A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezzel is növelhető a hatékonyság
A pénzen túli motiváció egyik eszközének tartják a gyakorló munkaügyi szakemberek a kötöttségektől mentes munkát.
Részletek
Egyes szakemberek szerint a rugalmas munkaidő-beosztás szerény elterjedtségének több magyarázata is van. A munkavállalók nem szívesen kötelezik el magukat a hagyományosnál rövidebb munkaidőre, cáfolva ezzel azt a közkeletű vélekedést, hogy a cégek miatt találkozhatunk ritkábban az ilyen foglalkoztatási formákkal. Persze az is tagadhatatlan, hogy a munkadók sem eléggé motiváltak, hiszen a szabályozék és a közterhek nem ösztönzik a részmunkaidős foglalkoztatást.Pedig számos előnnyel kecsegtetnek az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formák. A rugalmas időbeosztás miatt például nő a munkavállalók elégedettsége és lojalitása, ami további érték a foglalkoztató számára. A felmérések szerint távmunka esetén átlagban 30-40 százalékkal csökkenthető a fluktuácié, ami komoly költségmegtakarítást hozhat a vállalatoknak.Emellett a már idézett vállalkozói felmérés szerint a rugalmas munkarend pozitív tapasztalatai között minden harmadik cég megemlítette a hatékonyság-növekedését, minden ötödik pedig azt, hogy sikerült kiegyenlíteniük a munka-periodicitás. Kevesebb alkalommal, de többször elfordulé válasz volt a pozitívumok említésekor a dolgozói érdekek (mint például az egyenletesebb bér, a csökkent munkaképességűek alkalmazásának a lehetősége), a jobb munkahelyi légkör, vagy éppen a költségtakarékosság szerepelt.És még nincs vége…Szintén a fenti felmérés szerint a rugalmas munkarend a megkérdezett cégek 34 százaléka szerint segíti a munkaerő-toborzást, míg 15 százalék szerint semleges ilyen szempontból. Mindössze 3 százalék gondolja úgy, hogy megnehezíti a lojalitás kialakulását, miközben 46 százalék éppen a cég iránti elkötelezettség erősítését tapasztalta. Azzal a felvetéssel, hogy a rugalmas munkarend csupán rosszul kvalifikált munkaerő alkalmazásánál lenne megfelelő eszköz, egyetlen válaszadó sem értett egyet, sőt, 49 százalék kifejezetten cáfolta ezt. A válaszadó cégek 35 százalék vélekedik úgy, hogy a módszer csupán bizonyos beosztások és munkakörök esetén alkalmazhaté, míg 14 százalék szerint ilyen korlát nincsen. A cégek 8 százalék szerint jelent kevesebb biztonságot a munkavállaló számára e megoldás, miközben a válaszadók 41 százalék szerint nincsen hatással a munkavállaló biztonságára
(Menedzsment Fórum)