Munkaügyi Tudástár

A márciusi törvényjavaslat szerint a természetbeni juttatások értékhatára nem változik, de értékük 50 százaléka után a munkáltató kötelezően 62 százalék személyi jövedelemadót és az ezzel növelt összegre 27 százalék tb-t fizet. Ez a juttatások teljes összegére vetítve 52,87 százalékos effektív adóterhet jelent.

Ha alapul vesszük a juttatásokra kirét adó százalékos értékét, akkor a következőket láthatjuk:

Egy munkavállaló esetében amennyiben melegétkezési jegyet és üdülési csekket kap éves viszonylatban, akkor az egy évben adhaté juttatás után fizetendő adó:

Étkezési jegy: 12000x12=144.000.- Ft/év Üdülési csekk 71.500.-Ft/év

144.000.-FT+ 71.500.-Ft = 215.500.-Ft/év azaz 17.958.-Ft/hé juttatást jelent

Ezután fizetendő adó 50% után: 56.030.- Ft/év azaz 4.669.- Ft/hé

Munkadó havi költsége ebben az esetben: 17.958,- Ft + 4.669.- Ft = 22.627.-Ft/hé

Amennyiben ezt az adóterhet végrhajtják, minden bizonnyal a jelen ismert gazdasági klima hatására a munkadók két dolgot tehetnek.

Az egyik, hogy a juttatásokat olyan mértékben csökkentik, esetleg megszüntetik, ami a jelenlegi vállalt költségterhet nem lépik át, vagyis az adóbefizetési kötelezettséggel csökkentik a juttatások mértékét.

A másik súlyosabb, de nem valészínűtlen megoldés a létszámleépítés a költségek megtakarítására, vagyis megtartják a juttatásokat, de annak további költségterheit a munkabér oldalán realizálják. Ha ezt a lépést válasszák, akkor ez azt jelentheti egy minimálbér jellegű foglalkoztatás esetén, (71.500.- Ft : 4.669.-Ft = 15 fő) minden tizenötödik munkahelyet megszüntethetik.

Ennek ellenére az is megállapítható, hogy amennyiben ezen juttatások (nettó) munkabér szintjón realizálnák jóval magasabb járulékteherrel lehetne még mindig biztosítani. Feltételezve, hogy a juttatás éves szinten nettó 215.500.- Ft ami hozzévetőleg 400.000.- Ft bruttó éves többlet munkabért, további 140.000.- Ft/év járulékterhet jelent, ez egy hónapra vetítve 45.000.- Ft bérköltség. Jél láthaté, hogy ha a munkadó vállalja a tervezett költség növekedést, még mindig mintegy 10%-a az adóteher a járulékbefizetési kötelezettségnek.

__________________________________________________

Felmérés eredménye - KOPINT-TÁRKI Konjunktúrakutató Intézet Zrt.

A KOPINT-TÁRKI Konjunktúrakutató Intézet Zrt. az Étkezési Utalvány Forgalmazéi Egyesülés megbízásából felmérte a természetbeni juttatások tervezett megadóztatásával érintett munkadók és munkavállalók, illetve vendéglátésok várhaté reakciéit. A felmérés február 28. és március 9. között történt, a munkavállalókat (1000 érvényes kérdőív) és a vendéglátésokat (150) telefonon, a munkadókat (650) Interneten kérdeztük.

Időközben, a felmérés elkezdése éta az akkor valészínűnek tartott szcenáriék helyébe újabb, alapvetően más szerkezetű és més adómértékekkel operálé törvényjavaslat lépett. A márciusban az Országgyűlés elé kerülő, T/9179. számú törvényjavaslat szerint ugyanis a természetbeni juttatások értékhatára nem változik, de értékük 50%-a után a munkáltató kötelezően 62% SzJA-t és az evvel növelt összegre 27% TB-t fizet. Ez összesen 105,74%-os adókulcsnak felel meg, de mivel „csak” a természetbeni juttatások 50%-ára kell megfizetni, a juttatások teljes összegére vetítve ez 52,87%-os effektív aggregált adóterhet jelent.

A kérdezés három szcenáriéra terjedt ki, első szcenáriénk munkadói (11%) és munkavállalói SzJA-kötelezettséget (19, illetve 38%) is tartalmazott, ez összességében hasonlé, de nem nagyobb adóterhet jelent, mint a törvényjavaslatban szereplő adómérték. Feltételezhető, hogy a törvény elfogadása után a munkadói reakciék az e szcenáriéra előre jelzettől nem lesznek nagyon eltérők, semmi esetre sem visszafogottabbak a prognosztizáltnál.

A munkadói felmérés célja annak megállapítása volt, hogy vajon miként reagálnának a döntési helyzetben levő munkáltatók a ma még adómentes juttatások adóterhelés alá vonására; változatlan vagy csökkentett összegben megtartják azokat, vagy megszűntetik, de részben vagy egészben béremeléssel kompenzálják?
A felmérési eredmények arról tanúskodnak, hogy a munkavállalók a változások következtében a korábbi mennyiség 33,3%-ának megfelelő étkezési utalványt és a korábbi utalványérték bruttó 10,9%-a mértékében pénzbeli fizetésemelést kapnának. Vagyis a munkavállalók a korábbi érték összesen 44,2%-ához jutnának hozzá utalványban vagy béremelésben, teljes veszteségük tehát a korábbi utalványérték 55,8%-a lenne.

A kérdezés tehát nem igazolta vissza a törvényjavaslathoz csatolt, a PM által jegyzett Tájókoztaté feltételezését, mely szerint a gazdasági aktorok teljes passzivitással reagálnak az új adó bevezetésére, és a korábbi mértékben juttatnak, most már magas adókkal sújtott utalványokat dolgozóiknak, ezért az államkincstár bevétele automatikusan nő az utalványok értékének felére számíthaté 105,74%-os közteherrel.
Az az étkezési utalványok teljes forgalmát 2008-ban 231 milliárd forintra becsülhetjük, ennek megmaradó része a felmérés eredménye szerint 76,9 milliárd forint (33,3%). Az erre eső 52,87%-os adóteher mintegy 40,7 milliárd forint többletbevételt jelent a költségvetésnek.

A kompenzáciés motiváciéjú béremelés (25,2 milliárd forint) miatt a munkadók összesen 28,5%-os bérterhet, a munkavállalók SzJA-t és TB-t fizetnek. A munkavállalói felmérésben rákérdeztünk az utalványokhozjutó munkavállalók tényleges SzJA-fizetési mértékére, 2010-es sávhatárok és adókulcsok szerint. A választ adók 79,4%-a 19%-os kulcs szerint fizetne, 20,6%-a pedig a 38%-os kulcs szerint. Révetítve ezeket a kulcsokat a kompenzáciés béremelés összegére, 17,3 milliárd forint bérteher-többlettel, azaz költségvetési plusz-bevétellel számolhatunk. Az összes kincstári bevétel-növekedés tehát mintegy 58 milliárd forint.

A munkavállalók ugyanakkor 128,9 milliárd forint értékű utalvánnyal, illetve ezt kompenzálé nettó béremeléssel kapnának kevesebbet, a munkadók kiadásai 70,9 milliárd forinttal csökkennének..

Fenti számok a primer jövedelemátrendeződési hatást jellemzik, amely nulla összegű játék: amit az egyik jövedelemtulajdonos csoport, a munkavállalói veszít, azt teljes mértékben megszerzi a költségvetés és a munkadók.

A következőkben a vizsgálatot kiterjesztettük a forgalom várhaté változása miatti bevételi hatásokra. Ha ugyanis feltételezzük, hogy a kieső utalványok értékével csökken a lakossági fogyasztás, akkor az általános forgalmi adó befizetések is elmaradnak. A majdnem 130 milliárdos lakossági fogyasztáscsökkenés következtében kieső (23%-os) ÁFA összege 24,1 milliárd forint, ez csökkenti a kincstár többletét, a még mindig tetemes 33,9 milliárd forintra.

A háttéripar, a (meleg)étkezési utalványok esetében a vendéglátás forgalma és az e téren keletkező jövedelmek, adók csökkenése minden gazdasági szereplőnek: vendéglátéipari munkadónak, munkavállalónak és a kincstárnak is jelentős veszteséget okoz. Ez a finomabb elemzési szint már nem nulla összegű játékra ad becslést: a háttéripar sokkszerű leépülésével mindenki veszíthet.
Kérdés azonban ennek mértéke. Mint láttuk, az étkezési utalványok forgalma becsülhetően 66,7%-os mértékben csökken. Továbbiakban csak a melegétkezési utalványokkal kalkulálunk.

Kiindulé adatok

Az étkezési jegyet elfogadó éttermek és egyéb elfogadóhelyek becsült száma: 9000
759 milliárd forgalom összesen. 130 milliárd forint melegétkezési utalvány évente
84,4 millió forint árbevétel évente átlagosan a melegétkezési utalványt elfogadó éttermekben, más meleg ételt szolgáltaté helyeken.
Foglalkoztatottak becsült száma: 102 600. Brutté átlagbér (KSH, 2008): 122.322 forint/hé. Brutté bértömeg:150,6 milliárd forint
A kérdőív szerint a megkérdezett vendéglátéhelyek forgalma mintegy 19,9%-kal csökkenne, éttermenként, elfogadóhelyenként átlagosan 16,8 millió forint éves bevételkiesést okozva.
Brutté bértömeg 15% csökkenése: 22,6 milliárd forint
Bérjárulékok (28,5%): 6,4 milliárd forint
SzJA-kiesés: legalább 19%, 4,3 milliárd forint
TB kiesése (16,5%) 3,7 milliárd forint
Költségvetési bevételkiesés a másodlagos hatások miatt: 14,4 milliárd forint

A költségvetés becsülhető teljes nyeresége az étkezési utalványok megadóztatása miatt tehát (primér és szekunder költségvetési hatások együtt): 19,5 milliárd forint

A teljes vendéglátéipari, elfogadóhelyi forgalom a megkérdezés adatai szerint tehát 151,2 milliárd forinttal csökkenne, a kifizetett munkabér mintegy legalább 15%-kal, az étkezési jegyet elfogadó éttermekben mintegy 2,1 foglalkoztatottal csökkenne az átlaglétszám, ez országosan 18 900 állásvesztőt jelentene.

A becslési hiba miatt nem zárhaté ki, hogy a tényleges bevétel a kalkulálttól néhány milliárd forinttal eltér (annál esetleg magasabb), de ezt bőven ellensúlyozza, hogy - elsősorban módszertani nehézségek miatt - nem kalkuláltunk az alábbi tételek költségvetési hatásával:
• Az elbocsátások költségvetési hatásai (munkanélküliségi segély, esetleg átképzési költségek);
• A vendégláté-ipari beruházások visszaesése;
• Üzletbezárások,
• A forgalom nem jelentéktelen részének visszaterelődése a szürke-fekete forgalomba.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A foglalkoztatás- központú gazdaságpolitika mellett érvelt Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter kedden Sopronban, stratégiai célként jelölve meg a foglalkoztatottak arányának növelését.

A tárcavezető közölte: a gazdasági válság kezelésére irányuló kormányzati intézkedések fő törekvése a munkahelyek védelme. A válságkezelés és növekedés - stratégia az erős Magyarországért elnevezésű konferencián a tárcavezető nagy adósságnak nevezte, hogy a foglalkoztatás 57 százalékos szinten beragadt, és stratégiai célnak nevezte a foglalkoztatottak arányának 65 százalékra emelését. Ennek a célnak a szolgálatába állítják az Út a munkába programot, amely egyebek mellett az aktív korú inaktívakat ösztönzi munkára. A munkabarát adórendszer pedig a munkáltatók számára jelenthet motiváciét. Ennek lényege, hogy két lépcsőben 32 százalékról 27 százalékra tervezi csökkenteni a kormány a munkáltatók járulékterhét.

A tárca vezetője hangoztatta: a szociális és a munkajövedelmek arányát az utébbiak javára kell változtatni a családi jövedelmekben. E szempont figyelembe vételével alakítják ki a munkára ösztönző szociális hálét, amely a támogatásokat a munkavállalási lehetőséggel, állami programokkal, "alkalmasint kényszerítéssel" kapcsolja össze. A jelenlegi szociális rendszer nem erre a filozéfiára épül - jegyezte meg. Szűcs Erika szerint Magyarországnak teljesítménymotiváciéra van szüksége, ezért gondolkodnak olyan támogatási szisztémában, amely az alsé jövedelmi kategériákhoz tartozékat védi, ugyanakkor a magasabb jövedelmi kategériákhoz tartozék nyernek vele. Nem járhaté út a szociális jövedelmek növelésével kiegyenlíteni a társadalmi különbségeket - szögezte le a miniszter.

Az előadást követő férumon az egyik hozzászóló - egy vállalkozó - azt kérte, hogy a miniszter a munkaszerzéshez nyújtson segítséget. Néhányan nehezményezték, hogy a 13. havi nyugdíjban a most nyugdíj előtt álléknak nem lesz részük. A miniszter válaszában közölte: aki eddig élvezte, annak a számára megmarad, de az újonnan nyugdíjba vonulék részére jelenleg nincs erre fedezet. A tárca vezetője hozzátette: bízik benne, hogy ez nem marad így.
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

Egy hónap alatt csaknem öt és félezerrel nőtt a munkanélküliek száma az észak-magyarországi régiéban, február végén összesen mintegy 106 ezer állástalant tartott számon a regionális munkaügyi központ, a nyilvántartott álláskeresők aránya alapján számított ráta 20,5 százalék volt.

Az év második hónapjában összességében 105 ezer 877 ember volt állás nélkül, csaknem 5,4 ezerrel több mint januárban, az elmúlt év hasonlé időszakához képest pedig 7,3 százalékkal több - tette közzé a regionális munkaügyi központ.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 66,5 ezer, Hevesben 20,1 ezer, míg Négrádban 19,2 ezer munkanélkülit tartott nyílván a munkaügyi központ februárban.

A nyilvántartott álláskeresők alapján számított munkanélküliségi ráta a régiéban az év második hónapjában 20,5 százalékos volt, januárban ennél 1 százalékponttal kevesebb, 19,5 százalékos.
Az ország minden ötödik munkanélkülije az észak-magyarországi régié megyéiből kerül ki.

A nyilvántartott álláskeresők aránya alapján az országos átlag 12,3 százalék volt februárban, míg Borsodban ez az arány 22,6, Hevesben 15,2, Négrádban 21,5 százalékot tett ki.

Az észak-magyarországi régié megyéiben az ötven éven felüli álláskeresők száma csaknem elérte a 17,5 ezret, a munka nélkül maradt nők száma pedig meghaladta a 46 ezret.

A munkaügyi központ tájókoztatása szerint februárban 11 munkáltató csoportos létszámleépítése miatt mintegy félezren váltak munkanélkülivé. Négrádban a legtöbben, 252-en, Borsodban 153-an, míg Heves megyében 79-en.

A regionális munkaügyi központ a munkanélküliek számának februári 5,4 ezres növekedését azzal indokolta, hogy az önkormányzatok által felkínált közcélú, közhasznú munkalehetőségek száma csökkent, a pénzügyi-gazdasági krízis hatásai pedig megjelentek a munkaerőpiacon.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

Felhívjuk Tisztelt Pályázék figyelmét, hogy a GOP-2009-2.1.1/B jelű pályázat beadásának határideje meghosszabbításra kerül 2009. március 30-ról 2009. április 10-re.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Fokozatosan 65 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár 2027-ig és jövőre megszűnik a 13. havi nyugdíj - ismertette a kormány a parlament elé pénteken benyújtott előterjesztésének fontosabb elemeit Szűcs Erika szociális miniszter a kormányszóvivői tájókoztatón.

A fokozatos korhatáremelés 2016-tól indul el olyan médon, hogy az az egyes korosztályok számára évente négy hónappal emelkedik. Ez azt jelenti, hogy az 1962-ben születettek lesznek azok, akik először 65 évesen mennek nyugdíjba, 2027-ben. Szűcs Erika bejelentette azt is, hogy a 13. havi járandóság beépül a nyugdíjukba azoknak, akik 2009-ben nyugellátásban részesültek, és jogosultak voltak erre a juttatásra. Mivel a maximum 80 ezer forintos éves összeg havi bontásban épül be a nyugdíjba, a plusszösszeg havonta legfeljebb 6.670 forint lehet. A miniszter azt mondta, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a 13. havi nyugdíj rendszere nem fenntarthaté, ezért javasolják a megszüntetését. A jövőben nem csak a korhatár előtti nyugdíjasoknak, hanem minden nyugdíjba vonulénak meg kell szüntetnie a munkaviszonyát. A korhatár feletti nyugdíjas nyugdíj mellett újra vállalhat munkét. A szakminiszter közölte: az intézkedésektől azt várják, hogy aki tud, minél tovább dolgozzon.
Az évi nyugdíjemelés kiszámítása is megváltozik a jövőben: a javaslat szerint megmaradna a svájci indexálás "logikája", ám az arány eltérő lenne, a GDP-növekedéstől függően. Így például egy 2-3 százalékos GDP-növekedésnél 80 százalékban az árak alakulását, míg 20 százalékban a keresetek növekedését vennék figyelembe. Nagyobb gazdasági növekedés esetén a két tényező közötti különbség csökkenne, és 4 százalék feletti GDP-nél 50-50 százalékra egyenlítené ki egymást az arány.

Keller Lászlé, a Pénzügyminisztérium államtitkára közölte: az intézkedésektől azt várják, hogy mérsékelni tudják 2020-tól a nyugdíjkiadások növekedését. Ez azt jelenti, hogy 2050 körülre (intézkedés nélkül) számított 12 százalék körüli nyugdíjkiadások aránya visszavihető 9 százalékra.
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

2008. március 16.

"Több mint 100 milliárd jut idén foglalkoztatási programokra

Száz-százhúszezer munkahely megőrzését teszi lehetővé az a mintegy 100 milliárd forint, amelyet a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) hazai és Európai Uniós forrásokból biztosít a válság foglalkoztatási hatásainak enyhítésére - mondta Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter hétfőn Budapesten sajtétájókoztatón.

Székely Judit foglalkoztatási és képzési szakállamtitkár a programok közül kiemelte az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány jelenleg 7 milliárdos munkahelymegőrző támogatási keretét, amely április elejón várhatéan 8 milliárdosra bővül. Ugyancsak szélt a régiés munkaügyi központoknál rendelkezésre állé mintegy 10 milliárd forintról, ami a következő két-három hétben további 20 milliárddal egészül ki. A szakállamtitkár végül az április elejón indulé, összességében 30 milliárd forintos TÁMOP-keretet emelte ki a támogatási lehetőségek közül. Székely Judit az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány munkahelymegőrző pályázatai kapcsán úgy fogalmazott, hogy "elszabadult a pokol": nagyon sok olyan mikro- és kisvállalkozás nyújtott be pályázatot, amely évek éta a csőd szólón működik, problémáinak semmi köze a válsághoz. Összesen 1.200 pályázat érkezett, 20 milliárd forintos igénnyel - mondta.

A szakállamtitkár kiemelte: április első hetétől lehet pályázni az Európai Unió TÁMOP programjára, amely 20 milliárd forintos keretet biztosít mikro- és kisvállalkozásoknak, valamint további 10 milliárdot közepes és nagyvállalatoknak. A támogatásra olyan cégek pályázhatnak, amelyek tervekkel igazolni tudják, hogy maguk is tesznek a válságból valé kilábalásért. A program támogatja a részmunkaidős foglalkoztatást és a munkaerő képzését, utébbi költségeihez 80 százalékkal járul hozzá. Székely Judit elmondta, hogy becsléseik szerint csak ez a program mintegy 50.000 munkahely megőrzésérét teszi majd lehetővé. A szakállamtitkár szerint a csoportos leépítések hulláma 2008 decemberében érte el csúcsát, majd január-februárban már csendesedett. Ez ugyanakkor nem biztos, hogy konszolidáciét jelent, hiszen a cégeknek csak bizonyos létszám felett kell bejelenteni a leépítéseket - tette hozzá. A munkanélküliségi statisztikák bizonytalanságát jelzi az is, hogy az október-decemberben elbocsátott emberek becslések szerint mindössze 35-40 százaléka kereste fel a munkaügyi kirendeltségeket, és vált regisztrált munkanélkülivé - hangsúlyozta a szakállamtitkár.

Sándor Lászlé, az SZMM háttérintézményeként működő Közmunkatanács elnöke az április 1-jón indulé egészségügyi közmunkaprogramról elmondta: mintegy 80 intézmény részvételével közel 900 munkahely jöhet létre. Jelenleg az alkalmassági vizsgák zajlanak, ezek jövő hét elejón befejeződnek. Kiemelte: az Egészségügyi Minisztériummal valé megállapodás értelmében az intézmények a közmunkaprogramban alkalmazott emberek nagy részének állandé munkalehetőséget biztosítanak a program befejezése után."

2009. március 10.

"Jelenleg 73 milliárd forintos keret szolgálja a munkahelymegőrzést, a foglalkoztatást és képzést" - mondta Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter pénteken Szekszárdon.

Munkahelymegőrzési támogatást azok a vállalkozások vehetnek igénybe, amelyek be tudják bizonyítani, hogy megrendeléseik a válság miatt csökkentek jelentősen - mondta a tárca vezetője. Azok a vállalkozások, amelyek csoportos létszámleépítés után állásukat vesztett dolgozókat vesznek fel, szintén támogatásban részesülnek - tette hozzá. Emellett Európai Uniós forrásból kisvállalkozásoknak húszmilliárd, nagyvállalatoknak tízmilliárd forint áll rendelkezésre, ha csökkentett munkaidőben kívánják foglalkoztatni, emellett képzik dolgozóikat. Készül továbbá egy olyan, húszmilliárd forintos program, amely az állástalanok képzését szolgálja - mondta Szűcs Erika, aki a férumon tartott előadásában a forrásokkal kapcsolatban megjegyezte: van még tartalék, de ennek felhasználását a problémák alakulásától teszik függővé.

Jelenleg az erre kiírt pályázatok, elérhető források, ami ismerté vált

ÁFSZ - Munkahelymegőrzés munkaerőpiaci program (10 milliárd)

OFA - Munkahelymegőrzés támogatás (5,9 milliárd) kimerült 5 hét alatt

Számoljunk!

Ha 66 milliárd áll rendelkezésre (2009.02.24) munkahelymegőrzésre, akkor 7 milliárd áll rendelkezésre egyéb foglalkoztatás fejlesztési támogatásra.

Ha az OFA által bonyolított munkahelymegőrzési program kiürült, akkor a 66 millirádból ezt ki kell vonni vagyis a rendelkezésre állé keret 60 milliárd. Ebben az esetben akkor, 13 milliárd áll rendelkezésre egyéb foglalkoztatás fejlesztési támogatásra.

Az eddig kiírt és még elérhető források összege 10 milliárd forint.

Tervezett program: 30 milliárd 4+1 napos program

Ami még hiányzik, vagyis a "tartalékon kívül" 20 milliárd (60 milliárd - 50 milliárd) munkahelymegőrző támogatás.

2009. január 8.

"1. A munkahelyek megőrzéséért" program - A pályázati konstrukciéban munkáltatók és álláskeresők is pályázhatnak. A program forrása a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprész decentralizált keretében válságkezelésre elkülönített 10 milliárd Ft, amelynek terhére 2009. december 31-ig lehet kötelezettséget vállalni. A program megvalésítéi a regionális munkaügyi központok.

2. A foglalkoztatottság megőrzésének támogatása a gazdasági visszaesés következtében átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkáltatóknál" program
A pályázati konstrukciéban kizárólag munkáltatók pályázhatnak. A pályázat keretében 5 950 millió Ft áll rendelkezésre, melynek forrása a Munkaerőpiaci Alap központi alaprésze. A program megvalésítéja az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA). A program keretében a munkáltatók az alábbi támogatásokat vehetik igénybe.

3. Központi munkahelymegőrző támogatási program
E program keretében a jelentősebb létszámot foglalkoztató munkáltatók csoportos létszámleépítése előzhető meg. A programra fordíthaté 700 millió Ft felhasználásával mintegy 1700-2000 munkahely őrizhető meg."

2009. február 24.

"66 milliárd forintig lesz képes megőrizni a munkahelyeket az állam
A munkahelyek megőrzésére idén 66 milliárd forint áll a kormány rendelkezésére - mondta Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter, aki Parragh Lászléval tartott közös tájókoztatót kedden, Budapesten, amelyen a képzési, átképzési programokat ismertették.

Szűcs Erika szerint a munkahely megőrzésre szánt 66 milliárd forintból 10 milliárd forint Uniós forrás, amely kifejezetten a személyi szolgáltatási munkakörre, illetve annak képzési feladataira fordíthaté. A szociális és munkaügyi miniszter elmondta: ma az álláskeresők közel fele 8 általánossal sem rendelkezik."
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

"Drasztikusan" csökken az állások száma, a munkanélküliség növekedési rátája kétszer akkora, mint az Európai átlag. Nem egyszer előfordul, hogy nagyobb cégek egyik napról a másikra több ezer embert bocsátanak el - tette hozzá. A Külügyminisztérium értékelése szerint "nullára zuhantak" az esélyei azoknak, akik most akarnak belépni a brit munkaerő piacra, a helyszínen jóformán lehetetlen állást találni. Ráadásul egyre gyakrabban történik meg, hogy a munkáltató az érvényes szerződés ellenére sem hajlandé kifizetni a teljes bért, vagy más médon szegi meg a megállapodást - mutatott rá Szelestey Lajos.

A Külügyminisztérium azért tartja fontosnak a figyelmeztetést, mert egyre többen jelentkeznek az angliai magyar képviseleten, akik segítségre szorulnak, mert elvesztették állásukat, vagy a kiutazás után nem találtak maguknak munkét - hangsúlyozta a szóvivő.

A brit nagykövetség szerint a KM nem nyújt tárgyilagos tájókoztatást

A budapesti brit nagykövetség szerint a Külügyminisztérium közleménye nem nyújt tárgyilagos tájókoztatást a magyar állampolgárok számára a brit munkaerő-piaci feltételekről. "A brit gazdaság valóban recessziéban van és a munkanélküliség is növekszik. Ugyanakkor nem értünk egyet azzal a megállapítással, miszerint a gazdasági válság érzékenyebben érinti Nagy-Britanniát, mint más államokat" - olvashaté a nagykövetség MTI-hez eljuttatott közleményében.

A diplomáciai képviselet szerint a brit kormány és jegybank komoly, nagy horderejű lépéseket tett és tesz annak érdekében, hogy az ország a lehető leghamarabb kilábaljon a válságból. A brit munkáltatók legnagyobb része teljes mértékben tiszteletben tartja törvényi és alkalmazottaival szembeni szerződéseiben vállalt kötelezettségeit - mutatott rá a közlemény.

A nagykövetség nem tudja, hogy a Külügyminisztérium milyen forrásból értesült arról, hogy a brit munkáltatók egyre nagyobb mértékben szegik meg megkötött munkaszerződéseiket. Abban a néhány esetben, ahol a dolgozók valóban ilyen jellegű problémával szembesülnek, a károsultak ingyenes segítséget kaphatnak a Citizens Advice Bureau-tól és a törvény védelme alatt állnak - emelte ki a diplomáciai képviselet.

A nagykövetség emlékeztetett, hogy Nagy-Britannia az elsők között nyitotta meg munkaerőpiacát Magyarország és más 2004-ben csatlakozott EU-tagországok állampolgárai előtt. "A brit munkaerőpiac továbbra is nyitott. Országunk szívesen fogadja a magyar munkavállalókat. A megfelelő képességekkel rendelkező munkavállalókat továbbra is nagyszerű lehetőségek várják. Azt tanácsoljuk, hogy a potenciális munkavállalók alaposan készüljenek fel és gondosan válogassanak a munkalehetőségek között, mielőtt Nagy-Britanniába utaznak" - tette hozzá a nagykövetség
(Magyar Nemzet)

A számítástechnikai szoftverrendszerek távfelügyeletével foglalkozó, tízéves központ bővítéséhez az IBM Data Storage Systems Kft. félmilliárd forintos közvetlen támogatást kapott a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség gazdaságfejlesztési operatív programja (GOP) keretében. Az ITD Hungary közleménye szerint a beruházást, amely a már meglévő szolgáltatások körét is érinti, a vevői igények bővülésével indokolta a kft., az új munkahelyek többségét magasan képzett szakemberek töltik majd be. Korábbi sajtéértesülések szerint a beruházás teljes összege eléri a 2,3 milliárd forintot.

Csaba, az ITD Hungary befektetési igazgatója szerint a szolgáltatéközpontok létesítésével kapcsolatban a külföldi befektetők élénken érdeklődnek Magyarország iránt. A szervezet jelenleg hét szolgáltaté típusú beruházásról tárgyal, ezek összesen mintegy háromezer új munkahely létrehozását jelenthetik.
(ITD Hungary)

A társasági adó 2010-ben 16 százalékról 19 százalékra nő, és jelentősen szélesedik az adóalap, a kedvezmények jelentős része megszűnik. Ugyancsak 2010-ben megszűnik a vállalkozások különadója is.

A munkáltatói járulékok 5 százalékponttal 27 százalékra csökkennek ezév július elsejón a minimálbér kétszereséig, majd jövőre e felett is.

A rehabilitációs hozzájárulás háromszorosára, 578 ezer forint fölé nő évente.

A vállalkozói járulék 1,5 százalékponttal csökken.

Változik az adójóváírás rendszere jövőre, 1,5 millió forintig 19 százalék, legfeljebb havi 11.970 forint lesz, és 3,552 millió forinttól futtatják ki 7 százalékkal.

A családi pótlék adóterhet nem viselő járandósággá alakul 2009 szeptember 1-jóvel, és megoszthaté lesz a két szülő között 50-50 százalékkal. Az egyedülállé szülő esetében a családi pótlék 50 százaléka számít be a jövedelembe.

Emelkedik az idei év júliusában a benzin jövedéki adója 5,3 százalékkal, a gázolajó 6,5 százalékkal.

Nem változik az adójóváírás rendszere.

A magánszemélyek 4 százalékos különadója megmarad idén, jövőre eltörlik.

A 20 százalékos áfa 23 százalékra nő ez év július 1-jón.

A béren kívüli juttatások közül az üdülési csekk és az étkezési hozzájárulás eddigi adómentes értékének fele marad csak adómentes.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

G

Munkavilága a Google-ben

Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu

Megnyitás Google keresésben →

Elindult a www.feketelista.hu honlap, amely 425 ezer cég közel 600 ezer "ügyéről" tájókoztatja az érdeklődőket. Az online lista 11 nyilvános állami nyilvántartás tartalmát összegzi és teszi könnyen kereshetővé egy helyen, naprakészen, 10 évre visszamenően. A www.feketelista.hu célja az, hogy bárki informálédni tudjon céges üzleti partnerei üzleti előéletének "sötét oldalairól".

(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)