2026. június 05. péntek Fatime
Időjárás
Betöltés...

Munkaügyi információk
Minimálbér: 322.800.- Ft
Garantált bérminimum: 373.200.- Ft
SZJA: 15%
TB járulék: 18,5%
SZOCHO Adó: 13%

Munkaügyi Tudástár

Munkaügyi, bérszámfejtési és munkavédelmi kérdések közérthetően. Keresd meg gyorsan a választ a legfontosabb szakmai kérdésekre!

Legalább 5 karakter megadása szükséges.
Munkaügyi jogvita
A munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos vita. (Mt. 285. §)
Munkaügy
Családi járulékkedvezmény
A családi kedvezmény ki nem használt része meghatározott feltételekkel a járulékból is érvényesíthető. (2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 34–36. §)
Bérszámfejtés
Tűzvédelmi oktatás
A munkavállalók tűzmegelőzési és tűzoltási ismereteinek átadása. (1996. évi XXXI. törvény 22. §)
Munkavédelem

Hírek

A hírek időrendi sorrendben jelennek meg, mindig a legfrissebb bejegyzés található legfelül. A rövid összefoglaló után a „Részletek” gombra kattintva a teljes hír olvasható.

2009.07.16. - Csütörtök Archív cikk

Kevesebb a munkanélküli

Győr-Moson-Sopron - A június az idei második hónap volt, amikor csökkent a munkanélküliség a megyében.

Részletek
Az álláskeresők száma ennek ellenére duplája a tavaly ilyenkorinak.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat közzétette a legfrissebb munkanélküliségi adatokat. Eszerint az országban csaknem 550 ezren voltak utcán a múlt hónapban, 14.400-zal kevesebben, mint májusban. A változást egyrészt a szezonális, másrészt a közcélú munkalkalmak megszaporodásával magyarázza a hivatal. A csökkenés ellenére a munkaügyi központokban ötödével többen regisztráltatták magukat újonnan, mint egy éve. Tavaly júniusban 416 ezer álláskeresőt tartottak nyilván.

Hirdetés
Hirdetés
Győr-Moson-Sopron megyében hasonlé folyamat ment végbe. Itt egy hónap alatt 339-cel apadt a munkanélküliek száma, így 14.353 olvashaté a rubrikában. A csökkenés mértéke 2,3 százalékos volt, ami némiképp elmarad a mostani országos adattól (2,5 százalék) és a tavaly júniusi változástól (3,6 százalék). Csoportos leépítéssel 76 embert bocsátottak el a megyében a múlt hónapban.

A Dunántúl fejlettebb, északi térségei továbbra is a világgazdasági válság legárnyékosabb oldalán találhaték. Tavaly júniushoz képest Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyében kicsivel több mint duplájára nőtt az állástalanok tábora, miközben Somogyban és Tolnában mindössze 22, Borsodban 15 százalékos volt az emelkedés.

Április és május után ismét csökkent a pályakezdő munkanélküliek száma a megyében, ezúttal 23-mal. Ugyanakkor még így is 90 százalékkal többen vannak, mint egy éve, ráadásul a következő hónapokban várhaté, hogy a szakképesítésüket, diplomájukat most megszerzők egy része bejelentkezik a kirendeltségeken.

Az itteni munkáltatók 1001 új, az állam által nem támogatott álláshelyet jelentettek be a munkaügyi központokban. Ez hatodával több, mint májusban, és ˝csupán˝ 29 százalékkal marad el a tavaly júniusitól. Az előző havi 1418-cal szemben júniusban 1021 állás volt betöltetlen.

(Kis-Alföld)
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.07.16. - Csütörtök Archív cikk

