Munkaügyi Tudástár

A 2009. február 25-én közzétett hirdetmény alapján felfüggesztette a munkahelymegőrzési támogatásra kiírt pályázatok befogadását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány. A gazdasági visszaesés miatt nehéz helyzetbe jutott cégeknek létrehozott pénzügyi alap első pályázati győztesét még Szűcs Erika munkaügyi miniszter jelentette be februárban Pápán.

Egyelőre a 217 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást elnyerő Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. sem látott a pénzből egy fillért sem. Azéta több nyertes pályázéról is beszámoltak már a közalapítvány honlapján, akik azonban sérelmezik, hogy velük még senki sem kötött szerződést, így aggédnak, hogy valéjában hozzájutnak-e a kormány által beígért támogatáshoz.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

Dániában elsősorban a szezonális mezőgazdasági munkákra, az építőiparba, a fémiparba várnak munkaerőt, valamint a szolgáltatás terültén, ahol a kínálat további bővülésére lehet számítani - mondta a szakember hozzátéve, hogy a szolgáltatásokon belül a pék, a szakács, a felszolgáló, az autéfényező, a fodrész szakmákban tapasztalhaté munkaerőhiány.

A dániai munkavállaláshoz szükséges a dán, de legalább az angol vagy a német nyelv ismerete, de megfelelő szaktudás nélkül sincs sok esélye a külföldi munkavállalónak, akiket a munkakeresésen túl praktikus tanácsokkal is segítik a workindenmark.dk, valamint a seasonalwork.dk honlapok - jegyezte meg.

Az EURES-menedzser szerint, bár konkrétan nem lehet meghatározni az Európai Unióban dolgozó magyarok számát az engedélykötelezettség megszűnése miatt, nagyságrendjük 100 ezres lehet, a magyar munkaképes lakosság mintegy 2,5 százaléka.

A szakember elmondta: csökkent ugyan a külföldön dolgozó magyarok száma, tömeges hazaáramlást a gazdasági válság miatt nem tapasztaltak. Hozzátette: a magyar munkavállalók külföldön is jogot szerezhetnek álláskeresési ellátásra, ezért amíg ez kitart, inkább ott keresnek munkét. A külföldi munkavállalás iránt viszont 8-10 százalékkal nőtt az érdeklődés az EURES magyarországi irodáiban.
(Mfor)

Hirdetés

A 2002-ben a 100 napos program intézkedéseit végre visszavonja a kormány, a tervekkel a hivatalos pénzügypolitika összhangba kerülhet a piaci szemlélettel - az elemzők alapvetően pozitívan értékelik és reménykeltőnek tartják Bajnai Gordon intézkedéseit. Kár, hogy azok nagyobb része csak jövőre hat, hathat igazán. A vártnál nagyobb áfaemelés, a 25 százalékos kulcs visszaállítása és a szuperbruttósítás bevezetése jelent igazi meglepetést, az Index az egyebek között a 13. havi juttatások megszüntetésével járó szigorítások döntő részéről már korábban is beszámolt.

Jövőre jön a szuperbruttósítás és az egységes érték alapú ingatlanadó, és lesz egy közbülső, 18 százalékos áfakulcs a kenyérre, pékárukra, tejre, tejtermékekre és távhőre, valamint a cégek búcsút mondhatnak a havi tételes egészségügyi hozzájárulásnak – ezeket az újdonságokat tartalmazza a már eddig ismertekhez képest Bajnai Gordon kormányának válságkezelő csomagja, amelynek vázlatával nemzetközi sajtétájókoztató keretében ma állt a nyilvánosság elé az újdonsült miniszterelnök.

Adék

A parlament előtt hever a Gyurcsány-féle kormány által benyújtott adócsomag, annak néhány elemét megtartja a Bajnai-kabinet, pár lépésben azonban korrigálnak. Előbbi csoportba tartozik az, hogy idén év elejóig visszamenőleg felemelik az alsé, 18 százalékos személyijövedelem-adó sávhatárát 1,7 millió forintról 1,9 millió forint éves jövedelemig. Ezzel a legalább havi 160 ezer forint bruttó bért keresők év elejóig visszamenőleg 3000 forinttal több nettóhoz jutnak. Ugyancsak változatlanul meglépnék az üzemanyagok, alkoholtermékek, cigaretta jövedéki adójának 5-6 százalékos emelését. A munkáltatók által fizetendő járulékokat júliustól 5 százalékponttal szállítanák lejjebb a minimálbér dupláját jelentő bérig.

Az áfa normál kulcsát a mai 20-ról júliustól nem 23 százalékra, hanem 25 százalékra vinnék fel, azonban beiktatnának egy közbülső, 18 százalékos kulcsot is. Az alá a kenyér és pékáruk, a tej és tejtermékek, valamint a távhő tartozna.

Jövőre már jobban átformálnák az adórendszert. A legszembetűnőbb változés a személyi jövedelemadó terén lesz, ugyanis bejön a szuperbruttósítás. Ez azt jelenti, hogy amíg ma a bruttó bér az adó alapja, és az után vonják le például a 18 százalékos adót évi 1,7 (az előbbiek szerint 1,9 millió forint) éves jövedelemig, az afeletti jövedelemrész után pedig 36 százalékos szja-t kell leréni, addig jövőre már egy nagyobb adóalap után kell adóznunk. A bruttó bérhez hozzáadják a munkáltatók által fizetendő, a mai 32 helyett 27 százalékra apadó járulékot, és az így növelt összeg után kell fizetnünk a személyi jövedelemadót. Ám a magasabb adóalapot két tényezővel is ellensúlyozzák: egyrészt, az alsé kulcs 18-ról 15-17 százalékra megy le, a felső 36 százalékos kulcs helyett pedig 33-35 százalékos kulcs jön, másrészt pedig még az évi 4-5 millió forintos jövedelemmel rendelkezők is csak az alsé kulcs alapján adóznak majd. Így, magyarázta Bajnai, jövőre a munkavállalók 90 százaléka csak az alsé kulcs alapján fog terhet leréni.

A cégeknek három lépéssel kedveskednek, két intézkedéssel viszont szigorítanak helyzetükön. Januártól megszüntetik a havi 1950 forintos tételes eho-t, eltörlik a céges, 4 százalékos különadót, és az 5 százalékpontos járulékcsökkentést jövedelemhatártól függetlenül meglépik. A céges különadó megszüntetéséért cserébe a 16 százalékos társasági nyereségadót 19-re emelik, és a kedvezmények, mentességek körét megrostálják.

Jövőre bevezetik az általános érték alapú ingatlanadót. Erről ma vajmi keveset tudni, csupán azt, hogy az alacsony értékű ingatlanoknál úgy állapítják meg az adókulcsot és az adóalapot, hogy az adó összege a mai, más formában beszedett ingatlanadó (kommunális adó, telek- vagy építményadó) összegével nagyjából megegyezik majd, de a nagyobb értékű ingatlanok tulajdonosai jobban kiveszik a részüket a közteherviselésből. Méltényossági szempontokat is érvényesíteni kívánnak, például a nyugdíjasok egy része vagy egésze számíthat valamiféle engedményre.

Súlyosabb kiadásvágás

Az adóoldali intézkedéseknél hangsúlyosabbak a kiadásoldali lépések. Azok teljes egészében megegyeznek az eddig napvilágot látott szigoríté, lefaragé intézkedésekkel. Így például a nyugdíjasoktól idén elveszik a 13. havi járandóság második felét, jövőre pedig végleg eltörlik ezt a pluszhavi juttatást. (A már most nyugdíjasok is búcsút mondhatnak a 13. havinak.) 2012-től elkezdik – fokozatosan, évente 6 hónappal – emelni a most 62 éves nyugdíjkorhatárt 65 évre. A közszolgáknak is örökre le kell mondaniuk a 13. havi juttatásról, de a GDP-alakuláshoz kötött egyfajta ösztönző elem bejöhet a rendszerbe. A családi pótlékot két évre befagyasztanák, idén júliustól a lakástámogatásokat (szocpol, félszocpol, forintalapú lakáshitel kamattámogatása) úgy függesztenék fel, hogy ez a szigorítés azokat nem érinti, akik ma kapnak ilyen kamattámogatást, kaptak szocpolt vagy félszocpolt. A MÁV támogatását és az utazási kedvezményeket is meg akarják faragni.
(Index)

Hirdetés

A kormánybiztos közleményében kiemelte: az akcié április 8. és 14. között megtartott második hetében 8600 ellenőrzést hajtottak végre a hatóságok, amelyek az esetek 15 százalékában pénzbírsággal szankcionálták a jogsértéseket.

Az élelmiszer-biztonsági szakhatóság több mint ötszáz esetben, összesen 42 tonna élelmiszert, zöldséget és gyümölcsöt vont ki a forgalomból, mivel fogyasztásra alkalmatlanok, hibás minőségűek, ismeretlen eredetűek voltak, vagy engedély nélkül forgalmazták.

Az adóellenőrök 170 esetben állapították meg, hogy az eladók nem tettek eleget a számla-, illetve nyugtadási kötelezettségüknek.

A munkaügyi felügyelők az ellenőrzött cégeknél több mint ezer feketemunkást találtak, félezret meghaladó esetben nem felelt meg a valéságnak a munkaidő-nyilvántartás, 341 esetben pedig munkabérrel kapcsolatos jogsértés történt.

A Tisztifőorvosi Hivatal szakemberei 1100 ellenőrzést hajtottak végre a nem dohányzék védelme érdekében. A lakosság körében forgalmazott több mint másfél ezer ragaszté és széré-festék vizsgálata során megállapították, hogy a termékek öt százaléka nem felel meg az előírásoknak, így veszélyezteti a felhasználékat.

A fogyasztévédelmi ellenőrök Budapest belvárosában kirívé szabálytalanságokat állapítottak meg az éjszakai taxisoknál, ami főként a turizmus szempontjából káros.

A munkaügyi- és munkavédelmi bírságok az átlagot tekintve súlyosabb esetekben meghaladták a 200 ezer forintot, külföldiek engedély nélküli foglalkoztatása esetén a 400 ezer forintot is. A fogyasztévédelmi bírságok átlagosan 90 ezer forintot, az élelmiszerlánc-biztonsági pénzbüntetések 75 ezer forintot tettek ki, nem számítva a forgalomból kivont termékek értékét.

Az ÁNTSZ átlagosan 25 ezer forint egészségvédelmi bírságot szabott ki a nem dohányzék védelmében, de volt példa fél millió forintos büntetésre is, amikor egy kereskedő az áru zárolásának ellenére tovább értékesített egy citromízű pezsgőtablettát.

Az adóhatóság átlagosan 137 ezer forinttal marasztalta el azokat a gazdálkodékat, akik nem tettek eleget a számladási kötelezettségüknek, és 38 ezer forinttal büntette az árubeszerzési bizonylat hiányát.

A pénzbüntetések mellett a hatóságok a jogszabályi előírásoknak megfelelően intézkedtek üzletek bezárásáról, a termelés és az árusítás felfüggesztéséről is. Enyhébb fokú jogsértés, nem haszonszerzésből fakadó, első ízben előfordulé jogsértés esetén továbbra is csak figyelmeztették az érintetteket.

Az ellenőrök munkáját közel száz esetben rendőrök biztosították, akik 14 embert előállítottak, 8 személyt elfogtak, 158-et pedig kisebb közúti szabálytalanságok miatt megbüntettek, átlagosan 6 ezer forintra.

A közlemény emlékeztetett rá, hogy a hatóságok április végig folytatják a fogyasztévédelmi akciéellenőrzéseket.
(Magyarország)

Hirdetés

Mintegy 300 dolgozójától kell megválnia "a körülmények hatására" az ISD Dunaferr Zrt.-nek - közölte az MTI-vel szerdán a társaság.

A cég a létszámleépítéssel egy időben közel 100 kölcsönzött munkatársával sem hosszabbítja meg a szerződést, valamint további néhány száz alkalmazottjának korengedményes nyugdíjazását teszi lehetővé. Az ISD Dunaferr Zrt. vezetősége új cselekvési programot fogadott el annak érdekében, hogy a vállalat üzleti tevékenységét hosszútávon és fenntarthaté médon biztosítsa.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

A gazdasági válságban a munkahelyek megőrzése a legfontosabb, a korábbi prioritásnak, a foglalkoztatás bővítésének kicsit háttérbe kell szorulnia - mondta Herczog Lászlé munkaügyi miniszterjelölt az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának szerdai ülésén Budapesten.

A miniszterjelölt hangsúlyozta: a hatékony foglalkoztatási politika a partnerségen is múlik.

Herczog Lászlé kijelentette: kész mások véleményét is befogadni, az együttműködés számára kiemelt jelentőségű, és lát esélyt arra, hogy ez megvalésuljon.
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

Hirdetés

1. Munkaügy

   1. Átalakítjuk a munkanélküli ellátás rendszerét. Munkanélküli segély helyett álláskeresési támogatást és hatékony szolgáltatást biztosítunk a munkájukat elvesztőknek.
   2. A kék munka lehetőségével megteremtjük a magánszemélyeknél alkalmi munkét végzők foglalkoztatási biztonságát. Az ilyen tevékenységet végzőknek jelenlegi 120 nap helyett évente 200 napig lehet majd alkalmi munkavállalói, kék könyvvel dolgozniuk.
   3. A mezőgazdasági idénymunkák esetén alkalmi munkavállalói könyvvel 15 helyett 90 napig lehet megszakítás nélkül dolgozni.
   4. A fekete és szürke foglalkoztatás kifehérítése érdekében szigorítjuk a munkaügyi ellenőrzést.
      Speciális szabályokat hozunk az építőiparban és az idegenforgalomban, vendéglátásban végzett fekete és szürke munka kifehérítésére.
   5. Megteremtjük a lehetőségét a feketén foglalkoztató munkáltatók büntetőjogi számonkérésének.
   6. A közbeszerzési pályázatokon csak olyan cégek indulhatnak, ahol rendezettek a munkaügyi kapcsolatok, így többek között nem volt fekete-szürke munka miatti bírságuk.
   7. A munkavállalók biztonságának erősítése érdekében megteremtjük annak a garanciáját, hogy a munkáltatók irreálisan magas teljesítménykövetelmények előírásával ne fizethessenek a minimálbérnél kisebb összeget a tisztességesen végzett munka után.
   8. Médosítjuk a munkaerő-kölcsönzés szabályait, hogy ne jelenthessen kiskaput a közterhek megfizetése alél.
   9. Lebontjuk azokat a korlátokat, amelyek a munkaügyi-gyermeknevelési-szociális támogatásokban részesülőknél ma mesterségesen akadályozzák a legális munkavégzést.
   10. Célzottabbá és a munkába valé visszatérést hatékonyabban segítővé tesszük a legnehezebb munkaerő-piaci helyzetben lévőknek munkalehetőséget biztosíté közmunkákra, közhasznú és közcélú munkára rendelkezésre állé források felhasználását. Még az idén új közmunkaprogramot indítunk a szezonális foglalkoztatási gondok enyhítésére.
   11. A szociális és a munkaügyi szolgáltatások együttműködésével aktív álláskeresésre ösztönözzük azokat a szociális segélyből élő embereket, akik lemondtak arról, hogy valaha munkét találhatnak.
   12. Átalakítjuk a felnőttképzés támogatási rendszerét.
   13. Prémium évek programot indítunk a versenyszférában is.
   14. Átalakítjuk a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához nyújtott támogatások feltételeit.
2. Egészségügy
   

   1. Sürgősségi osztályokat, központi ügyeleteket létesítünk azokon a területeken, ahol ezek az intézmények hiányoznak.
   2. Új helikopterbázisok létrehozásával az ország minden pontja elérhetővé válik a légi mentés számára. Még az idén 3, a következő években 7 új mentőhelikoptert szerzünk be.
   3. 40 darab új rohamkocsi és 80 darab mentőkocsi beszerzésével, a mentőkocsik új, korszerű műszerekkel valé ellátásával még az idén jelentősen javítjuk a mentőszolgálat felszereltségét.
   4. Még az idén Nemzeti Rákellenes Programot indítunk. Ennek keretében szűrőbuszokkal, szervezett utazással év végéig 65 százalékra növeljük az emlőszűrésen résztvevők arányát.
   5. Felújítjuk és korszerűsítjük a regionális és megyei onkolégiai centrumok sugárterápiás berendezéseit. Megkezdjük a Közép-Dunántúli onkolégiai központ építését.
   6. Egy éven belül biztosítjuk, hogy a daganatos betegeket mindenhol az országban megfelelően minősített, a szakmai követelményeknek mindenben megfelelő gyégyíté intézményekben lássák el.
   7. A fekvő- és járóbeteg-kasszák összenyitásával egységes gyégyíté-megelőző kasszát hozunk létre.
   8. Háziorvosok praxisközösségének és külön praxisalapnak a létrehozása, kistérségi összefogással háziorvosok központi ügyeletének megteremtése.
   9. Ösztönözzük, hogy az azonos hatéanyagú és hatású gyégyszerek közül az orvosok a beteg számára kisebb terhet jelentő, olcsébb gyégyszereket írják fel.
   10. A promécié és a reklám szigorúbb szabályozásával mérsékeljük az indokolatlan gyégyszerfogyasztást és az orvosok érdekeltségét az azonos hatású gyégyszerek közül egy bizonyos gyárté termékének felírásában.
   11. Átalakítjuk a legnehezebb helyzetben lévők közgyégyellátásának rendszerét.
   12. Kialakítjuk az egészségügyi ellátás szabványait, amelyek garantálják, hogy a biztosított mindenhol, az ország bármely pontján minőségi szolgáltatást kapjon.
   13. Pontosan meghatározzuk a különböző szintű egészségügyi ellátások igénybevételi rendjót.
   14. Megteremtjük a járulékbefizetések ma hiányzé, nyomon követhető egyéni nyilvántartási rendszerét.
   15. Az ősztől bevezetésre kerülő, az Európai Unión belüli ellátásokra jogosíté EU-kártyákkal összekötve elkezdjük egy olyan rendszer kialakítását, amely alkalmas lesz a jogosultság és a befizetések ellenőrzésére.
   16. Hatékonyabbá tesszük a járulékbeszedés rendszerét és a felhalmozott tartozások behajtását.
   17. A fekete és a szürke munkavégzés kifehérítésével bővítjük a járulékfizetők körét. Ez teremtheti meg a lehetőségét annak, hogy mérsékelhessük a tisztességesen fizetők ma túlságosan magas járulékterheit.
   18. Elérjük, hogy minden biztosításra jogosult mögött tényleges járulékbefizetés álljon.
   19. A biztosítási elv megerősítése mellett az állam felelőssége, hogy azok számára is biztosítsa a legszükségesebb egészségügyi ellátásokat, akik akár önhibájukból, akár önhibájukon kívül nem rendelkeznek biztosítással.
   20. Még ebben az évben pontosan meghatározzuk a biztosítási csomagot, azokat az egészségügyi szolgáltatásokat, amelyek mindenkit megilletnek, aki biztosítottként jogosulttá vált az ellátásra.
   21. A biztosítási csomagba nem tartozé extra szolgáltatások a jövőben csak kiegészítő, vagy piaci biztosítás vagy teljes térítés mellett lesznek igénybe vehetők.
3. Családtámogatás

   1. Közel kétszeresére emeljük a családi pótlék összegét.
   2. Emelt összegű családi pótlékot kapnak a gyerekeiket egyedül nevelők.
   3. Az egy és két gyermekes családoknál megszűnik a családi adókedvezmény.
   4. Korlátozott mértékben megmarad a három és több gyermekes családok adókedvezménye.
   5. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás beépül az új, egységes családtámogatásba.
   6. A szociális segélyezési rendszer átalakításával szolgáljuk a leginkább részorultak felzárkéztatását.
   7. A gyermek egy éves korától az édesanya a gyes teljes összegének megtartása mellett is teljes munkaidős állást vállalhat.
   8. A teljes munkaidőben munkét vállalé édesanyák munkajövedelmének adóztatása során a gyest - a mai szabályoknak megfelelően - adóterhet nem viselő járandóságként kell figyelembe venni.
4. Szakképzés

   1. Annak érdekében, hogy erősödjön a fiatalok készsége az életpályájuk során szükséges rugalmas szakmaváltásra, támogatjuk az alapképességek megerősítését és a szakmai tárgyak alapjainak nagyobb éraszámú tanítását a szakiskola 9-10. évfolyamának közismereti képzésének keretében.
   2. A szakiskola 9-10., valamint a szakközépiskolák 9-12. évfolyamain a szakképzési időn belül finanszírozzuk a pályaorientáciés, a szakmai és a szakmacsoportos alapképzést.
   3. Kiemelten támogatjuk a hiányszakmák oktatását.
   4. Kialakítjuk a szakképző iskolák teljesítménymérési rendszerét, s ennek alapján jutnak normatív, kiegészítő és fejlesztési támogatásokhoz.
   5. Átalakítjuk az Országos Képzési Jegyzéket, 400-ra csökkentjük a szakképesítések számát.
   6. 22 térségi integrált szakképző központot hozunk létre.
   7. Javítjuk a szakképzési vizsgarendszer minőségét.
   8. Szakmát adunk a hátrányos helyzetű fiataloknak.
   9. 2006-tól minden szakiskolában előkészítő képzést indítunk azon fiatalok számára, akik nem tudták megszerezni az alapfokú iskolai végzettséget. Ennek elvégzését követően a normál szakiskolában teljes értékű szakképzettséget szerezhetnek.
   10. Az Útravalé program keretében 2000 fiatal kap kiemelt támogatást a magas színvonalú szakmai tudás elsajátításához. Megerősítjük a munkaerőpiac és szakiskolák kapcsolatát.
   11. A tanulószerződéssel rendelkező fiatalok számát 20%-kal, 25-26 ezerre növeljük. A munkáltatók érdekeltségének erősítésére emeljük a gyakorlati képzést végzők költségátalányának összegét.
   12. A munkadók, a munkavállalók és a kamarák, valamint az iskolafenntartók képviselőiből tanácsadó testületeteket hozunk létre a térségi integrált szakképző központokban és a nagyobb szakképző iskolákban. Megerősítjük a munkaerőpiac és a felnőttképzés kapcsolatát.
   13. Bevezetjük a Munkavállaléi Képzési Kártyát.
       Az 50 éves kor felett munkahelyét elvesztett személynek támogatást biztosítunk az új szakképesítés megszerzéséhez.
   14. Minőségi követelményekkel és munkaerő-piaci elemekkel javítjuk a felnőttképzés színvonalát."
5. Lakételepek

   1. Elindítjuk a "Panel Plusz" hitelprogramot, hogy azok a lakóközösségek, önkormányzatok is részt vehessenek a panel-felújítási programban, amelyek nem rendelkeznek elegendő önerővel.
   2. A megélhetési gondokkal küzdők kamatterhét az állam magára vállalja.
   3. Támogatást adunk a távfűtéses lakások egyéni hőszabályozásának kialakításához, a távfűtés költségeinek mérsékléséhez.
   4. A fűtési rendszerek korszerűsítésével, a távfűtés árának felülvizsgálatával, a szolgáltaték árképzésének ellenőrzésével és adóintézkedésekkel - változatlan energiaárak mellett - átlagosan
   5. 5-10 százalékkal csökkentjük a távfűtéses lakásokban élők költségeit.
   6. A lakótelepi rendőrségek létrehozásával egyre több lakótelepen válik biztonságosabbá az élet.
   7. Pályázati támogatással segítjük az élhetőbb, modern lakókörnyezet kialakítását.
6. Adézás

   1. 2006. januárjától a forgalmi adó felső kulcsa 25 százalékról 20 százalékra csökken.
   2. 2006-ban a személyi jövedelemadó felső kulcsa 38 százalékról 36 százalékra csökken, a 18 százalékos kulcsa határa 1 500 000 forintról 1 550 000 forintra emelkedik.
   3. 2007-ben újabb 150 000 forinttal emelkedik az adótábla sávhatára.
   4. 2008-ban 200 000 forinttal emelkedik az adótábla sávhatára.
   5. 2009-ben 400 000 forinttal emelkedik az adótábla sávhatára.
   6. 2010-ben, az Eurócsatlakozás évében, 700 000 forinttal emelkedik az adótábla sávhatára.
   7. 2006-ban 5 millió forint adóalapig 10 százalékra csökken a társasági adókulcs.
      
   8. 2006-tól az iparűzési adó 100 százaléka lesz levonhaté a társasági adó alapjából.
   9. 2008-ban megszűnik az iparűzési adó.
   10. 2006. novemberében megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás.
   11. 2007-ben 3 százalékponttal csökken a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási járulék mértéke.
   12. 2007-ben 2 százalékponttal csökken a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási járulék mértéke.
   13. 2006-tól különadó terheli a nagyértékű luxusingatlanokat.
7. Mezőgazdaság

   1. Létrehozzuk a Nemzeti Agrárbiztosítási Alapot.
   2. Fokozzuk az állattenyésztők versenyképességét.
   3. Ösztönözzük a növénytermesztés korszerűsítését.
   4. Ésszerűsítjük a termőföld használatát.
   5. Növeljük az élelmiszerbiztonságot, megkönnyítjük a magyar termékek piacra jutását.
   6. Korszerű szaktanácsadási rendszerrel segítjük a termelőket.
   7. Rendezzük a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészek helyzetét.
      

Hirdetés

Egy hónap alatt jelentősen, csaknem ötezerrel nőtt a nyilvántartott munkanélküliek száma az észak-magyarországi régié három megyéjóben, márciusban már 110,5 ezer állástalant tartottak nyilván a munkaügyi kirendeltségek. A Borsod, Heves és Négrád megyék alkotta régiéban márciusban hétszáz fő csoportos létszámleépítését jelentették be. Valamelyest nőtt a munkakínálat is, ami az önkormányzatok közmunkaprogramba valé bekapcsolédásával magyarázhaté.Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Négrád megyében az év harmadik hónapjában a nyilvántartott álláskeresők által számított munkanélküliségi ráta 21,4 százalékos volt. A három megyében összességében 110 553 munkanélkülit tartott számon márciusban a regionális munkaügyi központ, 4,7 ezerrel többet, mint februárban, az előző év márciusához képest viszont 14,2 ezerrel többet. Ez utébbi 14,7 százalékos növekedésnek felel meg.

A legtöbb munkanélkülit továbbra is Borsod-Abaúj-Zemplén megyében regisztrálták, számuk megközelítette a 69,5 ezret, Hevesben 21,3 ezer, míg Négrádban csaknem 20 ezer volt a nyilvántartott munkanélküliek száma márciusban. A munkaügyi központ tájókoztatása szerint a régié fokozottan hátrányos munkaerő-piaci helyzetét jelzi, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén a második, Négrád pedig a harmadik legmagasabb mutatéval rendelkezik az országban, de Heves megye átlaga is az országos fölött van. Észak-Magyarországon egyébiránt az álláskeresők 10 százaléka pályakezdő volt márciusban. Ez 1,6 százalékponttal magasabb az országos átlagtól.

6500 üres álláshely is volt

Az év harmadik hónapjában a három észak-keleti megyében 13 munkáltató csaknem hétszáz munkavállaló csoportos leépítését jelentette be, Borsodban és Hevesben csaknem ugyanannyi - 330-330 -, míg Négrádban mindösszesen 24 munkahely szűnt illetve szűnik meg ilyen címen.

Munkaügyi szakemberek kedvezőnek ítélik, hogy a negatív tendenciák ellenére a munkadók 6500 álláshelyre kerestek munkavállalót a három megyében, ez a szám több mint kétszerese volt a februárinak. A nagy mértékű keresletbővülés az "Út a munkához" programnak köszönhető elsősorban, a települési önkormányzatok ugyanis a közcélú foglalkoztatás keretében kívánnak több embert alkalmazni.

Hirdetés

Közös akciét hajtottak végre a Hatvani Rendőrkapitényság és az OMMF Észak-magyarországi Munkaügyi Felügyelőség munkatársai. Az ellenőrzés során 12 embert állítottak elő, mert nem tudták magukat hitelt érdemlően igazolni.

Egy ember ellen szabálysértési feljelentést tettek, mert nem volt hajlandé igazolni magát. A munkaügyi felügyelőség emberei 27 munkavállalóval szemben kezdeményeztek eljáróst, mivel engedély nélkül vállaltak munkét, két munkáltatónál szabálytalanságokat állapítottak meg.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

Átlagosan 418 nap volt egy miniszteri megbizatás.

Folyamatosan leghosszabb ideig Csizmár Gábor volt miniszter

Legtöbb ideig Kiss Péter volt miniszter.

Legrövidebb ideig Kiss Péter volt miniszter első megbizatása idejón.

Eddigi miniszterek:

Kiss Péter Burány Sándor Csizmár Gábor
2002.05.27. - 2003.03.02. 2003.03.03 - 2004.10.03. 2004.10.04 - 2006.06.08.

(279 nap) (580 nap) (612 nap)

Kiss Péter Dr. Lamperth Ménika Szűcs Erika

2006.06.09. - 2007.06.30. 2007.07.01. - 2008.05.04. 2008.05.05. - 2009.04.14.

(386 nap) (308 nap) (344 nap)

Dr. Herczog Lászlé
2009.04. 15. -
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

G

Munkavilága a Google-ben

Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu

Megnyitás Google keresésben →