Munkaügyi Tudástár

Az egy hónappal korábbiakhoz képest négy, míg az egy évvel ezelőttivel összehasonlítva 21,8 százalékos a növekedés - derül ki április végi adatokból.

Somogy megyében a gazdaságilag aktív népesség 20,6 százaléka szerepelt az álláskeresők nyilvántartásában, ami az országos adatnál 7,7 százalékponttal magasabb. E mutaté alapján az országban mindössze három megyében volt nagyobb az álláskeresők aránya.

Az elhelyezkedési esélyeket rontotta, hogy a regisztráltak többsége - megközelítőleg a fele - általános iskolai végzettséggel rendelkezik.

Az álláskeresők mintegy harmada szakmunkás, húsz százalék alatti középiskolai érettségivel szeretett volna elhelyezkedni, míg a diplomás álláskeresők az összlétszámon belül valamivel több mint két százalékos arányt képviseltek.

A nyilvántartásban szereplő álláskeresők között valamivel több mint kétezren voltak pályakezdők. Csaknem hétezren, azaz a nyilvántartott álláskeresők negyede részesült valamely típusú munkaügyi ellátásban, közel 40 százalékuk azonban sem a munkaügyi központtól, sem az önkormányzattól nem kapott rendszeres ellátást.

A tartósan, legalább egy éve folyamatosan munka nélkül lévők száma megközelítette a kilencezret. Az álláskeresők száma legkevésbé a balatonbogláriban, leginkább pedig a tabi kistérségben nőtt. Utébbi körzetben az egy évvel korábbi értékekkel összevetve mintegy 40 százalékkal.
(Hiradó)

Hirdetés

Csehországban májusban 7,9 százalékos volt a munkanélküliség, azonos a megelőző hónapival – tette közzé jelentését hétfőn a cseh munkaügyi minisztérium. Az Európai Unió módszertana alapján számított adat alacsonyabb, mint a szakértői várakozásokban szereplő 8 százalékos munkanélküliség.

2008 májusában a munkanélküliségi ráta 5,0 százalékos volt. Május végén Csehországban 457 561 munkanélkülit regisztráltak, mindössze 835 fővel többet, mint áprilisban. Az elmúlt hónapokban folyamatosan növekedett az exportorientált cseh gazdaság recessziéja miatt az állástalanok száma.
(MNO)

Hirdetés

Jogszerűtlen, a munkavállaló személyiségi jogait sértő, ha az állásinterjún a munkadó a családi állapotra, a lakásviszonyokra, a szülők foglalkozására, tetoválásra, krénikus betegségre, dohányzásra vonatkozó adatlap vagy kérdőív kitöltésére kéri a jelentkezőt - szögezte le Jéri Andrés adatvédelmi biztos vizsgálata során, amelyről pénteken tájókoztatta az ombudsman hivatala az MTI-t. Jéri András közleménye leszögezte: az alkotmány értelmében a Magyarországon mindenkit megillet a személyes adatok védelméhez valé jog. Ezt az Alkotmánybíróság informáciés önrendelkezési jogként értelmezte, vagyis mindenki maga dönt arról, hogy ezeket a személyes adatait feltárja-e.

A hivatal közleménye szerint több panaszos beadványát is vizsgálta az adatvédelmi ombudsman, amelyekben a dolgozók, munkavállalók személyes adataik kezelésével összefüggésben kifogásolták a munkadó eljárósát. Akadt olyan cég, amely az új munkavállalók megbízhatóságát poligráfos hazugságvizsgálattal kívánta megállapítani. Más esetekben olyan kérdőív kitöltésére kérték a jelentkezőket, amely a lakásviszonyokra, a szülők foglalkozására, tetoválásra, krénikus betegségre, dohányzási szokásokra is rákérdezett. Jéri András szerint a családi állapotra, lakásviszonyokra, szülők foglalkozására, tetoválásra irányuló kérdések nem kapcsolatosak a munkaviszonnyal, cél nélküli adatkezelés valésul meg igénylésük révén. A krénikus betegség, dohányázásra vonatkozó kérdések különleges adatoknak minősülnek, amelyeket az adatvédelmi törvény rendelkezései szerint az érintett írásbeli hozzájárulása vagy törvényi rendelkezés alapján lehet kezelni. A poligráfos hazugságvizsgálat alkalmazhatósága csak törvényben megfogalmazott alkotmányos garanciák mellett fogadhaté el, és csak büntetőeljárós keretében, amelynek célja különösen fontos társadalmi érdek. A munka törvénykönyve értelmében a munkavállalótól csak olyan adatlap kitöltése kérhető, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazhaté, amely személyiségi jogait nem sérti, és a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges tájókoztatást nyújthat.
(Ombudsmani Hivatal)

Hirdetés

További egyeztetések szükségesek az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvénytervezetről - ebben állapodtak meg a szociális partnerek és a kormány képviselői az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki plenáris ülésén.

Székely Judit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) szakállamtitkára beszámolt arról, hogy az utébbi hetekben sikerült megállapodniuk a Pénzügyminisztériummal a speciális járulékfizetési szabályok törvényjavaslatba építéséről.

A korábbi OÉT-üléseken nagy vitát kavaré foglalkoztathatósági szakvélemény kérdéséről - amelyet a munkavállalóknak a munkaviszony megkezdése előtt be kell szerezniük - Székely Judit elmondta: az 1.900 forintos vizsgálat finanszírozásáról nem sikerült megegyezniük sem az Egészségügyi Minisztériummal, sem az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP), így azt javasolják, hogy a vizsgálat költségét a munkavállaló állja.

A szakállamtitkár hozzátette: az egyszerűsített foglalkoztatási viszonyba lépők nagy része - a már munkával bíré, az alkalmi munkét kiegészítő tevékenységként végzők, valamint a regisztrált munkanélküliek ilyen igazolással már úgyis rendelkeznek, s csak a munkaügyi központoknál nem regisztrált inaktívaknak kellene azt kifizetniük.

Borsik János, az Autonémok vezetője, a munkavállalói oldal szóvivője elmondta, nem támogatják a törvényjavaslat elfogadását. Úgy vélte, az alkalmi foglalkoztatás intézményét vissza kellene állítani eredeti funkciójában, s nem összevonni más foglalkoztatási típusokkal az egyszerűsített foglalkoztatós aleseteként.

A munkadói oldal szóvivője kifejtette, a foglalkoztathatósági szakvélemény rendszere ebben a formában nem kivitelezhető, nem igazságos sem a munkadók, sem a munkavállalók szempontjából. Azt javasolta, hogy a vizsgálatot a munkaügyi központok finanszírozzák
(Menedzsment Fórum)

Hirdetés

A Magyar Közlöny 73. számában jelent meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításáról és egyéb, munkaügyi szempontból szükséges intézkedésekről szóló 2009. évi XXXVIII. törvény, melynek néhány pontja a Munka Törvénykönyvét is érinti. Alábbiakban ezekre a változásokra hívjuk fel a figyelmet.

Az Mt. 117/B. §-a értelmében A teljes munkaidő mértéke napi nyolc, heti negyven éra, viszont munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása ennél rövidebb teljes munkaidőt is előírhat.

Az MT. új 117/C. §- a - a gazdasági válsággal összefüggésben, átmenetileg - mindezt azzal egészíti ki, hogy, ha a 117/B. § alapján rövidebb teljes munkaidőt állapítottak meg, a munkáltató és a munkavállaló írásban megállapodhatnak a munkaidő mértékének 2010. január 1. és 2011. december 31. közötti felemeléséről azzal, hogy
a munkaidő mértéke a 117/B. § (1) bekezdése szerinti teljes munkaidő és a rövidebb teljes munkaidő mértéke - legfeljebb 2009. április 1. és 2011. december 31. közötti időszakra számított - különbözetének figyelembevételével emelhető meg oly médon, hogy a teljes munkaidő heti mértéke a negyvennégy érát nem haladhatja meg,
- a munkáltató 2011. december 31-éig nem közölhet működésével összefüggő okra alapozott rendes felmondást vagy az Mt. 94/E. § (1) bekezdése szerinti rendes felmondásról szóló tájókoztatást azzal a munkavállalóval, akinek a teljes munkaideje - e §-ban foglaltak alapján - heti negyven éránál hosszabb. (Ha megteszi, jogellenes.)
- a munkavállaló személyi alapbérét nem érinti, ha teljes munkaidejének a mértéke - e §-ban foglaltak alapján - heti negyven éránál hosszabb. (Az órabérrel díjazott munkavállaló órabértételét arányosan csökkentett mértékben kell figyelembe venni.)

A következő médosítés az Mt. 118/A. §-át érinti. A jelenlegi szabályozás szerint, a napi munkaidő alapul vételével a munkaidő
· legfeljebb háromhavi, illetve legfeljebb tizenkét heti,
· idénymunka esetén legfeljebb négyhavi, illetve legfeljebb tizenhat hetiis meghatározásra kerülhetett.

Az új előírás szerint legfeljebb négyhavi, illetve legfeljebb tizenhat heti keretben is meghatározhaté a munkaidő. (Kimarad az idénymunkára valé utalás)

Az Mt. 123. § (3) bekezdése szerint a kollektív szerződés előírhatja, hogy a munkavállalót a készenlétet követően nem illeti meg pihenőidő.
Az új szabályozás szerint megszűnt a kollektív szerződésre valé utalás, azaz a munkavállalót, ha a készenlét alatt munkavégzés nem történt, a készenlétet követően nem illeti meg pihenőidő."

És végül médosult a 127/A. (2) bekezdése is. Az (1) bekezdés szerint a munkáltató és a munkavállaló legfeljebb egy éves határozott időre írásban megállapodhat a munkáltató által meghatározhaté éves kétszáz érán felül legfeljebb száz, összesen legfeljebb háromszáz éra időtartamú rendkívüli munkavégzés elrendelésének lehetőségéről.

Eddig ez a megállapodás jelenleg azzal a munkavállalóval köthető meg,
- akinek a munkakörével azonos munkakörben munkáltatója az állami foglalkoztatási szervnél külön jogszabály szerint munkaerőigényét bejelentette, és állásközvetítést kért, amely nem járt eredménnyel és
- aki magas szintű vagy kivételes ismereteket, illetve ilyen gyakorlatot igénylő munkára vagy szakmára rendelkezik képesítéssel, vagy egyébként olyan kivételes tudással rendelkezik, amely a munkáltató működéséhez feltétlenül szükséges.

Az új előírás szerint a megállapodás olyan munkavállalóval köthető meg, akinek a munkakörével azonos munkakörben munkáltatója az állami foglalkoztatási szervnél külön jogszabály szerint munkaerőigényét bejelentette, és állásközvetítést kért, amely nem járt eredménnyel."
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

A négyszázötven főt foglalkoztató, német tulajdonú Kienle+Spiess Hungary Kft. 105 munkavállalóját bocsátotta el a villanymotor állé- és forgérészeket gyárté tokodi üzeméből.

A cég a megrendelés-állományának visszaesése miatt kényszerült a létszám csökkentésére, azonban a válság időszakában is folytatják megkezdett fejlesztéseiket - mondta Erőss Andrea, a gyár humánerőforrás igazgatója. Meglévő, 13 ezer négyzetméteres gyárcsarnokukat 6 ezer négyzetméteres területtel, elsősorban raktárcsarnokkal bővítik.

A Kienle+Spiess Hungary Kft. az elektroacél lemeztermékeket és elektromotor részegységeket gyárté Kienle+Spiess Csoport tagja. A tokodi gyár éves árbevétele 14 milliárd forint, termékeinek 95 százalékét exportra gyártja.

A Kienle+Spiess Csoportnak a magyarországi üzemen kívül két német és egy angol termelőegysége van, összesen 1350 dolgozót foglalkoztatnak, 234 millió Eurós éves árbevételükkel a szakma legjelentősebb gyártéi közé tartoznak, piaci részesedésük 13 százalék.
(HVG)

Hirdetés

Új stratégiát kezdeményezett tegnap az Európai Bizottság a válság foglalkoztatásra gyakorolt hatásának kivédésére. A javaslatcsomag sorsáról leghamarabb a június 18–19-i EU-csúcson születhet döntés. Ez deklaráltan a válság által sújtott embereken kíván segíteni. Ezt emelte ki Vladimír Špidla illetékes biztos is a tanácskozást követően Brüsszelben.

Elmondta, hogy három fő területre – a munkahelyek megőrzésére, a nehézségekkel küzdők (munkanélküliek, hátrányos hely-zetűek) gondjainak megoldására és a fellendülésre valé felkészülésre – terjesztettek elő javaslatokat. Ezek megvalésítását szolgálja, hogy az Európai Szociális Alapból (ESZA) 2009–10-ben 19 milliárd Eurót biztosítanak a szociális partnereknek gyors reagálású programok lebonyolítására. Ebbe a körbe tartozhat a rövidített munkaidő és képzés párosítása, a „match and map” Európai álláskereső szolgálat elindítása, továbbá annak az ígéretnek a teljesítése, hogy legalább 5 millió helyet biztosítanak a szakképzési rendszerekben a munkanélküliség által fenyegetett fiataloknak.

Kezdeményezte a bizottság azt is, hogy az Európai Beruházási Bankkal közösen hozzanak létre egy 500 millió Eurós mikrohitelkeretet – főleg a munkanélküliek és a hátrányos helyzetűek körében – a vállalkozások ösztönzésére.
(Világgazdaság)

Hirdetés

Újszerű megoldással oldotta meg a Pécsi Tudományegyetem (PTE) munkavállalóinak foglalkoztatás-egészségügyi ellátását, és ősztől a PTE valamennyi, nem helyi illetőségű diákjának szűrését és háziorvosi ellátását is vállalja a központ, mely egyben gyakornoki helyként is működik. Az újonnan kialakított egység Pécsett, a Nyár utca 8. szám alatt működik, június 2-án nyitották meg.

Kollár Lajos, a PTE Klinikai Központjának vezetője az ünnepélyes megnyitén elmondta: a foglalkoztatás-egészségügyi ellátást eddig külső szolgáltaté megbízásával oldotta meg az egyetem, de ezentúl a belső erőforrásoknak köszönhetően kevesebb költséggel tudják ezt biztosítani, és mindemellett gyakorléhelyként is funkcionál.

Mindez a Klinikai Központban várhaté fejlesztéseknek, újításoknak csak egy lépése. Dr. Huszár András koordináciés igazgató szerint az új központ modellként szolgálhat a többi egyetem számára is. A PTE KK Foglalkozás-egészségügyi és Munkahigiénés Központ megnyitéján a PTE vezetése nevében dr. Farkas Ferenc rektorhelyettes vágta át a szalagot.
(HírTV)

Hirdetés

Az idén várhatéan 219–239 millió közötti szintre emelkedik világszerte az állástalanok száma – jósolja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO). A szervezet ma kezdődő éves konferenciájára készített elemzés szerint ez 6,5–7,4 százalékos munkanélküliségi rátát jelentene, és 39–59 milliós emelkedést az évtizedes mélypontnak számító 2007-es esztendőhöz képest.

Juan Somavia, az ILO főtitkára arra hívja fel a figyelmet, hogy a foglalkoztatási helyzet tényleges alakulása nagyban függ a kormányzati intézkedések hatékonyságától és általában véve a gazdasági kilábalás sebességétől.

az ILO mostani prognézisa egyértelműen borúlátébb az eddigieknél: ez év januárban még legfeljebb 51, márciusban 52 milliós növekedéssel számoltak a genfi közgazdászok. Az előrejelzés rontását a különböző országok GDP-várakozásainak korrekciéjával magyarázza Somavia. A világ munkaerőpiaca még jó néhány évig gyengélkedhet, hiszen a foglalkoztatási mutaték a tapasztalatok szerint csak négy-öt éves késéssel követik a gazdasági növekedés beindulását.

Hazánk és a szomszédos országok kilátásai különösen borúsak. Miközben világszerte 1,1–1,7 százalékkal csökkenhet a foglalkoztatottak száma 2007–2009 között, a fejlett országokban és az Európai Unióban 2,1–3,3, Kelet- és Délkelet-Európa esetében pedig 2,1–3,7 százalék között van ez a mutaté. Ez azt jelenti, hogy a megszűnő állások zöme ezekben a térségekben összpontosul. A szegény országokban ezzel szemben az a legnagyobb veszélyforrás, hogy a dolgozók egyre nagyobb része csúszhat le a szegénységi küszöb alatt élők táborába.

Az ILO borúlátását támasztják alá Eurépában az Eurostat tegnap közzétett adatai is. Ezek szerint közel tízéves csúcsra ugrott a munkanélküliségi ráta az Eurózénában. Az EU statisztikai hivatalának összesítése szerint a munkaerőpiacon aktív lakosság 9,2 százaléka keresett hiába állást áprilisban, szemben a márciusi 8,9 százalékkal és az elemzők előzetes átlagos 9,1 százalékos várakozásával. Ez 14,579 millió munkanélkülit jelent, 396 ezerrel többet, mint egy hónappal korábban. Ilyen elterjedt állástalanságot 1999 szeptembere éta nem mértek az Eurózénában.
(Világgazdaság)

Hirdetés

Csaknem 11 százalékra nőtt a munkanélküliség az elmúlt fél évben Szlovákiában, de a munkaügyi tárca és a munkaügyi központ sem lát okot aggodalomra. Nem kell pánikot kelteni, szavalja kérusban Viera Tomanová miniszter és Ján Sihelsky vezérigazgató, nincs vészhelyzet. És ehhez tartják magukat. Mivel áprilisban valamivel kevesebben váltak munkanélkülivé, úgy gondolják, hogy a növekedés üteme most már tartósan csökkenni fog.

Viera Tomanová szerint a javulés annak is köszönhető, amit tizenöt pontos intézkedéscsomagjában életbe léptetett. A fizetett szabadság későbbi ledolgozása mellett a legtöbb új munkahelyet a szociális foglalkoztatók hálézatától várta. Arra számított, legalább tízezer ember jut munkához főleg azok közül, akik a munkaerőpiacon hátrányban vannak. Hogy a különböző kedvezményekre építő „csomag” milyen eredménnyel járt, még korainak tartaná értékelni. A rossz nyelvek szerint azért, mert a legrégebbi szociális üzem, amelyet 400 millió koronából hoztak létre még tavaly ősszel, csupán 24 embernek ad munkét, s még mindig csak önmaga kiépítésével foglalkozik. Ám ez sem baj. Ha kiderül, hogy csődöt mond valamelyik intézkedés, leállítják, és újat találnak ki helyette. A munkahely-megtartásra zárolt 332 millió Euróból eddig 71 millió van beépítve a rendszerbe. A munkanélküliség mégis növekszik, hiszen azokat a cégeket és kisvállalkozásokat, amelyeknek esélyük sincs megrendeléshez jutni az autégyárak termeléscsökkenése miatt, sorra bezárják.

Hogy mit hoz a munkapiacon a nyár, a végzős diákok megjelenése a munkakeresők között, a tárca ezt sem tudja felbecsülni. Tomanovának nincs varázsgömbje, nem jósolgat, azt mondja: majd az élet megmutatja. És ebben egyetért a munkaügyi központ optimista vezetőjóvel is, aki május-júniusban, illetve szeptemberben 30 000 fiatal munkanélkülire számít, de még így sem látja feketében a helyzetet. S az sem szomorítja el, hogy havonta átlagosan 1800 munkavállaló tér haza külföldről, mert ott is elveszítette állását. Egy kis időre velük is számolni kell, vélik, de ők már rugalmasak, gyorsan találnak maguknak másik munkahelyet külföldön.

Munkanélküli-segélyt 150 ezer ember kap a 326 és fél ezer nyilvántartott munkanélküli közül. A minisztérium pedig már ejtette azt az elképzelést, hogy az életkor függvényében – ötven vagy ötvenöt év felett – a féléves segélyezést 9 vagy 12 hónaposra emelje. A helyzet nem olyan rossz – vélik –, hogy ilyen súlyos intézkedést kelljen hozniuk. Amúgy pedig: az ellátás meghosszabbításával leszoktatnák a munkakeresésről az embereket
(MNO)

Hirdetés