Munkaügyi Tudástár

A bruttó átlagkereset a meghatározott időtartamú (éra, hónap, év) munkaviszonyból származé keresetként fizetett összegek egy főrejutó átlaga. Az átlagkereseti adatok, eltérő utalás hiányában, a teljes munkaidőben alkalmazásban állékra vonatkoznak.
A nettó kereset meghatározása a gazdálkodé szervezetenkénti bruttó átlagkeresetből a mindenkori munkavállalói járulék, személyi jövedelemadó, valamint a munkavállalót terhelő nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék levonásával történik. Az szja kiszámítása a törvényben szereplő – az adott évre érvényes – sávos adókulcsokkal történik, figyelembe véve az adókedvezményeket is.
A munka mennyiségének mérésére a teljes munkaidősre átszámított (ún. egyenértékes vagy redukált) létszámot vagy a teljesített munkaórák számát használjuk.
Az egyenértékes létszám meghatározása az egy teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalórajutó teljesített munkaéraszám alapján történik.
– Egy teljes munkaidőben foglalkoztatottrajutó teljesített munkaórák száma egy adott időszakban:
Teljes munkaidőben foglalkoztatottak által teljesített munkaórák száma
Teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma

– A részmunkaidőben foglalkoztatottak egyenértékes létszámát a részmunkaidősek által teljesített munkaórák számának és az egy teljes munkaidőben foglalkoztatottrajutó teljesített munkaórák számának hányadosa adja.
Az egyenértékes létszám becslése is ezen az elvi alapon történik, a múltbeli adatok feldolgozása alapján, az alkalmazott módszert az adott felvétel elemzés tartalmazza részleteiben.
A nemzetközi gyakorlat szerint a munkaerőköltség vetítési alapjául az egyenértékes létszám vagy a teljesített munkaórák száma szolgál. Az előbbi az „egy főrejutó munkaerőköltség” az utébbi az „egy teljesített munkaérárajutó munkaerőköltség”, mindkettő széles körben használatos a nemzetközi gyakorlatban.
Az EUROSTAT mint konjunktúramutatét a negyedévenkénti munkaerőköltség-index – mely az egy érárajutó munkaerőköltség változását mutatja be – számítását és publikálását írja elő. Ehhez szolgál alapinformáciékkal a havi gazdaságstatisztikai jelentés (kiemelkedő jelentőséggel bírnak ebben az esetben is a nem havi rendszerességű kifizetésekre vonatkozó informáciék) és az éves (kisszervezeteknél négyévenkénti) Munkaerőköltség-felvétel.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

A munkáltató által alapokba történő befizetések, a szakmunkástanulók járulékai nélkül

(A CXXIII. törvény szerinti, START kártya igénybevételével történő foglalkoztatás esetén a munkáltató az őt terhelő tb járulékok és munkáltatói járulék helyett a foglalkoztatás első évében egyösszegű, 15%-os, a második évben pedig 25%-os mértékű járulékot köteles fizetni. A „Munkaerőköltség felvétel” című adatszolgáltatásban az ilyen címen fizetendő egyösszegű járulékot az „összevont járulék”soron kell szerepeltetni.)

A munkáltató által alapokba kötelezően teljesítendő járulékok, hozzájárulások a szakmunkástanulók járulékai nélkül
Ide sorolandék:
– a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint az e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény alapján a foglalkoztató által fizetendő egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási (együtt társadalombiztosítási) járulék, (Ideértendő az 1997. évi LXXX. Törvény alapján a kiegészítő tevékenységet folytató társas- és egyéni vállalkozó után fizetendő 5%-os mértékű baleseti járulék is.)
– a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló (többször médosított 1991. évi IV. törvény alapján meghatározott munkadói (munkáltatói) járulék,
– az egészségügyi hozzájárulás,
– rehabilitációs hozzájárulás.

Kollektív szerződés, ágazati megállapodás, egyedi munkaszerződés szerint teljesített szociális hozzájárulások, költségek
– a munkavállaló részére kötött, de a munkáltató által fizetett baleset-, élet- és nyugdíjbiztosítás díja, beleértve az önkéntes kölcsönös biztosítépénztárba vagy önkéntes nyugdíjpénztárba befizetett összegeket és a munkáltató által átvállalt tagsági díjat is,

A munkavállalónak közvetlenül nyújtott szociális juttatások, valamint a munkavállalók érdekében teljesített szociális hozzájárulások

Betegséggel és balesettel kapcsolatos hozzájárulások
Ide tartoznak:
– a kötelező mértéket meghaladó táppénz-kiegészítés,
– a megváltozott munkaképességű munkavállalók kereset-kiegészítése,
– a betegszabadság díjazása, valamint a táppénzből a munkáltatót terhelő hányad,
– a munkahelyi baleset esetén a munkáltató által a munkavállalónak fizetett táppénz- kiegészítés összege,
– a foglalkozás-egészségügyi szolgálati járulék.

Végkielégítés
A végkielégítés, mely a munkáltató jogutéd nélküli megszűnése, a munkáltató felmondása esetén a munkavállalónak jogszabály vagy kollektív szerződés (munkaszerződés) alapján meghatározott összegben jár.
A végkielégítés-előleg (ha a munkavállalónak nem mondanak fel, tehát tovább dolgozik) végkielégítésnek minősül, a kifizetés összege nem része a munkajövedelemnek, így a keresetnek sem, azonban mint szociális költség, része a munkaerőköltségnek. Például a munkáltató a Kollektív Szerződésben meghatározza, hogy a munkavállaló felmondás esetén milyen mértékű végkielégítésre számíthat (nem lehet kevesebb a törvény által meghatározottnál). Változtatni kíván ezen és felajánlja a munkavállalóknak, hogy lehetőségük van olyan szerződés kötésére, mely szerint felmondás nélkül kapják meg az előírt végkielégítés X %-át, de tudomásul veszik, hogy ha később mégis felmentésükre kerül a sor, már nem lehet további igényük végkielégítésre. A munkáltatónak erre joga van, de csak oly médon, hogy a munkavállalóra tekintettel, az a jogosultság későbbi fennállása esetén sem jelenthet a törvényben – ideértve a Kollektív Szerződést is – meghatározottnál kedvezőtlenebb feltételeket.

Egyéb szociális juttatások
– jóléti és kulturális költségek (a térítésmentes vagy kedvezményes üdültetési költségek, a kedvezményes lakásépítési hitel és az étkezési térítés nélkül!),
– segély, valamint a munkavállaló családjának nyújtott támogatások (pl. beiskolázási utalvány juttatása), a saját és a bérelt jóléti és kulturális intézmények működtetési költségei (nem tartoznak ide az ott dolgozók juttatásai, melyek a keresetben vagy egyéb, a kifizetés jogcíme szerinti csoportban számolandék el),
– az érdekképviseleti szervezetek (pl. szakszervezet) részére nyújtott támogatás összege,
– munkáltatói hozzájárulés a korengedményes nyugdíj igénybevételéhez.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

Az iskolai rendszerű szakképzés feltételeinek, illetve a munkaügyi statisztikai megfigyelési rendszer változásának következményeként a tanulók gyakorlati képzését tanulószerződés alapján elláté gazdasági szervezet által a tanulónak fizetett díjazások statisztikai elszámolása az alábbiak szerint történik:
– A szakmai gyakorlat időtartamára a tanulónak díjazást kell fizetni, melynek minimális mértékét a szakképzési törvény határozza meg, felső értékére nincs előírás. A díjazás összegét gazdálkodé szervezetnél megszervezett összefüggő szakmai gyakorlat esetén a gazdálkodé szervezet határozza meg. A gyakorlat idejére a munkáltató által fizetett, ösztöndíjként nevesített díjazás keresetnek minősül;
– Azok a tanulók, akik gyakorlati idejükben nem az általános munkarend szerint dolgoznak, illetve a munkáltató által fizetett díjazásuk (ösztöndíjuk) a minimálbér mértékét (annak munkaidő alapján számított hányadát) nem éri el, a statisztikai elszámolásokban létszámban nem jelentendők, díjazásuk összege azonban az állományba nem tartozék keresettömegébe tartozik;
– A szakképzésben résztvevő tanuló a szakmai gyakorlatot biztosíté vállalkozástól egyéb természetbeni juttatásban is részesíthető, mint pl. az étkezési térítés, ez esetben annak statisztikai elszámolása a keresetnél leírtak szerint, de „egyéb munkajövedelem” címen történik.
A munkaerőköltség elszámolása során a tanuló, általában a tanulmányi idő utolsó évében alkalmazásban állé, valamennyi tanuló részére fizetett ösztöndíj pedig kereset, illetve egyéb munkajövedelem. Az adatszolgáltatásban a tanulók adatai minden ponton kiemelten is jelentendők. A szakképzési hozzájárulást már a foglalkoztatással járó kedvezmények figyelembevételével kell megadni.
E költségek közé sorolandék:
– a törvény alapján visszatérített összegekkel csökkentett szakképzési hozzájárulás (1988. évi XXIII. törvény),
– a tanulmányi ösztöndíjak, beleértve a nappali tagozaton tanuló részére szerződés alapján fizetett ösztöndíjat is,
– képzési, továbbképzési díjak, nyelvtanulás támogatására fordított összegek,
– az önkéntes tűzolték részére a rendszeres tréningen valé részvételi díj,
– az oktatáshoz kapcsolédé technikai eszközök költsége. (Nem értendő ide az oktatási, felügyeleti munkét végzők munkajövedelme, valamint az oktatás helyét biztosíté épületek, berendezések értéke.)
A munkajövedelem, szociális költség és képzési költségek közül a 2006. évi adótörvény 41.§-hoz kapcsolédé jogcímű kifizetések együtteséből, munkavállalónként számítva a 400 ezer forintot meghaladó hányad után a munkáltatót terhelő adó a statisztikai elszámolásokban a munkaerőköltségen belül az „adók” kategériájába tartozik – növeli a munkáltató foglalkoztatással kapcsolatos költségeit – és nem része a kifizetés, hozzájárulás jogcíme szerinti munkajövedelemnek vagy szociális költségnek, esetleg képzési költségeknek sem.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

Egyéb munkaerőköltségként kell számba venni a munkaerő-toborzáshoz kapcsolédé költségeket (pl. hirdetési díj vagy ún. fejvadász cég megbízási díja, alkalmassági vizsgálatok költsége) és minden olyan élőmunkával kapcsolatos költséget, amely máshová nem sorolhaté.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

A munkaerőköltség adók és támogatások (a jelenlegi szabályozás szerint adó nem kapcsolédik a munkaerő foglalkoztatásához) csoportjában kell elszámolni a munkadíjnak azt a hányadát, melyet támogatott foglalkoztatás címen a munkáltató visszaigényelhet. Ilyenek például a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló – többször médosított – 1991. évi IV. törvény értelmében az átmeneti részmunkaidős foglalkoztatásban érintett dolgozók keresetkiegészítése, a polgári szolgálatot teljesítőt, tartós munkanélkülit foglalkoztató részére a fizetendő munkadíjhoz adott támogatás. Az ide tartozé adók és támogatások egyenlege növelheti, de csökkentheti is a munkaerőköltséget. Nem tartoznak ide azok a gazdasági szervezet tevékenységét segítő támogatások, melyek nem a foglalkoztatás bővítését eredményezik.
Nem tartoznak a munkaerőköltség egyik csoportjába sem az alábbi, gyakrabban előfordulé kifizetések, juttatások:
– a vállalkozói szerződés keretében végzett tevékenységek díjazása (vállalkozói díj),
– a családi pótlék,
– a táppénz(kivéve a betegszabadság díjazása, a táppénzből a munkáltatót terhelő hányad és a táppénz-kiegészítés, amelyek a szociális költségek között szerepelnek),
– a jogszabály alapján fizetett költségtérítések,
– a belföldi és külföldi kiküldetés során fizetett napidíj, valamint egyéb költségtérítés pl. szállás, utazási költség, kivéve annak „munkajövedelemként” elszámolandé, adóköteles hányadát,
– a munkavédelmi kiadások (védőital, védőétel, védőruha),
– a kandidátusoknak, a tudományok doktorainak és az akadómikusoknak, a nem munkaviszonyhoz kapcsolédéan, az MTA költségvetéséből fizetett tiszteletdíj,
– a munkáltató által, a munkavállaló kérésére a munkabér esedékességét megelőzően fizetett munkabérelőleg, (nem tekinthető viszont munkabérelőlegnek, s így a keresetbe beletartozik, a teljesítménybérezés esetén a munka befejezését megelőzően havonta kötelezően fizetendő előleg, valamint a hé közi részfizetés is),
– a találmányi díj (használati minta, ipari minta, védjegy, know-how), a szabadalmi vételár és hasznosítás díja, valamint az azokkal kapcsolatos közreműködői díjak,
– az újítási díj és az azzal kapcsolatos közreműködői díj, valamint az újítások kivitelezése érdekében történt kifizetések,
– a szerzői, íréi és más szerzői jogvédelmet élvező munkák díjai és az azokkal kapcsolatos közreműködői díjak, függetlenül attól, hogy azt a munkáltató közvetlenül fizette ki, vagy a Szerzői Jogvédő Hivatal utalta át,
– a mezőgazdaságban a kistermelésnek minősülő részesmunkét végzők díjazása,
– a földjáradék,
– a részjegy és vagyonjegy utáni osztalék,
– a vagyoni hozzájárulés alapján fizetett osztalék,
– a késedelmesen kifizetett munkabérek után járó kamat,
– a munkavállaló javára (pl. bíróság által) megállapított kártérítés jellegű kifizetések.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

