Munkaügyi Tudástár

A Német Szövetségi Munkaügyi Szervezet bonni központja Budapesten rendez ingyenes toborzást október 6-7-én, 9 és 16 éra között. A két ország 1990-ben kétoldalú államközi egyezményt kötött, amelyben szerepel, hogy a német partnerszervezet magyar szakmunkásokat toborozhat. Évente egy-két alkalommal jönnek hozzánk szakembereik, általában tavasszal és ősszel.

Németországi munkák

Szakképesítést igénylő munkák:
- szakács
- felszolgáló
- szállodai szakember (recepciés, szobasszony, reggeli-szerviz)
- gyorsétkeztetési eladó
- mezőgazdász
- kertész
- mezőgazdasági gépszerelő
- betegápolé
- kőműves
- elektrotechnikus
- szobafestő
- lakatos
- hegesztő
- esztergályos/marés CNC- ismerettel
- hentes
- mészáros
- pék

Szakképesítést nem igénylő munkák:
- háztartási kisegítő
- házi betegápolé
A németek nem konkrét állásajánlatokkal érkeznek. A jelentkezők adatai az adatbázisukba kerülnek bele, később ajánlják a helyi munkadóknak a magyar dolgozókat. Néha egy-két hónap alatt ajánlatot kap a munkavállaló, de az is előfordul, hogy egy évet is várnia kell. A tapasztalatok alapján a német nyelvtudás szintje nagyban meghatározza a közvetítés sikerét – mondta a tavaszi toborzás mérlegeként Somlyay Beáta, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Nemzetközi és Migráciés Főosztályának munkatársa az FN.hu-nak.

Kizárólag szakképzett munkásokat keresnek, a diplomások másféle csatornákat vesznek igénybe, ritka, hogy a munkaügyi központokon keresztül találnak külföldi munkét. Ám erre is van példa: az ÁFSZ honlapján épp most hirdettek meg mérnöki állásokat Németországba.

Legtöbbször a német munkadó veszi fel a jelölttel a kapcsolatot, és egymás között megtárgyalják az alkalmazás részleteit. Ritkán ragaszkodnak ahhoz, hogy a leendő alkalmazott kiutazzon (például prébamunkét végezni), a legtöbbször személyes találkozás nélkül kötik meg a munkaszerződést. Prébaidőre alkalmazzák az embereket, így biztosítják be magukat. Ez alatt természetesen a dolgozó is felmondhat, ha talál egy jobb állást. A német cégek néha az útiköltség és a szállás díját is megelőlegezik, majd levonják a későbbi keresetből. Így tehát komolyabb anyagi megterhelés nélkül is elindulhat a külföldre vágyé magyar munkás.

Kötelező a nyelvtudás

A jelentkezőnek egy pályázatot kell benyújtania, amely az adatlap mellett német nyelvű önéletrajzból, a szakképesítésről szóló bizonyítvány fordításából, kettő darab igazolványképből, személyazonosságot igazolé okmány másolatából, erkölcsi, illetve (ha van) nyelvvizsga-bizonyítványból és referenciából áll. A pályázatot a lakóhely szerint illetékes regionális munkaügyi központnál vagy a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) EU-Integráciés Kirendeltségén (Budapest VIII., Szeszgyár u. 4.) lehet benyújtani. Ezek leadását követően tartanak személyes elbeszélgetést. A jelentkezési határidő 2009. október 1. További informácié itt olvashaté.

Ausztria is toboroz

Nyugat-Magyarországon alig lehet jó vendégláté-ipari munkást találni: akik egy kicsit is beszélnek németül, már régéta Ausztriában dolgoznak: vagy ingázéként, vagy kitelepültek. A két ország közti határ menti egyezmény értelmében, ha egy magyar állampolgárnak egy éven keresztül a nyugati szomszédunknál bejelentett munkája van, akkor utána megkapja a korlátlan engedélyt.

Dr. Werner Schelling, az osztrák foglalkoztatási hivatal szenior nemzetközi tanácsadója szerint Ausztria munkaügyi problémái hasonléak a magyarhoz. 2007 novemberétől egyre növekszik a munkanélküliség, idén márciusban már 29 százalékkal több álláskeresőt regisztráltak, mint egy éve. Ennek ellenére nyugati szomszédunk is toboroz nálunk. Ennek az az oka, hogy helyi erőből nem tudnak annyi jól képzett – és kellően olcsén dolgozó – vendégláté-ipari szakembert alkalmazni, mint amennyire szükség lenne. Szakképzett vagy legalább kétéves szakmai gyakorlattal, jó, illetve közepes német nyelvtudással rendelkező szakácsok, felszolgálók és szobasszonyok jelentkezését várják a 2009. szeptember 24-i toborzáson Budapesten.

Jelentkezni a területileg illetékes helyi munkaügyi központnál vagy az FSZH-nál lehet, további informáciék Papp Ildikétól kérhetők az 1/303-0810/130 telefonszámon vagy e-mailben.

Az egészségügy a nyerő, de nyelvtudásunk nincs

Norvégiába szállodai gyégymasszőrt keresnek, valamilyen skandináv, illetve angol nyelvtudással. 14,5 Eurós (3900 forintos) órabért ígérnek, ez teljes munkaidős állás esetén megközelíti a havi 650 ezer forintot. A jelentkezési határidő augusztus 28.

Az ÁFSZ honlapján olvashaté a lyoni munkaügyi hivatal hirdetése is: Franciaországba ápolékat várnak, kizárólag francia nyelvtudással és szakképzettséggel. Brutté 2400 Eurós (650 ezer forintos) fizetést ajánlanak nekik, ami kétszerese a helyi minimálbérnek. Immár egy éve, hogy Franciaország is megnyitotta munkaerőpiacát a négy éve csatlakozott EU-tagállamok polgárai előtt. Most már a magyarok is munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak náluk. Ám a magyar dolgozók alig indulnak el a gallokhoz: hiszen kevesen – alig 10 százaléknyian – tudják anyanyelvi szinten a nyelvet, és igen bonyolult a végzettség honosítása is.
(FigyelőNet)

Az 1,5-2 milliárd forint értékű technolégiát - a gépeket és berendezéseket - a Szöul közelében már gyártébázissal rendelkező NexDisplay szállítaná, amely már 2003 éta foglalkozik lcd-fejlesztéssel. A koreai cég egyik legnagyobb vevője - egyben kerítésszomszédja - a Samsung, amelynek berendezéseiben immár kizárólag a NexDisplay által gyártott lcd-k vannak, de szállítanak a japán Sonynak is. A Ketrax várhatéan csak a beruházás szervezésében vesz részt, a program megvalésítására, illetve az üzem működtetésére külföldi befektetők közreműködésével egy új társaságot hoznak létre. A beruházás megvalésításáról már két izraeli és egy japán céggel, illetve befektetői csoporttal is tárgyalnak.

Bár a támogatás csak három hónapra elég, bízom abban, hogy azt követően sem kell elküldeni az alkalmazottaimat - ezt mondta az Avermann-Horváth Gépgyárté Kereskedelmi és Szolgáltaté Kft vezetője, aki 103 alkalmazottjából 40-et munkahelymegőrző pályázaton elnyert támogatással foglalkoztat.

Kétségével nincs egyedül, az munkahelyeken tapasztalhaté átlagos létszám- és a bércsökkenés szinte egyértelműen a gazdasági válság hatása. Míg tavaly a növekedést és felzárkézást támogatta a kormány és az Unió, most a "megmaradást" segíti. Különböző pályázatok útján nyerhettek és nyerhetnek pénzt a bajba jutott cégek, de az állam alapelve, hogy a piaci folyamatokban versenyképtelenné vált foglalkoztatók nem kapnak segítséget. Munkahelymegőrzésre hazai és Uniós forrásból csaknem 55 milliárd fordít a kabinet, így az idén több mint 106 ezer munkavállaló menekülhet meg az elbocsátástól. Az Uniós országokban is a hazaihoz hasonlé eszközöket, vagyis a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást, a bérköltségek kiegészítését, illetve a képzés támogatását használják a kedvezőtlen foglalkoztatási hatások kezelésére.

Nálunk az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) várta közvetlenül a cégek jelentkezését, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) az irányítása alá tartozé regionális munkaügyi központok által indított munkahely-megőrző programokat.

Az OFA több mint 7 milliárd forintot osztott szét, pályázatukra mintegy 1323 cég jelentkezett, 452-en nyertek, így 29 ezer munkahely megtartását segítik elő. A legtöbb pályázat a Közép-magyarországi régiéból (Budapest, Pest megye), a legkevesebb az Észak-magyarországi (Négrád megye) és Észak-alföldi (Jász-Nagykun-Szolnok) régiéból érkezett. A kérelmek csaknem fele a gépjárműkereskedelemből, -javításból, a nagy- és kiskereskedelemből, a fémfeldolgozásból, a gépgyártásból, a műanyagtermék-gyártásból és az építőiparból érkezett. Döntően kisvállalkozók pályáztak. A cégek akkor kaphattak támogatást, ha vállalták, hogy a korábban nyolc érában alkalmazott munkavállalóikat legalább négy vagy hat érában foglalkoztatják. Ebben az esetben a munkadón keresztül az állam kifizeti a dolgozóknak a rövidített és a teljes munkaidő bérezése közötti különbözetet, vagyis a csökkentett munkanapok ellenére a keresetük csaknem annyi marad, mint a megelőző időszakban. A bértámogatásért cserébe komoly feltételeknek kell megfelelni, például garanciát kell vállalniuk az érintett dolgozók megtartására, és a pályázat benyújtásakor meglévő létszámot az egész támogatási időszak alatt meg kell tartaniuk.

Az ÁFSZ-hez 1617 igény érkezett, 703 munkáltatót 7,8 milliárd forinttal támogattak, így 24 ezer 766 dolgozónak maradt meg az állása. A pályázék leginkább bértámogatáshoz, csökkentett idejű foglalkoztatáshoz, illetve az újra-elhelyezkedést segítő bérköltséghez igényeltek támogatást. Döntően a feldolgozóipar, kereskedelem, gépjárműjavítás, építőipar, vendéglátás, szállítás, raktározás ágazatban működő cégek kértek segítséget.

Az Uniós támogatás sem marad el, a 4+1 néven ismertté vált program célja, hogy átmeneti támogatáshoz jussanak a bajba került cégek. Ne kelljen elküldeni a dolgozókat, ha a megrendelés drasztikus csökkenése miatt akár heti négy nap alatt is teljesíthetik feladatukat. A mikro-, kis- és közepes (kkv) vállalkozások összesen 20 milliárd forintra pályázhatnak, a nagyvállalatokat 10 milliárddal segítik. A kkv-k bérre, bérkiegészítésre, képzésre kaphatnak pénzt, a legfeljebb 150 millió forint azonban csak akkor jár, ha vállalják, hogy hat hónapig nem küldenek el egyetlen munkavállalót sem.

Szellemes és jó megoldásnak tartja a támogatásokat Szedlárné Gáll Ibolya, mert nagy létszámot ér el, és minden munkakört átfog. A munkaerőpiaci szakértő azonban hátrányokról is beszélt. Szerinte a túl szigorú feltételek miatt csak egy szűk munkadói réteg tudja és meri igénybe venni a támogatásokat, a pénzügyi előírásokat és a továbbfoglalkoztatási kötelezettséget ugyanis nehéz teljesíteni. A mai gazdasági és munkajogi bizonytalanságban csak nagyon kevesen vállalják. Úgy vélte, hiányzik a munahelymegőrzés, és az Út a munkához program összekapcsolása. Ha a korábban segélyezettek olyan szakmákat tanulnának, amelyekre a munkadók igényt tartanak, akkor sikeresebb lenne a cégek átmeneti foglalkoztatási nehézségeinek feloldása, és a tartósan munkanélküliek foglalkoztatása. Ez egyelőre egy nagy hézag a két különböző pénzből támogatott, de közös célt szolgáló kormányprogram között.

Rézsa Gergely, az Ecostat társadalmi elemzések osztályának vezetője szerint a programok sikerét egyelőre nehéz elemezni, mert bár kiderült, hogy eddig 70 ezer állást sikerült megmenteni, egyelőre kevés az adat arról, mely ágazatokat támogattak. Ha egy évek éta rossz helyetben lévő iparág jutott pénzhez, kérdéses, mennyire tartósan tud fennmaradni. Abból viszont, hogy a pályázati pénzek nagyon gyorsan elfogytak, kiderült: a cégek igénylik a támogatást. Biztos, hogy a munkahelymegörző programok enyhítették a válság hatását, de bizonytalan, hogy hosszabb távon mennyire oldják meg a helyzetet. A felledüléshez a konjunktúra beindítására lenne szükség, hiszen látszik, hogy leginkább az export visszaesése volt negatív hatással a hazai foglalkoztatásra.


(Népszava)

Ebből adódédan tehát nem tudjuk teljességgel kizárni, hogy a rendelkezésre állé munkaszerződés és az ahhoz kötelezően kapcsolédé tájókoztató tartalma alapján a munkavállalót a végkielégítés és annak mértéke megillesse, akár az is közvetve levezethető, hogy ilyen mértékű eltérés a szabályoktól a tudatosságot is megalapozhatja.