Munkaügyi Tudástár

A pályázati kiírás szerint a projektet tavaly december 31-ig kellett volna teljesíteni, azaz legalább száz városban kellett volna szeniorfoglalkoztatási klubokat létrehozni és a kiíráskor meglévő 129 ezer 45 év feletti álláskeresőnek legalább tíz százalékét tartós munkahelyhez, legális foglalkoztatáshoz juttatni - írja a lap.

A Magyar Nemzet arról is beszámol, hogy az eredeti pályázati kiírás határidejót már két alkalommal médosították, ám a pályázati cél teljesítéséről nem lehet informáciét kapni.

A lap emlékeztet: a volt szocialista párti politikus elnökségével működő közhasznú szervezet a projektre kilencvenmillió forintot kapott, mivel az OFA meghívásos alapon, kizárólag a szövetséget pályáztatta, miután az megalakult.
(Magyar Nemzet)

Hirdetés

Felszámolja a negyven megváltozott munkaképességű dolgozót foglalkoztató tatabányai üzemét a Mea-Gold Kft. május végén – közölte az üzemvezető.

Balog Éva elmondta: az állami foglalkoztatási támogatások elvonása és a gazdasági válság miatt csökkenő megrendelések miatt nem lehet fenntartani a termelést. Az ADSL-kábelek készre szerelésével foglalkozó Mea-Gold öt éve nyitotta meg a telephelyet. A vállalkozás fénykorában száz embernek adott munkét, és havi négy-öt millió forintos árbevételt ért el. Jelenleg a bevétel mindössze 7-800 ezer forint havonta.
(Világgazdaság)

Hirdetés

Tovább emelkedett márciusban a nyilvántartott álláskeresők száma

A nyilvántartott álláskeresők száma 2009. márciusának zárónapján 563,9 ezer fő volt. Ez az előzőhónaphoz képest 3,8%-os (20,8 ezer fős) növekedést mutatott, míg az előző év azonos időszakához képest 22%-os (101,5 ezer fős) növekedés volt megfigyelhető. Az álláskeresők számának növekedése ebben a hónapban már kisebb volt, mint a korábbi három hónapban, azonban az egy év alatti növekedés jelentően gyorsult. Ennek oka, hogy a munkaerőpiacot jellemző szezonális hatások következtében a korábbi években márciusban már csökkent az álláskeresők száma. Az éves csúcspontot jellemzően a február hónap jelenti, melyet követően csökkenésbe szokott fordulni a trend. Ez a csökkenés idén márciusban nem következett be, a nyilvántartott álláskeresők száma tovább emelkedett, így az előző év azonos hónapját jelentő bázisértékhez képest kiemelkedő mértékű növekedést regisztrálhattunk. 2009 márciusában a regisztrált álláskeresők száma 15 éves csúcspontra jutott, utoljára 1994 májusában volt ekkora nagyságrendű a regisztrált munkanélküliek száma. Az adatok azt jelzik, hogy e negatív munkaerő-piaci folyamatok a férfiakat jobban érintik, mint a nőket, a férfiak száma ugyanis az elmúlt hónapokban a nőkhöz viszonyítva nagyobb mértékben emelkedett.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

Hirdetés

A Kirchhoff Hungária Kft. esztergomi karosszériaelem-gyárté üzeme 83 millió forintos támogatást kapott az Országos Foglalkoztatási Közalapítványtól, ezzel egy évig biztosított a cégnél dolgozó kétszáz ember munkája – jelentette be a cég ügyvezető igazgatója.

A vállalat a Suzuki beszállítéja, és a csökkenő kereslet miatt az év elejón három helyett csak két műszakban termelt, a háromszáz fős létszámot pedig kétszázra csökkentette. Az ügyvezető szerint a támogatásnak köszönhetően átmenetileg, az autéipar újbóli fellendüléséig a cégnél nem lesz szükség újabb elbocsátásokra.a vállalat a Suzuki beszállítéja, s a csökkenő kereslet miatt az év elejón három műszak helyett csak két műszakban termelt, a 300 fős létszámot pedig 200-ra csökkentette. Az ügyvezető szerint az OFA munkahely megőrzési támogatásának köszönhetően átmenetileg, az autéipar újbóli fellendüléséig a cégnél nem lesz szükség újabb elbocsátásokra, illetve a négy napos munkahét bevezetésére.

