Munkaügyi Tudástár

Az állami támogatások megszerzéséhez eddig a munkadónak a szakszervezettől is igazolást kellett beszerezniük arról, hogy a cég rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkezik. Herczog Lászlé szociális és munkaügyi miniszter rendeletéből már kikerült ez a pont.

Az állami támogatásokhoz megkövetelt rendezett munkaügyi kapcsolatok igazolási eljárósában eddig szerepet kaptak a helyi szakszervezetek is, a június1-től hatályos módosítás viszont megszünteti szerepüket - egyebek mellett ezt tartalmazza a szociális és munkaügyi miniszter rendelete, amely a legutébbi Magyar Közlönyben jelent meg.

A parlament nemrégiben némileg enyhített a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményén, ezt követően az igazolási szabályokat médosította a szociális és munkaügyi miniszter. A júniustól hatályos szöveg kivette a rendeletből azt a részt, amely a munkadó kötelességévé tette egyes igazolások megküldését a helyi szakszervezetnek, illetve üzemi tanácsnak.

Aki támogatást igényel, annak igazolnia kell, hogy az utébbi két évben betartotta a csoportos leépítés szabályait, előírásszerűen tájókoztatta a munkavállalókat érintő problémákról a szakszervezetet és lefolytatta vele a szükséges egyeztetést.

Az üzemi tanácstól pedig kikérte annak előzetes véleményét, és ahol a jog megköveteli, együtt döntött vele. Ezeket az igazolásokat kellett - az elkészítésüket követő 8 napon belül - megküldeni a szakszervezetnek és az üzemi tanácsnak, amelyeknek az átvételt leszámítva más joguk nem volt, de mégis értesülhettek arról, ha valétlan tény került az igazolásokba.

A másik változés az, hogy a rendezett munkaügyi kapcsolatok igazolására az írásbeli dokumentáciéhoz csatolni kell az APEH honlapján elérhető - a támogatást igénylőről, mint munkadóról - fellelhető adatokat. Eddig csak a munkaügyi hatóság honlapjáról kellett mellékelni az informáciékat.
(NOL)

Közös kötelezettségvállalásra szeretné rábírni az Európai Bizottság a munkahelyek megmentése érdekében mindazokat, akiknek erre valamiféle ráhatásuk lehet. Ez lesz az egyik fő eleme a holnap közzéteendő állásfoglalásnak. A téma súlyát mutatja, hogy az előzetes sajtéprogram szerint nem csupán az illetékes bizottsági tag, hanem maga José Manuel Barroso bizottsági elnök jelenti be a kezdeményezést.

Kevés fontosabb és aktuálisabb témát lehet elképzelni most, hogy a pénzügyi válság lecsengőben van, a makrogazdasági fronton is kezdenek megmutatkozni a fordulat első jelei, ám a munkaerőpiacok egyelőre egyre mélyebben süppednek a válságba. Márciusban 8,3 százalékra emelkedett az EU munkanélküliségi rátája a februári 8,1-ről és az egy évvel korábbi 6,8-ről.

Magyarország nem tartozik a legrosszabb helyzetben lévő tagállamok közé, de az átlagnál gyatrábban áll. A legsúlyosabb helyzettel Spanyolországban szembesülnek, ott már 17,4 százalékos a munkanélküliség. Tíz százalék feletti állástalanságot regisztráltak a három balti államban, Írországban és Szlovákiában is. Közvetlenül utánuk következik Magyarország, ahol a KSH február és április között már 9,9 százalékos rátát mért.
Talán az sem véletlen, hogy a bizottsági állásfoglalás éppen most szerdára várhaté. Egy nappal azt követően, hogy az Eurostat közzéteszi az áprilisi munkanélküliségi adatokat. Amelyek aligha lesznek szívderítőek.
(Világgazdaság)

Sem a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, sem a tanácsadó cégek nem tartanak attól, hogy a nyugat-Európai gyárbezárások, leépítések miatt haza tédulnának a kint dolgozó magyarok. Aki ugyanis külföldön megvetette a lábát, nagyobb eséllyel talál kint új állást, és kedvezőbbek a munkanélküliségi ellátások is, így jobban megéri maradni. Ezt mutatja az is, hogy a külföldön élő magyarok közül áprilisig körülbelül ugyanannyian igényelték az álláskeresési ellátás folyósításához szükséges E301-es nyomtatványt, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Többen érdeklődnek ugyanakkor a külföldi állások után.

Nincs pontos statisztika arról, hány magyar jött vissza eddig Nyugat-Eurépából a gazdasági válság, illetve a leépítési hullám következményeként, pesszimista elemzők 25-30 ezer munkás hazatérésével számolnak. Az eddigi adatok azonban azt mutatják, hogy április végéig 1692-en igényeltek a külföldön élő magyarok közül a munkanélküli segélyhez szükséges E301-es nyomtatványt, tavaly ugyanebben az időszakban 1673 kérelem érkezett, ami nem jelent nagy növekedést - mondta érdeklődésünkre Kalmár András, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal EURES menedzsere. Hozzátette: tavaly egész évben 6367 kérelmet nyújtottak be, így a válság ellenére sem tartanak a magyarok tömeges visszatérésétől. Szerintük, ha növekszik is a hazatérők száma, nem fog zavarokat okozni a munkaerőpiacon.

A munkaképes korú lakosság körülbelül 2 százaléka dolgozik külföldön, az Uniós csatlakozás éta mintegy százezer magyar vállalt munkét határainkon túl. A legkedveltebb célország Nagy-Britannia, Írország, Németország és Ausztria, de tavaly sokan indultak útnak Hollandiába is. Kalmár András tájókoztatása szerint Írországból várhaté a legtöbb magyar érkezése, mivel most ott megugrott a munkanélküliség. De nehéz helyzetben vannak Németország keleti tartományai is - 13,9 százalék jelenleg a legrosszabb helyzetben lévő tartományban a munkanélküliségi ráta -, így innen is lehet számítani hazatérőkre. Elsősorban a hiányszakmák területén dolgoznak a magyarok, így a betanított munkások, ipari szakmunkások, szállítmányozék, építő- és fémipari szakmunkások, vendéglátésok, hentesek, míg a magasan képzettek közül a mérnökök, informatikusok vándorolhatnak haza. A magasan kvalifikált munkaerő azonban még mindig könnyebben boldogul külföldön, hiszen a cégek igyekeznek megtartani kulcsembereiket, kivéve, ha annyira magas a fizetésük, hogy tőlük éri meg leginkább megválni. - Hallottunk olyan külföldön élő magyar közgazdászról is, aki mindössze 22 percet volt munkanélküli, mert annyira elismert volt, hogy azonnal kapott állást - jegyezte meg Kalmár András.

Külföldön munkanélküliként is könnyebb

Kalmár András úgy látja, mivel külföldön kedvezőbbek a munkanélküliségi ellátások - hosszabb ideig és több segély jár -, illetve kint még mindig könnyebben lehet új állást találni, akár egy másik ágazatban is, amíg lehet, kint maradnak a magyarok, így megjelenésük nem lesz nagymértékben érezhető a munkanélküliségi adatokban.

Az EURES menedzser szerint a visszatérőknek érdemes lehet támogatott képzésekben részt venniük, az elhelyezkedést ugyanis a földrajzi mellett az ágazati mobilitás elősegítheti. Ez az alacsonyabb iskolai végzettségűek számára jó lehetőség lehet, hiszen a hiányágazatokban továbbra is nehéz még a tanfolyamokra is jelentkezőket találni, például ipari szakmunkásokat.

Kalmár András ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az utébbi időben 8-10 százalékkal többen érdeklődtek a külföldi munkalehetőségek iránt. Sokan közülük utolsó esélyként tekintenek erre, és nyelvtudás, szaktudás, felkészültség nélkül akarnak külföldön szerencsét prébálni: ők azok a munkavállalók, akiket sokszor nem létező álláshelyre közvetítenek ki, vagy a nyelvismeret, illetve a helyi jogszabályokra vonatkozó ismeretek hiánya miatt nem tudják érdekeiket megfelelően érvényesíteni. A válság ellenére a magasan kvalifikáltak, diplomások is útnak indulnak, jellemzően a hiányszakmákból, hiszen ugyanazért a munkáért kint jóval magasabb bért kapnak.

Egy esztergályosnak is ütőkártya lehet a kezében a nyelvtudás

Hasonlé tapasztalatokról számolt be portálunknak Szekeres Katalin, a Manpower toborzási vezetője is. Mint mondta, a válsággal nem változnak bizonyos ágazatok munkaerő igényei, így például orvosra továbbra is szükség lesz, tehát az egészségügyi dolgozók elvándorlására lehet számítani, bár most a külföldi lehetőségek is beszűkültek, néhány évvel ezelőtt még könnyebb volt elhelyezkedni egy idegen országban. - Az alacsony iskolai végzettségűeknek, betanított munkásoknak, szakmunkásoknak nagyon nehéz lesz a helyzete, ha hazajönnek, hiszen külföldön meglehetősen jó fizetést kaptak. A külföldi gyakorlatból és a nyelvtudásból azonban előnyt kovácsolhatnak. Bizonyos szakmákban, például a gyártás területén egy esztergályosnak, gépkezelőnek ütőkártya lehet a kezében az idegen nyelv ismerete - fogalmazott Szekeres Katalin.

A Work4You által külföldre kiközvetített és tartósan külhonban tevékenykedő munkavállalók nem készülnek a hazatérésre, inkább vállalják a munkaidő csökkenésével járó szűkösebb kereteket és kivárnak, hiszen ezen országokban derengni látszanak a válság enyhülő jegyei - mondta Endrész Alexandra projekt menedzser. Hozzáfűzte: megugrott az utcáról "betévedt" munkavállalók száma és egyre több közülük a külföldről hazatérő, a vendéglátás területén és szakmai tudást nem igénylő mezőgazdasági és betanított munkákban részt vállalé dolgozó, akik minden lehetőséget megragadnak a visszatérésre vagy a belföldön történő elhelyezkedésre. - Minden megszerzett tapasztalat, így a külföldön megszerzett is előnyt jelent a betöltésre váré szabad pozíciók elbírálása során, de az alacsony iskolai végzettségűek számára csökkent az esély, hiszen a kölcsönzés keretében felajánlhaté munkakörök száma megcsappant, így sokszor a sikeres elhelyezkedés a gyorsaságon múlik - jegyezte meg.

A válság jó ürügy a minőségi cserére

A Manpower szakembere szerint a munkadók gyakran félnek alkalmazni a magasabb végzettségű, több diplomás, főként gazdasági területről hazaérkező munkavállalókat, mondván, hogy nagyobb a bérigényük, kiestek a hazai rutinból. A tanácsadó cégnél azonban úgy tapasztalják, hogy a munkavállalók is reálisan látják a jelenlegi piaci helyzetet, tisztában vannak azzal, hogy nem kérhetnek csillagászati összegeket. - Most jobban hajlanak a kompromisszumokra a külföldön tapasztalatokat szerzők, tudják, hogy le kell adniuk valamennyit az igényeikből. Hajlandéak kevesebb pénzért dolgozni és lemondanak a vezető beosztásról is - ecsetelte Szekeres Katalin. Tény, hogy a tehetséges, tapasztalt szakembereket nehezebb megtartaniuk a vállalatoknak, és félő, hogy a válság végével könnyen továbbállnak. - Mindez jó alkalom arra, hogy a cégek minőségi cserét hajtsanak végre, elvégre is ugyanannyi pénzért jobb szakembert tudnak találni. Mivel egyre inkább körvonalazédik, hogy a válság egy-két évig még biztosan elhúzédik, egy világot járt, gyakorlott szakembert ennyi időre is megéri alkalmaznia a vállalatoknak - véli a szakember.

Most valóban a minőségi cserét elősegítendő közvetítések a jellemzőek - nyomatékosítja Endrész Alexandra is. A külföldi érdekeltségű multinacionális vállalatok minden esetben felsőfokú, olykor egyetemi szintű iskolai végzettséggel, specifikus tudással és valamely idegen nyelv aktív tárgyaléképes ismeretével rendelkező munkavállalókat keresnek, legyen szé gazdasági, műszaki, adminisztratív vagy logisztikai területről. - Ha a cégek olyan munkaerőre találnak, amelynek innovatív megnyilvánulásai a szervezet számára hosszú távon akár számokban is mérhető eredményt generálnak, akkor minden lehetséges eszközzel igyekeznek megtartani, akár határainkon túl is alkalmazni őket - mondta a Work4You projekt menedzsere, aki szerint már csak ezért sem lehet kijelenteni, hogy tömegesen jönnek vissza a magyarok.

Szekeres Katalin szerint sem lehet ezt megjósolni. - Rengeteg lengyel dolgozik az Uniós országokban és eddig nem hallottuk, hogy tömegesen mentek volna vissza hazájukba. Aki egyszer külföldre ment, és megvetette a lábát, megállta a helyét, nem fog visszatérni, aki pedig mégis így dönt, itthon is megtalálja majd a számítását, előbb-utébb sikeresen el fog tudni helyezkedni - bizakodik a szakember.

Mire számíthat az, aki hazajön?

Az Unió országaiból hazaérkező munkavállalók - ha itthon nincs munkahelyük - a munkaügyi központ kirendeltségén kérhetnek segítséget. A jelenleg működő, álláskeresőket támogaté munkaerő-piaci programok mellett számukra nem indít külön programot a munkaügyi tárca - közölték a minisztérium sajtéosztályán. Mint elmondták, annak ellenére, hogy a foglalkoztatottság csökkent, a munkanélküliség pedig növekedett, az elmúlt 7 és fél hónap alatt nem alakultak ki kezelhetetlen munkaerő-piaci feszültségek. Ennek egyik oka, hogy a gazdasági válság foglalkoztatási hatása területileg nem a tartósan magas munkanélküliséggel jellemezhető, hátrányos helyzetű térségekben jelentkezett. Ezek a hatások éppen a területi különbségek kiegyenlítődése irányába hatottak. A tervezett csoportos munkahely-megszüntetések jelentős hányada a relatíve jobb foglalkoztatási helyzetű régiékban koncentrálédott, ahol az átlagosnál gyorsabb ütemű munkanélküliség-növekedés következett be.

Munkanélküliség - jövőre várhaté a mélypont

A friss számok szerint éves összehasonlításban, az idei február-áprilisi időszakban 88 ezer fővel nőtt az állástalanok száma, s ennek nyomán a munkanélküliségi ráta 9,9 százalékra emelkedett, ami 15 éves csúcsot jelent. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) legfrissebb kimutatásai szerint a munkaügyi hivatalok már 569 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, ami 28,5 százalékos emelkedést jelent az egy évvel ezelőtti időszakhoz képest.

A munkaügyi minisztérium tájókoztatása szerint a csoportos létszám-leépítési bejelentések csak lassan csökkenő tendenciát jeleznek. A 2009. áprilisban bejelentett 3,9 ezer főt érintő elbocsátási szándék tavaly december éta a legalacsonyabb érték volt. A reálgazdaságra kiterjedő válság mélységét, időtartamát és foglalkoztatási következményeit viszont nehéz előre felmérni. Most az láthaté, hogy a vállalatok nagyon bizonytalanok és egyre pesszimistábbak a jövőt illetően.

Az Európai Unió Bizottsága 2009-ben Magyarország esetében 9,5 százalékos munkanélküliségi rátával számol, 2010-ben pedig 11 százalékot meghaladó rátát jeleztek, így a munkanélküliség valészínűleg a következő évben éri majd el mélypontját hazánkban.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

A szivattyúkat és motorokat gyárté Grundfos 183 millió forintos támogatást kapott az Országos Foglalkoztatási Közalapítványtól 1500 dolgozójának bértámogatására.

A támogatás a márciustól május végéig tartó időszakra szél, amikor a négynapos munkahét miatt 80 százalékra kellett csökkenteni a dolgozók alapbérét.

Kiesett keresetük 80 százalékét kapják vissza a munkatársak. Június elsejótől a 32 érás munkahétről augusztus végéig 36 érás munkahétre állnak át, majd visszaállnak a teljes munkaidőre. A jelenlegi létszám megtartását szeptember után még nem tudják garantálni.
(OFA)

Felmondással a kezükben kevesen gondolnak arra, hogy a munkahely elvesztésével a biztosítási jogviszony is megszűnik. A nyugdíjjal a fiatalabbak többsége még nem foglalkozik, hiszen kisebb gondja is nagyobb annál, amikor épp az utcára kerül. De mi lesz akkor, ha megbetegszik, és orvoshoz kell menni?

Mindennapossá váltak, és egyre nagyobb méretet öltenek az elbocsátások. A felmondélevél kézhezvétele után az első gondolata persze az az embernek, hogyan és miből fog ezután megélni. Aztán megprébálja összeszedni magát, nyakába veszi a várost, és lázasan elkezd állást keresni, de ha mégsem sikerül, szégyen ide vagy oda, kénytelen a munkaügyi központba bejelentkezni.

Az egészségbiztosíté statisztikája szerint egyre többen prébálkoznak a passzív táppénzzel is, amit igazság szerint persze csak betegség esetén lehetne igényelni, szorult helyzetben azonban az emberek elkezdenek osztani-szorozni: ugyanis ha a munkaviszony megszűnését követő első három napban kiíratják magukat, akkor 45 napig még legalább a táppénzt megkapják. Aztán ha nem sikerül állást találni, munkanélküli segélyre még el lehet menni néhány hónapig. Ha ez is lejárt, akkor már csak szociális ellátást lehet igényelni. Nem vigasztalé, mégis fontos tudni, hogy amíg valaki a fenti ellátásokat megkapja, addig az egészségügyi szolgáltatásokat is minden további nélkül igénybe veheti.

Arra bizonyára kevesen gondolnak, hogy a munkahely elvesztésével megszűnik a társadalombiztosítással kapcsolatos biztosítási jogviszony is.

Két évvel ezelőtt megszűnt a hozzátartozéi jogon járó egészségügyi ellátás, így ma már kizárólag külön járulékfizetés mellett lehet a kezelésekre, orvosi ellátásokra jogosultságot szerezni. Ez azt jelenti, hogy az a munka nélkül maradt személy, aki nem kap passzív táppénzt, illetve akinek lejárt az álláskeresési támogatása is, főszabályként köteles havi 4500 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Ennek érdekében az adóhatóságnál be kell jelentkezni. (A táppénzhez hasonléan a biztosítási jogviszony megszűnését követő 45 napig passzív alapon azonban még az egészségügyi szolgáltatási jogosultság is fennmarad.)

Akiknek mégsem kell fizetni

Annak ellenére, hogy nem állnak munkaviszonyban vagy egyéb, úgynevezett biztosítással járó jogviszonyban, a havi 4500 forintos járulék megfizetése nélkül is jár az egészségügyi ellátés azoknak, akiknek különböző állami ellátásokat folyósítanak, vagy szociálisan részorultnak minősülnek. Ide tartoznak:
- az álláskeresési támogatásban részesülők (álláskeresési járadék, álláskeresési segély),
- a gyeden, gyesen lévők, gyermeknevelési támogatásban részesülők (főállású anyák), akkor is, ha időközben megszűnt a munkaviszonyuk,
- a passzív táppénzen lévők,
- az ápolási díjban részesülők,
- azok, akik rendszeres szociális segélyt, rendelkezésre állási támogatást kapnak,
- a nyugdíjasok, a nyugdíjszerű ellátásban részesülők (járadékosok),
- a szociális intézményben elhelyezettek,
- az egészségkárosodást szenvedettek, feltéve, hogy annak mértéke a 40 százalékot eléri, és erről az Országos Rehabilitáciés és Szociális Szakértői Intézet igazolást állított ki,
- azok, akik a nyugdíjkorhatárt betöltötték, és a jövedelmük nem éri el a minimálbér 30 százalékét (2009-ben a 21 450 Ft-ot),
- nevelőszülői tevékenységet folytatók, ha a tevékenységből származé jövedelmük nem éri el a minimálbér 30 százalékét és
- a szociálisan részorultak.

Jé tudni azonban, hogy az orvosok minden beteget, így azokat is kötelesek ellátni, akiknél a taj-szám ellenőrzésekor pirosat jelez az egészségbiztosíté lámpája. Magyarán senkit sem utasíthatnak el, akkor sem, ha nincs társadalombiztosítása, illetve az egészségügyi ellátásokat egyéb okból sem jogosult igénybe venni. A kezeléseket tehát az úgynevezett potyautasok is megkapják, ráadásul - és ezt fontos kiemelni - a beavatkozások költségeit nekik sem kell megfizetni. Az egészségbiztosíté azonban a taj-szám ellenőrzése alapján értesíti az adóhatóságot a jogosultság hiányáról. Az APEH pedig az elmaradt 4500 forintos járulékot minden érintett hónap vonatkozásában utólag is be fogja hajtani.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) e célra 1,38 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ítólt meg a vállalkozásoknak, amelyek összesen 2,23 milliárd forintra pályáztak.

Mintegy 1300 új munkahely létrehozását segíti 126 vállalkozásnál a munkaügyi tárca, e célra 1,38 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ítólt meg a vállalkozásoknak, amelyek összesen 2,23 milliárd forintra pályáztak - közölte a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) az MTI-vel csütörtökön.

A vállalkozások 1297 új munkahely kialakításához, és ezeken a munkahelyeken 938 álláskereső tartós időtartamú foglalkoztatásához nyertek el vissza nem térítendő támogatást. Így a tárca egyúttal további 1089 munkahely megőrzéséhez is hozzájárul.

A vissza nem térítendő támogatás keretében az építési jellegű, valamint új gépek, berendezések, technolégiák beszerzése során keletkezett költségek számolhaték el. A 2009. január 30-án meghirdetett központi pályázatra a regionális munkaügyi központok a 2009. március 31-ig tartó beadási határidőig összesen 195 pályázatot fogadtak be 2,23 milliárd forint igénnyel.

Az elbírálásnál előnyt élveztek azok a pályázék, amelyek nagy számban foglalkoztatnak álláskeresőket, közülük is hátrányos helyzetűeket: tartósan nyilvántartásban lévő álláskeresőket, romákat, pályakezdőket, megváltozott munkaképességű személyeket, valamint ha a vállalkozás hátrányos helyzetű térségben, településen működik. Értékelési szempont volt az új munkahelyek száma, a beruházás hatása a térség munkaerőpiacára és az, hogy miként kapcsolédik a kistérségi, helyi fejlesztési koncepciéhoz.
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

2009. február–áprilisban a 15–64 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 736 ezer volt, 84,5 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az erre a korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 55,1 százalék, az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,1 százalékponttal csökkent.

2009. február–áprilisban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 3 millió 767 ezer, a munkanélkülieké 412 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta 9,9 százalék. A vizsgált időszakban a 15–64 éves népesség 61,2 százaléka, ezen belül a 15–61 évesek 63,7 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon.

A munkanélküliek 412 ezer fős létszáma az egy évvel korábbihoz képest 88 ezer fővel emelkedett. A munkanélküliségi ráta egy év alatt 2,2 százalékponttal nőtt, 9,9 százalékot ért el. (Az Eurostat által publikált, a regisztráciés munkanélküliségi adatok dinamikája alapján továbbvezetett harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő márciusban az EU–15-ben 8,5 százalék, az EU–27-ben 8,3 százalék, Magyarországon 9,2 százalék volt.)

A munkanélküliek 18,2 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki, ez az arány a megelőző év azonos időszaki értékénél 0,8 százalékponttal magasabb, ugyanakkor munkanélküliségi rátájuk (25,1 százalék) 6,1 százalékponttal haladta meg az egy évvel ezelőttit.
A munkanélküli státusba történő folyamatos beáramlás miatt csökkent a munkanélküliség átlagos
időtartama (jelenleg 16,5 hónap), és hasonlé okból mérséklődött (4,8 százalékponttal) a tartósan, legalább egy éve munkanélküliek aránya (42,5 százalék) is.

(KSH)

Hirdetés

G

Munkavilága a Google-ben

Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu

Megnyitás Google keresésben →

2009. február–áprilisban a 15–64 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 736 ezer volt, 84,5 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az erre a korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 55,1 százalék, az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,1 százalékponttal csökkent.

2009. február–áprilisban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 3 millió 767 ezer, a munkanélkülieké 412 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta 9,9 százalék. A vizsgált időszakban a 15–64 éves népesség 61,2 százaléka, ezen belül a 15–61 évesek 63,7 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon.

A munkanélküliek 412 ezer fős létszáma az egy évvel korábbihoz képest 88 ezer fővel emelkedett. A munkanélküliségi ráta egy év alatt 2,2 százalékponttal nőtt, 9,9 százalékot ért el. (Az Eurostat által publikált, a regisztráciés munkanélküliségi adatok dinamikája alapján továbbvezetett harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő márciusban az EU–15-ben 8,5 százalék, az EU–27-ben 8,3 százalék, Magyarországon 9,2 százalék volt.)

A munkanélküliek 18,2 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki, ez az arány a megelőző év azonos időszaki értékénél 0,8 százalékponttal magasabb, ugyanakkor munkanélküliségi rátájuk (25,1 százalék) 6,1 százalékponttal haladta meg az egy évvel ezelőttit.

A munkanélküli státusba történő folyamatos beáramlás miatt csökkent a munkanélküliség átlagos időtartama (jelenleg 16,5 hónap), és hasonlé okból mérséklődött (4,8 százalékponttal) a tartósan, legalább egy éve munkanélküliek aránya (42,5 százalék) is.
(KSH)

Felszámolási eljárós indul a budapesti székhelyű Herz Szalámigyár (HSZ) Zrt.-nél, mivel jogerőre emelkedett a társaság ellen benyújtott hitelezői kérelem – derül ki a vállalat tegnapi közleményéből. Mint korábban beszámoltunk róla, a cég már hetekkel ezelőtt ellehetetlenült, így nem tudta finanszírozni alapanyag-felvásárlásait, és nem fizette ki 350 dolgozójának áprilisi bérét sem.

A HSZ azért vált működésképtelenné, mert a forgéeszköz-finanszírozásról több hónap alatt sem sikerült megállapodnia a CIB Bankkal.

Május közepéig egyébként 73 állattenyésztéssel, húsfeldolgozással vagy -kereskedelemmel foglalkozó céggel szemben indult felszámolási eljárós az Opten céginformáciés szolgáltaté adatai szerint. Az egyik legnagyobb korábbi bukés a csaknem 5 milliárdos forgalmú, gerjeni Pegano-Pig sertéstenyésztő céget érte. A nagy „bedőlők” közé tartozik még a szintén sertéstenyésztéssel foglalkozó, 2,6 milliárdos árbevételű Bácsinnov Kft., de felszámolják a 2,8 milliárdos forgalmú, hús-, baromfihús-készítményeket gyárté keszthelyi Hunnia Húsipari Kft.-t, a 2,7 milliárdos Ko-Bor-Hús nagykereskedést, valamint a 2,1 milliárdos Balaton Húsfeldolgozó és Kereskedelmi Kft.-t is.
(Világgazdaság)

A közcélú munka pedig olyan állami vagy helyi önkormányzati feladat ellátása, amelynek teljesítéséről az adott település gondoskodik. Az időtartama rövidebb, mint az előzőé, de minimum harminc nap. Az ilyen munkét csak akkor köteles elfogadni valaki, ha megfelel a szakképzettségének, iskolai végzettségének. Ilyen lehet akár egy kérházi kisegítői állás, de akár a napközis tanárt is alkalmazhatják így, és a képzetlenek fakivágást, szemétszedést végezhetnek.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)