Munkaügyi Tudástár

Változások várhaték jövőre az alkalmi munka szabályozásában, és szigorítják a feketemunka-vállalás ellenőrzését is - közölte Lamperth Ménika szociális és munkaügyi miniszter egy munkaügyi tanácskozáson. "Az a szándékunk, hogy 2009. január 1-jótől átalakítjuk az alkalmi munkavállalás szabályozását, mivel az eddigi ilyen jellegű előírások nem váltották be igazán a hozzájuk fűzött reményeket" - mondta el a munkaügyi miniszter a munkaügyi szakigazgatásban dolgozók országos szakmai tanácsának küldöttgyűlésén, Budapesten. Lamperth Ménika arról is beszélt, hogy sok esetben előfordul az, hogy akik munkanélküliként segélyt kapnak, amennyiben néhány napot feketemunkásként dolgoznak, jobban járnak, mint azok, akiket minimálbérért foglalkoztatnak. Ezt a helyzetet meg kell változtatni, a cél az, hogy a megélhetést, a jövedelmet az elvégzett munka biztosítsa, az embereket ebbe az irányba szeretnénk terelni - hangsúlyozta a miniszter. Ennek egyik fontos elemeként említette a közmunkák előtérbe helyezését, aminek, mint mondta, ő is támogatéja.Kiemelte, hogy a változásoknak egyik fő eleme lesz az adminisztráciés terhek radikális csökkentése, ami a munkaügyi apparátust és a munkadókat is terhelte. A miniszter beszélt arról is, hogy a köztisztviselői és közalkalmazotti szféra, s ezen belül munkaügyi szakapparátus, jelentős változásokat élt át az elmúlt másfél évben. A munkaügyi közigazgatást a magyar közigazgatás legdinamikusabban fejlődő részének nevezte, amely képes volt szembenézni azzal, hogy 1990 éta az emberek sokasága vesztette el biztos megélhetését, került ki a munkaerőpiacra. "Ez a szakma a feladatoknak profi médon megfelelt" - fogalmazott a miniszter. A szakigazgatásról szélva dr. Lamperth Ménika hangsúlyozta, hogy jelenleg a kialakult helyzet stabilizálása a fő feladat, nincs szé további átalakításról, létszámleépítésről.
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

Mintegy hárommillió forint bírságot szabott ki és öt vendégláté egységet zárt be az ÁNTSZ a Kikelet Hadművelet elnevezésű, tavaszi fogyasztévédelmi ellenőrzési akciésorozat első hetében - közölte a helyettes országos tiszti főorvos csütörtöki sajtétájókoztatóján. Molnár Kornélia elmondta, hogy a március 31-ig tartó fogyasztévédelmi akcié során elsősorban az alapvető higiéniás feltételek meglétét vizsgálják a vendégláté ipari egységeknél és üzemi konyháknál.Muszkás Mária, az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézetének élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi csoportvezető főorvosa a sajtétájókoztatón elmondta, hogy Budapesten és Pest megyében összesen 326 ellenőrzést végeztek az ÁNTSZ munkatársai az akciésorozat első hetében. Összesen 47 alakalommal volt szükség helyszíni bírság kiszabására, mintegy 670 ezer forint összegben. Ez idő alatt kilenc szabálysértési eljárós indult - tette hozzá.A leggyakoribb problémák, amelyekkel az ellenőrök találkoznak a munkaruha és a feliratok hiánya, a nem szabályosan kialakított kézmosé, a takarítás hiánya, a nem szabályos ételminták és a munkalapok hiányos vezetése - mutatott rá a csoportvezető.Tavaly a húsvéti ellenőrzések alatt kétezer egységet szemléztek az ellenőrök, és az egész éves - 100 millió forintnyi - bírság mintegy harmadát szabták ki abban az időszakban.Az akciéban az APEH, az ÁNTSZ, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal, a Nemzeti Fogyasztévédelmi Hatéság, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, valamint az Országos Rendőr-főkapitényság vesz részt.
