2009.07.27.
- Hétfő
Archív cikk
Anya és a munkahely
Visszatérés a munkahelyre, diszkriminációs védelem
Részletek
A diszkriminácié tilalma
Magyarország is elfogadta és kihirdette az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének anyaság védelméről szóló egyezményét, annak egyértelmű szabályait átültette a magyar jogba, megtiltva a munkavállalók közötti diszkrimináciét az anyaság, terhesség tényére tekintettel, illetve az alapján, hogy az adott munkavállalónak (ebben az esetben akár nőnek, akár férfinek) van-e gyermeke.
Ezen szabályhoz szorosan kapcsolédik az a rendelkezés is, amely szerint a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adatlap kitöltése kérhető, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazhaté, amely személyiségi jogait nem sérti, és a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges tájókoztatást nyújthat.
Tilos a munkavállalót terhesség megállapítására irányuló vizsgálat elvégzésére, illetve erről szóló igazolás bemutatására kötelezni, kivéve, ha erre a munkaköri alkalmasság vizsgálata és véleményezése körében, jogszabály előírása alapján kerül sor.
Fontos kiemelnünk, hogy ezt a szabályt már a munkaviszony létesítését megelőzően is be kell tartani, pl. az állásinterjú és kiválasztás során.
Szabályok amelyek védik és kedvezményeket biztosít az anyáknak a terhesség megállapításától kezdődően a gyermek 14 éves koráig
a) A terhesség időszakétól
A jogszabály úgy rendelkezik, hogy a nőt terhessége megállapításától gyermeke egyéves koráig - munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény bemutatása alapján - az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni, vagy meglévő munkakörében a munkafeltételeket kell megfelelően médosítani. Fontos kiemelni, hogy az új munkakör kijelöléséhez a munkavállaló hozzájárulása szükséges.
Garanciális szabály, hogy az ideiglenesen áthelyezett, illetőleg áthelyezés nélkül médosított munkafeltételek mellett foglalkoztatott nő munkabére nem lehet kevesebb előző átlagkereseténél.
Abban az esetben, ha munkáltató nem tud az egészségi állapotának megfelelő munkakört biztosítani, akkor a leendő anyukét a munkavégzés alél fel kell menteni, és erre az időre részére az állásidőre járó munkabért kell folyósítani.
A terhesség alatt a munkavállaló felmondási védelem alatt áll, ami azt jelenti, hogy a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyát. Ugyanez vonatkozik a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság időtartamára, valamint az emberi reprodukciés eljáróssal összefüggő kezelés időtartamára is.
Főszabályként a munkáltató gazdasági érdekből ideiglenesen, a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezheti a munkavállalót (kiküldetés). Nem vonatkozik azonban ez a női munkavállalókra a terhesség megállapításának kezdetétől a gyermek hároméves koráig, ebben az esetben kizárólag beleegyezése esetén van lehetőség más helységben végzendő munkára kötelezésnek.
Mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettsége alél a kötelező orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is) teljes időtartamára.
Rendkívüli munkára nem vehető igénybe a nő terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig,
b) A szülés
A terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várhaté időpontja elé essen.
Fontos szabály, hogy amennyiben a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság igénybe nem vett részét - a szülést követő egy év elteltéig - a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.
Fontos szabály, hogy amennyiben a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság igénybe nem vett részét - a szülést követő egy év elteltéig - a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.
c) A GYED és GYES időtartama
A GYED (gyermekgondozási díj) társadalombiztosítási ellátás, míg a GYES (gyermekgondozási segély) egy szociális segély. Abban az időszakban, amikor az anya ezen ellátásokban részesül, munkajogilag fizetés nélküli szabadságon van.
A fizetés nélküli szabadság megilleti a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából, a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza, a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében.
Létezik még ún. szoptatási munkaidő kedvezmény: a nőnek a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy éra, ezt követően a kilencedik hónap végéig egy éra munkaidő-kedvezmény jár. Ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár.
A felmondási védelem ezen időszakban is fennáll, nem szüntethető meg a munkaviszony a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak, illetve a gyermek hároméves koráig - fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermekgondozási segély folyósításának időtartam alatt.
d) A munkába történő visszatérés után
Amennyiben a munkáltató székhelyének, telephelyének megváltozása miatt a munkavállaló munkavégzésének helye médosul, a munkaszerződést médosítani kell, ha a változás következében a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje másfél, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállaló esetében - a megváltozott munkaképességű munkavállaló által igénybe vett közlekedési eszközzel - egy érával növekszik.
Az anyasági ellátások
A fent már említettek szerint meg kell különböztetnünk az egyes társadalombiztosítási ellátásokat attól az időszaktól, amikor ezen ellátások járnak. Az egyes ellátások időszaka munkajogilag fizetés nélküli szabadságnak minősül. Az alábbiakban röviden áttekintjük az egyes ellátások főbb szabályait. Elöljáréban ki kell emelni, hogy az ellátások egy része társadalombiztosítási ellátás, azaz megelőzően biztosítással járó jogviszonyt (pl. munkaviszonyt) feltételez, míg másik része szociális segély, tehát megelőző munkaviszony nélkül is igénybe vehető.
a) terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS)
Kinek jár? Terhességi-gyermekágyi segély jár annak, aki a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl táppénz, illetőleg baleseti táppénzfolyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.
Milyen időtartamban jár? A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várhaté időpontja elé essen.
Mikor nem jár? Nem jár terhességi-gyermekágyi segély a biztosítottnak a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja, vagy ha bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt állé alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat - ellenében munkét végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.
Mértéke? A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70%-a. A napi átlagkereset mértékét az előző évben szerzett bruttó jövedelem figyelembevételével állapítják meg.
b) gyermekgondozási díj (GYED)
Kinek jár? Gyermekgondozási díjra jogosult (a) a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt, vagy (b) a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre valé jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt. Mindkét esetben feltétel, hogy a szülő a gyermeket saját háztartásában nevelje.
Milyen időtartamban jár? A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.
Mikor nem jár? Nem jár a gyermekgondozási díj, ha
- a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt állé alkotásért járó díjazást - ellenében munkét végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja;
- a jogosult - munkavégzés nélkül - megkapja teljes keresetét, ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj;
- a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban részesül;
- a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el;
- a gyermeket napközbeni ellátást biztosíté intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, ide nem értve a rehabilitációs, habilitáciés foglalkozást nyújté intézményi elhelyezést;
- a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti.
- a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt állé alkotásért járó díjazást - ellenében munkét végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja;
- a jogosult - munkavégzés nélkül - megkapja teljes keresetét, ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj;
- a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban részesül;
- a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el;
- a gyermeket napközbeni ellátást biztosíté intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, ide nem értve a rehabilitációs, habilitáciés foglalkozást nyújté intézményi elhelyezést;
- a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti.
Mértéke? A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka. A napi átlagkereset mértékét az előző évben szerzett bruttó jövedelem figyelembevételével állapítják meg.
c) gyermekgondozási segély (GYES)
Kinek jár és meddig? Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő, a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.
Gyes-re jogosultak lehetnek a nagyszülők is. A jogszabály szerint a gyermek szülőjónek vér szerinti, örökbefogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa jogosult a gyermekgondozási segélyre, ha a gyermek az első életévét betöltötte, továbbá gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozási segélynek nagyszülő részéről történő igénylésével.
Mértéke? A gyermekgondozási támogatás havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2009-ben 28.500 Ft.
d) gyermeknevelési támogatás, anyasági támogatás
Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől 8. életévének betöltéséig jár.
Anyasági támogatásra jogosult a szülést követően az a nő, aki terhessége alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - terhesgondozáson vett részt; az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő 180 napon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték; a gyám, ha a gyermek a születését követően 180 napon belül - jogerős határozat alapján - a gondozásába kerül. Az anyasági támogatás - gyermekenkénti - összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-ával, ikergyermekek esetén 300%-ával. Ezen összegek 2009-ben: 64.125 Ft és 85.500 Ft.
Anyasági támogatásra jogosult a szülést követően az a nő, aki terhessége alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - terhesgondozáson vett részt; az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő 180 napon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték; a gyám, ha a gyermek a születését követően 180 napon belül - jogerős határozat alapján - a gondozásába kerül. Az anyasági támogatás - gyermekenkénti - összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-ával, ikergyermekek esetén 300%-ával. Ezen összegek 2009-ben: 64.125 Ft és 85.500 Ft.
Visszatérés a munkába
a) Mikor van rá lehetőség?
Abban az esetben, ha az anya GYED-ben is részesül, annak folyósítása alatt semmiféle kereső tevékenységet nem végezhet (kivétel ez alél a szerzői jog védelme alatt állé alkotásért járó díjazás – pl. egy korábbi könyv befolyé jogdíjai). Első alkalommal a gyermek 2 éves kora után – tehát már a GYES időszakában – van lehetősége munkavégzésre, a gyes folyósítása mellett.
Természetesen abban az esetben, ha az anya kéri a GYED folyósításának megszüntetését, korlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet.
Természetesen abban az esetben, ha az anya kéri a GYED folyósításának megszüntetését, korlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet.
Azok, akik csak GYES-ben részesülnek – ide nem értve a nagyszülőt – keresőtevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathatnak (kivéve a kiskorú szülő gyermekének gyámját), míg a gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathatnak. A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő keresőtevékenységet a gyermek hároméves kora után napi négy érát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.
b) Visszatérés az eredeti munkakörbe
A fizetés nélküli szabadság lejárta után, illetve abban az esetben, ha az anya a GYES folyósítása mellett (lásd. fent) kíván visszamenni a munkahelyére dolgozni, a munkáltató köteles őt az eredeti, szülés előtti munkakörébe visszavenni és továbbfoglalkoztatni.
Sajnos gyakran előfordul, hogy a munkáltató ezen meglehetősen egyértelmű szabály ellenére sem kíván eleget tenni kötelezettségének, és valamilyen valés vagy kitalált, kreált okra hivatkozással más munkakörbe prébálja kényszeríteni az anyát, rosszabb esetben megszüntetni a munkaviszonyát.
Ilyen esetekben érdemes a munkáltató hivatkozását és a fennállé jogi helyzetet alaposan megvizsgálni, hiszen az esetek nagy részében a munkáltató eljárósa jó eséllyel kifogásolhaté vagy támadhaté. Tanácsadó ügyvédeink természetesen ebben a kérdésben is állnak rendelkezésükre, forduljanak hozzájuk bizalommal.
A fizetés nélküli szabadság lejárta után, illetve abban az esetben, ha az anya a GYES folyósítása mellett (lásd. fent) kíván visszamenni a munkahelyére dolgozni, a munkáltató köteles őt az eredeti, szülés előtti munkakörébe visszavenni és továbbfoglalkoztatni.
Sajnos gyakran előfordul, hogy a munkáltató ezen meglehetősen egyértelmű szabály ellenére sem kíván eleget tenni kötelezettségének, és valamilyen valés vagy kitalált, kreált okra hivatkozással más munkakörbe prébálja kényszeríteni az anyát, rosszabb esetben megszüntetni a munkaviszonyát.
Ilyen esetekben érdemes a munkáltató hivatkozását és a fennállé jogi helyzetet alaposan megvizsgálni, hiszen az esetek nagy részében a munkáltató eljárósa jó eséllyel kifogásolhaté vagy támadhaté. Tanácsadó ügyvédeink természetesen ebben a kérdésben is állnak rendelkezésükre, forduljanak hozzájuk bizalommal.
c) Változások a jogviszonyban
A gyed/gyes 3 éves időtartama alatt a többi munkavállaló munkabérét emelkedhet, az anya az éves bérfejlesztésekből kimaradhat, ezért a jogszabály úgy rendelkezik, hogy a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalésított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően médosítani kell a munkabért. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalésult átlagos, éves bérfejlesztés mértéke lesz az irányadó
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.07.27.
- Hétfő
Archív cikk
Azt már tudjuk mi a rossz!?
50 ezer munkahelyet megmentettek, százezret elvesztettek = 50%os eredmény nem eredmény?
Részletek
Bár egyre elkeserítőbb adatok látnak napvilágot a gazdaság helyzetéről, egyre többen veszítik el munkájukat és százával csődölnek be a vállalkozások, a kormány mégis azt hangoztatja, hogy kifelé haladunk a válságból - mutatott rá Czomba Sándor vasárnapi sajtétájókoztatóján.
A KsH adatok is azt igazolják, hogy nem javul, hanem folyamatosan romlik a helyzet: 'májusban 200 ezerrel kevesebb embernek volt munkahelye, mint az előző év azonos időszakában' - idézett a politikus a KsH közleményéből. Ehhez képest Oszké Péter néhány nappal ezelőtt azt mondta, hogy unikumnak tekinthető a magyar válságkezelési modell. Az összehasonlítás valóban igaz abban az esetben, ha a pénzügyminiszter az ital kesernyés ízére gondolt - jegyezte meg Czomba Sándor.
Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára pedig azt mondta a Dél-Dunántúli Régiéban tett látogatásakor, hogy: 'látszik már a fény az alagút végén.' Ez azonban nem igaz - hangsúlyozta a fideszes politikus. Ebben a régiéban ugyanis tavaly 53 ezer volt a regisztrált álláskeresők száma, idén ez a szám már 68 ezer. Jé lenne, ha Simon Gábor ezzel a 15 ezer új munkanélkülivel hitetné el, hogy látja a fényt az alagút végén - fogalmazott a képviselő a fidesz.hu szerint.
A kormány emellett folyamatosan azt hangoztatja - mutatott rá a képviselő -, hogy számára kiemelten fontos a munkahelyek megőrzése, s ezért két pályázatot is kiírt, 17 milliárd forint összértékben. Ezekre az összegekre 52 milliárd forint értékben érkeztek pályázatok, a kormány azonban menet közben ezen pályázatok egy részét leállította, s teljesen átláthatatlan körülmények között mindösszesen 150 millió forintot fizetett ki a vállalkozóknak - emlékeztetett a honatya. S ezek után a kormányzat ezt úgy propagálta, hogy megmentettek 50 ezer munkahelyet.'Én azonban azt mondom, hogy a kormány hagyott elveszni 100 ezer munkahelyet' - mutatott rá a képviselő.
Azt látjuk, hogy a kormány képtelen a válságot kezelni. Ami nem is csoda, hiszen azok az emberek akarják kezelni, akik okozták a válságot, s olyan eszközökkel, melyekkel előidézték ezt a jelenlegi helyzetet - mondta a foglalkoztatási szakpolitikus.
Amihez a kormány hozzányúl, az menthetetlenül tönkremegy. Ezért arra kéri őket, hogy amihez lehet, ne nyúljanak hozzá - zárta sajtétájókoztatóját Czomba Sándor.
(Orientpress)
(Orientpress)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.07.27.
- Hétfő
Archív cikk
A "két arcú" munkaerőpiac
Ősszel össze fog roppanni a Munkaerő-piaci Alap - semmi probléma, a programok finanszírozása biztosított
Részletek
Az egyik oldal szerint az ősszel össze fog roppanni a Munkaerő-piaci Alap, ha a jelenlegi tendencia folytatódik: a bevételi oldal nem teljesül, a kiadási oldalról ugyanakkor ériási a kiáramlás. Ha összeroppan az alap, finanszírozhatatlanná válnak azok a támogatások, amelyek a munkaerőpiacot segítik – mondta Czomba Sándor, országgyűlési képviselő szombaton Budapesten sajtétájókoztatón.
A pályakezdők álláslehetőségeiről szélva úgy fogalmazott: „A korábbi miniszterelnök azt javasolta, hogy el lehet innen menni; a mostani nem mond ilyet, csak éppen nem tesz semmit a pályakezdő fiatalok érdekében”. Kijelentette: vissza kell adni a pályájuk elejón álléknak a hitet, van értelme Magyarországon élni és dolgozni. Véleménye szerint a pályakezdők helyben járnak, hiszen ha túlképzettek, az a baj, ha pedig alulképzettek, akkor az.
Czomba Sándor tájókoztatóján több adatra is hivatkozott a munkanélküliek számának növekedéséről. Példaként említette egy állásportál felmérését, amely szerint drasztikusan megnőtt a munkanélküliek száma a 45 év felettiek között. Ezzel szemben Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára a szerdai kormányszóvivői sajtétájókoztatón azt mondta, hogy a régiéban egyedül Magyarországon javul tendenciézusan a foglalkoztatási helyzet, csökken a regisztrált álláskeresők száma, csökken a munkanélküliségi ráta, a foglalkoztatottak létszáma pedig emelkedik.
"Hazugság, hazugság és hazugság” – fogalmazott erre reagálva és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait idézve Czomba Sándor. A KSH június végi közlése szerint 2009. március–májusban a munkanélküliségi ráta 9,8 százalék, ami 2,1 százalékponttal volt magasabb, mint a tavalyi év azonos időszakában. Az ellenzéki párt képviselője ezzel összefüggésben felszélította a kormányzatot, fejezzék be a szemfényvesztést, és a valédi problémákkal foglalkozzanak.
Fillé Pál válaszul azt hangsúlyozta, hogy az alap költségvetésével semmi probléma, a programok finanszírozása biztosított. „Megértem, hogy problémát jelent, hogy a Bajnai-kormány első száz napja pozitívan értékelhető, de az embereknek az az érdekük, hogy erős forint legyen, és a kitűzött célok megvalésuljanak” – mondta a honatya. A régiéban egyedül Magyarországon sikerült stabilizálni a munkaerőpiacot, másfél hónapja nem nőtt a munkanélküliség - hangsúlyozta Fillé Pál. Elindultak azok a programok, amelyek az alulképzett fiataloknak adnak alapképzettséget - tette hozzá. A politikus szerint ahelyett, hogy pánikot keltene, inkább örülnie kellene, hogy a kormány vállalta a népszerűtlen intézkedéseket.
(Magyar Nemzet)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.07.27.
- Hétfő
Archív cikk
Nyolc vállalat 54 ezer euró büntetés - munkaügyi szabálytalanságokért
Tavaly egyedül a Bechtelre mintegy 50 ezer eurós bírságot rótt ki a Bihar, illetve Kolozs megyei munkaügyi felügyelőség
Részletek
A Brassét a magyar országhatárral összekötő erdélyi autépályát építő amerikai Bechtel vállalat nyolc alvállalkozójára összesen 225 ezer lej (közel 54 ezer Euró) bírságot szabott ki a Kolos Megyei Munkaügyi Hivatal a munkaszerződés nélkül foglalkoztatott dolgozók miatt.
Tavaly egyedül a Bechtelre mintegy 50 ezer Eurós bírságot rétt ki a Bihar, illetve Kolozs megyei munkaügyi felügyelőség, mivel több ízben is megsértette a munkaügyi előírásokat.
Eközben a pályaépítő munkások panaszlevelekkel bombázzák a sajtét, súlyos vádakkal illetve munkadóikat. Szerintük a Bechtel semmibe veszi a minőségi előírásokat, a pálya alapozása gyenge, a hidak tartópillérei nem a megfelelő betonból készültek. Bérüket nem kapják meg időben, lehetetlen körülmények között dolgoztatják őket, és a vállalat előnyben részesíti a külföldi - elsősorban török - vendégmunkásokat.
A Bechtel közleményben tagadta a vádakat. A társaság a munkavállalókat a törvényes keretek között foglalkoztatja - állítják -, ám a cég az alvállalkozók tetteiért nem vonhaté felelősségre.
Az erdélyi autépálya építéséről 2004-ben írt alá szerződést a Bechtel és a román kormány. A 415 kilométeres sztrádát eredetileg 2,2 milliárd Euróból 2012-re kellett volna befejezni. Az azéta eltelt időszakban a román állam közel hárommilliárd lejt fizetett a sztrádaépítőnek úgy, hogy a Bechtel a tervezett nyolc pályaszakaszból mindössze kettőnek kezdte meg az építését, és máig sincs egyetlen kilométer használhaté sztrádaszakasz.
Becslések szerint a pályaépítési költségek végül meghaladhatják a hétmilliárd Eurót is, és az eredeti határidőhöz képest többéves csúszás várhaté. A közlekedési minisztérium és a cég között februárban született újabb megállapodás szerint a társaság vállalta, hogy az idén elkészül 42 kilométer sztrádával az Aranyosgyéres-Gyalu szakaszon és megépíti a viaduktot a Berettyészéplak-Bors szakaszon.
(Napi Gazdaság)
(Napi Gazdaság)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.07.27.
- Hétfő
Archív cikk
Munkaügyi ellenőrzések
A munkáltató legjobb szándéka ellenére sem biztos, hogy minden szempontból jogszerűen jár el a foglalkoztatás során
Részletek
A munkajogi és a munkavédelmi jogszabályok munkavállalókat védő rendelkezéseinek érvényesülését nem csak ellenőrzi, de azok alkalmazását megfelelő szankciékkal ki is kényszeríti az állam. A munkáltatók csak abban az esetben várhatják megalapozott nyugalommal a munkaügyi hatóság felügyelőit, ha a munkaviszonyok létesítése, fenntartása és megszüntetése, valamint a munkakörülmények kialakítása során valamennyi irányadó jogszabályt figyelembe véve, kellő körültekintéssel jártak el.
Sok esetben a munkáltató legjobb szándéka ellenére sem biztos, hogy minden szempontból jogszerűen jár el a foglalkoztatás során.
A munkaügyi ellenőrzést a munkaügyi hatóság munkaügyi felügyelői látják el. Munkaügyi hatóságként az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség és annak területi szervei járnak el.
Az ellenőrzés iránya
A munkaügyi hatóság ellenőrzési tevékenységét a törvényben meghatározott szempontok alapján, a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által évenként február 20-áig közzétett ellenőrzési irányelv alapján végzi.
A munkaügyi ellenőrzés az alábbi területekre terjedhet ki:
- a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére és kötelező tartalmi elemeinek meglétére, továbbá a foglalkoztató írásbeli tájókoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések,
- a munkaviszony létesítésével, megszűnésével, illetőleg megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségek,
- a munkáltató nyilvántartási kötelessége,
- az egyenlő bánásméd követelménye,
- a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok,
- a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezések,
- a jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések,
- a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő - a munkavállalót megillető - igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolédé elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek,
- a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről és foglalkoztatásáról szóló jogszabályok rendelkezéseinek,
- a munkanélküli ellátások melletti foglalkoztatás feltételeire vonatkozó jogszabályok,
- a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, valamint a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére jogosíté jogszabályok,
- a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából szakszervezet szervezését biztosíté szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelességek,
- a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint munkaidő-kedvezményére vonatkozó szabályok,
- a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályok,
- a teljesítménykövetelmény megállapítása tekintetében az előzetes foglalkoztatói eljárós lefolytatásának tényére, valamint a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényezők alkalmazása előtti közlésére vonatkozó szabályok,
- az Európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájókoztatását és a velük valé konzultáciét szolgáló eljárós kialakításáról szóló törvény rendelkezéseinek munkáltató általi,
- az Európai Unióhoz a Magyar Köztársasággal azonos időpontban csatlakozé állam állampolgára és hozzátartozéja magyarországi foglalkoztatására vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - bejelentési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések
megtartására.
- a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére és kötelező tartalmi elemeinek meglétére, továbbá a foglalkoztató írásbeli tájókoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések,
- a munkaviszony létesítésével, megszűnésével, illetőleg megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségek,
- a munkáltató nyilvántartási kötelessége,
- az egyenlő bánásméd követelménye,
- a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok,
- a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezések,
- a jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések,
- a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő - a munkavállalót megillető - igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolédé elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek,
- a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről és foglalkoztatásáról szóló jogszabályok rendelkezéseinek,
- a munkanélküli ellátások melletti foglalkoztatás feltételeire vonatkozó jogszabályok,
- a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, valamint a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére jogosíté jogszabályok,
- a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából szakszervezet szervezését biztosíté szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelességek,
- a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint munkaidő-kedvezményére vonatkozó szabályok,
- a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályok,
- a teljesítménykövetelmény megállapítása tekintetében az előzetes foglalkoztatói eljárós lefolytatásának tényére, valamint a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényezők alkalmazása előtti közlésére vonatkozó szabályok,
- az Európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájókoztatását és a velük valé konzultáciét szolgáló eljárós kialakításáról szóló törvény rendelkezéseinek munkáltató általi,
- az Európai Unióhoz a Magyar Köztársasággal azonos időpontban csatlakozé állam állampolgára és hozzátartozéja magyarországi foglalkoztatására vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - bejelentési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések
megtartására.
A munkaügyi felügyelő jogosultsága
A felügyelő a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes bejelentési kötelesség nélkül ellenőrzést tarthat. A munkaügyi felügyelő hatósági ellenőrzést erre jogosíté igazolvány birtokában végezhet. Az igazolvány tartalmazza a felügyelő nevét, az igazolvány sorszámát, és a munkaügyi hatóság illetékes szervének megnevezését.
A felügyelő a munkaügyi hatóság illetékességi területén valamennyi munkahelyen ellenőrzést tarthat, függetlenül a foglalkoztató székhelyétől (telephelyétől).
Az ellenőrzés során a felügyelő jogosult
- belépni az ellenőrzése alá tartozé valamennyi munkahelyre, akadályoztatása esetén a rendőrség igénybevételére,
- az ellenőrzéshez szükséges nyilvántartások megtekintésére, azokról másolatok készítésére,
- az ellenőrzés során az ellenőrzéssel összefüggésben hang- és képfelvétel készítésére,
- a munkahelyen tartózkodé személyektől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítás kérésére, valamint személyi azonosságuk igazoltatással történő megállapítására,
- a Társadalombiztosítási Azonosíté Jel (TAJ) használatára.
- belépni az ellenőrzése alá tartozé valamennyi munkahelyre, akadályoztatása esetén a rendőrség igénybevételére,
- az ellenőrzéshez szükséges nyilvántartások megtekintésére, azokról másolatok készítésére,
- az ellenőrzés során az ellenőrzéssel összefüggésben hang- és képfelvétel készítésére,
- a munkahelyen tartózkodé személyektől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítás kérésére, valamint személyi azonosságuk igazoltatással történő megállapítására,
- a Társadalombiztosítási Azonosíté Jel (TAJ) használatára.
Jogkövetkezmények
A felügyelő az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságok megszüntetése érdekében:
- felhívja a foglalkoztató figyelmét a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok megtartására,
- kötelezi a foglalkoztatót a szabálytalanság meghatározott időn belül történő megszüntetésére,
- megtiltja a további foglalkoztatást, ha az alkalmazás vagy a foglalkoztatás bizonyos esetekben a jogszabálysértés súlyossága miatt nem tarthaté fenn, és a sérelem rövid időn belül nem orvosolhaté. Ha a további foglalkoztatás megtiltására azért került sor, mert a foglalkoztató megsértette a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére (pl. nem kötött írásba foglalt munkaszerződést) vagy a jogviszony bejelentésére (társadalombiztosítási szervek felé), illetőleg munkaerő-kölcsönzés esetén a munkaszerződés kölcsönbevevő részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket, a felügyelő az eltiltás időtartamára kötelezi az állásidőre járó személyi alapbér munkavállaló részére történő megfizetésére.
- kötelezi a külföldi munkavállalót munkavállalási engedély nélkül foglalkoztatót a Munkaerőpiaci Alapba történő befizetésre,
- kezdeményezi a munkanélküli ellátás jogalap nélküli igénybevétele esetén az ellátás szüneteltetését, illetve megszüntetését,
- javaslatot tehet munkaügyi bírság kiszabására,
- szabálysértési eljáróst folytathat le,
- megállapítja a foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak a munkába lépés napjától történő fennállását és kötelezi a foglalkoztatót a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó szabályok betartására,
- eltiltja a foglalkoztatót tevékenysége folytatásától, ha a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályban előírt engedéllyel, nyilvántartásba vétellel nem rendelkezik.
- kötelezi a foglalkoztatót a szabálytalanság meghatározott időn belül történő megszüntetésére,
- megtiltja a további foglalkoztatást, ha az alkalmazás vagy a foglalkoztatás bizonyos esetekben a jogszabálysértés súlyossága miatt nem tarthaté fenn, és a sérelem rövid időn belül nem orvosolhaté. Ha a további foglalkoztatás megtiltására azért került sor, mert a foglalkoztató megsértette a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére (pl. nem kötött írásba foglalt munkaszerződést) vagy a jogviszony bejelentésére (társadalombiztosítási szervek felé), illetőleg munkaerő-kölcsönzés esetén a munkaszerződés kölcsönbevevő részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket, a felügyelő az eltiltás időtartamára kötelezi az állásidőre járó személyi alapbér munkavállaló részére történő megfizetésére.
- kötelezi a külföldi munkavállalót munkavállalási engedély nélkül foglalkoztatót a Munkaerőpiaci Alapba történő befizetésre,
- kezdeményezi a munkanélküli ellátás jogalap nélküli igénybevétele esetén az ellátás szüneteltetését, illetve megszüntetését,
- javaslatot tehet munkaügyi bírság kiszabására,
- szabálysértési eljáróst folytathat le,
- megállapítja a foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak a munkába lépés napjától történő fennállását és kötelezi a foglalkoztatót a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó szabályok betartására,
- eltiltja a foglalkoztatót tevékenysége folytatásától, ha a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályban előírt engedéllyel, nyilvántartásba vétellel nem rendelkezik.
Szabálysértések
A foglalkoztatók általában nem tudják, hogy jogszabályba ütköző foglalkoztatás esetén nem csak a munkaügyi hatóság által alkalmazott jogkövetkezményekkel kell szembenézniük, hanem adott esetben egy szabálysértési eljárós is indul ellenük, amelyben további jogkövetkezmények alkalmazásának lehet helye.
Az alábbi munkaügyi szabálysértések léteznek:
- munkavállaló hátrányos megkülönböztetése
- munkaviszony létesítésére, megszüntetésére és a munkabérre vonatkozó rendelkezések megszegése
- munkahelyi érdekképviselők jogainak megsértése
- magán-munkaközvetítés szabályainak megsértése
- munkaerő-kölcsönzés szabályainak megsértése
- külföldi illegális foglalkoztatásának elősegítése
- munkavédelmi szabálysértés
- munkavédelmi képviselő akadályozása
- termelő-, illetőleg biztonsági berendezésekre vonatkozó szabályok megszegése
- munkavállaló hátrányos megkülönböztetése
- munkaviszony létesítésére, megszüntetésére és a munkabérre vonatkozó rendelkezések megszegése
- munkahelyi érdekképviselők jogainak megsértése
- magán-munkaközvetítés szabályainak megsértése
- munkaerő-kölcsönzés szabályainak megsértése
- külföldi illegális foglalkoztatásának elősegítése
- munkavédelmi szabálysértés
- munkavédelmi képviselő akadályozása
- termelő-, illetőleg biztonsági berendezésekre vonatkozó szabályok megszegése
A rendezett munkaügyi kapcsolatok igazolása.
A munkaügyi hatóság a munkáltatók munkaügyi kapcsolatai rendezettségének más szervek előtti eljárósokban történő igazolása céljából hatósági nyilvántartást vezet. A hatósági nyilvántartás tartalmazza azoknak a foglalkoztatóknak az adatait, amelyekre vonatkozóan a munkaügyi ellenőrzés során az eljáré hatóság jogerős és végrehajthaté határozata jogsértést állapított meg.
A nyilvántartás tartalmazza
- a foglalkoztató nevét, székhelyét, adószámát, adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató nevét, lakcímét, adóazonosíté jelét,
- a jogsértést megállapító határozat keltét és számát,
- a jogsértés megjelölését, valamint megállapítása jogerőre emelkedésének és végrehajthatévá válásának időpontját, továbbá
- az alkalmazott jogkövetkezmény megnevezését, mértékét.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
A nyilvántartás tartalmazza
- a foglalkoztató nevét, székhelyét, adószámát, adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató nevét, lakcímét, adóazonosíté jelét,
- a jogsértést megállapító határozat keltét és számát,
- a jogsértés megjelölését, valamint megállapítása jogerőre emelkedésének és végrehajthatévá válásának időpontját, továbbá
- az alkalmazott jogkövetkezmény megnevezését, mértékét.
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.07.27.
- Hétfő
Archív cikk
Képernyős munkahelyek
Munkavédelmi szabályok a képernyő előtt végzett munka esetében
Részletek
A számítógép előtti munkavégzés rohamos elterjedése, és az abból fakadó egészségügyi, munkabiztonsági kockázatok szükségessé tették az ilyen munkahelyeken alkalmazandé munkavédelmi szabályok külön rendeletben történő szabályozását (50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről). A szabályozás célja, hogy az abban foglaltak betartásával minimálisra csökkenjenek azok az egészségügyi kockázatok, amelyeket a speciális munkakörülmények jelentenek.
A rendeletben meghatározott követelményeket, szabályokat alkalmazni kell minden olyan munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra, aki napi munkaidejóből legalább 4 érán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ, továbbá az őt foglalkoztató minden munkáltatóra.
Megjegyezzük, hogy a rendelkezések nem vonatkoznak számolégépek, pénztárgépek és olyan egyéb készülékek használatára, amelyek - azok közvetlen használatát biztosíté - kisméretű, adatokat vagy mérési eredményeket mutaté képernyővel vannak ellátva.
A munkáltató a munkafolyamatokat úgy köteles megszervezni, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést éránként legalább tízperces szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat érát ne haladja meg.
Az éránkénti tíz perces szünet szabálya alél kivételt jelent, ha a képernyő előtti munkavégzés megszakítása a munkavégzés céljára tekintettel más életét, testi épségét, valamint egyes vagyontárgyak biztonságát veszélyezteti, vagy az adott technolégia miatt nem lehetséges. Ebben az esetben is köteles a munkáltató a munkavállalót érő képernyő előtti megterhelés csökkentése érdekében a megfelelő intézkedéseket meghozni.
A munkáltató köteles a foglalkozás-egészségügyi orvosnál kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt, ezt követően kétévenként, illetve amennyiben olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozhaté összefüggésbe. A munkavállaló köteles a vizsgálaton részt venni. Ha szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosíté szemüveggel.
A jogszabály meghatározza azokat a pontos technikai követelményeket, amelynek a képernyős munkahelyeknek meg kell felelni. Ilyen követelmények különösen:
A képernyős berendezést úgy kell kialakítani, üzembe helyezni, illetve üzemben tartani, hogy rendeltetésszerű használat esetén ne jelentsen egészségi kockázatot vagy balesetveszélyt a munkavállalók számára.
A képernyőn megjelenő kép legyen stabil, villédzásnak vagy az instabilitás más formájának nem szabad előfordulnia. A fényesség, illetve a jelek és a háttér közötti kontraszt legyen a használé által könnyen állíthaté és a környezeti feltételekhez könnyen hozzáigazíthaté.
A képernyő a használé igényeinek megfelelően legyen könnyen és szabadon elfordíthaté, dönthető.
Biztosítani kell külön monitorpolc vagy állíthaté asztal használatát.
A billentyűzet legyen dönthető és a monitortól különállé annak érdekében, hogy a használé kényelmes munkatesttartást vehessen fel, karja és keze ne fáradjon el.
A munkaszék legyen stabil, továbbá biztosítsa a használé könnyű, szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét, magassága legyen könnyen állíthaté.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.07.24.
- Péntek
Archív cikk
Foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése
A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja
Részletek
A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja. A munkába lépés napját a felek a munkaszerződésben határozzák meg.
Lehetőség szerint munkaszerződés megkötését követő munkanapon kell a munkavállalót munkába állítani.
A munkaszerződés megkötésének napja és a munkába állás napja közötti időszakban - a munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkaszerződés eltérő rendelkezése hiányában - csak azok a munkaviszonyból eredő jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik a feleket, amelyek a munkába állást segítik elő.
Önmagában a munkaszerződés megkötése még nem eredményezi a munkaviszony kezdetét, mert a Munka Törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy a munkaviszony kezdete - főszabály szerint - a munkavállaló munkába lépésének napja. A munkaszerződés megkötése után tehát ténylegesen munkába is kell lépnie a munkavállalónak ahhoz, hogy a munkaviszony megkezdődjön. A munkaszerződés megkötése és a munkába lépés napja között mindkét félnek fel kell készülni a szerződéses kötelezettség teljesítésére.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.07.24.
- Péntek
Archív cikk
Munkavállaló munkavédelmi kötelezettségei
Csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával
Részletek
A munkavállaló munkavédelmi kötelessége, hogy:
- csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkét;munkatársaival együttműködjön, és munkáját úgy végezze, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse.Így különösen köteles:
- a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárhaté médon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni;az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárhaté tisztításáról gondoskodni;a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni;munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani;a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni;a részére előírt orvosi - meghatározott körben pályalkalmassági - vizsgálaton részt venni;a veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a munkáltatót azonnal tájókoztatni, a rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatéan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől;a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni.
A munkavállaló önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el, és nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket. A munkavállaló köteles továbbá együttműködni a munkáltatóval az egészséges és biztonságos munkakörnyezet megőrzése érdekében hozott hatósági intézkedések teljesítése, illetőleg a munkáltató veszélyt megszüntető intézkedéseinek végrehajtása során is.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
GMunkavilága a Google-benHa később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.huMegnyitás Google keresésben →2009.07.24. - Péntek Archív cikkEllátás - Vállalkozói járadék
2006-tól válnak jogosulttá a vállalkozói járadékra az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások fõállású beltagjai.
Részletek
A 4 százalékos járulékot már 2005-től fizetniük kell. A járadékhoz legalább 365 nap időtartamú vállalkozói tevékenységet kell felmutatni a megelőző négy évben, ami alatt fizették a ? januártól kötelező ? járulékot. A járadékot legfeljebb 270 napig lehet igénybe venni.
A havi összeg legalább a járadékra valé jogosultság kezdő napján hatályos öregségi nyugdíjminimum 90 százaléka, de nem jár több, mint annak kétszerese. A járadék alapjául szolgáló jövedelmet a négyéves ciklus azon utolsó éve alapján számítják ki, amikor legalább hat hónapig fizette a vállalkozó a járulékot.
A munkáját elvesztő vállalkozó egy időben jogosulttá válhat munkanélküli-járadékra is, ám ezt nem veheti igénybe a vállalkozói járadékkal együtt.
Nem lesz jogosult a járadékra:
- a felszámolés alatt lévő vállalkozás tulajdonosa,
- az egyéni vállalkozó, aki egy másik betéti táraságban kültagként szerepel.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)GMunkavilága a Google-benHa később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.huMegnyitás Google keresésben →2009.07.23. - Csütörtök Archív cikkMár érezni a gazdasági válság hatását
Csökkenés tapasztalható a foglalkoztatáshoz kapcsolódó befizetéseknél is
Részletek
Már érezni a gazdasági válság hatását az adóbevételek alakulásán is: az év első felében az Adé- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz 3,7 százalékkal kisebb öszszeg folyt be, mint a múlt év azonos időszakában. Jelentős az elmaradós az áfa és a foglalkoztatáshoz kötődő közterhek terén, társasági adóból azonban a bevételek az idén meghaladják a tavalyi első félévi szintet. Bár az adóhatóság a recessziéra tekintettel méltényosabban jár el, az ellenőrzések száma és az adókülönbözet mértéke nem csökken.
Az egyes adónemeknél azonban különböző irányú folyamatok figyelhetők meg: visszaesés leginkább az általános forgalmi adóban (áfa), valamint a foglalkoztatáshoz kapcsolédé adónemeknél tapasztalhaté. A személyi jövedelemadó (szja) terén a befizetések összege csökkent, az APEH által visszatérített adó ugyanakkor emelkedett, növelve ezzel az e soron mutatkozé mínuszt. Az áfában pedig mind a befizetések, mind a visszautalások volumene apadt 2008 első fél évéhez képest.
(APEH)GMunkavilága a Google-benHa később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.huMegnyitás Google keresésben →