Több mint ezer építőipari cég került végelszámolás alá 2009 első félévében
Ötven százalékos növekedés az előző év hasonló időszakához viszonyítva
Részletek
(HVG)
Múlt szerdán tartott ellenőrzést a munkaügy
A négyes metró Fővám téri építkezésén illegális munkavállalókat találtak a munkaügyi ellenőrök
Részletek
A feketézős Szerkezet Ép-Szer Kft.-t a Nor-Ma-Bau Kft. bízta meg, azonban őket már korábban kitiltották az építkezésről, mert a földalatti munkavégzésre alkalmatlan emberekkel dolgoztattak. Az Eurometro utasította a konzorciumot, haladóktalanul távolítsa el a fekete munkásokat a területről, és készítsen jelentést a történtekről.
(Origo)
Megállíthatatlan a Szlovák munkanélküliség
,Ebben is lehagytak minket' - 1% növekedést produkált a munkaerőpiac
Részletek
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Elindult a 800 millió eurós beruházás
Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. első lépcsőben 2500 embert foglakoztat majd új üzemében
Részletek
Az autépálya minőségű és terhelhetőségű szakasz 357 millió forintba került, ebből 250 millió forint pályázati forrásból származik, a többit a város önkormányzata fizette. A 800 millió Eurós beruházás földmunkáit a reggeli zivatar ugyan lassította, de a kivitelezők és a Mercedes képviselői is állítják tartják az eredeti ütemtervet: 2011-ben befejeződik az építkezés, 2012-ben pedig megindul a kompakt osztályú személyauték sorozatgyártása Kecskeméten. A 441 hektárnyi területet kilencmilliárd forintért februárban vásárolta meg a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft, mely első lépcsőben 2500 embert foglakoztat majd új üzemében.
Nem mellékesen az Európai Bizottság engedélyezte, hogy Magyarország 111,5 millió Euró támogatást nyújtson a Daimler kecskeméti autégyárának létesítéséhez. A Dél-Alföldön létrehozandé üzem segíteni fogja a térség gazdaságát és 2500 munkahelyet teremt - áll az Európai Bizottság csütörtöki, Brüsszelben kiadott közleményében.
(NOL)
Egy év alatt 1,4%-os növekedés
Bulgáriában 7,3 százalékra nőtt a júniusi munkanélküliségi ráta a májusi 7,1 százalékról.
Részletek
A bolgár gazdaság 3,5 százalékkal gyengült az idei első negyedévben a globális gazdasági válság hatására. A szakértők szerint idén 5-7 százalékkal zsugorodik a bolgár hazai össztermék, mivel lassul a kivitel, a külföldi befektetők pedig elkerülik az országot.
Bolgár szakszervezetek attól tartanak, hogy a második félévben kétszámjegyűvé nő a munkanélküliségi ráta. A munkahelyek megtartása céljából ezért azonnali intézkedések meghozatalára szélították fel a július végén beiktatásra kerülő új miniszterelnököt.
(HVG)
Újabb biztosító a munkanélküliség-biztosítások piacán
A foglalkoztató cég állapota továbbra is fontos szempont marad
Részletek
(HVG)
Munkaadók tájékoztatási kötelezettsége a munkavállaló felé
A munkafeltételek ismertetésével összefüggésben a munkaadó tájékoztatási kötelezettsége törvényi megfogalmazást kapott
Részletek
A munkafeltételek ismertetésével összefüggésben a munkadó tájókoztatási kötelezettsége törvényi megfogalmazást kapott a Munka Törvénykönyvében.
A tájókoztatást kétféle médon lehet megtenni. Egyik formája, hogy a jogszabályban meghatározott pontokat figyelembe véve közli a munkafeltételeket a munkadó a munkavállalóval. A másik megoldás, hogy csak a jogszabályi rendelkezésre, vagy pedig a kollektív szerződésre utalva adja meg a tájókoztatást a munkavállaló részére a munkáltató. A tájókoztatás történhet a munkaszerződés megkötésekor azzal, hogy a munkaszerződés mellékleteként rendelkezésre bocsátja a munkáltató a tájókoztatást, de ez nem része a munkaszerződésnek, de akár úgy is, hogy a tájókoztatás kötelező elemeit beépítik a munkaszerződésbe. A tájókoztatás kiterjed a munkaidő beosztására, vagyis a munkarendre, a bérfizetés elemeire, napjára, a munkába lépés időpontjára, a rendes szabadság számítás médjára és annak kiadási előírásaira, a felmondási időre vonatkozó szabályokra és arra, hogy a munkáltató szélesebb hatályú kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, vagy sem. Amennyiben a munkadó tájókoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, a munkavállaló megállapítási pert kérhet a bíróságtól, majd ezt követően esetleges anyagi igényeit is érvényesítheti. Amennyiben a foglalkoztatás külföldön történő munkavégzés céljából jön létre, a tájókoztatási kötelezettség ennek megfelelően médosul, a munkáltatónak a tájókoztatást a kiutazás előtt kell megtennie, melyben közölni kell a munkavégzés helyét, időtartamát, a pénzbeli juttatás pénznemeit, a természetbeni juttatás mértékét és a hazatérésre vonatkozó előírásokat. Minden munkáltató a munkaszerződés megkötését követő 30 napon belül írásban köteles eleget tenni tájókoztatási kötelezettségének.
A munkaszerződés megkötését követő változásokról is 30 napon belül köteles írásban a munkavállalót tájókoztatni a munkáltató.
A munkáltató a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg köteles tájókoztatni a munkavállalót a napi munkavégzéshez szükséges, illetve kapcsolédé - az Mt.-ben tételesen felsorolt - lényeges informáciékról.
Fontos hangsúlyozni, hogy a tájókoztatási kötelezettségnek a munkáltató a munkaszerződés megkötésekor - és nem később - köteles eleget tenni. A tájókoztatás történhet széban, azonban a tájókoztatást a munkaszerződés megkötésétől számított 30 napon belül írásban is a munkavállaló rendelkezésére kell bocsátani.
A munkáltató - a tájókoztatási kötelezettség alapján - a munkaszerződés megkötésekor az alábbiakról köteles tájókoztatni a munkavállalót:
a) az irányadó munkarendről,
b) a munkabér egyéb elemeiről,
c) a bérfizetés napjáról,
d) a munkába lépés napjáról,
e) a rendes szabadság mértékének számítási médjáról és kiadásának, illetve
f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól,
g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint
h) a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet megnevezéséről, illetőleg arról, hogy a munkáltatónál működik-e üzemi tanács (központi üzemi tanács, üzemi megbízott).
A munkáltató továbbá az alábbiakról köteles tájókoztatni a munkavállalót:
i) a munkaköri feladatokról,
j) a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségről (kivéve, ha ezt jogszabály határozza meg)
Az a), b) c), e), f) pont alatti tájókoztatás jogszabály, illetve kollektív szerződés rendelkezésére történő hivatkozással is megadhaté; ebben az esetben elegendő a jogszabály, illetve a kollektív szerződés megfelelő szakaszát feltüntetni a tájókoztatóban a szöveges kifejtés helyett. Kollektív szerződésre valé utalás esetén a munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló a mindenkor hatályos kollektív szerződés szövegét megismerhesse.
A d), i) és j) pontokban foglaltakat sem jogszabály, sem kollektív szerződés nem pétolhatja.
A tájókoztatási kötelezettség nem csupán a munkaviszony létrejöttekor a munkáltatót terhelő egyszeri kötelezettség, hanem a tájókoztatás-adás teljesítése folyamatos kötelezettséget jelent a munkáltató számára: a tájókoztatási kötelezettség körébe tartozé kérdések változásáról a munkáltató legkésőbb a változás hatálybalépését követő 30 napon belül köteles írásban tájókoztatni a munkavállalót. A változés adódhat jogszabály változásából (pl.: az Mt.-ben médosul a rendes szabadság mértékének számítási médja), kollektív szerződés kötéséből vagy módosításából, a munkáltató döntéséből (pl.: átszervezi a munkarendet). Ugyanígy a változás hatálybalépését követő 30 napon belül köteles írásban tájókoztatni a munkáltató a munkavállalót a munkáltató megnevezésének, lényeges adatainak változásáról.
a) az irányadó munkarend
A munkarend tájókoztatást nyújt abban, hogy egyműszakos, többműszakos, vagy megszakítás nélküli rendben történik a munkavégzés.
Többműszakos munkarendnek minősül, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejót és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket.
Megszakítás nélküli munkarend csak a jogszabályban előírt feltételek megléte esetén állapítható meg, vagyis:
a) a munkáltató működése naptári naponként 6 érát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technolégiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és
a) a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan, vagy
ab) a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működtetés - a termelési technolégiából fakadó objektív körülmények miatt - más munkarend alkalmazásával nem biztosíthaté; vagy
b) a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja.
A munkarendet - amennyiben nincs kollektív szerződés, illetve a kollektív szerződés nem rendelkezik erről - a munkáltató állapítja meg.
A munkarendi tájókoztatás történhet jogszabály, illetve kollektív szerződés rendelkezésére történő hivatkozással is.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Erős napfény esetén
UV sugárzással járó időszakokkal kapcsolatos tudnivalókról munkáltatók és munkavállalók részére
Részletek
A Napból érkező természetes ultraibolya sugárzásban három tartományt különítenek el: UVA-, UVB-, és UVC tartományt.
Az UV-A sugárzás, hullámhossza közel van a már szemmel is láthaté kék fény hullámhosszához. Ez a fény jótékony hatást fejt ki a szervezetre, elősegíti a csontképződést és a pigment képződést (barnulást). Hiánya az angolkérnak nevezett csontfejlődési rendellenességet okozza.
A természetes napfényből származé UVB hullámokat normális körülmények között elnyeli a Föld 18-25 km magasságban lévő ézonrétege. Ez a védő szerepet játszé ézon réteg azonban a korábban igen elterjedten alkalmazott spray-k hajtégázaként, légkondicionálék és hűtőgépek hűtőfolyadókaként alkalmazott, klért tartalmazé vegyületek, a freonok hatására jelentős mértékben elvékonyodott. (E tekintetben az egyik legérintettebb földrész Ausztrália, Magyarország felett nincs ézonlyuk).
A Napból érkező UVC fényt teljesen elnyeli a földi légkör, ezért azzal csak az űrbe kilépő emberek és eszközök védelmének tervezésekor kell számolni.
Az UV - sugárzás erősségét Eurépában (és gyakorlatilag az egész világon) egységesen használt úgynevezett UV-index egységekben adják meg. Az Egészségügyi Világszervezet az UV Indexet 0 és 11+ közötti tartományban kategorizálta. Minden UV index besorolhaté egy sugárzási veszély kategériába és színkédba. Az alacsonyabb UV index, illetve az alacsonyabb sugárzási kategéria kevésbé káros a bőrre, míg a magasabb UV index és kategéria károsabb hatást jelenthet a szervezetre.
Azt, hogy a kritikus értékek mikor fordulnak elő, csak folyamatos mérésekkel lehet kimutatni. A munkáltatók ilyen mérésekre nem kötelezhetők, ilyen méréseket végezni nem tudnak.
A mérési nehézség miatt és az expozíció eseti jellege miatt erőteljes az a mozgalom (hazai és nemzetközi) amelyik a meteorolégiai szolgálatok által kiadott ún. UV riasztás elrendelésével és figyelemfelkeltéssel kívánja felhívni a figyelmet ezen időpontokra és a szabadban valé tartózkodás ártalmasságára.
Ezeket az időpontokat (lényegében UV index feltüntetésével készült térképeket) a meteorolégiai előrejelzésekkel foglalkozó külföldi, és hazai honlapokon lehet elérni.
Az UV sugárzás előrejelzés, valamint a ténylegesen mért értékek a nyári hónapokban megtalálhaték a www.met.hu és a www.napsugarzas.hu honlapokon.
Az Országos Meteorolégia Szolgálat (OMSz) tájókoztatója szerint az UV index Magyarországon elméletileg 0-tól 10-ig vehet föl értékeket, de a 10-es már nagyon extrém eset, nem is volt még rá példa. Az elmúlt évben a riasztást 7,5-s, nagyon erős értéknél adta ki az OMSZ. A korábbi évek tapasztalatai szerint a május 1. és szeptember 30. közötti napok tíz százalékában fordult elő, hogy 7, 5 felett volt az UV index érték.
Természetes UV sugárzás sajátosságai
Az ézonréteg elvékonyodása miatt meggyengült a Föld védelme. A szakirodalom egységes abban a tekintetben, hogy az ézonréteg elvékonyodása miatt a földet elérő erős UVA és UVB sugárzás ártalmas is lehet.
Ez azonban időben (évszak, hónap, nap, napszak), térben (földrész, ország, országon belül város) nem egységesen fellépő, állandéan haté káros jelenség (expozíció).
A föld különböző szélességi fokain is jelentős eltérés van a sugárzás intenzitásában. Minél közelebb megyünk az egyenlítőhöz annál erősebb az ultraibolya sugárzás. Legintenzívebb az UV dézis az egyenlítő mentén.
Az ultraibolya sugarak mennyisége és ereje a mérsékelt égövben évszaktól függő, Közép-Eurépában június közepén a legerősebb az UV sugárzás.
Napszakok szerint is változik a napfény és UV sugárzás erőssége. A 11-15 éra közötti időszak tekinthető kritikusnak, ezen belül délben a legerősebb az UV sugarak ereje, amikor a napsugarak beesési szöge csaknem merőleges.
Fontos megjegyeznünk, hogy a nyári időszámítés alatt Európa nagy részén a nap 13 érakor delel.
A tengerszint feletti magasság növekedésével is növekszik a napsugárzás káros hatása.
A környezet talaj és domborzati viszonyai jelentősen médosíthatják a napsugárzás veszélyességét.
Az UV sugárzás egy részét a Föld elnyeli, a másik részét visszaveri a levegőbe. A visszatükröződő UV sugárzás mértéke függ a földfelszín fajtájától. A legtermészetesebb felületek, mint a fű, a föld a beeső UV sugárzásnak kevesebb, mint 10 százalékét verik vissza. (A friss hé 80 százalékig is visszaveri a fényt.). A homokról visszatükröződő fény 25 százalékkal emeli az UV sugárzás mértékét. A sziklafalakról, a házak oldalairól, a betonról is hasonlé mértékű visszaverődéssel számolhatunk. Mivel a levegőben lévő láthatatlan részecskék, porszemek szétszérják az ultraibolya sugarakat, észrevétlenül is, jelentős mennyiségű visszatükröződő sugárzás érhet bennünket még akkor is, ha árnyékban tartózkodunk.
A víz, tükröző felületek (fém, üveg) a révetődő fényt akár 90-100 százalékban is visszaverheti, így a sugárzás ereje az eredetinek akár a kétszeresére is növekedhet. Számolni kell azzal, hogy az üveg sem véd meg bennünket teljesen a napsugárzás káros hatásaitól. Az üveg vastagságtól függően az UV fény egy részét átengedi. A házak, verandák ponyvatetői is csak a napsugárzás 40 százalékét tudják kivédeni.
Az UV sugárzás káros hatásai
Az UVA sugárzás felelős a bőr barnulásáért, de tartós hatása a bőr korai elöregedésében is szerepet játszik. Akár egyszeri, erős UVB behatásra a bőr hélyagos leégése következhet be. Mindezen már régéta ismert hatásaik mellett, az utébbi években figyeltek fel arra, hogy az erős napon történő rendszeres tartózkodás (napozás okán vagy foglalkozásszerűen) szerepet játszhat bizonyos bőrdaganatok kialakulásában is. Ennek kialakulásában az ismétlődő UV sugárzással járó expozíció kumulatív jellege („a bőr nem felejt") igen fontos szerepet játszik. Minél többször, és többet tölt az egyén UV sugárzással járó időszakokban a napon - függetlenül attól, hogy az a foglalkozásával vagy attól függetlenül történik - annál nagyobb a bőrrák kockázata.
Az azonban nem különíthető el, hogy az egyén az ártalmas „dézist" milyen mértékben szenvedte el a munkájával és/vagy egyéb szabadban végzett tartózkodása folytán.
A bőr károsodása mellett említést érdemel a szemkárosodás lehetősége is: ha a szemet rendszeresen éri napfény, akkor szemkárosodások is kialakulhatnak, pl. károsodik a kötőhártya, a szaruhártya, a retina (látéhártya), továbbá a szervezet védekező képességében szerepet játszé immunrendszerre is kedvezőtlen hatást - ún. immundepresszív hatást - gyakorol. (csökkenti a szervezet védekező képességét).
A bőrkárosodás bekövetkezése egyéni különbségeket is mutat: függ a bőr típusától, az egyéni érzékenységtől, étkezési szokásoktól, gyégyszerektől, a munka közben esetlegesen használt fotoszenzibilizálé anyagok jelenlététől stb. egyaránt.
A fenti, az egészségre fokozottan ártalmas UV sugárzással csak bizonyos UV index értékek előfordulásakor kell számolni.
Az UV sugárzással kapcsolatos kockázatok csökkentésének lehetőségei - munkavégzés során
A megelőzés leghatékonyabb médja, hogy ne tartózkodjunk a magas UV-index értékű napokon, napszakokon szabadban, napon.
Az UV sugárzás okozta egészségkárosíté kockázatok csökkentése,- munkét végzők esetében is, -, a kritikus UV sugárzással járó időszakra koncentrálva, - csakis „kombinált" jellegű lehet:
a) munkaszervezési intézkedések;
- a napon történő munkavégzés időtartamának csökkentése, esetleg mellőzése a magasabb UV index értékeknél;
- figyelni kell az előrejelzéseket, és magas UV index esetén ajánlott a munka korai megkezdése és a 11-15 éra közötti időszakban valé szüneteltetése, majd ezt követően történő folytatása - ahol ez megoldható.
b) a munkaterület árnyékolása a munka árnyékban történő végzése;
- ahol lehetséges a szabadtéri munkaterületet árnyékolni kell (pl. sátor, ponyva használatával). Az indirekt UV sugárzás ellen - ahol pl. fém, üveg stb. felületekről visszaverődő sugárzás is előfordulhat, egyéb intézkedés (visszaverődő felületek kiiktatás) is szükséges lehet.
- gondoskodni kell - amennyire csak lehetséges - a dolgozók cseréjóről: a munkét úgy kell megszervezni, hogy ne mindig ugyanaz a személy dolgozzon a tűző napon, zárt téren is történjen munkavégzés a kritikus napszakban.
- UV sugárzás ellen védő bevonattal ellátott ablak alkalmazása a munkagépeken, darufülkéken, stb.
- Az UV sugárzással egyidejűleg fellépő meleg, terhelő klímaterheléssel összefüggésben elrendelt munkaközi szünetek eltöltése fedett, zárt, vagy ha ez nem áll rendelkezésre árnyékolt szabadtéri helyen történjen.
- UV elleni védekezésre figyelmeztető jelzésekkel a munkavállalók figyelmének felhívása (pl. zárt öltözék, sapka, kalap viselésére).
c) védő öltözék, fejvédő használata még az alacsonyabb UV index értékkel járó napokon is kiegészítésképpen az UV sugárzás ellen;
A szabadban, nyári melegben fizikai munkét végzők hőháztartását a magas külső hőmérséklet jelentősen megterheli. A keringési rendszer, a sé-vízháztartás igénybevételét tovább fokozhatja, ha a nyári meleg napokon a szabadban dolgozóknak az egész testfelülelet takaré öltözékben kell dolgozniuk az UV sugárzás elleni védelem okán.
Ezért az UV sugárzás elleni védelem céljára szolgáló védőöltözék, vagy munkaruházat megválasztása nagy körültekintést igényel, hiszen egyidejűleg több követelményt is ki kellene elégítenie az öltözéknek: pl. ne akadályozza a mozgásban a dolgozót, ne okozzon balesetveszélyt, ne okozzon diszkomfort érzést azáltal, hogy rosszul szellőzik, nem nedvszívé anyagból készült, és nem utolsó sorban egyszersmind az UV sugárzás ellen is védjen.
Ideális lenne, hogy a ruházat alapanyaga magas védő faktorú (Sun Protective Factor, SPF) legyen.
A fejvédők anyagának megválasztásakor is mérlegelni kell a már elmondottakat.
Célszerű viselet az igen széles karimájú kalap, amely árnyékolja az arcot, nyakat, füleket és fejet, vagy a légiés stílusú, széles napellenzős kalapok, tarkévédelemmel (légiés kivitel).
Az UV sugárzás elleni védelem céljára szolgáló fejvédők alkalmazásának korlátot szabhat azonban a változé szabadtéri körülmények mellett történő munka jellege, az ezzel összefüggő balesetvédelmi szempontok érvényesítése. Erre minden esetben gondolni kell, és egyedi mérlegelést igényel a biztonságos munkavégzés érdekében.
d) Szemvédelem ;
Pusztán az ellenzős sapka viselése is már felére csökkentheti az expozíciót.
A kereskedelmi forgalomban kaphaté napszemüvegek munka közbeni használata veszélyes munkák közben - nem ajánlott.
Ideális lenne az arc formáját szorosan követő, széles kivitelben készült, igazolhatéan a természetes sugárzásból származé, UVA és UVB sugárzás elleni magas fokú védelmet biztosíté napszemüveg használata, lehetőleg olyan, amelyik fejvédelem mellett is használhaté.
e) UV ellen védő kenőcs, naptej használata;
Védőkenőcs (napolaj) - amely a dolgozók számára egyéni védőeszközeként juttatandé - ebben az értelemben nincs is forgalomban.
Szabadtéri munkavégzéssel járó munkakörülmények mellett a naptejek alkalmazása ellen több érv szél, mint mellette.
f) Képzés-munkavállalók tudatosságának javítása;
Alapvető fontosságú a munkavállalók felvilágosítása:
- az UV sugárzással kapcsolatos lehetséges egészség károsíté hatásokról,
- a fokozott expozíció korai jeleiről, tüneteiről,
- a helyes magatartásról,
- a bőr elváltozásainak figyeléséről, és pigment foltok jelentkezésekor orvoshoz fordulás fontosságáról,
- javasolt a felvilágosításba a foglalkozás-egészségügyi orvos bevonása.
(OMMF)
Esélyek friss diplomásként
Egy diploma megszerzése nem jelent végleges pályaválasztást, az alapképzettséghez képest más területen is el lehet helyezkedni
Részletek
„Egy diploma megszerzése nem jelent végleges pályaválasztást, az alapképzettséghez képest más területen is el lehet helyezkedni. Sokan nem is gondolnák, hogy mennyien dolgoznak bölcsész diplomával az üzleti életben trénerként, HR-esként, üzleti szolgáltaté központban, fejvadászként vagy éppen karrier-tanácsadóként.”
Szakválasztásnál ne legyünk kedvelt tantárgyak rabjai, a diploma megszerzése után pedig ne csak hagyományos karrier utakban gondolkodjunk – javasolja Juhos Andrea karrier-tanácsadó, aki maga is angol szakon végzett bölcsészként csöppent bele az üzleti világba. Előbb fejvadászként választotta ki az üzleti élet vezetőit, tíz éve pedig karrier-tanácsadóként és felsővezetői trénerként (coach) segíti a menedzsereket. Szerinte javulhat a fiatalok pályaválasztása egy országos diplomás pályakövető rendszerrel.
Juhos Andrea az Eötvös Loránd Tudományegyetem angol és portugál szakán végzett, és itt is doktorált. A diploma megszerzése után angolt tanított az ELTE-n, a Külkereskedelmi Főiskola angol tanszékén, majd az USA budapesti Nagykövetségének sajtéosztályán dolgozott hat évig. 1997-ben úgy gondolta, a privát szférában prébál szerencsét, és a hazai fejvadász piac akkoriban egyik legnagyobb cégéhez jelentkezett, ahová fel is vették. Három évet foglalkozott közép- és felsővezetők kiválasztásával, majd megalapította saját cégét, ahol egyebek mellett elbocsátott felsővezetők újbóli elhelyezkedését segíti. Az outplacementként ismert szolgáltatást cégek nyújtják leépített dolgozóiknak, „humánus elbocsátásként” is aposztrofálják. Az outplacement tanácsadó egyengeti az állástalanná vált felsővezetők útját és segíti őket újbóli elhelyezkedésükben, mindezt volt munkadójuk finanszírozásával.
Kiválé angoltudás: belépőt érhet
A legnagyobb váltés akkor következett be karrierjóben, amikor az állami szférából a versenyszférába váltott. Követségi sajtésból hirtelen a közép- és felsővezetők világában találta magát fejvadászként. „Amikor jelentkeztem az Accord fejvadász céghez, nem ismertem a szakmát. Valészínűleg jó angoltudásom és személyes kompetenciáim miatt vettek fel.” – meséli a versenyszférába jutásáról Juhos Andrea. Hasznos karrierlépcső volt ez számára, ugyanis itt tanulta meg az üzleti élet működését.
Hozzáteszi: nagy problémának tartja, hogy sok egyetemista, főiskolás elhanyagolja a nyelvtudás fejlesztését, ugyanis ez az egyik legfontosabb tényező nemzetközi és egyre több magyar cégnél. Emellett fontos a személyes képességek fejlesztése és a munkatapasztalat-szerzés. Javítja a hallgatók elhelyezkedését, ha minél többet késtolnak bele a munka világába, ha külföldön is kiprébálják magukat – például az Erasmus program keretében – magyarázza. A személyes képességek – például kommunikácié, előadói készség, a meggyőzőerő, a szervezés, asszertivitás – pedig olyan kezdeményezésekkel is fejleszthetőek, mint például főiskolai rendezvények szervezése, diákönkormányzat munkájában valé részvétel, önkéntes munka, tartalmas szakmai gyakorlat egy jó nevű cégnél.
Diplomás pályakövetés: megelőzhető a rossz pályaválasztás
A karrier-tanácsadó hasznosnak és hiánypétlénak tartja egy olyan központi Diplomás Pályakövető Rendszer kidolgozását (ezen dolgozik az Educatio Társadalmi Szolgáltaté Nonprofit Kft.), amelyből megtudhaté lesz, hogy egy adott intézmény adott szakán végzettek hol helyezkedtek el, mit tudtak hasznosítani az iskolában tanultakból, milyen kompetenciákat kellett később elsajátítaniuk, és milyen egzisztenciát tudtak teremteni maguknak.
„Tudatosabb döntést lehetne hozni ilyen informáciék birtokában a szakválasztásnál. A diploma megszerzése ugyanis még tandíj nélkül is több millió forintos befektetés a szülők és szintén ilyen nagyságrendű az állam részéről. Sajnos a mostani pályaválasztásnál még mindig erős a felvételi tantárgyak alapján történő döntés. Pedig sok rossz választás megelőzhető lenne, ha felmérnénk saját érdeklődésünket és a sikeres pályakezdéshez szükséges tudást, kompetenciát.” – magyarázza.
(Educatio Kht)
Foglalkoztatás fejlesztési szempontból elfogadható
Tízezer munkahelyet jelenthet a vasárnapi nyitva tartás
Részletek
A francia kormány, a boltok vasárnapi nyitva tartását tilté törvények enyhítésére irányuló törekvései mintegy 10 ezer új munkahelyet teremthetnek – mondta Laurent Wauquiez, a francia munkaügyi minisztérium államtitkára.
A törvényhozás tegnap hagyta jóvá Sarkozy elnök terveit, hogy csökkentsék a vasárnapi árusítás tilalmát – a javaslatot 282 igen és 238 nem mellett fogadták el a Nemzetgyűlésben, a parlament alséházában. A javaslat július 21-én kerül a Szenátus elé, ahol egy kétnapos vita után szavaznak majd róla.
A módosítás előtt állé törvény 1906-ból származik, rendelkezései alapján pedig a legtöbb, nem élelmiszert árusíté üzletnek (vallási alapon) zárva kell tartania vasárnap. A mostani kezdeményezés lehetővé tenné számos, turisztikai szempontból fontos városban – többek között Párizsban, Marseille-ben, Lille-ben –, a helyi önkormányzatok engedélyével a boltok vasárnapi megnyitását.
A kisebb élelmiszerüzletek számára is tartalmaz kedvezményt a módosítás: dél helyett délután 1-ig tarthatnának nyitva a hét utolsó napján
(Napi Gazdaság)