Munkaügyi Tudástár

Az idén a gazdasági visszaesés hatására több mint 900 milliárd forinttal kevesebb lesz az adóbevétel, mint amit tavaly szeptemberben terveztek.

Új irodába költözik a budapesti Diplomás Álláskeresők Közvetítői Irodája. A kirendeltség munkatársai jövő hétfőtől a Ráday utca 42-44. szám alatt várják az álláskereső fiatalokat.

Az ingyenes szolgáltatásaival főként a pályakezdőkre és a néhány éves munkatapasztalattal rendelkező fiatalokra specializálédott állami hivatal péntekig az Andrássy út 10. szám alatti régi irodában még tart ügyeletet.

Az ügyfélfogadás június 29-től már a kirendeltség új címén, IX. kerület Ráday utca 42-44. alatt történik. A telefonszám: (1) 311-1414.

Az iroda várja továbbá azokat a nem pályakezdő főiskolával, egyetemmel rendelkező diplomás álláskeresőket, akik:
- rendelkeznek állandé vagy ideiglenes budapesti lakcímmel;
- álláskeresési segélyre, vagy álláskeresési járadékra szereztek jogosultságot;
- oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytatnak tanulmányokat;
- öregségi nyugdíjra nem jogosultak.

Az iroda várja azokat a pályakezdő ügyfeleket, akik:
- rendelkeznek állandé vagy ideiglenes budapesti lakcímmel;
- ha középfokú iskolai végzettségűek, akkor 25 évesnél nem idősebbek, ha felsőfokú végzettségűek, akkor 30 évesnél nem idősebbek;
- tanulói, illetve hallgatói jogviszony megszűnése után nem szereztek jogosultságok álláskeresési segélyre, illetve járadékra;
- terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben nem részesülnek.

Az érintettek közvetlenül ebben az irodában jelentkezhetnek, nem kell a lakóhelyük szerint illetékes területi kirendeltséghez fordulniuk.
Budapest, X. kerület Ráday utca 42-44.
Telefonszám: +36 1 311-1414
Ügyfélfogadási idő: Hétfő-Kedd-Szerda: 8.30 – 15.00 éráig
Péntek: 8.30 – 13.00 éráig

Nyilvántartásba vételhez szükséges dokumentumok:
- személyi igazolvány, lakcímkártya
- TAJ kártya
- adóazonosíté jel
- iskolai végzettséget igazolé bizonyítvány
- munkaviszonyt igazolé dokumentumok (utolsó 4 év munkaviszonyának igazolása)
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A jövőre életbe lépő, a gyermekek védelméről szóló törvény módosítása nyomán a gyermeknevelési segély (gyes), a gyermekgondozási díj (gyed) és a családi pótlék igényléséről és folyósításáról faggatták a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkárát szerdán internetes fogadóérán.

Korézs Lajos a hozzá intézett - többnyire az egyéni élethelyzeteket is vázolé - kérdésekre válaszolva elmondta, a gyedre valé jogosultság több körülménytől függ, például attól, hogy mikor szűnik meg (ha megszűnik) a munkaviszony, jogosult-e a szülő álláskeresési támogatásra és a gyermek pontosan mikor születik meg.

Általánosságban a szabály az - ismertette az államtitkár -, hogy a szükséges biztosítási időt, ami az igénybevétel feltétele, a szülést megelőző két éven belül kell vizsgálni. A biztosítási időbe beleszámít az álláskeresési támogatás folyósításának időtartama is - tette hozzá. Kiemelte: a gyed akkor jár, ha a szülő az igényléskor biztosított, vagy ha biztosítási jogviszonya a terhességi gyermekágyi segély (tgyes) igénybevétele alatt szűnt meg, feltéve, hogy a tgyesre akkor lett jogosult, amikor fennállt a biztosítási jogviszonya. Az álláskeresési támogatás folyósításának időtartama biztosításban töltött időnek számít, szüneteltetésének ideje alatt viszont a biztosítás nem áll fenn - hívta fel a figyelmet válaszában az államtitkár.

Korézs Lajos elmondta azt is, hogy amennyiben a szülő munkaviszonya folyamatosan fennáll, nem kell visszamennie dolgozni a második gyermek születése előtt, hiszen a gyermek gondozása miatt igénybe vett fizetési nélküli szabadság időtartama is biztosításban töltött időnek minősül; ebben a tekintetben a törvényjavaslat nem hozott változást. Amennyiben a munkaviszony időközben megszűnt, akkor a hatályos szabályok szerint is vissza kell térni a munkaerőpiacra, hiszen a gyedet csak az a szülő igényelheti, aki az igényléskor biztosított.

A gyedre vonatkozó új szabályok csak azokra a gyermekekre vonatkoznak, akik 2010. április 30-át követően születnek meg - ismertette a szakember, emlékeztetve, a jelenlegi szabályok szerint a terhességi gyermekágyi segélyre és a gyermekgondozási díjra jogosultság megszerzéséhez 180 napnyi biztosítási idő szükséges. A változés a 2010. május 1-je előtt született gyermek esetében a gyed időtartamát sem érinti, azaz a gyed a gyermek 2. életévének betöltéséig jár, és azt követően, a 3. életévének betöltéséig még a gyes is igénybe vehető.

A tervezett változtatások, a 2010. május 1-jón hatályba lépő szabályok szerint a gyermekgondozási segély időtartama csökken: a gyermek 3 éves kora helyett a 2 éves koráig lesz igényelhető, azaz a két évet a gyermek születésétől kell számítani. Az ikrek esetében a gyes továbbra is a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekek esetében pedig 10 éves korig vehető igénybe - adott választ egy kérdezőnek Korézs Lajos. Hozzátette: a terhességi gyermekágyi segélyre és a gyermekgondozási díjra vonatkozó szabályok annyiban változnak, hogy a jogosultság megszerzéséhez a jövőben 180 nap helyett legalább 365 nap lesz szükséges, és a gyed időtartama a biztosításban töltött idővel egyezik meg, de legfeljebb a gyermek kétéves koráig tarthat.

A családi pótlék folyósítási idejóvel kapcsolatban is kapott kérdéseket az államtitkár, illetve többen arra kértek választ, hogy a felsőoktatásban tanulók után jár-e ez a juttatás.
Korézs Lajos kiemelte, a családi pótlék folyósítási időtartamának csökkentése csak 2010. augusztus 31-től lép hatályba, a családi pótlékot az eddigi 23. életév helyett 20 éves korig folyósítják.

A családi pótlék 2010. augusztus 31-étől a középiskolában tanulmányokat folytató gyermek után annak a tanévnek a végéig jár, amelyben a gyerek betölti a 20. életévét. Azaz, ha a gyermek például 1990. szeptember 20-án született, akkor a 2010/11-es tanév végéig jár utána a családi pótlék, tehát nemcsak 2010. szeptember 20-áig, amikor betölti a 20. életévét. A törvény kivételt is tartalmaz: a sajátos nevelési igényű tanuló esetében a családi pótlék továbbra is annak a tanévnek a végéig jár, amelyben betölti a 23. életévét - ismertette a jogszabályi változásokat az államtitkár. Hozzátette, jelenleg nem látnak lehetőséget arra, hogy a családi pótlékra jogosultságot kiterjesszék a felsőoktatási hallgatókra. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra is - hivatkozva egy alkotmánybírósági határozatra -, nem alkotmányellenes a családtámogatási törvény azon rendelkezése, hogy a felsőoktatási intézményekben tanulók után nem jár családi pótlék.

Az intézkedéseket tartalmazé törvényjavaslatról június 29-én, hétfőn szavaz az Országgyűlés.

Az egyik kérdező azt kifogásolta: a Magyar Államkincstárnál (MÁK) a családi pótlék folyósításának feltételéül szabták, hogy csatolja házassági anyakönyvi kivonatát (amire a kérelmező nem volt hajlandé), valamint a juttatás folyósításához bekérték a kérelmező banki folyószámlakivonatának másolatát. Korézs Lajos válaszában elmondta, hogy a kérelmező kérheti a kincstárt, hogy hivatalból szerezze be a széban forgé okiratot, de ezt írásban kell kérelmeznie az ügyfélnek. Az államtitkár szerint a kincstár jogellenesen kéri a folyószámlakivonat másolatát, mivel erre jogszabályi felhatalmazása nincs. Korézs Lajos ígéretet tett, hogy ha az ügyfél hivatalosan panaszt emel államtitkárságánál, ügyét kivizsgálja és hivatalból eljár a Magyar Államkincstárnál.
(Szociális és Munkaügyi MInisztérium)

A több mint fél éve tartó növekedés után az utébbi hetekben 0,7 százalékkal csökkent a munkanélküliség a Közép-dunántúli régiéban; a regionális munkaügyi központ adatai szerint a Fejór, Komárom-Esztergom és Veszprém megyét magába foglalé térségben 58.647 regisztrált álláskereső van.

A csökkenés okaként az idénymunkák - elsősorban a turizmussal kapcsolatos tevékenységek - beindulását és az elbocsátások mértékének csökkenését jelölte meg a regionális munkaügyi központ főigazgatója.

Zimmermann József elmondta, májusban és június első felében 664 munkahely megszűnését jelentették be a vállalkozások. Ez lényegesen alacsonyabb, mint amit a múlt év októberétől április végéig terjedő időszakban tapasztaltak. Csökkent a csoportos leépítések száma is: májusban a régié hét foglalkoztatójától összesen 261 embert érintő csoportos létszámleépítést jelentettek be a cégek, ami az áprilisnak kevesebb mint fele.

Az álláskeresők ugyanakkor a korábbinál mintegy félezerrel több, a három megyében együttesen 6825 üres álláshely közül válogathattak az elmúlt hetekben. A legtöbb munkahelyet Komárom-Esztergom megyében kínálták, a legkevesebbet Fejór megyében. Az üres álláshelyek több mint egyharmadát június elejóig betöltötték.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A reálkeresetek 3,1 százalékos inflácié mellett 2,2 százalékkal csökkentek január és április között a tavalyi hasonlé időszakhoz viszonyítva. A bruttó átlagkereset az első négy hónapban 1,1 százalékkal, a nettó 0,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A havi bruttó átlagkereset - prémiumok nélkül - a versenyszférában 5,6, a költségvetési intézmények dolgozóinak körében 2,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.

A Munka Törvénykönyve vonatkozó rendelkezései szerint a munkáltatónak a munkaviszony megszűnésekor az alábbi tartalmú igazolást kell kiállítania:
• munkavállaló személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési hely és idő)
• a munkavállaló TAJ száma;
• a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő tartama
• a munkavállaló munkabéréből jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandé tartozása, illetve ennek jogosultját; vagy, a tartozásra vonatkozó "nemleges" megjegyzés,
• a munkavállaló által a munkaviszony megszűnésének évében igénybe vett betegszabadság időtartama;
• a munkavállaló Mt. 95. § (5) bekezdésében meghatározott, emelt összegű végkielégítésben valé részesülését,
• a munkavállaló pénztártag által választott magánnyugdíj-pénztár megnevezését, címét, bankszámlaszámát. Ha a tagságra kötelezett pályakezdő munkavállaló nem választott pénztárat, ezt a tényt jelezni kell, és meg kell jelölni az illetékes területi pénztár megnevezését, címét.

Fenti "alapigazoláson" túl a munkáltatónak ki kell állítania az egyéb jogszabályokban előírt következő igazolásokat.

- Az Art. 46. § (5) bekezdése értelmében, ha a magánszemély munkaviszonya év közben megszűnik, a munkáltató az adóévben általa kifizetett jövedelemről és a levont adóelőlegekről szóló bizonylatot (igazolást, adatlapot) a munkaviszony megszűnésének időpontjában köteles a magánszemély részére kiadni. Az igazolásnak tartalmaznia kell az adóéven belüli előző munkáltató által közölt adatokat is.

- Tbj. 47. § (3) bekezdése szerint a foglalkoztatónak a biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén a jövedelemigazoláshoz csatoltan soron kívül igazolást kell kiadnia a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő "tól-ig" tartamáról, a levont járulékok (tagdíj) összegéről, a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási járulék összegéről és azok alapjáról.

- A Foglalkoztatási törvény 36/A. §-a értelmében a munkadó a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén, az utolsó munkában töltött napon köteles a munkanélküli igazolólapot a munkavállalónak átadni. Ennek formátumát a 4/1997.(I.28.)MÜM rendelet mellékletében találhatjuk.

- Az Eb.tv. 38. § (1) bekezdése alapján a foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszűnésekor az u.n. Tb. kiskönyvbe (egészen pontosan az "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" elnevezésű igazolványba, melyet egyébként a jogviszony tartama alatt ő őrzött) a megszűnést köteles bejegyezni és az Igazolványt a biztosítottnak az utolsó munkában töltött napon átadni, aki az átvételt írásban elismeri.

A fent említett kötelezettségek elmulasztásához közvetlen szankciék fűződnek. De ezen túlmenően is érdemes szem előtt tartani azt, hogy amennyiben a munkavállaló az említett igazolás hiányában (vagy azok helytelen adattartama) miatt nem tud elhelyezkedni, akkor ez a volt munkáltató kártérítési felelősségét is megalapozhatja.

(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A programokat az Európai Bizottság is jó példaként mutatta be a válságkezelésben - közölte szerdán a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára azon a nagykanizsai konferencián, amely a magyarországi munkaerő piaci változásokról és az azokra adott kormányzati válaszokról szél.

Székely Judit foglalkoztatási és képzési szakállamtitkár a nagykanizsai cigény kisebbségi önkormányzat által szervezett konferenciát indíté sajtétájókoztatón azt mondta: a gazdasági világválság hatásaként az év eleje éta mintegy 80-90 ezer munkahely szűnt meg Magyarországon, ezen belül csoportos létszámleépítéssel körülbelül 500 munkáltató 30 ezer munkahely megszűnését jelentette be. A kormány időben és gyorsan hozott intézkedéssorozatának köszönhetően a pénzügyi, a gazdasági és a munkaügyi tárca közösen kidolgozott programjaival azonban már eddig 56-57 ezer álláshely megőrzéséhez nyertek támogatást a foglalkoztatók.

Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány már lezárt pályázatán 7,15 milliárd - a meghirdetett keret 5,9 milliárd volt - forint támogatási összeget osztottak szét, amely 33 ezer munkahely megőrzését teszi lehetővé. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat pályázata még nincs lezárva, de eddig ebben a projektben 23,5 ezer állás megőrzését sikerült elérni. (Szerk.:vannak olyan 3 hónapnál is régebben beadott pályázatok amelyekre még váálasz sem érkezett). Hozzátette, hogy május végétől a kis- és középvállalkozásoknak 20 milliárd forintos keretre van lehetőségük pályázni, a nagyvállalkozások számára pedig hamarosan 10 milliárdos keret nyílik meg.

Szűcs Erika miniszteri biztos fontosnak nevezte az Út a munkához programot, amely a kötelező foglalkoztatással tudja segíteni a hátrányos helyzetbe kerültek munkához juttatását. Ígéretesnek tartja a program indulását, amelynek továbbfejlesztéséért mindent meg kívánnak tenni - fűzte hozzá.

Kis Ambrus, a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ főigazgatója arról beszélt, hogy a statisztikai adatok szerint a régiét érintette legnagyobb mértékben a munkanélküliség növekedése. Az országos támogatási programokból is ennek megfelelően jelentős rész jutott az itt tevékenykedő foglalkoztatók munkahelymegőrzési támogatásaira. A szerződések megkötését két hete kezdték el, és csütörtökön megkezdődnek a kifizetések is - tette hozzá.

Barbara Willsberger, a bécsi L&R Társadalomkutató Intézet projektvezetőjeként arról számolt be, hogy a pénzügyi válság miatt Ausztriában vannak olyan térségek, ahol 88 százalékkal nőtt a munkanélküliség. A tartományi és a szövetségi kormányzatnak is a magyarországihoz hasonlé a célja, vagyis a még megmaradt munkahelyek megőrzésének segítése.

Teleki Lászlé, a szervező cigény kisebbségi önkormányzat vezetője kifejtette: az EXPAK, az Osztrák-Magyar Szakértői Akadómiával közös programjukban a 2008 és 2013 közötti időszakban fő témaként a munkaerőpiaci integráciét és reintegráciét határozták meg, amelynek keretében az esélyegyenlőség elvének hatékonyabb alkalmazását kívánják erősíteni. A cigényság foglalkoztatása kapcsán azt mondta, hogy az finoman fogalmazva is nagyon rossz, nagyon sokat kell még tenni a mintegy 600 ezer magyarországi roma munkához juttatásához.

Nagyobb hangsúlyt fektetnek a képzésekre, átképzésekre, hogy a képzettségi szintet is emeljók, amelynek érdekében a nagykanizsai CKÖ érettségit és diplomát is nyújté képzési programokban vesz részt. Közölte még: a most indulé, hat éven át tartó konferenciasorozat keretében megalapítják a Nyugat-Dunántúl legjobb esélyegyenlőség-elvű foglalkoztatójának szánt díjat, amellyel ösztönözni is szeretnék a munkáltatókat.

A 2010-es adócsomag médosíté indítványaiból három olyan is többséget kapott a parlamentben, amely egyáltalán nem nyerte el a kormány tetszését. Így a kormány akarata ellenére megmarad az őstermelői adókedvezmény jövőre is.

Idézetek a Parlamenti ülésnapjáról: