Munkaügyi Tudástár

Több mint 23 ezer ember vesztette el munkáját csoportos létszámleépítés során 2008. október elseje és 2009. március 20-a között - tájókoztatta a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal az Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottságát a bizottság hétfői ülésén.
Busch Irén, a hivatal statisztikai és elemzési főosztályának vezetője elmondta: a múlt ősz éta összesen 23.055, ebből csak idén márciusban 3.270 embert bocsátottak el csoportos létszámleépítés keretében országszerte.

A főosztályvezető aláhúzta: ebből a létszámból meglehetősen kevesen - 2009 februárjáig mindössze 2.664-en - fordultak a munkaügyi kirendeltségekhez azért, hogy új munkét találjanak. A legkevesebben a közép-magyarországi régiéban jelentkeztek a kirendeltségeknél, míg a legtöbben Észak-Magyarországon vélték úgy, hogy az állami hivatalokon keresztül találhatnak új állást.

A jelenlegi adatokból megállapítható, hogy a csoportos létszámleépítés eredményeként a bejelentési kötelezettség alá tartozé munkadókon túlmenően, szinte minden esetben minden egy bejelentett elbocsátást követően további három fő munkaviszonya szűnik meg. Erre nem ártana a szakmának is odafigyelni.
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

A Merian Zrt. felszámolés alatt áll, s 450 főből most fokozatosan 210 embernek szűnik meg a munkája.

Orosházától nem is olyan messze, szintén bajba kerültek egy baromfi-feldolgozó munkásai. A Mezőkovácsházán a Pannonlúd Kft. a napokban tette közzé, hogy végrehajtja a még tavaly decemberben bejelentett leépítést. A cég – vélhetően a hazai tömött liba és kacsapiac szűkülése miatt – leáll a hízott vízibaromfi vágásával, s csak pecsenyekacsát és libát fog vágni. Ez viszont kevésbé kézimunkaigényes munka, ezért a 400 dolgozójából 170-re nem lesz szüksége.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az orosházi Linamar autéipari és mezőgazdasági gépgyárté vállalat 709 dolgozó elbocsátását tervezi, a csoportos létszámleépítési szándékot már bejelentette a regionális munkaügyi központban - mondta Ivanics János, vezérigazgató pénteken.

A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a leépítés az utolsó megoldási lehetőség, a cég megprébál munkahelymegtartó pályázatokra jelentkezni, tervezik a négynapos munkahét bevezetését is, és évközi leállásra is sor kerülhet. A vállalat rendelései az utébbi hónapokban oly mértékben visszaestek, hogy a már bevezetett költségcsökkentő intézkedések ellenére önerőből nem tud úrrá lenni a problémákon, ekkora létszámot nem tud fenntartani - fejtette ki a vezérigazgató.

Ivanics János elmondta, hogy a vállalat sok pénzt fordított dolgozóinak képzésére, és sajnálná, ha meg kellene válni tőlük. Bízik abban, hogy sikerül áthidalé megoldást találni, és amennyiben elindulnak az új megrendelések, a vállalat ismét növekedési pályára állhat. Hozzátette, hogy a cég pénzügyi pozíciója erős, de ahhoz, hogy ezt megtartsa, drasztikus intézkedésekre van szükség.

Kifejtette, hogy a pénzügyi és gazdasági válság a Linamar mindkét üzletágában, az autéiparban és a mezőgazdasági gépgyártásban is érezteti hatását. Fő Európai piacaikon mindenhol visszaesés tapasztalhaté, a megrendelések csökkenése egyes esetekben akár a 90 százalékot is eléri.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A korábban január 10-ére szombatra tett munkanapot visszaminősítették pihenőnappá és helyette március 28-án kell majd dolgozni.

A szociális- és munkaügyi miniszter tájókoztatása szerint a módosítás kiterjed minden munkáltatóra és az általuk foglalkoztatottakra.

A rendelet módosítása előtt a január 2-ai pénteki pihenőnapot január 10-én kellett volna bedolgozni, de változtattak a munkarenden. A módosítás szerint január 10-e szombat pihenőnap maradt, míg március 28-a szombat munkanap lett.

Az év későbbi szakaszában augusztus 21-én pénteken nem kell dolgozni, azt a napot augusztus 29-én szombaton kell bepétolni, míg a december 24-ei csütörtök helyett az azt megelőző szombaton kell majd dolgozni.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Hunnia Húsipari Kft. 149 fős csoportos létszámleépítést, valamennyi dolgozója elbocsátását jelentette be a munkaügyi központhoz. A cégtulajdonosi közösség tegnap tartott taggyűlést. A februári béreket már nem tudta kifizetni a cég

Az üzemben a termelés már február 23-án leállt, a béreket tekintve a március 10-én esedékes járandóság maradt el. A taggyűlésen részt vettek az érdekképviseleti vezetők, akik igyekeznek tovább harcolni a dolgozókat megillető pénzért; az igazgató még bízik az újrakezdésben, ez irányban ígért lépéseket.

