Munkaügyi Tudástár

Az 1998 és 2001 közötti negyedéves adatok közül is csupán az 1998 első negyedévében regisztrált 8,7 százalék haladta meg a mostani értéket. A munkanélküliségi ráta 2008 október-decemberben 8 százalékos, 2008 harmadik negyedévében 7,7 százalékos volt. A munkanélküliek száma 351 ezer fő volt, 8.200 fővel több, mint egy évvel korábban.

A 2008. december–2009. februári időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 790 ezerre csökkent, a munkanélkülieké 378 ezer főre emelkedett, ami 9,1%-os munkanélküliségi rátát jelentett.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

A munkavállalók esetében talán ebből van a legtöbb félreértés, a nikotinfüggő kollégák többnyire nincsenek tisztában az erre vonatkozó munkajogi szabályokkal. A gyakorlattal ellentétben ugyanis dohányozni is csak a munkaközi szünetben lehet, munkaidőben a munkavállaló engedélyét kellene kérni erre. Több munkáltatónál olyan megoldást találtak ki erre, hogy a dohányosok számára több munkaközi szünetet biztosítottak, de mivel ez nem számít bele a munkaidőbe, így tovább kell tartózkodniuk a munkahelyen.
(MT Munkaügyi Tanácsadó iroda)

Hirdetés

Kölcsönbeadó csak olyan munkáltató lehet, amely belföldi székhellyel rendelkezik, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság, közhasznú társaság, vagy szövetkezet formájában van működési joga, továbbá amelyet az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásba vett.

A kölcsönbeadó nem adhat kölcsönbe munkaerőt a kölcsönbevevő számára olyan munkahelyen és telephelyen, ahol sztrájk van. E korlátozés a sztrájkot megelőző egyeztetés kezdeményezésétől a sztrájk befejezéséig, az érdekegyeztető tárgyalások lezárásáig érvényes. Tilos továbbá munkaerőt kölcsönbe adni a jogszabályok által tilalomba ütköző munkavégzésre. Kiemelt szempont továbbá a munkavállalók munkaszerződéses érdekeinek védelmére, hogy tilos abban az esetben is a munkaerő-kölcsönzés, ha legfeljebb 6 hónapja a kölcsönvevőnél a munkavállalónak munkaviszonya volt. Ez utébbi rendelkezés a munkáltató működésével összefüggő okra alapozott rendes felmondás és a prébaidő alatt azonnali hatályú megszüntetés esetére egyaránt igaz. E törvényi kitétel annál is inkább fontos, mert előfordulhat a bevált munkaerő elbocsátása és annak átvétele egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég által, aki aztán a munkaerőt kölcsönadja ugyanannak a cégnek – megkerülve ezzel a költségesebb és jóval több törvényi kötelezettséggel járó állandé, közvetlen foglalkoztatást. Ugyanennyire fontos, hogy ha egy munkaszerződést nem kölcsönzés céljából kötnek, az nem médosíthaté kölcsönzés keretében történő foglalkoztatásra.

A tevékenység törvényi meghatározásából fakadóan az egyik legfontosabb szempont, hogy a kölcsönbeadó tölti be közvetlenül a munkáltató szerepét, ő köt a munkavállalóval szerződést mégpedig úgy, hogy annak tudnia kell, hogy a munkaszerződés munkaerő-kölcsönzésre szél. A munkáltatói jogokat és kötelezettségeket a kölcsönbeadó a kölcsönbevevővel megállapodásuk szerint megosztva gyakorolja.

A törvény szerint a jogok és kötelezettségek tekintetében a kölcsönbeadó, kölcsönbevevő és munkavállaló köteles együttműködni, ám itt is fontos kitétel, hogy mindazokat a jogokat, amelyeket a Munka Törvénykönyve a munkavállalóknak biztosít, még egyezség esetén is szigorúan tilos korlátozni, vagy kizárni a szerződés során. A megállapodástól függetlenül nem kötelezhető a munkavállaló a kölcsönvevő részéről más munkáltatónál történő munkavégzésre sem.
(MT Munkaügyi Tanácsadó iroda)

Hirdetés

Munkaidő tekintetében munkaerő-kölcsönzéskor mindig a kölcsönvevőnél érvényes munkarend, munkaidő, pihenőidő irányadó.

A kölcsönbeadót terheli a munkaviszonnyal kapcsolatos valamennyi törvényi kötelezettség teljesítése, így a bevallási, adatszolgáltatási tevékenységek is. A munkabért akkor is köteles hiánytalanul megfizetni a kölcsönbeadó a munkavállaló számára, ha a kölcsönvevő nem fizet időben a munkaerő-kölcsönzésért a kölcsönbeadónak. A munkabér kifizetéséhez a kölcsönvevő köteles legkésőbb a tárgyhét követő hónap ötödik napjáig a kölcsönbeadó számára közölni a szükséges adatokat. Ha a hónap közben szűnik meg a munkaviszony, akkor az utolsó munkában töltött napot követő 3 munkanapon belül köteles a munkabért és egyéb juttatásokat illető adatszolgáltatásra a kölcsönvevő a kölcsönadó számára.

Lehetőség van arra, hogy külön megállapodás esetén a munkabéren felüli egyéb természetbeni juttatásokat, szociális juttatásokat a kölcsönbevevő fizesse meg a munkavállaló számára. Ha a felek másképp nem állapodnak meg, a kölcsönbeadó köteles viselni a jogszabályban meghatározott egyéb költségeket, mint a munkába járós költségét, vagy a munkavégzéshez szükséges egészségügyi alkalmassági vizsgálat költségét.

Szabadság tekintetében megállapodás függvénye, hogy a kölcsönbeadó vagy kölcsönvevő adja-e ki a szabadságot. Annak időpontját a munkavállaló meghallgatásával legkésőbb a szabadság előtt három nappal kell közölni. Az alapszabadság legalább negyedét a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, ám erre vonatkozó igényét legkésőbb a szabadság előtt 15 nappal köteles bejelenteni.
(MT Munkaügyi Tanácsadó iroda)

Hirdetés

Bezárják az URSA Salgétarjáni Üveggyapot Zrt.-t, a döntés 120 dolgozó munkahelyének megszűnését jelenti. Sarlés Gábor, a cég kommunikáciés vezetője közölte: április 20-án állítják le véglegesen a kemencéket, addig még folytatódik a termelés, és zajlik az egyeztetés a dolgozókkal, illetve a munkavállalói képviseletekkel. A spanyol Uralita cégcsoport leányvállalataként működő URSA ugyanakkor meg akarja őrizni magyarországi piaci részesedését, de a magyarországi piacon értékesítendő üveggyapotot a cég Szlovéniában működő gyárából szállítják.
(Index)

Hirdetés

"A kormány elfogadta azt a rendeletet, amely alapján a Munkaerőpiaci Alapból a válságkezelésre elkülönített 10 milliárd forintos keret forrásait részmunkaidős foglalkoztatás támogatására is fel lehet használni" - mondta Budai Bernadett kormányszóvivő csütörtöki tájókoztatóján Budapesten.

A támogatás feltétele, hogy a munkadó legalább a teljes munkaidő felét elérő részmunkaidőben biztosítsa munkavállalója továbbfoglalkoztatását legfeljebb egy évig, illetve vállalja, hogy - legalább a támogatási időtartammal megegyező ideig - megőrzi munkavállalói létszámát.

Budai Bernadett elmondta: a kormány az elmúlt időszakban számos intézkedést hozott, hogy a mélyülő gazdasági válság ellenére is minél több munkahelyet tudjon megvédeni. Példaként említette a "4+1 napos munkahét" bevezetésének támogatására, a munkahelymegőrzés érdekében kiírt pályázatokat, illetve egyes cégekkel együttműködve, az ott bejelentett létszámleépítések megakadályozása érdekében tett lépéseket.

A támogatás mértéke a munkavállaló kieső munkaidejóre - azaz a teljes és a részmunkaidő közötti különbözetre - járó alapbérének 80 százaléka és annak járulékai, legfeljebb a minimálbér másfélszereséig terjedhet. Így, ha egy munkavállalót 4 érában foglalkoztatnak az addigi 8 érás munkaideje helyett, nemcsak a munkával töltött 4 éra után kapná meg a bérét, hanem a kieső 4 érára járó bérének 80 százaléka is járna számára.

A támogatást a nehéz helyzetbe került munkadók a munkaügyi központok által közzétett felhívés alapján kérelmezhetik - ismertette a kormányszóvivő.

Budai Bernadett elmondta: szintén a most elfogadott kormányrendelet teremt lehetőséget a szakképzettséggel rendelkező pályakezdők elhelyezkedésének támogatására. A jelenlegi helyzetben ugyanis a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévők, például a pályakezdők támogatásának a jelentősége is megnő.

A kormány szerdai döntése az elhelyezkedéshez szükséges munkatapasztalat megszerzésében segíti azokat a szakképzettséggel rendelkező pályakezdő fiatalokat, akik legalább 90 napja regisztrált álláskeresők, de sem egyénileg, sem a munkaügyi központon keresztül nem tudtak állást találni - tette hozzá.

A kormány támogatást biztosít azoknak a munkadóknak, akik vállalják, hogy legalább 1 évig foglalkoztatnak pályakezdő fiatalt a szakképzettségének megfelelő munkakörben, így biztosítva a munkatapasztalat megszerzését.

A munkadó által igénybe vehető támogatás mértéke a pályakezdőnek járó munkabér legalább 50, legfeljebb 100 százaléka lehet.

A szakképzett pályakezdőt foglalkoztató munkadó szintén a munkaügyi központ felhívására benyújtott kérelem alapján részesülhet a támogatásban.

A támogatás forrása a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének decentralizált kerete. A döntés évente 3-4 ezer szakképzettséggel rendelkező pályakezdő elhelyezkedését segítheti - mondta a kormányszóvivő.
(Magyarország)

Hirdetés

Lényegében az 1997-ben érvényes koncepcié lépne életbe. A tervezet szerint csak természetes személyek, mezőgazdasági vállalkozások és őstermelők, s kiemelten közhasznú társaságok élhetnének e foglalkoztatási lehetőséggel. A szabályozás egyik új eleme, hogy egész évben vállalhatnának munkét a könyvvel, viszont a munkadók legfeljebb kilencven napig alkalmazhatnák a munkaerőt ebben a formában. Csökkentenék a papíralapú adminisztráciét és megszüntetnék a közteherjegyeket, helyette arányosan kellene fizetni a munkavállalók utáni járulékokat.
A szabályok változtatását az alkalmi munkavállalói könyvvel valé sorozatos visszaélések indokolják, és az ellenőrzések eredménye is azt mutatja, hogy tízből hét esetben találnak valamiféle szabálytalanságot.

Mivel a változtatásokat nem fogadták el az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) múlt pénteki ülésén, további módosítások várhaték. Legkorábban két hét múlva tudják az OÉT elé terjeszteni az új javaslatot.

A változtatások bevezetésének időpontja továbbra is legkésőbb 2010. január 1-je. HM

Hirdetés

A Közép-Dunántúlon a tavaly októberi 9 ezer helyett januárban 3 ezernél is kevesebb munkahely állt üresen, a havonta bejelentett új álláshelyek száma pedig 5 ezerről ezerre esett. A Nyugat-Dunántúlon szintén folyamatosan csökken a munkahelyek száma ősz éta: tavaly februárban 4818 állás maradt betöltetlenül, a múlt hónapban pedig csupán 2056. A felmérések szerint a régiéban - ahol 2008-ban az országos átlagnál jobb, 4,9 százalékos volt a munkanélküliség - a cégek nagy része szakmunkásokra vágyik, s továbbra is a feldolgozóipar kínálja a legtöbb munkét. A Dél-Dunántúlon 1600 betöltetlen állást kínálnak a munkanélkülieknek a térség munkaügyi központjai. Tavaly ilyenkor háromezer, 2008 végén pedig 1900 állásajánlat közül választhattak a munkét keresők a régiéban. Jellemzően a szakmai képzettséggel nem rendelkezők kapnak nehezen munkét, ellenben a fém- és a gépipari cégek még mindig munkaerőhiánnyal küzdenek, igaz, jóval kevésbé, mint korábban.

Közép-Magyarországon a tavaly decemberinél háromszázzal többet, az egy évvel korábbinál azonban csaknem 40 százalékkal kevesebb állást kínálnak a cégek. Jelenleg 7500 álláslehetőséget mutat a nyilvántartás, ebből 4807-et márciusban jelentettek be. Az állásajánlatok főként az építőipar, a feldolgozóipar, a kereskedelem, az ingatlan- és gazdasági szolgáltatások területéről érkeztek - nyilatkozta a Népszabadságnak Valdáné Paté Klára a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ statisztikai és elemzési osztályának vezetője, aki úgy gondolja, két hónapra van szükség a válság hatásainak megítóléséhez.

A Dél-Alföldön februárban 6788 bejelentett álláshely volt. Kecskemét meglepően sok ipari állással büszkélkedhet: jelenleg is keresnek villamos- és gépészmérnököt, lakatosokat, hegesztőket, csőhálézat-szerelőket. Az Észak-Alföldön 124 ezer álláskereső szerepel a regionális munkaügyi központ nyilvántartásában, februárban viszont csak 3171 új álláshelyet jelentettek be a régiéban. Ez a januárinál 55 százalékkal több, az előző év azonos időszakához mérten viszont harmadával kevesebb.

A nagyvállalatok munkaerőigénye februárban országosan 64 százalékkal esett vissza a nem támogatott állások esetében tavaly februárhoz mérten, legalábbis ezt jelzik az ÁFSZ statisztikái. Összesen húszezer üres állást jelentettek be a munkadók a múlt hónapban, ezek kétharmadrészt nem támogatottak, harmadrészt pedig támogatottak voltak.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

Hirdetés

A bíróság a múlt héten 90 nappal meghosszabbította a decemberben letartóztatott Papp Istvánnak, az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség (OMMF) elnökének, és Cseke Zoltánnak, a főfelügyelőség törvényességi és ellenőrzési főosztályvezetőjónek előzetes fogva tartását - erősítette meg a Népszabadság értesülését Zamecsnik Péter ügyvéd, Papp védője.

Az ügyben eljáré Nemzeti Nyomozé Iroda (NNI) a nyomozás érdekeire hivatkozva részleteket nem kívánt nyilvánosságra hozni a hónapok éta tartó eljárós állásáról. Még azt sem, hogy mikorra várhaté a nyomozás befejezése.

Négy hónapja hivatali visszaélésért indítottak eljárós ellene: Papp István éppen évértékelő sajtétájókoztatójára készült, amikor az NNI nyomozéi irodájában őrizetbe vették, házkutatást tartottak, majd megbilincselve kivezették a munkavédelmi főfelügyelőség székházából.

Valéjában egy bejelentés nyomán akkor már hónapok éta vizsgálódott a rendőrség. A Hír Tv már áprilisban beszámolt arról, hogy visszaélés gyanújával nyomoz a rendőrség a munkaügyi főfelügyelőségnél. November közepén őrizetbe vették a közép-magyarországi regionális munkavédelmi felügyelőség négy vezető munkatársát, majd Papp és Cseke őrizetbe vétele, és letartóztatása következett.

A gyanúsítás szerint egyes cégeknél felsőbb utasításra nem is vizsgálódhattak az ellenőrök. Más vállalkozások pedig akkor is megkapták a közbeszerzési eljáróson induláshoz szükséges nullás igazolásokat (miszerint, nem tártak fel náluk semmiféle munkaügyi szabálytalanságot), ha a munkaügyi ellenőrök előzőleg súlyos szabálytalanságokat találtak náluk, bírságoltak, és a cégek be is fizették a bírságot.

A rendőrség egyelőre nem tudja, pontosan hány cég kapott jogosulatlan nullás igazolást, sem azt, hogy hány esetben tiltották meg (és kik) a munkaügyi ellenőröknek "bizonyos cégek" ellenőrzését.

Az ügyben egyelőre kilenc gyanúsítottat hallgatott ki a rendőrség, közöttük egyetlen cégvezető sem találhaté. Rendőrségi forrásunk azonban sejtetni engedte, hogy a nyomozás hátralévő részében a vizsgálat az érintett vállalkozások felelős vezetőinek az érintettségére is kiterjed majd.

(Népszabadság)

Hirdetés