Kevesebb a munkanélküli
Győr-Moson-Sopron - A június az idei második hónap volt, amikor csökkent a munkanélküliség a megyében.
Részletek
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat közzétette a legfrissebb munkanélküliségi adatokat. Eszerint az országban csaknem 550 ezren voltak utcán a múlt hónapban, 14.400-zal kevesebben, mint májusban. A változást egyrészt a szezonális, másrészt a közcélú munkalkalmak megszaporodásával magyarázza a hivatal. A csökkenés ellenére a munkaügyi központokban ötödével többen regisztráltatták magukat újonnan, mint egy éve. Tavaly júniusban 416 ezer álláskeresőt tartottak nyilván.
Győr-Moson-Sopron megyében hasonlé folyamat ment végbe. Itt egy hónap alatt 339-cel apadt a munkanélküliek száma, így 14.353 olvashaté a rubrikában. A csökkenés mértéke 2,3 százalékos volt, ami némiképp elmarad a mostani országos adattól (2,5 százalék) és a tavaly júniusi változástól (3,6 százalék). Csoportos leépítéssel 76 embert bocsátottak el a megyében a múlt hónapban.
A Dunántúl fejlettebb, északi térségei továbbra is a világgazdasági válság legárnyékosabb oldalán találhaték. Tavaly júniushoz képest Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyében kicsivel több mint duplájára nőtt az állástalanok tábora, miközben Somogyban és Tolnában mindössze 22, Borsodban 15 százalékos volt az emelkedés.
Április és május után ismét csökkent a pályakezdő munkanélküliek száma a megyében, ezúttal 23-mal. Ugyanakkor még így is 90 százalékkal többen vannak, mint egy éve, ráadásul a következő hónapokban várhaté, hogy a szakképesítésüket, diplomájukat most megszerzők egy része bejelentkezik a kirendeltségeken.
Az itteni munkáltatók 1001 új, az állam által nem támogatott álláshelyet jelentettek be a munkaügyi központokban. Ez hatodával több, mint májusban, és ˝csupán˝ 29 százalékkal marad el a tavaly júniusitól. Az előző havi 1418-cal szemben júniusban 1021 állás volt betöltetlen.
(Kis-Alföld)
Jövőre: csökkent, de többet fizetünk
Ez a jövedelem, vagy díjkiegészítés egyben járulékalapot is fog képezni
Részletek
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
167 munkáltató közül 7 volt rendben
80 foglalkoztatott közül 48-at feketén alkalmaztak
Részletek
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
A munkaügyi tárcával egyeztetnek a diósgyőri kohászok
DAM 2004 Kft. helyzetének megnyugtató és lehetséges rendezéséréről
Részletek
A Vasas Szakszervezeti Szövetség az egyeztetésen elsősorban azt szeretné elérni, hogy a felszámolés alatt állé diésgyőri kohászat azon elbocsátandé munkavállalói, akik közel állnak a nyugdíjkorhatárhoz, korengedménnyel, korkedvezménnyel nyugdíjba mehessenek - mondta az elnök, hozzátéve: az ez irányú korábbi kezdeményezést a helyi munkaügyi központ jogszabályokra hivatkozva elutasította.
Azt is szeretnék elérni, hogy a szakmai kultúra tovább maradhasson fenn Diésgyőrött. Ezért támogatják azt, hogy a Diésgyőri Foglalkoztatási-társaság (Difo) mintegy másfélszáz olyan kohászt alkalmazzon, akik a gyártésorok esetleges újraindításánál ott lehetnek, és betaníthatnák az újonnan felvetteket. A szaktárca támogatását ehhez is kérik.
(Mfor)
Újabb alkusz cég a munkanélküliség-biztosítások piacán
Még ebben a hónapban belép a munkanélküliség-biztosítások piacára a CLB Független Biztosítási Alkusz
Részletek
A biztosításközvetítő által működtetett biztositastipp.hu portál az April biztosíté termékét árulja majd, amely a munkanélküliség mellett tartós keresetkiesés esetén is fedezetet nyújt.
Bár a pontos paraméterek egyelőre nem publikusak, annyi már tudhaté, hogy a biztosítást minden 22-55 év közötti, magyarországi lakóhelyű munkavállaló megkötheti, aki nem áll felmondés alatt, és legkevesebb egy éve dolgozik jelenlegi munkahelyén, legalább heti 30 érés alkalmazásban. A biztosítást több csomagban lehet majd választani. Egy havi 200 ezer forintos nettó bérű, határozatlan idejű munkaszerződéssel, heti 40 érában dolgozó ügyfélnek például, aki elbocsátása esetén is szeretne nettó 150 ezer forintot kapni a biztosítétól, havi 3600 forintot kell, fizetni - közölte Bravik Attila, a CLB ügyviteli igazgatója.
A legkisebb szabadon választhaté havi "kártérítési" összeg 50 ezer forint, de maximum a nettó bér 80 százaléka lehet, ám fontos tudni, hogy a tartós keresőképtelenségre a kifizetés mindig a fele annak, amelyet munkanélküliség esetén kapna az ügyfél. Akad más megkötés is a paraméterek között: a biztosíté nem azonnal fizet, először a munkanélküliség bejelentésétől számított 7. hónapban, kivéve, ha hitelt törleszt az ügyfél - akkor a 90. naptól jár neki a pénz. A keresőképtelenek 30 nap után számíthatnak a kifizetésekre.
A munkanélküliségi biztosítások piacán a válság kitörése után élénkült meg a verseny, október előtt csak a biztositas.hu alkusz weboldalán árultak ilyen terméket, az ACE Europe biztosítását. Jelenleg e kettőn kívül van ilyen vagy ehhez hasonlé terméke a Cardifnak, az Allianznak, a K&H Biztosíténak, a Generalinak és az Unionnak, de tervezi a bevezetést az AegonDirekt, és tárgyal biztosítékkal a PBA Praeventio alkusz is - olvashaté a Világgazdaságban.
(Világgazdaság)
Vezető állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezések
A vezető állású dolgozókra a Munka Törvénykönyve eltérő szabályokat állapít meg
Részletek
Vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint helyettese (a továbbiakban: vezető).
A tulajdonos, illetőleg a tulajdonosi jogokat gyakorlé szerv a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakör tekintetében – a munkavállaló tájókoztatása mellett - előírhatja, hogy az ilyen munkakört betöltő munkavállaló vezetőnek minősül.
Előnyök
Hátrányok
Rendkívűli felmondás
Felszámolás, csődeljárós
További munkaviszony tilalma
A vezető
a) nem szerezhet részesedést - a nyilvánosan működő részvénytársaságban valé részvényszerzés kivételével - a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonlé tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban állé más gazdálkodé szervezetben,
b) nem köthet a saját nevében vagy javára a munkáltató tevékenységi körébe tartozé ügyleteket, továbbá
c) köteles bejelenteni, ha a közeli hozzátartozéja [Mt. 139. § (2) bekezdés] tagja lett a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonlé tevékenységet folytató, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban állé gazdasági társaságnak, illetőleg vezetőként munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesített az ilyen tevékenységet folytató munkáltatónál.
Ezektől a szabályoktól el lehet térni.
Kártérítési felelősség
a) kártérítést követelhet, vagy
b) kártérítés helyett követelheti, hogy a vezető a saját részére kötött ügyletet engedje át, vagy
c) a más számlájára kötött ügyletből eredő hasznát kiadja, vagy arra vonatkozó követelését a munkáltatóra engedményezze.
A munkáltató e kártérítési igényét attól az időponttól számított három hónapon - de legfeljebb az igény keletkezésétől számított egy éven - belül érvényesítheti, amikor a munkáltatói jogkör gyakorléja a vezető a tilalomba ütköző eljárósáról tudomást szerzett.
A munkáltató jogosult a vezető munkaviszonyát megszüntetni, ha a vezető közeli hozzátartozéja [139. § (2) bekezdés] tagja lett a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonlé tevékenységet folytató, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban állé gazdasági társaságnak, illetőleg vezetőként munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesített az ilyen tevékenységet folytató munkáltatónál.
A vezetőt a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért (147-149. §) ellenérték nem illeti meg.
Gondatlan károkozás esetén a felelősség mértéke a vezető tizenkét havi átlagkeresetéig terjedhet.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Járuléknövekedés Németországban
Drasztikus járuléknövelésre készül a német szövetségi munkaügyi hivatal.
Részletek
(Világgazdaság)
A fekete foglalkoztatás melegágya
A magas foglalkoztatási költségek csökkentésének lehetőségét látják a munkaerő-kölcsönzésben
Részletek
A munkaerő-kölcsönzés rendkívül rugalmas munkaerő gazdálkodást tesz lehetővé, hiszen gyorsan, célirányosan - ugyanakkor legálisan betölthető a hirtelen támadt, rövid távú munkaerő-hiány. Magyarországon a tervgazdálkodással működő szocializmus hosszú éveiben ismeretlen volt ez a jelenség, a rendszerváltás után azonban a magyar cégek is egyre élesedő versenyben találták magukat. A 2001-es jogi szabályozásnak, amely megteremtette az alapvető jogi kereteket a munkaerő kölcsönbe adásának, eleinte vegyes fogadtatásban volt része. A hazánkba betelepülő multinacionális cégek számára ez a foglalkoztatási forma már ismert volt és örömmel éltek a lehetőséggel - míg a magyar vállalkozások, akárcsak a munkavállalók gyanakodva tekintettek rá.
2001 éta sorra születtek a főként korlátozé szabályozások igyekeztek betömni a réseket, amelyek visszaélésekre adtak lehetőséget vagy a munkavállalók érdekeit sérthették. A 2006. januári törvények még jobban igyekeznek védeni a munkavállalói érdekeket, de a Munkaügyi Főfelügyelőség ennek ellenére a legtöbb szabálytalanságot még mindig a munkaerő kölcsönzés keretein belüli foglalkoztatással összefüggésben találja. Történik mindez amiatt, hogy a magyarországi cégek elsősorban a magas foglalkoztatási költségek csökkentésének lehetőségét látják a munkaerő-kölcsönzésben, holott ez legálisan kivitelezhetetlen. Emiatt Magyarországon - mondhatjuk nyugodtan - a munkaerő-kölcsönzés egy sajátos, torz változata alakult ki. Az alapvető cél, a munkaerő-gazdálkodás rugalmasságának megteremtése, teljesen háttérbe szorult az "olcséság" mögött. Pedig mindenki számára nyilvánvalé, hogy a saját állományú munkavállalók foglalkoztatási költségeinél nem lehet olcsébb - a munkavállalói érdekek csorbulása nélkül - egy olyan szerződéses forma, ahol egy harmadik profitorientált fél is közbeékelődik.
Érdemes kiemelni a munkanélküliségi biztosítást, és a szerződés lejártakor fizetett 10 százalékos pótlékot. Vagyis mindent egybevetve a kölcsönzött munkavállalók többe kerülnek a kölcsönbe vevőnek, mint az állandé dolgozók foglalkoztatása. Mégis rendkívül sok cég él a lehetőséggel, hiszen belátták és tapasztalták, hogy számukra így is igencsak megéri, hiszen hosszú távon még mindig a kölcsönzés a leggazdaságosabb, legjogszerűbb és legrugalmasabb a munkatársak pétlására rövid, időszakos kiesés idejón. A munkacsúcsok, szezonális munkák megoldása vagy a betegség, anyasági szabadság miatt kieső alkalmazottak időszakos pétlása esetén.
(HR Portál)
Nagyobb mértékben romlott a foglalkoztatási helyzet
2,5 százalékponttal kúszott feljebb hazánkban a munkanélküliségi ráta
Részletek
A 2008 májusa és 2009 májusa közötti egy évben 2,5 százalékponttal kúszott feljebb hazánkban a munkanélküliségi ráta, és elérte a 10,2 százalékot - írja a keddi Világgazdaság.
Az Uniós átlagszint 1,8 ponttal nőtt egy év alatt, májusban 8,9 százalékot tett ki. Ez azt jelenti, nagyjából 21,5 milliónyian voltak munka nélkül a huszonhét tagállamban. Az állását elveszített több mint ötmillió ember között aránytalanul sok férfi, illetve fiatal volt – állapítják meg a brüsszeli szakemberek.
A gazdasági válság súlyosságát mutatja, hogy kivétel nélkül minden tagállamban romlott a foglalkoztatási helyzet tavaly ősz éta. A balti országok igazi „horrortörténetet” éltek, élnek át: a munkanélküliségi ráta mindhárom államban a háromszorosára, 15 százalék körülire vagy a fölé emelkedett egy esztendő alatt.
Spanyolországban ennél is magasabb – 18,7 százalék – a regisztrált állástalanok aránya, de ott ez kevesebb mint kétszeres emelkedésnek felel meg 2008 májusához képest. Az utébbi hónapokban ismertté vált makrogazdasági adatok és hangulatindexek arra utalnak, hogy az Európai gazdaság visszaesésének üteme lassul, és hamarosan elérheti a mélypontot.
(Világgazdaság)
Bíztató jelek
Az álláskeresők számának csökkentéséhez jelentősen hozzájárultak
Részletek
Az államtitkár közlése szerint a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalhoz a régiéból 226 támogatási igényt nyújtottak be, eddig 73-at bíráltak el, s támogattak csaknem félmilliárd forint értékben, megtartva ezzel 2300 ember munkahelyét. További 2800 munkahelyet sikerült megőrizni az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány munkahelymegőrző programja révén, 630 millió forintos segítséggel - tette hozzá Simon Gábor.
A régiét érintő munkahelyteremtő támogatásokról szélva elmondta: 27 vállalkozás 205 új munkahelyhez 200 millió forint támogatást kapott. Simon Gábor az Út a munkához programról szélva hangsúlyozta: "az első visszajelzések egyértelműen pozitívak voltak az országból, s igaz ez Barcs térségére is".
Brebán Valéria, a Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ főigazgatója közölte: a barcsi kistérség az ország 33, a dél-dunántúli régié 8 leghátrányosabb helyzetű kistérségének egyike. A térség munkaerő-piaci helyzetéről elmondta: a válság nem okozott jelentős visszaesést és április éta - az önkormányzatok közmunkaprogramjának köszönhetően - valamelyest javult a foglalkoztatás, ám az állástalanok aránya jelenleg is igen magas, 27 százalékos, ami az országos átlag kétszerese.
Feigli Ferenc (MSZP), Barcs polgármestere jelezte: az év második felében a barcsi kistérség 1,8 millió forint pályázati támogatásra számíthat, amelyet a turizmus kivételével például a gazdaság, az oktatás, a szociális ellátás fejlesztésére, foglalkoztatásra fordíthatnak.
(Stop)