A munkaviszony megszüntetésére irányuló nyilatkozatot, illetve megállapodást a törvényi rendelkezések szerint nem lehet egyszerűen széban közölni a másik féllel, hanem azt írásba kell foglalni. Ez az alaki kötöttség irányadó a közös megegyezésre, a rendes és rendkívüli felmondásra, a prébaidő alatti azonnali hatályú megszüntetésre és a határozott időre szóló munkaviszony egyoldalú munkáltatói nyilatkozattal (a hátralevő időre járó átlagkereset megfizetésével) történő megszüntetésre is [Mt. 87. § (2) bekezdés].
Mit jelent az írásba foglalás kötelezettsége?
Az írásba foglalás történhet papír alapú dokumentumon, de ma már nem kizárt az elektronikus aláírással ellátott fokozott biztonságú elektronikus dokumentumba foglalt jognyilatkozattal történt teljesítés sem.
A Polgári Törvénykönyv hatályba lépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. tvr. 38. § (2) bekezdése szerint, ha a törvény a szerződés érvényességéhez írásbeli alakot rendel, akkor ilyennek minősül nemcsak a ténylegesen írásba foglalt megállapodás, hanem a levélváltás, a téviratváltás, valamint a távgépírén és telefax útján történt üzenetváltás, továbbá a külön törvényben meghatározott maradandé eszközzel tett nyilatkozatváltás útján létrejött megegyezés is. Ez utébbi közé tartozik különösen a fokozott biztonságú elektronikus aláírással aláírt okirat. Ugyan a Ptk. az Mt-nek nem háttérszabálya, de a bíróságok a joghasonlatosság elve alapján alkalmazzák a munkaviszonyokra is a Ptk. vonatkozó rendelkezését, feltéve, hogy az Mt. ilyen szabályt nem tartalmaz és a magánjogi szabály az Mt. alapelveivel nem ellentétes. Ennek alapján a polgári jogi idézett rendelkezés - amely tehát meghatározza, hogy az írásbeliség követelményének melyik, milyen eszközzel tett nyilatkozat felel meg -, nemcsak a munkaszerződés megkötésére, hanem a munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodásra és az egyoldalú nyilatkozatra is alkalmazandé.
A munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodás lényeges alaki feltétele a felek személyének konkrét megjelölése, azaz a felek nevének, elnevezésének rögzítése, valamint a felek egyező akaratának kinyilvánítása, továbbá a megállapodásnak a munkavállaló és a munkáltató által történő aláírása.
A megszüntetésre irányuló jognyilatkozat címzett, amely adott esetben a munkavállaló jognyilatkozata esetében okozhat gondot. Amennyiben a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésre irányuló jognyilatkozatát nem a munkáltatói jogkört gyakorlé felé közli, joghatását tekintve elvben semmis lehet. Ezt a dilemmát lényegében feloldja, hogy a jognyilatkozatot a munkavállalónak írásban kell benyújtania és a hatáskör hiánya miatt támadt eseteleges zavart a munkáltató "szakapparátusa" megszüntetheti (például a munkavállaló nyilatkozatát a közvetlen felettese, a munkáltatói jogkör gyakorléjához továbbítja).
Meghatározott megszüntetési médoknál alaki követelmény az indokolási kötelezettség is, amelynek elmaradása az intézkedés jogellenességét vonja maga után. További alakszerűségi előírásként tartjuk számon a jogorvoslati kioktatást, amelynek elmaradása azonban a megszüntető nyilatkozatot önmagában nem teszi jogellenessé, hanem azzal a jogkövetkezménnyel jár, hogy annak jogszerűségét a munkavállaló a három éves elévülési időn belül vitathatja a bíróság előtt.
A munkáltatói jogkör gyakorléja
Az alakiság követelménye nem pusztán a döntés papírra vetését jelenti, hanem a munkáltatóval szemben azt az elvárást is tartalmazza, hogy derüljön ki: a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó döntést ki hozta, az aláíré személy döntéshozé, vagy csak döntésközvetítő. A gyakorlatban többször jelentkezik például a felmondásra jogosult személy és a felmondés aláíréja közötti összefüggés dilemmája.
A munkáltató köteles a munkavállalóval közölni, hogy a munkaviszonyból eredő munkáltatói jogokat és kötelezettségeket mely szerv vagy személy gyakorolja, illetve teljesíti [Mt. 74. § (1) bekezdés]. A munkáltatói jogkör gyakorléjának megnevezése történhet elkülönítve, vagy éppen az írásbeli tájókoztatóban [Mt. 76. § (7) bekezdés], de szerepelhet a munkaszerződésben is. Ez a közlés nem csak azért fontos, hogy a munkavállaló tudja felette ki és milyen terjedelmű munkáltatói jogkört gyakorol. Lényeges ez azért is, mert a munkavállalónak tudomással kell bírnia arról, hogy a munkaviszonyból származé kötelezettségeit mely szerv felé teljesítse, illetőleg jognyilatkozatait érvényesen kinek címezve teheti meg.
A rendes, vagy rendkívüli felmondásra a munkáltató vagy az arra feljogosított munkáltatói képviselő, illetve a munkavállaló jogosult. A nem jogosult által tett intézkedés érvénytelen, azaz joghatás kiváltására elvileg alkalmatlan. Ettől eltérően, ha a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó jognyilatkozat nem a munkáltatói jogkör gyakorléjától származik, akkor nem az érvénytelenség, hanem a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményei kerülnek alkalmazásra.
Ha a munkáltatói rendes felmondás nem jogosulttól származik, a jogviszony megszüntetésével összefüggő perben e tényre a munkavállaló a tárgyalás berekesztéséig hivatkozhat (LB Mfv. I. 10.161/2000.).
Az aláírás jogosultjának vizsgálatakor két szempontot kell figyelembe venni:
- ki, melyik testület, szerv a munkáltatói jogkör gyakorléja, aki a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó döntés meghozatalára jogosult,
- ki jogosult a döntés közlésére, annak aláírására.
Alaposabb vizsgálatot igényel az az eset, ha a felmondást nem a munkavállaló által a munkáltatói jogkörgyakorléjaként ismert személy írta alá. Önmagában persze a jogkör hiányára nem lehet következtetni abból, hogy a munkáltató nevében az intézkedést más írta alá. A jognyilatkozat jogellenessége a jogkör hiányának, azaz a hibásan meghozott döntésnek a jogkövetkezménye, és ez az intézkedés aláírásából nem feltétlenül következik. Vitás esetben viszont a munkáltatónak kell kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a döntés meghozatala, illetve a jognyilatkozat aláírása során a munkáltató részéről arra jogosult személy járt el.
Ha nem a munkavállalóval korábban közölt munkáltatói jogkör gyakorléjától származik az aláírás, akkor az aláíré a megszüntető nyilatkozatot átruházott hatáskörben, vagy mint döntésközvetítő jegyezheti.
A bíréi gyakorlat szerint az átruházott hatáskört kizárólag utasítással, határozattal, vagy belső szabályzat létével lehet bizonyítani.
Ha a rendkívüli felmondás jogát nem az arra hatáskörrel rendelkező személy gyakorolta és a munkaviszony ilyen médon történő megszüntetésére jogosult csak utébb - a jogvesztő határidőn túl - erősíti meg a jogosultatlanul tett intézkedést, a rendkívüli felmondást jogellenesnek kell tekinteni (BH 1997/100.).
Egymagában az a körülmény, hogy a munkáltatói jogkör jogszerű gyakorléjáról, vagy annak személye megváltozásáról a munkavállaló nem kapott tájókoztatást - bár ezt az Mt 74. §-a előírja - az intézkedést nem teszi érvénytelenné (LB Mfv. I. 10.293/1997.). Garanciális okból azonban egyes közzétett bírósági ítóletekben - az átruházott munkáltatói jogkörgyakorlás bizonyítottsága hiánya miatt jogellenes felmondás megállapítása mellett - megjelenik az az elvárás is, hogy a jogkörátadást az Mt. 74. §-a alapján a munkavállalóval is közölni kellett volna.
A munkaviszonyt megszüntető nyilatkozat aláréja lehet az a személy, aki a munkavállalóval a jogszerűen meghozott munkáltatói döntést közli. Amennyiben példának okáért a rendes felmondásról az arra átruházés alapján jogosult döntött, akkor a munkáltatói jogkör gyakorlása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a jognyilatkozat közlése kinek a közreműködésével történt (BH 2001/192.). Ha a munkáltatói jogkörgyakorlé döntésének végrehajtására jelöli ki az aláíré személyt, akkor a közölt intézkedésben erre utalni kell. Hasonléképpen kell a munkáltató jogi képviselőjónek eljárósát a munkaviszony megszüntetés kapcsán megítólni. A jogi képviselő meghatalmazással a már meghozott döntés közlésére felhatalmazhaté, de magára a döntéshozatalra nem (BH 1997/212.).
A munkáltatói jogkörgyakorlás írásba foglalt megjelenése és a gazdasági társaság képviseleti joga közötti különbségtétel időnként gondot okoz a gyakorlatban, különösen akkor, ha a társaság két ügyvezetője, igazgatóságának két tagja együttes aláírási joggal rendelkezik. Ezért indokolt kiemelni, hogy a két aláírással ellátott, "cégszerűen jegyzett" felmondés a munkáltatói jogkör gyakorlását nem teszi jogszerűvé. Más jogi minőséget jelent a cégjogi aláírás, ezért a munkáltatói jogkörgyakorlás megítólésekor nem játszik szerepet.
A munkavállaló jognyilatkozata
A munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését célzé jognyilatkozatát főszabály szerint köteles írásba foglalni. További elvárés a jognyilatkozattal szemben, hogy félreérthetetlennek és határozottnak, feltétel nélkülinek kell lennie. A feltételhez kötött rendes felmondás nem szünteti meg a munkaviszonyt („ha nem kapom meg az ígért jutalmat, felmondok”).
A korábbi joggyakorlat szerint a munkavállaló az ilyen nyilatkozatot csak személyesen tehette meg. Az újabb bíréi jogértelmezés szerint nincs olyan szabály, amely a joggyakorlás meghatalmazott útján történő gyakorlását kizárná. Ezért adott esetben a közalkalmazott jogviszonyát meghatalmazott ügyvédje útján rendkívüli lemondással érvényesen megszüntethette (lásd az eset bővebb ismertetését lapunk 2006/IX. számában).
Az alakiság megsértésének következményei
A munkaviszony megszüntetését célzé megállapodást, illetve jognyilatkozatot a munkáltató nevében az arra jogosult személynek kell aláírnia, ennek hiányában a munkáltatói intézkedés jogi hatásait tekintve érvénytelen, de jogkövetkezményeit tekintve az Mt., illetve a bíréi gyakorlat szerint jogellenes, és az Mt. 100. §-ában meghatározottak alkalmazásának van helye (MK 95.).
A jogszabályba ütköző munkáltatói döntés esetében is az érintett munkavállaló hivatkozhat arra, hogy a körülményekből kellő alappal következhetett az eljáré személy jogosultságára. Ezért ezen körülmény figyelmen kívül hagyásával kérheti a bíróságtól a jogviszonyt megszüntető intézkedés érdemi elbírálását és a jogellenes megszüntetésre alapított jogkövetkezmények alkalmazását.
Az írásba foglalás elmulasztása miatti érvénytelenség (jogellenesség) nem abszolút, orvosolhaté. A bíréi gyakorlat számos olyan esetet ismer, ahol a felek elfogadták és vita nélkül végre is hajtották az alakiság megsértésével tett nyilatkozatot, vagy megállapodást és ezáltal az egyébként érvénytelen nyilatkozat vagy megállapodás érvényessé vált. A formakényszer célja szerint a jogbiztonságot hivatott szolgálni. Az írásba foglalás követelménye az elhamarkodott kijelentések ellen kíván védelmet nyújtani, ezért jogvédelem nem jár az önkéntes teljesítőnek saját magatartásával szemben.
A közös megegyezést a felek nem foglalták írásba, de elszámoltak egymással, a munkakör átadása megtörtént. A kötelező alakiság nélkül a felek kifejezett szándékuk szerint eljártak a munkaviszony megszüntetésénél, ezért ilyen körülmények mellett a jóhiszemű és tisztességes eljárós elvének sem felelt meg, hogy a munkavállaló utébb formai jogellenességre hivatkozva anyagi igényeket támasztott a munkáltatóval szemben. A megfelelő alakszerűség hiányában is a munkaviszony a felek által megjelölt napon és médon megszűnt, ami utólag nem tekinthető jogellenesnek (LB Mfv. II. 10.907/1997.).
Hasonlé megítólés alá vonta a bíróság azt az esetet is, amikor a munkavállaló tudomásul vette az egyébként jogellenes - prébaidő hiányában azonnali hatályú - felmondást és kifejezett nyilatkozata szerint ennek ellenére nem kérte a munkaviszony helyreállítását. Ezt a tényt úgy értékelte a bíróság, hogy a felek kölcsönös akarata a munkaviszony a munkaviszony felszámolására irányult BH 1996/622.).
Másik esetben a munkavállaló kezdeményezésére történt a munkaviszony megszüntetése, amely a munkavállaló önkéntes közreműködésével foganatba ment. Ha munkavállaló a munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodásban foglaltakat saját érdekében álléként önként teljesíti, saját magatartásával szemben utébb nem igényelhet jogvédelmet. A munkaviszony megszüntetése az önkéntes távozása, tehát saját ténykedése révén foganatba ment, és ennek következtében érvényessé vált (BH 1995/680.).
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Hirdetés
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