A tulajdonosi álláspont a már bejelentett csoportos létszámleépítési szándék fenntartása - mondta a taggyűlés után Radó Gábor igazgató. - Ez azt jelenti, hogy a mai helyzet szerint április 16-ával fel kell mondanom valamennyi munkavállalónknak. Széba került a bér ügye is, elmondtam: a februári kifizetéshez az esedékesség idejón elegendő pénz volt a számlánkon, de azt a bankunk zárolta. Ügyvéden keresztül kértem a bérösszeg rendelkezésre bocsátását, amire a válasz szébeli elutasítás volt.

Az igazgató hozzátette: szeretné elkerülni a rendkívüli felmondásokat, még lát erre reményt.

A termelést úgy állítottuk le, hogy újraindíthaté legyen. Ha szakmai befektetőkkel sikerül megállapodni április 16-a előtt, van remény a folytatásra. Ha nem, valészínű, felszámolás fog kezdődni.

Mihályi Lászlé szakszervezeti elnök azt a folyamatot okolja, ami a bankszámla zárolásához vezetett.

- Arra sincs remény, hogy a felmondási időre szóló pénzt és a végkielégítést megkapjuk - jelentette ki. - A felszámolás útján valé pénzhez jutás is ugyanilyen kérdéses.

Füleki Lászlé, az üzemi tanács elnöke megjegyezte: furcsának tartja, hogy a cég sikertermékeit máris másutt gyártják, szükségesnek tartja ennek a kivizsgáltatását.

Kiss Ambrus, a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ főigazgatója elmondta: a problémával két hónapja foglalkoznak, kormányszinten kezdeményeztek segítséget, a hozzáállás pozitív. Ha folytathaté lesz a termelés, részesülhet a cég munkahelymegtartó támogatásban. Leállása mellett azonban nincs lehetőség a támogatási szerződés megkötésére.

(Zalai Hírlap)

A baleseti sérülés, károsodás, mérgezés és külső okok következményei

(Munkabaleseti jegyzőkönyv: 85-88. kédnégyzet) A munkabaleset során megsérült testrészt kell megjelölni. Ha több sérülés is bekövetkezett, a legsúlyosabban sérült testrészt kell megjelölni. Olyan esetben, amikor a test nagyobb része sérül, pl. égés, forrázás, a többszörös sérülés kédját kell használni. (A lista a BNO-10. XIX. főcsoportban foglaltakat figyelembe véve került összeállításra.)
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A baleseti jegyzőkönyv csatolhaté dokumentumai:

• Fénykép, helyszínrajz
• Külön meghallgatási jegyzőkönyv
• Egészségügyi alkalmassági papírok (időszakos orvosi vizsgálat)
• Kezelési, karbantartási dokumentácié
• Oktatási dokumentácié (oktatási tematika)

(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A munkáltató ezen határozatát a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és az e törvény 64. § (1) bekezdése és az ezen törvény végrehajtására kiadott 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet előírásai alapján hozta meg.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Számos esetben felmerült a munkahelyen, elsősorban a munkavállalók megfigyelése céljából elhelyezett kamerák, illetve egyéb képfelvevő eszközök használatának jogszerűsége. Ennek vizsgálatakor abból kell kiindulnunk, hogy a Polgári Törvénykönyv a képmáshoz valé jogot személyhez fűződő jognak tekinti, valamint az adatvédelmi törvény rendelkezései alapján a képmás, képfelvétel, amennyiben az egy meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozhaté, illetve abból levonhaté az érintettre vonatkozó következtetés személyes adatnak minősül, ebből következően vonatkoznak rá az adatvédelmi törvény szigorú rendelkezései.

Az adatvédelmi biztos a kamerákkal kapcsolatos bejelentések és panaszok kivizsgálása során egységes véleményt, állásfoglalást adott ki a kérdésről, amelyben a munkahelyi képrögzítésre is kitért .

Az iránymutatás szerint meg kell különböztetnünk két esetet:

1.Amikor a videokamera-rendszerek célja a munkahelyen tárolt, raktározott, feldolgozés alatt állé termékek őrzése, lopások megelőzése; ilyen esetben a kamerák elhelyezkedésének is ezt a célt kell szolgálnia, és a kamerák felállításáról feltétlenül szükséges előzetesen tájókoztatni a munkavállalókat.

A tájókoztatásnak arra is ki kell terjednie, rögzítik-e és tárolják-e a kamerák által sugárzott felvételeket, és ha igen, milyen célból. Az adatvédelmi biztos hangsúlyozta, hogy nem egyeztethető össze az adatvédelmi törvénnyel, ha a felvételeket korlátozás nélkül minden esetben rögzítik.

2.Minden más esetben (például a munkahelyi jelenlét, a munkavégzés intenzitásának ellenőrzése stb.) a képrögzítés csak a munkavállalók hozzájárulásával valésíthaté meg. Az érintettnek ilyen esetben – az adatvédelmi törvény rendelkezéseivel összhangban – joga van tudni, hogy az adatkezelő mely személyes adatait kezeli, és joga van megtekinteni a róla készült felvételeket is.

A fentiek szerint tehát a „titkos" felvételkészítésre nincs jogszerű lehetősége a munkáltatónak, az ún. kamarázás minden esetben, függetlenül annak céljától, kizárólag a munkavállaló tudtával történhet.

Meg kell még különböztetnünk azt az esetet, amikor a megfigyelő rendszerrel nem rögzítenek képeket, az csak megfigyelésre szolgál. Ilyen esetekben a kamera lehet a munkáltató ellenőrzési joga gyakorlásának eszköze is (ún. személyes jelenlétet helyettesítő technikai megfigyelés), és tekintve, hogy (adat)rögzítés nem történik, és az adatvédelmi törvény szerinti adatkezelés sem valésul meg, így a megfigyelési méd személyiségi jogi, illetve adatvédelmi szempontból nem kifogásolhaté. Hangsúlyozzuk azonban, hogy a megfigyelés ebben az esetben sem lehet titkos, a kamerákat láthaté helyen kell elhelyezni, azokról a munkavállalókat tájókoztatni kell.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 3. § (1) bekezdése szerint személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete elrendeli.

Az Avtv. 2. § 1. pontja szerint személyes adat bármely meghatározott (azonosított vagy azonosíthaté) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozhaté adat, az adatból levonhaté, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállíthaté.

Az Avtv. 9. pontja szerint adatkezelés az alkalmazott eljáróstól függetlenül a személyes adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása.

Az Avtv. 5. §-a szerint személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalésulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalésulásához szükséges mértékben és ideig.

A kialakult Európai Uniós, illetőleg az ezzel harmonizálé hazai adatvédelmi gyakorlat szerint a munkavállalót – többek között a személyes adatai védelmén keresztül – megilleti a magánszféra védelméhez valé jog a munkahelyén is. A munkáltató a munkavállalójának a magánszféráját indokolatlanul nem sértheti meg, így például vagyonvédelem céljából a munkavállaló által a munkahelyre bevitt értéktárgyait, így különösen, ruháit, iratait, táskáit önhatalmúlag nem vizsgálhatja át.

Az Avtv. idézett rendelkezései szerint a munkavállaló öltözőszekrényének átvizsgálása személyes adatok kezelésével jár, mely adatkezeléshez a jogalapot csak törvény kifejezett erre irányuló rendelkezése, illetőleg az érintett előzetes hozzájárulé nyilatkozata adhatja meg. A jelenleg hatályos magyar törvényi rendelkezések ilyen jellegű felhatalmazást a munkáltatónak nem adnak, így a munkavállaló személyes holmijának, iratainak az átvizsgálása csak az érintett előzetes és önkéntes hozzájárulé nyilatkozata esetében lenne jogszerű.

Az adatkezelés jogalapjának megléte mellett ugyanakkor vizsgálni kell azt is, hogy az adatkezelés megfelel-e az Avtv. 5. §-ában szabályozott célhoz kötött adatkezelés elvének. Ennek értelmében ugyanis csak akkor kezelhető személyes adat, ha az ilyen médon megvalésítani kívánt cél más médon nem megvalésíthaté, illetőleg csak a cél megvalésulásához szükséges mértékig.

Tekintettel arra, hogy a tulajdon védelme, vagyis a munkahelyen őrzött értékek védelme más, a munkavállalók magánszférájának csekélyebb mértékű korlátozásával is megvalésíthaté, a beadványban ismertetett munkáltatói eljárós a célhoz kötött adatkezelés elvével ellentétes, ezért sérti az Alkotmány 59. § (1) bekezdésében foglalt személyes adatok védelméhez valé alkotmányos alapjogot.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)