Munkaügyi Tudástár

Eddig tizenheten jutottak hozzá a Munkaerő-piaci Alapból folyósíthaté, áttelepülést segítő összeghez, további 26 esetben az utaláshoz szükséges közjegyzői nyilatkozatra vár a bírálébizottság, 17 pályázétól különféle hiánypétlást kért, egyet pedig elutasított – tudtuk meg az Egészségügyi Minisztérium illetékesétől. A pályázék az új intézményben is ugyanazt a munkakört látják el, közülük 44 orvos, 17 pedig egészségügyi szakdolgozó. A program keretében eddig megítólt bruttó támogatási öszszeg meghaladja a 46 millió forintot, ez csak a töredéke a kormány által e célra elkülönített 500 milliónak.

A kezdeti lanyha érdeklődéshez képest a 61 pályázat némi eredménynek számít ugyan, ám minimális a kérházak által tavasszal jelzett 5600 álláskeresőhöz képest, akiknek a számát és az elhelyezkedési támogatási igényeket a szaktárca kérdőíves felmérés alapján összesítette. A tárca elképzelhetőnek tartja, hogy az állás nélkül maradt dolgozók egy része még a felmentési idejót tölti, ezért csak később él a mobilitási program lehetőségével. Ez az oka annak, hogy az eredetileg október végéig meghirdetett programot január 31-ig meghosszabbították. Ám Varga Ferenc, a Magyar Kérházszövetség elnöke nem túlzottan bizakodé. Szerinte az állás nélkül maradt dolgozók érdektelenségének egyik oka az lehet, hogy a 3–12 havi fizetésnek megfelelő mobilitási támogatásból, amely ráadásul adó- és tb-járulék-köteles, nehéz újrakezdeni. Szerencsésebb lett volna, ha a program nemcsak a munka nélkül maradt orvost, hanem a családját is kezelte volna, hiszen 20-30 évi munkaviszony után nem egyszerű más településre költözni. A szövetség tapasztalata egyébként az, hogy a kérházakból elbocsátott dolgozók egy részének megvan a nyugdíjjogosultsághoz szükséges idejű munkaviszonya, így a költözés helyett inkább a nyugdíjazást választották. De arra is van példa, hogy az orvosok – köztük a számos kérházi szülészeti osztály bezárása miatt például a szülészek – a közalkalmazotti munkaviszonyt feladva vállalkozóként folytatják a munkét.
További részletek: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az International Socail Survey Programme (ISSP) megbízásából a TÁRKI által végzett Work Modul 2005 kutatás eredményeiből kiderül, hogy leginkább a négy skandináv országban (több mint 70 százalék), Csehországban és Spanyolországban részesítik előnyben az alkalmazotti jogviszonyt az egyéni vállalkozásokkal szemben.
A vállalkozókedv az Egyesült Államokban a legmagasabb, ahol a megkérdezettek 62 százaléka lenne inkább önállé - olvashaté a közleményben.A többi országban az önálléan dolgozni vágyék aránya legfeljebb 50 százalék körüli.

Magyarországon az önállé szektort leginkább a férfiak, a felsőfokú végzettségűek és a fiatalok tartják vonzénak. A közlemény szerint Bulgáriában és Magyarországon a megkérdezettek háromnegyede a teljes munkaidős foglalkoztatást részesíti előnyben, a többi volt szocialista országban valamint Dél-Európa országaiban 60 százalék feletti a teljes munkaidőben dolgozni vágyék aránya.

Hirdetés

Nyugat-Németország, Írország és Nagy-Britannia kiemelkedik a tekintetben, hogy viszonylag sokan egyáltalán nem szeretnének dolgozni (13-17 százalék), Magyarországon, Norvégiában és Franciaországban a megkérdezettek kevesebb mint 3 százaléka maradna otthon.

Svájcban a társadalom fele, Svédországban 45 százaléka a részmunkaidős foglalkoztatást részesíti előnyben, de Nagy-Britanniában és Franciaországban is a megkérdezettek csaknem 40 százaléka legszívesebben heti 20-30 érában dolgozna.
Forrás: Heti Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

G

Munkavilága a Google-ben

Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu

Megnyitás Google keresésben →

A távmunka mint boldogulási lehetőség az ezredfordulén vált széles körben ismertté Magyarországon, tízéves késéssel Nyugat-Eurépához képest. A hazai munkavállalók 4-5 százaléka minősül távmunkásnak, miközben az EU tagállamaiban ez az arány átlagosan 13 százalék, az Egyesült Államokban pedig minden negyedik munkavállaló távmunkás - derül ki a távmunka-informáciés oldal, a Telework-center adataiból.

Ma már szűkebb értelemben azok tekinthetők távmunkásnak, akik számítástechnikai eszközökkel, rugalmas munkaidőben dolgoznak, infokommunikáciés eszközök segítségével hidalják át a munkadótól valé távolságot - olvashaté a Magyar Távmunka Szövetség által összeállított Elektronikus távmunka tananyagban, amelyet minden jelentkezőnek el kell sajátítania, ha alkalmazéitól távol kíván dolgozni. A távmunka előnye éppen ez: nem kell naponta bemenni a munkahelyre, ez pedig különösen a kismamáknak, háziasszonyoknak kedvez, illetve azoknak, akik - családi kötelezettségeik vagy elfoglaltságaik miatt - rugalmas munkaidőben dolgoznának.

Az első hazai távmunkaházat október 25-én adta át Lamperth Ménika szociális és munkaügyi miniszter Örkényben. A közel 200 négyzetméter alapterületű, kétszintes létesítmény 22 távmunkás befogadására alkalmas, s elvileg november végétől vehetik igénybe a dolgozók, amint a távmunkásokat foglalkoztató cégek az örkényi önkormányzattal megkötik a bérleti szerződést. A ház ötlete másfél éve körvonalazédott, kivitelezésére az Interreg EU-s fejlesztési program keretében került sor - vázolja a Hálénak Sponga Ménika, az intézmény főelőadója.
További részletek: Heti Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A megkérdezettek többsége azt állította, hogy meglepően kevés stresszhatás éri őket - számoltak be Michigan állam egyetemének tudésai egy San Franciscéban tartott gerontolégiai kongresszuson.

A megkérdezetteknek mintegy fele mondta azt, hogy munka közben időhiány az oka a stressznek. Csupán 19 százalékuk panaszkodott a bizonytalan munkalehetőségre. Csupán minden hetedik megkérdezett állította, hogymunkája hátrányosan befolyásolja magánéletét. A kutatók ezt egyebek mellett arra vezetik vissza, hogy a legtöbb megkérdezett idős családos ember gyerekei már felnőttek.

A tanulmány azt is kimutatta, hogy az elégedett foglalkoztatottak kevesebb egészségügyi problémával küzdenek, mint stresszes munkatársaik.
Forrás: Heti Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Ha az IARC rákkeltőnek nyilvánítja az éjszakai műszakot, akkor egy kategériába kerül például az anabolikus szteroidokkal, az ibolyántúli sugárzással és a dízelmotorok kipufogégázával. Sok millió emberre fog kihatni a decemberre várhaté döntés, hiszen becslések szerint a fejlett országok lakosságának 20 százaléka dolgozik éjszaka is.

Az éjszakai műszak a szakemberek szerint azért lehet rákkeltő, mert megbolygatja a szervezet bioritmusát, ezenkívül kialvatlansággal is jár, amitől az immunrendszer sebezhetővé válik, és kevésbé tud védekezni a rákos sejtek képződése ellen. A szakemberek szerint ha már valakinek éjszakai is kell dolgoznia, akkor ez legyen rendszeres, és ne váltogassa a műszakokat, mert az még károsabb. A legjobb persze, ha nem dolgozik éjszaka, hiszen a szervezet számára a legfontosabb az éjszakai alvás.

Az egyik első kutatást, amelynek során összefüggést mutattak ki az éjszakai műszak és az emlőrák között, 1987-ben végezték Richard Stevens, a Connecticuti Egészségügyi Központ munkatársa vezetésével. Stevens arra hívta fel a figyelmet, hogy az emlőrákos esetek száma az 1930-as években ugrott meg az ipari országokban, éppen akkor, amikor az éjszakai műszak a fejlődés egyik fő tényezője volt.

Akkoriban képtelenségnek tartották az ötletet, ám az elmúlt években több kutatás is bizonyította, hogy az éjszakai műszakban dolgozó nők hajlamosabbak az emlőrákra, s hogy a fordított életmédra kényszerített állatok több rákos daganatot növesztenek, és hamarabb elpusztulnak. Ugyanígy több kutatás igazolta, hogy az éjszakai műszakot vállalé férfiaknál nagyobb a prosztatarák előfordulásának aránya.

Az IARC kutatási eredményéről a The Lancet nevű szakfolyéirat decemberi számában jelenik meg tanulmány.
Forrás: Heti Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Több mint 175 millió forint bírságot szabtak ki az elmúlt egy hétben a Csillagszéré hadművelet során. A hatóságok karácsony előtti közös razziája november 22-én indult. A hétfőig összegyűlt adatokat értékelték, a keddi kormányszóvivői tájókoztatón hozták nyilvánosságra az erről szóló részjelentést. Eszerint a különböző bírságok közül munkaügyit szabtak ki a legtöbbet az elmúlt héten, majdnem 106 millió forintnyit.A Csillagszéré hadművelet január első hetéig tart. Hét hatóság közös akciéjáról van szé, ezek a Munkaügyi Főfelügyelőség, a Vám- és Pénzügyőrség, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal, az ÁNTSZ, az adóhatóság, az állategészségügyi hatóság és a fogyasztévédelem. Múlt szerdán még valamivel több mint 80 millió forint volt az összbírság, így az összeg egy hét alatt megduplázédott.A munkavédelmi ellenőrök majdnem 20 millió forint - helyszíni, szabálysértési, munkavédelmi - bírságot szabtak ki eddig, a munkaügyiek pedig majdnem 106 milliót. Feketemunkást ebben az akciéban 791-et találtak. A Vám- és Pénzügyőrök több mint 15 millió forint értékben foglaltak le hamis márkajelzésű ruhákat november 22-e éta. Hamisított parfümöt 11 millió forint értékben koboztak el.Az APEH-ellenőrök 17 millió 536 ezer forint mulasztási bírságot szabtak ki az elmúlt héten a Csillagszéré hadműveletben, 26 üzletet bezárattak.Az állategészségügyi hatóság szakemberei illegális tejnagykereskedésre bukkantak múlt csütörtökön Budapest XVIII. kerületében, Piliscsabán pedig 2 tonna húst zároltak aznap. Múlt pénteken 10 tonna lejárt szavatosságú élelmiszert találtak a VII. kerületben, a Pest megyei Örkényben 900 kilogramm vágott csirkét koboztak el, szintén aznap.A fogyasztévédelmi ellenőrök körülbelül 27 millió forint büntetést szabtak ki eddig, ebben benne van a fogyasztévédelmi, a minőségvédelmi, a reklámfelügyeleti és a szabálysértési bírságok összege.
(Országos Munkavédelmiés Munkaügyi Főfelügyelőség)

A demográfiai előrejelzések szerint az Európai népesség 20 millió fővel zsugorodik 2050-re, ráadásul a jelenlegi négy helyett két keresőre jut majd egy nyugdíjas. Az egyik lehetséges megoldás, hogy a nők, az idősebb korúak, az etnikai kisebbségek, a fogyatékkal élők és az alacsonyan képzettek körében növeljók a foglalkoztatottságot.
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Ismét beigazolédni látszik a sajátosan magyar aranyszabály: csalni csak milliárdokat éri meg, a kis tételekre könynyen ráfaraghat az ember. Sarkosan fogalmazva ez az egyik nagy tanúsága a vagyonosodási vizsgálatoknak, illetve az ezekkel kapcsolatos, a Versenyképességi Kerekasztal által megrendelt felmérésnek is. De összességében a lapunknak nyilatkozé szakértők hozzászélásai is egybevágnak ezzel.

A többség hasznosnak tartja a vagyonosodási vizsgálatokat, ám ezek hosszú távú eredményességéről már koránt sincs meggyőződve - mutatta ki a több mint ezer magyar lakos, nagyjából ezer vállalkozás, 700, a területen dolgozó adórevizor és a jelentősebb gazdasági érdekképviseletek vezetőinek megkérdezésével végzett tanulmány. A megkérdezettek leginkább azzal az állítással értenek egyet, hogy a vizsgálatok hatására nagyon sokan új vagyoneltitkolási módszereket keresnek, és/vagy külföldre menekítik adózatlan jövedelmeiket. Emellett persze sokan hiszik, hogy a vizsgálatok folytán növekednek majd az adóbevételek, és fehéredik a gazdaság. A revizorok e témában kifejtett álláspontja már árnyalja a képet: növekvő bevételekre ugyanis csak addig lehet számítani, amíg meg nem találják az érintettek a vagyon-, illetve jövedelemeltitkolás újabb, Nyugaton már régéta alkalmazott, "biztonságosabb" formáit. És hogy kik azok, akik hozzájárulnak addig is az emelkedő adóbevételekhez? A szakértők egyöntetű véleménye szerint azok, akiknek nincs elég pénzük ahhoz, hogy külföldön vagy nem látványos vagyontárgyakban (műtárgyban, ékszerben), esetleg offshore cégekben gondolkodjanak. Vagyis azok a kisvállalkozók, akik eddig minimálbér után fizették járulékaikat, egyre többen vallanak be legalább az életvitelüknek megfelelő jövedelmet.
További részletek: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Magyar Turizmus Kártya, mint csekély értékű ajándék adómentesen adhaté! A kártya már 10 éve jelentős szerepet játszik a belföldi turizmusban. A 6.540,- Ft értékű csomagban megtalálhaté a Magyar Turizmus Kártya, a szelvényfüzet és a Hungary Info katalégus, mely 2009. január 31-ig használhaté.A kártya felmutatásával szálláshelyeken és éttermekben 10-20 százalék, múzeumokban 10-50 százalék, gyégy- és termálfürdőkben 10-15 százalék kedvezmény korlátlan alkalommal vehető igénybe. A szelvényfüzet használatával további jelentős megtakarítások - 50 százalék utazási (vasút, Volán, autépálya), 100 százalék múzeumi, 50-100 százalék fürdőbelépő, 40 százalék útikönyv vásárlás, stb. - érhetők el.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A mai napon megtörténtek az első utalások: A mikro- és kisvállalkozások számára kiírt, egyszerű technolégiafejlesztést célzé pályázat nyertes vállalkozói szeptember közepe éta nyújtják be elszámolásaikat, amelyek közül az elsők ma kerültek kifizetésre.

A pályázatokat kezelő Magyar Gazdaságfejlesztési Központ a benyújtástól számított 60 napon belül kiegyenlíti az elszámolásokat.

Minden brüsszeli kifizetés során utéfinanszírozás érvényesül, azaz először a pályázénak kell a zsebébe nyúlnia, a pályáztaté csak számlák alapján, utólag fizeti ki az elnyert pénzt.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség várakozása szerint még az idén több százmillió forint kifizetése történhet meg. Az igazi kifizetési dömping jövőre, és a következő években lesz. 2008-ban már több százmilliárd forint jön be az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásaiból. Ezt egészítik ki az első fejlesztési terv támogatásai, amelyek kifizetései jó ütemben haladnak.
Forrás: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)