Munkaügyi Tudástár

Akadozik az április elsejótől életbe lépett közmunkaprogram. A településeken kevés a munkalehetőség, ráadásul a megfelelő szerszámok és védőfelszerelés beszerzésére semmilyen támogatást nem kapnak. A szegényebb önkormányzatok ezt nem tudják kigazdálkodni ráadásul a közmunkások béreit, csak utólag fizeti ki nekik az állam.

Csornán 120 segélyezettnek ad közmunkát az önkormányzat. Az áprilistól életbe lépő rendelkezés szerint a munkabér 5 százalékét kell kigazdálkodni a településeknek, az állami támogatást azonban csak utéfinanszírozással - vagyis 1-2 hónapos csúszással kapják meg. A közmunkához szükséges eszközbeszerzésre, munkaruhára és a munkavezetők bérköltségére egy fillért sem kapnak.

Tetemes költség volt a közmunkások különböző eszközeinek a beszerzése – mondta el Gyopáros Alpár. Hogy csak egy példát mondjak: egy fűkasza ára manapság 150 ezer forint, egy akkora városnak, mint Csorna, már 8-10 fűkaszára szüksége van, ez már mindjárt egymillió forint, és akkor még csak erről az egy szerszámról beszéltem, ezenfelül munkaruhát, védőfelszerelést is kell adni, és a forgéeszközöket is biztosítani kel, üzemanyagot és így tovább – tette hozzá a fideszes alpolgármester.

Nem minden önkormányzat tudja ezt kigazdálkodni. Több forráshiányos településen gyors eszközbeszerzés nélkül a köztisztasági munkákat sem tudják elkezdeni, ráadásul nem tudnak mindenkinek munkét adni. A törvény emellett alacsonyan határozta meg a foglalkoztatás jövedelmi szintjót is, azaz, ha egy családban egy főrejutó kereslet eléri a 22 ezer 230 forintot, a munkanélküliek kiesnek a programból. Ezt a szintet egy dolgozó esetében, két gyermek mellett sokan elérik – mondta el Széles Sándor. Ezt a törvény nagyon kegyetlenül és lelketlenül oldotta meg – tette hozzá Máriakálnok polgármestere.

Azok a munkaképes felnőttek, akiknek nem tud, vagy nem ajánl fel munkét az önkormányzat, az idén még a korábbi rendszeres szociális segélyük összegét kapják meg, a rendszerbe újonnan bekerülők azonban már most is csak 28 500 forintot vehetnek kézhez. A rendelkezésre állási támogatás 20 százalékét a településeknek kell kigazdálkodni.
(HírTV)

Ahhoz, hogy valaki a Magyar Honvédségben szolgáljon, meglehetősen sok feltételnek kell megfelelni. Alapvető elvárés a kizárólagos magyar állampolgárság, a büntetlen előélet, az állandé belföldi lakhely, és legalább általános iskolai végzettség. Jé hír viszont, hogy idősebbek is elkezdhetik, hiszen 18-tól 47 éves korig lehet jelentkezni -az persze más kérdés, hogy hány olyan 40 év feletti magyar állampolgár van, aki meg tud felelni a meglehetősen szigorú fizikai követelményeknek.

A leendő honvédeknek ugyanis komoly fizikai, pszicholégiai és egészségügyi vizsgálatokon kell átesniük. A teszteken megnézik, hogy a jelölt mennyi idő alatt futja le a 3200 méteres távot, hány felülést, fekvőtámaszt tud megcsinálni 2 perc alatt. Az egészségügyi felmérés a fülészettől az ideggyégyászati kontrollon át a belgyégyászatig terjed, a pszicholégusi vizsgálat pedig egy beszélgetésből, egy tesztből, és műszeres vizsgálatból áll. Ha valaki megfelel a követelményeknek, akár 40 fölött is beállhat a seregbe, és igen, a hölgyeket is várják!

A fizetés természetesen a rangtól és a beosztástól függ, de sok más tényezője is van. Ha általános iskolai végzettséggel rendelkezünk, maximum a szakaszvezetőségig juthatunk, érettségivel főtörzsőrmester lehetünk, főiskolai diplomával a századosi rangig vihetjük. Ennél magasabb tiszti rangban már csak az egyetemi végzettség jöhet széba.

A minimális összilletmény, amit kaphatunk 106 411 forint -ez a legalacsonyabb besorolású honvédeknek jár. És innen aztán nincs megállás: pótlékok, illetménykiegészítések, illetménypótlékok, kiegészítő illetmények -elméletben és gyakorlatban is könnyen növelhetjük velük fizetésünket.

A közigazgatásból ismerős nyelvpótlékon kívül például készenléti pótlék, gyakorlati pótlék, délutáni és éjszakai pótlék, munkahelyi pótlék (utébbi kettő csak egészségügyi intézményben), osztálybesorolási pótlék, különleges igénybevételi pótlék, gépjárművezetői pótlék, sőt még díszelgői és zenekari, ejtőernyős ugrási és búvárpótlék is szerepel a honvédség repertoárjában.

Akinek ez nem lenne elég, az mazsolázhat a szociális pénzbeli juttatásokból is. Van itt ruházati illetmény, családalapítási támogatás, illetményelőleg, iskolakezdési támogatás, nevelési segély, születési támogatás, étkezési utalvány, természetbeni ellátás és bankszámla- költségtérítés is. Természetesen támogatják a munkába járós költségeit is: a buszjegy 80, a vonatjegy 86 százalékét térítik, aki nem tömegközlekedéssel jár, az 9 forint támogatást kaphat, kilométerenként. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a honvédség az albérleti díjba, sőt, a lakáslízing díjába is beszáll: a támogatásra jogosultság és annak összege a családi helyzettől és a lakás méretétől függ.

Katona legyen a talpán, aki átlátja a rendszert, és pontosan tisztában van vele, milyen juttatásokat is kap.

Az igazán nagy pénzek természetesen a külföldi kiküldetésekkel járnak: Afganisztánban akár 2300 dollárt (510 ezer forint) is keresnek a misszié résztvevői, míg például Cipruson 1000 dollár (223 ezer forint) körüli fizetést kapnak a magyar katonák.

A honvédek munkaideje -vagy ahogy szaknyelven hívják: szolgálatteljesítési idő- heti 40 éra, az úgynevezett túlszolgálatot (azaz a túlérát) is külön díjazzák.

Ami viszont szintén csábíté lehet, hogy az alapszabadság évi 25 munkanap, és ez a szolgálati viszonyban eltöltött évek számával egyenes arányosságban növekszik, sőt, a gyermekek után is jár pótszabadság (1 gyermek után 2, 2 gyermek után 4, 3 után 7 nap). Persze a búvárok és az ejtőernyősök többet mehetnek szabira is: a különleges igénybevétel miatt nekik évente akár 14 plusz szabadnap is járhat.
(Honvédelmi Minisztérium)

Legalább százan munkába állhatnak még az idén abból a csaknem ezer érdeklődőből, akik részt vettek a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ váci kirendeltségének állásbörzéjón – tájókoztatott Sabacz Rébert kirendeltségvezető a csütörtökön tartott rendezvény eredményeiről pénteken.

A börzén megjelent 23 partner azt ígérte, hosszú távon is „merít” majd a Vác környéki szabad munkaerőbázisból – tette hozzá. A mezőgazdasági profilú cégektől kezdve a pénzügyi és kereskedelmi szektoron át a honvédségig igen széles volt a munkét kínálék palettája az állásbörzén – közölte Sabacz Rébert. A kirendeltségvezető szerint 40-nél több munkakörre kerestek alkalmazottat a cégek – elsősorban betanított és szakmunkásokra, üzletkötőkre, informatikusokra, adminisztrátorokra vadásztak –, de volt, aki a nyári időszakra gyümölcsszedőket vett volna fel.

Több cég jelezte, hogy megváltozott munkaképességűeket is szívesen alkalmazna. Számos budapesti állásközvetítővel, illetve munkaerőpiaci szolgáltatásokat kínálé cégekkel, szervezetekkel is lehetett találkozni. Sabacz Rébert megjegyezte: a most munkét találékon kívül újabb 100-120 munkakereső helyezkedhet el az augusztus-szeptember táján a Dunakeszin nyílé Tesco áruházban, ahová már most toboroztak embereket, de a felvételek csak nyáron kezdődnek meg. A kirendeltségvezető elmondta: irodájuk ügyfélkörébe jelenleg a Börzsöny északi lábától Vácig terjedő térségből 38 település 4000 regisztrált munkanélkülije tartozik, de Vácott és környékén ennél több ezer fővel magasabb a ténylegesen munka nélkül élők száma.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

A jogsértő esetek hatékonyabb felderítésében és megelőzésében működik többek között együtt a jövőben az Oktatási Hivatal és az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF).

Az együttműködés célja a bejelentések eredményesebb kivizsgálása - olvashaté közleményükben. A dokumentum szerint a felek szükség esetén szakmai konzultáciékat tartanak, tájókoztatják egymást azon eljárósi médokról, amelyek a másik fél munkáját segíthetik. Bakonyi Lászlé, az Oktatási Hivatal elnöke az aláírás után elmondta: több intézményi ellenőrzésnél tapasztalták, hogy szabálytalanul foglalkoztattak pedagégusokat. Ezekben az esetekben a hivatal felszélíthatta az igazgatót a jogsértő állapot megszüntetésére, de további lehetősége az OMMF-nek van. Példaként említette a Vocational Academy által fenntartott intézményeket, ahol nem fizették rendben a béreket az ott dolgozóknak. Érdemi hatásköre az OH-nak itt sem volt, az OMMF viszont tehet lépéseket.

A megállapodásban rögzítették, hogy amennyiben a saját eljárósuk során olyan adat birtokába kerülnek, amely a másik fél eljárósát alapozhatja meg, abban az esetben a jogszabályi rendelkezések szerint továbbíthaté informáciét - az adat- és titokvédelmi rendelkezések betartása mellett - átadják, különös tekintettel a jogsértő, a munka biztonságát veszélyeztető foglalkoztatásra. Az együttműködés a két hatóság között központi és regionális szinten egyaránt megvalésul. A kommüniké szerint a megállapodés aláírásával a közigazgatásban példaértékű együttműködés veszi kezdetét két, hatósági jogkört gyakorlé szerv között.
(Origo)

A munkadók támogatják a kormány válságkezelő programját, és annak következetes végrehajtását tartják szükségesnek - mondta Rolek Ferenc, a Munkadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke, a munkadók szóvivője az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki plenáris ülésén.

OÉT: foglalkoztatás növelés és a válságkezelő program következetes végrehajtása a legfontosabb

A munkadói oldal a kormány programját komplexnek minősíti, az államháztartás egyensúlyának helyreállítását csak ezekkel a bátor és határozott lépésekkel lehet megvalésítani - közölte Rolek Ferenc. Hozzátette: a program kevésbé bátor a gazdasági növekedés ösztönzésében, a most ismert lépések ugyanis csak adóátrendezést tartalmaznak, az adócsökkentés szerény mértékű.
Rolek Ferenc emlékeztetett arra, hogy a munkadói oldal letette az OÉT asztalára a Reformszövetség programját, amelynek számos eleme megjelent a kormány válságkezelő programjában.

A munkadók úgy látják, hogy az öt százalékos járulékcsökkentést egy lépésben is meg lehetne oldani, és a járulékcsökkentésnek akkor van lényeges foglalkoztatás ösztönző hatása, ha elér egy kritikus pontot, ami 10 százalék - fogalmazott az MGYOSZ alelnöke.

Dévid Ferenc, a Vállalkozék és Munkáltaték Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára arra kérte a kormányt, hogy az alkohol és a cigaretta jövedéki adójának emelése mellett az üzemanyagoknál minimális emelést hajtson végre.

Bajnai: négy fő eleme van a kormányprogramnak

A kormány programjának négy fő eleme a rövid távú válságkezelés, az egyensúlyteremtés, a növekedés alapjainak lerakása, valamint a nemzetközi finanszírozéi bizalom és a belső, egymás közötti bizalom helyreállítása - mondta Bajnai Gordon miniszterelnök az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki plenáris ülésén Budapesten.

Hozzátette: a legsürgősebb feladat bebizonyítani a finanszírozéknak és saját magunknak, hogy képesek vagyunk szembenézni a kialakult helyzettel, megérteni azt, és megtenni a szükséges lépéseket, amelyek kivezetik az országot a válságból.

Pataky: elfogadhatatlan, hogy 1,5 millió magyar munkavállaló életminősége romlik

A kormányprogram fő céljaival egyetért az MSZOSZ, ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja a szakszervezeti szövetség, hogy a program a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező másfél millió magyar munkavállaló helyzetének romlásához vezet - mondta Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki plenáris ülésén Budapesten.

Pataky Péter hangsúlyozta: elismerik, hogy az államháztartás egyensúlyának megőrzése elengedhetetlen, azonban az eddigi elképzelések átlépik a társadalmi elviselhetőség határát.

Pataky Péter arról is szélt, hogy nem tartják jó lépésnek a differenciálatlan járulékcsökkentést, úgy vélte, önmagában ez kevés a foglalkoztatás bővítéséhez.

Pataky Péter kiemelte: a 18 százalékos áfa-kulcs bevezetése, hatása kérdéses, hiszen a tapasztalatok szerint az nem fog megjelenni az árakban. Az MSZOSZ elnöke úgy vélte: a pénteki ülés legfontosabb üzenete a konzultácié folytatása.

Varga Lászlé, a Szakszervezetek Együttműködési Férumának (SZEF) elnöke felszélalásában párhuzamot vont a válság és a válságkezelő program hatásai között. Kijelentette: a program "elviselhetetlen és igazságtalan". Rámutatott: annak ellenére, hogy a program a foglalkoztatás megőrzését tűzi ki célul, intézkedései a közszolgálat területén a foglalkoztatás szűkítését eredményezik.

Kénya Péter, a LIGA Szakszervezetek társelnöke kifejtette: a közszolgálatot teljesítők körében már induláskor nagy bizalomhiánnyal küzd az új kormány. Felszélalásában a feketegazdaság és a korrupcié visszaszorítását sürgette. Kiemelte: a politikai elit iránti bizalom helyreálltásához elsősorban erre lenne szükség.

Oszké: fő cél a foglalkoztatottság növelése

Az államháztartás egyensúlyának megőrzését és a gazdasági növekedést kell szolgálnia és segítenie az adórendszer változtatásának - mondta Oszké Péter pénzügyminiszter az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki plenáris ülésén.

A foglalkoztatottság, az aktivitás növelését nevezte a legfontosabb célnak Oszké Péter, aki úgy vélte, hogy a munkára rakodé magas adó- és járulékterhet, ami "talán a legmagasabb a világon", csökkenteni kell.

Ebben az évben a járulékcsökkentés a minimálbér kétszereséig terjedő jövedelemre, a későbbiekben a nagyobb jövedelmekre terjedhet ki - jelezte a pénzügyminiszter.
(Hiradó)

Közel tizenkétezer ellenőrzést hajtott végre a Kikelet II. fogyasztévédelmi ellenőrzés harmadik hetében az erre kijelölt tizenegy hatóság. A közlemény szerint április 15. és 21. között az adóhatóság szakemberei közel 2600 ellenőrzést tartottak és minden nyolcadik esetben állapítottak meg szabálytalanságot, túlnyomé részben a nyugta és számladási kötelezettség elmulasztását, illetve be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatását rétták fel az érintetteknek.

Közel kilencszáz feketemunkást derített fel az elmúlt időszakban a munkaügyi főfelügyelőség; az ellenőrzések főként az építőipar, a vendéglátéipar és a kereskedelem területén történtek. A feketemunka mellett munkaidő-nyilvántartással, rendkívüli munkavégzéssel és munkabérrel összefüggő jogsértéseket állapítottak meg az ellenőrök. A munkavédelmi vizsgálatok során közel ötszáz munkáltatót kerestek fel, és közöttük igen magas arányban találtak szabálytalanságokat, amelyeknek minden harmadik munkavállaló érintettje volt. Az élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzések során a szakhatóság 850 kilogramm fogyasztásra alkalmatlan élelmiszert és édesipari terméket vont ki a forgalomból, ezen kívül további 1,5 tonna hústermék, tojás és zöldség, gyümölcs is erre a sorsra jutott, mivel nem felelt meg a minőségi előírásoknak, hibás jelöléssel hozták forgalomba vagy engedély nélkül árusították. A közlemény összegzése szerint az ellenőrzések közül majdnem minden ötödik esetben a hatóságok pénzbírsággal szankcionálták a jogsértéseket. A hatóságok április végéig folytatják a közös, összehangolt akciéellenőrzéseket.
(Hír3)

A válság hatására egye inkább nő az igény a munkaerő-kölcsönzés iránt, mivel a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben a vállalatok nem merik, vagy nem tudják felvállalni az új kollégák foglalkoztatásának felelősségét - derül ki a BDO Forte pénzügyi tanácsadással foglalkozó cég felméréséből. (ProfitLine.hu)

A cégek inkább hajlandéak a havi béren felül a kölcsönzés költségeit is kifizetni, annak érdekében, hogy határozott időre - jellemzően 3-6 hónapra - kölcsönözzék a szakképzett munkaerőt.

A cég szerint ez a fejlemény csak a magyar piacon számít újdonságnak, Nyugat-Eurépában természetes, hogy a csúcsszezonban akár néhány hónapra is kölcsönöznek könyvelőt. Az ágazatok közül elsősorban az élelmiszeriparban és a mezőgazdaság területén keresnek új kollégákat, de létszámbővülés tapasztalhaté egyes pénzügyi szakértői szolgáltatások területén is.

Kevésbé van szükség új kollégákra a bank- és lízingszektorban, a szállítmányozé cégeknél vagy az ingatlan beruházással, értékesítéssel foglalkozó vállalatoknál. A jelenlegi gazdasági helyzetben elsősorban a megbízhaté, szakmailag felkészült, adott esetben vezetési tapasztalattal rendelkező és a nehezebb időszakokat is kiállt pénzügyi szakembereket keresik a cégek.

A nagyobb multinacionális vállalatok tervei között továbbra is szerepel, hogy pénzügyi szolgáltaté központjukat Magyarországra hozzák, ahol idegen nyelveket jól beszélő pénzügyi-számviteli szakemberekre van szükség.

A harmadik munkaügyi terület, ahol piaci növekedés tapasztalhaté, a létszámleépítésekkel függ össze. A felmondások, végkielégítések, szerződések kapcsán számos területen munkajogi segítségre szorulnak a vállalatok. Az átstrukturálások, részmunkaidős, vagy rövidített munkahét bevezetése is újfajta tudást igényel, amire a válság előtt a cégeknek nem nagyon volt szükségük.
(Profitonline)

Nem vitatva a szakmai vezetők szándékának helyességét -a lehető legtöbb munkahelyet meg kell őrizni - az alábbi adatok a nyilvánosságra hozott és már elkötelezettségnek tekinthető támogatások összesítése is fontos adat lehet.

Bejelentések:

2009. április 9. - "A munkahelymegtartó támogatások iránt rendkívüli az érdeklődés, több mint kétezer pályázat érkezett be, emiatt az Országos Foglalkoztatási Alap Közalapítvány február végén átmenetileg felfüggesztette az igénylések befogadását - mondta Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter sajtétájókoztatón csütörtökön Herenden, miután látogatást tett a porcelánmanufaktúránál"

2009. április 22. - A szakállamtitkár elmondása szerint "eddig 1323 pályázatot nyújtottak be nagyjából 22 milliárdos igénnyel, 61 ezer munkahely megtartásának szándékával, amelyből eddig 350 nyertes pályázé között mintegy 5,3 milliárd forintot osztottak szét, több mint 25 ezer munkahelyet megőrizve ezzel. További segítség a regionális munkaügyi központoknál kinnlevő 10 milliárd forintos támogatás, ebből eddig négymilliárdot használtak fel tízezer ember munkahelyének megőrzésére. Az Uniós forrásból megvalésulé 4+1 munkahét pedig eddig ötvenezer fő állása megőrzéséhez járult hozzá. "

Tények (megjelent informáciék alapján)

• 309 vállalkozás illetve gazdasági társaság nyert

Támogatás időtartamára

• Felhasznált támogatás összege: 5.405.318.300.- Ft
• Támogatott munkahelyek száma: 11.400 fő
• Átlagosan egy cégre 37 fő támogatása jutott
• Támogatás időtartama: átlagosan 7,2 hónap
• Egy főrejutó támogatás összege havi szinten: 65.819.- Ft

Projekt teljes időtartamára (Támogatási időszak kétszerese a foglalkoztatási kötelezettség)

• Átlagos foglalkoztatási kötelezettség 14,4 hónap
• Egy főrejutó támogatás havi szinten: 32.909.- Ft

Maximális támogatás összege (pályázati kiírás 4.2.): 107.250.- Ft

Eddig fel nem használt keret: 494.681.700.- Ft
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A fő célunk továbbra is a foglalkoztatottság fenntartása és a munkahelyek megőrzése – szögezte le tegnap bemutatkozé sajtétájókoztatóján Herczog Lászlé szociális és munkaügyi miniszter. Folytatják a minisztérium által elindított programokat, ám a szociális rendszerbeli változások elkerülhetetlenek. Ennek részleteit mindaddig nem kívánja ismertetni, amíg nem egyeztetett a társadalmi szervezetekkel.

A legfőbb céljuk, hogy a terheket a lehető legigazságosabban osszák el a különböző társadalmi rétegek között. Fenntarthaté gazdasági növekedés csak fenntarthaté államadósság mellett valésíthaté meg – mondta.
Bár beosztása nem változott, Simon Gábor szakállamtitkár is ismertette a jövőre vonatkozó elképzeléseit a tegnapi sajtétájókoztatón. Mint mondta, elkötelezett a kormány abban, hogy megőrizze a munkahelyeket, így a jövőben is élnek a kormány eddigi intézkedései. Simon szerint Magyarországnak eddig sem kellett szégyenkeznie az elmúlt hónapok intézkedései miatt, hiszen számos Uniós államban nagyobb mértékben emelkedett a munkanélküliségi ráta, mint nálunk. Ezt többek között az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány által kiírt munkahelymegőrző pályázatok tették lehetővé.

A szakállamtitkár elmondása szerint eddig 350 nyertes pályázé között mintegy 5,3 milliárd forintot osztottak szét, több mint 25 ezer munkahelyet megőrizve ezzel. További segítség a regionális munkaügyi központoknál kinnlevő 10 milliárd forintos támogatás, ebből eddig négymilliárdot használtak fel tízezer ember munkahelyének megőrzésére. Az Uniós forrásból megvalésulé 4+1 munkahét pedig eddig ötvenezer fő állása megőrzéséhez járult hozzá.
(Világgazdaság)

"Azt látjuk, hogy a korábbi rossz foglalkoztatási- és gazdaságpolitika folytatódik tovább. Bajnai Gordon gazdasági minisztereként már bizonyította alkalmatlanságát, most úgy tűnik miniszterelnökként is meg fogja ezt tenni" - fogalmazott Czomba Sándor sajtétájókoztatón.

A kialakult helyzetet érzékeltetve a politikus azt mondta: a rendelkezésre állé adatok szerint idén munkahelymegőrzés címén nyertes pályázé még nem jutott pénzhez. Ráadásul - tette hozzá - a kormányoldal figyelembe sem veszi a Fidesz által benyújtott, a helyzet javítását célzé törvénymédosíté javaslatot.

A szakpolitkus nem utalt arra, hogy milyen adatok alapján jósol ilyen mértékű munkanélküliséget és nem pontosította azokat, a helyzet javítását célzé javaslataikat, melynek ismeretében azt szakmai szinten értékelni lehetne.

Mivel jelenleg a kormány foglalkoztatáspolitikai stratégiája, illetve azok elemei részleteiben, végrehajtás szintjón nem ismertek, ezért azt szakmai szinten lehetetlen értékelni. Egy bizonyos, hogy a bejelentett járulékcsökkentés mértéke még nem lépte át az értékelhető, akkár a foglalkoztatás bővítését ösztönző vállalkozói inger küszöböt, továbbá a szuperbruttósítás sem a foglalkoztatásfejlesztés ösztönzésére került kialakításra, ennek ellenére korai lenne ezeket az intézkedéseket már most értékelni.

A szakpolitikus által "látottak" minősítése kizárólag politikai és nem szakpolitikai nyilatkozatnak tekinthető jelenleg, de nem kizárt, hogy jóslása alapján a foglalkoztatáspolitikai intézkedések tartalma bizonyos pontokon - amennyiben a teljes koncepcié ismeretre kerül - valóban nem éri el a kívánt fejlődési pályára állást.

Negatív eredmény:

Sajnos a politikusnak abban tényleges igazságot kell adni, hogy a mai napig semmilyen tényleges forráshoz nem jutottak hozzá a pályázati nyertesek - munkahelymegőrzés-.

Pozitív eredmény:

Nem szabad elfelejteni, hogy 2009. április 5-től már egy új és könnyebben hozzáférhető, pályakezdőkre és munkahelymeőrzésre irányuló támogatási lehetőség is megjelent.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)