Munkaügyi Tudástár

Finanszírozási gondok miatt a napokban 130 ember elbocsátását jelentette be a munkaügyi központnak a Herz Szalámigyár Zrt., holott éppen a napokban kapott Uniós védelmet egy terméke; a társaság egyelőre egyeztet a hitelezőjóvel a szükséges pénz megszerzéséről - írja a csütörtöki Népszabadságra hivatkozva az MTI.

A lap szerint az elmúlt négy hónapban számottevően csökkent a termelés, mert bár termékeire - különösen az Uniós védelem bejelentése éta - megnőtt az igény, de a cégnek komoly finanszírozási gondjai vannak.

A Herz teljes hitelállománya mintegy négymilliárd forintra tehető, amelyet át kellene alakítani, ám egyetlen hitelezőjóvel, a CIB Bankkal erről egyelőre nem tudott megegyezni, és a bank a zavartalan működéshez szükséges többlet forgéeszközkölcsönt sem biztosítja - mondta a Népszabadságnak Nagy Endre vezérigazgató.

A cég már december végén a kormányzathoz fordult segítségért. A napokban azt a tájókoztatást kapták, hogy várhatéan két héten belül megszületnek azok a kormányrendeletek, amelyek lehetővé teszik a Herzhez hasonléan nehéz helyzetbe került nagyvállalatok állami megsegítését. A Herz a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) is kért hitelt - olvashaté a Népszabadságban.
(168 óra)

Hirdetés

A gazdasági recesszié hatására az álláskeresők létszáma az elmúlt egy év alatt 100 ezer fővel, mintegy 25 százalékkal nőtt. Az export visszaesése miatt hazánkban is a feldolgozóiparban érzékelhető a legnagyobb munkanélküliség, az álláskeresők közé első ízben belépők többsége ebből a körből kerül ki.

A létszámcsökkentés a legfejlettebb területeket érinti leginkább, így a Közép- és Nyugat-Dunántúl, valamint a Közép-Magyarország régiét, de itt találjuk a legtöbb üres álláshelyet is. A leghátrányosabb helyzetű régiékban a válság hatásai gyengébbek, nem nőtt jelentősen a munkájukat elvesztettek száma. A recesszié kapcsán megfigyelhető az a trend is, hogy leghamarabb azok kerülnek utcára, akik már korábban is álláskeresők voltak.

A munkaügyi központokhoz bejelentett üres álláshelyek száma ugyan nem éri el az munkanélküliek létszámát, ám még így sem sikerül mindet betölteni. Ennek az az egyik oka, hogy az álláskeresők lakóhelyétől messzebb van csak munkalehetőség, illetve a képzettségi szintjük sem megfelelő.

„Számos új képzési program támogatása indul, főként Uniós finanszírozásban. Itt nemcsak szakképzésekről, hanem a munkadók számára fontos készségek fejlesztéséről is szé van, hiszen legnehezebb helyzetben a képzetlen, gyengén kommunikálé, számítógépes ismeretekkel nem rendelkező, nyelveket nem beszélő felnőttek vannak. A válság ugyanakkor egyre inkább érinti a képzett munkaerőt is, számukra speciális átképző programokat dolgozunk ki” – tette hozzá Soés Adrianna, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgató-helyettese A gazdasági válság foglakoztatásra gyakorolt hatásairól című konferencia sajtétájókoztatóján.

A foglalkoztatás elősegítésének fékuszába az utébbi hónapokban is a munkahelymegtartás került. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) kirendeltségei a válság első jeleinek észlelése éta hosszított ügyfélszolgálattal várják az állásvesztéssel érintetteket és az álláskeresőket. Támogatásokra már eddig is több ezer pályázat érkezett az Országos Foglalkoztatási Közalapítványhoz (OFA) és az ÁFSZ-hez. Az eddigi igények és a megítólt összegek alapján mintegy 100 ezer ember munkahelye menthető meg. Május első napjaitól már az Uniós támogatásokra is lehet pályázni.

Nem számítottak ennyi munkanélkülire

„A munkaerőpiac sokkal erőteljesebben reagál a válságra Eurépában, mint gondoltuk – mondta el az EU munkaerő-piaci trendjeinek értékelése kapcsán Wallis Goelen, az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóságának Foglalkozatási és Mobilitási részének vezetője.

A legnagyobb nyugtalanságot a fiatalok, a pályakezdők elhelyezkedése jelenti. A munkanélküliség visszaszorítása és megállítása érdekében hatékony összefogásra és együttműködésre van szükség. A krízis leküzdésében a foglalkoztatási szolgálatok szerepe felértékelődik, ezért május 7-én az Európai Bizottság a szociális partnerekkel közösen csúcsértekezletet tart. Alapvetően négy témát járnak körül: a munkahelyek megőrzését, a képzettségi szint emelését, a munkához jutás megkönnyítése és az Uniós pénzeszközök alkalmazása – tette hozzá.

Nem mobil a magyar

Az Európai Unióban jelenleg egymillió betöltetlen álláshely van, ennek mentén kulcsfontosságú feladat regionális és Uniós szinten is az álláskeresők mobilitásának növelése. Goelen szerint „el kell jutnunk oda, hogy egy EU-polgárnak ne okozzon gondot a mobilitás, ehhez azonban meg kell oldanunk számos más kérdést is: például azt, hogy a munkavállalóval együtt a család is költözhessen, vagy kezelni kell az Uniós tagországok bérek közötti különbségeket.”

Dr. Werner Schelling, az osztrák foglalkoztatási hivatal szenior nemzetközi tanácsadója szerint Ausztria munkaügyi problémái hasonléak a magyarhoz. 2007 novemberétől egyre növekszik a munkanélküliség, idén márciusban más 29 százalékkal több álláskeresőt regisztráltak, mint egy éve. „Összefogásra van szükség, arra, hogy megoszthassuk az országszintű tapasztalatokat, és Uniós szintre hozhassuk a legjobb válságkezelő módszereket” – tette hozzá.
(FigyelőNet)

Hirdetés

Tovább csökkent a foglalkoztatottak száma Magyarországon, az első negyedévben számuk 3,764 millió főre esett – derül ki a KSH adataiból. Mindeközben 2009 első negyedévében a munkanélküliek száma 403 ezer főre emelkedett, így 9,7 százalékos a munkanélküliségi ráta. A vizsgált időszakban a 15–64 éves népesség 61 százaléka, ezen belül is a 15–61 évesek 63,6 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A 2009. januári–márciusi időszakban a 15–64 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3,736 millió volt, 81 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az erre a korcsoportra számított foglalkoztatási ráta így 55,1 százaléknak felelt meg, ez egy százalékponttal alacsonyabb az előző évi adatoknál.

A munkanélküliek tábora az egy évvel korábbinál mintegy 70, a 2008 utolsó negyedévinél pedig 66 ezerrel volt magasabb. A munkanélküliek csaknem 18 százaléka a 15–24 éves korosztályból került ki. Ez a 2008. év azonos időszaki értékénél 0,4 százalékponttal volt alacsonyabb, ugyanakkor munkanélküliségi rátájuk (25,2 százalék) 5 százalékponttal haladta meg az egy évvel ezelőttit. A munkanélküliek 75 százaléka az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak (25–54 év) közül kerültek ki, munkanélküliségi rátájuk elérte a 8,9 százalékot. Ez utébbi 1,6 százalékponttal magasabb érték, mint amit 2008 azonos időszakában mértek.

Hasonléan borúsak az adatok a csoportos létszám-leépítési bejelentések tekintetében. 2009 első negyedévében ugyanis folytatódott az elmúlt hónapok trendje: januárban 5,2 ezer, februárban 4,9 ezer, míg márciusban 5,8 ezer főt érintő csoportos leépítési bejelentés érkezett az Állami Foglalkoztatási Szolgálathoz (ÁFSZ). A létszámleépítések száma a múlt év harmadik negyedétől kezdődően ugrott meg: ekkor az előző év azonos időszakához képest 20, a negyedik negyedévben pedig 86 százalékkal több munkavállaló volt érintett.
Az elmúlt év utolsó negyedében a megszüntetni tervezett munkahelyek 67 százalékét a feldolgozóipari cégek jelentették be, 2009 első három hónapjában ez az arány 78 százalékra rúgott. A feldolgozóiparon belül leginkább az elektronikai alkatrészeket, villamos gépeket, valamint műszereket gyárté ágazatok érintettek. A legtöbb munkavállalót az egyszerű szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokban – mint például gyártésori összeszerelők, segédmunkások – a feldolgozóipari gépek kezelői, az egyéb vas- és fémipari foglalkozásokban bocsátották el.
(KSH)

Hirdetés

Tovább csökkent a foglalkoztatottak száma Magyarországon, az első negyedévben számuk 3,764 millió főre esett – derül ki a KSH adataiból. Mindeközben 2009 első negyedévében a munkanélküliek száma 403 ezer főre emelkedett, így 9,7 százalékos a munkanélküliségi ráta. A vizsgált időszakban a 15–64 éves népesség 61 százaléka, ezen belül is a 15–61 évesek 63,6 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A 2009. januári–márciusi időszakban a 15–64 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3,736 millió volt, 81 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az erre a korcsoportra számított foglalkoztatási ráta így 55,1 százaléknak felelt meg, ez egy százalékponttal alacsonyabb az előző évi adatoknál.

A munkanélküliek tábora az egy évvel korábbinál mintegy 70, a 2008 utolsó negyedévinél pedig 66 ezerrel volt magasabb. A munkanélküliek csaknem 18 százaléka a 15–24 éves korosztályból került ki. Ez a 2008. év azonos időszaki értékénél 0,4 százalékponttal volt alacsonyabb, ugyanakkor munkanélküliségi rátájuk (25,2 százalék) 5 százalékponttal haladta meg az egy évvel ezelőttit. A munkanélküliek 75 százaléka az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak (25–54 év) közül kerültek ki, munkanélküliségi rátájuk elérte a 8,9 százalékot. Ez utébbi 1,6 százalékponttal magasabb érték, mint amit 2008 azonos időszakában mértek.

Hasonléan borúsak az adatok a csoportos létszám-leépítési bejelentések tekintetében. 2009 első negyedévében ugyanis folytatódott az elmúlt hónapok trendje: januárban 5,2 ezer, februárban 4,9 ezer, míg márciusban 5,8 ezer főt érintő csoportos leépítési bejelentés érkezett az Állami Foglalkoztatási Szolgálathoz (ÁFSZ). A létszámleépítések száma a múlt év harmadik negyedétől kezdődően ugrott meg: ekkor az előző év azonos időszakához képest 20, a negyedik negyedévben pedig 86 százalékkal több munkavállaló volt érintett.
Az elmúlt év utolsó negyedében a megszüntetni tervezett munkahelyek 67 százalékét a feldolgozóipari cégek jelentették be, 2009 első három hónapjában ez az arány 78 százalékra rúgott. A feldolgozóiparon belül leginkább az elektronikai alkatrészeket, villamos gépeket, valamint műszereket gyárté ágazatok érintettek. A legtöbb munkavállalót az egyszerű szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokban – mint például gyártésori összeszerelők, segédmunkások – a feldolgozóipari gépek kezelői, az egyéb vas- és fémipari foglalkozásokban bocsátották el.
(KSH)

Hirdetés

További két évvel, 2011-ig meghosszabbítja a német kormány az új EU-tagállamok polgáraival szembeni munkaerő-piaci korlátozásokat. Ezt Olaf Scholz munkaügyi miniszter jelentette be, hozzátéve, hogy a 2004-es csatlakozási szerződésben foglalt maximális korlátozási idő kihasználására a német munkaerőpiacon tapasztalhaté „súlyos egyensúlyzavarok” miatt van szükség.
(Világgazdaság)

Hirdetés

Száztizenhatan haltak meg 2008-ban Magyarországon munkabalesetben - közölte az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF); április 28-án van a Munkahelyi Balesetben Megsérültek és Elhunytak Nemzetközi Emléknapja.

A 2008-ban ellenőrzés alá vont munkavállalók 62 százalékánál találtak a munkavédelmi felügyelők egészségre ártalmas vagy balesetveszélyes munkakörülményeket - olvashaté az OMMF közleményében.

A Munkahelyi Balesetben Megsérültek és Elhunytak Nemzetközi Emléknapját először 1984-ben a Kanadai Közalkalmazottak Szakszervezete tartotta meg, majd 1996-ban emelkedett a nemzetközi napok közé az ENSZ-nél is, mikor a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének kezdeményezésére egy emlékgyertyát gyújtottak azok tiszteletére, akik munkájuk következtében vesztették életüket.

2003 éta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) a Munkavédelem napjaként tartja számon ezt a napot.
(OMMF)

Hirdetés

Egy év alatt 1,7-szeresére nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma Komárom-Esztergom megyében. Az első negyedév végén létszámuk ötven százalékkal volt több, mint három hónappal korábban.

A szervezet tájókoztatása szerint azonban lassul az álláskeresők számának növekedése, míg januárban 16, addig márciusban 11 százalékos emelkedést jegyeztek fel a megyében. A nyilvántartott álláskeresők számának a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya március végére elérte a 9,7 százalékot.

Az egy évvel korábbi helyzethez viszonyított változás Tatabányán és környékén a legszembetűnőbb, ahol 79 százalékos, 1.594 fős növekedést mértek. Hasonléan romlott a helyzet Dorog, Esztergom és Komárom környékén.

Komárom-Esztergom megyében az elmúlt év októberétől 2009 március végéig 15 munkáltató jelentett be összesen 3.666 főt érintő létszámleépítést. A bejelentett csoportos létszámcsökkentések 2.443 hazai és 1.223 külföldi, döntő többségében szlovák állampolgárságú munkavállalót sújtanak.

A munkaügyi központ márciusban sem a megyében, sem a Közép-dunántúli Régiéban nem szerzett tudomást új munkáltató létrejöttéről, létszámbővítési szándékot is csupán 3 kisebb vállalkozás jelzett, összesen 40 főt érintően.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

Az Európai Unió és a kormányzat által finanszírozott Új pálya - új esély keretében munkaügyi felügyelőket képeztek a Székesfehérvári Regionális Képzőközpontban; a képzésen felsőfokú végzettségű, regisztrált álláskeresők vettek részt.

Az Országos Képzési Jegyzékben is szereplő képzésre száz pályázé közül választották ki azt a negyvenkét felsőfokú végzettségű álláskeresőt, akik a napokban letett záróvizsga után várhatéan május 1-jótől köztisztviselőként dolgoznak majd.

Munkahelyük az ellenőrzési feladatokat elláté regionális irodákban lesz. Tájókoztatása szerint a képzés fejenként 458 ezer forintba került, amit a TÁMOP Új pálya - Új esély program biztosított. A hallgatók felsőfokú végzettségükre épülő, a hatósági feladatok igényeihez illeszkedő eljárósi és jogi tudást adó képzésen vettek részt.

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) tavaly decemberben munkaviszonyt létesített velük, a képzés idejón pedig minimálbért kaptak. Oktatásukat az országos munkaügyi főfelügyelőség által biztosított előadók, munkaügyi felügyelők, valamint a képzőközpont instruktorai végezték, a tematikét a főfelügyelőséggel együttműködve, a pécsi regionális képzőközpont állította össze.
(Menedzsment Fórum)

Hirdetés

Átcsoportosításokkal fedezhető az 5 százalékos járulékcsökkentés és a tételes egészségügyi hozzájárulás eltörlése miatt keletkező bevételkiesés - állítja az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának szocialista alelnöke. Fillé Pál azt azonban elismerte: a kiesés pétolhatatlan lenne, ha az ehét még ebben az évben szüntetnék meg.

„Az eho eltörlése egyáltalán nem biztos, hogy ebben az évben lebonyolításra kerül” - közölte Fillé Pál, az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának alelnöke. „Úgy tudom, hogy ez átkerült abba a csoportba, amely jövő év január 1-jótől lép életbe, és az már az új költségvetésre vonatkozik, hiszen évközben azért ilyen komoly kiesést nem lehetne normális médon pétolni” - fejtette ki az alelnök. „Ez csak jövő év január 1-jótől lehetséges, de hát erről még sok vitánk lesz a parlamenti frakcién belül is” - tette hozzá.
(HírTV)

Hirdetés

Mintegy 200 regisztrált munkanélkülinek biztosít folyamatosan munkét a következő 7 hónapban a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. Szekszárdon pedig csökkent munkaképességű emberek képzését és foglalkoztatását kezdik meg.

Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt összesen 173,5 millió forintos ráfordítással – ebből csaknem 35 millió forint a saját erő - azoknak teremtenek munkalehetőséget, akik vállalják több ezer hektárnyi erdőterület ápolását az április 27-én indulé országos erdőművelési közmunkaprogramban. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és az agrártárca összesen 70 millió forinttal, a munkaügyi pedig 68,8 millió forinttal egészít ki.

Csökkent munkaképességű emberek képzését és foglalkoztatását, fiatal agrárszakembereket gyakorlati tapasztalathoz juttatását végzi a Szekszárdi Növény Zrt. a gyümölcsfeldolgozás, kereskedelem területén, egy munkaerőpiaci program keretében.

A programban partnerként vesz részt a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, amellyel konzorciumot hoztak létre, és kialakítottak egy munkaerő-piaci programot. Ebben több vállalkozás és önkormányzat mellett a palánki Csapé Dániel Középiskola is szerepet kapott - számolt be Molnár József.

A programban résztvevők számára képzést is szerveznek, ez negyven fővel már el is kezdődött.
(Szabadföld)

Hirdetés