Munkaügyi, bérszámfejtési és munkavédelmi kérdések közérthetően.
Keresd meg gyorsan a választ a legfontosabb szakmai kérdésekre!
Érdekegyeztetés
A munkáltató és a munkavállalói képviseletek közötti egyeztetési folyamat. Célja a munkahelyi konfliktusok megelőzése és rendezése.
(Mt. 233. §)
Munkaügy
T1041 nyomtatvány
A biztosítási jogviszony bejelentésére szolgáló nyomtatvány.
(Art. 1. melléklet)
Bérszámfejtés
Mesterséges szellőzés
Gépi úton biztosított levegőcsere a munkahelyen.
(3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM rendelet)
Munkavédelem
Hírek
A hírek időrendi sorrendben jelennek meg, mindig a legfrissebb bejegyzés található legfelül.
A rövid összefoglaló után a „Részletek” gombra kattintva a teljes hír olvasható.
2009.07.30.
- Csütörtök
Archív cikk
A polgármester jogai, kötelezettségei, fegyelmi felelőssége
Most induló sorozatunkban áttekintjük a választott tisztségviselők jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket
Részletek
Most indulé sorozatunkban áttekintjük a választott tisztségviselők jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket, s bemutatjuk az ezzel összefüggő önkormányzati mozgásteret.
A tisztség történtete (Pallas Nagy Lexikonában)
* 1. az 1886. XXI. t.-c. szerint a törvényhatósági joggal felruházott városoknak első tisztviselője, mint ilyen elnöke a városi tanácsnak, s a főispán akadályoztatása esetében a közgyűlésnek; hatáskörét a hivatkozott törvény részletesen szabályozza. * 2. Az 1886. XXII. t.-c. szerint a polgármester rendezett tanácsú városokban az előljáréságnak és a tanácsnak tagja és feje, rendes fizetést kap, amely a tiszti fizetésnél, amely az adott törvényhatóságban a főszolgabirák részére van megállapítva, kisebb nem lehet. Rendes elnöke a közgyűlésnek. A polgármestert városi törvényhatóságokban a törvényhatósági közgyűlés, rendezett tanácsú városokban a képviselőtestület 6 évre választja. * 3. Budapest székes fővárosi törvényhatóságban, amelynek élén a király által a belügyminiszter ellenjegyzése mellett kijelölt három egyén közül a közgyülés által 6 évre választott főpolgármester áll, a polgármester a törvényhatóságnak közege, a tanácsnak elnöke, s intézkedik a törvény által hatáskörébe utalt ügyekben. A polgármesteren kivül a székes fővárosban egy, legfeljebb két alpolgármester is van, akik a tanácsnak tagjai. A polgármestert és az alpolgármestereket a bizottság 6 évre, még pedig a polgármestert általános, az alpolgármestereket viszonylagos szétöbbséggel választja. * 4. Fiume városi és kerületi törvényhatóságban, amelynek ügyeit az 1886. XXI. t.-c. rendelkezése szerint a törvény újabb rendelkezéséig a fennállé törvényes gyakorlat szerint intézik, polgármester (podesta) a képviselőtestület (rappresentanza di Fiume) elnökének a neve, akit a képviselőtestület saját tagjai közül 6 évre választ.
A második világháború után
* Magyarországon a hagyományos polgármesteri tisztséget az 1950. évi tanácstörvény törölte el és a tanácsrendszer bevezetésével az eltérő jogkörű VB-elnök tisztségével váltotta fel. * 1990-ben a helyi önkormányzatokról szóló törvény ismét bevezette a polgármesteri tisztségét.
A polgármester jogállása ma Magyarországon
A polgármester megválasztására 1994-ig a helyi önkormányzat képviselőtestülete volt jogosult. 1994 éta a polgármester megválasztása a helyi képviselők megválasztásával egyidejűleg történik. 1994 éta a törvény lehetővé teszi azt is, hogy a polgármestert egyidejűleg országgyűlési képviselővé válasszák.
A polgármester a jegyző útján irányítja a szakapparátust, a polgármesteri hivatalt. Az állam nem utasíthatja a polgármestert, intézkedéseit csak a közigazgatási hivatal vizsgálhatja a törvényességi felügyelet keretében.
A polgármestert munkájában a helyi képviselőtestület által az ő javaslatára megválasztott egy vagy több alpolgármester segíti.
Budapesten a Fővárosi Önkormányzat élén főpolgármester áll, a kerületi önkormányzatok élén pedig polgármesterek.
A magyar választási rendszer nem zárja ki, hogy egy polgármester egyidejűleg magas párttisztséget viseljen és nem zárja ki az ismételt megválaszthatóságot sem.
A polgármester és a képviselők jogállása
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) szerint az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg, a képviselő-testületet a polgármester képviseli. A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választéinak az érdekeit, a polgármester munkáltatói jogait a képviselő-testület gyakorolja. Az Ötv. indoklása szerint a helyi önkormányzás zavartalanságának fenntartása, feltételeinek biztosítása a helyi képviselőtestületnek és a polgármesternek egyaránt alkotmányos kötelessége.
A polgármester
A polgármester jogállására vonatkozóan az alkotmány, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.), valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény tartalmaz alapvető passzusokat.
A polgármester az önkormányzat képviselő-testületének akaratát végrehajté, a köz szolgálatában állé, de köztisztviselőnek nem minősülő személy. A polgármester képviseli a települési önkormányzat képviselő-testületét, képviseleti joga törvényen (Ötv.) alapul, így a képviseletre külön meghatalmazás nélkül jogosult.
Foglalkoztatási jogviszony
A polgármester főállásban vagy társadalmi megbízatásban láthatja el feladatait. Főállású polgármester az lehet, akit így választottak meg. A háromezernél kevesebb lakosú önkormányzatnál működő polgármester társadalmi megbízatását utébb a képviselő-testület - a polgármesterrel egyetértésben (gyakran annak kezdeményezésére) - főállásúra változtathatja.
A polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyban töltött időtartam közszolgálati, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosíté szolgálati időnek számít. A polgármester felett a testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, ezenkivül a képviselő-testület kizárólagos döntési jogkörrel bír a polgármester foglalkoztatási jogviszonyával, díjazásának, tiszteletdíjának meghatározásával, fegyelmi és kártérítési felelősségének megállapításával kapcsolatban.
Noha a polgármester nem minősül köztisztviselőnek, a foglalkoztatási jogviszonya tekintetében a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) bizonyos passzusait alkalmazni lehet. Az önkormányzati köztisztviselői rendelet hatálya kiterjedhet polgármesterre is.
Munkaidő, szabadság
A főállású polgármester munkaideje heti 40 éra, de ennél kevesebb is lehet, ám ekkor az egyébként járó illetményt arányosan csökkenteni kell. Rendkívüli esetben a polgármester a munkaidejón felül is köteles munkét végezni a munkahelyén, illetőleg meghatározott ideig és helyen készenlétben állni a munkavégzésre. Az ilyen munkavégzés elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának rendjót a jegyző állapítja meg. A polgármestert a túlmunka idejónek megfelelő szabadidő illeti meg, a napi munkaidőn túl teljesített ügyeletért, készenlétért legfeljebb annak időtartamával megegyező mértékű szabadidő jár. Az előbbiek szerint jár szabadidő a heti pihenőnapon, illetve a munkaszüneti napon teljesített ügyeletért, készenlétért.
A főállású polgármester évi 25 nap alap- és 14 nap pótszabadságra jogosult. A társadalmi megbízatású polgármesternek ez nem jár. Főszabály szerint a társadalmi megbízatású polgármester hivatali munkarendjót a képviselő-testület határozza meg. A munkarenden kívül a szabadságolás kérdésében is a testület határoz. A testületnek a munkarend megállapításakor figyelemmel kell lennie arra is, hogy a polgármester máshol foglalkoztatási jogviszonyban áll.
Titoktartás
A polgármester szakszerűen, pártatlanul és igazságosan, a kulturált ügyintézés szabályai szerint köteles ellátni feladatait, valamint köteles megtartani az állami és szolgálati titkot. A polgármester illetéktelen személynek és szervnek nem adhat tájókoztatást olyan tényekről, amelyek tevékenysége során jutottak tudomására, és kiszolgáltatásuk az állam, a közigazgatási szerv, munkatársa vagy az állampolgárok számára hátrányos, illetve jogellenesen előnyös következményekkel járna.
Jogviták
A polgármester a foglalkoztatási jogviszonyból származé igényének érvényesítése érdekében közvetlenül a munkaügyi bírósághoz fordulhat. A jogviszony megszüntetésével, összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszélítással, fegyelmi és kártérítési határozattal, fizetési felszélítással kapcsolatos ügyekben a munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított 15 napon belül kell benyújtani keresetet. Egyéb esetekben a polgármester az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül fordulhat a bírósághoz.
Javadalmazás
A testület az alakulé ülésen határozatban állapítja meg a polgármester illetményét vagy a társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíját. A törvény szerint a polgármesteri illetmény - a település lélekszámától függően - a vezetői pótlék nélkül számított miniszteri fizetés 35-100 százaléka között szabhaté meg, a feladatok nagysága, összetettsége alapján. Az országgyűlési képviselőséget is elláté főállású polgármester részére a megállapított illetmény fele jár. Noha a polgármester és az alpolgármester települési képviselőnek minősülnek, a képviselők részére megállapított tiszteletdíjra nem jogosultak, a természetbeni juttatásokat azonban megkaphatják.
A társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíja a vezetői pótlék nélkül számított miniszteri fizetés 10-35 százaléka között állapítható meg.
A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottság javaslatára - a száznál kevesebb lakosú község kivételével - bármikor növelheti a polgármester illetményét, tiszteletdíját a javadalmazás megállapítására vonatkozó szabályok szerint. Az illetményhez kapcsolédé - a munkáltatót terhelő - járulékfizetési kötelezettség a képviselő-testületet terheli.
Költségtérítés
A polgármester kérheti a ténylegesen felmerült kiadásainak megtérítését. A költségtérítés olyan kiadás megtérítésére szolgál, amely a munkával kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során a polgármesternél szükségesen és indokoltan merült fel. Az egyéb szükséges költségek megtérítésére a polgármester csak akkor tarthat igényt, ha ezekhez a testület előzetesen hozzájárult. Ilyen költség lehet például a saját gépjármű használata utáni benzinköltség-térítés, a nem kötelező tanfolyamon valé részvétellel kapcsolatos kiadások vagy a telefondíj meghatározott részének megtérítése.
A polgármester részére járó költségtérítési átalány megállapításáról nem a képviselők tiszteletdíjáról szóló önkormányzati rendeletben, hanem képviselő-testületi határozatban kell dönteni.
Pétlékok
A Ktv.-ben meghatározottak alapján a polgármester illetménypótlékra jogosult [Ktv. 47. § (1)]. Az illetménypótlék mértékét a törvény az illetményalap bizonyos százalékában határozza meg.
A polgármester a Ktv.-ben előírt médon gépjármű-vezetési pótlékra is jogosult. A pótlék megállapításának feltételei közé tartozik, hogy a polgármester rendszeresen vezesse a hivatali autét, s emiatt ne kelljen külön sofőrt foglalkoztatni. A pótlék mértéke az illetményalap 13 százaléka.
Saját gépjármű hivatali célra valé használatáért nem jár ugyan gépjármű-vezetési pótlék, de az ilyen használatért járó költségtérítést a 92/1997. (VI. 4.) Korm. rendelettel médosított 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet szerint lehet és kell elszámolni.
A polgármester idegennyelv-tudási pótlékra jogosult, ha a nemzetközi kapcsolattartáshoz idegen nyelvet kell beszélnie. Fontos szabály, hogy az idegennyelv-tudási pótlék az illetmény része, ezért - annak összegét - a 13. havi illetmény kifizetésekor szintén figyelembe kell venni.
