Munkaügyi Tudástár

Áprilisban 55 400 álláshelyet jelentettek be a munkaügyi központoknál, másfélszer annyit, mint márciusban. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szerint az emelkedés annak köszönhető, hogy megugrott a közmunkák száma: 33 ezer - az összes lehetőség kétharmada - ilyen „állás” volt.

Áprilisban összesen 83 700 állást kínáltak a munkaügyi központok, a hónap végéig azonban 46 900-ra nem találták meg a megfelelő embert.

A közcélú munkák száma egy hónap alatt a kétszeresére nőtt. Felfutott az „Út a munkához” program, április végéig csaknem háromezer települési önkormányzat közfoglalkoztatási tervét dolgozták fel a munkaügyi központok, így egyre több dolgozót alkalmazhatnak. Az eddigi tervek alapján összesen 153 ezer embernek adhatnak ilyen munkét a települések 2009-ben. Főként segédmunkásokat és takarítékat foglalkoztatnának.

A közfoglalkoztatás munkaviszonynak számít

A települési önkormányzat az aktív korú állástalan – rendszeres szociális segélyt kérelmező – személyek részére szervez munkét, amelynek az időtartama legalább 30 nap. A közmunkát is a munka törvénykönyve szabályozza.

A közmunkást mindig ésszerű határidőn belül kell a munkára felszélítani, hogy a kötelezettségének eleget tehessen. Az önkormányzat nem csinálhatja meg például azt, hogy a dolgozót a munka kezdésének a napján azzal rendeli be, hogy ha nem jelenik meg, akkor nem tekinti tovább együttműködőnek.

Az önkormányzatnak biztosítania kell a megfelelő munkaruhát, védőitalt, munkaeszközt. A közcélú, illetve közhasznú munka szervezése közben nem lehet megsérteni a munkára kötelezett személyiségi jogait, emberi méltéságát. A havi jövedelemnek pedig el kell érnie a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét, és részmunkaidős foglalkoztatásnál az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

Árvízvédelem és egészségügy

Természetesen katasztréfahelyzetben, rendkívüli időjárós esetén vagy egyéb halaszthatatlan ok miatt azonnal is be lehet rendelni a közmunkásokat. A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatéság például több mint kétszáz közmunkást foglalkoztat november elejóig. Közülük 32-en árvízvédelmi képzésben is részt vesznek, árvízvédelmi munkára készíti fel őket a Nyíregyházi Regionális Képző Központ. A folyék hullámterében lévő erdők ápolási munkáit végzik el, nyesik a fákat, irtják a víz szabad folyását akadályozé aljnövényzetet, illetve erdőt telepítenek az ártérre.

Közmunkásokat foglalkoztatnak például már a kérházak is, így ápolási asszisztensi, kérházi kisegítői és adminisztratív területre „rendelt” közmunkásokat: a munkanélküliek decemberig végeznek egészségügyi munkét. Az intézmények képzést biztosítanak, és mint arról már korábban írtunk: Bálint Attila, a szociális tárca szakmai tanácsadója szerint van remény arra, hogy véglegesítsék azokat, akik alkalmasak az egészségügyi pályára.

A közhasznú munka során a munkanélküliek a lakosságot vagy a települést érintő közfeladatot vagy közhasznú tevékenységet látnak el. Csak olyan munkét kaphat a dolgozó, amely megfelel a képzettségi szintjónek. Az időtartama általában fél vagy egy év.

A közcélú munka pedig olyan állami vagy helyi önkormányzati feladat ellátása, amelynek teljesítéséről az adott település gondoskodik. Az időtartama rövidebb, mint az előzőé, de minimum harminc nap. Az ilyen munkét csak akkor köteles elfogadni valaki, ha megfelel a szakképzettségének, iskolai végzettségének. Ilyen lehet akár egy kérházi kisegítői állás, de akár a napközis tanárt is alkalmazhatják így, és a képzetlenek fakivágást, szemétszedést végezhetnek.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

Hirdetés

Olyan munkaügyi szabályozást fogadott el a parlament május 18-án, amely a kisebb munkaügyi vétségek esetén feloldja a korábbi korlátokat.

Ezek szerint azok a munkáltatók, akik nem követtek el jelentősebb munkaügyi vétséget, tehát nem foglalkoztattak például feketemunkásokat, vagy nem szegték meg jelentősen a jogszabályokat, továbbra is lehetőséget kaphatnak arra, hogy pályázhassanak a munkahelymegtartásra vagy a munkahelyek teremtésére kiírt tendereken. A képviselő hangsúlyozta, hogy a mostani válság idejón ez nagyon fontos dolog, és ezzel is segíteni akarják a munkahelyek megtartását.

Halmai Gáborné nagyon fontosnak nevezte a munkaidőkeret rugalmas kezelését, mivel több vállalkozás is arra kényszerült, illetve kényszerülhet, hogy bevezesse a négynapos munkahetet. A javaslat célja elsősorban az, hogy a munkahelyek megmaradjanak, ami maguknak a vállalkozóknak is érdekük.

Nagyon fontos - mondta a politikus - hogy a különböző közbeszerzési tendereken a magyar vállalkozások külföldi partnereikkel azonos esélyekkel indulhassanak, amit ez a törvény megteremt.

Halmai Gáborné arról is beszélt, hogy a civil szervezetek számára ez a jogi szabályozás lehetővé teszi azt is, hogy ne zárják ki őket a pályázatból, ha köztartozásuk van, hanem a pályázati időszak utolsó elszámolási etapjában rendezzék tartozásukat. A képviselő elmondta, hogy az új szabályozás 35-45 ezer vállalkozást érint, valamint 300-400 civil szervezetet. Az általuk alkalmazott munkaerő megtarthatja munkahelyét - ez a rendelkezések legfőbb célkitűzése.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

A családi pótlék összege idén és jövőre nem emelkedik - közölte Herczog Lászlé szociális és munkaügyi miniszter a kormányszóvivői tájókoztatón kedden.

A tárcavezető elmondta: a hétfőn elfogadott törvénymódosítás értelmében elmarad a családi pótlék szeptemberi korrekciéja és 2010-es emelése.

Herczog Lászlé kiemelte, hogy a családtámogatási rendszer átalakításának célja a foglalkoztatás növelése, nem a költségvetési megtakarítás. A gyes átalakításának valédi hatása 2013-14-ben jelentkezik először, és 15 milliárd forintos megtakarítást jelent; a családi pótlék rendszerének átalakítása pedig egy év alatt 8 milliárd forint költségvetési megtakarítást eredményez.

A magyar családtámogatási rendszer ideje, összege - a kereset százalékában - Európai és világviszonylatban is magas - szögezte le a miniszter. Mint mondta, a kormány által szorgalmazott átalakítások célja a foglalkoztatás növelése, a gyermeket vállalé nők munka világába valé visszatérésének segítése, illetve az ezeket segítő gyermekintézmények bővítése.

A parlament által hétfőn elfogatott törvény a gyermekgondozási támogatásokat alakítja át - szögezte le a miniszter.

E szerint az egyik változás, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre (tgyás) és a gyermekgondozási díjra (gyed) akkor lesz jogosult valaki, ha a jelenlegi 180 napos előzetes biztosítási idő helyett legalább 365 napos biztosítással rendelkezik majd - mondta Herczog Lászlé. Hozzátette: ha valaki elérte a 365 napot, akkor 24 hétig jár neki a tgyás, illetve a biztosítási idővel megegyező időtartamra a gyed, amely maximum a gyermek 2 éves koráig folyósíthaté.

A változások szerint a gyermek 2 éves koráig részesülhet gyermekgondozási segélyben (gyes) az édesanya, azaz a jövőben nem a harmadik, hanem a második életév végéig jár a gyes - emelte ki a tárcavezető.

Hozzátette: az ikergyermekeket, és a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermeket nevelőket nem érintik a változások. A három vagy több gyermeket nevelők esetében a jövőben a gyermeknevelési támogatás (gyet) már a legkisebb gyermek kétéves korától igényelhető.

Herczog Lászlé kiemelte, hogy a gyednek sem a mértéke - amely az átlagkereset 70 százaléka, maximum a minimálbér száznegyven százaléka, 2009-ben 100.100 forint -, sem annak az időtartama nem változott, időtartam csak a gyesnél csökkent.

Azoknak, akik a közép-, vagy felsőfokú tanulmányaik alatt vállalnak gyermeket, egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányi idejükből 180 nap számít be az előzetes biztosítási időbe, ám mivel 365 napra van szükség az ellátáshoz, még 185 nap biztosítási jogviszonyra van szükségük ahhoz, hogy járjon nekik a tgyás, illetve a gyed - derült ki a miniszter szavaiból.

A támogatások átalakítása a már megállapított ellátásokat nem érinti: az új szabályokat először a 2010. április 30. után született gyermekre kell alkalmazni - szögezte le a miniszter. Kiemelte: először 2012. április 30. után fordulhat elő, hogy a mai szabályok szerint már nem igényelhető a gyes.

A családi pótlék átalakításáról szélva a miniszter elmondta: a jövőben a jegyző dönthet arról, hogy a védelembe vett gyermek esetében a családi pótlék egy részét, legfeljebb 50 százalékét természetbeni juttatássá alakítják.

2010. augusztus 31-e után 23-ról 20 évre csökken a családi pótlék jogosultsági korhatára: a közoktatási intézményekben tanulók esetében, de a sajátos nevelési igényű gyermek esetében megmarad a 23 év - közölte Herczog Lászlé.

A foglalkoztatást javíté intézkedések kapcsán a miniszter emlékeztetett, hogy a már elfogadott adócsomag szerint a Start Plusz Programban részt vevők esetében a munkáltatók az első évben a 27 helyett nem 15, hanem 10 százalékos, a második évben pedig a 25 helyett 20 százalékos járulékot fizetnek július 1-től, ha munkába visszatérő gyermekes anyákat, illetve hátrányos helyzetű munkavállalókat foglalkoztatnak.

A gyermekintézmények bővítéséről szélva Herczog Lászlé kiemelte: a kormány azt tervezi, hogy különböző támogatásokat nyújt új bölcsődék létrehozásához. Hozzátette: mivel a gyermekgondozási támogatások jövő év április 30-a után változnak, van még idő új intézmények, bölcsődék létrehozására.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a kormány tervei szerint 2009 végére 1.700 új bölcsődei férőhely jön létre, ma 25 ezer 667 férőhely van, és 130 százalékos a kihasználtság. A fejlesztésekre 5,5 milliárd forint Uniós forrás áll rendelkezésre.
(Stop)

Hirdetés

Május közepéig mindösszesen 92 millió forintot fizettek ki munkahelymegőrzésre Magyarországon - közölte Czomba Sándor, a Fidesz országgyűlési képviselője hétfői interpelláciéjában az Országgyűlésben. Czomba Sándor szerint utoljára 1994-ben volt ilyen rossz a munkaerőpiac, mint most; a magyar gazdaság gyakorlatilag áll.

Mint mondta, január végéig semmit sem tettek a munkahelyek megőrzéséért. Ekkor kiírtak az Országos Foglalkoztatási Közalapítványnál (OFA) egy hatmilliárdos pályázatot, amelyre egy hónap alatt 20 milliárdnyi igény érkezett, ám 1.323 beérkezett kérelemből csak 450-et tartottak támogathaténak - jegyezte meg. Vajon ennyi rossz pályázat volt vagy a pénzhiány miatt nem jutott forráshoz mintegy 900 vállalkozás? - tette fel a kérdést Czomba Sándor, aki arról érdeklődött, meddig kell várni a kormányzati segítségre a bajba jutott vállalkozásoknak, és van-e elegendő forrás munkahelymegőrzésre.

Válaszában Herczog Lászlé szociális és munkaügyi miniszter elmondta: az említett OFA-pályázatra több mint 1.200 igény érkezett, a nyertes pályázatok száma meghaladja a 450-et, a támogatással megőrzött munkahelyek száma pedig több mint 31 ezer. A tárcavezető ezen felül több más pályázati lehetőségről is szélt.

Rámutatott azonban, hogy a benyújtott pályázatok között sok a formailag nem megfelelő, és sokszor a kért támogatás szükségességét sem tudták alátámasztani a pályázék. Czomba Sándor nem fogadta el a miniszteri választ, a Ház azonban 180 igen és 172 nem mellett elfogadta azt.
(Privátbankár)

Hirdetés

Akciétervet kell kidolgozniuk 2010. január 1-jótől az 50 főt meghaladó francia cégeknek a szenior, azaz az 50 év feletti munkavállalók foglalkoztatására. Ha ezt elmulasztják, úgy egy frissen megjelent kormányrendelet értelmében pénzbüntetéssel sújthaték, amely elérheti az éves bértömegük egy százalékét. Az érintett vállalkozói kör hevesen tiltakozik a jogszabály ellen, a kormány azonban mindenáron növelni akarja a gazdasági válság által különösen sújtott 50 év felettiek foglalkoztatottságát, amely jelenleg mindössze 38 százalékos, több mint hat százalékkal alacsonyabb az Európai Uniós átlagnál.

Az állam kétféle dokumentumot vár a cégektől. Az egyikben arra kell válaszolniuk, hogy milyen intézkedéseket helyeznek kilátásba a már meglévő, 55 évnél idősebb aktív dolgozóik megtartására, munkakörülményeik javítására, illetve nyugdíjba vonulásuk előkészítésére, a másikban pedig arról kell nyilatkozniuk, hogy a vállalat a jövőben milyen arányban fog 50 évesnél idősebb munkavállalót alkalmazni.

Az érintett cégek vezetői a rendelet kiadását a politika "demagég erőmutatványának" tartják, a Kis- és Közepes Vállalatok Szövetségének főtitkára pedig az InfoRádiénak azt mondta: "elfogadhatatlan, hogy a kormány - szankciékkal fenyegetőzve - a vállalkozókra hárít egy olyan problémát, amely az egész társadalmat érinti.

Jean-Eudes du Mesnil hangsúlyozta: az 50 év felettiek fokozédé munkanélküliségét nem lehet diktátumokkal megoldani, és ahhoz egyedül a munkadói oldal erőfeszítése nem elegendő. A főtitkár hozzátette: eddig ezt a jelenséget részben az előnyugdíjazási rendszerrel kezelték, mellyel a szakszervezetek, a kormány és maguk az érintett munkavállalók is egyetértettek. A múlt héten megjelent kormányrendelet azonban minden előzetes tárgyalás nélkül, "brutális" médon akar ennek véget vetni.

Bár a rendelet egyelőre mindössze két új adminisztratív terhet ré a cégekre - a büntetést ugyanis kizárólag az említett dokumentumok elkészítésének elmulasztása, nem pedig az azokban foglaltak nem teljesítése esetén szabják ki rájuk -, Jean-Eudes du Mesnil úgy véli: az eddigi gyakorlatot ismerve, csupán idő kérdése, hogy a kormány mikor állít fel konkrét korosztály-kvétákat a munkáltatók számára. Ami szerinte a gazdasági válságban újabb csapást jelent majd az érintett cégek tevékenységére.

E munkadói véleménnyel kivételes médon a szakszervezetek is egyetértenek, mondván, a kormány két egymásnak ellentmondé dolgot kér a cégektől: egyrészt, hogy a gazdasági válság alatt igyekezzenek minél kevesebb embert elbocsátani, másrészt, hogy - miközben országszerte zajlanak a leépítésekről, átszervezésekről szóló tárgyalások - kötelező médon alkalmazzanak szeniorokat. Az egyik érdekvédelmi szervezet vezetője szerint "ez a jelenlegi helyzetben felér egy provokáciéval".
(Info Rádió)

Hirdetés

A 2010-es adómódosításokról szóló kormányzati tervek szerint 32 százalékos adó fogja terhelni a jövő évtől a legnépszerűbb cafeteria-elemeket. Ezek közé tartozik egyebek között az üdülési csekk, a helyi utazási bérlet, a meleg étkezési utalvány, az iskolakezdési támogatás, valamint a képzések.

A jogszabály-módosítási javaslatokból kitűnik: az előbb említett juttatások még szerencsésnek számítanak a többi béren kívüli juttatással szemben, azokra ugyanis nemcsak 54 százalékos adót, hanem 27 százalékos járulék-terhet is kivet a kabinet. E járandóságok tehát praktikusan külön adózé jövedelemmé minősülnek át.

A dokumentumok szerint maga a kormány is arra számít, hogy e körben jelentősen le fog csökkeni a juttatások összértéke. Számításuk szerint az 54 százalékos adóval és 27 százalékos járulékkal "sújtandé" juttatások éves értéke 363,2 milliárd forint, ez azonban 2010-től 110 milliárd forint körüli összegre esik vissza, mivel a felmérések szerint a munkáltatók kevesebb, mint harmada tart ki a jövőben is e béren kívüli juttatások mellett.

Mivel a járulék az adóval növelt összegre vonatkozik, a kabinet összesen 52,1 milliárd forintnyi bevételre számít csak a magasabb teher alá eső elemek megadóztatásából, így a juttatások "nettó" értéke alig 55 milliárd forintra fog csökkenni. Ennél valamivel jobb arányokat mutat a 32 százalékos adó alá eső tételek köre. Itt a költségvetési bevétel 37,3 százalék lesz, a juttatások összértéke pedig közel 117 milliárd forint - legalábbis a kormányzati számítások szerint.

Összességében tehát a közel 400 milliárd forintnyi béren kívüli juttatás éves "nettó" értéke kevesebb, mint a felére, mintegy 170 milliárd forintra csökken - ha a június közepén esedékes szavazáson a képviselők rábólintanak a módosításokra - olvashaté a Világgazdaság internetes oldalán.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

A gyermekgondozási díj átalakításának lényege, hogy a terhességi gyermekágyi segélyért és a gyedért az eddigi 180 nap helyett 365-öt kell dolgozni a gyermek születése előtt. A gyed időtartama a biztosításban töltött időhöz igazodik, ami azt jelenti, hogy aki 1 év és 198 napot volt munkaviszonyban, ugyanannyit vehet igénybe, mint most, vagyis gyermeke kétéves koráig jogosult az ellátásra. Aki kevesebb ideig dolgozott, annak részarányosan csökken a jogosultsági ideje, a fennmaradó hónapokra pedig a keresetének 70 százalékával megegyező, de legfeljebb 110 ezer forintos gondozási díj helyett a gyermek kétéves koráig a mindenkori minimálnyugdíjjal egyező összegű gyest kapja.

Bár a módosítás célja az, hogy a biztosításban töltött idő, és a járulékfizetésért cserébe megszerzett ellátás között szorosabb legyen a kapcsolat, a változás nem sok szülőt érint. Jelenleg a gyedet igénybe vevő anyák mindössze 4,7 százalékának rövidebb a biztosítási ideje 365 napnál, vagyis az átalakítást a családok túlnyomé többsége nem érzi meg. A módosítás érinti a közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben tanulókat is: a jövőben az egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejót nem lehet teljes egészében beszámítani a terhességi gyermekágyi segélyhez, illetve a gyedhez szükséges előzetes biztosítási időbe, csak 180 napot számolhatnak el az érintettek. A hosszabb biztosítási idő megszerzésére, az új feltételekhez valé alkalmazkodásra lesz felkészülési idő: a törvény csak azokra a gyermekekre vonatkozik, akik a kihirdetése után fogantak meg, vagyis szüleik már ismerhették az új rendelkezéseket. Az új szabályok tehát a 2010. április 30. után születőkre érvényesek.

A gyes módosítása érzékenyebb terület: a segély – az ikrek, valamint a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekek kivételével – három évről kettőre csökken, és ez az intézkedés mintegy 70 ezer szülőt érint. Ezzel párhuzamosan érvénybe lép egy kedvező jogszabály is: a három vagy több gyermeket nevelő szülők által igényelhető gyermeknevelési támogatás szélesedik, a legkisebb gyermek 2. életévének betöltésétől igényelhetik a szülők, szemben a jelenlegi 3 éves korhatárral. A felkészülési idő ebben az esetben is 300 nap, ami azt jelenti, hogy a 3. évre járó gyes megvonása a 2010. április 30. után születőkre vonatkozik, vagyis azokra a gyerekekre, akik a 2. életévüket 2012. április 30. után töltik be.

A módosítások összhangban vannak a költségvetési kiadások csökkentésével, de az sem elhanyagolhaté szempont, hogy egyre több nő kerüljön vissza a munkaerőpiacra. Számítások szerint ugyanis a GDP-hez viszonyítva a pénzbeli ellátások aránya magasabb az Uniós átlagnál, a női foglalkoztatásban viszont jelentős a hazai lemaradás. A Központi Statisztikai Hivatal 2008-as adatai alapján a nők hazai foglalkoztatási rátája 50,6 százalék, ami több mint 6 százalékkal alacsonyabb az Európai Unió átlagánál. A női foglalkoztatottság növelése érdekében számolnák föl a munka és a családi élet összeegyeztetését gátlé tényezőket. Ha az anyák nagyobb arányban dolgoznának, a családok jövedelmi helyzete is javulhatna.

Terv és pénz van arra, hogy ez a helyzet némiképp enyhüljön, de a valédi áttöréshez még sok évre van szükség. Bár minden 10 ezer főnél nagyobb településen kellene működtetni bölcsődét, több önkormányzat anyagi okokból képtelen rá. A kormány elképzelése, hogy a jövőben Uniós támogatással segíti a férőhelyek számának bővítését. Ahol még ez is kevés, ott az évodák indíthatnak úgynevezett „mini” csoportokat a bölcsis korú gyerekeknek. A kistelepüléseken pedig arra lesz lehetőség, hogy a 2–6 éves gyerekek járjanak egy csoportba. Egyre több családi napközi indulhat, az az édesanya, aki saját gyermeke mellé még vállalja néhány kicsi napközbeni ellátását, az önkormányzattal szerződést kötve juthat „fizetéshez”. A fejlesztések hatására 15 ezerrel bővülne a férőhelyek száma, így 40 ezer gyerek elhelyezése lenne megoldott. A bölcsődés korúak létszáma jelenleg 300 ezer.

Másképp látja ezt a munkaerő-piaci szakértő. Szedlárné Gáll Ibolya szerint a munkaerőpiac nem képes fogadni az egy évvel korábban visszatérő kismamákat. Az utébbi három évben a gyermekükkel három évig otthon maradókat sem szívesen vették vissza.

Politikai akarat kellett volna ahhoz, hogy elterjedjen a távmunka, és a részmunkaidős foglalkoztatás – mondta. Ez megoldás lenne a kismamák foglalkoztatására. A másik lényeges kérdés a gyermekek elhelyezésének lehetősége, amit a szakember tragikusnak tart.

Hiányos a gyermekintézményi háttér, a magánbölcsődékben anyagi helyzetük alapján szűrik a családokat, az államiak pedig túlzsúfoltak. A gyerekeket már akkor be kell íratni, amikor újszülöttként kihozzák őket a kérházból.

Nem tudunk teljes mértékben egyetérteni a munkaerőpiaci szakértővelel, hiszen a GYES melletti munkavégzés lehetőségével egyre többen élnek vagy alkalmi jellegű munkavállalással, vagy volt munkáltatójához történő idő előtti visszatéréssel.
(Népszava)

Hirdetés

Az államnak kevesebb pénzébe kerülne a munkahelyek megtartása, mint a segélyek folyósítása – mondta Czomba Sándor vasárnap. A fideszes politikus szerint elfogadhatatlan, hogy a kormány a közfoglalkoztatást támogatja a termelő munka helyett.

Egyre megrázébb adatok kerülnek napvilágra és a kormány csak bénultan figyeli az eseményeket: miközben a munkahelymegőrzés fontosságáról beszélnek, tavaly októbertől január végéig semmit nem tett ennek érdekében – fogalmazott Czomba Sándor.

A Fidesz országgyűlési képviselője emlékeztetett rá, hogy az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, valamint az Állami Foglalkoztatási Hivatal 16 milliárd forintos keretére 48 milliárd forint értékben érkeztek pályázatok. Ez összesen több mint 3000 benyújtott pályázatot jelent, amiből eddig mindössze kevesebb mint 800 kapott támogatás. A kifizetett pénz töredéke az igényelt összegnek, a közalapítványnál például csak 92 millió forint.

A képviselő szerint akár politikai döntés is állhat annak hátterében, hogy április végéig összesen 7 szakértő bírálta el a benyújtott pályázatokat. Czomba Sándor szerint azonban az új megoldás sem jobb, hiszen azokat a szakértőket rendelték fel a különböző régiékból a pályázatok elbírálására, akik korábban magukat a pályázatokat írták. Tragédia, hogy rendkívül lassan bírálják el a benyújtott pályázatokat - tette hozzá.

A Fidesz számára elfogadhatatlan, hogy az állam a közfoglalkoztatást támogatja ahelyett, hogy a vállalkozókat látná el forrásokkal annak érdekében, hogy azok valédi termelő munkét végezhessenek.

A Fidesz továbbra sem tartja elfogadhaténak az ingatlanadót. A falusi turizmus elől pedig még az eddig lehetőségeket is elzárja a kormány egyebek mellett az üdülési csekk tervezett megadóztatásával - tette hozzá Czomba Sándor.
(HirTV)

Hirdetés

Tizenkét vállalat nyert támogatást a munkaügyi minisztériumtól, összesen 195 millió forintot. A vállalás szerint az új munkahelyeket magas hozzáadott értékű tevékenységek körében hozzák létre.

Tizenkét vállalkozás összesen 194,659 millió forint támogatást kap a magas hozzáadott értékű tevékenységek munkahelyteremtő beruházásához, döntött a szociális és munkaügyi miniszter pénteken.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) közleményben tájókoztatta az MTI-t, hogy a vállalkozások 250 új munkahely kialakításához, és ezeken a munkahelyeken 17 álláskereső tartós foglalkoztatásához nyertek el vissza nem térítendő támogatást. A nyertesek listája a minisztérium honlapján érhető el.

A pályázat célja olyan új munkahelyek létrehozásának ösztönzése volt, ahol az üzleti tevékenység létrehozását, bővítését célzé beruházás megvalésításával jelentős számú, főképp kvalifikált munkaerő - többek között diplomás fiatal - tartós foglalkoztatására nyílik lehetőség.
(Menedzsment Fórum)

Hirdetés

Nem vezetik be Magyarországon a négynapos munkahetet - jelentette ki Herczog Lászlé szociális és munkaügyi miniszter a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének tegnapi kongreszszusán.

A tárcavezető közölte: a közszféra, a közszolgálat hozzájárul a GDP növekedéséhez. Arról is beszélt, hogy az elbocsátások elsősorban a versenyszférát érintették, nem a közszférát. Michalké Péter, a tömörülés leköszönő elnöke ugyanakkor úgy fogalmazott: a kormányzat megtagadta a közszolgálatban dolgozókat, amikor például az általa kibocsátott Zöld könyvben azt írták: "az elhájasodott közszféra a magyar társadalom legsúlyosabb tehertétele". Talán még a kereset- és a létszámcsökkenés is elviselhető a köztisztviselőknél, közalkalmazottaknál, ha van értelme, azonban a legnagyobb pofont jelenti a közszolgák számára, amikor "a felelős vezetőink, főnökeink tagadnak meg minket" - tette hozzá
(Népszabadság)

Hirdetés