(Népszabadság)

Adé- és járulékcsökkentési programot ismertetett tegnap a kormányfő. Gyurcsány Ferenc szerint a programnak a foglalkoztatás bővülését kell szolgálnia. Ehhez kapcsolédik majd a szociális támogatások rendszerének átalakítása oly médon, hogy az inkább a munkavállalást, mint a segélyre várást ösztönözze. Három javaslatot bocsátanak társadalmi vitára, s ennek során dől majd el, hogy 2009-ben milyen intézkedéseket vezetnek be. Egyelőre érvek pré és kontra elhangzanak az elképzelésekről.Az adócsökkentés nem csodafegyver. Ahhoz, hogy bővüljön Magyarországon az Európai viszonylatban is alacsony foglalkoztatottság, összehangolt kormányzati cselekvésre van szükség, vállalkozásbarát fejlesztéspolitikára, a szürke- és feketegazdaság visszaszorítására, korszerű szakképzésre, piacbővítő és piacvédő külgazdasági politikára, munkára ösztönző szociálpolitikára – erről beszélt tegnap Gyurcsány Ferenc kormányfő a Magyar Tudományos Akadómián megtartott „Kormányzati konzultácién”. A tanácskozásra meghívást kaptak az OÉT, a Gazdasági és Szociális Tanács tagjai, illetve számos civil szervezet és a tudományos élet képviselői. A miniszterelnök szélt arról, hogy 330 milliárd forint értékű vállalkozásfejlesztési pályázatot írtak ki Uniós forrásokból. Az év közepére már egy éra alatt lehet majd elektronikusan céget alapítani. A gazdaságot kifehérítő lépések nyomán egy év alatt 200 ezerrel nőtt a járulékfizetők száma, ami „kedvező mellékhatása” az egészségügyi reformnak. Előadásában mégsem ezekre, hanem az adó- és járulékcsökkentési programra koncentrált. A kormány három változatot bocsátott társadalmi vitára. A kabinet április végén dönt arról, hogy melyiket választják. Gyurcsány afelől nem hagyott kétséget, jómaga azt a változatot támogatja, amelyik ténylegesen hozzájárul majd a foglalkoztatottság bővüléséhez.A jegybank szerint csínján kell bánni az adócsökkentéssel, mindaddig, amíg nem csökken elfogadhaté szintre a költségvetés hiánya. Veres János pénzügyminiszter is konzervatív e kérdésben; csak olyan lépéseket engedne, amelyek nem fenyegetik a konvergenciaprogramban elért eredményeket – rajzolta fel a kormány mozgásterét a kormányfő. „Mások” szerint a Veres János által lehetségesnek tartott 200-250 milliárd forintnál több forrás is juthat erre a célra, ha tovább csökkentenék a közkiadásokat – mondta Gyurcsány, aki ezzel az SZDSZ javaslatára utalt. A kormány a pénzügyminiszter konzervatív becslését fogadja el, azzal, hogy ha a költségvetés bevételeinek alakulása tágabb teret biztosít, legyen méd további adókönnyítő lépésekre.A 2009-től bevezetni tervezett három adócsökkentő javaslat közül az elsőt, a „szuperbruttó” modellt, amiben a munkavállalók a járulékkal növelt bérüket kapnák meg, s a munkáltató tőlük vonná a járulékot, a Gazdaságkutató Intézet dolgozta ki. Az adócsökkentés 250-300 milliárd forintba kerülne. A kormányfő szerint ez hátrányos lenne a kis jövedelműeknek és nem bővítené a foglalkoztatást. A második változat a személyiövedelemadó-terhet csökkentő liberális elképzelésen alapul, aminek az adórendszer jelentős átrajzolása miatt előfeltétele lenne például az ingatlanadó bevezetése. Emellett megszüntetné az üdülési csekkre, illetve a meleg étkeztetésre adott kedvezményeket, viszont 420 milliárd forinttal csökkentené az adóterheket. Ugyanakkor a kiskeresetűek pozíciója nem javulna, míg a vállalkozók és a magasabb jövedelműek jól járnának. A harmadik, járulékcsökkentési központú modellt a kormányfő által életre hívott versenyképességi kerekasztalban alapozták meg és a Pénzügyminisztériumban dolgozták ki. A kieső adóbevétel beleférne a pénzügyminiszter által meghatározott 200-250 milliárdos keretbe. Két lépcsőben – 2009-ben és 2010-ben – csökkentené 10-12 százalékkal a járulékot az első tíz, illetve az első húsz alkalmazott után. Csökkenti az adóterheket, az adóátrendezési hatása viszonylag csekély, növeli a foglakoztatást, gyorsítja a növekedést – jellemezte a pénzügyi tárca javaslatát – a leginkább támogathatét – Gyurcsány Ferenc
(Népszava)

A 2007-es év hatékonynak mondhaté a munkaügyi ellenőrzések szempontjából, miután miniszterelnöki megbízés alapján külön e célra hivatott bizottság is "besegített" a szabálytalanságok feltárásába - jelentette be Lamperth Ménika szociális és munkaügyi miniszter. A 32 ezer ellenőrzés során 72 ezer illegális foglalkoztatást sikerült "lefülelni", így általános tapasztalatként levonhaté, hogy a foglalkoztatottak 15 százaléka fekete munkét végez.A gazdaság egy részének az ellenőrzések során történt "kifehérítése" a tárcánál végzett becslés szerint 73-93 milliárd forint közötti összeget hozott az államkasszába. Ám csaknem ugyanennyi pénz még menthető lenne, mert a fekete és szürke színek kedvelői még mindig túl sokan vannak a gazdasági élet szereplői között. (A GDP-hez viszonyítva akár 3-4 százalékkal is csökkenthet a feketegazdaság Magyarországon 2008-ban, így mértéke a GDP 13-14 százalékára mérséklődne.)Szabályosan 20 százalékkal drágábbAhogy a miniszter fogalmazott, egyfajta cinkos összekacsintás tapasztalhaté a munkadók és munkavállalók között. A munkadó részéről egyértelmű az igyekezet, hogy minimálbérre jelentsenek be részmunkaidős dolgozókat, akik a valéságban nem eszerint dolgoznak. Nem menti őket a gyakran hangoztatott panasz, hogy magasak a bérterhek. Ha például a szabályoknak, előírásoknak megfelelően foglalkoztatnak egy építőipari munkást, akkor legalább 20 százalékkal többe kerül az építmény, mondják. A többletköltséget a megrendelőre terhelik. Érvelésük szerint tehát, aki tisztességesen betartja a rendelkezéseket, az mindenképpen hátrányba kerül, rosszul jár.Ebben az évben még több és szigorúbb ellenőrzésre számíthatnak az érintettek ezen a területen, legalább 60-80 ezer ellenőrzést terveznek, és ezektől azt remélik, hogy 60 milliárddal is növekedhet az állami bevétel. (Szigorúbb ellenőrzésekkel és szankciékkal fehérítené a gazdaságot a kormányfő, aki szerint érezhetőek az utébbi időkben meghozott döntések hatásai.)Nem használják a munkavállalók könyvétÉvek éta forgalomban van az alkalmi munkavállalók könyve. A mezőgazdaságban, építőiparban, közhasznú szervezeteknél rövid időre alkalmazott idénymunkásoknak jelent egyfajta biztonságot és védelmet a könyv, amit a munkavállalónak kell kiváltani a munkaügyi központban. A munkadónak azért hasznos, mert nem kell munkaszerződést kötni a munkavállalóval, kevesebb adót, közterhet kell fizetnie. A munkavállalónak viszont egy esetleges ellenőrzés során ezt kell felmutatni, hogy igazolja, legális munkét végez. Ahogy az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMFF) munkaügyi főosztályán elmondták, az évtizede létrehozott könyvecske fontos dokumentum lehetne, ha rendeltetésszerűen használnák.Csakhogy a gyakorlat sokszor más. Kiskapukat, külön utakat keresnek a feketemunka eltitkolására, például oly médon, hogy a munkadó elveszi a munkavállalótól, és magánál tartja a könyvecskét, holott a jogszabály határozottan elrendeli, hogy a munkavállalónál kell lennie, mert köteles azt bármikor felmutatni ellenőrök kérésére. Másként nem lehet garantálni az ellenőrzést, hiszen az illegálisan foglalkoztatott munkás régen kereket old, amíg az ellenőr a munkadónál keresi a dokumentumot. Nem véletlenül fogalmaztak úgy nemrég egy szakmai konzultácié résztvevői (az OMFF meghívott elnöke, Papp István jelenlétében), hogy egyszerűsíteni kell az alkalmi munkavállalói könyvet és alkalmazásának előírásait, mert az érvényes szabályokat tömeges alkalmazás esetén szinte lehetetlen betartani. (Már elkezdték a munkaügyi kirendeltségeken a múlt évben használt alkalmi munkavállalói könyvek adatainak összesítését, az országos beszámolé tavaszra készül el.)
(Piac és Profit)

A Magyar Tudományos Akadómián ma mutatja be Gyurcsány Ferenc kormányfő, Lamperth Ménika szociális és munkaügyi, valamint Veres János pénzügyminiszter a tulajdon-tudás-munka hármasára épített polgári program foglalkoztatást ösztönző, állásteremtő elemeit. Lamperth Ménika elmondta: napjainkban hivatalosan az aktív korú népesség 57,3 százaléka foglalkoztatott, ez az arány rendkívül alacsony. 3,9 millió foglalkoztatottra 2,6 millió egyébként munkavállalói korban lévő inaktív jut. A kormány meghatározó fontosságú feladatának tekinti, hogy számukat - a munkaerőpiacra valé visszavezetéssel - csökkentse. Ez - tette hozzá a szakminiszter - azért is indokolt, mert e 3,9 millió munkával, illetve jövedelemmel rendelkező emberből csak 3,4 millió fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási hozzájárulást, vagyis az alacsony foglalkoztatási szint és a feketemunka magas aránya az ellátérendszer egészét fenyegeti. A Népszabadság úgy értesült, hogy a program alapvetően szigoríté, illetve támogaté és ösztönző intézkedésekre bonthaté. A főbb ösztönző intézkedések: 1. Több munkahely teremtése a közfoglalkoztatásban. 2. A bérekhez kötődő járulék- és adóterhek csökkentése. Bevezetik az egy-egy térségre extra kedvezményeket biztosíté Start-régié kártyát. 3. Támogatják a helyi gazdaságfejlesztési elképzeléseket. 4. A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élőket külön is támogatják. 5. Egységes munkaügyi, foglalkoztatási és szociális adatbázist hoznak létre. 6. A szociális transzfereket személyre lebontott folyószámlán kezelik. A szigorítások a következők:1. Kötelező munkateszt: aktív korúaknak csak akkor lehet rendszeres szociális segélyt megállapítani, ha közmunkán vesznek részt. Így szűrik ki, hogy ki akar, és ki képes dolgozni. (E pont körül várhatéan nagy vihar lesz: vagy nincs elég közmunka, vagy annak terheit a településnek kell állnia.) 2. Kizárják a szociális foglalkoztatási rendszerből az illegálisan, bejelentés nélkül dolgozókat. 3. A foglalkoztatási szolgálat gyakrabban keresi föl a nyilvántartott álláskeresőket. 4. Szigorítják a szabályozást az igazolásokkal valé visszaélések megakadályozása érdekében. A kormányközeli lap informáciéi szerint a támogaté intézkedések között szerepel, hogy harminckettőről húsz százalékra csökkentik a maximum tíz főt foglalkoztató vállalkozások alkalmazottai után befizetendő járulékteher mértékét. A hátrányos helyzetű térségekben ennél nagyobb kedvezményre lehet majd számítani.
(Népszabadság)

A HVG Állásbörze 2008. április 23-24-én ismét várja az állás- vagy továbbképzési lehetőség iránt érdeklődő, tapasztalt szakembereket és az őket kereső vállalatokat, képzést kínálé intézményeket. Idén tavasszal a SYMA Sport és Rendezvényközpontban a tavalyinál jóval nagyobb területen még több kiállíté és hirdető ajánlataival találkozhatnak a látogaték. Ez a megnövelt terület lehetőséget teremt a rendezvényen részt vevő vállalatoknak és intézményeknek a legmagasabb szolgáltatási színvonal igénybevételéhez, és ahhoz, hogy még több friss diplomás vagy már szakmai tapasztalatot szerzett, aktív álláskeresővel találkozzanak.Ha tapasztalt munkatársakat keres, illetve képzéseire, tanfolyamaira toborozna hallgatókat, az Ön jelentkezését is várjuk!

Bővebb informácié: www.hvgallasborze.hu, info@hvgallasborze.hu, +36-1-787-5989
(HVG)

Nagy érdeklődés kíséri a Lépj egyet előre program második szakaszát is, eddig 12 ezren jelentkeztek az ingyenes szakképzésre a januári indítás éta - tájókoztatott a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal.Az első szakasz keretében 2006 februárja és 2007 vége között 15 ezer 661, döntő részben szakképzetlen személy jutott ingyenesen az adott térség munkaerőpiacán keresett szakmához. Az első szakaszhoz 4,8 milliárd forintot használtak fel, az újabb szakaszra a következő két évben 10,6 milliárd forintot fordíthatnak. A terv az, hogy körülbelül 22 ezer, főként szakképzetlen álláskereső és munkavállaló szerezzen szakképzettséget. A program mindkét szakaszának finanszírozásában szerepet vállalt az Európai Unió.A jelenlegi második szakasz külön is ösztönzi a csak nyolc általános iskolai végzettséggel, vagy azzal se rendelkezőket a szakmai vagy felzárkéztaté képzésekben valé részvételre. Az ilyen képzettségi szintnél minden 150 érányi tanfolyami idő után a minimálbér nagyságú ösztöndíjban részesülhetnek. Ez bizonyos anyagi alapot ad arra, hogy alkalmi munka helyett a tanfolyamon vegyenek részt. Azok, akik az alapfokú iskolánál magasabb végzettséggel rendelkeznek, csak a tanfolyamok végén, sikeres vizsga esetén jogosultak az ösztöndíjra.Felsőfokú képzettségűek kizárvaA második szakaszban olyan szakképzettséggel már rendelkezők is jelentkezhetnek, akik szakmája elavult, és piacképesebb szakmát szeretnének elsajátítani. Felsőfokú végzettségűek képzését viszont a program nem támogatja.A program során az első ütemhez hasonléan olyan szakképzéseket támogatnak, amelyekre az adott térségben a legnagyobb a munkáltatói igény. Az egyes területeken eltérő a munkaerőpiac szakmai igénye, a képzéseknek ehhez kell igazodni.40 százalék elhelyezkedettA képzésekre a tanfolyamokat szervező képző intézményeknél lehet jelentkezni, a jelentkezéseket ezek az intézmények továbbítják a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalhoz. A program tanfolyamai azért is sikeresebbek a többi képzésnél, mert egyrészt a jelentkezés nem követel meg bonyolult adminisztráciét, másrészt a szervezők az átlagosnál jobban igazodnak a résztvevők időbeosztási és egyéb igényeihez. A képzésekről informáciék szerezhetők a helyi munkaügyi kirendeltségeken is.A Lépj egyet előre program első ütemében szakmát szerzők 40 százalékának egy hónap után sikerült elhelyezkedniük. A program során nemcsak a regisztrált álláskeresők - a résztvevők egyharmada - jutott szakképzettséghez, hanem egy másik csaknem egyharmadnyi rész is, akik már rendelkeztek munkahellyel, de további foglalkoztatásukhoz szakképesítést kellett szerezniük. Sokan inaktívként, szociális segélyezettként jelentkeztek a tanfolyamra. (Komoly problémákat okozhat a munkaerőhiány a nyugat-dunántúli régiéban, mert a magasabb bérek miatt külföldre mennek a műszaki-gépészeti szakemberek.)