Egyéb juttatások
A polgármester minden naptári évben - különjuttatásként - a tárgyévi munkavégzési kötelezettsége időtartamának arányában legalább egyhavi illetményére jogosult. Ezt az összeget legkésőbb a tárgyévet követő első hónap 15-éig kell kifizetni. A főállású polgármester jogosult a köztisztviselők jubileumi jutalmára és napidíjára is.
A tisztség megszűnése
A tisztség megszűnésének leggyakoribb esete, amikor a helyi önkormányzati képviselő-testület megbízatásának lejártát követően vagy az új község alakulásakor új polgármestert választanak. Ilyenkor a leköszönő polgármestert háromhavi illetményének megfelelő összeg illeti meg, feltéve hogy nem országgyűlési képviselő, s nem választják újra, s nem lesz alpolgármester sem a következő ciklusban. A képviselő-testület további háromhavi illetményéig terjedő összeget adhat a leköszönő polgármesternek.
Az új polgármester megválasztásával megszűnik a polgármesteri tisztség akkor is, ha az Országgyűlés vagy maga a testület feloszlatja a helyi önkormányzat képviselő-testületét. Megszűnik a tisztség továbbá a polgármester halálával, a tisztségről valé lemondásával. A törvény erejónél fogva megszűnik a polgármesteri megbízatás, ha a képviselő-testület kimondja a tisztség összeférhetetlenségét. Megszűnik a tisztség akkor is, ha - sorozatosan törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt - jogerős bírósági ítólet születik a polgármester jogi felelősségéről, vagy ha tisztségével összefüggő bűncselekménye miatt büntetőbíróság jogerősen elítéli a polgármestert. Megszűnik a polgármesterség a választéjog elvesztésével, valamint akkor is, ha a polgármester a képviselő-testület előtt megtagadja az eskütételt.
Fegyelmi felelősség
Fegyelmi vétséget követ el a polgármester, ha vétkesen megszegi a tisztségéből, illetőleg a foglalkoztatási jogviszonyából eredő kötelezettségét. A polgármesterrel szemben kiszabhaté fegyelmi büntetés a megrovás, meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, vagy illetményének, tiszteletdíjának legfeljebb 20 százalékos csökkentése. Az anyagi hátrányt jelentő szankcié egy évnél hoszszabb időszakra nem vonatkozhat. A testület megrovást fegyelmi eljárós lefolytatása nélkül is kiszabhat, amennyiben a tényállás megítólése egyszerű és a polgármester elismeri a kötelezettségszegést.
Fegyelmi eljárós
A polgármester ellen csak a képviselő-testület rendelheti el a fegyelmi eljáróst. A fegyelmi eljárós kezdeményezésére a képviselő-testület tagja, bizottsága és a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője is jogosult. Nem lehet fegyelmi eljáróst indítani, ha a kötelezettségszegés felfedezése éta három hónap, illetőleg a fegyelmi vétség elkövetése éta három év eltelt.
A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény szerint fegyelmi vétséget követ el a polgármester, ha tisztségéből, illetve foglalkoztatási jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi. A polgármesterrel szemben kiszabhaté fegyelmi büntetés lehet megrovás, meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, valamint illetményének, tiszteletdíjának legfeljebb 20 százalékkal történő csökkentése.
A polgármester ellen a fegyelmi eljáróst a képviselő-testület rendeli el, a képviselő-testület tagjának, bizottságának vagy a közigazgatási hivatalnak a kezdeményezésére. A fegyelmi eljárós során vizsgálatot kell tartani, erre a képviselő-testület tagjai közül háromtagú vizsgálóbizottságot kell megbízni. A száznál kevesebb lakosú községekben a fegyelmi vizsgálatot a képviselő-testület folytatja le.
A vizsgálóbizottságnak a megbízását követő 30 napon belül le kell folytatnia a vizsgálatot, ennek keretében meg kell hallgatnia a polgármestert. A vizsgálóbizottság a vizsgálat lezárását követő nyolc napon belül elkészíti a jelentését és a vizsgálóbizottság elnöke a jelentés elkészítését követő 15 napon belüli időpontra - a jelentés egyidejű megküldésével - összehívja a képviselő-testület ülését, amelyen érdemben döntenek a polgármester fegyelmi ügyében.
A törvény szerint a polgármester foglalkoztatási jogviszonyát a fegyelmi eljárós ideje alatt fel lehet függeszteni. A felfüggesztő határozat ellen a polgármester 8 napon belül eljáróst kezdeményezhet a megyei (fővárosi) bíróságnál, a bíróság pedig 8 napon belül dönt a felfüggesztés fenntartásáról vagy megszüntetéséről. A bírósági határozat ellen külön fellebbezésnek nincs helye.
A polgármester a tisztségéből eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik: szándékos károkozás esetén a teljes kárt köteles megtéríteni, gondatlan károkozás esetén egyhavi illetménye, illetőleg tiszteletdíja erejóig felel.
A fegyelminél súlyosabb szankcié a polgármesteri tisztség megszüntetése. Az Ötv. szerint a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valéságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület - minősített többséggel, vagyis a megválasztott képviselők több, mint felének igen szavazatával hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be a bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is. A bíróság a keresetet soron kívül bírálja el.
A törvény nem definiálja a sorozatos törvénysértő tevékenység, mulasztás fogalmát, a Legfelsőbb Bíréság gyakorlata azonban iránymutaté. Egyik ítóletében a Legfelsőbb Bíréság elvi éllel mutatott rá arra, hogy az önkormányzati jogok védelme érdekében a bíróságnak meg kell szüntetnie az olyan polgármester tisztségét, aki az önkormányzati feladat- és hatásköröket elláté képviselő-testület határozataival szembehelyezkedve végzi tevékenységét, és nem képes a testülettel együttműködni. Ez olyan sorozatos törvénysértés, mulasztás, amely megalapozza a tisztség megszüntetését.Az Ötv. szerint a képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. A képviselő-testület az új képviselő-testület alakulé üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét. A képviselőtestület feloszlása nem mondhaté ki a választást követő 6 hónapon belül, illetve az általános önkormányzati választásokat megelőző év októberétől.
Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárós indult és az anélkül fejeződött be, hogy megállapították volna a polgármester felelősségét, a három hónapos határidőt az eljárós befejezéséről szóló jogerős határozat közigazgatási szerv részére történő közlésétől, a hároméves határidőt az eljárós jogerős befejezésétől kell számítani. Külföldön elkövetett kötelezettségszegésnél a határidőket a belföldre valé visszaérkezéstől kell számítani. A fegyelmi eljárós során vizsgálatot kell tartani, amelynek lefolytatására a képviselő-testületnek az eljárós megindításától számított három munkanapon belül írásban 3 tagú vizsgáló bizottságot kell kijelölnie. A száznál kevesebb lakosú községekben a fegyelmi vizsgálatot közvetlenül a képviselő-testület folytatja le.
A fegyelmi tárgyaláson a vizsgálóbizottság képviseli a testületet, a polgármester jogi képviselőt is igénybe vehet. A fegyelmi eljárós lefolytatásával összefüggő költségeket az önkormányzat viseli. Ha azonban a polgármester köteles megtéríteni az általa indítványozott eljárósi cselekmények, illetve a részéről igénybe vett jogi képviselő költségeit, ha az eljárósban jogerősen megállapították a fegyelmi felelősségét. Meg kell szüntetni a fegyelmi eljáróst, ha annak tartama alatt a polgármesteri foglalkoztatási jogviszony megszűnik.
A fegyelmi határozatot az ellene benyújtott kereset jogerős elbírálásáig végrehajtani nem szabad, ha azonban a polgármester a kereset benyújtására nyitva állé határidő eltelte vagy a kereset jogerős elbírálása előtt megszünteti a közszolgálati jogviszonyát, a határozat azonnal végrehajthatévá válik.
Felfüggesztés
A bizottság javaslatára a testület legfeljebb a fegyelmi határozat kihirdetéséig felfüggesztheti állásából a fegyelmi eljárós alá vont polgármestert, ha jelenléte gátolná a tényállás tisztázását, vagy a kötelezettségszegés súlya és jellege a munkahelytől valé távoltartást indokolja. A hivatalvesztés büntetéssel - az erről szóló határozat jogerőre emelkedéséig - a felfüggesztés együtt jár. Azonnal meg kell szüntetni a felfüggesztést, ha annak indoka már nem áll fenn.
A felfüggesztés idejére illetmény jár, ennek azonban 50 százalékét a felfüggesztés megszüntetéséig vissza lehet tartani. A teljes illetményt vissza kell tartani a hivatalvesztést kimondé fegyelmi határozat kézbesítésétől kezdve, annak jogerőre emelkedéséig. A visszatartott összeget a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után ki kell fizetni, kivéve ha a hivatalvesztést kimondé határozat vált jogerőssé.
Kártérítési felelősség
A polgármester anyagi felelősséggel tartozik a tisztségéből eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért. Szándékos károkozásnál a teljes kárt köteles megtéríteni, míg gondatlan károkozásnál egyhavi illetménye, illetőleg tiszteletdíja erejóig felel. Háromhavi illetménye, illetve tiszteletdíja erejóig felelős a polgármester, ha a gazdálkodásra vonatkozó szabályok súlyos megsértésével vagy az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával, hiányos teljesítésével, illetve hatósági intézkedés során a jogszabályok megsértésével okozta a kárt. Ugyanígy felel, ha a kár olyan, jogszabályba ütköző utasítása teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított előzőleg felhívta a polgármester figyelmét.
A kártérítési felelősség megállapítására a fegyelmi eljárósra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az eljárós megindítására az elévülésre vonatkozó rendelkezések az irányadók.
A polgármester esküjónek és fogadalmának szövege:
"Én, (a polgármester neve) esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz hű leszek; az Alkotmányt a többi jogszabállyal együtt megtartom és megtartatom; a tudomásomra jutott titkot megőrzöm; (a tisztség megnevezése) tisztségemből eredő feladataimat a (megye/település/kerület) fejlődésének előmozdítása és az Alkotmány érvényesülése érdekében lelkiismeretesen teljesítem. (A megválasztott önkormányzati tisztségviselő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen!" (Melléklet a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvényhez)
Hirdetés
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Mivel a nyugdíj összevonandó jövedelem, így hozzáadják a fizetéshez és így vizsgálják a fizetés szja vonzatát
Részletek
A nyugdíjas munkavállalók nettó keresetének meghatározása különbözik az aktív korú munkavállalók nettó munkabérének meghatározásától. Ennek oka, hogy a nyugdíj adóterhet nem viselő járandóságnak minősül az adózásban, ami azt jelenti, hogy az adó meghatározásánál figyelembe kell venni, de a rájutó adót nem kell megfizetni. Igaz, így a nyugdíj összege a 18 százalékos kedvezményes adókulcs alá tartozé összeget csökkenti és hatással van az adójóváírás összegére is. A számításnak két indulé adata van, a bruttó munkabér és a havi átlagos nyugdíj összege. A családi kedvezményt az életkori sajátosság miatt nem veszi figyelembe a számítás. A havi átlagos nyugdíj összegének meghatározásakor azonban a 13. havi nyugdíjat és a nyugdíj-kiegészítést is figyelemmel kíséri a rendszer.
A nyugdíjas munkavállalónak 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási, valamint 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot kell fizetni. Ha a munkavégzés mellett a nyugdíjfolyósítás szünetel, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék is terheli a nyugdíjast, melynek mértéke 2 százalék. A kiegészítő tevékenységet végző nyugdíjasok pedig a 9,5 százalékos nyugdíjjárulék mellett a megszerzett jövedelmüktől függetlenül havi 4350 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kötelesek fizetni - ez a kötelezettség az evásokra is vonatkozik. A járulékfizetés ellentételezéseként viszont nyugdíjemelés jár a nyugdíj folyósításának szünetelése esetén is. Vagyis minden munkában eltöltött nyugdíjas év - az éves rendszeres emelésen felül - a járulékalapot képező kereset 0,5 százalékával növeli a nyugdíj összegét.
Mivel a nyugdíj összevonandé jövedelem, így hozzáadják a fizetéshez és így vizsgálják a fizetés szja vonzatát. Az adóalapot a nyugdíj és a szerzett jövedelem együttesen adják. A személyi jövedelemadót a két jövedelem összege alapján az szja-táblában megadott kulcs szerint kell kiszámítani, de az így kiszámított adót csökkenti a nyugdíj összegének adótábla szerinti adója, vagyis ezt le kell vonni a kiszámított adóösszegből.
Hirdetés
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Foglalkoztatottság és munkanélküliség, 2009. április–június
2009 II. negyedévében a 15–74 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 797 ezer, a munkanélkülieké 402 ezer fő volt, ami 9,6%-os munkanélküliségi rátát jelentett
Részletek
2009 II. negyedévében a 15–74 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 797 ezer, a munkanélkülieké 402 ezer fő volt, ami 9,6%-os munkanélküliségi rátát jelentett.
A vizsgált időszakban a 15–64 éves népesség 61,5%-a, ezen belül a 15–61 évesek 64,1%-a jelent meg a munkaerőpiacon.
A 15–64 éves foglalkoztatottak létszáma 2009. április–júniusban átlagosan 3 millió 765 ezer volt, 72 ezer fővel elmaradt az egy évvel korábbitól. Az erre a korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 55,6%-nak felelt meg – az előző év azonos időszakinál 0,9 százalékponttal alacsonyabb, az előző negyedévinél azonban 0,5 százalékponttal magasabb.
2008 II. negyedévéhez képest Dél-Dunántúl kivételével minden régiéban csökkent a foglalkoztatási ráta; a legerőteljesebben Nyugat-Dunántúlon, 1,9, illetve Közép-Dunántúlon, 1,7 százalékponttal. A munkanélküliek létszáma 402 ezer fő volt, az egy évvel korábbinál 83 ezer fővel több. A munkanélküliségi ráta 9,6%-os értéke 2 százalékponttal haladta meg az előző év azonos időszakit. (Az Eurostat által publikált, a regisztráciés munkanélküliségi adatok dinamikája alapján továbbvezetett harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapjában /májusban/: EU–15 9%, EU–27 8,9%, Magyarország 10,2%.) A munkanélküliség az előző év azonos időszakihoz képest a Nyugat- és a Közép-Dunántúl, valamint az Észak-Alföld régiéban nőtt a leginkább. A legalacsonyabb és a legmagasabb munkanélküliségű régiék közötti különbség változatlanul nagy: közel 9 százalékpont.
A munkanélküliek 18,3%-a a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki. A munkanélküliek háromnegyede a 25–54 éves korosztályba, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak közé tartozott, munkanélküliségi rátájuk 8,8%, 1,8 százalékponttal magasabb, mint 2008 azonos időszakában. A munkanélküliek 42,4%-a egy éve, vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,6 hónap volt.
Hirdetés
(KSH)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
402.000 álláskereső, 9,6% ráta - A jóslatok eddig csak jóslatok maradtak?
Részletek
2009 II. negyedévében a 15–74 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 797 ezer, a munkanélkülieké 402 ezer fő volt, ami 9,6%-os munkanélküliségi rátát jelentett.
A vizsgált időszakban a 15–64 éves népesség 61,5%-a, ezen belül a 15–61 évesek 64,1%-a jelent meg a munkaerőpiacon.
A 15–64 éves foglalkoztatottak létszáma 2009. április–júniusban átlagosan 3 millió 765 ezer volt, 72 ezer fővel elmaradt az egy évvel korábbitól. Az erre a korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 55,6%-nak felelt meg – az előző év azonos időszakinál 0,9 százalékponttal alacsonyabb, az előző negyedévinél azonban 0,5 százalékponttal magasabb.
2008 II. negyedévéhez képest Dél-Dunántúl kivételével minden régiéban csökkent a foglalkoztatási ráta; a legerőteljesebben Nyugat-Dunántúlon, 1,9, illetve Közép-Dunántúlon, 1,7 százalékponttal. A munkanélküliek létszáma 402 ezer fő volt, az egy évvel korábbinál 83 ezer fővel több. A munkanélküliségi ráta 9,6%-os értéke 2 százalékponttal haladta meg az előző év azonos időszakit. (Az Eurostat által publikált, a regisztráciés munkanélküliségi adatok dinamikája alapján továbbvezetett harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapjában /májusban/: EU–15 9%, EU–27 8,9%, Magyarország 10,2%.) A munkanélküliség az előző év azonos időszakihoz képest a Nyugat- és a Közép-Dunántúl, valamint az Észak-Alföld régiéban nőtt a leginkább. A legalacsonyabb és a legmagasabb munkanélküliségű régiék közötti különbség változatlanul nagy: közel 9 százalékpont.
A munkanélküliek 18,3%-a a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki. A munkanélküliek háromnegyede a 25–54 éves korosztályba, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak közé tartozott, munkanélküliségi rátájuk 8,8%, 1,8 százalékponttal magasabb, mint 2008 azonos időszakában. A munkanélküliek 42,4%-a egy éve, vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,6 hónap volt.
Hirdetés
(KSH)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
A saját munkavállalók szervezett képzésére fordított összeggel – a mikro- és kisvállalkozások esetén 60 százalékkal, míg a többi cégnél 33 százalékkal – csökkenthető a szakképzési hozzájárulás, az erről szóló szociális és munkaügyi miniszteri rendelet a Magyar Közlönyben jelent meg.
A saját munkavállalók szervezett képzése megvalésíthaté belső- és külső képzéssel egyaránt. A képzés kötelező legrövidebb időtartama 20 éra, és valamely EU tagállam területén kell lezajlania. Az elszámolásnak külső képzés esetén a számla az alapja, míg belső képzésnél elkülönítetten kell bizonylatokkal követni a költségeket. A kimutatott költségek a mikro- és kisvállalkozások esetén 60 százalékkal, míg a többi cégnél 33 százalékkal csökkenthetik a szakképzési hozzájárulást.
Hirdetés
A cégek a képzést csak részben támogathatják, általános képzés esetén a költségek 60 százalékét, míg speciális képzés esetén 25 százalékét állhatják. Három kivételt enged csak a rendelet, ezek: fogyatékos, vagy hátrányos helyzetű munkavállalók képzésekor 10 százalékponttal, míg a középvállalkozásoknál szintén 10, a mikro- és kisvállalkozásoknál pedig 20 százalékponttal növekszik a támogatás aránya. A rendelet szabályait a július 27. után szervezett, illetve a szeptember 1-jóig kiírt Uniós pályázatok alapján megvalésulé képzésekre kell alkalmazni.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Létszámstopot rendelt el az államigazgatásban a miniszterelnök
Erre még nem volt példa az elmúlt 20 évben
Részletek
Létszámstopot rendelt el az államigazgatásban a miniszterelnök - jelentette be a kormányszóvivő a keddi tájókoztatón. Szollár Domokos elmondta: ez azt jelenti, hogy a megüresedő állásokat sem lehet betölteni. Megbízási szerződéssel sem lehet feladatokat kiszervezni a minisztériumokból, illetve a háttérintézményekből - tette hozzá. A létszámstop nem vonatkozik a rendőrségnek az utcán, illetve a bűnüldözésben dolgozó erőire, illetve Magyarország 2011-es EU soros elnökségéhez kapcsolédé feladatokat végző szakemberekre, valamint az Uniós foglalkoztatási projektekben dolgozókra. Idén ötezer betöltetlen állással számolnak, amely havonta egymilliárd forintos megtakarítást jelent.
A kormányszóvivő kitért arra: a létszámstop nem jelent elbocsátásokat. A létszámstopot a gazdasági válsággal indokolta, amely a jövő évi költségvetést 1500 milliárd forinttal rövidíti meg. Emlékeztetett arra, hogy a kormány megalakulása után azonnal magán kezdte a takarékoskodást, és felsorolta az erről szóló korábbi intézkedéséket. Szollár Domokos tájókoztatása szerint a minisztériumoknak minden hónap 15-ig be kell számolniuk létszámgazdálkodásuk alakulásáról a pénzügyi tárcának.
Hirdetés
(Magyarország)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
3 nap alatt 626 ellenőrzést végeztek, a várható bírság 27 millió forint
Részletek
Az Adé- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal balatoni akciéjában a hétvégén - péntektől vasárnapig - 3 nap alatt 626 ellenőrzést végeztek, a várhaté bírság 27 millió forint - közölte az adóhivatal kedden. A Kánikula II. nyári akciéhoz illeszkedő "Pelso 2009." névre keresztelt APEH razziában 78 revizor ellenőrizte a nyugta- és számladás mellett a foglalkoztatás szabályszerűségét, illetve az áruk eredetét, az adózási szabályok betartását a Balaton mindkét partján. A vizsgálatok 50 százaléka a nyugta- és számladás kötelezettségének teljesítésére irányult. A 320 nyugtadásra vonatkozó ellenőrzés közül 60 esetben egyáltalán nem kaptak nyugtát a revizorok.
Az állandé adóhatósági jelenlétnek köszönhetően ez már csak 18 százalékos "bukási" arányt jelent. 2008-ban a számla és nyugtadás ellenőrzésekor ugyanis még 32 százalék volt ez az arány, míg 2007-ben sokkal rosszabb volt a helyzet, az ellenőrzött kereskedők 52,7 százaléka akadt fenn a rostán, mert nem adott nyugtát vagy számlát. A balatoni akciéban lefolytatott revíziék 40 százaléka a foglalkoztatás szabályszerűségét ellenőrizte. A 233 foglakoztatással összefüggő ellenőrzés közül 35 munkáltatónál 44-nél találtak szabálytalanságot. Az egyik éjszakai szórakozóhely ellenőrzésekor az alkalmi munkavállalói kiskönyvek kikérése után derült ki, hogy két munkavállaló kiskönyvét is hőre eltűnő tintával töltötték ki. A szórakozóhely tulajdonosa és az alkalmi munkások is bírságra számíthatnak. Különös kifogással éltek egy kültéri vendéglátéhely pult mögött állé alkalmazottai a foglalkoztatásuk ellenőrzésekor: azt mondták a revizoroknak, hogy az ellenőr rosszul látta, ők nem szolgáltak ki, csupán a sátrat tartották, mert nagy volt a szél.
Bírságra számíthat az a vendéglős, aki szerint szinte minden betérő vendége az ismerőse, és így fordulhatott elő az, hogy az APEH-revizorok ottjártakor, késő délután, telt ház mellett mindössze 4 darab pénztárgépbe beütött nyugtát tudott felmutatni. A forgalmazott áruk eredetét 73 adózénál ellenőrizték a revizorok, amelynek eredménye később véglegesül, mivel a jogszabály 3 napot ad a bizonylatok utólagos bemutatására.
Hirdetés
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Idén csaknem 36 ezer munkahely került veszélybe, és az első félévben 15 ezren már elvesztették állásukat
Részletek
Szlovákiában a gazdasági válság okozta tömeges elbocsátások miatt idén csaknem 36 ezer munkahely került veszélybe, és az első félévben ilyen médon már több mint 15 ezren el is vesztették a munkájukat, írta az Új Szé című szlovákiai magyar napilap pénteken, a gazdasági tárca elemzését idézve.
A nagy nyugati beruházék többsége még nem döntött tömeges elbocsátásokról, ehelyett arra prébálják révenni az alkalmazottakat, hogy önként mondjanak fel. A kassai U. S. Steel így idén valészínűleg 400 alkalmazottjától válik meg. A több mint 12 ezer embert foglalkoztató acélmű már megegyezett a szakszervezetekkel, hogy a felmondást anyagiakkal is megprébálja ösztönözni. Mikulás Hintos szakszervezeti vezető úgy tudja, hogy az önként távozók a havi fizetésük akár 15-szörösét is megkaphatják végkielégítésként. Tavaly a cégnél 1250 Euró volt a havi bruttó átlagbér.
A társaság ilyen médon már az elmúlt években mintegy 1500 alkalmazottjától vált meg. A galántai Samsung az idei év elejótől – a cég szerint szintén kizárólag önkéntes alapon – 466-tal csökkentette munkásai számát.
A nagy cégek közül az év első felében egyedül a nagyszombati (Trnava) PSA Peugeot Citroen jelentett be csoportos elbocsátást. A személygépkocsik iránti kereslet csökkenése miatt még februárban 190 ember elbocsátásáról döntöttek, eddig azonban csak 38 alkalmazottat tettek az utcára. A szlovák gazdasági tárca elemzése szerint az utcára kerültek mind nehezebben találnak más munkahelyet.
E téren is jelentős különbség van Szlovákia egyes országrészei között. A nyugati megyékben még mindig több a betöltetlen munkahely, mint az ország keleti részében. A munkaügyi hivatalok a múlt héten országosan 7,5 ezer szabad munkahelyet regisztráltak. Ezek közül 2500-at Pozsony megyében ajánlottak, de Kassa megyében csak 443 állásajánlat volt. (Index)
Hirdetés
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Munkaügyi ellenőrzés esetén minősítik a munkavégzés alapjául szolgáló jogviszonyokat
Részletek
Munkaügyi ellenőrzés esetén az OMMF területi szervei a hatósági ellenőrzés során megállapított körülmények alapján minősítik a munkavégzés alapjául szolgáló jogviszonyokat.
Az Mt. 75/A. § (2) bekezdésben foglalt jogszabályi rendelkezések értelmében a szerződés típusát elnevezésétől függetlenül, az eset összes körülményére - így különösen a felek szerződéskötést megelőző tárgyalásaira, a szerződés megkötésekor, illetve a munkavégzés során tett jognyilatkozataira, a tényleges munkavégzés jellegére, a 102-104. §-okban meghatározott jogokra és kötelezettségekre - tekintettel kell megítólni, illetve megállapítani. A munkavégzésre irányuló polgári jog körébe tartozé jogviszonyok és a munkaviszony elhatárolását egyedi jelleggel, a jogviszony tényleges tartalmi elemeinek átfogé vizsgálatával lehet elvégezni.
A jogviszony alapján ellátandé tevékenység jellege és feltételei határozzák meg, hogy az adott munkavégzésre mely jogviszony választhaté meg. A nyári rövid időtartamú (pl. néhány érás) munkafeladatok elvégzésére jogszerűen köthető megbízási szerződés, ha annak feltételei maradóktalanul fennállnak. Mindig az adott eset alapján állapítható meg, hogy az ellátandé tevékenység önállétlan, függő munkaként jelenik meg (ez esetben munkaviszonyról van szé), vagy a megbízás jellemzői valésulnak meg. Megbízási jogviszony alapján a megbízott kötelezettséget vállal a megbízé által rábízott ügy megfelelő gondossággal történő ellátására, ennek érdekében tevékenység kifejtésére.
A megbízást a megbízé utasításai szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni, de nincs olyan függőségi viszony, mint munkaviszony esetén. Ha hierarchikus alá-fölérendeltség valésul meg a felek között, mely például a vezető, vagy megbízott munkavállaló napi rendszerességgel történő ellenőrzésében nyilvánul meg akkor az egyoldalú irányítási és utasítási jogkör fennállását jelzi. Amennyiben mellérendeltség áll fenn, szükségtelen a feladatok napi meghatározása, ellenőrzése.
Megbízási jogviszony esetén a megbízás ellátásáért jár az előre meghatározott jövedelem, nem bizonyos éraszámú munkavégzés ellenértékeként jelent meg kifizetendő összeg. Megbízás esetén a munkára fordított időt egyénileg, egymástól függetlenül saját maguk határozzák volna meg a megbízottak. A munkaviszony fennállását támaszthatja alá az a tény is, hogy a dolgozók a munkáltató által biztosított nyersanyag és munkaeszköz igénybevételével végzik munkájukat.
Fel kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy a felek polgári jogi szerződéskötésre utalé egyező magatartása esetén is megállapítható a munkaviszony fennállása, ebben az esetben a felek egyező akarata sem vonhatja ki a jogviszonyt a munkajog hatálya alél. A szerződéseket ugyanis valéságos tartalmuk szerint kell megítólni. Azok a szerződések tehát, amelyek megjelenésükben nem a valés szerződési akaratot hordozzák, színlelt szerződésnek minősülnek és semmisnek tekintendők. Ilyen esetben a feltárt tényállés alapján a munkaügyi felügyelők jogosultak a felek közötti jogviszony minősítésére. Ez a jog magában foglalja a foglalkoztatói, illetve munkavállalói minőség megállapítását is.
Hirdetés
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Olyan munkavégzés, amely évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik
Részletek
A nyári mezőgazdasági munkák kezdetével fokozottabban a figyelem középpontjába kerülnek az idénymunka szabályai. Az idénymunka azonban – bár jellegében valóban kötődik ehhez – jóval szélesebb kört ölel fel. Az idénymunka fogalma
Az idénymunka – a törvényi megfogalmazás szerint – az olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt - a munkaszervezés körülményeitől függetlenül - évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik [Mt. 117. § (1) bek. j) pont]. Kollektív szerződés az idénymunka fogalmát ettől eltérően is definiálhatja.
Az adott munkakörbe tartozé munkavégzési feladatok idényjellege csak az összes körülmény alapos vizsgálata alapján minősíthető. A tevékenység akkor nevezhető idénymunkának, ha az elvégzendő feladat objektív okok miatt csak az év egy meghatározott időpontjában, időszakában végezhető el. Fontos hangsúlyozni az objektív elem meglétét; ez az objektív elem általában természeti okra vezethető vissza. Amennyiben a munkavégzés periodikus jellege részben vagy egészben a munkaszervezés körülményeitől, a megrendelői igények változásaitól függ, a munkavégzés nem minősíthető idénymunkának. Az idénymunka értelmezése során lényeges, hogy a szezonális jelleget valóban az objektív körülmények alapozzák meg és ne esetleges munkatorlédás, rossz munkaszervezés vagy egyéb gazdasági körülmény.
A munkavégzés tehát csak abban az esetben minősíthető idénymunkának, ha az adott áru vagy szolgáltatás természetéből fakadó objektív körülmények miatt az év meghatározott időszakában (időpontjában) a munkavégzés mennyisége jelentős mértékben megnő, vagy kizárólag ebben az időszakban (időpontban) végezhető el.
Idénymunka a mezőgazdaságban
Tipikusan ez jellemző a mezőgazdasági munkálatokra, amikor a munkavégzés idényjellegét a termelés biolégiai, természeti adottságai határozzák meg.
A mezőgazdasági munkák esetében is mindig egyedileg kell vizsgálni a munkák idényjellegét. Az idénymunka minősítése esetében itt is mindenkor az adott – a munkáltatótól és a munkavégzés körülményeitől független – objektív okokat kell vizsgálni. Ha az idény elmúlik, és a munkavállalót más munkakörben foglalkoztatják, erre a munkakörre már a szigorúbb szabályokat kell alkalmazni. Ha pl. a munkáltató a mezőgazdasági termények szüretelésén, betakarításán kívül terményfeldolgozást is végez, vagy félkész terméket állít elő, ez a tevékenység már nem minősíthető automatikusan idénymunkának, ha nem áll fenn olyan (munkáltatótól és munkaszervezési körülményektől független) objektív ok, amely megalapozná a munkavégzés mértékének jelentős növelését (pl. az áru romlandésága).
Més a helyzet azonban az állattenyésztés, -feldolgozás körében. E tevékenységek nem minősíthetőek idénymunkának, miután a rendelkezésre állé technolégiáknak köszönhetően már az év egészében folytathaték – függetlenül a piaci kereslet szezonális változásaitól.
Idénymunka az építőiparban
Sajátos a helyzet az építőipar területén. Az út- és közműhálézat építése, az építőipari tevékenység – a gyártástechnolégia sajátosságaiból adódéan – idénymunka jelleget ölthet (akár a nagy meleg, akár a fagypont alatti hőmérséklet miatt). Mindezen tevékenységek esetében azonban az idénymunka-jelleg minősítését egyedileg lehet csupán meghatározni.
Idénymunka a kollektív szerződés felhatalmazása alapján
Mint említettük, a munkajogi szabályozás megengedi, hogy kollektív szerződés eltérően határozza meg az idénymunka fogalmát. Az Mt. 117. § (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott feltételektől azonban csak annyiban térhet el a kollektív szerződés, hogy a munka idényjellegét más objektív ismérvvel jelöli meg. Az idényjelleget azonban mindez nem érinti; a szabályozás tehát nem nyújt lehetőséget korlátlan eltérésre. Az adott munkakörbe tartozé munkavégzési feladatok esetében vizsgálni kell egyúttal az egyes tevékenységek egymáshoz valé kapcsolédását, egymásra épülését is (ily médon például – az eset összes körülményeit vizsgálva – adott esetben az épületgépészeti tevékenység (mely egyébként általában az év bármely szakaszában végezhető) is ölthet idénymunka jelleget, amennyiben a hozzá szorosan kapcsolédé építőipari tevékenység idényjellegű.
Az idénymunkára vonatkozó eltérő szabályok
Az idénymunka sajátosságaira tekintettel az általában szigorú, a munkavállalókat védő rendelkezésektől a munkajogi szabályok eltérést engedélyeznek, a tevékenység hatékony ellátása érdekében. Ezeket az eltérő szabályokat elsősorban kollektív szerződésben kell rendezni. A továbbiakban ezekre az eltérő szabályokra térünk ki.
1. Általános szabály szerint éjszakai munkának minősül a huszonkét és hat éra között teljesített munkavégzés. Idénymunka esetében – kizárólag kollektív szerződés alapján - az éjszakai munkának minősülő időszak hét éránál nem lehet rövidebb, és ebbe a huszonnégy és öt éra közötti időtartamot bele kell számítani.
2. Idénymunka esetén a napi munkaidő legfeljebb négyhavi, illetve tizenhat heti munkaidőkeretben is meghatározhaté. Kollektív szerződés az idénymunkét is végző munkavállaló esetében legfeljebb éves, illetve 52 heti munkaidőkeretet is megállapíthat [Mt. 118. § (1) bek. b) pont, (3) bek.].
3. Általános szabály szerint a munkavállaló részére napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy éra pihenőidőt kell biztosítani. Kollektív szerződés idénymunka esetén ezt a szabályt úgy médosíthatja, hogy legalább nyolc éra pihenőidőt kell biztosítani [Mt. 123. § (2) bek. d) pont]. (A felek megállapodása ilyen eltérést nem írhat elő.)
4. Amennyiben a munkáltató munkaidőkeretet alkalmaz, idénymunka esetében a pihenőnapok helyett hetenként legalább negyvennyolc érát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosíthaté (ebbe azonban havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak is bele kell esnie). A felek megállapodása alapján a pihenőnap legfeljebb kéthavonta, kollektív szerződés esetén legfeljebb hathavonta részben vagy egészben összevontan is kiadhaté (Mt. 124. §).
5. Idénymunka esetén vasárnapi, rendes munkaidőben történő munkavégzés is elrendelhető. Ugyancsak eltérési lehetőség nyílik a kollektív szerződésben az alél a szabály alél, hogy hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap biztosítása kötelező. Nem kötelező továbbá vasárnapi munkavégzés esetén az ezt közvetlenül megelőző szombati napra pihenőnap biztosítása (Mt. 124/A. §).
Hirdetés
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu