Munkaügyi Tudástár

Az Országgyűlés december 8-án fogadta el a közbeszerzési törvény módosítását, amelynek egyik célja a kis- és közepes vállalkozások helyzetének javítása.

1. A közbeszerzéseket magyar nyelven minden esetben ki kell írni, az ajánlatokat magyar nyelven minden esetben be lehet majd nyújtani és vita esetén is a magyar nyelv lesz az irányadó.

2. Azokat a szerződéseket, amelyek esetében ez műszakilag és gazdaságilag lehetséges, a kiíréknak kisebb egységekre, részekre kell majd bontani. Mivel így csökken az elnyerhető szerződések értéke, a kisebb vállalkozások is nagyobb eséllyel pályázhatnak és nyerhetnek.

3. Kisebb értékű (kétszázmillió forintnál kisebb szerződési értékű) beszerzések esetében a közbeszerzést csak az éves nettó egymilliárd forint árbevételt el nem érő vállalkozások számára tartják fenn.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

A február hónap folyamán bejelentett új álláshelyek száma 20,0 ezer darab volt, számuk januárhoz képest 70,8 %-kal (8,3 ezer darabbal) emelkedett. A nagymértékű emelkedés az alacsony bázisnak is köszönhető, hiszen az év első hónapjában igen alacsony volt a bejelentett állások száma. Az előző év azonos időszakához képest azonban idén februárban, még ekkora emelkedést követően is 70%-kal kevesebb állást jelentettek be a munkáltatók.

A munkadók a tárgyhónap folyamán a bejelentett álláshelyek közül összesen 13 440-hez nem igényeltek támogatást. A nem támogatott álláshelyek száma októbertől januárig csökkent, ez a negatív trend fordult februárban emelkedésbe. A nem támogatott, új álláshelyek száma 53,7%-kal emelkedett januárhoz képest, azonban az előző év azonos időszakához viszonyítva még így is 42,2%-os csökkenés mutatkozik.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

Hirdetés

Februárban a múlt év azonos időszakához képest duplájára nőtt a közcélú munkavégzés keretében kínált állások száma – derül ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adataiból. A 3900 új álláshely legnagyobb részben a közigazgatás, valamint az egészségügy területén jelent segédmunkás és takaríté jellegű munkahelyet. Áprilisban indul a segély helyett közmunka-lehetőséget kínálé Út a munkához program, s a települési önkormányzatoknak április 15-ig kell elkészíteniük tervüket.

A számadatokra vonatkozóan azért érdemes megjegyezni, hogy az előző évben egy már több éve működő, önkormányzatok által jól ismert közhasznú foglalkoztatási rendszer működött. Az előző évhez nem lehet konkrétan mérni, mivel nem ismert, hogy jelenleg a közhasznú foglalkoztatásra mennyi az MPA által biztosított keret - hány fő foglalkoztatására tervezhető a meglévő forrás kirendeltségi szinten -, vagyis a hány fő alkalmazását tudja támogatni az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, mennyi az erre lekülönített forráslehetőség.

Elképzelhető, hogy ebből a keretből csoportosítottak át forrásokat, így csak ebben az irányban tudják a tervezett közhasznú tevékenységek elvégzéséhz szükséges foglalkoztatást megvalésítani. Persze társadalmi és foglalkoztatáspolirikai szempontból ez irreleváns, de akkor megállapítható, hogy többlet foglalkoztatás megint nem valésult meg ezidáig.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

Normatív alapú foglalkoztatási támogatási rendszer bevezetését javasolja a Fejór Megyei Kereskedelmi és Iparkamara – tudtuk meg Radetzky Jenő kamarai elnöktől. Ugyanis a kamara és az általa képviselt vállalkozók és gazdasági szakemberek szerint a mostani munkahelymegtartó támogatási rendszer bürokratikus és a pályázati kötöttségek miatt széles körben nem alkalmazhaté, s így hatása a foglalkoztatási piacra korlátozott. Az elképzelt rendszernek máris híre kelt – folyamatosan hívják a kamarát vállalkozók más megyékből is.

A rendszeren belül kiemelten támogatnák a válság sújtotta ágazatokat – kezdte el sorolni a prioritásokat és preferenciákat Radetzky lapunknak. A foglalkoztatási időalap csökkentését munkaérabázison, nem pedig heti munkanapok alapján határoznák meg. Magának a támogatásnak a kiutalása adóvisszatartás formájában valésulna meg valamely adó- vagy járuléknemből (például a munkadói, munkavállalói járulékból, szakképzési hozzájárulásból, vagy a személyi jövedelemadó befizetéséből). A támogatás igénybevételének jogosultságát az átmeneti időszakban nem kötnék össze jövőbeli kötelezettségvállalásokkal, mint amilyen egy meghatározott számú, nevesített munkavállaló jövőbeni foglalkoztatásának garantálása.

Egyszerűsített támogatásigénylési regisztráciés eljáróst képzelnek el, s űrlapos adatlapot használnának az igényléshez. A jogosultság igazolása önbevallással történne, hasonléan a már bevált adó- vagy a társadalombiztosítási bevalláshoz. A cél, hogy a nyilvántartási és a bevallási kötelezettség minimális többletadminisztráciét igényeljen csupán – említett egy további fontos szempontot a kamarai elnök. Ennek megfelelően a köztartozás-mentesség igazolását is közvetlenül elektronikus hatósági lekérdezés útján tennék lehetővé, s mellőznék a külön becsatolandé papíralapú dokumentumokat, mint amilyen az APEH, a VPOP és az önkormányzati igazolások, a közjegyző által hitelesített egyéb dokumentumok. A rendszer kidolgozói szerint a revíziét egy már meglévő hatósági ellenőrzési jogkörhöz kellene kapcsolni, akár az APEH, akár például a regionális munkaügyi központ hatáskörének bővítésével lehetne ezt a feladatot elvégezni.
(Világgazdaság)

Hirdetés

A projektlista mellett egy hetente frissülő internetes keresőfelületen is tájókoztatják a vállalkozásokat. Az Építőipari Piactér azonnali áttekintést ad a kis- és közepes vállalkozásoknak az elérhető építőipari beruházásokról novembertől.

A keresőprogram számos szakmai szervezet honlapján és kormányzati portálokon is megtalálhaté, így a többi között: www.evosz.hu, www.vosz.hu, www.iposz.hu, www.maisz.hu, www.mek.hu, www.mmk.hu, www.nfgm.gov.hu, www.vati.hu.

Az Építőipari Piactér fokozza az átláthatóságot és számon kérhetőséget, létrehozásával az Uniós és hazai közbeszerzési beruházások menete mindenki számára nyomon követhetővé vált.
(Világgazdaság)

Hirdetés

1868 milliárd forint beruházás-élénkítés az építőiparban:

A kormány beruházás-élénkítő csomagja jelenleg 636 nagyobb építőipari projektet tartalmaz mintegy 1868 milliárd forintnyi értékben. Ez a lista az építőipari projektek szűrt – speciálisan az építőipar szereplőinek kérésére továbbfejlesztett – változata.

A listában szereplő valamennyi projekt megvalésítása – a projektgazdák jelzése és vállalásai alapján – 2009-2010 között indul.

A beruházás-élénkítő csomag tételesen, határidőkre lebontva tartalmazza azokat az Uniós fejlesztéseket, amelyek során többek között 267 iskola, 78 városi terület újulhat meg, több mint 400 km vasúti és mintegy 350 km közúti beruházás valésulhat meg.

A beruházás-élénkítő csomag az építőipari ágazat minden szereplője számára ösztönzést nyújt. Német, francia és amerikai mintákhoz hasonléan a magyar gazdaságélénkítő program három alapcélt követ:

1. a hazai munkahelyek megmentése

2. a hazai vállalatok pénzhez juttatása

3. a kereslet és a beruházások élénkítése
(Világgazdaság)

Hirdetés

"Jelenleg 73 milliárd forintos keret szolgálja a munkahelymegőrzést, a foglalkoztatást és képzést" - mondta Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter pénteken Szekszárdon.

Munkahelymegőrzési támogatást azok a vállalkozások vehetnek igénybe, amelyek be tudják bizonyítani, hogy megrendeléseik a válság miatt csökkentek jelentősen - mondta a tárca vezetője. Azok a vállalkozások, amelyek csoportos létszámleépítés után állásukat vesztett dolgozókat vesznek fel, szintén támogatásban részesülnek - tette hozzá. Emellett Európai Uniós forrásból kisvállalkozásoknak húszmilliárd, nagyvállalatoknak tízmilliárd forint áll rendelkezésre, ha csökkentett munkaidőben kívánják foglalkoztatni, emellett képzik dolgozóikat. Készül továbbá egy olyan, húszmilliárd forintos program, amely az állástalanok képzését szolgálja - mondta Szűcs Erika, aki a férumon tartott előadásában a forrásokkal kapcsolatban megjegyezte: van még tartalék, de ennek felhasználását a problémák alakulásától teszik függővé.

Jelenleg az erre kiírt pályázatok, elérhető források, ami ismerté vált

ÁFSZ - Munkahelymegőrzés munkaerőpiaci program (10 milliárd)

OFA - Munkahelymegőrzés támogatás (5,9 milliárd) kimerült 5 hét alatt

Számoljunk!

Ha 66 milliárd áll rendelkezésre (2009.02.24) munkahelymegőrzésre, akkor 7 milliárd áll rendelkezésre egyéb foglalkoztatás fejlesztési támogatásra.

Ha az OFA által bonyolított munkahelymegőrzési program kiürült, akkor a 66 millirádból ezt ki kell vonni vagyis a rendelkezésre állé keret 60 milliárd. Ebben az esetben akkor, 13 milliárd áll rendelkezésre egyéb foglalkoztatás fejlesztési támogatásra.

Az eddig kiírt és még elérhető források összege 10 milliárd forint.

Tervezett program: 30 milliárd 4+1 napos program

Ami még hiányzik, vagyis a "tartalékon kívül" 20 milliárd (60 milliárd - 50 milliárd) munkahelymegőrző támogatás.

2009. január 8.

"1. A munkahelyek megőrzéséért" program - A pályázati konstrukciéban munkáltatók és álláskeresők is pályázhatnak. A program forrása a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprész decentralizált keretében válságkezelésre elkülönített 10 milliárd Ft, amelynek terhére 2009. december 31-ig lehet kötelezettséget vállalni. A program megvalésítéi a regionális munkaügyi központok.

2. A foglalkoztatottság megőrzésének támogatása a gazdasági visszaesés következtében átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkáltatóknál" program
A pályázati konstrukciéban kizárólag munkáltatók pályázhatnak. A pályázat keretében 5 950 millió Ft áll rendelkezésre, melynek forrása a Munkaerőpiaci Alap központi alaprésze. A program megvalésítéja az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA). A program keretében a munkáltatók az alábbi támogatásokat vehetik igénybe.

3. Központi munkahelymegőrző támogatási program
E program keretében a jelentősebb létszámot foglalkoztató munkáltatók csoportos létszámleépítése előzhető meg. A programra fordíthaté 700 millió Ft felhasználásával mintegy 1700-2000 munkahely őrizhető meg."

2009. február 24.

"66 milliárd forintig lesz képes megőrizni a munkahelyeket az állam
A munkahelyek megőrzésére idén 66 milliárd forint áll a kormány rendelkezésére - mondta Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter, aki Parragh Lászléval tartott közös tájókoztatót kedden, Budapesten, amelyen a képzési, átképzési programokat ismertették.

Szűcs Erika szerint a munkahely megőrzésre szánt 66 milliárd forintból 10 milliárd forint Uniós forrás, amely kifejezetten a személyi szolgáltatási munkakörre, illetve annak képzési feladataira fordíthaté. A szociális és munkaügyi miniszter elmondta: ma az álláskeresők közel fele 8 általánossal sem rendelkezik."
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat közzétette a februári csoportos leépítések adatait. A múlt hónapban 63 cég tett csoportos létszámleépítési bejelentést- az adatok egyre rosszabb képet mutatnak.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál rögzített adatok szerint 2009. februárban 63 cég tett csoportos létszámleépítési bejelentést, ami 7-tel volt több az egy hónappal korábbi bejelentések számánál. Ezzel együtt a csoportos elbocsátásokban érintett létszám már második hónapja mérséklődést mutat, ugyanis az egy bejelentésrejutó átlagos létszám februárban alacsonyabb volt (72 fő), mint egy hónappal korábban (93 fő). 2008 decemberében 5528 fő, 2009 januárban 5227 fő, míg februárban 4534 fő tervezett elbocsátását jelezték a cégek.

Február utolsó hetében a korábbinál lényegesen alacsonyabb volt a bejelentések létszámtartalma. A hónap első hetében 919 fő, a másodikban 1084, a harmadikban 2073, míg a negyedikben csak 458 fő elbocsátását jelentették a vállalkozások. Az utolsó hét alacsonyabb létszámbejelentése is hozzájárult ahhoz, hogy a hónap egészében csökkenés következett be az előző hónaphoz képest.

A februári adatok alapján változatlanul jelentős területi különbségek jellemzik az elbocsátások alakulását. A legtöbb bejelentést továbbra is a Közép-Dunántúlon működő vállalkozások tették, ahol 10 cég 1319 fő elbocsátását jelezte. Ezzel szemben az Észak-Alföldről egyetlen bejelentés érkezett a hónap során 94 fő elbocsátásáról. Az egy bejelentésrejutó létszám is markáns különbséget mutat az ország különböző régiéiban. A legnagyobb létszámot érintő elbocsátások a közép-dunántúli régiéban valésulnak meg, ahol az egy bejelentésrejutó létszám meghaladta a 130 főt, míg a Dél-Alföldön az átlagos létszám csak 23 fő volt ebben a hónapban.

A 2009. február 23-27. közötti héten egyetlen 100 főt meghaladó bejelentés érkezett, amelyet Komárom-Esztergom megyében rögzített a munkaügyi szervezet. Ennek során a bejelentést tevő cég összesen 115 fő csoportos elbocsátását jelezte. Észak-Alföldön ezen a héten sem volt csoportos elbocsátásra vonatkozó bejelentés, mint ahogy a hónap első két hetében sem.

Az utolsó heti bejelentések ágazati megoszlása nem mutatott változást a korábbi időszakhoz képest. A megszüntetni tervezett munkahelyek 80%-át ezen a héten is feldolgozóipari cégek jelentették be. Február egészét tekintve a feldolgozóipar aránya a csoportos elbocsátásokban 74%-ot képviselt, míg az október éta tartó időszakban a feldolgozóiparban megszüntetett munkahelyek aránya az összes bejelentésen belül 72%-ot tett ki.

Az elmúlt 5 hónap alatt összesen 19,5 ezer fő tervezett csoportos elbocsátását jelentették be a cégek a munkaügyi szervezethez. Ez több, mint kétszerese az előző év hasonlé időszakában megfigyelt elbocsátási bejelentésekhez képest.

A régiék közül a Közép-Dunántúlon szűnt meg eddig a legtöbb munkahely (6712) csoportos elbocsátás miatt, míg a legkevesebb a Dél-Alföldön (831). Magyarország keleti régiéit az eddigi csoportos elbocsátási hullám nem érintette, a munkahelyek több, mint háromnegyede a központi és a dunántúli régiékban szűnt meg.

A feldolgozóiparban az elmúlt 5 hónap alatt a gazdasági szervezetek összesen 14155 munkahely felszámolására vonatkozó bejelentést tettek. Ezen belül elsősorban a járműgyártás vertikumához tartozé feldolgozóipari alágazatokban működő cégek kényszerültek nagy számban munkahelyek megszüntetésére. A csoportos elbocsátások okai között a külföldi kereslet visszaesése volt a meghatározó.

Az elbocsátási szándéknyilatkozatok rendre magasabbak a döntéssel alátámasztott bejelentéseknél. Ebben szerepet játszik, hogy a cégek növekvő hányada kifejezetten munkahelymegőrző állami támogatás igénybe vétele miatt teszi meg az elbocsátási szándéknyilatkozatot. Február első hetében közel 2 ezer, a másodikban 3 ezer, a harmadikban 3,3 ezer, míg február utolsó hetében 7,9 ezer munkahely megszüntetésére tett szándéknyilatkozat vált ismertté. Ez utébbi bejelentések között a cégek mintegy 80%-a jelezte, hogy munkahelymegőrző támogatást kíván igénybe venni.

A munkaügyi szervezet tudomására jutott 10 fő feletti munkahelyteremtések számának összesítése szerint február hónapban 54 vállalkozás 1600 munkahely létesítését jelezte. Ebből 460 az észak-alföldi, és 427 a nyugat-dunántúli régiéban létesül.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

Hirdetés

A nem mezőgazdaságban újonnan foglalkoztatottak száma 651 ezer fővel esett vissza februárban, amely alig tér el a várt 648 ezres csökkenéstől. A januárra korábban közölt 598 ezer fős visszaesésről szóló adatot 655 ezerre rontották, míg a decemberi adatot 688 ezer fős csökkenésre írták át, ez utébbi 1949 októbere éta a legmagasabb érték.

A munkanélküliségi ráta azonban a várt 7,9% helyett, 8,1%-ra emelkedett, a januári 7,6% után, amely ezzel új 25 éves csúcsszintre került.

A recesszié kezdete éta, 2007 decemberétől számítva összességében 4,4 millió ember veszítette el állását, a foglalkoztatottak számának visszaesése az elmúlt négy hónapban fokozédott.

Az adatok is megerősítik az amerikai gazdaság elhúzédé problémáit.

A dollár az Euróval szemben 1,2660-ról 1,2737-ig gyengült, majd innen visszafordult a kurzus, míg a jennel szemben 96,73-ról 97,30-ig mutatott erősödést, és ezt követte fordulat. A főbb részvény határidős kontraktusok is megfordultak a vártnak megfelelő adatok hatására.
(Mfor)

Hirdetés

Megszavazta az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén, február 19-én azt az Európai Uniós jogszabálytervezetet, amelynek értelmében büntetni kell azokat, akik az Unióban illegálisan tartózkodé munkavállalókat alkalmaznak.

Az irányelv szerint az ilyen munkadókra bírság, az elmaradt bérek kifizetése és - akár öt évre - eltiltás várhat a hazai és Uniós tenderektől, illetve állami támogatásoktól.

Az EP-jelentésben szereplő becslések szerint mintegy 4,5 és 8 millió közötti azoknak a nem EU-országokból származéknak a száma, akik illegálisan dolgoznak az EU-ban. Tevékenységük leginkább az építőipart, a mezőgazdaságot, valamint a szállodaipart és a vendéglátást érinti.

Az irányelv a fővállalkozó felelősségét is bevezeti, az EP pedig a jogszabályt megszegő munkadók listáját nyilvánosságra is hozná.

Az Uniós parlament hatékony és rendszeres ellenőrzéseket vár a tagállamoktól, amelyeknek még véglegesen jóvá kell hagyniuk az irányelvet.
(Népszabadság)

Hirdetés