Munkaügyi Tudástár

Majdnem minden harmadik háztartás foglalkoztat illegális alkalmazottat

Mindezt a német IW gazdaságkutató intézet állapította meg szerdán hivatalosan is közzétett beszámoléjában, amely egy korábbi felmérésen alapult. A felmérésből kitűnt, hogy a háztartásokban végzett feketemunka általánosan elfogadottá vált Németországban. Minden tíz megkérdezett közül nyolc azt a választ adta, hogy cseppnyi lelkiismeret-furdalása sincs feketemunkások illegális foglalkoztatása miatt. Sőt, a válaszadók egyötöde azt is elismerte, hogy maga is végzett már ilyen munkét.

A leggyakoribb foglalkoztatók 60 évnél idősebbek, akik különböző háztartási munkához igényelnek illegális segítséget. Őket követik a gyermektelen házaspárok: mindenekelőtt takarításra, mosásra, vasalásra, kertrendezésre, autévezetésre vesznek igénybe illegális munkét. Keresettek a feketemunkások más - ugyancsak a háztartásokhoz köthető - tevékenységekre is.

A felmérés szerint 2007-ben, illetve 2008-ban egyaránt több mint 4 milliót tett ki a feketemunkások száma. Az intézet szerint, ha ezeket a különböző háztartási szolgáltatásokat a törvényes munkapiacra terelnék, mintegy 600 ezer új munkahelyet lehetne teremteni. Ebből kiindulva az IW a feketemunka megfékezését célzé intézkedéseket sürgetett.

A beszámoléból kitűnt: a tipikus feketemunkás Németországban férfi, 30 évnél fiatalabb, havonta nettó 1500 Eurónál kevesebbet keres e tevékenységekkel.

A német adóügyi szakszervezet első reagálásában arra mutatott rá, hogy a feketemunka súlyos milliárdoktól fosztja meg a költségvetést. Az állam és a tartományok évente összesen mintegy 30 milliárd Eurót kitevő adóbevételtől esnek el a szakszervezet szerint, amely mindenekelőtt a tartományokat szélította fel, hogy a feketemunka és az adócsalás ellen az eddiginél határozottabb intézkedéseket tegyenek. "Egy adóellenőr évente bruttó mintegy 70 ezer Euróba kerül, de átlagban 900 ezer Eurós többletjövedelmet kasszírozna be", állította a szakszervezet közleményében, hangoztatva, hogy az eddiginél több ellenőr foglalkoztatása felettébb jövedelmező befektetés lenne az állam számára.

Az egymást követő német kormányok a szakszervezetekkel és a különböző gazdasági szervezetekkel együtt évek éta törekednek a feketemunka visszaszorítására, illetve arra, hogy az illegális munkavállalást a törvényes munkapiacra tereljók. A Merkel-kormány tavaly év végén elhatározott, első konjunktúraélénkítő programja például jelentős kedvezményeket irányzott elő: így például a háztartási szolgáltatások költsége levonhaté a személyi jövedelemadó alapjából, persze csak akkor, ha a foglalkoztató "bevallja" alkalmazottját, és megfizeti utána a járulékokat.
(Hírek)

Hirdetés

Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), hogy január 10-e, szombat mégsem lesz munkanap, a javaslatot az energiaügyekért felelős miniszter tolmácsolta az OÉT ülésén, amelyen a munkadói és a munkavállalói oldal is egyetértett a felvetéssel. A miniszterelnök a javaslatát azzal indokolta, hogy a meteorolégiai előrejelzések szerint péntek és szombat is az egyik leghidegebb nap lesz ezen a tólen, s ez a szokásosnál magasabb gázfelhasználást eredményezhet - tette hozzá. Január 10-e így pihenőnap lesz, helyette március 28-án lesz munkanap.

A kormányszóvivő tájókoztatása szerint az OÉT-en mind a három oldal egyetértett azzal, hogy az orosz-ukrán gázvita miatt kialakult helyzetben ez a döntés szavatolhatja leginkább a gázellátás biztonságát. A szükséges jogalkotási munka már el is indult.

____________________

16/2008. (IX. 26.) SZMM rendelet a 2009. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 125. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazés alapján, a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet hatálya - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - kiterjed minden munkáltatóra és az általuk foglalkoztatottakra.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a megszakítás nélkül üzemelő és a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő munkáltatónál, illetve az ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkarendjóre.

2. § A 2009. évi munkaszüneti napok körüli - a naptár szerinti munkarendtől valé eltéréssel járó - munkarend a következő:

a) január 10., szombat munkanap, január 2., péntek pihenőnap,
b) augusztus 29., szombat munkanap, augusztus 21., péntek pihenőnap,
c) december 19., szombat munkanap, december 24., csütörtök pihenőnap.

3. § Az általánostól eltérő munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók munkarendje - a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 118. § (1) bekezdése alapján - a 2. §-tól eltérően is meghatározhaté.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, és 2009. december 31-én hatályát veszti.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

A reklámcégek, oktatással foglalkozó vállalkozások és a gépjármű-kölcsönzők jövedelmezőségét veszi gércső alá az idén az APEH. A pénztárállomány ellenőrzésére komolyan kell számítani, de ha valamely cég bizonyíthatéan csak éjszaka tud zárni, van esély külön engedélyre.

Az idén a fuvarozékra, a munkaerő-kölcsönzőkre, az internetes kereskedőkre, a befektetési szolgáltatékra, a felnőtt és egyéb oktatással foglalkozó vállalkozásokra, a gépjárműkölcsönzőkre, valamint a reklámcégekre figyel különösen az APEH. A hatóság nyilvánosságra hozta 2009-es ellenőrzési tervét. E szerint az oktatással foglalkozó vállalkozóknál, a gépjárműkölcsönzőknél és a reklámcégeknél régiénként megállapított jövedelmezőségi mutatékat fognak számonkérni, illetve vizsgálni annak okét, ha az illető cég nem éri el azt. Közép-Magyarországon például 8 százalékos jövedelmezőséget várnak el a gépkocsi kölcsönzésben, a hirdetési piacon öt, az oktatásban pedig tíz százalékos jövedelmezőséget valészínűsítenek.

A munkaerő-köcsönzőknél főleg az azonos tulajdonosi körhöz tartozékat keresik majd meg. A fuvarozék esetében az általuk szállított áruval kapcsolatos elszámolásokra koncentrálnak, mivel a tapasztalat szerint az igen nagymértékű áfát eltüntető láncügyletek szereplői között rendre találhaté fuvarozé vállalkozás is.

Az újdonságok között van néhány olyan ellenőrzés-típus is, amit az új adószabályok írnak elő. Így immáron az evásoknak és más átalányadózéknak is kötelező gyűjteni a beszerzéseikről szóló számlákat, és ezekről nyilvántartást is kell vezetniük. S ha jön az APEH ellenőr, akkor ő ezt a nyilvántartást és a hozzá tartozé bizonylatokat kérheti.

Kérdéses, mit fog tenni az ellenőr, ha nincs se nyilvántartás, se számla? Egy vállalkozó alapkiadásairól az APEH is bekérhet informáciékat, bizonylatokat – utalt Varga Lászléné, az APEH elnök-helyettese a közüzemi kiadásokra. S persze sok esetben valészínűsíteni lehet némi irodai költséget is, amit szintén számon lehet kérni. Nagyobb tételekre azonban csak úgy bukkanhat rá az ellenőr, ha a számlát kibocsáté cégtől indul el az evás partner felé.

A számlamegőrzés ellenőrzése tehát meglehetősen munkás feladat, és aligha áll arányban az ellenőrzési munkával az általa nyerhető haszon. Ha valakinél nem találnak olyan számlát, amelyhez tartozé kiadás bizonyíthaté, akkor a vállalkozót a számlaérték 20 százalékára büntethetik.

Bár eddig is vizsgálták a cégeknél a napi záró pénzkészletet (úgynevezett házipénztár) és az ehhez tartozé szabályzatot, érdemi szankcionálásra mostantól ad lehetőséget a jogszabály. Januártól ugyanis legfeljebb az előző üzleti év bevételeinek két százaléka, legalább 500 ezer forint lehet a napi záró készpénzállomány havi átlaga. A hatóság külön erre nem fog elrendelni vizsgálatot, azoknál a cégeknél viszont megnézik, ahol amúgy is átfogé ellenőrzést végeznek.

A készpénzállomány korlátozása azért fontos, mert sok vállalkozó úgy vett ki pénzt cégéből (a céges bankszámláról), voltaképpen magánhasználatra, hogy a könyvelésében azt a cég pénztárába tette, így akár sokmilliós pénztárállományok is felhalmozédtak papíron. Vannak persze olyan esetek, amikor az előírás betartása nehezen, vagy nem kivitelezhető – olyan szolgáltatási ágakban, ahol túl későn van ahhoz a pénztár zárása, hogy bankba vigyék a pénzt. Ha valamely cég tudja bizonyítani az APEH-nek, hogy nála ez a helyzet, a hatóság tehet egyedi kivételt, adhat egyedi engedélyt.

Hogy mi lesz a sorsa a sokat vitatott készpénzkorlátozé szabálynak, egyelőre nem tudni. Mindenesetre az APEH február eleje éta ellenőrizheti, hogy a számlanyitásra kötelezett vállalkozók 250 ezer forint felett csak átutalással fizethetnek egymásnak. Ezzel együtt a hatóság egyelőre nem a büntetésre koncentrál, a következő időszakban inkább felhívják a vállalkozók figyelmét a szabály betartására.

Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelőn folytatja az APEH az idén is az adóminimalizálék ellenőrzését – ők általában minimális áfa-fizetés mellett jelentős jövedelmet titkolnak el. Míg 2007-ben 63, tavaly már 132 milliárd forint adóhiányt állapítottak meg ezekben az esetekben. Szintén az áfa a főszereplője a körbeszámlázásos ügyleteknek, amelyeket az eddigi intenzitással visz tovább az APEH. Azt, hogy a tavaly éta fordított adózással működő ágazatokban milyen eredményt hozott a 2008 januárja éta élő szabály, most vizsgálja majd részletesen a hatóság. (Egyes ingatlanokhoz kapcsolédé szolgáltatásoknál nem az eladó számítja fel az áfát, hanem a vevő, aki egyszersmind le is vonja azt). S folytatódnak a vagyonosodási vizsgálatok is, nagyjából olyan mértékben, mint tavaly: 2008-ban mintegy hatezer vizsgálatot zártak le 32 milliárd forint adóhiány megállapításával.
(APEH)

Hirdetés

A munkahelyteremtő beruházások támogatására 1,5 milliárd forint jut. Ennek segítségével születhet a legtöbb új állás: 1600-1700 friss munkavállaló helyezkedhet el. Minimum két álláshelyet kell teremteni, összege legfeljebb 800 ezer forint munkahelyenként. Ha hátrányos helyzetű kistérségben valésul meg a beruházás, 200 ezer forint plusztámogatás nyújthaté. A 47 leghátrányosabb kistérségben az összeg megduplázédik. A magas hozzáadott értékű tevékenységek munkahelyteremtő beruházásaira 250 millió forint jut. Itt a létszámfejlesztés személyi költségeinek 65–75 százalékét térítik meg. A továbbfoglalkoztatási kötelezettség cégmérettől függően három-öt év. Projektenként legfeljebb 30 millió forint igényelhető, legalább 80 új munkahely esetén további 20 millió. A két pályázatra március 18-ig lehet jelentkezni.

A harmadik pályázat – amelynek a határideje március 12. – a távmunka támogatását szolgálja, bértámogatás formájában. Erre 479,5 milliót különítettek el. A támogatás összege minden távmunkás álláshely esetében nyolc hónapig a munkabér, de legfeljebb 60 ezer forint személyenként és havonta, plusz a járulékok. A távmunka alkalmazásához szükséges infrastruktúra kialakítását is segítik, az eszközköltség 80 százalékával. Ez maximum bruttó 160 ezer forint lehet munkahelyenként.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség közzétette a munkabalesetekre, ezen belül a halálos munkabalesetekre vonatkozó 2008-as összesített statisztikáit. Az elmúlt évben Magyarországon 22 217 munkabaleset történt, melyek közül 116 végződött halálesettel.

Munkabalesetnek minősül az a baleset, amely a munkavállalót szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

Súlyos az a munkabalesetnek minősül, amely:

• a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított 1 éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önállé életvezetését gátlé maradandé károsodását;
• valamely érzékszerv (vagy érzékelő-képesség) és a reprodukciés képesség elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását okozta;
• orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást;
• súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek);
• beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.

Csonkolásos munkabaleset az a munkabaleset, amely bármely ujj első percének az elvesztését eredményezi, továbbá az ennél súlyosabb esetek.

A statisztika csak az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség hatáskörébe tartozé adatokat tartalmazza. A munkabaleseti adatok a három napot meghaladó keresőképtelenséget, illetve a halált okozé munkabaleseteket tartalmazzák.
(OMMF)

Hirdetés

Nagyon nagy felelőssége van annak, aki a jelenlegi helyzetben államcsődről beszél. Olyan kockázatról, amely nem bátorít, hanem kedvét szegi az embereknek - mondta Gyurcsány Ferenc tegnap Szegeden a Válságkezelés és növekedés - Stratégia az erős Magyarországért elnevezésű konferencián. A miniszterelnök egyértelművé tette, hogy a költségvetés bevételei elegendőek a fizetési kötelezettségek és a hitelek törlesztésére, a 3 százalék alatti deficit finanszírozhaté. A kormány éppen ezt szem előtt tartva készített olyan büdzsét az idei évre, amelyhez nem kell sok hitelt igénybe venni. A hazai források, a tartalékok, továbbá a Nemzetközi Valutalaptól is rendelkezésre állé pénzek most sokszorosan meghaladják azt az összeget, amely kötelezettségként terheli az országot - fűzte hozzá a miniszterelnök. Azt ugyanakkor nem zárta ki, hogy Magyarországon a gazdasági visszaesés nagyobb lehet a legutébb valészínűnek mondott 3 százaléknál, de mindez nyilván nagyban függ attól, hogy Európa miként teljesít majd.

A jelenlegi világgazdasági helyzetben akkor teszi jól a dolgát egy kormány, ha határozottan, egyértelműen cselekszik, és kemény költségvetést készít. "Nem haboznék újabb javaslatokat tenni, ha ennek szükségét látnám" - fogalmazott Gyurcsány, utalva a stabilizáciét szolgáló, az utébbi hetekben bejelentett intézkedésekre. Azt a hibát ugyanis a kormányfő szerint is könnyű elkövetni, hogy egyesek azt mondják az embereknek, amit azok hallani akarnak. Ebben a helyzetben ugyanis jól láthaté, hogy a lakosság rövid távú érdekei szembekerülnek a nemzet közép- és hosszú távú érdekeivel. Ez az igazi konfliktus, ám a válság elől elbújni nem lehet - hívta fel a megjelent mintegy 400 résztvevő figyelmét. Gyurcsány Ferenc egyébként szavai szerint biztos abban, hogy az ország többsége elfogadja azokat a változásokat, amelyek az egész ország érdekében állnak. Szerinte egyébként előrébb lenne Magyarország, ha a 2000 és 2008 közötti reformokat egy önző politika nem állította volna meg. Nem lettünk gazdagabbak 300 forinttal, miközben szegényebbek lettünk egy olyan oktatással és egészségüggyel, amelyben világosabbak a viszonyok és amelyben látszik, hogy nincs "ingyenebéd".

"Minden sok, ami több mint egy" - érzékeltette a miniszterelnök azt, hogy a világgazdasági válság idejón mennyire fontos a munkahelyek megőrzése. Mint kifejtette, az utébbi tíz évben nagyjából 3,9 millió munkahely volt az országban, de a válság egyik legközvetlenebb következménye, hogy egyes becslések szerint akár 20-30-50 vagy százezer munkahely is megszűnhet. Most 25-30 ezernél tartunk a válság nyomán, de szerencsére a legborulátébb jóslat, a 100 ezer álláshely elvesztése eddig nem történt meg. Arra pedig egyetlen szakértő sem tud felelős választ adni, hogy a világgazdaságban a jelenlegi krízis vajon meddig tarthat. Gyurcsány úgy fogalmazott: szeretné, ha Magyarország értené, hogy ilyen helyzetben az első számú kötelezettség a pénzügyi stabilitás. De szerinte kizárólag a kiadás-csökkentéssel nem lehet előre lépni, vagyis "ha csak spérolunk, abból nem lesz erősebb ország".

A konferencián felszélalt Botka Lászlé szegedi polgármester is, aki a többi között arra hívta fel a figyelmet, hogy a demokrácia alternatívák felmutatásáról szél. A Fideszre utalva megjegyezte: a legnagyobb probléma, ha Magyarországon megteheti valaki, hogy konkrétumok nélkül beszél.
(Népszava)

Hirdetés

Miskolcon és a környéken is álláslehetőséget keres a diésgyőri kohászatból hamarosan elbocsátandé dolgozóknak a miniszteri megbízott. Szabé József nehéz helyzetben van, mert a környéken sehol sincs hasonlé jellegű munka.

A diésgyőri acélművet és hengersorokat üzemeltető DAM 2004. Kft. májusig csaknem valamennyi, majd' kilencszáz emberétől válik meg a gazdasági krízisre hivatkozva. Szabé József az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ főigazgatója, az úgynevezett DAM-ügy miniszteri megbízottja a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megjelenő Észak-Magyarországnak nyilatkozva elmondta: jelenleg Szlovákiában sincs munkalehetőség az elbocsátandé diésgyőri kohászoknak, a Fényeslitkére tervezett ukrán beruházásban megvalésulé acélműnél pedig még el sem kezdődött a kivitelezés. Helyben, a kohászat telephelyén az öntöde mintegy félszáz embert tudna alkalmazni, ennek feltétele azonban az energiaellátás és a fejlesztés - írta az Észak-Magyarország.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

A vállalatvezetés döntése értelmében áprilisban kezdődhet újra a munka a kassai Kelet-szlovákiai Gépgyárban. Az elmúlt két hét alatt mindössze egyetlen napot dolgoztak a gyár alkalmazottai a megrendelések hiánya miatt. Az otthon maradni kényszerülő dolgozók alapbérük 65 százalékét kapják meg a leállás idejére. A márciusi teljes üzemszünetet áprilisban követheti a termelés fokozatos visszaállítása. A cégvezetés a tömeges elbocsátásról tárgyal a szakszervezettel. Az első kör az irodai dolgozókat érinti, közülük mintegy 100 veszíti el munkahelyét.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (AFSZ) vezetésével mintegy két milliárd forint értékben fejlesztik a munkavállalókat egész életútjuk során támogaté, magyar karrier-tanácsadási, pályaorientáciés programot - közölte a hivatal.

Az ÁFSZ közleményében kifejtik: a Társadalmi Megújulás Operatív Programban (TÁMOP) szereplő, 2010-ig tartó fejlesztéssel egyebek mellett elkészül egy internetes karrier-tanácsadási rendszer, amely ön- és szakismerettel, képzési lehetőségekkel, valamint munkaerőpiaccal kapcsolatos kérdésekre ad választ.

Továbbá összesen 50 szakember részvételével tanácsadóközpontok jönnek létre az ország 28 városában, amelyekben mintegy 2 ezer ember részesülhet közvetlenül rövid munkaerőpiaci képzésben - jegyzik meg a közleményben.

Hozzáteszik: az ePálya elnevezésű elektronikus pálya- karrier-tanácsadó rendszer aktualizálásával elérhetővé válnak az új OKJ szerinti szakképesítések, a bolognai rendszer szerinti alap- és mesterszakok, valamint ezek összekötései a foglalkoztatási lehetőségekkel.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

Hirdetés

A hazai kutatás-fejlesztési és innováciés pályázatokon 2009-2010-ben mintegy 350 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek a pályázék 80 konstrukcié révén - mondta el Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter.

Megjelent a magyar kutatás-fejlesztési és innováciés (k+f+i) támogatások forrástérképe hétfőn, amely összefoglaléan tartalmazza a 2009-2010. évekre szóló pályázati lehetőségeket - mondta Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter. A dokumentum szerint a magyarországi kutatás-fejlesztési és innováciés pályázatokon 2009-2010-ben mintegy 350 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek a pályázék 80 konstrukcié révén. A kormány nem csökkentette a kutatás-fejlesztésre, innováciéra fordíthaté támogatási keretet, mivel ez a terület a válságból valé kivezető egyik lehetséges út - hangsúlyozta Molnár Károly.

Tavaly kutatás-fejlesztésre, innováciéra 250 milliárd forint állami forrás jutott. Az idén erre a célra 280 milliárd forintot szánnak. Az idei 280 milliárd forintból 170 milliárd forintra lesz pályázati lehetőség, amely 2010-ben 180 milliárd forintra emelkedik.

2009-2010-ben 151 milliárd forint pályázati keretet szánnak vállalatok kutatás-fejlesztési tevékenységének ösztönzésére, 67 milliárd forint lesz tudományos és innováciés kapacitások kialakítására, 59 milliárd forintot szánnak a tudásalapú társadalom fejlesztésére, 46 milliárd forintot tesz ki a regionális innovácié erősítésére szánt forrás, 27 milliárd forint jut az Európai Unió és nemzetközi kapcsolatok erősítésére.

A 350 milliárdos forráshoz 126 milliárd a Kutatási és Technolégiai Innováciés Alapból, 111 milliárd forint a Gazdaságfejlesztési operatív programból (GOP), 43 milliárd forint a regionális operatív programokból (ROP), 33 milliárd forint a Társadalmi megújulás operatív programból (TÁMOP), 11 milliárd forint a Társadalmi infrastruktúra operatív programból (TIOP), 11 milliárd forint az Országos tudományos kutatási alapprogramból (OTKA), 9 milliárd forint az Európai területi együttműködés (ETE) programból, míg 1 milliárd forint a norvég alapból, 1 milliárd pedig a svájci alapból adódik.

A forrástérkép a 2009. februári állapot szerint tartalmazza a programokat, a Kutatás-fejlesztésért Felelős Tárca Nélküli Miniszter Hivatala, illetve a Nemzeti Kutatási és Technolégiai Hivatal honlapján is olvashaté informáciékat rendszeresen aktualizálják.
(Magyarország)

Hirdetés