Munkaügyi Tudástár

Elmondta: az akciésorozat keretében 2008 első hetéig a hét szervezet mintegy 5 ezer szakembere több mint 40 ezer ellenőrzést végez országszerte a piacokon, vendéglátéhelyeken. Budai Bernadett közölte: a 189-es kék számon lehet tájókozédni a Csillagszéré hadművelet részleteiről, illetve december elejón indul a csillagszorohadmuvelet.hu és a csillagszorohadmuvelet.info című internetes oldal, ahol a lakosság az akciéról informáciét szerezhet, illetve bejelentést tehet.

A kormányszóvivői tájókoztatón Szikora János, az APEH elnöke elmondta: az adóhatóság 7 ezer ellenőrzést végez az akcié keretében. Az adóellenőrök vizsgálják a számla- és nyugtadási kötelezettség betartását, az áru eredetét, a foglalkoztatás szabályszerűségét. A fővárosban négy koncentrált ellenőrzésre lehet számítani, köztük a frekventált helyekre kitelepült árusoknál, illetve a távol-keleti árukat értékesítő piacokon. Hasonlé ellenőrzéséket végeznek majd a regionális igazgatóságok is.
További részletek: Privátbankár
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

E szerint hazánkban 2006-ban a foglalkoztatottaknak alig harmadakkora része dolgozott rendszeresen a hét utolsó napján, mint Szlovákiában – e téren éppen északi szomszédunk képviseli az ellenkező végletet a vizsgált országok között.

Idehaza ennek ellenére is komoly törekvések vannak a vasárnapi munkavégzés további korlátozására. A KDNP, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete és a Munkástanácsok Országos Szövetsége októberben az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy a munka törvénykönyve csak indokolt esetben adjon lehetőséget a vasárnapi munkavégzésre, néhány hete pedig Veszprémben tüntetés volt emiatt az egyik ottani hipermarket előtt.

A vasárnapi munkavégzéssel kapcsolatos viták leginkább a kiskereskedelemre vonatkoznak. A Vállalkozék és Munkáltaték Országos Szövetsége szerint társadalmi igény van arra, hogy az üzletek e napon is nyitva tartsanak: a Medián felmérése szerint a magyarok 83 százaléka szokott – legalább alkalmanként – ekkor is vásárolni. A GfK adatai szerint a vasárnapi nyitva tartás évi mintegy 400 milliárd forintos árbevételt jelent a kiskereskedelemben (VG, szeptember 27., 6. oldal). A vasárnapi munkavégzés más Európai államokban is vita tárgya. A berlini katolikus püspökség és az ottani evangélikus egyházkerület képviselői a múlt héten panasszal fordultak a szövetségi alkotmánybírósághoz, mert szerintük alkotmánysértő a berlini tartományi kormánynak az a döntése, hogy az adventi időszakban a hét utolsó napján is nyitva lehetnek a boltok. Horst Seehofer szövetségi agrárminiszter (CDU) támogatásáról biztosította az egyházak kezdeményezését.

A fő Európai tendencia azonban inkább a nyitva tartás fokozatos liberalizálása. Franciaországban nemrég ígérte meg a fogyasztévédelmi miniszter, hogy enyhítik a hétnapos munkahétre vonatkozó tilalmat. Németországban a boltok nyitva tartása tavaly nyáron került szövetségi szintről a tartományok hatáskörébe, ennek nyomán több helyütt engedélyezték a korábban tiltott vasárnapi nyitva tartást. Finnországban a vasárnapi üzlet-nyitvatartási tilalmat a nyári időszakra oldották fel a 400 négyzetméternél nagyobb boltok esetében – a kisebbek más évszakban is kinyithatnak a hét utolsó napján. Nagy-Britanniában is az alapterület a döntő: ott a 280 négyzetméternél nagyobb üzletek legfeljebb hat érán át lehetnek nyitva, a kisebbek bármennyi ideig.
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Lépj egyet előre programban a pénzügyi elszámolásokat ebben az évben legkésőbb november 10-ig tudjuk fogadni, mivel a decemberi időszakban a kifizetéseket átmenetileg szüneteltetnünk kell - olvashaté a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal honlapján.

Kéri Gabriella, a projekt vezetője azzal indokolta a felfüggesztést, hogy csak meghatározott elszámolási időszakokban tudják a számlákat befogadni. Hozzátette: az eddigi három havonkénti elszámolás így is két hónapra csökken. Szerinte elegendő forrás áll rendelkezésre, ezért január elejótől fogadják a még be nem nyújtott számlákat is.

Az alacsony végzettségű felnőttek továbbképzését finanszírozé Lépj egyet előre program tavaly februárban indult. A csaknem ötmilliárd forintos keretet hetvenöt százalékban az Európai Unió, huszonöt százalékban a magyar állam állta.

A program vissza nem térítendő támogatásokból finanszírozott tanfolyamai december végére befejeződnek, így az év végére eléri a 15500 főt a végzett hallgatók száma - mondta Kéri Gabriella. - Rövidesen indul a Lépj egyet előre második üteme, amely 10 milliárd 665 millió forintos keretéből további 22 ezer ember foglalkoztathatóságán javíthat. A programban pozitív változás lesz, hogy a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők 150 teljesített éránként egyhavi minimálbérnek megfelelő támogatást is kapnak, ha részt vesznek a képzéseken.
Forrás: HR Portál
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A kormány negyvenezer ellenőrzést tervez, és ehhez ötezer ellenőrt mozgésít , hogy megvédje a fogyasztékat a karácsonyi bevásárlások során. A következő hetekben a veszélyes termékeket, játékokat, kozmetikumokat, jövedéki termékeket is ellenőrzik a fogyasztévédők, pénzügyőrök, adóellenőrök, munkaügyi ellenőrök.Hét hatóság hat héten át ötezer szakembert mozgésítva negyvenezer ellenőrzést folytat le a fogyaszték biztonsága érdekében, az év végi ünnepekhez kapcsolédéan - közölte tegnap Budai Bernadett kormányszóvivő. A kormány "Csillagszéré Hadművelet" néven meghirdetett, összehangolt hatósági ellenőrzését azzal indokolják, hogy az emberek többsége - arányaiban - karácsony és szilveszter időszakában vásárolja a legtöbb élelmiszert és a legkülönfélébb ajándékcikkeket, a vásárlék kiszolgáltatottsága is ilyenkor a legnagyobb a csalékkal, a rossz minőségű vagy veszélyes árut forgalmazé kereskedőkkel, élelmiszer-hamisíté bandákkal, bévliárusokkal szemben. A megnövekedett forgalom miatt gyakoribb a feketefoglalkoztatás, a munkaidő önkényes kezelése, a túléráztatásra, illetve a szabadnapokra vonatkozó szabályok felrúgása.Az ÁNTSZ az ellenőrzések során több mint 3100 településen ellenőrzi a közétkeztetésben résztvevő intézmények higiénés helyzetét, illetve a nemdohányzék védelméről szóló szabályok betartását. Az APEH a fővárosban négy koncentrált (köztük a Józsefvárosi piacot érintő) ellenőrzést tervez, vidéken pedig több tucat kisebb, de összehangolt akciét. Ennek során hétezer üzletet, vállalkozást vizsgálnak meg. Az agrártárca ellenőrei ötvenezer tétel gyümölcsöt és zöldséget gyűjtenek be a piacokról és a szupermarketek polcairól, hogy kiderüljön, nem tartalmaznak-e az engedélyezettnél több vegyszermaradókot. Ellenőrzik a hal, a mák, a dié, a bejgli és a szaloncukor minősétét is.

A kormány az ellenőrzésekkel kapcsolatos híreket egy külön honlapon ( www.csillagszorohadmuvelet.hu) december elejótől ad tájókoztatást.
(Magyarország)

Korkedvezményes nyugdíjban csak bizonyos szakmák képviselői részesülhetnek, úgymint a bányászok, a metréépítők (már akik túlnyomásos munkahelyen dolgoznak), a különböző sugárzásoknak (pl. röntgen) kitett egészségügyi dolgozók vagy éppen az 1992. február 29. előtt forgalomba állított buszvezetők.

Pénzügyi, szociolégiai bonyolultsága folytán eleddig egyetlen kormány sem merte átszabni a korkedvezményes nyugdíj rendszerét, ám a mostani úgy döntött, a buszvezetők munkadóját 13 százalékos korkedvezmény-biztosítási járulékkal sarcolja meg ellentételezésként. A járulék bevezetése fokozatos, így idén még az állam állta ennek költségeit, ám 2008-ban már ennek csupán 75 százalékét, 2009-ben a felét, 2010-ben pedig csak a 25 százalékét vállalja magára, hogy 2011-ben már a cégek viseljók a teljes terhet. Ez 2011-ben évi 20 milliárd forintos pluszbevételt - a nyugdíjalap bevételeinek egy százalékét - jelenti majd a társadalombiztosításnak.

A buszvezetők nem értenek egyet az intézkedéssel, szerintük ugyanis ugyanolyan veszélyes modern buszt vezetni, mint az 1992 előtt gyártott Ikarusokat - közli a Napi Gazdaság.
Forrás: HR Portál
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A diplomáciai képviselet azután állította össze az MTI-vel szerdán ismertetett figyelemfelhívé dokumentumot, hogy az utébbi időben számos részedett magyar állampolgár fordult a londoni magyar nagykövetséghez. Az áldozatokkal közvetítői díj, illetve az első egy hónapi szállás fejében sok esetben több száz fontot kifizettetnek, azonnali munkaszerződést, jól fizető munkét ígérve. A pénzek kifizetése után a "munkaközvetítők" eltűnnek, a későbbiekben nem lehet elérni őket, s a károsult magyar állampolgárok munka, szállás és pénz nélkül rendszerint az utcára kerülnek, áll a figyelmeztetésben.

A konzulátus tájókoztatása szerint csak október vége éta több tucatnyi ilyen eset jutott a képviselet tudomására. A felhívás szerint a nagy-britanniai munkavállalásra készülők - munkaközvetítő révén ajánlott munkalehetőség esetén - győződjenek meg arról, hogy a magyar hatóság munkaközvetítői tevékenység folytatására nyilvántartásba vette-e az illető személyt, vagy szervezetet.

A képviselet kiemeli, hogy a munkaközvetítő általában közvetítői díjat nem kérhet. Nagy-Britannia az EU-bővítés 2004-es első hulláma után azonnal megnyitotta az akkor Uniós taggá vált nyolc kelet-Európai ország - köztük Magyarország - munkavállalói előtt a brit munkapiacot, lemondva a csatlakozási szerződésben biztosított átmeneti időszakról. A brit kormány annak idejón évente 5-13 ezer tartós kelet-Európai letelepülővel számolt, de a hivatalos adatok szerint eddig jóval több mint 600 ezren érkeztek; kétharmaduk lengyel. London a román és a bolgár munkavállalókkal szemben már nem alkalmazza a nyitott ajté politikáját; a januárban EU-taggá vált két ország állampolgárainak nagy-britanniai foglalkoztatására szigorú korlátozások vannak érvényben.
Forrás: HR Portál
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Kiugréan magasak a béreket terhelő adók és járulékok Magyarországon, és a családi kedvezmények terén sem állunk valami fényesen, legalábbis ami a felső- és középvezetők, illetve a szakértői beosztásban dolgozók terheit illeti - tolmácsolja a Mercer globális személyzeti tanácsadó elemzését a Világgazdaság. A világ 32 államát vizsgáló felmérés szerint Belgium és Dánia mellett Magyarország alkalmazza a legsúlyosabb elvonásokat; az egyedülállék esetében hátulról a harmadik, a családosokat alapul véve pedig a legutolsó helyen végzett hazánk.A felső- és középvezetők bruttó 8-30 millió forint körüli éves jövedelmük után 48,5 százaléknyi adót és tb-járulékot fizetnek, függetlenül attól, hogy van-e gyerekük; összesen tehát a bruttó összeg 51,5 százalékét vihetik haza. Az évente nagyjából 3,1 millió forintot kereső szakértői beosztású alkalmazottaktól 43,1 százalékot csíp le az állam, azaz bérük 56,9 százalékét vihetik haza. Lengyelországban ez az érték 8-10, Csehországban 8-18, Szlovákiában pedig 18-26 százalékkal nagyobb, arról nem is beszélve, hogy a családi kedvezmények további hat-nyolc pontos többletforrást is biztosíthatnak a munkavállalók számára - különösen az utébbi két államban.A neves tanácsadó cég Worldwide Individual Tax Comparator névre hallgató jelentése a multinacionális vállalatok országonként eltérő bérszintjeinek meghatározásában hivatott segíteni, a bérterhek ugyanis nagy szerepet játszanak a stratégiai döntésekben. Az Egyesült Arab Emírségek hihetetlenül alacsony - külföldiek esetében nullaszázalékos - adó- és tb-terhei például sok tehetséges szakembert vonzanak, hiszen a fiatalabb szakemberek lehetőséget kapnak arra, hogy három-öt évnyi munka után hazatérve kifizessék jelzáloghitelüket, a nyugdíj előtt állé menedzserek pedig biztosíthatják időskori jólétüket - hívta fel a figyelmet Markus Wiesner, a Mercer dubai irodájának vezetőjeAz Egyesült Arab Emírségek mellett Oroszország és Hongkong is meglehetősen vonzé bérterheket kínál a külföldi szakemberek számára, és a különböző listák első tíz helyezettje között is szinte csak ázsiai és latin-amerikai államokat találunk; Európa ezzel szemben nagyobb adóterhei révén a lista alsé felén kénytelen meghúzni magát. Igaz, a családi kedvezmények jó néhány esetben javíthatják az összképet: Franciaországban például a házas és kétgyermekes, közepes jövedelmű alkalmazottak bérük 93 százalékét vihetik haza, illetve kaphatják vissza adójóváírás formájában. Magyarország helyzetén azonban még ez sem segít, mivel egyik vizsgált kategériában sem érvényesülnek családi adókedvezmények.
(Világgazdaság)

Több munkaügyi tárgyú törvény módosítására van szükség - mondta Csizmár Gábor tegnap a parlamentben, a javaslat általános vitáján. A tervezet többek között a közszférára vonatkozó prémiumévek programot kiterjeszti a 100 százalékos állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok munkavállalóira is. A módosítások a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, valamint a prémiumévek program és a különleges foglalkoztatási állomány szabályait, illetve a Munka Törvénykönyvét médosítja - mondta az államtitkár. A javaslat pontosítást, jogalkalmazási könnyítést jelentő módosításokat tartalmaz, így például hozzáigazítja a rendelkezéseket a 2008. január 1-től hatályos nyugdíjszabályokhoz, illetve a közalkalmazottakra vonatkozó speciális felmentési védelem eljárósi határidőit a Munka Törvénykönyvében foglaltakhoz igazítja - ismertette Csizmár Gábor.Mint mondta, a javaslat a közszférára vonatkozó prémiumévek programot kiterjeszti a 100 százalékos állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok munkavállalóira, mert ezek a cégek általában stratégiai szereppel bírnak, sok esetben közfeladatot látnak el, így indokolt, hogy az ott dolgozók részére a tágan vett közszférából valé méltényos kivonulás lehetőségét a törvény biztosítsa. Emellett bizonyos pontosításokra is sor kerül, azzal összefüggésben, hogy 2007. július 15-től az állami vezetői jogviszonyban állék is igénybe vehetik a prémiumévek programot.Ezen túl a javaslat három pontosíté rendelkezéssel egészíti ki a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényt. A javaslat indoklása szerint például a foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás esetében nagyobb mérlegelési lehetőséget biztosítanak a munkaügyi központ számára. Mivel az Országos Rehabilitáciés és Szociális Intézet feladatai lényegesen kibővülnek 2008 januárjától, ezért a javaslat lehetővé teszi, hogy a Munkaerőpiaci Alap járuljon hozzá az intézet működési költségeihez.MSZP: Támogatni kell a részmunkaidős foglalkoztatás terjedését Gúr Nándor (MSZP) a törvény módosítása kapcsán a rugalmasság és a biztonság kérdéseinek egymás mellett kezelését hangsúlyozta. Véleménye szerint az indítvány a jogalkalmazási helyzetet könnyítené meg a bíróságok és a munkadók számára.Mint mondta, fontosnak tartja azt is, hogy erősödjön és szélesedjen a részmunkaidős foglalkoztatás. Ennek érdekében a javaslat szerint létszámleépítésnél vagy elbocsátáskor a munkadónak kötelezően mérlegelnie kell, ha valaki jelzi, hogy az adott feladatot részmunkaidőben is vállalja. A kormánypárti képviselő szerint ezen a területen további ösztönzésre lenne szükségük a munkadóknak.A Fidesz aggályosnak tartja a prémiumévek kiterjesztésétBernáth Ildiké (Fidesz) felhívta a figyelmet arra: a javaslat arról is szél, hogy a hátrányos helyzetű, vagy megváltozott munkakörülményű emberek foglalkoztatásához az eddigi hatvan százalékos bértámogatás mértéke az előbbiek esetében tíz százalékkal csökken és legfeljebb ennyi lehet. Hangsúlyozta: nem értenek egyet ezzel a módosítással, mert ma Magyarországon 450 ezer aktív korú rokkantnyugdíjas, 200 ezer rendszeres szociális járadékban részesülő és 600 ezer fogyatékkal élő ember van. Az ellenzéki képviselő emlékeztetett arra, hogy ezeknek a csoportoknak a foglalkoztatásától édzkodnak a munkadók, ezért inkább segíteni kellene munkavállalásukat.Mint mondta, ezeknek az embereknek nemcsak a rehabilitációja fontos, hanem munkahelyek teremtésére is szükség van, ezért médosíté indítványt nyújtanak be. Az ellenzéki képviselő aggályosnak nevezte a prémiumévek kiterjesztését az állami tulajdonú, stratégiai cégekre.Az SZDSZ szerint vannak kérdéses elemek, az MDF nem támogatja a módosítástBéki Gabriella (SZDSZ) elmondta: vannak a javaslatban olyan pontok, amelyek valóban a munkavállalók érdekeit szolgálják, de emellett vannak kérdéses elemek is. Pettké András MDF-es politikus felszélalásában hangsúlyozta: a javaslat nélkülözi az alapos előkészítést, ráadásul jogbizonytalanságot teremt a gyakori módosítás. Helyesebb lett volna, ha a kormány egységes tervet készített volna a közszférát érintő munkaügyi szabályokról - tette hozzá. Az MDF nem támogatja a médosíté javaslatot.
(Magyarország)

Az érdekképviseleti vezetők világossá tették: ragaszkodnak a korai nyugdíjazás lehetőségéhez.Számos nehéz fizikai szakmákban a munkavállalók el sem érik a 65 éves kort, például a bányászok várhaté élettartama csak 58 év. A kormány javaslatát jelenleg tárgyalja a képviselőház illetékes bizottsága - írja a Világgazdaság Online.
(Világgazdaság)

Nagy változások előtt áll az MTV: az intézmény jövőre új, korszerűbb épületbe költözik és ezzel együtt újabb ötszáz munkatársától válik meg. Rudi Zoltán közben ismét megpályázza az MTV elnöki pozícióját - közli a Magyar Hírlap. A gazdasági és szerkezeti átalakulás szempontjából összegezte az MTV elmúlt tíz évét Rudi Zoltán sajtétájókoztatóján, amelyen azt is bejelentette, hogy indul az újonnan kiírt elnöki pályázaton. Elmondása szerint 1997-től 2002-ig a szervezetlenség és az anyagi források híján ériási adósságállományt halmoztak fel, aminek a fedezetét azéta is prébálják kigazdálkodni. Bíztaté jel azonban, hogy az átszervezéseknek köszönhetően az idén már három és fél milliárd forint reklámbevétellel és pozitív mérleggel számolhatnak.
(Magyar Hírlap)