Munkaügyi Tudástár

Tisztelt Felhasználék!

2009 július 1. napjától több módosításra került sor weboldalunkon. Ezekről szeretnénk informálni Önöket, a kényelmesebb és jobb felhasználás érdekében, tisztelettel megköszönve eddigi pozitív érdeklődésüket is.

A külső megjelenésről, mivel az jól érzékelhető nem térnénk ki részleteiben, leginkább a tartalmi szolgáltatásokra helyeznénk a hangsúlyt.

Növekszik a dolgozók elkötelezettsége, felelősségvállalása, együttműködési készsége, és jobban szeretnek csapatmunkában dolgozni – derül ki egy friss felmérésből. A kutatók szerint tehetséggondozással, a kompetenciák és a nyelvtudás fejlesztésével, a tudományos pálya támogatásával lehetne munkahelyeket teremteni. Emellett Magyarországot kellene a világ romakutató központjává tenni.

A magyar munkavállalók tisztában vannak azzal, hogy az egyéni teljesítményükön nagyon sok minden múlik, akár a cégük jövője is. A legtöbben nem apré fogaskeréknek érzik magukat egy nagy gépezetben. Ám például az idegennyelv-tudásuk siralmas, gyakran még a középvezetők sem beszélnek a magyaron kívül mást – olvashaté az IBM Fehér Könyvében, amely nyolc különböző kutatás szintézise, és öt éven keresztül készült, csaknem ezer munkavállaló megkérdezésével.

A válaszadók közel 70 százaléka szeretné magát kiprébálni más feladatkörben, érdeklődnek a felnőttképzés iránt. Nagyobb részük lojális a munkahelyéhez, a negyedük évtizedekre tervez ugyanannál a cégnél. Általában úgy vélik, az együttműködés és az alkalmazkodás elengedhetetlen ahhoz, hogy a teendőiket tökéletesen elvégezzék, a kétharmaduk szereti is a csoportmunkét. A mobilitási hajlandéságuk viszont elmarad az Európai átlagtól, mindössze egyharmaduk lenne hajlandé ingázni a lakhely és a munkahely között.

A Fehér Könyv tanulmányaiban megprébáltak megoldásokat találni a romák és az inaktív réteg (a munkaerőpiacról kiszorult emberek), illetve az idősebb korosztály foglalkoztatására is. A konferencián, ahol bemutatták a tanulmánykötetet, Paál Péter, az IBM Magyarország vezérigazgatója elmondta, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a könyv néhány tanácsának, megvalésításával hazánk könnyebben felzárkézhat a „fejlett nyugathoz”.

Többek között a köz- és a felsőoktatás reformja, a hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztése, az erősebb nyelvi és informatikai oktatás, illetve a tudományos kutatóhelyek létrehozása, támogatása billentheti ki Magyarországot a jelenlegi félperifériás helyzetéből. Herczog Lászlé szociális és munkaügyi miniszter úgy vélte: az ehhez hasonlé kutatások a döntéshozék munkáját is segítik. A szaktárca adataiból, a pályázatok számából az is kiderült, hogy egyre több cég dönt a munkaerő megtartása mellett.

Húsz multinacionális vállalat dolgozóit akarták kikérdezni, ám nehezen találtak olyanokat, ahol nem hárították el az együttműködést a válságra hivatkozva – mondta Miszlivetz Ferenc, az ISES Alapítvány igazgatója, az MTA Politikatudományi Intézetének munkatársa. Az előzetes hipotézisük eléggé negatív volt, ám ez nem mindenben igazolédott, csak a mobilitás és a nyelvtudás területén. A vezetők véleménye kissé rosszabb volt, mint a munkavállalók önjellemzése. Ez a kutatók szerint természetes: sokan tartottak attól, hogy a válaszaik alapján dönt majd a főnökük, kit bocsát el. Pedig ezen vállalatok többsége olyan iparágban tevékenykedik, amelyet eddig alig érintett a recesszié.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke is azon a véleményen volt, hogy nem ad teljesen tiszta képet a magyar munkaerőpiacról a Fehér Könyv, bár nem is ez a tiszte. A magyar munkavállalók durván 70 százalékét a mikro, kis- és középvállalkozások foglalkoztatják, és a nagyvállalati kultúra teljesen más, mint a kkv-ké. Ez utébbiakban alig van igény a megújulásra, az innováciéra, sőt nem is akarnak költeni ilyesmire. „A mai 40-50 évesek még abban nőttek fel, hogy kitanulnak egy szakmát, elmennek dolgozni, a munkájukat a legjobb tudásuk szerint végzik, majd ezután a jól megérdemelt nyugdíj várja őket. Ez mára megváltozott, csak erre még sokan nem jöttek rá” – mondta.

A tudományos pálya a megoldás?

Molnár Szilárd, az TTK igazgatója és Z. Karvalits Lászlé, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője kifejtették, hogy a fiatalok kutatóvá válását kellene támogatni, a tudományban dolgozók számának megduplázása lenne a cél, például az egyetemeken és az akadómián kutatóhelyek létrehozásával, Karvalits szerint nem baj, ha elmennek a magyar agyak, mert külföldi műhelyekben felszippanthatják azt a tudást is, amelyet itthon nem lehet megszerezni. Csak azt kell ezután elérni valahogy, hogy visszajöjjenek és Magyarországot gazdagítsák. Malajzia példáját hozta fel, nekik a célzott támogatásokkal ez egyre inkább sikerül.

Felvázolta a „kettős kürtő”-elvét: ha több fiatal választana tudományos pályát, azaz a mostani szintről „egyel feljebb” lépne, akkor maguk után húznák a többi réteget is, azaz mindenki egy újabb lépcsőfokkal magasabbra kerülne, és a legalsé szint megnyílna azok előtt, akik most kiszorultak a munkaerőpiacról. A koncepcié szerint a kutatók szellemi termékei, találmányai munkahelyeket teremtenek majd: hiszen több olyan emberre lesz szükség, akik az adminisztráciét, az asszisztenciát elvégzik, a termékeket legyártják, eladják vagy épp menedzselik.

Pataky Péter azonban nem volt teljesen meggyőződve a „kürtő” valédi szívéhatásáról. Szerinte inkább az várhaté, hogy a legalsé fokon tartózkodé emberek menthetetlenül leszakadnak, és nem fognak tudni feljebb emelkedni. Székely Judit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára szerint nemcsak a kutatóhelyek fontosak, hanem ugyanekkora súlya van az inaktívak újra munkába állításának is.

Az állami gondozottakban és a romákban lenne fantázia

A tudésok mellett az állami gondozott gyerekek és a romák is nagy potenciálját jelentik az országnak – mondta Karvalits. A kutató szerint korai tehetséggondozással, megfelelő oktatással és szocializáciéval, a kompetenciáik fejlesztésével hatalmas értéket jelentenének ezek a hátrányos helyzetű gyermekek. A romahelyzetet pedig szerinte pozitívan kellene szemlélni: miért nem válik Magyarország Európa és a világ romolégiai kutatóközpontjává? – tette fel a kézenfekvő kérdést.

A szakállamtitkár nemrég részt vett egy görögországi konferencián, ahol egy Európai munkaerő-piaci felmérést ismertettek. Ebből kiderült, hogy 2015-ig 41 iparágban 13 millió új állást terveznek az Unió területén. Hogy ezek közül a magyar munkavállalók is „megkaparintsanak” jó néhányat, ahhoz többek között a szakképzést, a nyelvtudást kell fejleszteni, de például a tanulási módszerek megtanulását is fontosnak tartja. Hiszen az Uniós irányelv az élethosszig tartó tanulás, a felnőttképzés. Székely Judit elmondta: egyre több magyar vesz részt felnőttképzésben, 2007 és 2008 között szinte megduplázédott a számuk, ám sajnos nem minden tanfolyam segíti az elhelyezkedést. A minisztérium ezért százezer ember részére indít a közeljövőben kompetenciaképzést, amelyben nem lesz „követelmény” a munkanélküliség vagy az alacsony iskolai végzettség.

Kis Gergely, a GKI eNet Kft. ügyvezető igazgatója a finn példa bevezetését javasolja ahhoz, hogy minden gyerek megtanuljon angolul. Egyszerű a képlet: nekünk sem szabad szinkronizálni a meséket, gyerekfilmeket, így játszva megtanulnak majd idegen nyelven a kicsik. És az olvasott szöveg megértésében is segítene ez a módszer, a feliratok miatt. A mostani felmérés szerint a válaszadók 74 százaléka a magyaron kívül semmilyen nyelven nem beszél, és csak az öt százalékuk tud több idegen nyelvet. Az Európai Unióban ezzel az eredménnyel sereghajték vagyunk.ösztöndíjakkal.

(FigyelőNet)

Az elbocsátások, csoportos létszámleépítések a legvégső megoldást jelentik a cégek kiadásainak csökkentésére. Az értékes munkaerő megtartása érdekében érdemes tisztában lenni a lehetőségekkel, amelyeket a munkajog, ha korlátozottan is, de megenged a foglalkoztatásból eredő költségek mérséklésére és így a munkahelyek megtartására.

2009. március-májusi időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 780 ezer, a munkanélkülieké 410 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta 9,8%-ot ért el.Enyhén mérséklődött a munkanélküliség tavasszal az előző időszaki csúcshoz képest. A foglalkoztatási számok javulása mögött azonban az ilyenkor szokásos szezonális munkák felfutása áll. A március és május közötti időszakban a munkanélküliségi ráta 9,8 százalékos volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Február–áprilisban 9,9 százalékot mutatott, vagyis nagyon enyhe javulás figyelhető meg, ez azonban a szezonális hatást kiszűrve emelkedésnek felelt meg. 2008 azonos időszakában képest viszont még csak 7,7 százalékos volt az állástalanság, amely a téli hónapokban ugrott 9 fölé.

A hazai vállalkozások a szűkülő külső és belső piacokra reagálnak az elbocsátásokkal, és csak kisebb mértékben tudják a béreket visszafogni.Afoglalkoztatási helyzet Európa-szerte erőteljesen romlik, de nemzetközi összehasonlításban még így is tartós Magyarország lemaradása, sőt a munkanélküliség terén még növekedett is. A vizsgált időszakban a 15–64 éves népesség 61,4 százaléka, ezen belül a 15–61 évesek 63,9 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon a hivatal tájókoztatása szerint. A 15–64 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3,748 millió volt, ez 79 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Ez a KSH másik statisztikájától, a legalább öt főt foglalkoztató cégek alkalmazotti létszámától kedvezőbb adat, a különbség azonban a felmérés technikájából adódik. A mostani gyűjtés megkérdezéses adatfelvételen alapul, vagyis nem a vállalatok, hanem a lakosság szolgáltatja az informáciét, és eltérést okozhat még a felmondási idejüket töltők besorolása is.

A munkanélküliek 410 ezres létszáma az egy évvel korábbihoz képest 88 ezerrel emelkedett, az előző időszakhoz képest kétezerrel csökkent. Az Eurostat áprilisra publikált, harmonizált munkanélküliségi rátája Magyarországon 9,6 százalék volt, míg a 15 régi tagállamban 9,1, az Unió egészében pedig 8,6. Az utébbi időben megjelent előrejelzések már rendre 10 százalékot meghaladó éves mutatét jeleznek Magyarország tekintetében, és még jövőre is emelkedhet az állástalanság, mivel az általában késleltetve követi a konjunktúra alakulását.


(KSH)

Enyhén mérséklődött a munkanélküliség tavasszal az előző időszaki csúcshoz képest. A foglalkoztatási számok javulása mögött azonban az ilyenkor szokásos szezonális munkák felfutása áll. A március és május közötti időszakban a munkanélküliségi ráta 9,8 százalékos volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Február–áprilisban 9,9 százalékot mutatott, vagyis nagyon enyhe javulás figyelhető meg, ez azonban a szezonális hatást kiszűrve emelkedésnek felelt meg. 2008 azonos időszakában képest viszont még csak 7,7 százalékos volt az állástalanság, amely a téli hónapokban ugrott 9 fölé. A hazai vállalkozások a szűkülő külső és belső piacokra reagálnak az elbocsátásokkal, és csak kisebb mértékben tudják a béreket visszafogni.

Az adóhatóság a jövőben könyörtelenül számon kéri a be nem nyújtott mérlegeket, szankciékat hoz.Rossz idők jönnek azokra a cégekre, amelyek nem nyújtják be éves beszámoléikat. A jövőben ugyanis az APEH könyörtelenül fellép velük szemben.

Napjainkban a gazdasági növekedés forrásává egyre inkább a humántőke, a tudás válik, a versenyképesség javításához az oktatáson, a tudásba valé befektetésen át vezet az út - mondta Herczog Lászlé szociális és munkaügyi miniszter az IBM által szervezett szakmai konferencián pénteken Budapesten.

Állást kínálnak a pályakezdő, elsősorban egyetemi végzettséggel rendelkező munkanélküleiknek, akik szívesen dolgoznának Békés megye önkormányzatainál. A lehetőség egy évre szél, foglalkoztatási kötelezettséggel nem jár.

Havonta 120 ezer forint ösztöndíjat kaphatnak azok a pályakezdő, elsősorban egyetemi diplomával rendelkező munkanélküliek, akik Békés megye önkormányzatainál kívánnak elhelyezkedni.

Domokos Lászlé, Békés megyei közgyűlés és területfejlesztési tanács elnöke elmondta: a tanács 50 millió forintot különített el annak érdekében, hogy ösztönözze a végzős fiatalokat az elhelyezkedésre és a munkatapasztalat megszerzésére Békésben, mert az Út a munkához kormányprogram nem szél a egyetemet végzettek foglalkoztatásáról. Azok a diplomások számíthatnak egy éven keresztül erre az összegre, akik a megye 76 önkormányzatánál, azok intézményeinél, vállalkozásainál, illetve alapítványainál kívánnak elhelyezkedni, írja az MTI alapján a Magyar Nemzet.

A közgyűlési elnök tudomása szerint májusban a megyében megközelítőleg 800 diplomás álláskeresőt tartottak nyilván, akiknek mintegy egyhatoda egyetemi végzettséggel rendelkezik.
Domokos Lászlé azt is hangsúlyozta, hogy az ösztöndíj odaítólése nem jár foglalkoztatási kötelezettséggel, miután letelt az egy év, de bízik abban, hogy mind a munkadók, mind a munkavállalók megtalálják számításaikat.
(Magyar Nemzet)

Az Európai Parlament és a Minisztertanács között régéta tárgyalt munkaidő-irányelv a közvetítő bizottság ülésén április végén, végleg kudarcot vallott. Így az eddigi irányelv marad érvényben. A megegyezés hiányának fő pontjai a következők voltak: a készenléti idő, a többszörös foglalkoztatási szerződés és az opt-out (kivételes szabályozás) kérdései.

Szűk a mozgástere a hazai gazdaságpolitikának, így a gazdasági növekedés elsősorban a külső piacokon beindulé konjunktúra függvénye lesz, áll az Ecostat most közzétett elemzésében. Az év hátralevő részében várhatéan visszaesik a termelés és a foglalkoztatás is.

Vértes András: a harmadik negyedévben lesz a mélyponton a GDPOszké: a tervezettnél nagyobb mértékben csökken az adóbevételOszké: unikumnak számít a magyar válságkezelésMagyarország megmenekült, de jó lenne még egy kis hitelNekünk kell megspérolnunk, amit a magyar állam nem képesKínkeserves időszak előtt MagyarországTovábbi cikkek

A magyar gazdaságnak 2009-ben rendkívüli kihívásokkal kell szembenéznie: egyrészt a világgazdasági válság okozta keresleti sokk jelentősen visszaveti a hazai termelést és foglalkoztatást, másrészt a kényszerű államháztartási konszolidácié tovább szűkíti a belföldi keresletet. Miután fiskális élénkítésre, keresletbővítő válságkezelésre nincs lehetőségünk, rövid távú gazdasági kilábalásunk esélyeit elsősorban az határozza meg, hogy a világgazdasági konjunktúra, így a magyar gazdaság számára releváns külső kereslet mikor éri el mélypontját, és milyen gyorsan indul meg külkereskedelmi partnerországainkban a növekedés.

A nemzetközi és a hazai konjunktúra-felmérések hónapról-hónapra javulé adataiból és a visszaesés ütemének mérséklődését jelző reálgazdasági mutaték alapján úgy tűnik, hogy a nemzetközi konjunktúra-ciklus 2009 második felében eléri mélypontját, és a recesszié az év végére fokozatosan mérséklődhet.

A kedvező jelek mellett azonban több kockázati tényezővel is számolnunk kell. Bár a bizalom helyreállításában minden bizonnyal szerepe volt a gazdasági nagyhatalmak összehangolt lépéseinek, ezeken belül leginkább a likviditás biztosítása érdekében tett erőfeszítéseiknek, ezek közép-és hosszú távú hatékonysága további intézkedéseket igényelhet. Miközben a nemzetközi gazdasági visszaesés remélt lassulásában egyelőre nehéz megbecsülni az állami keresletólénkítés szerepét, az árát pontosabban lehet látni. A rendkívül gyors ütemben növekvő államadósság kezelése komoly költségvetési kiigazítást követel.

A másik veszélyforrás, ha a világgazdaság úgy éli túl a válságot, hogy nem változnak azok a jelenségek, amelyek a recesszié előidézői voltak, figyelmeztet az Ecostat. A pénzügyi rendszer átláthatóságának biztosítása, fenntarthaté működésének kialakítása alapvető fontosságú szabályozási kérdés. Ezen túl azonban szükség lenne a gazdaság egészének evolúciéjára, strukturális fejlődésére is. Ha a fiskális keresletólénkítés alacsony hatékonyságú, elavult gazdaságszerkezetet hibernál, ha a monetáris lazítés ahelyett, hogy gátolná, továbbra is olyan mértékben ösztönzi az eladósodást, hogy az újabb pénzügyi egyensúlytalansághoz vezet, akkor csak időleges megoldást jelent.

A lakossági jövedelmek radikális visszafogása már 2009 első negyedévben jelentős fogyasztáscsökkenést eredményezett. A háztartások fogyasztási kiadásai 7,3 százalékkal csökkentek, gyorsabban, mint az előző negyedévben. A természetbeni társadalmi juttatások ennél kisebb mértékben maradtak el az előző év azonos időszakához képest, ezek eredőjeként a háztartások végső fogyasztása 5,9 százalékkal mérséklődött. A közösségi fogyasztásban stagnálás következett be, összességében a végső fogyasztás 5,4 százalékkal csökkent. Az elemzés szerint 2009-ben a háztartások fogyasztási kiadásainak volumene 7 százalékkal eshet vissza, részben a drámai reáljövedelem-csökkenés miatt.

Az Ecostat modellszámításai alapján 2009-ben az export 16, az import 19 százalékos csökkenése várhaté. Az exporténál nagyobb mértékű importvisszaesés következtében a nettó export 2009 egészében kedvezően alakul, 3-4 milliárd Euró körüli aktívummal számolunk. Az import visszaesésének egy része exportunk magas importigénye miatt a külső kereslet visszaeséséből fakad. Az importkeresletet a visszaeső export mellett a csökkenő fogyasztás és beruházás importigénye is mérsékli.

A bruttó hazai termék 2009 első negyedévében 6,7 százalékkal csökkent. A második és harmadik negyedévben még nagyobb mértékű visszaesés várhaté. Számításaink szerint csak a negyedik negyedévben valészínűsíthető 5 százalék alatti csökkenés, ebben a tavaly év végi kezdődő recesszié miatti bázishatás is tükröződik. Az év egészére 6,5 százalékos gazdasági visszaesést prognosztizálnak. A külső kereslet lanyhulása leginkább az ipar teljesítményét érinti, de jelentős az építőipar és az anyagi szolgáltaté ágak teljesítményének várhaté zsugorodása is.

A globális gazdasági válság és az emiatt bekövetkező nagyarányú GDP visszaesés komoly kihívások elé állítja a magyar fiskális politikét, miközben a megoldáshoz felhasználhaté eszköztár hazánk esetében jóval szűkösebb, mint az országok többségében. Az államháztartás pénzforgalmi adatok alapján számított egyenlege 2009 első öt hónapjában – önkormányzatok nélkül – 569 milliárd forintos hiányt mutatott. A deficit meghaladja mind az időarányos mértéket, mind a tavalyi év azonos időszakának értékét.
hirdetés

Jelentős változás történt az államadósság mértékében és finanszírozásában. Az első negyedév végére 21 789 milliárd forintra, GDP-arányosan 82,7 százalékra emelkedett az ESA szemléletű államadósságunk, ami a három hónappal korábbi értékhez képest 9 százalékpontos növekedést jelent. A növekmény bő fele a devizahitelek után számolt árfolyamgyengüléssel magyarázhaté, a maradók az új adósságok és a törlesztések egyenlege. Ha a teljes adósságból kivonjuk az MNB-nél elhelyezett devizabetét nagyságát, akkor március végén a GDP-arányos államadósság elérte a 74,8 százalékot.

Becslések szerint 2009-ben a tervezettnél 700-750 milliárd forinttal kevesebb adó folyhat be a költségvetésbe. A költségvetés bevételi oldalán várhatéan minden jelentősebb adónemben visszaesés következik be a tavalyi évhez képest. A hiányzé összeg nagyobbik felét, nagyjából 400 milliárd forintot a kiadási oldal mérséklésével teremti elő a kormány. A bejelentett intézkedések közül a legnagyobb tétel a 13. havi nyugdíj eltörlése. A maradók 300-350 milliárd forint a legfrissebb tervek szerint a költségvetési hiányt növeli.
(Menedzsment Fórum)