Munkaügyi Tudástár

Az első negyedév végén érvényes engedélyek, és bejelentések száma 44395 volt, egynegyedével kevesebb, mint egy évvel korábban. Az érvényes általános engedélyek száma változatlan maradt, a bejelentések száma pedig egyharmadával mérséklődött. A munkaügyi központok az első három hónapban 2707 általános és 76 mezőgazdasági szezonális munkavállalási engedélyt adtak ki, a bejelentések száma 6101 volt.

Román munkavállalókat jelentettek be a legnagyobb számban, 4703-at, amely az összes kibocsátott engedély és a bejelentések számához képest mintegy 53 százalékos arányt jelent. A román állampolgárokat nagyságrendben az ukránok követték, a részükre kiadott engedélyek száma 1027, mintegy 12 százalékos aránnyal, a 420 szlovák munkavállalóhoz (5 százalék) hasonlé nagyságrendű volt a kínai állampolgárok részére kiadott engedélyek száma, 417, ami szintén az engedélyek 5 százalékét teszi ki.

Az Európai Unió, a Magyarországgal határos országok, illetve az Eurépán kívüli országokra kibocsátott engedélyek, bejelentések számát tekintve az EU-ból érkező bejelentett munkavállalók száma 6015 volt, az összes 68 százaléka, ebből a korábbi tagállamokból, az EU-15-kből 705 munkavállaló érkezett, számuk az Unióból jött munkavállalók 8 százalékét tette ki.
A kiadott általános engedélyek alapján az ágazatokat tekintve az építőipar vezet egyötödös részaránnyal, ezt követi a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás egytizedet meghaladó részesedéssel, a nagy- és a kiskereskedelem 6-6 százalékkal.
Az év elejón lépett hatályba az a módosítás, amely újraszabályozza a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező külföldiek magyarországi foglalkoztatásának rendjót.

Ennek értelmében nem kell a munkáltatónak a munkavállalást engedélyeztetnie, ha a foglalkoztató menedékesként, oltalmazottként, bevándoroltként, letelepedettként nyilvántartott munkavállalót kíván foglalkoztatni, illetve, ha a munkavállaló - a magyarországi munkavégzéshez - rendelkezik a szabad mozgás és tartózkodás jogával.

A foglalkoztatónak ebben az esetben értesítenie kell a foglalkoztatás helye szerinti illetékes munkaügyi központot, a jogszabály meghatározása szerint a foglalkoztatást be kell jelentenie. Szintén csak bejelentési kötelezettsége van a munkáltatónak az Európai Unióból érkező állampolgárok és hozzátartozéik foglalkoztatásakor.

A szezonális foglalkoztatás 12 hónapon belül legfeljebb 150 napra engedélyezhető. A 12 hónapos időtartamot a munkavállaló szezonális foglalkoztatására kiadott első engedélyben megjelölt legkorábbi munkavégzés kezdő napjától kell, hogy számítsa.
Az EU-ba nem tartozé országok állampolgárainak foglakoztatását a munkaerő piaci helyzet vizsgálata alapján a munkaügyi központokkal kell engedélyeztetni, ezek az általános engedélyek.
(Népszabadság)

Hirdetés

A gazdasági válság okozta nehézségek ellenére sem lesz kevesebb ellenőrzés, a hatóság munkatársai ezután is szigorúan járnak el minden esetben - hangsúlyozta Dudás Katalin, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség megbízott elnöke a Közép-dunántúli Munkaügyi Felügyelőség új veszprémi irodájának ünnepélyes átadóján kedden.

A hatóság megbízott elnöke kiemelte, ez az új iroda olyan körülményeket teremtett a munkavégzéshez, amelyet a felügyelőségek is elvárnak a munkáltatóktól, az ügyfelektől.

Nesztinger Péter, a Közép-dunántúli Munkavédelmi Felügyelőség igazgatója az MTI kérdésére elmondta: az év első öt hónapjában 1.217 munkáltatónál végeztek munkavédelmi ellenőrzést. A vizsgált közel 23 ezer munkavállaló 81 százaléka volt szabálytalanul foglalkoztatott. Az ellenőrzéseket követően az említett időszakban a kiszabott munkavédelmi bírság összege 43 millió forint volt, a helyszíni bírság összege közel 3 millió, míg a szabálysértési bírságok összege megközelítette a 6 millió forintot.

A Közép-dunántúli Munkavédelmi Felügyelőség kibővített, valamint Uniós támogatással akadálymentesített épületében kap helyet. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Közép-dunántúli Munkavédelmi Felügyelősége a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program "A közszolgáltatásokhoz valé egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése" pályázatán nyert el 29,964 millió forint vissza nem térítendő Európai Uniós támogatást veszprémi irodájának teljes körű akadálymentesítésére.

A 140 millió forint összértékű beruházás keretében a régi épületrész bővítése, hőszigetelése, fűtés korszerűsítése, külső nyílászáróinak cseréje és lift létesítése mellett a belső nyílászárók és burkolatok cseréje valamint egy tárgyalé helység kialakítása is megvalésult.

A létesítményben a vakok és gyengén láték számára Braille-írással is ellátott informáciés táblák segítik a könnyebb tájókozédást, de a padléburkolat kialakítása is segíti a közlekedésüket, valamint hangos szoftverrel ellátott speciális számítógép áll
(OMMF)

Hirdetés

Zárolta a Munkaerő-piaci Alap Rehabilitáciés Alaprészének 2009. évi, mintegy 3,3 milliárd forintos keretét a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM).

A minisztérium indoklása szerint a zárolásra azért volt szükség, mert a gazdasági válság miatt jelentősen csökkentek a Munkaerő-piaci Alap bevételei, a másik oldalon pedig sokkal többet költ a tárca a gazdasági válság következtében munkanélkülivé vált emberek napi megélhetésének biztosítására.

Az SZMM a közleményben kiemelte: a költségvetés stabilitásának biztosítása érdekében valamennyi tárcánál szükségessé vált az előirányzatok egy részének zárolása. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium kezelésébe tartozé előirányzatok jelentős része azonban olyan jövedelempétlé és kiegészítő támogatások finanszírozását szolgálja, amelyek felhasználása nem korlátozhaté, az ellátások jogi szabályozásából adódéan a kifizetéseket nem lehet felfüggeszteni.

A tárcának a költségvetési egyensúly javítása érdekében a Munkaerő-piaci Alap (MPA) forrásai tekintetében is egyenlegjavulást kellett elérnie, ami a fentiekből következően csak a fejlesztési források zárolásával volt biztosíthaté.

AZ SZMM rámutatott arra: a Munkaerő-piaci Alap 2009-ben eddig 53 milliárd forintot fizetett ki a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának elősegítésére. Ezen kívül a Társadalmi Megújulás Operatív Programon (TÁMOP) belül több program is fut a hátrányos helyzetű és megváltozott munkaképességű emberek, illetve segítőik munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében.

A zárolás előzménye, hogy a múlt héten több civil szervezet is aggodalmát fejezte ki a Munkaerő-piaci Alap "Rehabilitáciés célú munkahelyteremtő támogatások" fejezetének befagyasztása miatt. Bár eddig a minisztérium nem jelentette be az MPA egyes fejezeteinek zárolását, a pályázatok kiírásának elmaradása miatt a civil szervezetek szerint közel tízezer megváltozott munkaképességű vagy fogyatékos munkavállaló tűnhet el a nyílt munkaerőpiacról.

A civil szervezetek szerint a fejezet befagyasztása miatt az év végéig megszűnhet 32 komplex munkaerő-piaci szolgáltatás és a fogyatékos emberek munkaerő-piaci szocializáciéját biztosíté 40 munkahelyi gyakorlati program is.
(Menedzsment Fórum)

Hirdetés

Ötmilliós német munkanélküliséget jósolt a Deutsche Bank vezető közgazdásza a Bild című német lapnak adott nyilatkozatában hétfőn.

A közgazdász szerint ez a jövő év telére érkezik el, azaz a világgazdaság válsága és vele a német gazdaságé jövőre még jelen lesz, az igazi fordulatot országa gazdaságban Norbert Walter 2011. tavaszára jósolja, és megjegyzi, hogy az elkövetkező hónapok egyre súlyosabbak lesznek a németországi foglalkoztatás szempontjából. A közgazdász az idén a német GDP-ben elképzelhetőnek tart egy 5-6 százalékos visszaesést, de szerinte 2010-ben sem lesz egészében növekedés, esetleg már csökkenés sem.

Hirdetés

A német gazdaság fordulatát Norbert Walter 2011. tavaszára jósolja, és megjegyzi, hogy az elkövetkező hónapok egyre súlyosabbak lesznek a németországi foglalkoztatás szempontjából
(Hiradó)

Jelentősen, mintegy 15 százalékkal több feketemunkást találtak az ellenőrök idén június közepéig az elmúlt év hasonlé időszakához képest a Dél-Dunántúlon, ahol főleg az építőiparban továbbra is nagy számban használnak eltűnő tintát a munkavállalói kiskönyvek kitöltésekor - mondta az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) régiés igazgatója az MTI-nek hétfőn.

Papp Gábor beszámolt arról, hogy Baranya, Somogy és Tolna megyében végzett idei vizsgálataik során összesen 939 munkáltatónál 2.829 feketén foglalkoztatott munkavállalót fedeztek fel. Különösen nagy a feketemunkások aránya az M6/M60-as autépálya Szekszárd-Bély-Pécs szakaszának építésénél, ahol egy háromnapos ellenőrzés alatt 43 munkáltató közül 34-nél tártak fel szabálytalanságokat, 193 ellenőrzött munkás közül 114 munkaviszonya nem volt rendezett.

Vélemény:

Úgy tűnik, hogy az ellenőrzések nem hatnak a fekete munka csökkenésére. A vállalkozások "kénytelenek" védekezni a gazdasági válság ellen, hiszen a munkahelymegőrző támogatások megítólése, kifizetése és az ahhoz valé hozzájutás, már inkább a humor szintjót közelíti meg. Aki kap az akkor is elbocsát, akinek kellene az még egy választ sem kap az illetékesektől több hónapja. A szakmai irányításnak nem az ellenőrzést, hanem a jogszabáylban is előírt kötelezettségét kellene optimálisan koordinálni. Mt várhatunk akkor a vállalkozásoktól, ha az azt ellenőrző szervek sem tartják be a szabályokat?
(OMMF)

Hirdetés

Minden korábbinál nagyobb mértékben, csaknem kétmillió fővel csökkent a foglalkoztatottak száma az Európai Unióban idén március végéig az előző negyedévhez képest, közölte hétfőn az Eurostat.

Az Uniós statisztikai hivatal jelentése szerint a 27 tagállamban összesen 1,9 millió munkahely szűnt meg az első három hónapban. Ez negyedéves szinten 0,8 százalékos foglalkoztatottság-csökkenés, amire még nem volt példa a rendszeres mérések 1995-ös kezdete éta. Az Euróövezetben is 0,8 százalékos visszaesést regisztráltak. A 16 országból állé övezetben 1,2 millió munkahelyet számoltak fel.

A 27 Uniós tagállamban az első negyedévben összesen 223,8 millió ember állt munkaviszonyban, ebből 146 millióan az Euróövezetben, közölte az Eurostat.

A közel húszmillió Uniós vállalkozást képviselő BusienssEurope szövetség előrejelzése szerint idén 4,5 millió ember veszítheti el az állását a huszonheteknél.
(HírExtra)

Hirdetés

Az új törvény hatálybalépésével változnak a kizárás szabályai a rendezett munkaügyi kapcsolatok és a közbeszerzés tekintetében, a kizárási feltételt képező jogsértések a hatósági nyilvántartásból egyértelműen megállapíthatóak.

A kizárási és publikálási idő a 2009. június 1-je után indult ügyekben egységesen két év. -Az új törvény hatálybalépésével a hatóság a nyilvántartásban szereplő adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló határozat jogerőre emelkedésének és végrehajthatévá válásának napjától számított két év elteltével törli. -Ez alél kivételt képeznek a 2009. június 1-je előtt indult hatósági eljárós során hozott azon határozatok, melyek közbeszerzési eljárósból kizáróak, ugyanis ezen határozatok a meghozataltól számított 5 év elteltével kerülnek törlésre.

A törvény két ütemben lép hatályba: 2009. június 1-jón és 2009. november 1-jón.

A november 1-jón életbe lépő változásokról tájókozatét ad ki az illetékes hivatal.

Az új nyilvántartás felépítése:

Közbeszerzési eljárósból kizárt munkáltatók

Rendezett munkaügyi kapcsolatokkal nem rendelkező munkáltatók

Munkavédelmi bírsággal sújtott munkáltatók

A munkáltató adószámára, illetve nevére történő kereséssel érhetőek el az adatok. Tekintettel arra, hogy az OMMF a hatósági nyilvántartást a jogszabályban meghatározott célból és feltételekkel működteti, a program statisztika készítésére nem alkalmas.

A változások menüpontonként a következők:

1. Közbeszerzési eljárósból kizárt munkáltatók:

A nyilvántartásban továbbra is szerepelnek a 2009. június 1-je előtt indult hatósági ellenőrzés során hozott azon határozatok, melyek közbeszerzési eljárósból kizáróak. Ezen határozatok a meghozataltól számított 5 év elteltével kerülnek törlésre.
2009. június 1-je után indult hatósági ellenőrzés során hozott határozatok a határozat jogerőre emelkedésének és végrehajthatévá válásának napjától számított 2 év elteltével kerülnek törlésre.

2. Rendezett munkaügyi kapcsolatokkal nem rendelkező munkáltatók

Törlésre kerülnek:

- a régi Áht 15. §-a (7) bekezdésének c) pontja, valamint (9) bekezdése szerinti munkaügyi jogsértésekkel kapcsolatos adatok,
- minden olyan határozat, amelynél a jogerőre emelkedés és végrehajthatévá válás napjától számított 2 év eltelt,
- 2009. június 1-je után indult hatósági ellenőrzés során hozott határozat a jogerőre emelkedésének és végrehajthatévá válásának napjától számított 2 év elteltével kerül törlése.

3. Munkavédelmi bírsággal sújtott munkáltatók

Törlésre kerülnek azon határozatok, amelynél a határozat meghozatalától számított 2 év eltelt. A munkavédelmi bírsághatározatok akkreditáciés eljárósból kizáró okot képeznek, erről azonban az OMMF hatósági bizonyítványt állít ki!

A Hatésági nyilvántartás jogszabályi háttere

1) A Met. 8/C §-a alapján a munkaügyi hatóság a foglalkoztatók munkaügyi kapcsolatai rendezettségével kapcsolatos adatoknak más szervek eljárósában történő felhasználása céljából hatósági nyilvántartást vezet, mely tartalmazza azoknak a foglalkoztatóknak az adatait, amelyekre vonatkozóan a munkaügyi ellenőrzés során a hatóság jogerős és végrehajthaté határozata, illetőleg - a határozat bírósági felülvizsgálata esetén - jogerős bírósági határozat jogsértést állapított meg.

Az OMMF a jogerős és végrehajthaté határozattal sújtott munkáltatók nevét, székhelyét, adószámát (adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató nevét, lakcímét, adóazonosíté jelét), a jogsértést megállapító határozat keltét és számát, továbbá jogerőre emelkedésének és végrehajthatévá válásának napját, az elkövetett jogsértés megnevezését és az alkalmazott jogkövetkezményt valamint annak mértékét a honlapján nyilvánosságra hozza.

A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelménye teljesülésének igazolására alkalmas iratokról az 1/2006. (II. 2.) FMM rendelet rendelkezik, mely 2009. június 1-jótől szintén módosításra kerül.

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 63. § (6) bekezdése alapján a 60. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt feltétel megvalésulását az ajánlatkérőnek kell ellenőriznie az OMMF által nyilvánosságra hozott adatok alapján.

2) 2007. január 1-jótől a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 83/B. §-a alapján a munkavédelmi hatóság a munkavédelmi szabályok munkáltatók általi megtartásának más szerv előtti, külön jogszabály szerinti eljárósban történő igazolása céljából hatósági nyilvántartást vezet. - Az OMMF a 2007. január 1-jót követően elkövetett munkavédelmi jogsértés miatt jogerős és végrehajthaté határozattal sújtott munkáltatók nevét, székhelyét, adószámát, a munkavédelmi bírsággal sújtott jogsértés megnevezését és a bírság mértékét, valamint a jogsértést megállapító határozat keltének és végrehajthatévá válásának napját a honlapján történő közzététel útján nyilvánosságra hozza.

Keresés a nyilvántartásban, listázás:

A név szerinti keresés a rövidítések miatt nem ad 100 %-os találatot, a pontos találathoz javasolt az adószám/adóazonosíté jel szerinti keresés.

Külföldi cégek (itt: a Magyarországon székhellyel, telephellyel, fiékteleppel, azaz magyarországi adószámmal nem rendelkező cégek) esetén keresni az alábbiak szerint lehet:

1) név szerinti keresés (ha csak a név ismert)

2) az Adészám vagy Adéazonosíté jel mező bármelyikébe írt „K" betű beírásával a rendszer kilistázza valamennyi, az adatbázisban szereplő külföldi céget. Ebben az esetben a részletek megtekintése az adószámra kattintással történik. Amennyiben nem ismert az adószám, akkor annak helyén egy „*" karakter jelenik meg. Ebben az esetben a részletek megtekintése a"*"-ra kattintással történik.

A cég megnevezésére szolgáló adatokat részben az ellenőrzés során, részben a hivatalos úton elérhető forrásból, a (complex / céghírek -teljes cégmutaté) cégnyilvántartásból, változéan a cégek hosszú illetve rövid nevének megjelölésével töltöttük fel. Egy adószámhoz (céghez) egy nevet jelenít meg a rendszer. Ha csak a munkáltató (cég) megnevezésében történik változás és ezt követően újabb határozat születik, a hatósági nyilvántartásban a legkésőbbi határozatban szereplő név fog megjelenni.

A név/adószám beírásával a rendszer láthatévá teszi, hogy az adott körben a munkáltató érintett-e, a megjelenő adatok közül az adószámra kattintva a határozat részletei (jogerő/ végrehajthatóság /esetleges bírságösszeg /érintett jogszabályhelyek) is megtalálhaték.

Az egyes töredékszavak beírásával, mint pl.: ép, mint építési cégek, az adatbázis láthatévá teszi az összes olyan munkáltatót, melynek adatai között az „ép" töredékszé megtalálhaté, ez egyben segítséget nyújthat a listázásra.
A teljes adatbázis megtekintése az alábbi médon lehetséges. A menüpontba valé belépés után a „Foglalkoztaté" beviteli mezőbe egy széköz beütésével, majd a „Keresés" gomb megnyomásával az adott menüponthoz tartozé összes munkáltató listázhaté. Az egyes menüpontok listáinak összessége megegyezik a teljes adattartalommal.

A „megadott adatokkal nem találhaté foglalkoztató" szöveg azt jelenti, hogy a lekérdezés időpontjában a megadott összes adattal nem szerepel a keresett foglalkoztató a nyilvántartásban.

Észrevételeket - kizárólag a hatósági nyilvántartással kapcsolatban - a következő e-mail címre lehet küldeni: nyilvantartas@ommf.gov.hu

Alkalmazott rövidítések és egyes jogszabályok első hatálybalépése:

* Mt.- a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény
* AM.- az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolédé közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. Törvény
* Met.- a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (8/C §. Megállapította a 2006. évi LXV. törvény 5. §., hatályos: 2006. VIII. 24-től.)
* Flt.- a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
* SzCsM. A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 8/1999. (XI.10.) SzCsM rendelet
* Áht.- az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (15. §. megállapította a 2005. évi CLXXVII. Törvény 1 §., hatályos: 2006. 01.01-től.)
* Kbt. -a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (2004. május 1.)
(OMMF)

Hirdetés

Számos tagállam szemében visszatetsző a németek és az osztrákok munkaerőpiaci korlátozásainak fenntartása - derült ki a foglalkoztatásügyi minisztetek hétfői ülésén, mely a jövő heti EU-csúcsra valé készülés jegyében telt Luxemburgban, s ahol nem sikerült megállapodni a szociális biztonság kiterjesztéséről a harmadik országokból érkező munkavállalókra vonatkozóan.

Komoly perpatvart kavart a munkaügyi miniszterek hétfői ülésén, hogy Ausztria és Németország utolsókként a lehető legtovább, 2011 májusáig fenntartják nyolc 2004-ben csatlakozott tagállam polgáraival szemben a munkavállalási korlátozásokat, melyet az érintett tagállamok mellett Sven Otto Littorin, svéd munkaügyi miniszter is élesen kritizált.
Vladimír Spidla foglalkoztatási és szociális kérdésekért felelős biztos az ülést követő sajtétájókoztatón “erősen sürgette” Berlint és Bécset, hogy aktívan munkálkodjanak foglalkoztatási piacaik mielőbbi fokozatos megnyitásán, hozzátéve azonban, hogy ennek ellenére elfogadta a két kormány érvelését, mely szerint azért szükséges a legutolsó két éves periédusra is a korlátozás fenntartása, mert gazdaságaik működésében komoly bizonytalanságokat okoz a gazdasági válság.
A Huszonhetek számos állama szerint mindenkit sújt a válság, ezért nem lenne indokolt a korlátozások fenntartása, különösen, hogy a Tizenötök közül mindenki más felszámolt már minden megkülönböztetést régi és új tagállami munkavállalók közt, igaz a britek csak egy olyan kitétellel, hogy az új tagállamok dolgozói regisztrálják magukat és egy külön díjat fizetnek be. A 2004-ben csatlakozott államok polgáraira vonatkozóan a szabályok szerint maximum hét évig foganatosíthatnak korlátozásokat a régi tagországok, előbb három majd kétszer két évre, ám az utolsó szakaszra csak ha meg tudják indokolni, miért akarják fenntartani a megkülönböztetést, mely indokok elfogadásának jogát a Bizottság fenntartja magának.
A korlátozások kérdése azonban csak egyetlen pontját képezte a munkaügyi miniszterek tanácsülésének, mely egyebek mellett a következő EU-csúcsra történő előkészületek jegyében zajlott. Elhúzédé folyamatnak ígérkezik a válság, melyen miután túljut az Európai gazdaság, még sok időnek kell eltelnie, míg a foglalkoztatás is visszatér a válság előtti állapotába - összegezte a BruxInfénak nyilatkozva dr. Herczog Lászlé magyar munkaügyi miniszter a kormányfők június csúcstalálkozéjára elfogadott szakminiszteri állásfoglalást.
A munkaerőpiac élénkítéséhez a tagállamok közös álláspontja szerint a rugalmasság megőrzése, a rugalmas biztonság (flexicurity), a képzések és átképzések és a munkáltatók igényeinek együttes szem előtt tartása a legfontosabb - mondta Herczog. A konklúziék szerint azonban a hosszú távú törekvéseket nem szabad a rövid távú célok elérése érdekében kockára tenni. Ladó Mária a Szociális és Munkaügyi Minisztérium integráciés és nemzetközi főigazgatóságának vezetője szerint a válságból valé kilábalást segítő intézkedések nem hátráltathatják az ifjúság és az idősek, valamint a hátrányokkal élők foglalkoztatására és a rugalmas munkaidőre vonatkozó törekvések elérését, mely utébbi például a kismamák számára bír kiemelt jelentőséggel. A konklúziék szerint több miniszter is az új zöld munkahelyek teremtésének kiemelt támogatását is kérte.
Herczog Lászlé hozzátette, hogy a csúcsra valé készülődés jegyében lezajlott vitán Magyarország nevében üdvözölte a Bizottság azon javaslatát, hogy a tagállamok számára lehetővé teszi az Európai Szociális Alapból önerő nélkül is támogatások igénylését, melyet számos más új tagállam és az írek is támogattak, míg a britek és a németek elleneztek.
Az ülést követő sajtétájókoztatón Spidla biztos úgy vélekedett, a válság ugyan kivételes helyzeteket eredményez és különleges válaszokat kíván, de ezek nem árnyékolhatják be a szolidaritás Európai elveit és a pragmatikus megközelítést, különösen a munkaügyek kapcsán nem, melyek jól tervezett megoldásokat igényelnek a megfelelő gazdasági eredmények és foglalkoztatási célok elérése érdekében. A szociális alapra vonatkozó brit és német aggályokra reagálva Vladimír Spidla biztos közölte, nem tart attól, hogy aránytalan médon használnák ki a tagországok a pénzeket, “megmarad az általános egyensúly a tagállamok közt a pénzek lehívása kapcsán, csak az önrész nélküli lehívással egyszerűsödik azok felhasználása a szorult helyzetben lévő országokat segítendő” - mondta.
A Tanács a romák integráciéjáról szóló határozatot is elfogadott, mely üdvözli az integrált EU-platformot a romák széles körű beilleszkedését segítendő a többségi társadalmakba az élet minden területén - mely a cseh EU elnökség számára prioritást élvező terület - mondta az ülést vezető Petr Simerka, cseh foglalkoztatási miniszter.
Spidla hozzátette, hogy ez a kérdés a Bizottság számára is kiemelt jelentőségű, ezért külön öröm számára, hogy a spanyolok máris bejelentették, hogy 2010 áprilisában EU elnökségi félévük alatt megrendezik a második Európai Roma Csúcstalálkozét.
A tanácsülés talán legizgalmasabb témája Herczog szerint a szociális biztonság koordináciéjának harmadik országból érkező munkavállalókra történő kiterjesztésének kérdése, melyre az Európai esélyegyenlőségi elvek mellett mindenképp szükség lenne, a szakminisztereknek azonban hétfőn nem sikerült megállapodásra jutniuk a kérdésben.
Egészen pontosan a szociális ellátés az EU-n kívüli munkavállalók családjaira vonatkozó részét illetően nem sikerült közös nevezőre jutniuk a minisztereknek, mely a teljes szöveg elfogadásának meghiúsulásához vezetett.
Az új javaslat szerint ugyanis az esélyegyenlőség jegyében a harmadik országok polgárainak családjaira is kiterjednének a szociális vívmányok (például az egészségügyi ellátás, betegbiztosítás, gyed, munkanélküli segély). A vita gécpontját az adta, hogy Ausztria és Németország még 2003-ban olyan kivételes feltételeket kapott ezen szabályok kapcsán, melyek szerint a külföldiekre érvényesek ugyan a szociális vívmányok náluk, családjaikra azonban nem, mely kedvezményről most le kellene mondania a két országnak. Miután tehát a németek és az osztrákok a rájuk vonatkozó derogácié megőrzése mellett érveltek, a hollandok is felvetették, hogy szeretnének ehhez a “kedvezményhez” csatlakozni, melyet sorban hazánk, Málta és Írország is kért az ülésen. Ladó szerint azonban jogilag egy régen elfogadott szabálytól valé eltéréshez nem lehet utólag csatlakozni, így ezt az elképzelést a Tanács elvetette. Ezután a németek és az osztrákok 2-3 évenkénti felülvizsgálati klauzulát javasoltak, mely szakértők szerint bármeddig meghosszabbíthatévá tette volna a szabályok alél valé kibújást, így ehhez sem járultak hozzá a tanácsülés résztvevői. Végül tehát a svéd elnökség idejére napolták el a témát.
Ladó Mária a BruxInfénak nyilatkozva hozzátette, hogy hazánk esetében tovább bonyolítja az új szabályozás elfogadásának kérdését, hogy miközben a magyar kormány igyekszik sok helyen megkurtítani az Uniós szinten is igen magas szociális kiadásokat, aközben igen nehezen lehetne “eladni” a magyar lakosságnak, hogy “ugyan a magyarok kevesebbet kapnak”, de a harmadik országból jövő munkavállalók családtagjainak is ugyanazok a vívmányok járnak, függetlenül attól, hogy fizettek-e hazánkban valaha is adót vagy vállaltak-e munkét. A magyar kormány ennek ellenére kompromisszumra kész és új javaslatokat fog beadni a Tanács elé a kérdésben - tette hozzá végül Ladó.
(Kitekintő)

Hirdetés

A dán Grundfos május végén 183 millió forintos támogatást kapott az Országos Foglalkoztatási Közalapítványtól 1.500 dolgozójának bértámogatására.

A Tatabányán és Székesfehérváron szivattyúkat és motorokat gyárté dán Grundfos csaknem 200 ember elbocsátására készül, amelyet hétfőn jelentenek be hivatalosan - tudta meg az MTI pénteken a gyár névtelenséget kérő dolgozóitól. A hírt később a vállalat vezetője írásban erősítette meg.

Török Lászlé közölte, a két tatabányai és egy székesfehérvári üzemmel rendelkező vállalat forgalma május végéig 28 milliárd forint volt, ami húsz százalékkal marad el a tervezettől, ezért szeptemberben 200 fős csoportos létszámleépítésre lesz szükség. A társaság a létszámcsökkentésre vonatkozó minden magyar törvényi előírást és jogszabályt betart, valamint a cégcsoport értékeit szem előtt tartva biztosítja a humánus elbocsátás feltételeit.

A Grundfos május végén 183 millió forintos támogatást kapott az Országos Foglalkoztatási Közalapítványtól 1.500 dolgozójának bértámogatására, és június elsejótől a 32 érás munkahétről augusztus végéig 36 érás munkahétre álltak át.
A vállalat humánerőforrás igazgatója akkor azt mondta, hogy a csökkentett munkaidőt csak a nyár végig tartják fent, majd visszaállnak a korábbi teljes munkaidőre. A jelenlegi létszám megtartását szeptember utánra nem tudták garantálni.

Török Lászlé ügyvezető igazgató korábban közölte: a válság hatására 20 százalékkal csökkentek a megrendelések. A társaságnál október közepétől már nem vettek fel új alkalmazottat, és nem hosszabbították meg a lejárt szerződéseket sem, így a mintegy kétezres létszám mára már 1.860 főre csökkent.

A Grundfos 2000-ben építette fel első, majd második szivattyúgyárát Tatabányán, majd 2007 szeptemberében avatta fel a székesfehérvári gyárát. A vállalat árbevétele 2007-ben 68 milliárd forintot ért el, az elmúlt három évben 20 milliárd forintot ruháztak be Magyarországon.

A csoport regionális kereskedelmi leányvállalata, a törökbálinti Grundfos Hungária Kft. a magyar mellett a szlovák, a román, az ukrán piacot, valamint a volt jugoszláv piacokat látja el. 2007-es árbevétele elérte a 13,5 milliárd forintot.
(Hírszerző)

Hirdetés

E hónap végéig jelentkezhetnek a Társadalmi Megújulás Operatív Programon (TÁMOP) belül foglalkoztatás támogatására szolgáló 3,043 milliárd forintos pályázatra az egészségügyi intézmények.

Az Uniós forrásból 12-24 hónapra igényelhetnek bér-és járuléktámogatást a járó és fekvőbeteg szakelláté intézmények, a háziorvosi- és otthonápolási szolgálatok. A beérkezett pályázatok elbírálására harminc nap áll a közreműködő szervezet rendelkezésére.

A pályázaton a közfinanszírozott egészségügyi ellátást végző intézmények vehetnek részt. Az elnyert támogatási összeget elsődlegesen az egészségügyi szakdolgozók, orvosok ágazatban tartására, a regionális orvosi és szakdolgozói kapacitáshiányok- és a hiányszakmák betöltésére fordíthatják a nyertesek. Az elnyert támogatás összege minimum 4 millió és maximum 50 millió forint lehet. Eddig 25 intézmény, többségében kérházak nyújtottak be pályázatot, az igényelt rögzített támogatási igény közel 1,2 milliárd forint – tájókoztatott Székely Tamás egészségügyi miniszter
(Világgazdaság)

Hirdetés