Munkaügyi Tudástár

A kormány 1.400 milliárdos pénzügyi-, 46 milliárdos munkahely-megmentési és 2.100 milliárdos gazdaságélénkítő beruházási csomaggal segíti a vállalkozások válságkezelését

A kormány 1.400 milliárdos pénzügyi-, 46 milliárdos munkahely-megmentési és 2.100 milliárdos gazdaságélénkítő beruházási csomaggal segíti a vállalkozások válságkezelését - ismertette Burány Sándor, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára a folyamatban lévő intézkedéseket Nyíregyházán szerdán egy férumon.

Az 1.400 milliárd forint összegű pénzügyi csomagból, amely 2010-ig áll a vállalkozások rendelkezésére, már több mint 560 milliárd forint elérhető - mondta az államtitkár.

A 16 milliárdos munkahely-megmentési támogatási pályázat szintén elérhető, ami további 30 milliárd forint összegű Európai Uniós forrással egészül ki.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a gazdaságélénkítő, az Uniós forrásokból megvalésulé 2.100 milliárd forint értékű beruházásokból a következő másfél évben több mint 1.800 milliárdnyi fejlesztésre kaphatnak megrendelést az építőipari cégek.

Eddigi munkahelymegőrző bejelentések, idézve:

2009. január 8. - Szúcs Erika miniszter - "5,9 milliár OFA pályázat"

2009. február 24. - Szűcs Erika miniszter - "66 milliár 2009 évben"

2009. március 10. - Szűcs Erika miniszter - "Jelenleg 73 milliárd forintos keret szolgálja a munkahelymegőrzést, a foglalkoztatást és képzést"

2009. március 16. - Szűcs Erika miniszter - "Száz-százhúszezer munkahely megőrzését teszi lehetővé az a mintegy 100 milliárd forint, amelyet a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) hazai és Európai Uniós forrásokból biztosít a válság foglalkoztatási hatásainak enyhítésére - mondta Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter hétfőn Budapesten sajtétájókoztatón."

2009. április 1. - Burány Sándor - "46 milliárdos munkahely-megmentési csomag"
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

Elbocsátásokra készülnek a fémmegmunkálással foglalkozó sárvári Amtek Hungary Zrt gyárában, írja a Vas Népe szerdán azt is latolgatva, hogy a cég a munkaügyi szervezetnél 515 fős, vagyis az összes saját dolgozót érintő leépítési szándékbejelentést tett. Dr. Simon Margit HR-menedzser ennek ellenére nem tudta pontosan megmondani, hogy bezár-e a gyár. A cikkíré biztatásul megjegyzi: a bejelentés korántsem jelenti azt, hogy mindenképpen ennyien kényszerülnek majd távozásra. Bár az is igaz, hogy a szándék megteremtheti az esetleges bezárás munkajogi alapjait, olvashaté a szövegben.

Ebből azért inkább arra is lehet következtetni, hogy jelenleg a munkahelymegőrző támogatás egyik alapszabálya, hogy a foglalkoztató esetleges szándékét is bejelentse az illetékes hivatalnak.
(Vas Népe)

Hirdetés

Németországban ebben a hónapban tovább nőtt a munkanélküliség, ráadásul a növekedés februári lassulása után ismét gyorsabban. Szezonális kiigazítással 69 ezerrel nőtt az állástalanok száma, miután februárban 50 ezerrel emelkedett - közölték a német munkaügyi hivatalban kedden, médosítva a februári növekedést: a február végi becslés 40 ezres növekedésre szélt.

Januárban 59 ezerrel emelkedett az állástalanok száma szezonális kiigazítással. Az elemzők csak átlagosan 55 ezres növekedésre számítottak ebben a hónapban.
Szezonális kiigazítással a munkanélküliség ebben a hónapban 8,1 százalékosra nőtt a februári 8,0 százalékról és a januári 7,8 százalékról.

Ténylegesen ebben a hónapban 3,586 millióra nőtt a munkanélküliek száma a februári 3,552 millióról és a januári 3,498 millióról. Arányuk 8,6 százalékra emelkedett a februári 8,5 százalékról és a januári 8,3 százalékról.

Németországban utoljára 2005 elejón tetőzött a munkanélküliség, 2005. februárban 5,216 millióan voltak állás nélkül, a munkanélküliek akkori, 12,6 százalékos aránya a legnagyobb volt az 1930-as évek éta. A szezonálisan kiigazított számok a gazdasági elemzőket és a befektetőket, a kiigazítás nélküli számok a társadalmi partnereket tájókoztatják a helyzetről.

Februárban 39,812 millióan voltak állásban Németországban, 14 ezerrel kevesebben, mint januárban, de 31 ezerrel, 0,1 százalékkal többen, mint tavaly februárban - közölték szintén kedden a szövetségi statisztikai hivatalban. Januárban 704 ezerrel, az előző hónaphoz képest 1,7 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma.

Tavaly egészen őszig viszonylag gyorsan nőtt a foglalkoztatás, minden hónapban legalább 1,5 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel korábban. Ősztől azonban csökkenés kezdődött hónapról hónapra, és mostanra már majdnem visszaesett a tavaly év eleji szintre.
(Hírszerző)

Hirdetés

Szerdán indul, és egész áprilisban tart Kikelet II. elnevezéssel a kormány legújabb fogyasztévédelmi ellenőrzéssorozata; egész áprilisban tartanak majd az ellenőrzések, nagyjából 25 ezret terveznek.

Külön odafigyelnek ebben az időszakban is az élelmiszerláncok termékeire, az italokra, valamint a húsvéti ünnepek közeledtével a boltokban megjelenő szezonális termékekre. Összesen huszonötezer ellenőrzést terveznek - mondta Kondorosi Ferenc kormánybiztos.

A kormánybiztos kiemelte, hogy a mostani ellenőrzésben új területek lesznek. Megjelenhetnek például az autébontékban és az alkatrész-kereskedőknél, a hulladókkereskedelmet és a banki ügyfélszolgáltatások körét is vizsgálják. Ezért a korábbi nyolc hatóság mellett újabb három kapcsolédik az akciéba: a Zöld Kommandé, a Nemzeti Közlekedési Hatéság és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.

Kondorosi Ferenc leszögezte: a jogkövető magatartás kialakítása a cél, így nem a bírságolés az első. Daréczi Dévid kormányszóvivő itt hozzátette: Gyurcsány Ferenc megtiltotta, hogy ezek a hatóságok csak és kizárólag a bírságolás miatt végezzenek ellenőrzéseket.

Miután korábban döntöttek az állam kiadásainak csökkentéseiről, ezeknek a hatóságoknak is kevesebb jut, a kiesést pedig nem ellentételezhetik bírságolással. Így első lépésben kötelező figyelmeztetni és a szabályok betartására felhívni az illetőt, bírságolni akkor lehet, ha valóban komoly a szabálysértés. Később pedig, egy újabb ellenőrzésnél, ha továbbra is találnak szabálytalanságot, már lehet alkalmazni szankciét - tette hozzá.
(Magyarország)

Hirdetés

Még el sem indult a szociális tárca munkahelymegtartást célzé programja, de már problémák merültek fel a konstrukciéval kapcsolatban.

A társadalmi megújulás operatív program alfejezeteként működő pályázatok elméletileg április első hetében startolnak és 20 milliárd forintos keretet biztosítanának a mikro- és kisvállalkozások, 10 milliárd forintot pedig a közepes és nagyvállalatok számára. A konstrukcié a 4+1 napos foglalkoztatást, illetve a munkaerő képzését kötné össze, az utébbi költségeit pedig 80 százalékban fedezné.

A tervezet több eleme is előnytelen lehet a vállalkozások számára. A legnagyobb probléma az, hogy a gazdálkodé szervezeteknek legalább a támogatási időszak kétszereséig kell a programban részt vevő munkavállalókat (tovább)foglalkoztatniuk. A cégek többsége elzárkézik ez elől - mondta a Napi Gazdaságnak Lakos István, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke.

További gond, hogy a fennmaradó húszszázalékos önrészt a vállalkozások nem fedezhetnék szakképzési hozzájárulásukból, emellett a háromezer forintban maximált fajlagos éradíjat is ezerkétszáz forintra médosította a tárca. Így lehetetlen kisebb csoportokat indítani, mert nem jön ki a képzés ára, a drágább, komplex képzési formák pedig eleve kiesnek. Az általános gyakorlat szerint a vállalkozások a képzéssel járó adminisztráciét is a felnőttképző cégre hárítják, így előnyben részesülnek a tőkeerős, kiterjedt kapcsolati hálézattal rendelkező cégek.

A felnőttképző cégek ugyan érdeklődnek a lehetőségek iránt, de csak olyan konstrukciékban hajlandék részt venni, ahol a tananyagfejlesztésre, illetve a meglévő akkreditált program átvételére fordított befektetésük megtérül. A befektetés mértéke fejlesztés esetén 100-200 ezer forinttól több millió forintig terjedhet - tudta meg a Napi Kézdi Katalintól, a Rodin Management Service Kft. ügyvezető igazgatójától, aki hozzátette: új képzési program kialakításakor több piaci szereplő számára is értékesíthető tananyag összeállításában vagyunk érdekeltek. Lakos szerint a nyelvi és informatikai, valamint a kiegészítő képzésben utazé cégek számíthatnak dömpingre: az ilyen programok kialakítása jóval olcsébb, mint másokéi, és minden vállalkozás számára megfelel.
(Index)

Hirdetés

A kölcsönzés céljából kötött munkaszerződés megszűnhet: közös megegyezéssel, felmondással, azonnali hatályú felmondással, azonnali hatállyal a prébaidő alatt. A felmondásra határozatlan időtartamú munkaviszony esetén a kölcsönbeadó és a munkavállaló is jogosult. Mindkét esetben írásos nyilatkozatot kell tenni, ám indoklásra csak a kölcsönbeadó kötelezett, amelyből világosan ki kell tűnnie a felmondás okának. A kölcsönbeadó csak akkor szüntetheti meg a jogviszonyt, ha a munkavállaló nem végzi megfelelően a munkáját, vagy munkaköri feladatainak ellátására alkalmatlan, esetleg a kölcsönbeadó 30 napon belül nem tudott munkét biztosítani a munkavállaló számára, vagy a megszüntetésre a működéssel összefüggő okból kerül sor. Munkaerő-kölcsönzés esetén a felmondási idő 15 nap, ám ha a munkaviszony 365 napot elérte, akkor 30 napra növekszik a felmondás időtartama. A kölcsönbeadó felmondása esetén a felmondási idő alatt a munkavállaló mentesül a munkavégzés alél, illetve erre az időtartamra átlagkeresete illeti meg.
(MT Munkaügyi Tanácsadó iroda)

Hirdetés

A válság miatt néhány új munkajogi szabályt kell figyelembe venni a munkáltatóknak. Ezeknek egy része csak átmeneti, amelyekkel a krízis okozta negatív hatásokat prébálják mérsékelni. Például a válság által különösen sújtott cégeknél ideiglenesen rövidülhet a teljes munkaidő, és a rendkívüli munkavégzésre is új szabályok vonatkozhatnak majd.

A Munka Törvénykönyv módosításával a munkaidő átcsoportosítására adnának lehetőséget. Ez alapján rövidülhetne a teljes munkaidő, amire megkapnák a bért az alkalmazottak. Ugyanakkor cserébe 2010 január elsejótől a kiesett munkaidőt pétolni kellene.

Vagyis azoknál a cégeknél, amelyeknél a válság miatt öt helyett négy napot dolgoznak a munkavállalók, jövőre - heti legfeljebb 44 érára - felemelnék a munkaidejüket. Ezeket az embereket a munkáltató rendes felmondással illetve csoportos létszámleépítésre hivatkozva nem küldheti el, a dolgozók viszont elvileg bármikor felmondhatnak.

A közbeszerzést érintő, hogy a vállalkozásokat csak súlyos vagy többszöri jogszabálysértés esetén lehet kizárni az állami és Uniós támogatásokból, valamint a közbeszerzésekből. Két évvel ezelőtt született az a törvény, amelynek alapján jogsértések esetén a cégek két évig elesnek az állami és Uniós támogatásoktól, illetve öt évig kizárják ezeket a közbeszerzésekből. Egy törvényjavaslat alapján ez médosulna, és ezentúl csak a súlyos és a sorozatos jogszabálysértőket tiltanák el két-két évig. Súlyos jogszabálysértésnek minősülne, ha nincs bejelentve egy alkalmazott, vagy ha azokat az érdekképviseletek ellen követnék el. Ez esetben azonnali kizárás következne be. A javaslat szerint az a cég, amely kétszer követi el ugyanazt a kevésbé súlyos törvénysértést, szintén eltilthaté lehetne.

Több rendkívüli munkavégzést rendelhetnek el

Egy másik változtatés a munkaidőkeret időtartamát érinti. Eszerint ezentúl az eddigi legfeljebb három hónap helyett négy hónapra is megállapíthatja azt a munkáltató.

Egy másik törvénycsomag szerint a munkaszünet kiadásának felső határa egy éra lesz. Korábban ezt a rendelet húsz percben határozta meg, de külön megállapodés alapján ezt gyakorlatilag bármekkora időtartam lehetett. Ezen túl viszont maximálisan egy érában határozhatják meg a munkaszünetet, mivel ezzel megakadályozhatják, hogy órákkal elhúzédjon az alkalmazott munkaideje.

A rendkívüli munkavégzésre is új szabályok vonatkoznak majd: e szerint ennek éves időtartamát felemelték kétszázról háromszáz érára. Ezt a munkáltató akkor teheti meg, ha jelzi a munkaerőigényt a munkaügyi központnak, de az nem tud számára megfelelő munkaerőt biztosítani. Eddig csak olyan embert alkalmazhattak, akik kulcsszemélynek számítanak, most viszont ez kikerült a törvény szövegéből, éppen azért, hogy minél több embernek tudjanak munkét biztosítani.
(MT Munkaügyi Tanácsadó iroda)

Hirdetés

Felszámolási eljárós indult az orosz kézben lévő pápai Elekthermax Háztartási Készülékgyárté Kft. ellen, ahol jó esetben a 160 dolgozó felének ígér csak hosszabb távon munkét a csődbiztos.

A pápai társaság még a Gazprommal is megállapodott a közelmúltban, hogy a cég értékesítési csatornáin keresztül kerül majd a Pápán gyártott konvektor az orosz piacra, mára mégis fizetésképtelenné vált a vállalat.

A tradicionális pápai Elekthermaxból 2005 novemberében jött létre három társaság, a nagykonyhai rendszereket gyárté és értékesítő kft., a fűtéstechnikai berendezéseket készítő és szerelő kft., valamint a háztartási készülékgyárté társaság. Ez utébbi cég vált 2008. október 7-én fizetésképtelenné. Az orosz tulajdonos nagy tervekkel látott munkához, még a Gazprommal is üzleti kapcsolatba lépett, az egyik beszállíté azonban felszámolási eljáróst kezdeményezett a kft. ellen.
(Hirado)

Hirdetés

Nem hosszabbítja meg mintegy 100 dolgozója idén lejáré, határozott időre szóló szerződését a MÁV Vasjármű Kft. A cég vezetői további 160 főt érintő létszámleépítésről is szándéknyilatkozatot tettek. A cég a válság és a MÁV Cargo eladása miatt nem kap megrendelést.

A 25 százalékban a nemzeti vasúttársaság, többségében pedig üzleti befektetők tulajdonában levő MÁV Vasjármű Kft.-nek az elmúlt években erős versenyben, hektikusan változé piacon kellett helytállnia, nem kis erőfeszítések árán, a bevezetett hatékonyságnövelő lépéseknek köszönhetően azonban folyamatosan tudott munkét adni dolgozói számára – írja a Vasnepe.hu.

Megrendelésre most kevés az esély, az Európai vasúti árufuvarozás ugyanis a válság nyomán 40 százalékkal esett vissza. Az immár osztrák tulajdonban lévő MÁV Cargo 10 ezer vasúti kocsijából 3 ezer áll, Németországban pedig állítólag 40 ezer vagont állítottak félre a szállítécégek. (Hírek szerint bérelt síneken 180 kilométer hosszan állnak az üres vasúti kocsik.) Ennek egyenes következményeként a gyártási, a felújítási és a szervizelési megbízások is visszaestek, s ezt a MÁV Vasjármű Kft. is megszenvedi.

A MÁV Cargo Zrt.-től a korábbi években 1,5–2 milliárd forint értékben tudtak munkét szerezni, az idei évre viszont ebből semmi sem jelenik meg. Az osztrák anyavállalat az összes feladatot úgymond hazaviszi, azokból állítólag még magyarországi javítécégének, a Tiszavas Kft.-nek sem juttat.

A MÁV Vasjármű Kft. számára ugyancsak problémát jelent, hogy a tiltakozások ellenére a MÁV Gépészet Zrt. körüli anomáliák is megmaradtak, vagyis a hazai vasúttársaságtól továbbra is közbeszerzési eljárós nélkül kerülnek munkák az említett MÁV-os vállalathoz, a többi járműjavíté a feladatokra még csak árajánlatot sem adhat. A jelek szerint a MÁV Zrt. ebben a helyzetben nem tekinti partnernek a szombathelyi vállalatot, a fentiek mellett az is erre utal, hogy immár a Bz-motorkocsik javítása és fővizsgálata sem itt, hanem Szolnokon folyik. Ez tehát a helyzet, amelyben a MÁV Vasjármű Kft.-nek kényszerlépéseket kell tennie: az idei év folyamán körülbelül 100 dolgozónak nem tudják meghosszabbítani a lejáré munkaszerződését, s emellett a minap egy 160 fős csoportos létszámleépítésről is szándéknyilatkozatot tettek.
(Vas Népe)

Hirdetés

Csoportos létszámleépítés keretében több mint háromszáz dolgozójának felmond és bezárja mezőberényi üzemét az Axe-Tronic Kft.

A döntően a Ford különböző járműveihez kábelkorbácsot gyárté társaság azért kényszerül az üzem bezárására, mert vevője bejelentette: az olcsébb bér- és egyéb költségek miatt a jövőben egy ukrajnai üzemből szerzi be a kiegészítőket
(Napi Gazdaság)

Hirdetés