Allianz Hungária 10 százalékos létszámcsökkentésre készül. A cég tájókoztatása szerint a cél az, hogy megállítsák az elmúlt évek piacvesztését, és új piacokat hédítsanak meg.

Átszervezik a 130 fiékból állé hálézatot. Az átszervezés az értékesítési területtel indult, és elsősorban az adminisztratív posztokat érinti. Csoportos létszámleépítés keretében eddig országos szinten száz fő alatt van azoknak a száma, akik előzetes értesítést kaptak állásuk várhaté megszűnéséről. Az új pozíciókra belső pályáztatással keresnek embereket. Ennek keretében választják ki az új elveken felépülő területi igazgatóságok vezetőit.

A program érinti az IT és operáciés költségeket, valamint az ingatlangazdálkodást is. Felülvizsgálják a fiékhálézatot, a feleslegessé válé ingatlanokat pályázat útján értékesítik. A működési költségek csökkentése érdekében pedig bizonyos adminisztráciés feladatokat kiszervezéssel oldják majd meg.

Február végétől megszüntették a szolnoki, a miskolci, a nyíregyházi és a veszprémi hitelcentrumokat. Ezeken a területeken kiemelt értékesítési partnerein keresztül biztosítja jelenlétét, és az ország 12 saját hitelcentruma marad meg.
(Index)

Hirdetés

Munkaviszony, ha jogszabály másképpen nem rendelkezik, munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló, a munkába lépést követő 30 napon belül hivatkozhat. Abban az esetben, ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, akkor a munkaszerződés az engedély beszerzését követően köthető meg. A munkaszerződésben a felek bármely kérdésben megállapodhatnak, azonban a munkaszerződés jogszabállyal, kollektív szerződéssel ellentétben nem állhat, kivéve, ha a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg. Feleknek a munkaszerződésben meg kell állapodniuk a munkavállaló személyi alapbérében, munkakörében, munkavégzési helyében. A munkaszerződésben rögzíteni kell a felek nevét, megnevezését, valamint a munkaviszony szempontjából lényeges adatait.
Az Mt. 76. § (7) bek. rögzíti a munkavállaló kötelezettségét arra vonatkozóan, hogy a munkaviszony mely lényeges pontjairól köteles a munkavállalót a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg tájókoztatni. Ezt a tájókoztatást a munkáltató a munkaszerződés megkötésétől számított 30 napon belül írásban is köteles a munkavállaló részére átadni.
A munkaviszony eltérő megállapodás hiányában teljes munkaidőben történő foglalkoztatásra és határozatlan időtartamra jön létre. A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja, melyet a felek a munkaszerződésben határoznak meg. Erre vonatkozó megállapodás hiányában a munkaszerződés megkötését követő napon kell a munkavállalót munkába állítani.
A munkaviszony felek megállapodásától függően állandé vagy változé munkahelyen történő munkavégzésre jöhet létre. Amennyiben a munkáltató székhelyének, telephelyének megváltozása miatt a munkavállaló munkavégzésének a helye médosul, a munkaszerződést nem kell médosítani az Mt. 76/C. § (4) bek.-ben meghatározott feltételek esetén.
Munkaszerződés(tájókoztatási kötelezettség): a munkáltató és a munkavállaló között létrejövő, a munkaviszony létesítésére vonatkozó megállapodás. Munkaszerződésnek minősül az alkalmi munkavállalói könyv (AM-könyv) kitöltése és a közteherjegy beragasztása is. A munkaszerződésben meg kell határozni a munkavállaló személyi alapbérét, munkakörét és a munkavégzés helyét. A szerződésben ezen túl meg kell jelölni a felek nevét, illetve cégét, valamint a munkaviszony szempontjából lényeges adatait.
Amennyiben a munkaviszony határozott időre jön létre, de a felek nem naptárilag határozzák meg annak tartamát, a munkáltató a munkaszerződésben köteles tájókoztatni a munkavállalót a munkaviszony várhaté időtartamáról is.
A munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a munkáltató köteles tájókoztatni a munkavállalót az irányadó munkarendről, a munkabér egyéb elemeiről, a bérfizetés napjáról, a munkába lépés napjáról, a rendes szabadság mértékének számításáról és kiadásáról, a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, valamint arról, hogy a munkáltató a kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e. A munkaszerződés megkötésekor elegendő széban megadni ezt a tájókoztatást, azonban 30 napon belül írásban is közölni kell a munkavállalóval.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

Az idei első félévben bezár a Levi Strauss magyarországi, Kiskunhalason működő gyára. Az üzemben 549-en dolgoznak. Szintén a Dél-Alföldön, a Békés megyei Orosházán két cégtől akár ezer ember is utcára kerülhet. Leépít az Allianz, egy autéipari cégtől mintegy száz dolgozót küldenek el, bezár több élelmiszeripari cég.
Létrejött a megállapodés a Levi Strauss és a munkavállalói érdekképviseletek között a kiskunhalasi gyár bezárásáról – közölte a cég pénteken. A gyárban jelenleg 549-en dolgoznak, ennyi ember fogja tehát elveszíteni a munkáját, amikor a gyár – legkésőbb június végéig – bezárja a kapuit. Az elbocsátásokról a cég annyit közölt, hogy „a dolgozók a termelési folyamatok fokozatos megszüntetésével összhangban távoznak".

A cég tájókoztatása szerint az üzemi tanáccsal és a ruhaipari dolgozók szakszervezetével folytatott tárgyalások során létrejött megállapodás „valamennyi fél által kölcsönösen elfogadott és tisztességesnek tartott juttatási csomagot határoz meg a dolgozók számára". A csomag a közlemény szerint „tartalmaz olyan elemeket is, amelyek segítenek enyhíteni az üzem bezárásának az érintett 549 dolgozóra kifejtett kedvezőtlen hatásait".

A gyár bezárását a Levi Strauss azzal indokolta: a világgazdasági válság hatásai a Levi's márkét sem kerülték el. „Jelentős keresletcsökkenés tapasztalhaté mind a ruházati termékek, mind pedig az egyéb fogyasztási cikkek terén", és a versenyképesség fenntartása „megköveteli a termelés rugalmasságának növelését". A cég közölte azt is, hogy a gyárbezárés a budapesti értékesítési részleget és a magyar Levi's boltokat nem érinti, így a Levi Strauss termékei továbbra is megvásárolhaték lesznek Magyarországon.
(Index)

Hirdetés

Magyarországon 800 ezerre tehető a rokkantnyugdíjasok száma, míg a feleakkora Szlovákiában 70 ezren vannak. Két évtizede nyílt titok, hogy a rokkantnyugdíj államilag biztosított menekülési lehetőség a munkanélküliség elől, esetenként pedig megvásárolhaté. Hogyan duzzadhatott ekkorára a rokkantnyugdíjasok száma? És hogyan vezethetőek vissza a munkapiacra?

Magyarországon 1990-ben 233 ezren voltak azok a rokkantnyugdíjasok, akik még nem érték el az öregségi nyugdíjkorhatárt. Számuk 2003-ra megduplázédott. A korbetöltött rokkantnyugdíjasokkal együtt nagyjából 800 ezren vannak.

A rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki legalább 67 százalékban elvesztette a munkaképességét, és egy éven belül nem várhaté az állapotában javulás. Magyarországon a rokkantnyugdíjasok jelentős részének leszázalékolását éppen 67 százalékban állapítják meg, azaz pont annyiban, amennyiért már utalják a járadékot - mondta az InfoRádiéban Scharle Ágota kutató.

A rokkantnyugdíj összegét a korábbi keresethez viszonyítják - mint az öregségi nyugdíjnál -, és aki legalább 25 éves munkaviszonnyal rendelkezett korábban, az annyit kap, mint ha elérte volna a nyugdíjkorhatárt, és a normál járadékot kapná.

De akinél 100 százalékos rokkantságot állapítottak meg, az ennél magasabb összeget is kaphat. A jogosultság ráadásul nem szűnik meg azzal, ha valaki eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt. A korhatár alatti rokkantnyugdíjasok átlagosan 64 ezer forintot kapnak egy hónapban, míg a korhatár felettiek átlagosan 78 ezret.

Mindez hatalmas kiadást jelent az országnak. Nemzetközi szervezetek már 1990-ben figyelmeztettek, hogy a gyakorlat az ország költségvetése szempontjából tarthatatlanná válhat, a Világbank pedig 1995-ös országjelentésében arra mutatott rá, hogy a társadalombiztosítási alap hiányát rövid távon leghatékonyabban csökkentő eszköz a rokkantsági ellátások szabályainak szigorítása lenne.

Azzal többen egyetértenek, hogy a rendszerváltáskor a tb partner volt a bizonytalan álláskilátásokkal rendelkezők korai nyugdíjazásában. Scharle Ágota, a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet tudományos főmunkatársával egy tanulmányában egyenesen úgy fogalmaz: a rokkantnyugdíjazás növekedése nagyrészt a munkapiac feszültségeiből következett.

A 2007-ben, a Magyar Tudományos Akadómia által kiadott Munkaerőpiaci Tükörben megjelent cikkéből kiderül, hogy a rokkantnyugdíjasok aránya kiemelkedően magas az ország azon területein, ahol a munkanélküliség is az. 1996-ban például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 3,7-szer többen voltak, mint Győr-Moson-Sopron megyében, 2006-ban pedig a tolnai adat kétszerese volt a Fejór megyeinek. Ahogy a szakértő az InfoRádiéban elmondta, a leszázalékoltak 5-10 százalékának nincs olyan betegsége, amely akadályozná a munkavégzésben.

A rokkantnyugdíjasok Magyarországon - más országokkal ellentétben - általában végleg elhagyják a munkaerőpiacot, így viszonylag fiatalon kiesnek a járulékfizetők köréből is. Az is nyilvánvalévá vált, hogy Magyarországon a csökkent munkaképességűek rehabilitációja alig-alig hoz eredményt.

Az elemzők szerint valészínűsíthető, hogy a rokkantnyugdíjasok közül sokan dolgoznak ugyan, de nem legálisan.

Bár már 1990 éta tudott volt, hogy az igényléseken szigorítani kell, erre elsőként 1998-ban került sor, akkor veszett el a végleges jogosultság, és a jogszabály gyakoribb orvosi vizsgálatot írt elő, ezzel kevésbé biztos jövedelemmé vált a járadék. Ezután azonban csak 2006-ban történt változtatás, eközben azonban szigorodtak az öregségi nyugdíjak szabályai, emelkedett a korhatár, szűkült a korkedvezményes nyugdíjazás lehetősége, így emelkedett a rokkantnyugdíjasok száma.

Mára már nemcsak a nemzetközi szervezetek, hanem a magyarországi szakértők, a többi mellett a Reformszövetség is a jogosultság szigorítását szorgalmazza, hiszen a bő 3 millió nyugdíjasból 800 ezerre tehető a számuk, míg az 5,5 milliós lakosú Szlovákiában mindössze 70 ezren vannak, északi szomszédjaink azonban ezt is sokallják.
(Inforádió)

Hirdetés

Akár már május 1-jón megnyithatja munkaerő-piacát a kelet-Európai Uniós polgárok előtt Belgium - jelentette ki lengyel kollégájával folytatott brüsszeli tárgyalási után Karel de Gucht külügyminiszter. A politikus szerint jelenleg lengyelek tízezrei dolgoznak illegálisan Belgiumban, akik helyzetük rendezése esetén társadalom-biztosítási hozzárulást és adót fizetnének.
(Világgazdaság)

Hirdetés