(AFSZ)

Az idén ismét támogathaté a távmunkahelyekhez szükséges eszközök, programok beszerzése, távmunkahelyenként legfeljebb 150 ezer forinttal, hasonléan egy korábbi távmunkapályázathoz. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapján közzétett pályázati kiírás szerint a nagyobb támogatási öszszeget – távmunkahelyenként legfeljebb 755 ezer forintot – a kereseti támogatásra és annak járulékaira lehet elnyerni, illetve 30 ezer forintot képzésre. A távmunkásonként 30 ezer forintos képzési támogatást november 30-ig kell felhasználni. A pályázatokat március 26-ig nyújthatják be a távmunkahelyet létesítők. A Munkaerő-piaci Alap 600 millió forintot ad a finanszírozáshoz.A pályázati kiírás részletesen
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

2008. januárban a hosszútávon megfigyelhető trendnek megfelelően csökkent a munkáltatók által bejelentett munkaerőigények száma. Ebben a hónapban a munkáltatók 22280 új álláshelyre jelentettek be munkaerőigényt. A legtöbb állást a Dél-alföldi Régiéban jelezték a munkadók (4502 db-ot), ezt követi a Közép-magyarországi Régié, az Észak-alföldi Régié és a Nyugat-dunántúli Régié munkaerőigényének nagyságrendje. Az előző hónap zárónapján még betöltetlen álláshelyek számával együtt az Állami Foglalkoztatási Szolgálat kirendeltségein a munkaközvetítéshez összesen 42,5 ezer álláshely állt rendelkezésre, ebből a zárónapig 21,6 ezer maradt betöltetlen. A munkadók által a tárgyhónap folyamán bejelentett álláshelyek közül 14644-hez nem igényeltek támogatást. A támogatást nem igénylő álláshelyek száma 15,9%-kal kevesebb az előző havi hasonlé adatnál, és 15,6%-kal maradt el a tavaly januári szinttől.

A nyilvántartott álláskeresők száma 23 ezer fővel növekedett egy hónap alattAz Állami Foglalkoztatási Szolgálat kirendeltségein 2008. január végén 468,1 ezer fő volt a nyilvántartott álláskeresők száma, mely az előző hónaphoz képest 23,1 ezer fős, az egy évvel korábbihoz képest 29,4 ezer fős növekedést jelent.
Egy év alatt csökkent az álláskeresők száma a Közép-dunántúli Régiéban (-1,2%), ezen belül Komárom-Esztergom megyében 6,6%-kal, Fejór megyében 0,6%-kal. Az átlagosnál kisebb mértékben emelkedett az álláskeresők száma Tolna megyében (0,1%), Győr Moson-Sopron (0,6%), Veszprém (1,3%), Zala (3,2%), Békés (3,3%) és Baranya (3,4%) megyékben.
Az egy évnél hosszabb ideje folyamatosan nyilvántartásban szereplők száma 29 373 fővel növekedett a 2007. januári állapothoz képest.
Az álláskeresők 36,2%-a álláskeresési ellátást, 30,6%-a rendszeres szociális segélyt kapott, 33,2%-a ellátásban nem részesült. A szezonálisan kiigazított adatok szerint 6,6 ezer fővel csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma az előző hónaphoz képest2008. januárban a nyilvántartott álláskeresők létszámának szezonálisan kiigazított értéke 435,2 ezer fő volt. A január hónapban hosszú távon megfigyelt szezonális ingadozást figyelembe véve, és azt kiszűrve az idén 6,6 ezer fővel kevesebben voltak a nyilvántartott álláskeresők állományában, mint egy hónappal korábban.

Csökkent a nyilvántartásba belépők száma A nyilvántartásba 2008. januárban belépők száma 56 193 fő volt, 11 271 fővel kevesebb a decemberben belépők számánál, és 9 942 fővel az előző év januári belépő létszámhoz képest. A belépő nem pályakezdők száma 10,3 ezer fővel, a pályakezdők belépő létszáma 0,9 ezer fővel csökkent a decemberi belépési forgalomhoz képest.
A tavaly januári adatokhoz képest minden kiemelt ágazatból kevesebben váltak nyilvántartott álláskeresővé. A legnagyobb mértékű csökkenés az iparból (2,9 ezer fővel), a nem anyagi szolgáltatásból (2,2 ezer fővel), és a mező- és erdőgazdaságból (1,7 ezer fővel) érkezetteknél következett be. Az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva a belépő pályakezdők száma 1,7 ezerrel csökkent.
A nyilvántartásból kilépők száma egy hónap alatt 9,2 ezer fővel, az egy évvel korábbi adathoz képest 2,3 ezer fővel csökkent. Januárban megállt a pályakezdők számának csökkenése A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők létszáma a januári zárónapon 40 515 fő volt. Ez az előző hónaphoz képest 0,3 ezer fős, a tavaly januári számukhoz képest 2,1 ezer fős emelkedést jelent. Az összességében 5,3%-os egy év alatti növekedés, a 8 általánost, vagy kevesebbet végzettek számának 4,9%-os, a szakképzettséggel rendelkezők számának 4,2%-os, valamint a gimnáziumi érettségivel rendelkezők számának 17,9%-os növekedése, és a diplomások 11,9%-os csökkenése eredőjeként alakult ki. A területi különbségek a kismértékű csökkenés ellenére továbbra is jelentősek a relatív mutaték szerint A nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 2008. januárban 10,6% volt, ami az előző hónaphoz képest 0,5%-pontos, az előző év decemberéhez képest 0,6%-pontos emelkedést jelent. A területi különbségek kismértékben csökkentek. A relatív mutaték a viszonylag jó munkaerőpiaci adottságokkal rendelkező régiékban az előző hónapok növekedési üteménél erőteljesebben, míg a nehezebb helyzetben lévő régiékban kisebb mértékben növekedtek 2007. decemberhez képest. Az emelkedés mértéke Közép-Magyarországon 0,2%-pontos, Észak-Magyarországon 0,3%-pontos volt. Jelentősen, 1,0%-ponttal 15,3%-ra emelkedett Dél-Dunántúl relatív mutatéja.
A másik relatív mutaté a nyilvántartott álláskeresők számát a munkavállalási korú népesség százalékában mutatja be. E szerint az országos átlag (7,0%) és az egyes térségekre kapott értékek is kisebbek ennél a mutaténál, de a területi különbségek szérédása azonos az előző mutaténál tapasztalhatékkal.
Az Európai Unió tagországaiban előírt definícié szerinti munkanélküliségi ráta KSH által publikált legfrissebb adata 7,7%, ami a munkaerő-felmérésből a 2007. október-decemberi időszakra, a 15–74 éves népességre vonatkozóan kapott országos adatot mutatja.Az aktív foglalkoztatási eszközökben résztvevők létszáma némileg mérséklődöttA foglalkoztatást elősegítő támogatásokban résztvevők novemberi 70,1 ezer fős létszáma 4,5%-kal maradt el az októberitől.
Legtöbben bér- és járulék jellegű támogatások (34,6%), és közhasznú foglalkoztatás (30,9%) révén kaptak munkalehetőséget, munkaerő-piaci képzésben 23,9%-uk vett részt, az egyéb eszközök részaránya alig haladta meg a 10%-ot.
Az év első tizenegy hónapjában összesen mintegy 105 ezer fő kapcsolédott be a különböző aktív foglalkoztatási programokba. A belépők közel fele közhasznú munkára, egynegyede pedig munkaerő-piaci képzésbe került, további egyötöde bér- és járulék jellegű támogatás igénybevételével jutott munkalehetőséghez.
(AFSZ)

Reálisan 1900 forint körül kellene lennie a rezsiórabérnek az építőipari közbeszerzéseknél. Ehhez képest előfordul, hogy 800-900 forintos éradíjjal visznek el megbízásokat a pályázék - értesült a Világgazdaság. A csökkenésben komoly szerepet játszottak a költségvetési megszoríté intézkedések, illetve az Európai Uniós pályázatok kapcsán a költségvetési időszak váltása miatt történt visszaesés. Másfél éve nincs lényegi állami, önkormányzati megrendelés, és mivel minden piaci szereplő túl akarja élni ezt az időszakot, sokan teljesíthetetlen feltételek mellett vállalnak be projekteket. Ez pedig elindít egy spirált, amelynek hatásait leginkább a kisebb cégek, alvállalkozók szenvedik meg, hiszen a megbízásokat elnyerő vállalkozások igyekeznek az alvállalkozói árakat lejjebb szorítani, vagy minél tovább elkerülni a fizetést. Az irreálisan alacsony árak kialakulásában komoly szerepet játszott, hogy az elmúlt 2-2,5 évben a közbeszerzésben szinte csak az ár volt az egyedüli értékelési szempont - közölte Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozék Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Ez önmagában nem lenne baj, ha reális bázison alapulnának ezek az árak. A tapasztalatok szerint azonban sokszor ezer forint alatti éradíjak mellett lehet közbeszerzési pályázaton építési megbízást elnyerni, miközben a minimálbért alapul véve 1900 forintos rezsiéradíjnál lehetne reálisan teljesíteni - vázolta a helyzetet Tolnay Tibor.Jelenleg nincs eszköz az irreálisan alacsony árak megfogására - állítja Kemény Péter. Hiányzik a kötelező mérnökárképzés vagy például az a külföldi gyakorlat, hogy a legalacsonyabb és a legnagyobb ajánlati összeg kiessen - írja a Világgazdaság.Vélemény:Ez a spirál inkáb öngél a feketemunka elleni harcnál. Az alacsony árakat csak úgy tudják minden bizonnyal realizálni a vállalkozások, hogy a magas élőmunkaigényű tevékenységnél mellőzik a jogszerű foglalkoztatást, illetve tovább gyűrűzhet a körbetartozás. A közbeszerzési eljárósoknál említett ár tényező, ma már inkább - a gazdasági ágazatra vonatkozóan - egy piac ellenes tényező, hiszen ennek hatása inkább - az említett hatások mellett - a kivitelezés minőségét kérdőjelezi meg, illetve a hozzáadott érték állagának romlását kumulálja.Összefoglalva, a közbeszerzési megrendelő, olcsén, gyenge minőséggel generál egy körbetartozási láncot és "kikényszeríti" a piactól a nem jogkövető foglalkoztatást. El kellene fogadni a piaci árakat a megrendelőknek, és az az alatti árak alatt nem szabadna befogadni jó teljesítési garnciákat. Akkor és ott kell beruházni. amikor és ahol a tényleges igényre piaci fedezet is rendelkezésre áll.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)