A tavalyi 32 millió Eurós árbevétellel szemben az idén 20 millió Euróval számolnak. Az első negyedévben a legyártott mennyiség egyharmaddal kevesebb volt a tervezettnél. A Kirchhoff Hungária Kft. 2007 szeptember elejón 3,5 milliárd forintos beruházással új üzemcsarnokkal bővítette esztergomi gyárát, a Suzuki telephelyének közelében. Jelenleg a Swift-hez és az SX4-hez készítenek fémelemeket, egyebek között első és hátsé lökhárítékat és a műszerfal alatti középmerevítőt, amely a Kirchhoff specialitása.

A Kirchhoff Hungária Kft. a Kirchhoff Automotive divízié tagja, amely 16 termelőegységgel rendelkezik Mexikétól Eurépán át Kínáig. Vevőik között találhaté a General Motors, a Fiat, a Daimler-Chrysler, a Ford, a VW, az Audi, a Seat, a BMW, a Renault és a DAF. A Kirchhoff Group 220 éves német családi tulajdonban lévő cég. A csoport éves árbevétele 600 millió Euró, a foglalkoztatottak száma több mint 3.700. A vállalkozásnak 4 divíziéja van, amelyekben hulladókszállíté és tisztíté teherauté felépítményeket (Faun) , precíziés kéziszerszámokat (WITTE) gyártanak, valamint személygépkocsikat alakítanak át mozgássérültek számára (REHA Automotive), illetve a Kirchhoff Automotive csoportban fém karosszériaelemeket préselnek és szerelnek össze az autéipar részére.

A támogatás egyik feltétele volt, - 3.4.3. pont - hogy a a létszámleépítés nem érheti el a Mt. 94./A §. (1) bekezdés szerinti mértéket, vagyis a cég kevesebb mint 20 főt kívánt elbocsátani?

Mt. 94./A §. (1). b.) száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók tíz százaléka.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

37,0 ezer új álláshelyet jelentettek be a munkaügyi kirendeltségeken

A március hónap folyamán bejelentett új álláshelyek száma 37,0 ezer darab volt, számuk februárhoz képest jelentősen, 84,8%-kal (17,0 ezer darabbal) emelkedett. A nagymértékű emelkedés ellenére az előző év azonos időszakához képest idén márciusban 8,9%-kal kevesebb állást jelentettek be a munkáltatók. Ez azonban már lényegesen kisebb különbséget jelent, az előző hónapokban megfigyeltnél.

Tovább emelkedett márciusban a nyilvántartott álláskeresők száma

A nyilvántartott álláskeresők száma 2009. márciusának zárónapján 563,9 ezer fő volt. Ez az előzőhónaphoz képest 3,8%-os (20,8 ezer fős) növekedést mutatott, míg az előző év azonos időszakához képest 22%-os (101,5 ezer fős) növekedés volt megfigyelhető. Az álláskeresők számának növekedése ebben a hónapban már kisebb volt, mint a korábbi három hónapban, azonban az egy év alatti növekedés jelentően gyorsult. Ennek oka, hogy a munkaerőpiacot jellemző szezonális hatások következtében a korábbi években márciusban már csökkent az álláskeresők száma. Az éves csúcspontot jellemzően a február hónap jelenti, melyet követően csökkenésbe szokott fordulni a trend. Ez a csökkenés idén márciusban nem következett be, a nyilvántartott álláskeresők száma tovább emelkedett, így az előző év azonos hónapját jelentő bázisértékhez képest kiemelkedő mértékű növekedést regisztrálhattunk. 2009 márciusában a regisztrált álláskeresők száma 15 éves csúcspontra jutott, utoljára 1994 májusában volt ekkora nagyságrendű a regisztrált munkanélküliek száma. Az adatok azt jelzik, hogy e negatív munkaerő-piaci folyamatok a férfiakat jobban érintik, mint a nőket, a férfiak száma ugyanis az elmúlt hónapokban a nőkhöz viszonyítva nagyobb mértékben emelkedett.

Márciusban a férfi álláskeresők száma az előző év hasonlé időszakához viszonyítva 25,4%-kal, a nőké 18,1%-kal volt nagyobb. Tovább folytatódott az, a korábbi hónapokban is megfigyelt trend, hogy éves viszonylatban a középfokú végzettségű szakképzett álláskeresők száma emelkedik az átlagosnál jelentősebben. Ez a trend ráadásul azon területeken a legjelentősebb, ahol az álláskeresők száma a gazdasági recesszié hatására a legnagyobb mértékben emelkedett. Így Győr-Moson-Sopron megyében, valamint Komárom-Esztergomban több mint 80%-kal emelkedettaz előző év hasonlé időszakához viszonyítva a szakmunkás, szakiskolai végzettséggel rendelkező álláskeresők száma. A diplomások száma csak erősen az átlag alatti mértékben nőtt egy év alatt, de az átlagnál kisebb ütemben emelkedett a szakképzettséggel nem rendelkező álláskeresők száma is.

Figyelemre méltéak mind az egy hónap alatti, mind az egy év alatti növekedés területi különbségei. Bizonyos megyékben februárról márciusra csökkenést (Békés) vagy lényegében stagnálást (Szabolcs-Szatmár-Bereg) mutat az álláskeresők száma, a megszokott szezonális trendeket e területeken tehát alig rajzolta át a recesszié. A központi régiéban, Közép-Dunántúlon (különösen Komárom-Esztergom megyében), valamint Nyugat-Dunántúl egyes megyéiben az átlagosnál viszont jelentékenyebben nőtt az álláskeresők száma.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

Hirdetés

Összesen 37 milliárd forintos pályázati keret nyílik meg telephelyek modernizálására és foglalkoztatást generálé beruházásokra. A vissza nem térítendő támogatást egyrészt kkv-k használhatják korszerűsítésre és bővítésre (17 milliárd), másrészt vállalkozások, önkormányzatok és önkormányzati társulások munkahelyteremtő iparfejlesztésre (20 milliárd). A pályázatokat április végétől június 30-ig lehet beadni. Mintegy 300 pályázé 10–150 millió forintra számíthat, akár a beruházás 50 százalékára.

A pályázat célja a mikro, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban KKV-k) működési helyszínéül szolgáló infrastruktúra fejlesztésével a vállalkozások üzleti környezetének, s ezáltal közvetve a régiék foglalkoztatási helyzetének a javítása.

A pályázati kiírés a KKV-k működési helyszínéül szolgáló meglévő, működő telephelyek modernizáciéját és bővítését, nem megfelelő telephelyeik cseréjót, a telephelyek kihasználtságának növelését kívánja elősegíteni, a KKV-k versenyképességének megőrzése, fokozása érdekében, a foglalkoztatottság megtartása, javítása mellett.

A pályázati kiírás közvetett célja a KKV-k tevékenységének erősítése, a régiés kis- és középvállalkozások tőkeellátottságának növelése, továbbá annak előmozdítása, hogy a telephelyfejlesztéssel járó beruházások hozzájáruljanak a régié foglalkoztatottsági szintjónek megtartásához, növeléséhez.

A pályázati kiírás céljának teljesítéséhez a termelő és/vagy szolgáltaté tevékenységüket fejleszteni kíváné vállalkozások meglévő, illetve új telephelyeik kialakításával és fejlesztésével járulnak hozzá.

Jelen pályázati kiíráson belül a pályázatok egyfordulés kiválasztási eljárós keretében kerülnek értékelésre.

Rendelkezésre állé forrás

Az egyes Operatív Programokban a pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre állé tervezett keretösszeg az adott kiírásra vonatkozóan az alábbiak szerint alakul.
Operatív Program: Mrd Ft
Dél-alföldi Operatív Program: 3,00
Dél-dunántúli Operatív Program: 1,74
Észak-alföldi Operatív Program: 2,18
Észak-magyarországi Operatív Program: 3,00
Közép-dunántúli Operatív Program: 2,10
Közép-magyarországi Operatív Program: 2,80
Nyugat-dunántúli Operatív Program: 3,02

Összesen: 17,85
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

Csak súlyos jogsértés esetén nem lehetnek ajánlattevők közbeszerzési eljárósokban a cégek, viszont ekkor az állami támogatásokból is kizárják magukat - egyebek mellett ezt tartalmazza a szociális és munkaügyi miniszter által beterjesztett törvényjavaslat, amely az Országgyűlés honlapján olvashaté.

A javaslat kilenc törvényt médosít, köztük az államháztartásit, a közbeszerzésit, a munkavédelmit, valamint a Munka törvénykönyvét is. Az egymáshoz csiszolt törvények aszerint tesznek különbséget a jogsértések között, hogy azok milyen súlyúak. Súlyos jogsértésnek minősül - egyebek mellett - a bejelentés nélküli (fekete) foglalkoztatás, a külföldiek illegális foglalkoztatása, de a szakszervezeti jogok megsértése is. Az ilyen jogsértéseket az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség a honlapján nyilvánosságra hozza, és az elkövető cégek a támogatásokból is kizárják magukat két évre.

A kevésbé súlyos jogsértés csak akkor jár a közbeszerzés és a támogatás köréből valé kizárással, ha két éven belül megismétlődött. Különben elegendő reparálni a jogsértést, és ezzel megszűnik a következmény.

Előfordulhat olyan eset, hogy egy cég állami támogatást kapott, majd később kiderült, hogy a támogatás megítólésekor nem felelt meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek. Ilyenkor a támogatás jogosulatlannak minősül, amit vissza kell fizetni.

A közbeszerzési, valamint az államháztartási törvény azonos szabályokat állít fel a módosítással: a közbeszerzésben ajánlattevő, alvállalkozó, továbbá állami támogatásban részesülő csak ugyanazoknak a feltételeknek megfelelő társaság lehet.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek, valamint menekültként vagy menedékesként elismert, bevándorlási engedéllyel vagy letelepedési engedéllyel rendelkező, továbbá oltalmazottkénti elismerését kérő külföldi állampolgár - engedély nélkül végezhet munkét!

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Szlovákia, Szlovénia állampolgárait illeti meg. Ez a jog azonban a fenti személy hozzátartozéja tekintetében kibővül és őt, már állampolgárságra tekintet nélkül megilleti.

A foglalkoztatás megkezdését megelőzően a külföldiek esetében tehát, úgy kell eljárni, mintha magyar munkavállalók lennének, azaz - Mt. szerinti munkaviszony létesítésekor - munkaszerződést kell kötni, és be kell jelenti a jogviszony létesítését az adózás rendjóről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdésének megfelelően.

Ezek a szabályok azonban nem terjednek ki a magyarországi foglalkoztatásra, amennyiben a külföldieket az EGT államban letelepedett munkáltató szolgáltatásnyújtés alapján, kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés - "posting" - keretében küldi magyarországi foglalkoztatóhoz.

A 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet hatálya alá nem tartozé, más külföldi személy egyéb jogszabályi rendelkezések alapján is végezhet engedély nélkül munkét, de az ezt megalapozé mentességi okok nem az állampolgársághoz kötődnek, hanem egy meghatározott tevékenység gyakorlására vonatkoznak, vagy nemzetközi szerződésből fakadnak.)

Az EU-n kívüli ország állampolgárai - a csatlakozást követően, a munkaerőpiaci korlátozások felszabadítása után is - csak engedély alapján foglalkoztathaték Magyarországon munkaviszony, valamint polgári jogi jogviszony esetén az Flt-ben, valamint az R-ben meghatározott kivételekkel.

Nincs szükség munkavállalási engedélyre a külföldi vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján történő - alkalmanként az egybefüggő tizenöt munkanapot meg nem haladó - üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzéséhez.

Amennyiben a szervizelési munka várhatéan a tizenöt napot meg fogja haladni, akkor egyéni engedélyt kell kérni, de ez az eljárós az ún. automatikus engedélyezés körébe tartozik.

Az üzembe helyezés, a szervizelés műszaki fogalom. Ezért a mentesség fennállását a konkrét munkavégzés jellege, annak időtartam alapozza meg. Ennél fogva nem sorolhaté a mentességi körbe például egyes szellemi termékek, megvásárolt számítógépes rendszereknek a belföldi felhasználéi igényekhez történő hozzáigazítása, a belföldi felhasználé munkavállalóinak betanítás, vagy külföldi személynek bármely más okból történő igénybe vétele. A tevékenységhez csak akkor nincs szükség munkavállalási engedélyre, ha a külföldi szállíté saját alkalmazottait bízza meg a munka elvégzésével (kirendelés).

Engedélymentes továbbá a külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként, valamint felügyelő bizottsági tagjaként történő munkavégzés. Az egyesület elnöke nem vezető tisztségviselő, mivel az egyesület társadalmi szervezet, ezért tevékenysége engedélyköteles.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

Az általános szabályok alél azonban a Rendelet több kivételt is megállapít, így pl. a kiküldött munkavállalók tekintetében.

Az 1408/71/EGK rendelet 14. cikkének (1) bekezdése a másik tagállamban történő rövid idejű kiküldetést (ideértve a kirendelést is) határozza meg. A kiküldetés feltétele a rendelet szerint, hogy a munkavállalót a munkáltatója egyébként (rendesen az egyik, rendszerint székhelye szerinti) tagállam területén foglalkoztassa, és egy adott feladat elvégzése (megbízás, vállalkozás teljesítése) céljából küldje egy másik tagállamba.

Fontos kritérium, hogy a munkavállaló az adott munkét a kiküldő munkáltató nevében, javára és érdekében végezze, eközben azonban a "munkajogi kötöttség" végig fennáll a külföldi munkáltató és munkavállaló között.

További kötöttség, hogy a kiküldő munkáltatónak rendszeres, gazdasági tevékenységet kell a kiküldő állam területén végeznie, tevékenysége nem merülhet ki a munkavállalók külföldre küldésében, kölcsönbeadásában vagy közvetítésében.

A posting keretében, azon belül is kirendelés vagy kiküldetés esetén a munkavállalónak rendelkeznie kell az E101-es nyomtatvánnyal [hosszabbítás esetén E 102], amit a küldő ország társadalombiztosítási hatósága állít ki a kiküldő munkáltató kérésére.

Az E 101 jelű formanyomtatvánnyal igazolja, hogy a nyomtatványon megnevezett, Magyarországra kiküldött munkavállaló a feltüntetett időtartamban a kiküldő állam szabályai szerint marad biztosítva. Az E 101 jelű nyomtatvánnyal rendelkező személy után a magyarországi cégnek nem kell járulékot fizetnie a megjelölt időtartamon belül. A kiküldött személy Magyarországon a kiküldetése ideje alatt járulékot nem fizet.

Amennyiben az E 101 jelű nyomtatvány kiállításának feltételei fennállnak, illetve fennálltak, akkor az illetékes egészségbiztosítási szerv a nyomtatványt visszamenőleges hatállyal is kiállítja, figyelemmel az igazgatási bizottság 181. számú határozatára.

A foglalkoztatót bejelentési kötelezettség terheli a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központ részére, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek, valamint a R. alapján engedély nélkül foglalkoztathaté személyek esetében.

A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, annak megszűnését pedig az azt követő napon kell bejelenteni. A bejelentésnek személyazonosításra alkalmas médon kell tartalmaznia a foglalkoztatottak számát, állampolgárságát, a foglalkoztatási jogviszony formáját, hozzátartozé esetében a hozzátartozéi jogállás megjelölését, valamint annak megjelölését, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létrejött vagy megszűnt. A bejelentésre vonatkozó dokumentumokat a foglalkoztató a jogviszony megszűnését követő 3 évig köteles megőrizni, és az ellenőrzés során bemutatni.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

Éveken keresztül foglalkoztatott feketén munkásokat egy recski építőipari vállalkozás, amely ellen most eljárós indult - tájókoztatta Varga Zoltán a Vám- és Pénzügyőrség Észak-magyarországi Regionális Igazgatéságának szóvivője.

A vállalkozás ellen az elmulasztott adó- és járulékbefizetések miatt többrendbeli, folytatólagosan elkövetett adócsalás büntette miatt indított eljáróst a Vám- és Pénzügyőrség - közölte a szóvivő.

Az eddigi vizsgálatok szerint 2004-től összesen csaknem 156 millió forint adót, illetve a dolgozók után járulékot nem fizetett be a betéti társaság - mondta Varga Zoltán. Hozzátette: a társaság vezető tisztségviselője akár 8 év börtönbüntetést is kaphat, amennyiben bizonyíthaté a bűnössége.
(Origi)

Hirdetés