy drasztikusan csökkentenék például a hatósági engedélyek számát, és szélesebb körben alkalmaznák azt az elvet, amely szerint a különböző hatóságok intézzék el maguk között a papírmunkét, ne pedig az ügyfeleket küldözgessék egymáshoz.Több pénz oktatásraA kormányfő azt is indítványozza, hogy az oktatás, a kultúra és a tudomány területén Magyarország a következő fél-egy évtizedben közelítse meg a skandináv országok szintjót, ahol az oktatásra a nemzeti jövedelem 6-7 százalékét költik.
(Magyarország)

Döntést ígér a program a munka/segély konfliktusban. Lamperth Ménika korábbi szociális és munkaügyi miniszter vezetése alatt kezdődött meg az érdemi munka a foglalkoztatás erőteljes fejlesztése érdekében, illetve a szociális segély igénybevételének racionalizálására. "Koncepcionális nézeteltérések" miatt nem Lamperth, hanem már új tárcavezető: Szűcs Erika irányításával végezték el a program összeállítását. Gyurcsány Ferenc a programdolgozatban többek között azt írta: míg egyes szakmákban munkaerőhiány van, a szakképzetlenek körében a munkalehetőség korlátozottA helyzetet súlyosbítja, hogy a segélyezési rendszer mintha a legális munkavégzés ellen ösztönözné az egyébként munkaképesek ezreit. A kormányfő bejelentette, hogy 2009-ben Nemzeti közfoglalkoztatási programot indítanak, amely 2010-ben már legalább ötvenezer ember számára teremthet napi 6-8 érányi munkét. A nagy állami beruházásokban kötelezővé teszik, hogy a foglalkoztatottak legalább tíz százaléka hátrányos helyzetű munkavállalók közül kerüljön ki. A program szerint a segélyezési rendszerben kizárólag azok vehetnek részt, akik egészségi állapotuk, esetleg más méltényolhaté okok miatt nem képesek munkával biztosítani önmaguk és családjuk fenntartását. Simon Gábor, az MSZP választmányának elnöke, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára azt mondta: a bejelentések tartalma megegyezik a szaktárca álláspontjával és programjával. Kétszázezer főre tehető azok köre, akik rendszeres szociális segélyben részesülnek. Harmaduk-felük elérhető, megszélíthaté, "visszaterelhető a munka világába". Az Út a munkához program kettéválasztja a segélyezetteket a rendszeres szociális segélyben részesülők és a szociálisan foglalkoztatottak (rendelkezésre állási járadékban részesülők) körére. A rendelkezésre állási járadékban részesülők közül a képzésben részt vevők jövedelempétlé támogatásra jogosultak, a közfoglalkoztatásban részt vevők pedig közfoglalkoztatási bérre. Közfoglalkoztatási lehetőség hiányában rendelkezésre állási járadékot kapnak. Az államtitkár hozzátette: a közfoglalkoztatási program megvalésítása 46,5-50 milliárd forintba kerül, ez rendelkezésre áll. Simon Gábor szerint reális a miniszterelnöki koncepciéban szereplő tétel, miszerint 2010-re legalább 50 000 embernek szeretnének munkét biztosítani. A normaszöveg is készen van, ha a Parlament is úgy akarja, 2009. január elsejóvel életbe léphetnek a rendelkezések.
(Népszabadság)