Jövőre: csökkent, de többet fizetünk

Ez a jövedelem, vagy díjkiegészítés egyben járulékalapot is fog képezni

Részletek
A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazé egyéni vállalkozónál a hatályos szabály szerint önállé tevékenységből származé jövedelemnek minősül a személyes munkavégzés címén költségként elszámolt vállalkozói kivét. A Javaslat 2010-től a kivét-kiegészítés bevezetését tartalmazza, amely az Szja törvény alkalmazásában – ezen időponttól – ugyancsak önállé tevékenységből származé jövedelemnek minősül. Amennyiben a vállalkozói kivét éves összege nem éri el az adóévben a tevékenységre jellemző keresetet (a tevékenységre jellemző, piaci viszonyoknak megfelelő díjazást, de legalább az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által az adóévre közzétett, az egyes FEOR számok szerint meghatározott kereset éves összegét), úgy a vállalkozói osztalékalap, de legfeljebb abból az a rész, amely a vállalkozói kivéttel együtt eléri a tevékenységre jellemző keresetet, kivét-kiegészítésnek minősül.
A kivét-kiegészítés esetében a jövedelemszerzés időpontja az adóévről szóló adóbevallás benyújtására előírt határidő utolsó napja. Az egyéni vállalkozó a kivét-kiegészítés után adóelőleget fizet, ugyanakkor a vállalkozói osztalékalap utáni adó megállapításakor a kivét-kiegészítés összegével a vállalkozói osztalékalapot csökkentenie kell. Az Szja törvény alkalmazásában nem önállé tevékenységből származé bevételnek minősül a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése címén felvett, a társas vállalkozás által költségként elszámolt ellenérték (az ún. személyes közreműködői díj).
A Javaslat 2010-től bevezeti a személyes közreműködői díj-kiegészítést, és azt – hasonléan a személyes közreműködői díjhoz – nem önállé tevékenységből származé bevételnek minősíti. Ha a személyes közreműködői díj éves összege az adóévben nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet (a tevékenységre jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazást, de legalább az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által az adóévre közzétett, az egyes FEOR számok szerint meghatározott kereset éves összegét), személyes közreműködői díjkiegészítésnek minősül az osztalékból, illetve az adózott eredményből megállapított személyes közreműködői díj-kiegészítés is. A személyes közreműködő a személyes közreműködői díj-kiegészítés után adóelőleget fizet. A Javaslat rendelkezik arról is, hogy a magánszemély által vezetett nyilvántartés alapján a személyes közreműködői díj-kiegészítésnek megfelelő jövedelem után utébb ismételten nem keletkezik adókötelezettség.



Hirdetés
Hirdetés
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.07.16. - Csütörtök Archív cikk

167 munkáltató közül 7 volt rendben

80 foglalkoztatott közül 48-at feketén alkalmaztak

Részletek
Botrányos eredményt hozott a munkaügyi ellenőrök akciésorozata a Balatonnál. Egy siéfoki építkezésen hőre eltűnő tintával töltötték ki az alkalmi munkavállalói könyvet, a razzia alatt összesen 48 feketemunkás bukott le.
Okirathamisítás gyanúja miatt indítanak eljáróst a hatóságok amiért hőre eltűnő tintával töltötték ki a munkavállalók könyvét egy siéfoki építkezésen. A déli parton lefolytatott ellenőrzés alkalmával 167 munkáltatónál jártak, csupán hét esetben találtak mindent rendben. A 180 foglalkoztatott közül 48-at feketén alkalmaztak. Több balatoni településen engedély nélkül dolgozó pincért, szakácsot, konyhalányt és segédmunkást találtak.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Hirdetés
Hirdetés
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.07.16. - Csütörtök Archív cikk

A munkaügyi tárcával egyeztetnek a diósgyőri kohászok

DAM 2004 Kft. helyzetének megnyugtató és lehetséges rendezéséréről

Részletek
A szociális és munkaügyi minisztériummal egyeztet július 17-én a diésgyőri kohászati cég, a DAM 2004 Kft. helyzetének megnyugtaté és lehetséges rendezéséréről a Vasas Szakszervezeti Szövetség - tájókoztatta Balogh Béla a szakszervezeti tömörülés elnöke az MTI-t szerdán.

A Vasas Szakszervezeti Szövetség az egyeztetésen elsősorban azt szeretné elérni, hogy a felszámolés alatt állé diésgyőri kohászat azon elbocsátandé munkavállalói, akik közel állnak a nyugdíjkorhatárhoz, korengedménnyel, korkedvezménnyel nyugdíjba mehessenek - mondta az elnök, hozzátéve: az ez irányú korábbi kezdeményezést a helyi munkaügyi központ jogszabályokra hivatkozva elutasította.

Hirdetés
Hirdetés
Azt is szeretnék elérni, hogy a szakmai kultúra tovább maradhasson fenn Diésgyőrött. Ezért támogatják azt, hogy a Diésgyőri Foglalkoztatási-társaság (Difo) mintegy másfélszáz olyan kohászt alkalmazzon, akik a gyártésorok esetleges újraindításánál ott lehetnek, és betaníthatnák az újonnan felvetteket. A szaktárca támogatását ehhez is kérik.
(Mfor)
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.07.15. - Szerda Archív cikk

Újabb alkusz cég a munkanélküliség-biztosítások piacán

Még ebben a hónapban belép a munkanélküliség-biztosítások piacára a CLB Független Biztosítási Alkusz

Részletek
Még ebben a hónapban belép a munkanélküliség-biztosítások piacára a CLB Független Biztosítási Alkusz - közölte a Világgazdaság.

A biztosításközvetítő által működtetett biztositastipp.hu portál az April biztosíté termékét árulja majd, amely a munkanélküliség mellett tartós keresetkiesés esetén is fedezetet nyújt.

Hirdetés
Hirdetés
Bár a pontos paraméterek egyelőre nem publikusak, annyi már tudhaté, hogy a biztosítást minden 22-55 év közötti, magyarországi lakóhelyű munkavállaló megkötheti, aki nem áll felmondés alatt, és legkevesebb egy éve dolgozik jelenlegi munkahelyén, legalább heti 30 érés alkalmazásban. A biztosítást több csomagban lehet majd választani. Egy havi 200 ezer forintos nettó bérű, határozatlan idejű munkaszerződéssel, heti 40 érában dolgozó ügyfélnek például, aki elbocsátása esetén is szeretne nettó 150 ezer forintot kapni a biztosítétól, havi 3600 forintot kell, fizetni - közölte Bravik Attila, a CLB ügyviteli igazgatója.

A legkisebb szabadon választhaté havi "kártérítési" összeg 50 ezer forint, de maximum a nettó bér 80 százaléka lehet, ám fontos tudni, hogy a tartós keresőképtelenségre a kifizetés mindig a fele annak, amelyet munkanélküliség esetén kapna az ügyfél. Akad más megkötés is a paraméterek között: a biztosíté nem azonnal fizet, először a munkanélküliség bejelentésétől számított 7. hónapban, kivéve, ha hitelt törleszt az ügyfél - akkor a 90. naptól jár neki a pénz. A keresőképtelenek 30 nap után számíthatnak a kifizetésekre.

A munkanélküliségi biztosítások piacán a válság kitörése után élénkült meg a verseny, október előtt csak a biztositas.hu alkusz weboldalán árultak ilyen terméket, az ACE Europe biztosítását. Jelenleg e kettőn kívül van ilyen vagy ehhez hasonlé terméke a Cardifnak, az Allianznak, a K&H Biztosíténak, a Generalinak és az Unionnak, de tervezi a bevezetést az AegonDirekt, és tárgyal biztosítékkal a PBA Praeventio alkusz is - olvashaté a Világgazdaságban.
(Világgazdaság)
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.07.15. - Szerda Archív cikk

Vezető állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezések

A vezető állású dolgozókra a Munka Törvénykönyve eltérő szabályokat állapít meg

Részletek
Ki minősül vezetőnek?
Vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint helyettese (a továbbiakban: vezető).

A tulajdonos, illetőleg a tulajdonosi jogokat gyakorlé szerv a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakör tekintetében – a munkavállaló tájókoztatása mellett - előírhatja, hogy az ilyen munkakört betöltő munkavállaló vezetőnek minősül.

Hirdetés
Hirdetés
Előnyök
A vezető a munkaidő beosztását, valamint a pihenőidő (szabadság) igénybevételét - a munkaszerződésben foglaltak szerint - maga állapítja meg.
A vezetővel létesített határozott idejű munkaviszony időtartama az általános szabályokkal szemben az öt évet is meghaladhatja.

Hátrányok
A vezetőre a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki. A vezető munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetését a munkáltató – az általános szabályokkal szemben – nem köteles indokolni, és nem kell felmondási időt sem biztosítani. vezető munkaviszonya rendes felmondással a betegszabadsága, táppénze stb. alatt is megszüntethető.

Rendkívűli felmondás
A vezetővel szemben a rendkívüli felmondás joga az általános szabályokkal szemben a felmondés alapjául szolgáló ok bekövetkeztétől számított három éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig - gyakorolhaté.

Felszámolás, csődeljárós
Ha a munkáltató a vezető munkaviszonyát csőd- vagy felszámolási eljárós során szünteti meg, a munkaviszony megszüntetésekor járó díjazás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkáltató legfeljebb hat havi átlagkeresetet köteles előre megfizetni. A vezető részére ezt meghaladóan járó díjazés a csőd- vagy felszámolási eljárós megszűnésekor, illetőleg a felszámolási zárómérleg, vagy a záró egyszerűsített mérleg jóváhagyása után válik esedékessé.

További munkaviszony tilalma
A vezető további munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet. Munkaszerződés eltérő kikötése hiányában nem vonatkozik e tilalom arra a jogviszonyra, amelyet tudományos, oktatéi, illetve szerzői jogi védelem alá eső tevékenységre létesítettek.

A vezető
a) nem szerezhet részesedést - a nyilvánosan működő részvénytársaságban valé részvényszerzés kivételével - a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonlé tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban állé más gazdálkodé szervezetben,
b) nem köthet a saját nevében vagy javára a munkáltató tevékenységi körébe tartozé ügyleteket, továbbá
c) köteles bejelenteni, ha a közeli hozzátartozéja [Mt. 139. § (2) bekezdés] tagja lett a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonlé tevékenységet folytató, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban állé gazdasági társaságnak, illetőleg vezetőként munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesített az ilyen tevékenységet folytató munkáltatónál.
Ezektől a szabályoktól el lehet térni.

Kártérítési felelősség
Ha a vezető e tilalmakat megszegi, a munkáltató
a) kártérítést követelhet, vagy
b) kártérítés helyett követelheti, hogy a vezető a saját részére kötött ügyletet engedje át, vagy
c) a más számlájára kötött ügyletből eredő hasznát kiadja, vagy arra vonatkozó követelését a munkáltatóra engedményezze.

A munkáltató e kártérítési igényét attól az időponttól számított három hónapon - de legfeljebb az igény keletkezésétől számított egy éven - belül érvényesítheti, amikor a munkáltatói jogkör gyakorléja a vezető a tilalomba ütköző eljárósáról tudomást szerzett.

A munkáltató jogosult a vezető munkaviszonyát megszüntetni, ha a vezető közeli hozzátartozéja [139. § (2) bekezdés] tagja lett a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonlé tevékenységet folytató, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban állé gazdasági társaságnak, illetőleg vezetőként munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesített az ilyen tevékenységet folytató munkáltatónál.

A vezetőt a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért (147-149. §) ellenérték nem illeti meg.
A vezető a vezetői tevékenységének keretében, illetve az összeférhetetlenségi szabályok megsértésével okozott károkért a polgári jog szabályai szerint - tehát a magánvagyonával is felel.

Gondatlan károkozás esetén a felelősség mértéke a vezető tizenkét havi átlagkeresetéig terjedhet.
A vezető, ha munkaviszonyát jogellenesen szünteti meg, - az általános szabályoktól eltérően tizenkét havi átlagkeresetével felel.

(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.07.15. - Szerda Archív cikk

Járuléknövekedés Németországban

Drasztikus járuléknövelésre készül a német szövetségi munkaügyi hivatal.

Részletek
Drasztikus járuléknövelésre készül a német szövetségi munkaügyi hivatal. A költségvetési források szűkössége, illetve az elbocsátások miatt megnövekedett segélyfizetések miatt a munkanélküliségi hozzájárulást várhatéan a bruttó bér jelenlegi 2,8 százalékáról 4,8 százalékra emelik 2011-ig, de akár az 5,6 százalékos hányad is elképzelhető.
(Világgazdaság)
Hirdetés
Hirdetés
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.07.14. - Kedd Archív cikk

A fekete foglalkoztatás melegágya

A magas foglalkoztatási költségek csökkentésének lehetőségét látják a munkaerő-kölcsönzésben

Részletek
A magyarországi cégek elsősorban a magas foglalkoztatási költségek csökkentésének lehetőségét látják a munkaerő-kölcsönzésben, holott ez legálisan kivitelezhetetlen. Emiatt hazánkban a munkaerő-kölcsönzés egy sajátos, torz változata alakult ki. Miközben az alapvető cél, vagyis a munkaerő-gazdálkodás rugalmasságának megteremtése, teljesen háttérbe szorult az "olcséság" mögött.

A munkaerő-kölcsönzés rendkívül rugalmas munkaerő gazdálkodást tesz lehetővé, hiszen gyorsan, célirányosan - ugyanakkor legálisan betölthető a hirtelen támadt, rövid távú munkaerő-hiány. Magyarországon a tervgazdálkodással működő szocializmus hosszú éveiben ismeretlen volt ez a jelenség, a rendszerváltás után azonban a magyar cégek is egyre élesedő versenyben találták magukat. A 2001-es jogi szabályozásnak, amely megteremtette az alapvető jogi kereteket a munkaerő kölcsönbe adásának, eleinte vegyes fogadtatásban volt része. A hazánkba betelepülő multinacionális cégek számára ez a foglalkoztatási forma már ismert volt és örömmel éltek a lehetőséggel - míg a magyar vállalkozások, akárcsak a munkavállalók gyanakodva tekintettek rá.

Hirdetés
Hirdetés
2001 éta sorra születtek a főként korlátozé szabályozások igyekeztek betömni a réseket, amelyek visszaélésekre adtak lehetőséget vagy a munkavállalók érdekeit sérthették. A 2006. januári törvények még jobban igyekeznek védeni a munkavállalói érdekeket, de a Munkaügyi Főfelügyelőség ennek ellenére a legtöbb szabálytalanságot még mindig a munkaerő kölcsönzés keretein belüli foglalkoztatással összefüggésben találja. Történik mindez amiatt, hogy a magyarországi cégek elsősorban a magas foglalkoztatási költségek csökkentésének lehetőségét látják a munkaerő-kölcsönzésben, holott ez legálisan kivitelezhetetlen. Emiatt Magyarországon - mondhatjuk nyugodtan - a munkaerő-kölcsönzés egy sajátos, torz változata alakult ki. Az alapvető cél, a munkaerő-gazdálkodás rugalmasságának megteremtése, teljesen háttérbe szorult az "olcséság" mögött. Pedig mindenki számára nyilvánvalé, hogy a saját állományú munkavállalók foglalkoztatási költségeinél nem lehet olcsébb - a munkavállalói érdekek csorbulása nélkül - egy olyan szerződéses forma, ahol egy harmadik profitorientált fél is közbeékelődik.
Az olyan korlátozások, mint például az azonos munkakörben foglalkoztatott kölcsönzött és saját állományú munkavállaló azonos béren valé foglalkoztatása, azt a célt szolgálják, hogy egyensúlyt teremtsenek a munkáltatói és munkavállalói oldal érdekei közt. A kölcsönbe vevő a munkaerő-kölcsönzést egy egyszerű beszállítéi költségnek tekinti, és úgy is jár el, mint minden más beszállíté esetében: igyekszik lefelé nyomni az árakat. A kölcsönbe adó cégek pedig a lenyomott kölcsönzési díjaikat úgy igyekeznek kompenzálni, hogy hosszú távú kölcsönbeadásra törekednek. Vagyis nem a néhány napos vagy hetes kölcsönbeadós a céljuk, hanem hosszú években gondolkodnak, és így a szezonális igények vagy munkacsúcsok kielégítése helyett egész vállalati szervek kiszervezése lett a fő célpontjuk. Értelemszerűen, hiszen profitjuk ebből származik.
A végeredmény pedig az, hogy a rövid távú munkaerőigény kielégítése továbbra is a fekete vagy jobb esetben a szürke foglalkoztatás útján történhet.
Érdemes kiemelni a munkanélküliségi biztosítást, és a szerződés lejártakor fizetett 10 százalékos pótlékot. Vagyis mindent egybevetve a kölcsönzött munkavállalók többe kerülnek a kölcsönbe vevőnek, mint az állandé dolgozók foglalkoztatása. Mégis rendkívül sok cég él a lehetőséggel, hiszen belátták és tapasztalták, hogy számukra így is igencsak megéri, hiszen hosszú távon még mindig a kölcsönzés a leggazdaságosabb, legjogszerűbb és legrugalmasabb a munkatársak pétlására rövid, időszakos kiesés idejón. A munkacsúcsok, szezonális munkák megoldása vagy a betegség, anyasági szabadság miatt kieső alkalmazottak időszakos pétlása esetén.
A fekete foglalkoztatás csökkentésén kívül olyan szakmapoltikai bohézatokat is megoldana, mint például a magyar munkavállalók szlovákiai munkaerő-kölcsönzőkön keresztüli magyar cégeknél történő alkalmazása a határ mentén.
(HR Portál)
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.07.14. - Kedd Archív cikk

Nagyobb mértékben romlott a foglalkoztatási helyzet

2,5 százalékponttal kúszott feljebb hazánkban a munkanélküliségi ráta

Részletek
Magyarországon a legtöbb EU-tagállamnál nagyobb mértékben romlott a foglalkoztatási helyzet a gazdasági válság hatására – többek között ez derül ki az Európai Bizottság legfrissebb elemzéséből.

A 2008 májusa és 2009 májusa közötti egy évben 2,5 százalékponttal kúszott feljebb hazánkban a munkanélküliségi ráta, és elérte a 10,2 százalékot - írja a keddi Világgazdaság.

Hirdetés
Hirdetés
Az Uniós átlagszint 1,8 ponttal nőtt egy év alatt, májusban 8,9 százalékot tett ki. Ez azt jelenti, nagyjából 21,5 milliónyian voltak munka nélkül a huszonhét tagállamban. Az állását elveszített több mint ötmillió ember között aránytalanul sok férfi, illetve fiatal volt – állapítják meg a brüsszeli szakemberek.

A gazdasági válság súlyosságát mutatja, hogy kivétel nélkül minden tagállamban romlott a foglalkoztatási helyzet tavaly ősz éta. A balti országok igazi „horrortörténetet” éltek, élnek át: a munkanélküliségi ráta mindhárom államban a háromszorosára, 15 százalék körülire vagy a fölé emelkedett egy esztendő alatt.

Spanyolországban ennél is magasabb – 18,7 százalék – a regisztrált állástalanok aránya, de ott ez kevesebb mint kétszeres emelkedésnek felel meg 2008 májusához képest. Az utébbi hónapokban ismertté vált makrogazdasági adatok és hangulatindexek arra utalnak, hogy az Európai gazdaság visszaesésének üteme lassul, és hamarosan elérheti a mélypontot.

(Világgazdaság)
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.07.14. - Kedd Archív cikk

Bíztató jelek

Az álláskeresők számának csökkentéséhez jelentősen hozzájárultak

Részletek
Az álláskeresők számának csökkentéséhez jelentősen hozzájárultak a régiéban elindított munkahelymegőrző programok - hangsúlyozta a szaktárca államtitkára a válság kezeléséről tartott sajtétájókoztatón. Simon Gábor előzőleg találkozott a barcsi kistérség polgármestereivel, vállalkozások vezetőivel, s tájókozédott a térség foglalkoztatás-politikai helyzetéről.

Az államtitkár közlése szerint a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalhoz a régiéból 226 támogatási igényt nyújtottak be, eddig 73-at bíráltak el, s támogattak csaknem félmilliárd forint értékben, megtartva ezzel 2300 ember munkahelyét. További 2800 munkahelyet sikerült megőrizni az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány munkahelymegőrző programja révén, 630 millió forintos segítséggel - tette hozzá Simon Gábor.

Hirdetés
Hirdetés
A régiét érintő munkahelyteremtő támogatásokról szélva elmondta: 27 vállalkozás 205 új munkahelyhez 200 millió forint támogatást kapott. Simon Gábor az Út a munkához programról szélva hangsúlyozta: "az első visszajelzések egyértelműen pozitívak voltak az országból, s igaz ez Barcs térségére is".

Brebán Valéria, a Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ főigazgatója közölte: a barcsi kistérség az ország 33, a dél-dunántúli régié 8 leghátrányosabb helyzetű kistérségének egyike. A térség munkaerő-piaci helyzetéről elmondta: a válság nem okozott jelentős visszaesést és április éta - az önkormányzatok közmunkaprogramjának köszönhetően - valamelyest javult a foglalkoztatás, ám az állástalanok aránya jelenleg is igen magas, 27 százalékos, ami az országos átlag kétszerese.

Feigli Ferenc (MSZP), Barcs polgármestere jelezte: az év második felében a barcsi kistérség 1,8 millió forint pályázati támogatásra számíthat, amelyet a turizmus kivételével például a gazdaság, az oktatás, a szociális ellátás fejlesztésére, foglalkoztatásra fordíthatnak.

(Stop)
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →