2009.07.29.
- Szerda
Archív cikk
450 millió forint munkaügyi bírság
203 millióval Baranya megye „vezet”
Részletek
Csaknem 450 millió forint munkaügyi bírságot szabtak ki az első fél évben a Dél-Dunántúlon, 203 millióval Baranya megye „vezet”. A slágerterület továbbra is a feketemunka.
Papp Gábor, a felügyelőség regionális igazgatója szerint a számok azt mutatják, hogy jól dolgoztak. Kis létszámú felügyelői csapat, sok feltárt jogsértés – röviden így jellemzi az idei első hat hónap munkaügyi helyzetét Papp Gábor.
Az első féléves elemzés azt mutatja, hogy a „sláger” a statisztika szerint továbbra is a feketemunka. Bár idén a tavalyinál több volt a bejelentés, a feketemunkán értek száma csökkent. 2008 első fél évében 968, idén június végéig 1073 esetben intézkedtek. Az előző év első hat hónapjában 3359, idén 3147 feketemunkást találtak. Míg korábban rendre előfordult, hogy egyszerre 40-50 embert értek feketemunkán, úgy mostanában négyesével-ötösével kell „összecsipegetni” őket – mondta Papp Gábor.
Ezen a téren az intézkedések 80 százalékét tette ki a munkaszerződés nélküli – és kitöltetlen alkalmi munkavállalói könyvvel történő – foglalkoztatás. Az esetek 11,5 százalékában nem volt bejelentve a dolgozó, a fennmaradó hányadot színlelt szerződéssel dolgoztatták.
(Magyar Nemzet)
Papp Gábor, a felügyelőség regionális igazgatója szerint a számok azt mutatják, hogy jól dolgoztak. Kis létszámú felügyelői csapat, sok feltárt jogsértés – röviden így jellemzi az idei első hat hónap munkaügyi helyzetét Papp Gábor.
Ezen a téren az intézkedések 80 százalékét tette ki a munkaszerződés nélküli – és kitöltetlen alkalmi munkavállalói könyvvel történő – foglalkoztatás. Az esetek 11,5 százalékában nem volt bejelentve a dolgozó, a fennmaradó hányadot színlelt szerződéssel dolgoztatták.
(Magyar Nemzet)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.07.29.
- Szerda
Archív cikk
Távmunka-pályázatra július 31-ig lehet beküldeni a szükséges dokumentumokat
Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány által kiírt 400 millió forint összértékű pályázati lehetőség
Részletek
Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) által kiírt 400 millió forint összértékű távmunka-pályázatra július 31-ig lehet beküldeni a szükséges dokumentumokat.
A pályázat a teleházak létrehozását, fejlesztését támogatja a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben - olvashaté az OFA honlapján. A támogatási programra olyan költségvetési, vagy jogi személyiségű belföldi nonprofit szervezet nyújthat be pályázatot, amely a Magyar Teleház Szövetség tagja, és legalább 2007. január 1. éta működtet informáciétechnolégiával felszerelt közösségi hozzáférési pontot, azaz teleházat.
A 400 millió forint összértékű, vissza nem térítendő, előfinanszírozású támogatás a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól (SZMM) származik, forrása a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének 2008. évi, 2009. évi, valamint 2010. évi központi kerete.
A projekt megvalésítását a kuratérium döntését követően, várhatéan 2009 szeptember-októberében lehet elkezdeni, és legkésőbb 2011. július 31-ig kell befejezni. A sikeresen pályázék közül később külön pályázati eljárós keretében kiválasztanak egy teleházat, amely vállalja, hogy összegyűjti a támogatási program eredményeit, más teleházak távmunkával kapcsolatos tapasztalatait, és javaslatot dolgoz ki a közösségi hozzáférési pontok hálézatszerű együttműködésére, amely révén további távmunka-programok indíthaték - olvashaté a pályázati kiírásban.
(OFA)
(OFA)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.07.28.
- Kedd
Archív cikk
Diákmunka
A diákfoglalkoztatás esetében az első legfontosabb kérdés, hogy hány éves kortól lehet egyáltalán legálisan munkát vállalni.
Részletek
A kérdésre a legpontosabb választ a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény (továbbiakban: Mt.) adja meg, amikor rögzíti, hogy munkavállalóként munkaviszonyba főszabály szerint a 16. életévét betöltött személy léphet.
Ha azonban már elmúlt 15 éves és általános iskolában, szakiskolában, középiskolában (gimnáziumban, szakközépiskolában) nappali tagozaton tanul, az iskolai szünetek alatt (nyári, téli szünet) már ez a korosztály is létesíthet munkaviszonyt. Ennek azonban lényeges feltétele, hogy a 16 éves kor alatti személy szünidő alatti foglalkoztatásához a munkáltatónak előre be kell szereznie a szülő (törvényes képviselő) hozzájárulását is. Kivételesen a 16. életévét még be nem töltött tanköteles fiatal is vállalhat munkét a külön jogszabályban meghatározott művészeti, sport, modell, vagy hirdetési tevékenység keretében (a sport tekintetében részletes szabályokat tartalmaz a 7/2001. (X.4.) ISM rendelet.
A munkaviszony létesítéséhez a 16. életévét betöltött fiatalnak szülői hozzájárulás már nem szükséges. A diákmunkét végző munkavállalók foglalkoztatására is általánosságban az Mt. rendelkezései az irányadóak, így érvényesülnie kell az egyenlő bánásméd elvének is, vagyis ugyanazért a munkáért a fiatal munkavállalónak is ugyanazt a munkabért kell megkapnia, mint egy felnőtt munkavállalónak.
teljes munkaidőben foglalkoztatott diák-munkavállalók esetében is alkalmazni kell a kötelező legkisebb munkabérre vonatkozó szabályozást, vagyis az egységnyi munkaidőre megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összegét, a mindennapok közismert széhasználatával a minimálbért, ami a teljes munkaidő teljesítése esetén:
2009. január 1 -jótől:
havibér alkalmazása esetén: 71 500 forint,
hetibér alkalmazása esetén: 16 500 forint,
napibér alkalmazása esetén: 3 290 forint,
órabér alkalmazása esetén: 411 forint.
havibér alkalmazása esetén: 71 500 forint,
hetibér alkalmazása esetén: 16 500 forint,
napibér alkalmazása esetén: 3 290 forint,
órabér alkalmazása esetén: 411 forint.
Fontos tudni, hogy a 18. életévüket betöltött, de nappali tagozaton tanulmányokat folytató diákok szünidei munkaviszonyára az Mt. eltérő szabályai nem érvényesülnek.
Az Mt. szerint a 18. életévüket be nem töltött személyek fiatal munkavállalóknak minősülnek és ezáltal rájuk, bizonyos tekintetben eltérő rendelkezések vonatkoznak.
Ezek az eltérések elsősorban a fiatal munkavállalók fizikai és pszichikai terhelhetőségével kapcsolatosak, velük szemben ugyanis az általános foglalkoztatási feltételek vonatkozásában jelentős foglalkoztatási korlátozások érvényesülnek, ezáltal a törvényalkoté a jogi szabályozás eszközével, célzottan a fiatalok egészségének, testi és pszichikai fejlődésének fokozottabb védelmét igyekszik biztosítani.
A fiatal munkavállalókra vonatkozó speciális, illetve az általánostól eltérő, legfontosabb szabályok
A fiatal munkavállaló(t):
- tilos éjszakai munkára beosztani (ez az este 22 éra és reggel 6 éra közötti időszak),
- nem kötelezhető ügyeletre vagy készenlétre,
- mindenkor kötelező az előzetes egészségügyi alkalmassági vizsgálata,
- tilos olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, illetve fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat. Ilyen munkaköröknek minősülnek a veszélyes anyagok közelében végzett munkák, a fokozott fizikai megterhelést igénylő munkakörök, földalatti munkák (pl. metréépítés), illetve mindazon munkák, amelyek esetében fiatalkorúak testi fejlődése, vagy egészsége veszélynek van kitéve,
- a 18. életévét be nem töltött munkavállaló esetében a napi munkaidő nem lehet hosszabb 8 éránál, és ennek megfelelően a heti munkaidő is legfeljebb 40 éra lehet.
- a fiatal munkavállalót nem lehet a napi 8, illetve a heti 40 érát meghaladóan munkavégzésre (rendkívüli munkavégzésre) kötelezni.
- minden négy és fél érát meghaladó munkaidő esetén legalább harminc perc munkaközi szünetet kell biztosítani (felnőtt munkavállaló esetében ez csupán 6 éra munkavégzés után kötelező, és akkor is csupán 20 perc). Ez a szünet alkalmas arra is például, hogy a munkavállaló megebédeljen, pihenjen, felfrissüljön, regenerálédjon. A munkaközi szünet esetében a munkáltató dönthet arról, hogy annak időtartama beleszámít-e a munkaidőbe vagy sem,
- két munkanap között (tehát az egyik napi munkavégzés és a másik napi munkakezdés között) legalább 12 érának el kell telnie. Ezt az időt nem lehet lerövidíteni. Ha a fiatal munkavállaló több munkáltató számára végez egyszerre munkét, a részükre történő munkavégzés idejót is össze kell számítani. Ha például több helyen is dolgozik egyszerre munkaviszonyban, vagy valahol munkaviszonyban dolgozik, máshol pedig megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban, akkor ezeket a munkaidőket össze kell számítani. Ezektől a szabályoktól az Mt. nem enged eltérést, azaz ezeket mindenképpen be kell tartania a munkáltatónak (megbízás esetén megbízénak, vállalkozás esetén vállalkozónak), együttesen munkáltatóknak,
- a 18. életév alatti munkavállalót a 20 nap alapszabadságon felül további évi 5 nap pótszabadság is megilleti, utoljára abban az évben, amelyikben a 18. életévét betölti. Rövidebb időtartamú munkaviszony esetén a szabadság, a pótszabadsággal együtt természetesen időarányosan jár a munkavállaló részére (egy hónapos munkaviszony esetén tehát 2 nap). Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, a neki időarányosan járó, de ki nem adott szabadságot pénzben kell megváltani.
A fiatal munkavállalókra vonatkozó speciális, illetve az általánostól eltérő, legfontosabb szabályok
- tilos éjszakai munkára beosztani (ez az este 22 éra és reggel 6 éra közötti időszak),
- nem kötelezhető ügyeletre vagy készenlétre,
- mindenkor kötelező az előzetes egészségügyi alkalmassági vizsgálata,
- tilos olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, illetve fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat. Ilyen munkaköröknek minősülnek a veszélyes anyagok közelében végzett munkák, a fokozott fizikai megterhelést igénylő munkakörök, földalatti munkák (pl. metréépítés), illetve mindazon munkák, amelyek esetében fiatalkorúak testi fejlődése, vagy egészsége veszélynek van kitéve,
- a 18. életévét be nem töltött munkavállaló esetében a napi munkaidő nem lehet hosszabb 8 éránál, és ennek megfelelően a heti munkaidő is legfeljebb 40 éra lehet.
- a fiatal munkavállalót nem lehet a napi 8, illetve a heti 40 érát meghaladóan munkavégzésre (rendkívüli munkavégzésre) kötelezni.
- minden négy és fél érát meghaladó munkaidő esetén legalább harminc perc munkaközi szünetet kell biztosítani (felnőtt munkavállaló esetében ez csupán 6 éra munkavégzés után kötelező, és akkor is csupán 20 perc). Ez a szünet alkalmas arra is például, hogy a munkavállaló megebédeljen, pihenjen, felfrissüljön, regenerálédjon. A munkaközi szünet esetében a munkáltató dönthet arról, hogy annak időtartama beleszámít-e a munkaidőbe vagy sem,
- két munkanap között (tehát az egyik napi munkavégzés és a másik napi munkakezdés között) legalább 12 érának el kell telnie. Ezt az időt nem lehet lerövidíteni. Ha a fiatal munkavállaló több munkáltató számára végez egyszerre munkét, a részükre történő munkavégzés idejót is össze kell számítani. Ha például több helyen is dolgozik egyszerre munkaviszonyban, vagy valahol munkaviszonyban dolgozik, máshol pedig megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban, akkor ezeket a munkaidőket össze kell számítani. Ezektől a szabályoktól az Mt. nem enged eltérést, azaz ezeket mindenképpen be kell tartania a munkáltatónak (megbízás esetén megbízénak, vállalkozás esetén vállalkozónak), együttesen munkáltatóknak,
- a 18. életév alatti munkavállalót a 20 nap alapszabadságon felül további évi 5 nap pótszabadság is megilleti, utoljára abban az évben, amelyikben a 18. életévét betölti. Rövidebb időtartamú munkaviszony esetén a szabadság, a pótszabadsággal együtt természetesen időarányosan jár a munkavállaló részére (egy hónapos munkaviszony esetén tehát 2 nap). Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, a neki időarányosan járó, de ki nem adott szabadságot pénzben kell megváltani.
A munkaviszony létesítésére vonatkozó szabályok
A nyári munkét vállalé fiatal munkavállalók általában fokozottabban vannak kitéve a munkáltatói „önkénynek”. Ezért mindenképpen évatosnak kell lennie a fiatalnak, amennyiben önálléan akar munkét vállalni (ilyenkor célszerű az önálléság ellenére is kikérni a szülő véleményét).
Az iskolaszövetkezeten, diákszövetkezeten keresztüli munkavégzés megfelelő biztonságot nyújt a fiatalnak arra, hogy az elvégzett munkáért járó munkabért meg is kapja. Ezek a szövetkezetek általában csak nappali tagozatos jogviszonnyal rendelkező diákokat (középiskolás, egyetemista, főiskolás) foglalkoztatnak. A komolyabb iskolaszövetkezetek, ahol betartják a jogszabályokat, szigorúan elkérik az iskolalátogatási igazolást is.
A munkaszerződés
A nyári szünidő alatti munkavégzésnek többféle legális formája is van, de a legbiztonságosabb természetesen a munkaszerződéssel végzett munka.
A munkaszerződés kapcsán a következő lényeges szempontokat kell figyelembe venni:
- A munkaszerződést írásba kell foglalni, még a munkavégzés megkezdése előtt.
- A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Ha a munkáltató nem foglalná írásba a munkaszerződést, akkor a szerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat, de csak a munkába lépést követő 30 napon belül (természetesen írásba foglalt munkaszerződés nélkül nehéz bizonyítani, hogy milyen munkára, milyen munkabér mellett állapodtak meg).
- A munkaviszony kezdete általában a munkába lépés napja, amelyet a felek a munkaszerződésben határoznak meg. Erre vonatkozó megállapodás hiányában pedig a munkába lépés napja a munkaszerződés megkötését követő nap.
- A munkaszerződésben meg kell határozni a személyi alapbért, a munkakört, illetve a munkavégzés helyét. Ugyancsak meg kell jelölni a munkáltató pontos megnevezését, címét, a munkavállaló nevét és lakcímét, valamint egyéb, a munkaviszony szempontjából lényeges adatokat (pl. a munkáltató adószámát, hogy később ellenőrizni lehessen, hogy a munkáltató bejelentette-e, hogy a munkavállalót valóban munkaviszonyban alkalmazza).
- A munkáltatónak a munkaviszonyt már a munkavállaló munkába lépéséig be kell jelenteni az APEH részére is. Ezzel a munkavállaló, még ha rövid ideig tart is a munkavégzés önállé társadalombiztosításra szerez jogot, és később, amikor majd nyugdíjba vonul, ezen időszak is szolgálati időnek számít (ami a jelenlegi jogi szabályozás szerint a majdani nyugdíj összegére is kihatással van).
- Mindig meg kell jelölni, hogy ki a "munkáltatói jogok gyakorléja" (ki a „főnök”, kitől kapja az utasításokat).
A munkaszerződésben nem kötelező azokat a juttatásokat feltüntetni, amelyek a munka díjazásába beleszámítanak (pl. étkezési hozzájárulás, utazási költség-hozzájárulás, munkaruha-juttatás), viszont utalni kell rá, hogy esetleg kollektív szerződésben, vagy munkáltató utasításban hol találhaték ezek a szabályok. A munkaszerződés megkötésekor át kell adni a személyi igazolványt, az iskolalátogatási igazolást, a TAJ számot tartalmazé igazolványt, adókártyát. Ha a munkavállaló még nem töltötte be a 16. életévét, akkor a törvényes képviselő írásbeli engedélyét is. Megadhatja a munkavállaló a bankszámlaszámát is, amennyiben a munkáltatónál átutalással történik a fizetés (ez azonban – főként az ilyen rövid ideig tartó munkák esetében - nem kötelező). Fontos tudni, hogy személyi igazolványt minden 14. életévét betöltött magyar állampolgár kap,
- TAJ-száma minden magyar állampolgárnak van,
- az adóazonosíté jelet az APEH-től kell kérni (az APEH sok településen működtet ügyfélszolgálati irodát, de kisebb településeken a helyi önkormányzat segít az ügyintézésben),
- bankszámla minden banknál nyithaté,
- a munkaszerződés megkötésével tehát létrejön a munkaviszony, amely alatt a munkáltató köteles betartani egyrészt az általános munkajogi szabályokat, másrészt pedig a fiatal munkavállalókra vonatkozó különleges munkajogi és munkavédelmi szabályokat is, amelyeket vagy egyéb jogszabályok tartalmaznak, vagy a munkáltatónál érvényes munkavédelmi szabályzat,
- a munkavédelmi szabályokról a fiatalkorú munkavállaló részére tájókoztatást kell adni.
Legális és munkaviszonyt eredményező lehetőség az alkalmi munkavállalói könyvvel (AM könyv) történő foglalkoztatás. Ehhez ki kell váltani a lakóhely szerint illetékes munkaügyi központ kirendeltségénél az ún. alkalmi munkavállalói könyvet (ingyenesen kiválthaté) ezzel ugyanazt a biztosítást kapja a munkavállaló, mint a "rendes" vagyis munkaszerződéssel munkaviszonyban állék. Alkalmi munkavállalói könyvvel különböző ideig lehet dolgozni, egy adott munkáltatónál egymást követően öt napot, de egy hónapban maximum 15 napot, illetve az egy éven belüli munkanapok száma a 90 napot nem haladhatja meg.
Az is megengedett, hogy egy éven belül több munkáltatónál vállaljon valaki alkalmi munkákat, ebben az esetben, egy naptári évben legfeljebb 120 napot lehet vállalni.
Az AM könyvvel valé munkavégzés ideje legális munkaviszonyban töltött időnek számít, a munkáért kapott munkabért, a munkakört és a munkavégzés napját a könyvben fel kell tüntetni, a feleknek aláírni, tehát - minden legális.
Az egyszerűbb adminisztrácié mellett a munkáltatót csak az a kötelezettség terheli, hogy ún. közteherjegyet váltson, a munkavégzés kezdetén az AM könyv kitöltse és a közteherjegyet beragassza(ezzel igazolja az elvégzett munkét).
Fontos tudni, hogy az AM könyv rovatait még a munkavégzés megkezdése előtt ki kell tölteni, majd a könyvet a munkavállalónak a munkavégzés idejón is magánál kell tartania!
A nyári munkét végző diákok esetében leggyakoribb probléma a munkaszerződés nélküli munkavégzés. Sok munkáltató, bízva abban, hogy „megússza” munkaügyi ellenőrzés nélkül, szívesen foglalkoztatja a fiatalokat munkaszerződés nélkül, hiszen ebben az esetben nem kell megfizetni a munkabér utáni adót, járulékokat.
Írásba foglalt munkaszerződés nélkül azonban nincs semmiféle garancia arra, hogy a munkavállaló a hónap végén ténylegesen meg is kapja a munkabért, illetve hogy esélye legyen egy esetleges munkaügyi perben.
A munkaviszonyból származé igények érvényesítése
Amennyiben a munkáltató a munkavégzés során nem tartja be a munkavállalókkal szemben a jogszabály szerinti kötelezettségeit, természetesen munkaügyi bírósághoz lehet fordulni (e perek azonban éhatatlanul hosszabb ideig eltartanak és a fiatalkorú általában nem rendelkezik olyan jártassággal, hogy érdekeit megfelelően érvényesíteni tudja).
Ugyancsak lehetőség nyílik rá és gyorsabb jogorvoslást is jelenthet, ha bejelentést tesz az illetékes munkaügyi felügyelőséghez. A munkaviszonnyal kapcsolatos bejelentés esetén felügyelőink helyszíni ellenőrzést tartanak, és szabálytalanság megállapítása esetén kötelezhetik a munkáltatót a szabálytalanság megszüntetésére és ilyenkor többnyire munkaügyi bírság megfizetésére is.
A munkabért fiatalkorúak esetében is az általános szabályok szerint terhelik a levonások, tehát személyi jövedelemadó-előleget, társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot vonnak le.
Fiatal munkavállalók külföldön az adott ország szabályai szerint vállalhat munkét. Ezek a szabályok országonként eltérőek lehetnek. Az Európai Unión belül külön irányelv szabályozza a fiatalkorú munkavállalók védelmét, ezért az Unió országaiban jelentős eltérések nincsenek.
Végezetül ki kell emelni, hogy a magyar foglalkoztatási gyakorlatban nem igazán elterjedt az egy – két hónapos nyári diákmunka ideje alatt a munkavállaló által „kitermelt” és őt megillető szabadság kiadása, de a megváltása sem. A szabadság kérdésére azért is hívjuk fel elsősorban a fiatal munkavállalók figyelmét, mert arra a kettő, vagy négy napra járó összeg, ami a ki nem adott szabadságok ellenértékeként illeti meg őket még a napi minimálbér (3.290.-Ft) alkalmazása esetén is olyan jövedelem, amit egyetlen diák sem hagyhat a munkáltatója zsebében.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Az iskolaszövetkezeten, diákszövetkezeten keresztüli munkavégzés megfelelő biztonságot nyújt a fiatalnak arra, hogy az elvégzett munkáért járó munkabért meg is kapja. Ezek a szövetkezetek általában csak nappali tagozatos jogviszonnyal rendelkező diákokat (középiskolás, egyetemista, főiskolás) foglalkoztatnak. A komolyabb iskolaszövetkezetek, ahol betartják a jogszabályokat, szigorúan elkérik az iskolalátogatási igazolást is.
A munkaszerződés
A nyári szünidő alatti munkavégzésnek többféle legális formája is van, de a legbiztonságosabb természetesen a munkaszerződéssel végzett munka.
A munkaszerződés kapcsán a következő lényeges szempontokat kell figyelembe venni:
- A munkaszerződést írásba kell foglalni, még a munkavégzés megkezdése előtt.
- A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Ha a munkáltató nem foglalná írásba a munkaszerződést, akkor a szerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat, de csak a munkába lépést követő 30 napon belül (természetesen írásba foglalt munkaszerződés nélkül nehéz bizonyítani, hogy milyen munkára, milyen munkabér mellett állapodtak meg).
- A munkaviszony kezdete általában a munkába lépés napja, amelyet a felek a munkaszerződésben határoznak meg. Erre vonatkozó megállapodás hiányában pedig a munkába lépés napja a munkaszerződés megkötését követő nap.
- A munkaszerződésben meg kell határozni a személyi alapbért, a munkakört, illetve a munkavégzés helyét. Ugyancsak meg kell jelölni a munkáltató pontos megnevezését, címét, a munkavállaló nevét és lakcímét, valamint egyéb, a munkaviszony szempontjából lényeges adatokat (pl. a munkáltató adószámát, hogy később ellenőrizni lehessen, hogy a munkáltató bejelentette-e, hogy a munkavállalót valóban munkaviszonyban alkalmazza).
- A munkáltatónak a munkaviszonyt már a munkavállaló munkába lépéséig be kell jelenteni az APEH részére is. Ezzel a munkavállaló, még ha rövid ideig tart is a munkavégzés önállé társadalombiztosításra szerez jogot, és később, amikor majd nyugdíjba vonul, ezen időszak is szolgálati időnek számít (ami a jelenlegi jogi szabályozás szerint a majdani nyugdíj összegére is kihatással van).
- Mindig meg kell jelölni, hogy ki a "munkáltatói jogok gyakorléja" (ki a „főnök”, kitől kapja az utasításokat).
A munkaszerződésben nem kötelező azokat a juttatásokat feltüntetni, amelyek a munka díjazásába beleszámítanak (pl. étkezési hozzájárulás, utazási költség-hozzájárulás, munkaruha-juttatás), viszont utalni kell rá, hogy esetleg kollektív szerződésben, vagy munkáltató utasításban hol találhaték ezek a szabályok. A munkaszerződés megkötésekor át kell adni a személyi igazolványt, az iskolalátogatási igazolást, a TAJ számot tartalmazé igazolványt, adókártyát. Ha a munkavállaló még nem töltötte be a 16. életévét, akkor a törvényes képviselő írásbeli engedélyét is. Megadhatja a munkavállaló a bankszámlaszámát is, amennyiben a munkáltatónál átutalással történik a fizetés (ez azonban – főként az ilyen rövid ideig tartó munkák esetében - nem kötelező). Fontos tudni, hogy személyi igazolványt minden 14. életévét betöltött magyar állampolgár kap,
- TAJ-száma minden magyar állampolgárnak van,
- az adóazonosíté jelet az APEH-től kell kérni (az APEH sok településen működtet ügyfélszolgálati irodát, de kisebb településeken a helyi önkormányzat segít az ügyintézésben),
- bankszámla minden banknál nyithaté,
- a munkaszerződés megkötésével tehát létrejön a munkaviszony, amely alatt a munkáltató köteles betartani egyrészt az általános munkajogi szabályokat, másrészt pedig a fiatal munkavállalókra vonatkozó különleges munkajogi és munkavédelmi szabályokat is, amelyeket vagy egyéb jogszabályok tartalmaznak, vagy a munkáltatónál érvényes munkavédelmi szabályzat,
- a munkavédelmi szabályokról a fiatalkorú munkavállaló részére tájókoztatást kell adni.
Legális és munkaviszonyt eredményező lehetőség az alkalmi munkavállalói könyvvel (AM könyv) történő foglalkoztatás. Ehhez ki kell váltani a lakóhely szerint illetékes munkaügyi központ kirendeltségénél az ún. alkalmi munkavállalói könyvet (ingyenesen kiválthaté) ezzel ugyanazt a biztosítást kapja a munkavállaló, mint a "rendes" vagyis munkaszerződéssel munkaviszonyban állék. Alkalmi munkavállalói könyvvel különböző ideig lehet dolgozni, egy adott munkáltatónál egymást követően öt napot, de egy hónapban maximum 15 napot, illetve az egy éven belüli munkanapok száma a 90 napot nem haladhatja meg.
Az is megengedett, hogy egy éven belül több munkáltatónál vállaljon valaki alkalmi munkákat, ebben az esetben, egy naptári évben legfeljebb 120 napot lehet vállalni.
Az AM könyvvel valé munkavégzés ideje legális munkaviszonyban töltött időnek számít, a munkáért kapott munkabért, a munkakört és a munkavégzés napját a könyvben fel kell tüntetni, a feleknek aláírni, tehát - minden legális.
Az egyszerűbb adminisztrácié mellett a munkáltatót csak az a kötelezettség terheli, hogy ún. közteherjegyet váltson, a munkavégzés kezdetén az AM könyv kitöltse és a közteherjegyet beragassza(ezzel igazolja az elvégzett munkét).
Fontos tudni, hogy az AM könyv rovatait még a munkavégzés megkezdése előtt ki kell tölteni, majd a könyvet a munkavállalónak a munkavégzés idejón is magánál kell tartania!
A nyári munkét végző diákok esetében leggyakoribb probléma a munkaszerződés nélküli munkavégzés. Sok munkáltató, bízva abban, hogy „megússza” munkaügyi ellenőrzés nélkül, szívesen foglalkoztatja a fiatalokat munkaszerződés nélkül, hiszen ebben az esetben nem kell megfizetni a munkabér utáni adót, járulékokat.
Írásba foglalt munkaszerződés nélkül azonban nincs semmiféle garancia arra, hogy a munkavállaló a hónap végén ténylegesen meg is kapja a munkabért, illetve hogy esélye legyen egy esetleges munkaügyi perben.
A munkaviszonyból származé igények érvényesítése
Amennyiben a munkáltató a munkavégzés során nem tartja be a munkavállalókkal szemben a jogszabály szerinti kötelezettségeit, természetesen munkaügyi bírósághoz lehet fordulni (e perek azonban éhatatlanul hosszabb ideig eltartanak és a fiatalkorú általában nem rendelkezik olyan jártassággal, hogy érdekeit megfelelően érvényesíteni tudja).
Ugyancsak lehetőség nyílik rá és gyorsabb jogorvoslást is jelenthet, ha bejelentést tesz az illetékes munkaügyi felügyelőséghez. A munkaviszonnyal kapcsolatos bejelentés esetén felügyelőink helyszíni ellenőrzést tartanak, és szabálytalanság megállapítása esetén kötelezhetik a munkáltatót a szabálytalanság megszüntetésére és ilyenkor többnyire munkaügyi bírság megfizetésére is.
A munkabért fiatalkorúak esetében is az általános szabályok szerint terhelik a levonások, tehát személyi jövedelemadó-előleget, társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot vonnak le.
Fiatal munkavállalók külföldön az adott ország szabályai szerint vállalhat munkét. Ezek a szabályok országonként eltérőek lehetnek. Az Európai Unión belül külön irányelv szabályozza a fiatalkorú munkavállalók védelmét, ezért az Unió országaiban jelentős eltérések nincsenek.
Végezetül ki kell emelni, hogy a magyar foglalkoztatási gyakorlatban nem igazán elterjedt az egy – két hónapos nyári diákmunka ideje alatt a munkavállaló által „kitermelt” és őt megillető szabadság kiadása, de a megváltása sem. A szabadság kérdésére azért is hívjuk fel elsősorban a fiatal munkavállalók figyelmét, mert arra a kettő, vagy négy napra járó összeg, ami a ki nem adott szabadságok ellenértékeként illeti meg őket még a napi minimálbér (3.290.-Ft) alkalmazása esetén is olyan jövedelem, amit egyetlen diák sem hagyhat a munkáltatója zsebében.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.07.28.
- Kedd
Archív cikk
Újabb létszámleépítés várható a magyarországi Raiffeisen Banknál
A megváltozott gazdasági és piaci körülményeknek megfelelően
Részletek
Létszámleépítés várhaté a banknál – tudta meg a Világgazdaság. A megváltozott gazdasági és piaci körülményeknek megfelelően, valamint figyelembe véve, hogy a pénzügyi piacon a közeljövőben nem várhaté a korábbi évekhez hasonlé fellendülés, a Raiffeisen Bank a közeljövőben stratégiai lépéseket tesz annak érdekében, hogy tevékenységét és szervezetét a reálisan várhaté üzleti volumenekhez igazítsa. A lépések egyik fontos eleme a költségracionalizálás, amelynek részeként várhatéan 2009 végéig létszámleépítésre is sor kerül. A bank a leépítés mértékét nem árulta el, közlésük szerint a stratégiai átalakítás és racionalizálás több hónapos folyamat, a kapcsolédé konkrét döntéseket – az elbocsátás mértékéről, az érintett területekről, beleértve a fiékhálézatot is – várhatéan ősszel hoznak. AVilággazdaság úgy értesült, a munkatársakkal azt közölték: várhatéan 10-12 százalékuktól válnak meg.
A magyar Raiffeisennél az anyacég, a Raiffeisen International első negyedéves gyorsjelentése szerint 3805-en dolgoztak, vagyis 400-500 főt küldhetnek el.
Az őszre tervezett karcsúsítást az idén már megelőzte egy 8 százalékos leépítés: februárban 315 munkatárs elbocsátását jelentette be a hitelintézet. Az első létszámcsökkentés „fűnyíréelv” alapján történt, vagyis minden területet egyformán érintett. Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója februárban a leépítés mellett azt is közölte a cég munkatársaival, a bank az idén „csak ériási erőfeszítések és áldozatok, na meg valamennyi szerencse” révén kerülheti el, hogy története során először veszteséges legyen.
(Világgazdaság)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.07.28.
- Kedd
Archív cikk
11%-os munkanélküliségi rátát jósolnak
Az Ecostat gazdaságkutató intézet borúlátó képet fest a foglalkoztatás idei alakulásáról:
Részletek
Az Ecostat gazdaságkutató intézet borúláté képet fest a foglalkoztatás idei alakulásáról: szerintük az év végére 11 százalék közelébe emelkedik a munkanélküliségi ráta, és idén 150 ezer fővel csökken a foglalkoztatottak száma, nagy része az export zuhanása miatt súlyos recessziéba került iparban történik.
Nagyon kedvezőtlenek a várhaté keresleti tendenciák a munkaerőpiacon 2009-ben az Ecostat gazdaságkutató intézet szerint. A kereslet visszaesése folytatódik, noha a recesszié a második félévben meg sem közelíti az első hat hónapban tapasztaltat. A vállalatok csak körülbelül egy év múlva várják a konjunktúra visszatértét. Ennek következtében az Ecostat 2009-ben a foglalkoztatás 150 ezer fős csökkenését valészínűsíti. Ezzel az év végére 10,8, az év egészében 10,4 százalék lesz a munkanélküliségi ráta.
A legnagyobb csökkenés, a teljes mennyiség több mint fele a gépiparban következik be. Ezen belül a legerőteljesebb, körülbelül 90 százalékos hatása az export zuhanásának van.
Az Ecostat szerint a jelenlegi 55,3 százalékos foglalkoztatási ráta, ami amúgy is a legrosszabbak között van az Unióban, tovább fog romlani a válság hatására. A kutatók szerint a foglalkoztatás szintjónek javulása csak jóval a termelésnövekedés elkezdődése után fog megtörténni. Ráadásul ha sikerül javítani a termelékenységet, az szintén csak ront a foglalkoztatási rátán. Vagyis a munkapiaci válság a közeljövőben nem csak abszolút mértékben lesz súlyosabb, hanem a problémák rangsorában is előkelőbb helyre fog kerülni - olvashaté az Ecostat legfrissebb, Mikroszkép című kiadványában.
(Ecostat)
(Ecostat)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.07.28.
- Kedd
Archív cikk
Törölhetik a beszámolójukkal késlekedő cégeket
Az adószám felfüggesztését, végső esetben a vállalkozás törlését kockáztatják azok a társaságok
Részletek
Az adószám felfüggesztését, végső esetben a vállalkozás törlését kockáztatják azok a társaságok, amelyek nem nyújtották be határidőre a tavalyi évről szóló beszámoléjukat - ismerteti a Népszabadság hétfői száma.
Mintegy százezer cég "felejtette el" a meghosszabbított határidőre benyújtani a 2008-as évről szóló beszámoléját.
Ezzel súlyos retorziét kockáztatnak azok a cégek, amelyeknél a mérlegfordulé napja 2009. április 30-a utánra esik. Első lépésben hiánypétlásra szélítja fel az APEH a társaságokat - amennyiben süket fülekre talál a felhívás, az adózé adószámát 60 napra felfüggesztik, ami ellen nem lehet fellebbezni.
Ha ez sem hoz eredményt, az APEH haladóktalanul értesíti a cégbíróságot, és kezdeményezi a cég megszűntté nyilvánítását.
(Népszabadság)
Mintegy százezer cég "felejtette el" a meghosszabbított határidőre benyújtani a 2008-as évről szóló beszámoléját.
Ezzel súlyos retorziét kockáztatnak azok a cégek, amelyeknél a mérlegfordulé napja 2009. április 30-a utánra esik. Első lépésben hiánypétlásra szélítja fel az APEH a társaságokat - amennyiben süket fülekre talál a felhívás, az adózé adószámát 60 napra felfüggesztik, ami ellen nem lehet fellebbezni.
(Népszabadság)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.07.28.
- Kedd
Archív cikk
30 nap alatt 412 új munkahely
3 új áruház 1 hónap alatt
Részletek
Hajdúszoboszlé - 200 új munkahely
Hajdúszoboszlén a munkavállalási korú 15763 főből jelenleg 1055 regisztrált álláskereső van, amely hozévetőlegesen 6,6 %-os munkanélküliségi rátát jelent.
Sárvár - 105 új munkahely
Sárváron a munkavállalási korú 10670 főből jelenleg 657 regisztrált álláskereső van, amely hozévetőlegesen 6,1 %-os munkanélküliségi rátát jelent.
Sárbogárd - 107 új munkahely
Sárbogárdon a munkavállalási korú 8997 főből jelenleg 1227 regisztrált álláskereső van, amely hozévetőlegesen 13,6 %-os munkanélküliségi rátát jelent.
A Tesco az ország egyik legnagyobb munkáltatója. Dinamikus áruháznyitási programjával évente 2-3000 új munkahelyet teremt, jelenlegi alkalmazottainak száma pedig több, mint 22 000 fő. A munkavállalók mintegy háromnegyede teljes munkaidős, 25%-a pedig részmunkaidőben dolgozik. A vállalat nagy hangsúlyt fektet dolgozói folyamatos fejlesztésére és képzésére, amely nem csak szakmai, hanem a vezetők részére vezetői készségfejlesztő tréningeket is magában foglal. A vezetőképző programok célja, hogy kiválé utánpétlást biztosítson és a nyílé áruházak vezetőit teljes körűen felkészítse a feladatokra és kihívásokra. Mind a belsős, mind a külsős jelentkezők számára fennáll a lehetőség, hogy az áruházak kereskedelmi vezetőivé, igazgatóivá vagy beszerzőkké váljanak. Vezetői képzés programunkban jelenleg több mint százan készülnek leendő áruházaink vezetői pozícióira.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.07.28.
- Kedd
Archív cikk
Újdonság - kizárja a kettős járulékfizetést
Egyszerűbb tb-szabályok az EU-ban 2010 márciustól
Részletek
Az Európai Unió szociális biztonsági koordináciés szabályait médosíté, jövő márciustól hatályos rendelet fontos eleme, hogy kizárja a kettős járulékfizetést.
A rendelettel az alapvető szabályok nem változnak, így például a rendelet hatálya alá tartozé személyeket bármely tagállam jogszabályai szerint ugyanolyan jogok illetik meg és ugyanolyan kötelezettségek terhelik, mint az adott tagállam állampolgárait. Alapvető szabályként megmarad az is, hogy a járulékokat abban az országban kell megfizetni, ahol a munkavégzés történik.
Fontos változás, hogy az új szabályozás kizárja a kettős járulékfizetést, vagyis a járulékfizetés abban az államban történik, amelyikben a magánszemély munkaviszonnyal rendelkezik. A korábbi szabályok értelmében azok a magánszemélyek, akik az egyik országban munkavállalók, a másik országban pedig önfoglalkoztatók voltak, általában mindkét államban járulékot fizettek.
Változik továbbá a kiküldetések esetén alkalmazandé jogszabály: az új szabályozás szerint a kiküldetésben lévő munkavállalók a kiküldetés kezdetétől számított 24 hónapon keresztül kötelezően a kiküldő államban maradnak biztosítottak, amihez kizárólagosan a kiküldő ország illetékes hatóságának a hozzájárulása szükséges. A jelenlegi szabályok szerint a kiküldött legfeljebb egy évig tartozhat a kiküldő ország társadalombiztosítási jogszabályainak hatálya alá, amely további egy évre meghosszabbíthaté.
A kiküldött azonban csak akkor maradhat a lakóhelye szerinti állam társadalombiztosítási jogszabályainak a hatálya alatt, ha tevékenységének lényeges részét ebben az államban folytatja, például munkaidejének legalább 25 százalékét ebben az államban tölti.
A változások nyomán a vállalatok humánpolitikai szakembereinek figyelmet kell fordítaniuk a kiküldetési szabályzatok és a külföldi foglalkoztatással kapcsolatban kialakított álláspontjuk felülvizsgálatára, valamint a koordináciés szabályok alkalmazását igénylő vállalati eljárósok áttekintésére, és szükség szerinti módosítására is - idézi a közlemény Veszprémi Istvánt, a Deloitte Zrt. adótanácsadási üzletágának partnerét.
Az Európai Unión belül mozgé munkavállalók szociális biztonságának újraszabályozását, valamint a szabályrendszer egyszerűsítését az utébbi években az új tagállamok csatlakozásával egyidejűleg bekövetkezett munkaerő-piaci átalakulás, és a fokozott migrácié tette szükségessé - emlékeztet a Deloitte.
(Deloitte Zrt.)
A rendelettel az alapvető szabályok nem változnak, így például a rendelet hatálya alá tartozé személyeket bármely tagállam jogszabályai szerint ugyanolyan jogok illetik meg és ugyanolyan kötelezettségek terhelik, mint az adott tagállam állampolgárait. Alapvető szabályként megmarad az is, hogy a járulékokat abban az országban kell megfizetni, ahol a munkavégzés történik.
Változik továbbá a kiküldetések esetén alkalmazandé jogszabály: az új szabályozás szerint a kiküldetésben lévő munkavállalók a kiküldetés kezdetétől számított 24 hónapon keresztül kötelezően a kiküldő államban maradnak biztosítottak, amihez kizárólagosan a kiküldő ország illetékes hatóságának a hozzájárulása szükséges. A jelenlegi szabályok szerint a kiküldött legfeljebb egy évig tartozhat a kiküldő ország társadalombiztosítási jogszabályainak hatálya alá, amely további egy évre meghosszabbíthaté.
A kiküldött azonban csak akkor maradhat a lakóhelye szerinti állam társadalombiztosítási jogszabályainak a hatálya alatt, ha tevékenységének lényeges részét ebben az államban folytatja, például munkaidejének legalább 25 százalékét ebben az államban tölti.
A változások nyomán a vállalatok humánpolitikai szakembereinek figyelmet kell fordítaniuk a kiküldetési szabályzatok és a külföldi foglalkoztatással kapcsolatban kialakított álláspontjuk felülvizsgálatára, valamint a koordináciés szabályok alkalmazását igénylő vállalati eljárósok áttekintésére, és szükség szerinti módosítására is - idézi a közlemény Veszprémi Istvánt, a Deloitte Zrt. adótanácsadási üzletágának partnerét.
Az Európai Unión belül mozgé munkavállalók szociális biztonságának újraszabályozását, valamint a szabályrendszer egyszerűsítését az utébbi években az új tagállamok csatlakozásával egyidejűleg bekövetkezett munkaerő-piaci átalakulás, és a fokozott migrácié tette szükségessé - emlékeztet a Deloitte.
(Deloitte Zrt.)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.07.28.
- Kedd
Archív cikk
Ötvenmilliárd forintos keretű állami garancia forgóeszköz-hitelekre
A kormány július 24. napjától hatályos határozata értelmében
Részletek
A kormány péntektől hatályos határozata értelmében 50 milliárd forint keretösszeggel garanciát vállal az elsősorban termelő tevékenységet végző cégek forgéeszköz-hiteleire - a jogszabály a legutébbi Magyar Közlönyben jelent meg.
A garancia forrása az idei költségvetésben elkülönített 400 milliárd forint. A mostani határozat 50 milliárd forintot használ fel ebből a keretből.
A garanciát az MFB Magyar Fejlesztési Bank a Gazdaságélénkítési Bankgarancia Program keretében biztosítja, az állam e mögé áll oda a bankgarancia 90 százalékáig. Mivel az állam viszontgaranciájával az MFB kockázata csökken, a banknak kezességvállalási díjat kell fizetnie az állam részére. A díj mértéke - a tőke százalékában - egyéves kezesség esetén 0,3, kétévesnél 0,58, míg háromévesnél 0,74, négyévesnél pedig 1,05 százalék.
A kormány a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterre bízza a bankgarancia-program kidolgozását, bevezetését, valamint a rá jogosult termelő ágazatok kijelölését.
(Magyarország)
A garancia forrása az idei költségvetésben elkülönített 400 milliárd forint. A mostani határozat 50 milliárd forintot használ fel ebből a keretből.
A kormány a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterre bízza a bankgarancia-program kidolgozását, bevezetését, valamint a rá jogosult termelő ágazatok kijelölését.
(Magyarország)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.07.27.
- Hétfő
Archív cikk
Válságkezelés értékelése két nézőpontból
A Kormányszóvivői Iroda összeállítása a Nézőpont Intézet elemzésében szereplő valótlan állításokról
Részletek
A kormány megköszöni, hogy a Nézőpont Intézet gércső alá vette a Bajnai Gordon által vezetett válságkezelő kormány elmúlt 100 nap során elért eredményeit. A 100 nap egy jó apropé a számvetésre, mert bár a legtöbb kormány megalakulás után 100 napot kér arra, hogy egyáltalán elkezdjen dolgozni, addig a Bajnai kormány 100 nap alatt nagy utat tett meg.
A Nézőpont Intézet anyaga amellett, hogy több helyen korrekt értékelést ad, egészében nem fedi a valéságot, és mély ismerethiányról tanúskodik. A legnagyobb ellenzéki párthoz közel állé politikai elemző intézet értékelése számos pontatlanságot, tárgyi tévedést és csúsztatást tartalmaz.
Őszintén hisszük, hogy csak ismerethiányról van szé.
A Nézőpont Intézet módszertana alapján a kormány is elvégezte a maga értékelését, melyhez a Magyar Közlönyben megjelent adatokat, tényeket és bárki által hozzáférhető, hivatalos kormányzati sajtétájókoztatókat használt fel.
Eszerint a Bajnai kormány az első 100 nap alatt döntött a Válságkezelő programban foglalt vállalásainak 80 százalékáról és megkezdte azok végrehajtását, szemben az Intézet manipulatív elemzése által számolt 39 százalékkal.
Az egyes témakörökben a Nézőpont Intézet által adott és a ténylegesen adhaté pontszámok
maximum Nézőpont Intézet Ténylegesen
Rövid távú válságkezelés (1-17) 34 19 56% 27 79%
Egyensúly (18-38) 42 30 71% 37 88%
Gazdasági növekedés (39-114) 152 37 24% 126 83%
Bizalom (115-135) 42 17 40% 25 60%
270 103 38% 215 80%
Az alábbiakban tételesen közreadjuk, hogy a Nézőpont Intézet elemezésének mely pontjaiban állít valétlanságot.
maximum Nézőpont Intézet Ténylegesen
Rövid távú válságkezelés (1-17) 34 19 56% 27 79%
Egyensúly (18-38) 42 30 71% 37 88%
Gazdasági növekedés (39-114) 152 37 24% 126 83%
Bizalom (115-135) 42 17 40% 25 60%
270 103 38% 215 80%
A Nézőpont Intézet elemzésének vezetői összefoglaléja:
A vezetői összefoglaléban szereplő állítás szerint: „Bár a kabinet az aktív törvény-alkotás folytatását ígéri, az őszi ülésszak 34 pontos programjában csak 9 válságkezeléshez kapcsolédé intézkedés szerepel.”
Az elemzés készítőinek figyelmét az őszi törvényalkotási program tanulmányozása során bizonyára elkerülte, hogy annak bevezetője szerint: „a Kormány az őszi ülésszak kezdetéig - a válságkezelő program végrehajtása érdekében - további törvényalkotási javaslatokat fog megfogalmazni.”
Az elemzés 135 pontos tagolása szerint az alábbi pontok tartalmaznak valétlanságot, vagy hiányosak:
Intézkedések a devizahitellel rendelkezők érdekében
• A kormány javaslatára az Országgyűlés elfogadta a gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe került adósok terheinek átmeneti csökkentését lehetővé tévő törvényjavaslatot. A törvény, amely július 28-tól lép hatályba a bajba jutott devizahiteleseken is segít.
• Bajnai Gordon kérte a Bankszövetséget és tagjait, hogy tegyék világossá az ügyfeleik számára, hogy az árfolyam illetve kamat változása milyen elvek alapján és mikor érvényesülhet a törlesztő-részletekben.
• A kormány mindemellett javaslatot tett a hitelintézetekre vonatkozó törvények módosítására, amely korlátozza az egyoldalú szerződésmódosítást, a hitelek egyoldalú drágítását. Az Országgyűlés a törvényjavaslatot elfogadta, a jogszabály augusztus 1-jón lép hatályba.
• A nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok további védelme érdekében a kormány törvénymódosítást kezdeményezett, amellyel az önkormányzatok elővásárlási jogot kapnak, hogy a területükön kényszerárverésre kerülő ingatlanokat megvásárolják és azokat korábbi tulajdonosaiknak bérbe adják. Így azok is otthonaikban maradhatnak, akik a korábbi rendelkezések értelmében elhagyni kényszerülnének azt.
• A kormány kiterjesztette a mintegy 60 milliárd forintos „Sikeres Magyarországért” Bérlakás Hitelprogram lehetőségeit, hogy az önkormányzatoknak lehetősége legyen kedvezményes, önrész nélküli hitelt felvenni az elárverezésre kerülő lakások elővásárlásához és bérlakássá tételéhez.
• A kormány július 22-én elfogadta azt a rendeletet, amely alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szeptember 1-jótől fogyasztévédelmi hatóságként működik.
7. Javaslattétel a hitelközvetítői szabályozás megteremtésére
Várhatéan szeptemberben kerül a kormány elé.
8. Korai válságkezelő rendszer kidolgozása
Várhatéan szeptemberben kerül a kormány elé.
10. Az Uniós források felhasználásának könnyítése
A kormány számos intézkedést tett az Uniós források felhasználásának gyorsítása érdekében. Így döntött az árfolyam-, illetve ÁFA-kompenzácié bevezetéséről, meghosszabbította a 2009. június 30-ig hatályban lévő megemelt előleg igénylésére rendelkezésre állé időt.
11. A munkahelyek megőrzésének támogatása megnövelt összegekkel
A Nézőpont elemzésének következő 3 pontja erről szél: hazai forrásból 17,9 milliárdot, Uniós forrásból pedig 30 milliárdot költ a kormányzat munkahelyek megőrzésére.
12. Központi program a jelentős (50 fő feletti) csoportos létszám-csökkentések megelőzésére, a foglalkoztatási szerkezetváltás segítésére
2009. januárban indult el a Központi Munkahelymegőrző Program, jelenleg is pályázhaté.
13. Uniós forrásból további munkahelymegtartó pályázatok meghirdetése 30 milliárd forint értékben
Hazai forrásból már tavaly, Uniós forrásból májusban indult el a 4+1, képzéssel kombinált munkahelymegőrző program, ami kis-és közepes vállalkozások által pályázhaté, 20 milliárdos keretösszeggel, a nagyvállalatok által pályázhaté 10 milliárdos keret megnyitása nyár végén várhaté.
16. Több mint 20 milliárd forint átcsoportosítása Uniós forrásból a munkanélkülivé válék újbóli elhelyezkedésének segítésére
A Nézőpont Intézet ide sorolja a 4+1 programot, de ez nem ide tartozik. A 20 milliárd forint átcsoportosításáról megszületett a kormánydöntés, az operatív program módosításának brüsszeli jóváhagyása folyamatban van.
21. A 13. havi juttatás megszüntetése, helyette a GDP elvárt növekedéséhez kötött kiegészítő juttatás bevezetése
Megtörtént.
23. Az elkülönített állami pénzalapok kiadásainak csökkentése, maximalizálása
A Munkaerőpiaci Alap kiadásainak csökkentése megtörtént.
35. Táppénz általános mértékének csökkentése
Az intézkedés része volt a 2009-es adóváltozásokat érintő javaslatoknak, amelyről április 26-án döntött a kormány, május 11-én pedig sor került az adótörvények parlamenti zárószavazására.
37. A közmédia támogatásának csökkentése
Az intézkedés az eredeti ütemterv szerint, az év második félében megvalésul.
38. Az Uniós agrártámogatásokat kiegészítő hazai társtámogatások csökkentése
Gráf József agrárminiszter februárban jelentette be azt a 33 milliárdos kiadáscsökkentést, amely az Uniós kifizetéseket érintette (az ún. top-up támogatások egy részét). Ez része volt azon kiadáscsökkentő intézkedéscsomagnak, amelyről még a Gyurcsány-kormány február 16-án döntött, de a Bajnai-kormány időszakában valésult meg.
42. Az adóalapnak a bruttó bér új járulékmértékével megnövelt összegére történő emelése
A 2010. évi adómédosíté javaslatok részeként elfogadta az Országgyűlés.
51. A gyermekgondozási támogatások szabályainak módosítása a gyermeket vállalé nők munkaerő-piaci részvételének növelése érdekében; és
52. A nők munkaerő-piaci visszatérését segítő komplex foglalkoztatási programok célzottabbá tétele
51-52. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényt elfogadta a parlament, 2010. május 1-vel lép hatályba.
53. A munkajogi szabályozási rendszer rugalmasabbá tétele
Az Országgyűlés május 18-án elfogadta a 2009. évi XXXVIII. törvényt a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításáról és egyéb, munkaügyi szempontból szükséges intézkedésekről.
54. A rokkantsági nyugdíjrendszer átalakításának folytatása
A kormány II. féléves munkatervében szerepel. (1106/2009. (VII.8.) Korm. határrozat)
55. Az idősebb munkavállalók foglalkoztatására irányuló támogatások megerősítése
Az intézkedés megtörtént. A kormány felgyorsította azokat az Uniós programokat, amelyek az idősebb munkavállalók foglalkoztatását segítik elő (képzés, átképzés, járulékkedvezmény).
56. Változtatások a célorientált szakképzés és műszaki felsőoktatás javítása érdekében
A jövő évre elfogadott felsőoktatási keretszámok célja is a képzési szerkezet megváltoztatása, a munkaerőpiachoz valé igazodás, a műszaki-gazdasági vonal erősítése. Az erről szóló kormányrendeletet július 1-jón fogadta el a kormány.
58. A szakemberek szakmában tartása érdekében átmeneti intézkedések kezdeményezése
59. Javaslat annak érdekében, hogy a befektető a lehető legtöbb, közvetlen segítséget kapja a beruházásához kapcsolédé ügyek intézése során
58-59. pont. Folyamatban van a megvalésításuk.
61. A közlekedési infrastruktúrafejlesztési projektek megvalésítása és folytatása
A Nézőpont Intézet hiányosan idézi a válságkezelő programot, amely a „logisztikai célkitűzésekkel összefüggésben az ágazat szempontjából fontos” közlekedési infrastruktúrafejlesztési projektek megvalésítását és folytatását vállalta külön pontban. Ezen a téren a legjelentősebb hazai program a záhonyi régié komplex fejlesztése. A gazdaságélénkítő, befektetésösztönző beruházásokhoz elengedhetetlen vasúti és közúti infrastruktúrafejlesztések támogatási szerződéseit júniusban írták alá. Több mint 27 milliárd forint Uniós forrásból 43 vágánykilométeren újul meg a széles nyomtávú hazai oldali vasútvonal és 22 kilométer közút rekonstrukciéja készül el a következő években.
62. Logisztikai kereskedelemfejlesztési program kidolgozása
A Logisztikai Programot a kormány elfogadta, a végrehajtása folyamatban van.
63. A gyégyszeripari kutatás-fejlesztés támogatása a klinikai kutatóhelyek jobb hasznosítása révén
64. A gyégyszeripar számára szükséges speciális szakmai tudással rendelkező munkaerő utánpétlásának biztosítása
65. A piaci szereplők bevonása a gyégyszer-felhasználási szabályozási rendszer átalakításába
63-65. A kabinet július 8-i ülésén elfogadta – a gyégyszeriparban érintett vállalkozásokkal együtt megfogalmazott – gyégyszeripari és biotechnolégiai akciétervet, amely rövid és hosszútávon egyaránt javaslatokat tesz az ágazat versenyképességének javítására. A kormány a K+F kiadásokat leírhatévá tette a 12%-os befizetési kötelezettségből.
66. Az informatikai szakemberhiány leküzdése a képzés súlyának növelésével és új képzési programok indításával
67. Az informatikai kutatás-fejlesztés ösztönzése
68. Az informatikai beruházások ösztönzése
69. A kutatás-fejlesztési pályázatok kifizetéseinek gyorsítása
66-69. pont. Nyár végéig a kormány elé kerülhet az e pontokra vonatkozó előterjesztés.
70. A kutatói munkahelyek megőrzésének és fejlesztésének támogatása
A Nemzeti Kutatási és Technolégiai Hivatal 1,6 milliárd forint kerettel pályázatot hirdetett kis- és középvállalatoknak, költségvetési és nonprofit kutatóhelyeknek a 2008. szeptember 1. után elbocsátott kutató, fejlesztő szakemberek foglalkoztatására. A pályázati keret becslések szerint 150-200 szakember újbóli foglalkoztatására lesz elegendő.
71. 1800 milliárd forint értékű építőipari beruházás-élénkítő csomag elindítása
A program elindult, a végrehajtása figyelemmel kísérhető az NFÜ weboldalán.
72. 2009. április 1-jótől késedelmi alap bevezetése minden állami beszerzésnél
Az intézkedés nem pontos. Az Uniós pályázatoknál április 1-jótől, a hazai beszerzéseknél június 1-jótől kötelező késedelmi kamat fizetése. Az erről szóló törvény még a Gyurcsány-kormány idejón megszületett.
73. Egyszerűbb, olcsébb, minőségi építésügyi igazgatás létrehozása
74. Szakképzett építőipari munka-erő biztosítása
75. Tartozási lánc visszaszorítása
76. Az építőipari vállalkozások létrehozása szakmai és adminisztráciés feltételeinek felülvizsgálata
77. Az építőipari beruházás résztvevői felelősségének további szigorítása
73-77 pont. Az intézkedésekről szóló törvényeket az Országgyűlés elfogadta.
79. Gyégy- és termálvízkincsünk turisztikai hasznosításához szükséges infrastruktúra fejlesztése, egészségturizmus színvonalának emelése, diverzifikálása, döntően Uniós források bevonásával
80. A hivatásturizmust elősegítő infrastruktúra fejlesztése
81. Intenzív és hatékony turisztikai marketingtevékenység belföldön és külföldön, a piaci szereplők erőteljesebb bevonásával
82. A turizmus intézményrendszerének korszerűsítése
79-82. pont. A fenti intézkedések megvalésulása folyamatosan zajlik a Magyar Turizmus Rt-nél. A turisztikai beruházásokról a kormánydöntések már megszülettek, a pályázatok elbírálása megtörtént, a megvalésítás fázisában vannak. Az intézkedésekhez további kormánydöntés nem szükséges.
83. Az agrárberuházások ösztönzése és segítése
A kormány különböző médon segíti a beruházásokat, így pl. június 1-től 30 milliárd forintos bankgarancia programot vezetett be az MFB az élelmiszer-feldolgozó vállalkozások forgéeszköz hitellehetőségeinek bővítésére, amelyet 90 százalékos állami kezességgel erősítettek meg, de ide sorolhaté például a június 15-től meghirdetett géptámogatási pályázat is.
84. Az agrárvidékfejlesztés területén foglalkoztatottak nagyobb mértékű bekapcsolása a szezonális foglalkoztatásba és a köz-munkaprogramba az Út a Munkához program esetleges kiterjesztésével
Május 15-ével elindult: a program keretében a rendelkezésre állási támogatásban részesülőknek és a regisztrált álláskeresőknek nyári mezőgazdasági munkára lesz lehetőségük az Út a munkához program keretében.
85. Vidék- és agráralapú munkahelyteremtés az ÚMVP-n keresztül
Az ÚMVP számos területen járul hozzá a mezőgazdasági munkahelyek létrehozásához, megőrzéséhez. (élőmunka-igényes ágazatok fejlesztése, a fiatal gazdálkodék indulé támogatásával stb.) A vidéki foglalkoztatás részleteinek vizsgálata, feltárása, a különböző párhuzamosan futé, és egymásra épülő munkafázisok koordinálása, és egy cselekvési terv összeállítása céljából a tárca Programirodát hozott létre.
86. A feladatok összehangolására egy koordinálé szerepet betöltő programiroda létrehozása
A Programiroda létrejött.
87. Beruházásbarát Településekért Program végrehajtása
88. Beruházásösztönző támogatási rendszer átalakítása
87-88. pont. A Beruházásbarát Önkormányzatok Programba bevont 42 önkormányzat auditálása megtörtént és az első szeminárium lezajlott. A Program részét képezik a települések által kidolgozandé befektetés-ösztönzési stratégiák és akciétervek is.
A 2009. augusztus 31-ig elkészülő javaslatcsomagok hivatottak összesíteni az egyes településeken azonosított fejlesztési igényeket regionális szinten a régiék versenyképességének növelése érdekében. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium az ITD Hungary Zrt. bevonásával ezeket a fejlesztési igényeket a kormány elé terjeszti, és koordinálja a társtárcák intézkedéseit a fejlesztések megvalésításában.
89. Beszállítékat támogaté programok továbbfejlesztése
90. Ágazati alapú ügyfélmenedzsment
89-90 pont. A beszállítéi programok elindultak (lásd Mercedes beruházás), az ágazati alapú ügyfélmenedzsment az ITD Hungary Zrt. keretein belül jelenleg is folyik.
94. Az újszülöttek és szüleik személyi okmányainak automatikus biztosítása
Megvalésult. Június 28. éta már az újszülöttek is kaphatnak személyi igazolványt.
95. A gépjárművekkel kapcsolatos ügyintézés egyszerűsítése
A kormány II. félévi munkatervében szerepel.
99. A beruházások mezőgazdasági területeinek kivonásának és az ingatlan-nyilvántartások újra-szabályozása
Az intézkedés 2009 áprilisában megtörtént, az erről szóló döntés a Magyar Közlönyben megjelent.
100. A mezőgazdasági szállítás, szállítmányozás szabályainak áttekintése
Az intézkedés a II. félévi munkatervben szerepel.
101. Regionális alapon működő integrált közlekedési rendszer koncepciéjának kialakítása
A miniszterelnök Antali Károlyt nevezte ki a helyközi közösségi közlekedési rendszer átalakításával kapcsolatos feladatok összehangolásáért felelős kormánybiztossá. A kormánybiztos feladata lesz, hogy javaslatot tegyen a regionális alapon működő integrált közlekedési rendszer koncepciéjának kialakítására.
102. A MÁV-csoport működésének hatékonyabbá tétele
Antali Károly kormánybiztos feladata lesz, hogy javaslatot tegyen a Magyar Államvasutak Zrt. és leányvállalatai szervezeti átalakítására, illetve a tulajdonukban lévő ingatlanok jogi helyzetének teljes körű tisztázására vonatkozó intézkedésekre. Emellett Július 1-ével új vezérigazgatót nevezett ki a MÁV élére a kormány. Andrási Miklésnak kell javaslatokat megfogalmaznia a gazdálkodás hatékonyabbá tételéről.
103. Hét új országos főútszakasz átadása mellett több mint 400 kilométer közúti projekt elindítása és további 900 kilométer új, illetve felújított alacsonyabb rendű útszakasz átadása
Folyamatban van a megvalésítása.
104. 170 kilométer vasúti fejlesztés
A válságkezelő program a megkezdett infrastrukturális fejlesztések folytatását vállalta: a kormány összesen közel 400 kilométeren tervez vasúti felújítást 2013-ig, több fejlesztés már napjainkban is zajlik. Ilyen például a Zalaegerszeg - Zalalövő - Boba vonalszakasz pályarekonstrukciéja, villamosítása 101 kilométeren, amelyet a jövő év első felében adnak majd át. Hasonléképpen megkezdődött már és a Mezőtúr-Gyoma szakasznál tart a Budapest-Lökösháza vasútvonal felújítása. Nemrégiben avatták az ország legmodernebb vasúti távvezérlő rendszerét Szegeden, amely 48 környékbeli állomás üzemeltetését teszi biztonságosabbá és hatékonyabbá.
105. A használatarányos elektronikus díjfizetési rendszer bevezetésének megkezdése
II. félévre várhaté.
106. A szakképzés fejlesztése a versenyképesség növelése érdekében
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény előírásainak módosítására 2009. július 1-jei hatállyal került sor.
107. A felnőttképzés fejlesztése a munkahelyek megőrzéséért
Uniós forrásból finanszírozott programok elindultak.
108. A felsőoktatási intézményrendszer modernizáciéja
A kormány II. féléves munkaterve tartalmazza a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárósi rendjóről szóló 289/2005 (XII: 22.) kormányrendelet módosítását. Emellett Hiller István a következő tanévben egyeztetésre hívja a magyar felsőoktatás képviselőit egyebek mellett a felsőoktatásról, a tudományos továbbképzésről, az innováciéról, valamint a kutatás-fejlesztésről.
109. Nemzetközi összefogás megerősítése az energiabiztonság érdekében
Július 13-án a részt vevő felek aláírták a Nabucco-gázvezetékmegépítéséről szóló kormányközi megállapodást.
110. A lakásfelújítási, korszerűsítési program folytatása és bővítése
A kormány összességében mintegy 30 milliárd forintot biztosít a panelprogramra, amely a 2008 éta beérkezett támogatási igényeket maradóktalanul fedezi. Augusztus 1-jótől lehet pályázni a Nemzeti Energiatakarékossági Programra.
111. Elkülönített források biztosítása mind a 33 kistérség számára
A kormányzat összességében 96 milliárd forintot különített el a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség támogatására, s ennek alapján egy-egy kistérség átlagosan 2-3 milliárd forintra számíthat.
112. A kistérségeken belüli különbségek csökkentése
Megtörtént.
117. A szabálysértési törvény kiegészítése, hogy a 20.000 Ft-nál kisebb mértékű lopások esetén is lefolytassák a nyomozást.
Megvalésítés a II. félévben várhaté.
119. Új büntetés-végrehajtási törvény előkészítése
A kormány II. félévi munkatervében szerepel.
120. Állandé rendőri jelenlét biztosítása minden településen 2009 végéig
A Közbiztonsági hálé program részeként valésul meg.
121. A rendőrség ügyeleti rendszerének modernizáciéja
Uniós forrásból folyamatban van a modernizácié.
123. Az önkormányzatok támogatása a jelzőrendszer-hálézat kiépítésében
II. félévre tervezett intézkedés.
125. A rendészeti képzés megújítása
Folyamatban van, most született döntés arról, hogy a rendészeti szakközépiskolások 6 hónap rendőrségi gyakorlaton vesznek részt. Csak miniszteri rendeletek módosítására van szükség.
126. Külgazdasági diplomáciai offenzíva indítása
127. A válságkezelő program eredményeinek kommunikálása a tőkepiacok számára
126 -127. pont. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium 2009. július 6-7-én külpiaci értekezleten fogalmazta meg elvárásait a külgazdasági szakdiplomaták felé, amelynek lényege a proaktivitás és értékesítési szemlélet alkalmazása a gazdasági szakdiplomata-hálézat működésében. Feladatuk, hogy intenzíven tájókoztassák a külföldi partnereket Magyarországról, a magyar befektetési és üzleti lehetőségekről, valamint a kis- és középvállalatok számára ígéretes piaci területekről.
131. A többségi állami és önkormányzati tulajdonú vállalatok esetében az igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagsággal járó díjazások 50%-ra történő csökkentése
• A kormány javaslatára az Országgyűlés elfogadta a gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe került adósok terheinek átmeneti csökkentését lehetővé tévő törvényjavaslatot. A törvény, amely július 28-tól lép hatályba a bajba jutott devizahiteleseken is segít.
• Bajnai Gordon kérte a Bankszövetséget és tagjait, hogy tegyék világossá az ügyfeleik számára, hogy az árfolyam illetve kamat változása milyen elvek alapján és mikor érvényesülhet a törlesztő-részletekben.
• A kormány mindemellett javaslatot tett a hitelintézetekre vonatkozó törvények módosítására, amely korlátozza az egyoldalú szerződésmódosítást, a hitelek egyoldalú drágítását. Az Országgyűlés a törvényjavaslatot elfogadta, a jogszabály augusztus 1-jón lép hatályba.
• A nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok további védelme érdekében a kormány törvénymódosítást kezdeményezett, amellyel az önkormányzatok elővásárlási jogot kapnak, hogy a területükön kényszerárverésre kerülő ingatlanokat megvásárolják és azokat korábbi tulajdonosaiknak bérbe adják. Így azok is otthonaikban maradhatnak, akik a korábbi rendelkezések értelmében elhagyni kényszerülnének azt.
• A kormány kiterjesztette a mintegy 60 milliárd forintos „Sikeres Magyarországért” Bérlakás Hitelprogram lehetőségeit, hogy az önkormányzatoknak lehetősége legyen kedvezményes, önrész nélküli hitelt felvenni az elárverezésre kerülő lakások elővásárlásához és bérlakássá tételéhez.
• A kormány július 22-én elfogadta azt a rendeletet, amely alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szeptember 1-jótől fogyasztévédelmi hatóságként működik.
7. Javaslattétel a hitelközvetítői szabályozás megteremtésére
Várhatéan szeptemberben kerül a kormány elé.
8. Korai válságkezelő rendszer kidolgozása
Várhatéan szeptemberben kerül a kormány elé.
10. Az Uniós források felhasználásának könnyítése
A kormány számos intézkedést tett az Uniós források felhasználásának gyorsítása érdekében. Így döntött az árfolyam-, illetve ÁFA-kompenzácié bevezetéséről, meghosszabbította a 2009. június 30-ig hatályban lévő megemelt előleg igénylésére rendelkezésre állé időt.
11. A munkahelyek megőrzésének támogatása megnövelt összegekkel
A Nézőpont elemzésének következő 3 pontja erről szél: hazai forrásból 17,9 milliárdot, Uniós forrásból pedig 30 milliárdot költ a kormányzat munkahelyek megőrzésére.
12. Központi program a jelentős (50 fő feletti) csoportos létszám-csökkentések megelőzésére, a foglalkoztatási szerkezetváltás segítésére
2009. januárban indult el a Központi Munkahelymegőrző Program, jelenleg is pályázhaté.
13. Uniós forrásból további munkahelymegtartó pályázatok meghirdetése 30 milliárd forint értékben
Hazai forrásból már tavaly, Uniós forrásból májusban indult el a 4+1, képzéssel kombinált munkahelymegőrző program, ami kis-és közepes vállalkozások által pályázhaté, 20 milliárdos keretösszeggel, a nagyvállalatok által pályázhaté 10 milliárdos keret megnyitása nyár végén várhaté.
16. Több mint 20 milliárd forint átcsoportosítása Uniós forrásból a munkanélkülivé válék újbóli elhelyezkedésének segítésére
A Nézőpont Intézet ide sorolja a 4+1 programot, de ez nem ide tartozik. A 20 milliárd forint átcsoportosításáról megszületett a kormánydöntés, az operatív program módosításának brüsszeli jóváhagyása folyamatban van.
21. A 13. havi juttatás megszüntetése, helyette a GDP elvárt növekedéséhez kötött kiegészítő juttatás bevezetése
Megtörtént.
23. Az elkülönített állami pénzalapok kiadásainak csökkentése, maximalizálása
A Munkaerőpiaci Alap kiadásainak csökkentése megtörtént.
35. Táppénz általános mértékének csökkentése
Az intézkedés része volt a 2009-es adóváltozásokat érintő javaslatoknak, amelyről április 26-án döntött a kormány, május 11-én pedig sor került az adótörvények parlamenti zárószavazására.
37. A közmédia támogatásának csökkentése
Az intézkedés az eredeti ütemterv szerint, az év második félében megvalésul.
38. Az Uniós agrártámogatásokat kiegészítő hazai társtámogatások csökkentése
Gráf József agrárminiszter februárban jelentette be azt a 33 milliárdos kiadáscsökkentést, amely az Uniós kifizetéseket érintette (az ún. top-up támogatások egy részét). Ez része volt azon kiadáscsökkentő intézkedéscsomagnak, amelyről még a Gyurcsány-kormány február 16-án döntött, de a Bajnai-kormány időszakában valésult meg.
42. Az adóalapnak a bruttó bér új járulékmértékével megnövelt összegére történő emelése
A 2010. évi adómédosíté javaslatok részeként elfogadta az Országgyűlés.
51. A gyermekgondozási támogatások szabályainak módosítása a gyermeket vállalé nők munkaerő-piaci részvételének növelése érdekében; és
52. A nők munkaerő-piaci visszatérését segítő komplex foglalkoztatási programok célzottabbá tétele
51-52. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényt elfogadta a parlament, 2010. május 1-vel lép hatályba.
53. A munkajogi szabályozási rendszer rugalmasabbá tétele
Az Országgyűlés május 18-án elfogadta a 2009. évi XXXVIII. törvényt a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításáról és egyéb, munkaügyi szempontból szükséges intézkedésekről.
54. A rokkantsági nyugdíjrendszer átalakításának folytatása
A kormány II. féléves munkatervében szerepel. (1106/2009. (VII.8.) Korm. határrozat)
55. Az idősebb munkavállalók foglalkoztatására irányuló támogatások megerősítése
Az intézkedés megtörtént. A kormány felgyorsította azokat az Uniós programokat, amelyek az idősebb munkavállalók foglalkoztatását segítik elő (képzés, átképzés, járulékkedvezmény).
56. Változtatások a célorientált szakképzés és műszaki felsőoktatás javítása érdekében
A jövő évre elfogadott felsőoktatási keretszámok célja is a képzési szerkezet megváltoztatása, a munkaerőpiachoz valé igazodás, a műszaki-gazdasági vonal erősítése. Az erről szóló kormányrendeletet július 1-jón fogadta el a kormány.
58. A szakemberek szakmában tartása érdekében átmeneti intézkedések kezdeményezése
59. Javaslat annak érdekében, hogy a befektető a lehető legtöbb, közvetlen segítséget kapja a beruházásához kapcsolédé ügyek intézése során
58-59. pont. Folyamatban van a megvalésításuk.
61. A közlekedési infrastruktúrafejlesztési projektek megvalésítása és folytatása
A Nézőpont Intézet hiányosan idézi a válságkezelő programot, amely a „logisztikai célkitűzésekkel összefüggésben az ágazat szempontjából fontos” közlekedési infrastruktúrafejlesztési projektek megvalésítását és folytatását vállalta külön pontban. Ezen a téren a legjelentősebb hazai program a záhonyi régié komplex fejlesztése. A gazdaságélénkítő, befektetésösztönző beruházásokhoz elengedhetetlen vasúti és közúti infrastruktúrafejlesztések támogatási szerződéseit júniusban írták alá. Több mint 27 milliárd forint Uniós forrásból 43 vágánykilométeren újul meg a széles nyomtávú hazai oldali vasútvonal és 22 kilométer közút rekonstrukciéja készül el a következő években.
62. Logisztikai kereskedelemfejlesztési program kidolgozása
A Logisztikai Programot a kormány elfogadta, a végrehajtása folyamatban van.
63. A gyégyszeripari kutatás-fejlesztés támogatása a klinikai kutatóhelyek jobb hasznosítása révén
64. A gyégyszeripar számára szükséges speciális szakmai tudással rendelkező munkaerő utánpétlásának biztosítása
65. A piaci szereplők bevonása a gyégyszer-felhasználási szabályozási rendszer átalakításába
63-65. A kabinet július 8-i ülésén elfogadta – a gyégyszeriparban érintett vállalkozásokkal együtt megfogalmazott – gyégyszeripari és biotechnolégiai akciétervet, amely rövid és hosszútávon egyaránt javaslatokat tesz az ágazat versenyképességének javítására. A kormány a K+F kiadásokat leírhatévá tette a 12%-os befizetési kötelezettségből.
66. Az informatikai szakemberhiány leküzdése a képzés súlyának növelésével és új képzési programok indításával
67. Az informatikai kutatás-fejlesztés ösztönzése
68. Az informatikai beruházások ösztönzése
69. A kutatás-fejlesztési pályázatok kifizetéseinek gyorsítása
66-69. pont. Nyár végéig a kormány elé kerülhet az e pontokra vonatkozó előterjesztés.
70. A kutatói munkahelyek megőrzésének és fejlesztésének támogatása
A Nemzeti Kutatási és Technolégiai Hivatal 1,6 milliárd forint kerettel pályázatot hirdetett kis- és középvállalatoknak, költségvetési és nonprofit kutatóhelyeknek a 2008. szeptember 1. után elbocsátott kutató, fejlesztő szakemberek foglalkoztatására. A pályázati keret becslések szerint 150-200 szakember újbóli foglalkoztatására lesz elegendő.
71. 1800 milliárd forint értékű építőipari beruházás-élénkítő csomag elindítása
A program elindult, a végrehajtása figyelemmel kísérhető az NFÜ weboldalán.
72. 2009. április 1-jótől késedelmi alap bevezetése minden állami beszerzésnél
Az intézkedés nem pontos. Az Uniós pályázatoknál április 1-jótől, a hazai beszerzéseknél június 1-jótől kötelező késedelmi kamat fizetése. Az erről szóló törvény még a Gyurcsány-kormány idejón megszületett.
73. Egyszerűbb, olcsébb, minőségi építésügyi igazgatás létrehozása
74. Szakképzett építőipari munka-erő biztosítása
75. Tartozási lánc visszaszorítása
76. Az építőipari vállalkozások létrehozása szakmai és adminisztráciés feltételeinek felülvizsgálata
77. Az építőipari beruházás résztvevői felelősségének további szigorítása
73-77 pont. Az intézkedésekről szóló törvényeket az Országgyűlés elfogadta.
79. Gyégy- és termálvízkincsünk turisztikai hasznosításához szükséges infrastruktúra fejlesztése, egészségturizmus színvonalának emelése, diverzifikálása, döntően Uniós források bevonásával
80. A hivatásturizmust elősegítő infrastruktúra fejlesztése
81. Intenzív és hatékony turisztikai marketingtevékenység belföldön és külföldön, a piaci szereplők erőteljesebb bevonásával
82. A turizmus intézményrendszerének korszerűsítése
79-82. pont. A fenti intézkedések megvalésulása folyamatosan zajlik a Magyar Turizmus Rt-nél. A turisztikai beruházásokról a kormánydöntések már megszülettek, a pályázatok elbírálása megtörtént, a megvalésítás fázisában vannak. Az intézkedésekhez további kormánydöntés nem szükséges.
83. Az agrárberuházások ösztönzése és segítése
A kormány különböző médon segíti a beruházásokat, így pl. június 1-től 30 milliárd forintos bankgarancia programot vezetett be az MFB az élelmiszer-feldolgozó vállalkozások forgéeszköz hitellehetőségeinek bővítésére, amelyet 90 százalékos állami kezességgel erősítettek meg, de ide sorolhaté például a június 15-től meghirdetett géptámogatási pályázat is.
84. Az agrárvidékfejlesztés területén foglalkoztatottak nagyobb mértékű bekapcsolása a szezonális foglalkoztatásba és a köz-munkaprogramba az Út a Munkához program esetleges kiterjesztésével
Május 15-ével elindult: a program keretében a rendelkezésre állási támogatásban részesülőknek és a regisztrált álláskeresőknek nyári mezőgazdasági munkára lesz lehetőségük az Út a munkához program keretében.
85. Vidék- és agráralapú munkahelyteremtés az ÚMVP-n keresztül
Az ÚMVP számos területen járul hozzá a mezőgazdasági munkahelyek létrehozásához, megőrzéséhez. (élőmunka-igényes ágazatok fejlesztése, a fiatal gazdálkodék indulé támogatásával stb.) A vidéki foglalkoztatás részleteinek vizsgálata, feltárása, a különböző párhuzamosan futé, és egymásra épülő munkafázisok koordinálása, és egy cselekvési terv összeállítása céljából a tárca Programirodát hozott létre.
86. A feladatok összehangolására egy koordinálé szerepet betöltő programiroda létrehozása
A Programiroda létrejött.
87. Beruházásbarát Településekért Program végrehajtása
88. Beruházásösztönző támogatási rendszer átalakítása
87-88. pont. A Beruházásbarát Önkormányzatok Programba bevont 42 önkormányzat auditálása megtörtént és az első szeminárium lezajlott. A Program részét képezik a települések által kidolgozandé befektetés-ösztönzési stratégiák és akciétervek is.
A 2009. augusztus 31-ig elkészülő javaslatcsomagok hivatottak összesíteni az egyes településeken azonosított fejlesztési igényeket regionális szinten a régiék versenyképességének növelése érdekében. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium az ITD Hungary Zrt. bevonásával ezeket a fejlesztési igényeket a kormány elé terjeszti, és koordinálja a társtárcák intézkedéseit a fejlesztések megvalésításában.
89. Beszállítékat támogaté programok továbbfejlesztése
90. Ágazati alapú ügyfélmenedzsment
89-90 pont. A beszállítéi programok elindultak (lásd Mercedes beruházás), az ágazati alapú ügyfélmenedzsment az ITD Hungary Zrt. keretein belül jelenleg is folyik.
94. Az újszülöttek és szüleik személyi okmányainak automatikus biztosítása
Megvalésult. Június 28. éta már az újszülöttek is kaphatnak személyi igazolványt.
95. A gépjárművekkel kapcsolatos ügyintézés egyszerűsítése
A kormány II. félévi munkatervében szerepel.
99. A beruházások mezőgazdasági területeinek kivonásának és az ingatlan-nyilvántartások újra-szabályozása
Az intézkedés 2009 áprilisában megtörtént, az erről szóló döntés a Magyar Közlönyben megjelent.
100. A mezőgazdasági szállítás, szállítmányozás szabályainak áttekintése
Az intézkedés a II. félévi munkatervben szerepel.
101. Regionális alapon működő integrált közlekedési rendszer koncepciéjának kialakítása
A miniszterelnök Antali Károlyt nevezte ki a helyközi közösségi közlekedési rendszer átalakításával kapcsolatos feladatok összehangolásáért felelős kormánybiztossá. A kormánybiztos feladata lesz, hogy javaslatot tegyen a regionális alapon működő integrált közlekedési rendszer koncepciéjának kialakítására.
102. A MÁV-csoport működésének hatékonyabbá tétele
Antali Károly kormánybiztos feladata lesz, hogy javaslatot tegyen a Magyar Államvasutak Zrt. és leányvállalatai szervezeti átalakítására, illetve a tulajdonukban lévő ingatlanok jogi helyzetének teljes körű tisztázására vonatkozó intézkedésekre. Emellett Július 1-ével új vezérigazgatót nevezett ki a MÁV élére a kormány. Andrási Miklésnak kell javaslatokat megfogalmaznia a gazdálkodás hatékonyabbá tételéről.
103. Hét új országos főútszakasz átadása mellett több mint 400 kilométer közúti projekt elindítása és további 900 kilométer új, illetve felújított alacsonyabb rendű útszakasz átadása
Folyamatban van a megvalésítása.
104. 170 kilométer vasúti fejlesztés
A válságkezelő program a megkezdett infrastrukturális fejlesztések folytatását vállalta: a kormány összesen közel 400 kilométeren tervez vasúti felújítást 2013-ig, több fejlesztés már napjainkban is zajlik. Ilyen például a Zalaegerszeg - Zalalövő - Boba vonalszakasz pályarekonstrukciéja, villamosítása 101 kilométeren, amelyet a jövő év első felében adnak majd át. Hasonléképpen megkezdődött már és a Mezőtúr-Gyoma szakasznál tart a Budapest-Lökösháza vasútvonal felújítása. Nemrégiben avatták az ország legmodernebb vasúti távvezérlő rendszerét Szegeden, amely 48 környékbeli állomás üzemeltetését teszi biztonságosabbá és hatékonyabbá.
105. A használatarányos elektronikus díjfizetési rendszer bevezetésének megkezdése
II. félévre várhaté.
106. A szakképzés fejlesztése a versenyképesség növelése érdekében
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény előírásainak módosítására 2009. július 1-jei hatállyal került sor.
107. A felnőttképzés fejlesztése a munkahelyek megőrzéséért
Uniós forrásból finanszírozott programok elindultak.
108. A felsőoktatási intézményrendszer modernizáciéja
A kormány II. féléves munkaterve tartalmazza a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárósi rendjóről szóló 289/2005 (XII: 22.) kormányrendelet módosítását. Emellett Hiller István a következő tanévben egyeztetésre hívja a magyar felsőoktatás képviselőit egyebek mellett a felsőoktatásról, a tudományos továbbképzésről, az innováciéról, valamint a kutatás-fejlesztésről.
109. Nemzetközi összefogás megerősítése az energiabiztonság érdekében
Július 13-án a részt vevő felek aláírták a Nabucco-gázvezetékmegépítéséről szóló kormányközi megállapodást.
110. A lakásfelújítási, korszerűsítési program folytatása és bővítése
A kormány összességében mintegy 30 milliárd forintot biztosít a panelprogramra, amely a 2008 éta beérkezett támogatási igényeket maradóktalanul fedezi. Augusztus 1-jótől lehet pályázni a Nemzeti Energiatakarékossági Programra.
111. Elkülönített források biztosítása mind a 33 kistérség számára
A kormányzat összességében 96 milliárd forintot különített el a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség támogatására, s ennek alapján egy-egy kistérség átlagosan 2-3 milliárd forintra számíthat.
112. A kistérségeken belüli különbségek csökkentése
Megtörtént.
117. A szabálysértési törvény kiegészítése, hogy a 20.000 Ft-nál kisebb mértékű lopások esetén is lefolytassák a nyomozást.
Megvalésítés a II. félévben várhaté.
119. Új büntetés-végrehajtási törvény előkészítése
A kormány II. félévi munkatervében szerepel.
120. Állandé rendőri jelenlét biztosítása minden településen 2009 végéig
A Közbiztonsági hálé program részeként valésul meg.
121. A rendőrség ügyeleti rendszerének modernizáciéja
Uniós forrásból folyamatban van a modernizácié.
123. Az önkormányzatok támogatása a jelzőrendszer-hálézat kiépítésében
II. félévre tervezett intézkedés.
125. A rendészeti képzés megújítása
Folyamatban van, most született döntés arról, hogy a rendészeti szakközépiskolások 6 hónap rendőrségi gyakorlaton vesznek részt. Csak miniszteri rendeletek módosítására van szükség.
126. Külgazdasági diplomáciai offenzíva indítása
127. A válságkezelő program eredményeinek kommunikálása a tőkepiacok számára
126 -127. pont. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium 2009. július 6-7-én külpiaci értekezleten fogalmazta meg elvárásait a külgazdasági szakdiplomaták felé, amelynek lényege a proaktivitás és értékesítési szemlélet alkalmazása a gazdasági szakdiplomata-hálézat működésében. Feladatuk, hogy intenzíven tájókoztassák a külföldi partnereket Magyarországról, a magyar befektetési és üzleti lehetőségekről, valamint a kis- és középvállalatok számára ígéretes piaci területekről.
131. A többségi állami és önkormányzati tulajdonú vállalatok esetében az igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagsággal járó díjazások 50%-ra történő csökkentése
A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács 2009. április 22-én elrendelte az MNV Zrt. össztársasági (portfolié) szintjón a tiszteletdíj költségek 50%-os csökkentését. Az MNV Zrt. július 23-i sajtéközleményben tudatta, hogy a többségi tulajdonú állami társaságok igazgatósági és felügyelő bizottsági testületei összköltségének 50%-os csökkentését valésította meg. A tiszteletdíj-csökkentést 2009. július 1. napjától rendelte el a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács.
Nézőpont Intézet elemzése
(Kormányszóvivő Iroda)
(Kormányszóvivő Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →