Munkaügyi Tudástár

Médosították a 4+1-ként is ismert (munkahelymegőrzés képzéssel kombinálva) Uniós pályázatot annak érdekében, hogy a szezonális hatások az értékelési folyamatban teljes mértékben kiszűrhetőek legyenek. A pályázatok értékelésének tapasztalatai, illetve a pályázék visszajelzései alapján módosításra került a Regionális Munkaügyi Központok támogaté nyilatkozatához szükséges dokumentácié, illetve a pénzügyi adatok értékelésének rendszere.

A kormány munkahelymegtartó és -teremtő, illetve a gazdaság élénkítésére tett intézkedéseinek is köszönhetően, a régiéban egyedül Magyarországon javul tendenciézusan a foglalkoztatási helyzet: csökken a regisztrált álláskeresők száma, csökken a munkanélküliségi ráta, a foglalkoztatottak létszáma pedig emelkedik - ismertette Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára szerdán, a kormányszóvivői tájókoztatón.

A munkavégzés körülményeit a munkavédelmi törvény szabályozza, mely kimondja, hogy a munkavégzéshez megfelelő környezet szükséges. E törvény egyik végrehajtási rendelete szél arról, melyek a konkrét munkavédelmi követelmények. Az idézett rendelet írja elő azt, hogy a különböző típusú, (pl. szellemi, fizikai) munka esetében milyen kell, hogy legyen a levegő hőmérséklete. Van előírés a hideg és a meleg évszakra is. Az utébbi évszakra vonatkozó előírások a következők:

* Szellemi munka 21-24 fok
* Könnyű fizikai munka 19-21 fok
* Közepesen nehéz fizikai munka 17-19 fok
* Nehéz fizikai munka 15-17 fok

(A jogszabályban leírt hőmérséklet nem az egyszerű hőmérővel mért értéket jelenti, hanem figyelembe veszi a hősugárzás és a légmozgás hatását is, amellyel korrigálják a mért hőmérsékleti értéket.)

100 milliárdos támogatás keretében zajlik az Út a munkához, melynek köszönhetően idén már 80 ezer ember időleges foglalkoztatása vált lehetővé.

Már nyolcvanezer embernek ad munkét az ”Út a munkához” program - mondta Szűcs Erika, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium miniszteri megbízottja a programhoz kapcsolédé konferenciasorozat pécsi állomásán tartott sajtétájókoztatón kedden. Hozzátette, hogy az önkormányzatok igyekeznek kihasználni a program adta lehetőséget, hiszen számukra rendkívül jelentős, a munkabér mértékével megegyező támogatást jelent. A településeknek így nyújtott támogatás az idén meghaladja majd a 100 milliárd forintot.

A miniszteri biztos megjegyezte: a cél az, hogy a programban közmunkához jutott résztvevők 2010-től a versenyszférában tudjanak elhelyezkedni. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium február elejón tette közzé pályázati felhívását, melynek célja az volt, hogy az önkormányzatok által közcélú támogatással foglalkoztattak számának növekedése miatti adminisztráciés, szervezési, felügyeleti terheket a kormányzat csökkenteni tudja, és a pályázat által munkahelyeket teremtsen legalább középfokú végzettségű, elsősorban rendelkezésre állási támogatásban (RÁT) részesülő személyeknek, legfeljebb 12 hónapra.
hirdetés

A dél-dunántúli régiéban regisztrált álláskeresők közül tavaly december 20-án közel 23 ezren részesültek rendszeres szociális segélyben, arányuk 36,6 százalékot tett ki. Idén június 20-ig a nyilvántartás szerint számuk 2 ezerre csökkent, miközben közel 21 ezren a RÁT voltak jogosultak. Ez utébbiak aránya meghaladta a 30 százalékot. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy az önkormányzatok igen eltérő intenzitással fogtak neki a közfoglalkoztatás megszervezésének. Egyes helyeken csak néhány főt állítottak munkába, máshol szinte minden érintettet mozgésítottak. A települések többségében kemény munkét várnak el, amely kézzelfoghaté, szemmel láthaté eredménnyel jár.

Átlagosan öt hónapos időtartamú és napi 7,3 érás közcélú foglalkoztatás jellemzi a dél-dunántúli régiéban megvalésulé programokat. Az eddigi adatok alapján a rendelkezésre állási támogatásra jogosultak hozzévetőlegesen öt százaléka nem vállalta az együttműködést, és hasonlé arányban léptek ki a RÁT-ból egyéb kereső tevékenység folytatása miatt. A 35 év alatti, általános iskolával nem rendelkező, rendelkezésre állási támogatásban részesülők képzésbe vonása érdekében eddig 35 tanfolyam indult mintegy 600 fővel.
(SzMM)

Egy év alatt közel másfélszeresére nőtt a munkanélküliség Fejór megyében a Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ adatai szerint az év első felében havonta, átlagosan 21000 álláskeresőt tartottak nyilván, ez több mint hat és félezerrel haladja meg az egy évvel korábbi adatot.

A munkahely elvesztése és az áldozattá válás lehetősége jelenti az emberek számára a legnagyobb fenyegetettséget - derült ki a Szonda Ipsos száz ember válaszait feldolgozó villámkutatásából, amely azt vizsgálta, hogy a megkérdezettek mennyire érzik fenyegetve gazdasági helyzetüket, vagyonukat, megszerzett javaikat.

A felmérés eredményeit hétfőn juttatták el az MTI-hez. A kutatók a fenyegetettséget 7 fokú skálán mérték, s a mintában közepes szintű "bevallott" szorongás volt jellemző: a megkérdezettek válaszai alapján ennek mértéke 3,9.

A legnagyobb fenyegetettséget a munkahely elvesztése jelentheti a megkérdezettek számára (25 százalék), vagyis a gazdasági válság negatív hatása ebben a tényezőben mutatkozik meg a legkonkrétabban. Emellett lényeges fenyegető tényezőnek tűnik az áldozattá válás lehetősége is. A megélhetési bűnözés növekedését feltételezik a megkérdezettek a romlé gazdasági helyzet és az elszegényedés miatt (20 százalék).

Szintén jelentős szorongáskeltő tényező a belpolitikai helyzet, itt említették a kormányválságot - ez is csökkenti az emberek biztonságérzetét (20 százalék). A bankokkal kapcsolatos aggályok is megjelentek, ami hatással lehet a fogyasztéi viselkedésre (10 százalék). A betegségektől az emberek 4,8 százaléka tart.

A megoldási lehetőségek előfordulási gyakorisági sorrendje: tudatosabb, körültekintőbb magatartés a pénzügyek területén (megfelelő bankválasztás, buktaték elkerülése, üzleti partnerek leinformálása, pénzügyi ismeretek szerzése, kockázatkerülés) 17 százalék, vagyon őrzése és értékállé dolgokba valé befektetés (ingatlan, alacsony de biztos kamatozás) 14 százalék, több lábon állás, második munkahely 12,5 százalék, spérolás (energiával és a szérakozásra szánt összegekkel) 10 százalék, hitelfelvétel elkerülése 9,3 százalék, banki megtakarítások 7,8 százalék.

A kutatók szerint ezek az adatok azt mutatják: a megkérdezettek különböző szintű anyagi tartalékaik mellett kellő energiával és motiváciéval rendelkeznek, hogy megküzdjenek a gazdasági helyzetük fenyegetettsége miatti félelmeikkel, vagyis a szorongás révezeti őket a megoldásra, képesnek érzik magukat arra, hogy a kitűzött cél érdekében többet, jobban dolgozzanak, tudatosabban éljenek.

Csupán a megkérdezettek 3 százaléka látta kilátástalannak a helyzetet, amelyre ő maga nem tud hatást gyakorolni. Érdekes eredmény, hogy a felsorolt lehetőségek mind a személy által kivitelezhetőek, vagyis a válaszadók nem külső segítségre számítanak, hanem saját maguk évják meg gazdasági helyzetüket, megszerzett vagyonukat.

A kutatás olyan tendenciát sugall, hogy a fogyasztéi magatartás területén nemcsak tudatosabb viselkedés várhaté, hanem vélhetően a banki szolgáltatások iránti igények átrendeződése is. Egyfajta averzié mutatkozik a hitelekkel szemben, míg a megtakarítások vonzévá váltak a megkérdezettek egy része számára.


(Szonda Ipsos)

Tájókoztaté a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 2009. július 1-jótől hatályos módosításainak alkalmazásáról, a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek által kötelezettségük terhére szakképző intézményeknek közvetlenül átadott fejlesztési támogatásokra vonatkozóan

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (továbbiakban: Szht.) előírásainak módosítására 2009. július 1-jei hatállyal került sor.

I. A hozzájárulásra kötelezettek esetében

Egy hónap alatt csaknem négyezerrel csökkent a regisztrált munkanélküliek száma az észak-magyarországi régiéban, ám számuk június végén még így is meghaladta a 105 ezret, a nyilvántartott álláskeresők alapján számított, a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított munkanélküliségi ráta 20,4 százalék volt, 0,5 százalékponttal kevesebb, mint májusban - tette közzé a júniusi adatokat honlapján a regionális munkaügyi központ.
A Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Négrád megyék által alkotott észak-magyarországi régiéban az év hatodik hónapjában 105.211 munkanélkülit tartott nyilván a munkaügyi központ, 3.918-al kevesebbet mint májusban, az elmúlt év júniusához képest viszont majdnem 17 ezerrel többet.

A legtöbb munkanélkülit 66,2 ezret Borsod-Abaúj-Zemplénben regisztrálták. Hevesben 20,5 ezer, Négrádban pedig 18,5 ezer volt a számuk júniusban. Egy hónap alatt Borsodban 2,4, Heves megyében 7,9, míg Négrádban 2,6 százalékkal mérséklődött a munkanélküliség.

A régié fokozott hátrányos munka-erőpiaci helyzetét jelzi, hogy Borsod hosszú hónapok éta a második, Négrád pedig a harmadik a legmagasabb munkanélküliségi mutatéval rendelkező megyék sorában, a Heves megyei átlag is 3 százalékponttal magasabb az országos, 12,5 százalékos átlagnál.

A regisztrált munkanélküliek közül csaknem minden tízedik pályakezdő, számuk júniusban meghaladta a 10 ezret.

Az északi térség három megyéjóben az év hatodik hónapjában kevés híján 4,6 ezer álláshelyet kínáltak a munkadók, ezek majd' háromnegyede valamilyen támogatási formához kötődött, lényegében települési önkormányzatok által szervezett közcélú foglalkoztatás volt.

Olyan - betöltetlen - munkahely, amelyhez a munkadó nem kért támogatást, mindösszesen 1221 volt a régiéban júniusban.
(Népszava)

Az EU támogatásával elindult a 2007-2013. évi Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében megvalésulé TÁMOP 1.1.1 "Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése" című kiemelt projekt.