Munkaügyi Tudástár

Kedves Látogaték!A mai napon elkészült a 2008. évi bérszámító oldalunk, ahol megtudhatja, hogy egyes kedvezmények igénybevétele nélkül mennyit fog "hazavinni", illetve mennyi a "költsége" a munkadónak. Prébálja ki, reméljük segíthettünk a fejlesztéssel.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A KSH felmérése szerint tavaly a szeptember-novemberi időszakban 7,5 százalék volt a munkanélküliségi ráta, a foglalkoztatottak száma 3 millió 922 ezer, a munkanélkülieké pedig 316 ezer fő volt. 2006 azonos időszakában szintén 7,5 százalékos volt a munkanélküliségi ráta.A 2007. augusztus-október közötti időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 940 ezer, a munkanélkülieké 311 ezer volt, a munkanélküliségi ráta 7,3 százalék. Mindezen adatok idén április-júniusban a foglalkoztatottak száma 3,943 millió, a munkanélkülieké 297 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta 7 százalékot tett ki -Hiába emelte jelentősen a revizorok számát és hatáskörét az APEH, s hiába szaporodtak meg az ellenőrzések, egyre nagyobb méreteket ölt a feketemunka hazánkban – mutatják az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Felügyelőség (OMMF) legfrissebb adatai.A felügyelet 2006-ban 177 ezer munkavállalót vizsgált, amelyek 23 százaléka dolgozott illegálisan. Tavaly a megnövelt szigor nyomán az OMMF már 210 ezer dolgozót ellenőrzött, ám a feketemunkások aránya már 34 százalékos volt, azaz minden harmadik munkást foglalkoztattak illegálisan. Szakértők továbbra is az Uniós viszonylatban kiugréan magas élőmunkaterhek csökkentésében látják a megoldást.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Januárban médosult a Munka Törvénykönyvének két főbb pontja. Elsejótől új ügyeleti szabályozással, illetve a munkavállalók rehabilitációjára vonatkozó intézkedések léptek hatályba.Munkaidő lett az ügyelet:Az ügyelettel kapcsolatos módosításokFentiek miatt az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 4-én médosította az ügyeletre vonatkozó szabályozást, s erre tekintettel változott a Munka Törvénykönyvéről (Mt.) szóló 1992. évi XXII. törvény ügyeletre vonatkozó szabályozás is. Ezt követően az új szabályozási rend 2008. január elsejóvel az Mt. 117. § (3) bekezdése formájában lép hatályba, amely szerint: "A 119. § (3) bekezdésben foglalt heti munkaidő legmagasabb mértékére megállapított felső határ alkalmazásakor munkaidőnek tekintendő az ügyelet tartama."MunkaidőAz Mt.-ben az ügyelet, azaz a munkáltató által meghatározott helyen és ideig történő rendelkezésre állés a heti munkaidő-elszámolás tekintetében minősül munkaidőnek: vagyis maga a rendelkezésre állás - mivel ez alatt a munkavállaló nem végez ténylegesen munkét - nem rendkívüli munkavégzés. A lényeges változást a szabályozásban tehát az jelenti, hogy az ügyelet munkaidőnek fog minősülni a munkaidő heti felső korlátja tekintetében. Az ügyelet alatt végzett munkét ugyanakkor - a hatályos szabályokkal megegyező médon - továbbra is rendkívüli munkavégzésnek tekintik majd. Ez azt jelenti, hogy ha a munkavállalónak az ügyelet alatt munkét kell végeznie, az beleszámít a rendkívüli munkavégzés éves keretébe. Az ügyeleti szabályozás terén a Munka Törvénykönyvének meghatározásától az egészségügyi és az oktatási ágazatban el lehet térni.Ügyelet esetén a munkavállaló köteles meghatározott helyen és ideig a munkáltató rendelkezésére állni. Készenlét esetében időtartam nincs meghatározva, így ez folyamatos rendelkezésre állást jelent. Azonban csak olyan helyen, ahonnan a munkavégzés helye elérhető. A munkaidő-beosztás szabályaMT. 119. § (1) A munkáltató a munkaidőt a munka jellegére, valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére figyelemmel osztja be.(2) A munkaidő-beosztást - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre a 118/A. § (4) bekezdésében meghatározott médon kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztés az irányadó.Készenléti jellegűnek azon munkakörök minősülnek, amelyekben - a munkakörbe tartozé feladatok jellegéből adódéan - hosszabb időszak alapul vételével a rendes munkaidő legalább egyharmadában nincs munkavégzés, a munkával nem töltött időt a munkavállaló pihenéssel töltheti, vagy a munkavégzés számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár. Az első két feltétel konjunktív: mindegyiknek teljesülnie kell ahhoz, hogy egy munkakör készenléti jellegűnek minősülhessen. Ebből következően a konkrét munkaköri feladatok, a munkavégzésre vonatkozó előírások vizsgálata alapján ítólhető meg, hogy az adott munkakör készenléti jellegű-e vagy sem.A napi munkaidővel kapcsolatos szabályokA törvény értelmében a nem készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók napi munkaideje - a munkavállaló által teljesített ügyelet, vagyis rendelkezésre állás időtartamának kivételével - továbbra sem haladhatja meg a napi tizenkét érát. Ebből következően a tényleges napi munkavégzésük, vagyis a rendes munkaidő és a rendkívüli munkavégzés együttesen továbbra is csak tizenkét éra lehet. Napi munkaidejük akkor haladhatja meg ezt az időtartamot és lehet legfeljebb huszonnégy éra, ha abból tizenkét érában kizárólag ügyelnek (tehát nem végeznek tényleges munkét).A készenléti jellegű munkakörben dolgozó munkavállalók munkaidő-beosztásuk szerint maximum huszonnégy érát dolgozhatnak egyhuzamban.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Január 1-jótől 50 hiányszakma esetében könnyítésekkel, munkaerőpiaci vizsgálat nélkül juthatnak a magyar munkavállalók munkavállalási engedélyhez Ausztriában.Az Ausztriában munkét vállalni szándékozé magyar állampolgároknak továbbra is munkavállalási engedélyre (Beschäftigungsbewilligung) van szükségük, ám az 50 szakma esetében könnyítéssel, azaz munkaerőpiaci vizsgálat nélkül adják ki az engedélyeket - tájókoztat az euvonal.hu. A szakmák között találhaté többek között a szakács, hentes, kőműves, mozdonyvezető, gépésztechnikus, gépészmérnök, építőipari technikus, autészerelő, hegesztő, tetőfedő, mélyépítő munkás, útburkolé, vasbetonszerelő, épület- és bútorasztalos, villanyszerelő, nehézgépszerelő, optikus, daru- és felvonékezelő, bádogos, esztergályos, lakatos, szerszámkészítő, marés, csőhálézatszerelő, mezőgazdasági gépszerelő, géplakatos, kovács, üveges, lakkozé, hidegburkolé, parkettázé, vulkanizálé, adatfeldolgozó technikus, adatfeldolgozó mérnök, közgazdasági technikus, fűtés és gáztechnikus, valamint az erősáramú technikus. Ausztriában egyébként egy év legális munkaviszony után szabadon vállalhatnak munkét a 2004-ben csatlakozott tagállamok állampolgárai is, ezt a Foglalkoztatási Szolgálat [Arbeitsmarktservice] engedélyezi. Ha a munkavállaló ideiglenesnek nem tekinthető időszakra elhagyja Ausztria területét, a munkaerőpiacon valé mozgási szabadsága megszűnik.
(Origo)

A törvény szerint a munkadó az utolsó munkában töltött napon köteles kiadni a munkavállaló papírjait – a jogszabály erre vonatkozó része nem változott idén sem. A törvény ugyanakkor 2008-tól azt is előírja, hogy rendkívüli felmondás, prébaidő utáni munkaviszony azonnali megszűnésekor a foglalkoztató legfeljebb három napon belül teljesítse kötelezettségét, vagyis adja ki az iratokat. 2007-ben még a rendkívüli felmondásnál és prébaidőnél is az utolsó munkanapon kellett elszámolni. Ez a változás elsősorban a foglalkoztatónak kedvez, aki ezáltal nyer néhány napot. Nemcsak a munkaviszonyt igazolé papírok kiadásával kapcsolatban vannak változások. 2008-tól nemcsak a munkáltatónak, de a munkavállalónak is kedvez a törvény: amennyiben a munkavállaló az igazolást tb-jogviszonya bizonyításához kéri, munkáltatója köteles azt három munkanapon belül kiadni. Az igazolás kiadásának elmulasztásáért a foglalkoztatót százezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatják.Tavaly a foglalkoztató a bejelentést követően hivatalból kiadott igazolást nem volt köteles a biztosított kérésére újra kiadni. Most ez a papír segíthet abban, hogy a munkavállaló bizonyítsa – az OEP adatbázisában meglévő hibák ellenére –, jogosult egészségügyi ellátásra, az egészségpénztár nyilvántartásában pedig átmeneti jogosultként szerepel majd. Az igazolásnak tartalmaznia kell a bejelentésben közölt adatokat és a bejelentés időpontját. Ilyenkor továbbítani kell az adóazonosíté jelet és a taj-számot is. A törvény már 2007 januárjától hatályos, ám az OEP moratériuma miatt csak 2008 januárjától lépett érvénybe. Arra ugyanakkor még néhány hetet várni kell, hogy a végrehajtást szabályozé kormányrendelet is elkészüljön.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Elkészítettük a munkaügy 2008. évi naptárát. Megtudhatja mikor milyyen kötelezettségeket kell határidőben teljesíteni.

Munkaügyi Naptár 2008 évre
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Egységes szerkezetben az 1993. évi XCIII. törvényMédosítások: 2007. évi CLXI. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról1. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § Jogszabály egyes feladatokat munkabiztonsági szaktevékenységnek, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősíthet. A munkáltató a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat csak külön jogszabályban meghatározott munkavédelmi - a bányászat területén bányászati -, a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat pedig munkaegészségügyi [foglalkozás-orvostan (üzemorvostan), munkahigiéne, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan] szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti.”
2. § Az Mvt. 14. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állam részt vesz a munkavédelemben érintett nemzetközi szervezetek munkájában, együttműködik más államokkal a munkavédelmi feladatok összehangolása végett, jelentést tesz a munkavállalók biztonságát és egészségét érintő közösségi szabályok végrehajtásáról.”
3. § Az Mvt. 42. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
[A veszélyes munkafolyamatoknál, technolégiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsíté hatásuk csökkentése érdekében]
„f) gondoskodni kell a megengedett értékekkel szabályozott, munkahelyi kéroki tényezőkkel kapcsolatos munkahigiénés vizsgálatok elvégzéséről.”
4. § Az Mvt. 44. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Munkét csak olyan munkakörülmények között és időtartamban lehet végezni, hogy az a munkavállaló egészségét, testi épségét ne károsítsa. Az egészségkárosodás kockázatát növelő időtartamban történő munkavégzés (rendkívüli munkavégzés, túlmunka stb.) esetén a külön jogszabály előírásai szerint kell eljárni.”
5. § (1) Az Mvt. 54. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket:]
„d) az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú, kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására, a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére;”
(2) Az Mvt. 54. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkáltató a (2) bekezdésben meghatározott kockázatértékelést és megelőző intézkedéseket első alkalommal - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott I. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatónál legkésőbb a munkáltató tevékenységének megkezdésétől számított hat hónapon belül, egyébként egy éven belül, azt követően indokolt esetben köteles elvégezni, és azt évenként felülvizsgálni. Indokolt esetnek kell tekinteni különösen a kockázatok (munkakörülmények, az alkalmazott technolégia, veszélyes anyag, készítmény, munkaeszköz, munkavégzés) lényeges megváltozását, illetőleg új technolégia, veszélyes anyag, munkaeszköz, munkaszervezés bevezetését, alkalmazását. Soron kívül kell elvégezni, illetve felülvizsgálni a kockázatértékelést, ha a kockázatok lényeges megváltozásával munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés hozhaté összefüggésbe, vagy a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.”
(3) Az Mvt. 54. §-a (7) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles a munkabiztonsági szaktevékenység, a munkaegészségügyi szaktevékenység, illetőleg az 57-58. §-okban előírtak ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező személyt biztosítani, valamint]
„d) új technolégiák bevezetése előtt kellő időben, legkorábban a tervezési szakaszban megtárgyalni a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel bevezetésük egészségre és biztonságra kihaté következményeit;”
6. § Az Mvt. 58. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat munkavédelmi feladatokra kiterjedő szakmai irányítását a munkavédelmi hatóság látja el, ebben a körben a munkáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál foglalkoztatottaknak utasítást nem adhat. A szakmai irányítás magában foglalja a helyes gyakorlat médjának meghatározását és annak érvényre juttatását.”
7. § Az Mvt. 68. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a sérült a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását, továbbá ha az érintett munkavállaló a foglalkozási megbetegedés és fokozott expozíciós eset bejelentésének elmulasztását sérelmezi, a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat.”
8. § (1) Az Mvt. 70/A. §-ának (1) bekezdése a következő új b) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi b)-c) pontok jelölése c)-d) pontokra változik:
[A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül - a következők szerint - képviselőt vagy képviselőket (a továbbiakban: munkavédelmi képviselő) választani:]
„b) amennyiben az ötven főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál a munkavédelmi képviselő választást a munkáltatónál működő szakszervezet, üzemi tanács vagy ezek hiányában a munkavállalók többsége kezdeményezi, a választás megtartásával kapcsolatos, a) pontban meghatározott kötelezettség a munkáltatót terheli;”
(2) Az Mvt. 70/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen szavazással négy évre választják. A megválasztott munkavédelmi képviselők személyéről a munkavállalókat tájókoztatni kell. A munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendjóre, működési területére a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénynek (Mt.) az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ideértve a központi munkavédelmi bizottság megalakításának lehetőségét is.”
9. § Az Mvt. 70/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Annál a munkáltatónál, ahol a foglalkoztatottak száma legalább ötven fő, és munkavédelmi képviselők működnek, a munkáltató összmunkáltatói szinten paritásos munkavédelmi testületet (a továbbiakban: testület) hoz létre, amelyben egyenlő számban vesznek részt a munkavállalók és a munkáltató képviselői.”
10. § Az Mvt. 81. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A munkavédelmi hatóság ellenőrzése kiterjed]
„a) a munkáltatók és munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak és kötelezettségeinek teljesítésére, ideértve a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkavédelmi feladatainak megvalésítását is;”
11. § Az Mvt. 82. §-a (2) bekezdésének d)-g) pontja helyébe a következő d)-g) pont lép, ezzel egyidejűleg a bekezdés az alábbi h)-j) ponttal egészül ki:
[A munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti különösen]
„d) az 54. § (2) bekezdésében meghatározott kockázatértékelés elmulasztása:
da) a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete szerinti legmagasabb veszélyességi osztályba tartozé munkáltató esetében, valamint
db) az egyes veszélyforrások hatásának kitett munkavállalók védelméről szóló külön jogszabályokban előírt esetekben, amely megvalésul különösen a kockázatértékelés keretében szükséges expozícióbecslés/-mérés hiányában;
e) a szükséges biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve hiánya;
f) a munkavégzés 40. § (2) bekezdése szerinti összehangolási kötelezettségének elmulasztása;
g) a veszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel, vagy veszélyes technolégiai folyamatban végzett munka esetére - ideértve a külön jogszabályban meghatározott veszélyforrásokkal járó munkaköröket, sérülékeny csoportot - előírt munkaköri alkalmassági vizsgálatok, biolégiai monitorozás elmulasztása;
h) a külön jogszabályok szerint előírt foglalkoztatási tilalom megszegése;
i) a megengedett értéket meghaladó expozícióban történő foglalkoztatás; továbbá
j) a rákkeltő expozícióval járó tevékenység esetére a külön jogszabály által előírt mérések elmulasztása.”
12. § Az Mvt. a következő 83/C. §-sal egészül ki:
„83/C. § (1) A munkavédelmi hatóság részéről eljáré orvos végzettségű felügyelő a hatósági eljárós lefolytatásához szükséges okból és mértékben megismerheti és kezelheti az érintett munkavállalók - az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolédé személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott - egészségügyi adatait, betekinthet a munkavállaló irataiba, kérheti azok bemutatását, azokról másolatot készíthet, továbbá a munkáltatót, illetve a munkavállalót adatközlésre hívhatja fel.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat a munkavédelmi hatóság informatikai rendszerében kezeli, az adatokat a hatósági eljárós jogerős befejezésétől számított két év elteltével törli.”
13. § (1) Az Mvt. 84. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A munkavédelmi hatóság felügyelője jogosult]
„c) a munkabaleseteket, kivéve a közúti közlekedéssel kapcsolatosakat - a munkáltató ez irányú felelősségét nem érintve - kivizsgálni;”
(2) Az Mvt. 84. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A munkavédelmi hatóság felügyelője jogosult]
„g) a munkavállaló egészségét, testi épségét közvetlenül fenyegető veszély esetén, vagy határértéket meghaladó expozícióban, vagy rákkeltő, mutagén, teratogén hatású veszély előfordulásakor - annak elhárításáig -, továbbá a nem megfelelő védelmet nyújté védőeszköz használatakor a veszélyes tevékenység, illetőleg üzem, üzemrész működésének, munkaeszköz, egyéni védőeszköz, veszélyes anyag/készítmény használatának felfüggesztését elrendelni;”
(3) Az Mvt. 84. §-ának (1) bekezdése a következő új m)-o) pontokkal egészül ki:
[A munkavédelmi hatóság felügyelője jogosult]
„m) a munkahelyen tartózkodé személytől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást kérni, valamint az ilyen személyt személyi azonossága igazolására felhívni;
n) az ellenőrzés lefolytatásának akadályozása esetén a rendőrség igénybevételére;
o) munkahigiénés vizsgálatok elvégeztetését elrendelni.”
(4) Az Mvt. 84. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, és a munkavédelmi ellenőrzés eredményeként valamely munkáltató nem azonosíthaté, a (4) bekezdés vonatkozásában - az ellenkező bizonyításáig - vélelmezni kell, hogy az érintett munkavállalók munkáltatója az, aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja.”
14. § Az Mvt. 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„86. § (1) A munkavédelmi hatóság hatósági jogköre nem terjed ki
a) a külön jogszabályban meghatározott sugáregészségügyi, az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sugárvédelmi feladatok, a nem ionizálé sugárzással, valamint az elektromos és mágneses erőterekkel kapcsolatos előírások ellenőrzésére,
b) a kémiai biztonsággal összefüggő feladatok végrehajtására, kivéve a munkavállalók védelmét a kémiai anyagok munka közbeni hatásából eredő munkaegészségügyi és munkabiztonsági kockázata ellen biztosíté feladatokra, előírások ellenőrzésére,
c) a nemdohányzék védelmére vonatkozó előírások ellenőrzésére,
d) a bányafelügyelet hatáskörébe tartozé hatósági ügyekre, kivéve a munkaegészségügyi feladatokat, továbbá
e) a Magyar Honvédségre, a rendvédelmi szervekre, a nemzetbiztonsági szolgálatokra, a katasztréfavédelem szerveire, az önkéntes tűzoltéságra.
(2) Az (1) bekezdés e) pontjában említett szervek tekintetében külön jogszabály rendelkezik a munkavédelmi hatósági tevékenység ellátásáról.”
15. § (1) Az Mvt. 87. §-a a következő 1/G. és 1/H. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„1/G. Közúti közlekedés: a vízi, illetőleg légi útvonalon, a vasúti vonalon, a közúton, valamint bármely föld alatti, vagy föld feletti helyi és helyközi menetrendszerinti járattal történő helyváltoztatás.
1/H. Pszichoszociális kockázat: a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakciéit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.”
(2) Az Mvt. 87. §-ának 3. b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Súlyos az a munkabaleset (bányászati munkabaleset), amely]
„b) valamely érzékszerv, érzékelőképesség, illetve a reprodukciés képesség elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását okozta;”
(3) Az Mvt. 87. §-ának 5/A. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a jelenlegi 5/A. pont számozása 5/B. pontra változik:
[E törvény alkalmazásában:]
„5/A. Munkahigiénés vizsgálatok: a munkakörnyezetben lévő kéroki (fizikai, kémiai, biolégiai, ergonémiai, pszichoszociális) tényezők feltárására, szintjónek, továbbá a végzett munkából és a munkakörnyezet hatásaiból adódé megterhelés mennyiségi meghatározására alkalmas eljárósok, valamint olyan vizsgálatok, amelyek eredményeként javaslat tehető a munkából és a munkakörnyezetből származé egészségkárosíté kockázatok kezelésére (csökkentésére).”
(4) Az Mvt. 87. §-ának 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„8. Munkáltaté: a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. Munkáltaténak kell tekinteni a munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót kölcsönvevőként foglalkoztatót, a kirendelt munkavállalót foglalkoztatót, a szakképzés keretében gyakorlati oktatást folytatót, valamint a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozót a munkavégzés hatékörében tartózkodék védelmére vonatkozó rendelkezések [9. § (2) bekezdés] tekintetében. A társadalmi munka esetén munkáltató a társadalmi munka szervezője. Magyar adószámmal nem rendelkező külföldi munkáltató esetén munkáltató az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ennek hiányában az, akinek a területén a munkavégzés folyik.”
(5) Az Mvt. 87. §-a 11. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„11. Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, anyag/készítmény, munkafolyamat, technolégia (beleértve a fizikai, biolégiai, kémiai kéroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsíté hatásnak lehet kitéve.”
16. § Az Mvt. 88. §-ának (2)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a munkavédelmi hatóságot vagy hatóságokat, illetőleg e törvény 86. §-ának (2) bekezdésében említett Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a katasztréfavédelem szervei tekintetében a munkavédelmi hatósági feladatokat elláté szerveket rendeletben jelölje ki;
b) rendeletet alkosson a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról.
(3) Felhatalmazást kap a feladatkörében érintett miniszter, hogy
a) rendkívüli munkavégzési körülmények esetére, illetőleg a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a katasztréfavédelem szervei tekintetében a munkavégzésre irányuló jogviszonyban, szolgálati viszonyban kifejtett munkatevékenységre vonatkozó eltérő munkavédelmi követelményeket, eljárósi szabályokat rendeletben határozza meg;
b) az egyes veszélyes tevékenységekre vonatkozó Szabályzatokat (11. §) a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben adja ki.
(4) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy
a) rendeletben határozza meg
a) az egyéni védőeszköz EK-megfelelőségi nyilatkozata, EK-típustanúsítványa kiadásának, valamint az egyéni védőeszközök minőségét biztosíté rendszer, továbbá a gyártás minőségirányítási rendszere ellenőrzésének;
ab) a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi jelzések alkalmazásának;
ac) a munkáltatók veszélyességi osztályba sorolásának és a munkavédelmi szakember foglalkoztatásának;
ad) a munkabalesetek bejelentésének, kivizsgálásának és nyilvántartásának;
ae) a kollektív munkaügyi vita munkavédelmi képviselet által történő kezdeményezése feltételének;
af) a Magyar Mérnöki Kamara hatáskörébe nem tartozé munkabiztonsági szakértők működése engedélyezésének
részletes szabályait;
b) az egészségügyért felelős miniszterrel és a tevékenység szerinti miniszterrel egyetértésben, rendeletben határozza meg a veszélyhelyzettel járó munkavégzéshez szükséges szakképzettség, illetőleg gyakorlat részletes szabályait;
c) a bányászati ügyekért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben határozza meg
ca) a munkavédelmi jellegű bírságok felhasználásának részletes szabályait;
cb) a munkavédelmi szabályokat a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozé tevékenységek tekintetében;
d) az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben határozza meg
da) a munkahelyi ergonémiai szempontok;
db) a munkavédelmi üzembe helyezés feltételeinek - ideértve a veszélyes munkaeszközök, az újraindítás és áttelepítés meghatározását -;
dc) a munkaeszközökre, továbbá a munkahelyekre vonatkozó munkavédelmi követelmények minimális szintjónek;
dd) az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalésítandé minimális munkavédelmi követelmények;
de) az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés érdekében a munkavállaló részére biztosítandé egyes munkakörülmények [24. és 25. §, 31-34. §], intézkedések;
df) a munkafolyamat, technolégia, munkaeszköz, egyéni védelem, illetve anyag megválasztásának;
dg) az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeinek;
dh) a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeinek;
di) a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezés és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzésének;
dj) az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelmének;
dk) a biolégiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészsége védelmének;
dl) az egyes munkafolyamatok végzése engedélyezésének;
dm) az egyes egészségkárosíté kockázatok között foglalkoztatott munkavállalók expozíciós idejónek korlátozásának;
dn) a mentési terv készítésének és a mentéshez szükséges személyek kijelölésének;
do) a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatának és véleményezésének;
dp) az egyéni védőeszköz használata feltételeinek, ideértve a juttatás rendje belső szabályozásának;
dq) a foglalkozás-egészségügyi szolgálat működésének és feladatainak;
dr) a munkavállaló foglalkoztatásának az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feltételei és a munkavállalók kötelezettségei;
ds) a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek bejelentésének, kivizsgálásának és nyilvántartásának;
dt) a tengeri halászhajók fedélzetén dolgozók munkavédelmi követelményei minimális szintjónek;
du) a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeinek;
dv) a munkahelyi elsősegélynyújtás célját, tárgyi és szervezési feltételeinek, a személyek kijelölésének, kiképzésének és továbbképzésének, valamint az elsősegélynyújtás szakmai irányításának és ellenőrzésének
részletes szabályait.
(5) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter és az egészségügyért felelős miniszter, hogy a munkahelyi kémiai biztonság részletes szabályait együttes rendeletben állapítsa meg.
(6) Ez a törvény a következő közösségi jogi aktusoknak valé megfelelést szolgálja:
a) az Európai Közösségek Tanácsának 89/391/EGK irányelve a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedésekről,
b) az Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK irányelve a munkavállalók szolgáltatások nyújtása esetén történő kiküldetéséről,
c) a Tanács 89/391/EGK irányelve a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről, továbbá a Tanács 89/654/EGK irányelve a munkahelyen betartandé biztonsági és egészségvédelmi követelmények legalacsonyabb szintjóről,
d) az Európai Parlament és a Tanács 2007/30/EK irányelve a gyakorlati végrehajtásra vonatkozó jelentések egyszerűsítése és ésszerűsítése érdekében a 89/391/EGK tanácsi irányelv, annak egyedi irányelvei, valamint a 83/477/EGK, a 91/383/EGK, a 92/29/EGK és a 94/33/EK tanácsi irányelv módosításáról.”
17. § (1) E törvény 2008. január 1-jón lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) Az e törvény és a végrehajtását szolgáló jogszabályok betartásának hatósági ellenőrzését
a) a közegészségügy szempontjából történő megfelelőség tekintetében az egészségügyi államigazgatási szerv,
b) a környezetvédelem vonatkozásában a környezetvédelmi hatóság,
c) a munkavédelem (munkabiztonság és munkaegészségügy) körében a munkavédelmi hatóság,
d) a tűzvédelem szempontjából a tűzvédelmi hatóság,
e) a fogyasztévédelem tekintetében a fogyasztévédelmi hatóság
végzi, és hatáskörében eljár a rendelkezések megsértése esetén.
(2) Az ellenőrzést végző hatóságok eljárósára és intézkedéseire a rájuk vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak. A tevékenység ellenőrzésére az (1) bekezdés b)-e) pontja szerint jogosult hatóság értesíti az egészségügyi államigazgatási szervet, ha feladatkörében eljárva az e törvényben, illetőleg a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések megsértése miatt eljáróst indított.
(3) A tevékenység ellenőrzésére az (1) bekezdés b)-e) pontjai szerint jogosult hatóság feladatkörében eljárva - a rá vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott intézkedések alkalmazásán túl - az e törvényben, illetőleg a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések megsértése esetén - jogerős határozatának egyidejű megküldésével - megkeresi az egészségügyi államigazgatási szervet. Az egészségügyi államigazgatási szerv a megkeresés alapján indított eljárósban elrendelheti
a) a gyártás korlátozását,
b) a tevékenység meghatározott időpontig vagy feltétel teljesítéséig történő megtiltását, vagy
c) a 33. § szerinti bírság alkalmazását.
(4) A (3) bekezdés c) pontja nem alkalmazhaté az egészségügyi államigazgatási szervnek az ellenőrzést végző hatóság megkeresése szerinti eljárósában, ha az ellenőrzést végző hatóság az eljárósában e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok megsértése miatt bírságot szabott ki.
(5) Az egészségügyi államigazgatási szerv a (3) bekezdés szerinti intézkedéseket feladatkörében hivatalból alkalmazza.
(6) A (3) bekezdésben meghatározott intézkedések - a (4) bekezdésre is figyelemmel - egyidejűleg is alkalmazhatéak.
(7) Az egészségügyi államigazgatási szerv az élet, a testi épség, az egészség, valamint a környezet védelme érdekében elrendelheti a (3) bekezdés a), illetve b) pontja alapján hozott határozatának azonnali végrehajtását.”
(3) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közegészségügyi (különösen a környezet- és település-, élelmezés- és táplálkozás-, gyermek- és ifjúság-, illetőleg sugáregészségügyi, kémiai biztonsági), a járványügyi, az egészségfejlesztési (egészségvédelmi, egészségnevelési és egészségmegőrzési), az egészségügyi igazgatási tevékenységek irányítása, koordinálása és felügyelete, valamint az egészségügyi ellátás felügyelete (a továbbiakban együtt: népegészségügy) állami feladat, amelyet az egészségügyi államigazgatási szerv lát el.”
(4) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 3. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az egészségügyi államigazgatási szerv népegészségügyi tevékenysége keretében]
„a) vizsgálja, vizsgáltatja, ellenőrzi, elemzi és nyilvánosságra hozza a lakosság egészségi állapotának alakulását és az azt veszélyeztető, befolyásolé települési, lakóhelyi és társadalmi környezet fizikai, kémiai, biolégiai és pszichoszociális tényezőinek állapotát,”
(5) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 3. § -ának ac) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az egészségügyi államigazgatási szerv népegészségügyi tevékenysége keretében]
„ac) kezdeményezi, intézkedik, és intézkedéseivel elősegíti az egészséges életkörülmények, életméd kialakítását,”
(6) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Mvt. 87. §-ának 1/E. pontjában a „bármely fülön” szövegrész helyébe a „mindkét fülön” szövegrész lép.
18. § E törvény 2008. január 31-én hatályát veszti.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Nyugdíj számítás Januártól máshogyan számítják ki, hogy kinek mennyi nyugdíj jár. A változás csak azokat érinti, akik 2008. január elseje után mennek nyugdíjba, s nincs hatással a korábban megállapított járadékokra. Két dolog változott meg januártól: az első az úgynevezett teljes valorizácié (szintrehozás), amely 2008-ban megállapított nyugdíjakat 10,6 százalékkal növeli. A gyakorlatban a teljes valorizácié azt jelenti, hogy az 1988. és 2006. közötti keresetek mindegyikét a 2007-es szintűre emelik. S ezeknek a jelenértékű kereseteknek az átlagából számítják ki egy igen bonyolult módszerrel a nyugdíj összegét. A másik változés a teljes nettósítás, amely tíz százalékkal csökkenti az idén megállapított nyugdíjakat. Ugyanis a nyugdíjak kiszámításánál figyelembe vett bruttó kereseteket a járulékok összegével is csökkentik az idei évtől. Eddig ugyanis a bruttó kereseteket csak a személyi jövedelemadóval csökkentették. A két számítási módszerbeni változás együttes hatásaként a 2007. évi és a 2008. évi szabályok szerint megállapított nyugdíjak mindössze fél százalékkal tér el egymástól a szociális és munkaügyi tárca szerint. Előrehozott nyugdíj melletti munkavégzés Jelentősen megváltoztak a korhatár alatt nyugdíjba vonulékra vonatkozó szabályok is. Ebbe a körbe tartozik az előrehozott öregségi, a csökkentett előrehozott öregségi, a korkedvezményes és a korengedményes nyugdíj is. Az idei évtől a korhatár alatti öregségi nyugdíj folyósításának feltétele a munkaviszony megszüntetése is. Ha a nyugdíjas mégis munkét vállal a 62. életévének betöltése előtt, s keresete év közben bármikor meghaladja az év első napján érvényes minimálbér tizenkétszeresét, akkor a következő hónaptól az év végéig szüneteltetnie kell a nyugdíját.
Ha ez decemberben történik, akkor az utolsó havi juttatást vissza kell fizetni. Ez a szabály egyelőre csak azokra vonatkozik, akiknek 2008. január elseje után állapítják meg a korhatár alatti nyugdíjat. A korlátozás 2010. januárjától viszont már minden 62 évnél fiatalabb nyugdíjasra érvényes lesz. Rehabilitáciés rendszerA rokkantsági ellátási rendszer is megváltozott január elejóvel, s bevezették az úgynevezett rehabilitációs járadékot. Akik idén január elseje után igénylik a rokkantnyugdíjat, azoknál már két lehetőség jöhet széba. Egyrészt a rokkantnyugdíj, másrészt a legfeljebb három éves rehabilitáció. Ez utébbi célja, hogy a rokkant a rehabilitáció után a megmaradt képességének leginkább megfelelő munkét találjon, s járadék helyett bérből élhessen. A rehabilitációs járadék összege megegyezik az azonos szolgálati idő és átlagkereset alapján kiszámíthaté III. csoportos rokkantsági nyugdíj összegének a 120 százalékával.A jelenlegi rokkantnyugdíjasok közül nem érinti a változés azt, akiknek az állapotát orvosszakértő véglegesen véleményezte, illetve a I. csoportos rokkantnyugdíjasokat sem. A II. és III. csoportosokra azonban fokozatosan az új szabályok lesznek érvényesek.Adémentes juttatásokA melegétel-utalvány a tavalyi 10 ezerről 12 ezer forintra, hideg étel ötezerről hatezer forintra nőtt. Változott az iskolakezdési támogatás adómentes felső határa is: a tavalyi 20 ezer forintról a mindenkori minimálbér 30 százalékára emelkedett, azaz idén 20 700 forint. Az önkéntes kölcsönös egészség és/vagy önsegélyező pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás havi adómentes összege a minimálbér 20 százalékáról 30 százalékra emelkedett, azaz a tavalyi 13 ezer forintról 20700 forintra nőtt.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A testület elfogadta a jövő évre vonatkozó munkanap áthelyezések tervezetét. Ezek szerint a legtöbb munkahelyen jövőre április 26-án szombaton munkanap lesz, május 2-án pénteken viszont pihenőnap. A másik áthelyezés, hogy az október 18-i szombati munkanapon kell majd ledolgozni az október 24-i pénteki pihenőnapot. A december 20-i szombaton szintén munkanap lesz, december 24-én szerdán pedig pihenőnap.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A legtöbb céges „ereszd el a hajam” bulin nem egy dolgozó hányja végig a mosdét, ám ennél drasztikusabb esetek is előfordulnak; a napokban az egyik hazai kereskedelmi vállalat ünnepi rendezvényéről négy menedzsert vittek detoxikáléba.

Az évzáró rendezvényeken szinte kötelező az alkoholfogyasztás, amely kis mértékben nem okoz gondot, ám ha valaki „a sárga földig leissza” magát, az nemcsak arra számíthat, hogy fájó fejjel ébred másnap, hanem arra is, hogy a kollégái vagy a főnökei között lesznek olyanok, akik megjegyzik maguknak az illuminált viselkedést – hívta fel a figyelmet Szabé Edit. A pszicholégus, életviteli tanácsadó szerint nem lehet karriert építeni a detoxikáléban, az alkohol csak látszatra enyhíti a napi stresszt, nem oldja meg a problémákat, sőt előbb-utébb ellehetetleníti a munkájában a menedzsert, aki akár az alkoholizmusig ihatja magát.
További részletek: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)