Munkaügyi Tudástár

Igazolt és igazolatlan mulasztások

A dolgozók fegyelemsértése minden munkahelyen elkerülhetetlenül előfordul. Igazolatlan mulasztásnak számít például, ha a munkavállaló késik, előbb távozik a munkahelyéről, vagy a 30 perces ebédszünetet egy érára kitolja. A cikk az igazolt és az igazolatlan munkahelyi mulasztásról, valamint annak lehetséges szankciéiról szél. A Munka Törvénykönyve a munkavállaló fő kötelezettségeként a munkavégzést jelöli meg. A munkavállaló köteles a munkahelyén az előírásoknak megfelelően, munkára képes állapotban megjelenni, az előírt munkaidőt munkában tölteni, illetve a munkavégzésre készen állni. Amennyiben a dolgozó a munkaviszonyából származé kötelezettségét vétkesen megszegi, fegyelmi vétséget követ el. A kötelezettségszegések nagyon sokfélék lehetnek, a leggyakoribb fegyelemsértés a késés és az igazolatlan mulasztást.

Mikor igazolt a mulasztás?

A munkavállaló bizonyos esetekben igazoltan “mulaszthat”, vagyis távol lehet a munkahelyétől anélkül, hogy fegyelemsértést követne el. Ezeket az eseteket a törvény felsorolja, és azt is meghatározza, hogyan kell a munkabért ilyenkor kifizetni. A Munka Törvénykönyve alapján mentesül, illetve mentesíthető a dolgozó a munkaidő alatti munkavégzési kötelezettsége alél:

az állampolgári kötelezettség teljesítésének idejére [Például a dolgozó választáson vesz részt, vagy a bíróságon, ügyészségen tanúként jelenik meg, illetve amikor hadkötelesként sorozáson köteles megjelenni. Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a bíróságra félként történő idézés nem mentesíti a dolgozót automatikusan a munkavégzési kötelezettség alél.

Érdemes azt is kiemelni, hogy a mentesülés csak a tényleges szükséges időre következik be, tehát nem feltétlen egy teljes munkanapra (Legfelsőbb Bíréság MK 23. számú kollégiumi állásfoglalása)] közeli hozzátartozé (házastárs, egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermek, örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülő, testvér, élettárs) halála esetén a szükséges időre, de legalább két munkanapra, a munkavállaló keresőképtelen betegsége esetére (az ilyen mentesülés abban az esetben áll fenn, ha a munkavállaló a betegszabadság iránti éves igényét már kimerítette), a kötelező orvosi vizsgálat miatt távol töltött teljes időtartamra (Kötelező orvosi vizsgálat mindenképpen a terhességgel összefüggő, valamint az egyéb orvosi vizsgálat, amelyen a munkavállaló az egészségi állapotától függetlenül köteles részt venni.

A betegség miatti orvosi vizsgálat a keresőképtelenséggel járó betegségre vonatkozó szabály alapján mentesíthet a munkavégzési kötelezettség alél,), önkéntes, illetve létesítményi tűzoltéként a tűzoltási, illetve műszaki mentési szolgálat idejére, feltéve, hogy a tűzoltás és a műszaki mentés nem munkaköri kötelessége a dolgozónak, a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, a munkahelyen kívül szervezett véradás esetén legalább négy érára (A véradás miatt távol töltött idő akkor is mentesít, ha a véradásra a munkavállaló állapota miatt nem kerül sor.), ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a dolgozó a munkahelyén megjelenni (Idetartozhat bármely olyan, a munkavállalónak fel nem réhaté ok, amely a munkahelyen valé megjelenést megakadályozza, például vonatkimaradás, a hé-, útakadályok, sztrájk miatt nem járnak a közlekedési eszközök, vagy útelzárás, természeti katasztréfa következett be.), a munkavállaló a munkaviszonyra vonatkozó szabály, illetve a munkáltató engedélye alapján is a munkavégzés alél. (Ezek például az olyan esetek, amikor a munkavállaló valamely családi ok miatt előbb akar elmenni a munkahelyéről, vagy olyan tanfolyamra, iskolába jár, amit a munkáltatója nem támogat, és ezért kéri a munkáltatója engedélyét. Ilyenkor a munkáltatón múlik, hogy elengedi-e a munkavállalóját, vagy sem.)

A szabadság időpontjának meghatározása a munkáltató kizárólagos jogköre. Így ha a dolgozó igazolatlanul volt távol a munkahelyétől, a távollét idejónek szabadságon töltött időnként valé elismerését nem követelheti még abban az esetben sem, ha az addig esedékessé vált szabadságát még nem vette ki.

Díjazés az igazolt távollétnél

Ha a munkavállaló igazoltan van távol a munkahelyéről, akkor az esetek nagy részében távolléti díjat kell neki fizetni (állampolgári kötelezettség teljesítésekor, közeli hozzátartozéja halálakor - legfeljebb 2 munkanapra -, kötelező orvosi vizsgálat idejére, tűzoltási, műszaki mentési feladatok ellátásakor, általános iskolai tanulmányok folytatásához biztosított munkaidő-kedvezmény igénybevételekor). A betegség miatti keresőképtelenség idejére táppénzjár. Megállapodás szerint részesül díjazásban - átlagkereset vagy távolléti díj - a munkavállaló, ha a munkáltató engedélyezi a távolmaradását.

Távolléti díj

A távolléti díj fizetésének feltételeit a törvény határozza meg. Ha a munkavállalónak távolléti díjat kell fizetni, részére a távollét idejón érvényes személyi alapbére, rendszeres bérpótléka(i), valamint a túlmunka miatti kiegészítő pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár. A távolléti díj számításánál rendszeres bérpótlék alatt a munkaviszonyra vonatkozó szabályban, illetőleg a munkaszerződésben rögzített olyan bérpótlékok értendők, amelyek a munkavállalót a munkavégzés esetén folyamatosan megilletik.

A távolléti díj számításánál műszakpótlékként

két műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatás esetén a személyi alapbér 7,5 százalékét,
két műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatás esetén, ha az éjszakai műszak aránya a heti, illetőleg havi munkaidőkeret 30 százalékét meghaladja, valamint három műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatásnál a személyi alapbér 15 százalékét,
folytonos munkarendben történő foglalkoztatásnál a személyi alapbér 20 százalékét
kell figyelembe venni.

Ha a munkavállaló a tárgyévet megelőző évben több mint 50 éra túlmunkét teljesített, a távoléti díj megállapításánál túlmunka miatti kiegészítő pótlékot kell figyelembe venni. A kiegészítő pótlék mértéke, ha az irányadó időszakban a túlmunka 100 éránál kevesebb volt, a személyi alapbér három százaléka, ha 100 éránál több volt, a személyi alapbér öt százaléka. Ha a munkavállalót a tárgyévet megelőző időszakban törtévben foglalkoztatták, az éraszámhatárokat arányosan kell figyelembe venni. Órabér esetén az egy napra fizetendő távolléti díj az egy érára megállapított távolléti díj és a munkavállaló napi teljes munkaidejének a szorzata. Teljesítménybér alkalmazásánál a távolléti díj számításakor a munkavállaló távolléte idejón (időszakában) érvényes személyi alapbéreként az ekkor érvényes személyi alapbérének - ha ez kisebb, mint a tárgyév január 1-jei személyi alapbér, akkor ez utébbinak - a munkavállaló tárgyévi teljesítménytényezőjóvel szorzott összegét kell figyelembe venni.

Igazolatlan mulasztás - fegyelemsértés

Az igazolatlan mulasztás - például ha a munkavállaló ügyintézés miatt engedély nélkül “kiugrik” a munkahelyről, vagy meghosszabbítja az ebédidejót - nemcsak a legelterjedtebb, de gyakori ismétlődés esetén az egyik legsúlyosabban minősülő fegyelmi vétség is. A Legfelsőbb Bíréság egyik eseti döntése rögzítette, hogy a többször ismétlődő igazolatlan mulasztás olyan súlyos fegyelmi vétség, amellyel szemben az elbocsátés arányos munkáltatói szankcié (BH 1989/37. számú jogeset). Hasonlé elbírálés alá esik, ha a dolgozó indokolatlanul késedelmeskedik a jogos távolmaradása várhaté időtartamának bejelentésével, ha engedély nélkül eltávozik a munkahelyről, illetve - ami a leggyakrabban fordul elő - ha elkésik a munkából.

Szankciék

A fegyelemsértések szankcionálására a Munka Törvénykönyve több eszközt is ad a munkáltató kezébe.

Figyelmeztetés: A törvény ugyan külön nem nevesíti a figyelmeztetést, de a munkaviszony hierarchikus jellegéből következően a munkáltatónak egyértelműen jogában áll a mulaszté dolgozóját széban megfedni és figyelmeztetni arra, hogy a jövőben tartózkodjon a meg nem engedett távolmaradásoktól. A figyelmeztetését nyomatékosíthatja például jutalom, prémium, pluszjuttatás megvonásával is.

Szankcié a kollektív szerződésben: Amennyiben a munkáltatónál érvényben lévő kollektív szerződés eleget tesz a törvény előírásainak, és meghatározza a fegyelemsértések körét, pontosan megnevezi az alkalmazhaté munkáltatói szankciékat, valamint meghatározza a fegyelmi eljárós menetét, a munkáltató súlyosabb fegyelmi vétség esetén a kollektív szerződés által lehetővé tett fegyelmi szankciék valamelyikét is alkalmazhatja a dolgozójával szemben. Ilyen esetekben a munkáltató - a fegyelemsértés súlyától függően - például csökkentheti a dolgozó alapbérét, meghatározott időre áthelyezheti a fegyelemsértőt más munkakörbe. A kollektív szerződés azonban csak olyan, a munkaviszonyhoz kötődő hátrányokat állapíthat meg, amelyek a munkavállaló személyiségi jogait és emberi méltéságát nem sértik. Amennyiben a munkavállaló nem ért egyet a munkáltatói döntéssel, munkaügyi jogvitát kezdeményezhet.

Felmondás: A gyakran ismétlodo igazolatlan mulasztés a legsúlyosabban minosülo fegyelmi vétségek közé tartozik, és mint ilyen, akár maga után vonathatja a legsúlyosabb munkáltatói szankciét, az elbocsátást is. A munkáltató rendes felmondással természetesen abban az esetben is elbocsáthatja a dolgozóját, ha a rendes felmondást nem nevesíti külön a kollektív szerzodés a fegyelmi szankciék között, vagy ha a munkáltatónál nincsen érvényes kollektív szerzodés. A munkáltatói rendes felmondásnak a bíréi gyakorlatban indokául szolgálhat a dolgozó sorozatos, súlyos fegyelemsértése, így a gyakori igazolatlan mulasztás is (BH 1989/37.). A fegyelemsértés kirívéan súlyos eseteiben a munkáltató az azonnali hatályú rendkívüli felmondást is alkalmazhatja a dolgozójával szemben. Így a bíréi gyakorlat szerint indokolt volt azonnali hatállyal felmondani például annak a dolgozónak, aki rendszeresen engedély nélkül italozni járt a munkaidejóben. (BH 1979/344. számú jogeset).

A szankcié kiszabása

A vétkes kötelezettségszegés elkövetésétől számított egy év elteltével nincs helye a dolgozóval szemben hátrányos jogkövetkezményt tartalmazé intézkedésnek. A dolgozót terhelő szankcié csak írásban szabhaté ki. Az iratban a munkáltatónak indokolnia kell a döntését, és tájókoztatnia kell a dolgozót az intézkedéssel szembeni jogorvoslat lehetőségéről.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

Támogatta Herczog Lászlé jelölését a Szociális és Munkaügyi Minisztérium vezetésére az Országgyűlés oktatási bizottsága keddi ülésén,13 igen szavazattal, tíz ellenében, tartózkodás nélkül.

Herczog Lászlé zárszavában azt hangsúlyozta, hogy az Antall-kormány éta folyamatosan dolgozott a szaktárcánál, és minden kormánnyal lojális volt.

Minden kormány alatt azt tapasztalta, hogy a források szűkösek voltak, miközben a reformokra szükség volt - hangsúlyozta a miniszterjelölt, aki úgy vélekedett, hogy ez fokozottan így lesz a válságkezelő kormány időszakában.A miniszterjelölt legfontosabb feladatként a munkahelyek megőrzését emelte ki.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

Nincs olyan régié, ahol a munkaerőpiac ne érezte volna meg a válságot, néhány szakszervezet az elbocsátások helyett a munkaidő - és ezzel együtt a jövedelem - átmeneti csökkentését is támogatja. Bár a munkahelyek megőrzését pályázatok is segítik, a DGS Global Research piackutató cég vizsgálatából kiderült, arról, hogy a válságot miként vészelik túl, a megkérdezettek cégvezetők egyharmada nem gondolkodott. Szintén egyharmaduk semmiféle pályázaton nem indul el, mert túl bonyolultnak találja a feltételeket.

"A pályázatírásban még van mit tanulniuk a cégeknek. Ezt igazolja, hogy a hatmilliárd forintos foglalkoztatási válságkezelő programra beérkezett 18 milliárdos igény nem merítette ki a keretet, sok kérvény ugyanis nem felelt meg a feltételeknek. Emiatt a február végén átmenetileg felfüggesztett pályázatot hamarosan újra megnyitja az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, és a keretösszeget kétmilliárddal növeli." (Népszava)

A pályázatok miért nem feleltek meg, arról nem tudni, de ha ilyen számban nincs megfelelő pályázat feltételezhető, hogy a pályázati cél és annak feltételrendszere nem volt megfelelően átgondolva, esetleg a gazdasági válságban érintett célcsoportot definiálták rosszul már annak kezdetekor. Valészínűsíthető, hogy a foglalkoztatási gondok azoknál is fennállt akik nem tudtak forráshoz jutni, így annak eredménye további állásvesztőket generálhatott. Ha ebből indulunk ki akkor tuléajdonképpen a 10% eredmény még a szakmai döntéshozékat is elgondolkottathatja. A pályázat és annak forráskoordináciés hiánya, minden bizonnyal a fekete gazdaságban foglalkoztatottak számát növelhette, még ha a munkadók ezt eddig prébálták is elkerülni, a kényszeredett helyzet döntési lehetőségeiket korlátozta.

Az országos pályázat mellett régiénként is támogatáshoz lehet jutni, összesen tízmilliárdnyi gazdaság-fejlesztő forrást igényelhetnek a cégek.

A segítségre nagy szükség van, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai szerint ugyanis a nyilvántartott álláskeresők száma 15 éves csúcspontra jutott. Legutébb 1994 májusában volt csaknem 564 ezer regisztrált munkanélküli. A negatív munkaerő-piaci folyamatok a férfiakat jobban érintik, mint a nőket, márciusban a férfi álláskeresők száma az előző év hasonlé időszakához viszonyítva 25, a nőké 18 százalékkal volt magasabb. A jelentésből kiderült az is, hogy a középfokú végzettségű szakképzett álláskeresők száma emelkedik az átlagosnál jelentősebben. Győr-Moson-Sopron megyében, valamint Komárom-Esztergomban egy év alatt több mint 80 százalékkal nőtt a szakmunkás, illete szakiskolai végzettségű elbocsátottak száma, a diplomásokat érinti legkevésbé a leépítési hullám. Míg a korábbi hónapokban a 300 főnél többet foglalkoztató cégekre volt jellemző a csoportos leépítés, márciusban a 100-300 alkamazottal dolgoztaté vállalatok alkalmazottai szembesültek a recessziéval.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

Az Ab által megsemmisített szabály alapján a legfeljebb tíz főfoglalkozású munkavállalót foglalkoztató magánszemély munkáltató a munkavállalónak okozott kárért (szemben a munkáltató objektív kárfelelősségével) csupán vétkessége esetén felel. Az Ab szerint a foglalkoztatotti létszám ugyan bizonyos szempontból mutatja a munkáltató gazdasági erejót, önmagában azonban ennek alapján a munkáltató gazdasági helyzete, teljesítőképessége, pénzügyi helyzete nem ítólhető meg; ebből eredően nem függ a munkáltató cégformájától fizető- vagy teljesítőképessége.

Az Ab továbbá azzal is indokolja a döntést, hogy a magánmunkáltató fogalma alighanem a szocialista jogból maradt fenn, ahol a magánmunkáltató alkalmazotti létszáma korlátozva volt. A bírék szerint mára azonban már nincs ésszerű alkotmányos indoka a munkáltatók közötti különbségtételnek. A testület határozata szerint a megsemmisítés év végi időpontja kellő időt biztosít a munkáltatók számára a megváltozott jogi helyzethez valé alkalmazkodásra.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

A munkahelymegtartó támogatások iránt rendkívüli az érdeklődés, több mint kétezer pályázat érkezett be, emiatt az Országos Foglalkoztatási Alap Közalapítvány február végén átmenetileg felfüggesztette az igénylések befogadását - mondta Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter sajtétájókoztatón csütörtökön Herenden, miután látogatást tett a porcelánmanufaktúránál.

Szerk.: Eddig összesen elfogadott pályázatok száma 203 db, tehát hozzévetőlegesen 10% körül realizálédott az igény és a támogatás aránya.

A miniszter hangsúlyozta: a hatmilliárd forintos támogatási összegre beérkezett 18 milliárdos igény nem merítette ki a keretet, mivel a beérkezett pályázatok között sok nem felelt meg a feltételeknek. (Feltételek - pályázati kiírás 3.4 és 3.5 pontja)

Ezért várhaté, hogy újra megnyitják a pályázatok befogadását.

A 6 milliárdos összeget a kuratérium egymilliárddal már megemelte, s újabb egymilliárdot is erre fordítanak a megtakarításokból - mondta a szaktárca vezetője.

Szerk.:A támogatás összegének egymilliárdos megemelése azt jelenti, hogy 6,9 milliárd áll rendelkezésre. Erre vonatozéan jelenleg még nincs hivatalos közlemény a bonyolíté szervezet részéről.

A miniszter megjegyezte, hogy az országos pályázat mellett rendelkezésre állnak a régiék tízmilliárdos összeget meghaladó gazdaság-fejlesztő támogatásai is.

Szerk.: A régiéknál megjelent gazdaságfejlesztési pályázatok: Vállalkozévá válás támogatása, Munkaerőpiaci szolgáltatások biztosítása, Rehabilitáciés foglalkoztatás támogatása

A régiéknál megjelent munkahelymegőrző támogaás: ÁFSZ munkaerőpiaci program

Szűcs Erika tájókoztatása szerint április közepéig meghirdetnek Uniós támogatással a kisvállalkozásoknak egy 20 milliárdos, a nagyvállalkozásoknak pedig 10 milliárdos támogatási keretet. Hozzátette: előkészület alatt van egy olyan 20 milliárd forintos keret, amely képzéssel segít a munkahelyeiket elvesztett embereknek.

A miniszter szélt arról, hogy az Ajka Kristály Kft., ahol szintén látogatást tett csütörtökön -, valamint a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. olyan különleges értéket képvisel a magyar gazdaságban, amelynek termékeinek fokozottabb védelmet kell élvezniük. Ajkán és Herenden nemcsak a munkahelyeket védjük meg, hanem egy nagy hagyományokkal és kultúrával bíré értéket is - mondta Szűcs Erika.

Eddigi bejelentések:

2009. január 8. - Szúcs Erika miniszter - "5,9 milliárd OFA pályázat"

2009. február 24. - Szűcs Erika miniszter - "66 milliárd 2009 évben"

2009. március 10. - Szűcs Erika miniszter - "Jelenleg 73 milliárd forintos keret szolgálja a munkahelymegőrzést, a foglalkoztatást és képzést"

2009. március 16. - Szűcs Erika miniszter - "Száz-százhúszezer munkahely megőrzését teszi lehetővé az a mintegy 100 milliárd forint, amelyet a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) hazai és Európai Uniós forrásokból biztosít a válság foglalkoztatási hatásainak enyhítésére

2009. április 1. - Burány Sándor - "46 milliárdos munkahely-megmentési csomag"

2009. április 9. - Szűcs Erika miniszter . 1 milliárd további támogatás OFA keretből

Szerk.: bejelentésekből jelenleg hozzáféhető és megjelent munkahelymegőrző támogatási lehetőségek összege: 15,9 milliárd forint, melyből jelenleg fel nem haszált keret összge: 11.546.613.700.- Ft

A tervezett 100-120 ezer álláshely megőrzéséből eddig 8178 sikeresnek mondhaté. (Egy év alatt 102 ezer fővel növekedett az álláskeresők száma)

Eddigi OFA támogatás adatai:

Felhasználhaté keret 5.900.000.000.- Ft

Még fel nem használt keret: 1.546.613.700.- Ft

Felhasznált keret: 4.353.386.300.- Ft

Sikeres pályázatok száma: 203 db

Átlagos támogatás egy főre (támogatási időszakra): 70.353.- Ft

Maximálisan adhaté támogatás egy főre: 107.250.- Ft

Átlagos támogatás egy főre (foglalkoztatási kötelezettség idejóvel): 35.187.- Ft

Támogatott létszám összesen: 8178 fő

Átlagos támogatott létszám: 40 fő

Átlagos támogatási időszak: 7,56 hónap

(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés