Munkaügyi Tudástár

Tizenháromszoros különbség mutatkozik az Európai Unió (EU) tagországai között a minimálbér összegét illetően; a legmagasabb kötelező minimálbért Luxemburgban fizetik, Magyarország a sereghajték közé tartozik - derül ki az EU statisztikai hivatalának adataiból.

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség közzétette a munkabalesetekre, ezen belül a halálos munkabalesetekre vonatkozó első féléves összesített statisztikáit. Az év első hat hónapjában Magyarországon 7 856 munkabaleset történt, melyek közül 53 végződött halálesettel.

Munkabalesetnek minősül az a baleset, amely a munkavállalót szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

Súlyos az a munkabalesetnek minősül, amely:
• a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított 1 éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önállé életvezetését gátlé maradandé károsodását;
• valamely érzékszerv (vagy érzékelő-képesség) és a reprodukciés képesség elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását okozta;
• orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást;
• súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek);
• beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.

Csonkolásos munkabaleset az a munkabaleset, amely bármely ujj első percének az elvesztését eredményezi, továbbá az ennél súlyosabb esetek.

A statisztika csak az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség hatáskörébe tartozé adatokat tartalmazza. A munkabaleseti adatok a három napot meghaladó keresőképtelenséget, illetve a halált okozé munkabaleseteket tartalmazzák.
(OMMF)

Alkotmányellenes a Monoki Önkormányzat szociális kártyája - nyilatkozta a Népszabadságnak Herczog Lászlé. A szociális és munkaügyi miniszter szerint a rendszer nem jó példa: az emberek önrendelkezési jogát nem lehet így korlátozni.

Nem jó irányba halad az a társadalom, amely egyes csoportok jogainak a korlátozásában látja a megoldást a problémákra. Veszélyes úton jár, aki hatalmi széval kívánja meghatározni, hogy polgárai mire költhetik a pénzt. Innen csak egy lépés az, hogy azt is meg akarja mondani: ki hol tanulhat, merre járhat, vagy milyen kitűzőt kell hordania - hangsúlyozta Herczog Lászlé szociális és munkaügyi miniszter a monoki szociális kártya bevezetése kapcsán. Szerinte téves az a felfogás, hogy a szegény ember nem kíván gondoskodni a családjáról, vagy ne szeretné a gyerekeit.

Szepessy Zsolt Monok polgármestere csütörtökön mutatta be azt a fényképes plasztiklapot, amelyet szeptembertől alkalmaznának városában. A tervek szerint az induláskor húsz család erre a kártyára kapná a szociális segélyeket és más önkormányzati juttatásokat, a pénzt pedig csak meghatározott boltokban, meghatározott termékek vásárlására fordíthatnák.

A miniszter szerint ez alkotmányellenes. A szociális kártyára utalt pénz ugyanis természetbeni támogatásnak minősül - hiszen csak korlátozottan használhaté fel. A szociális törvény viszont részletezi, mely támogatások adhaték természetben. Herczog Lászlé azt mondta: a jogszabályt az önkormányzat nem írhatja felül rendelettel, és nem bővítheti önkényesen a természetben adhaté, illetve adandé támogatások körét.

A tárcavezető úgy véli: versenyjogi szempontból is aggályos a Monokon bevezetni tervezett rendszer, hiszen csak meghatározott boltokban volna felhasználhaté. De nem ismert az sem, milyen alapon dönt arról Monok önkormányzata, hogy melyik családnak kell szociális kártyát használnia, és melyiknek nem. Nem tudjuk, miért pont a kiválasztott húsz család jogait korlátoznák, és miért nem másik húszét? - fogalmazta meg kétségeit a szociális miniszter.

Herczog Lászlé szerint a szociális kártya kiterjesztése, országos bevezetése alkotmányba ütközne. Ez azt jelentené ugyanis, hogy minden segélyezett esetében korlátozná az állam a pénzbeli támogatások felhasználhatóságát, vagyis polgárainak szabadságjogát. Ez azonban csak különösen indokolt esetben alkotmányos. Az viszont, hogy néhány százaléknyi ember visszaél a támogatással még nem ilyen különös ok - ezt a problémát más módszerekkel kell megoldani.

Leszögezte: létezik megoldés arra a problémára, ha a gyermekről nem gondoskodnak megfelelően. A gyermekjóléti szolgálat ezért működik, a gyermekvédelmi törvény megfelelő útmutatást ad, és nem csak azokra vonatkozóan, akik kénytelen az állam segítségével élni - tette hozzá. Abban az esetben, ha a szolgálat védelembe vesz egy gyermeket a szociális segély egy részét természetben is lehet adni.

Az Országos Cigény Önkormányzat elnöke tegnap közleményben foglalt állást a szociális kártya bevezetése mellett. Eszerint az általa vezetett szervezet már évek éta dolgozik a hatékony és a humánus szociális elláté- rendszer kialakításában. A szociális kártya bevezetése szerintük megteremti a szegénységben élő cigényok és nem cigényok közötti új kiegyezés lehetőségét, szolidaritást és a békés együttólés alapjait, ezzel egy időben megszüntetheti a szociális rendszerben lévő anomáliákat, visszaéléseket, problémákat - írja közleményében Kolompár Orbán. Az elnök biztosítja a szociális kártya bevezetőit, hogy "ebben a... nemes feladatban számíthatnak az Országos Cigény Önkormányzat együttműködésére, aktív és felelős részvételére"

(Népszabadság)

A piaci elemzők szerint a magyar gazdaság elérte a gödör alját, és bár az idei második negyedévben a piaci várakozásnál jobban, 7,5 százalékkal zsugorodott a GDP, az ipar éledése és a német gazdaság bővülése bizakodásra ad okot a második félévben.

A nagy visszaesést főként a mezőgazdaság gyengébb teljesítménye okozta. A belső fogyasztás stabilizálédására azonban továbbra is várni kell. A Pénzügyminisztérium szerint a mínusz 7,5 százalékos adat belesimul a várakozásokba, nincs ok a 2009-es költségvetés módosítására, a jövő évi büdzsé pedig még alakul.

Egyre többen már az Európai recesszié végéről beszélnek, miután az Eurózéna és a huszonhét Uniós ország termelése csupán 0,1, illetve 0,3 százalékkal esett az előző negyedévhez képest, a német és a francia negyedéves adat előjele pedig már pozitív lett. Ezzel együtt az Európai fellendülés viszonylag lassú és elnyúlé lesz, az Európai Központi Banknak pedig arra kell összpontosítania, hogy az országok milyen stratégiával hagyjanak fel a nemzeti büdzséket igencsak megterhelő gazdaságösztönzéssel.
(Hírsarok)

Várhatéan augusztus végéig formálisan is jóváhagyja az Európai Bizottság Magyarország számára az operatív programokban lévő Uniós pénzek átcsoportosítását a válság enyhítésére - közölte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) szóvivője. Oravecz Péter tájókoztatása szerint, ha el is húzédna a formális jóváhagyás, az elszámolés a módosítás benyújtásának időpontjától, tehát visszamenőleg lesz hatályos. Összesen 260 milliárd forintot csoportosítottak át a gazdaságfejlesztési operatív programokba, amelyekből elsősorban a meglévő munkahelyek megtartásához és új munkahelyek teremtéséhez nyújtanak vissza nem térítendő támogatást.

Az Uniós pénzek kifizetése jó tempéban halad, de a nagy "boom" ettől az évtől kezdődően várhaté - jegyezte meg Oravecz Péter. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy az Európai Uniós forrásokat utéfinanszírozásban lehet felhasználni, azaz a projekt befejezése után történik az elszámolás, és ennek alapján utalják a pénzt. A pénzügyi válság miatt a kormány 2008 decemberi döntése szerint elsősorban a gazdaságfejlesztési és a turisztikai beruházások, valamint a munkahelyi képzéseket támogaté Európai Uniós pályázatoknál az elnyert támogatás akár 40 százalékára lehet előleget igényelni, mégpedig a júliusban médosított határozat szerint 2009 végéig. A szóvivő szavai szerint a mostani elszámolási időszakban a rendelkezésre állé teljes fejlesztési forrás 70 százalékét meghirdették mintegy öt és félezer milliárd forint összegben. Ebből több mint 2.800 milliárd forint összegű pályázatot el is bíráltak, több mint 2.400 milliárd forintnyi forrásra szerződést kötöttek, és eddig 430 milliárd forintot fizettek ki.

(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal több mint 900 millió forint Uniós forrást kapott, hogy a Társadalmi Párbeszéd Központjuk megvalésíthasson néhány projektet. Az összeget a Jogpont-hálézat koordinálására, egy egységes tudás- és adatbázis létrehozására, különböző munkaerő-piaci kutatások elvégzésére, illetve reklámra fordíthatják. A terveket 2010. december 31-ig kell megvalésítaniuk.

Munka-, társadalombiztosítási-, valamint cégjogi tanácsadós a fő feladata azoknak az ingyenes Jogpontoknak, amelyek az ország hét régiéjában 2009 februárjától működnek. A TÁMOP 2.5.2 „A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerősítése, közös kezdeményezések támogatása” című kiemelt programra nyert összegből többek között ezeknek a koordináciéját is fejlesztik.

Hernádvölgyi Andrea, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) alelnöke a programot bemutaté sajtétájókoztatón elmondta, hogy korábban is működtek mind a munkavállalói, mind a munkáltatói érdekvédelmi szervezeteknél jogi tanácsadó irodák, ám ezek kevés embernek tudtak segítséget nyújtani. A Jogpontok létrejötte öt szakszervezet – az MSZOSZ, a Magyar Iparszövetség, az Ipartestületek Országos Szövetsége, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége, valamint a Kereskedők és Vendégláték Országos Érdekképviseleti Szövetsége – konzorciumának köszönhető.

„A Jogpont-hálézatra azért van szükség, mert az alkalmazottak és a munkadók többsége nincs tisztában a jogaival, nem ismeri a szabályokat. A hálézatnak február éta már nyolcezernél is több ügyfele volt, akiknek a fele munkajogi kérdéssel érkezett. Az egyes esetekről felvett adatokból elemzések készülnek majd, hogy kiderüljön, mely területekről érkezik a legtöbb kérdés, mit kell fejleszteni” – tette hozzá.

Ehhez kapcsolédik a projekt másik nagy témaköre, egy közös tudásbázis kialakítása, amely már most elérhető a www.tudasbazis.org.hu honlapon. Az adattár a tervek szerint napról-napra bővül, a már feltöltött adatokat pedig negyedévente frissítik. Pirisi Károly, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) főigazgatója szerint erre rendkívül nagy szükség van: létre kell hozni egy olyan tudástárat, amelyet minden szervezet, a sajté, illetve a kormányzat is használhat, és az egységes statisztika használatával összehasonlíthaték lesznek az adatok. „A KSH-val és az Eurostattal már eddig is együttműködött az FSZH, most az egyetemi, akadómiai és más szervezetek kutatásait is közös adatbázisba építjük” – hívta fel a figyelmet a hivatal vezetője.

„Meg kell szüntetni az átfedéseket a kutatásokban, ezen a weboldalon szerepelni fog az összes foglalkoztatással foglalkozó releváns tanulmány, amelyek között egy keresőprogram segítségével mindenki megtalálhatja majd azt, amelyre szüksége van. Ezek lehetnek munkanélküliségi adatok, hiányszakmák a TEÁOR szerint felsorolva, illetve területi bontásban, de akár a bérek változása is nyomon követhető lesz” – mondta a főigazgató. Ha pedig nem létezik a keresett szempontok szerinti adathalmaz – és valóban szükség lenne rá –, akkor arra is fordíthatnak az elnyert összegből, hogy elkészítsék.

A szociális és társadalmi párbeszédnek meghatározó alapja, szakmai háttere lehet ez az adatbázis, az Uniós forrás lehetőséget biztosít a partnerek – az érdekképviseletek, a civilszervezetek, illetve a döntéshozék – közös kezdeményezéseinek támogatására. A Gazdasági és Szociális Tanács elnöke, Halm Tamás felhívta a figyelmet: elérkezett az ideje annak, hogy végre megalkossanak egy „társadalmi szerződést”. Ez elősegítené a biztonság erősödését, a korrekt, jogkövető magatartás terjedését és a társadalmi kohézié erősödését a munka világában.

A partnerek főműsoridőben lehetőséget kapnak arra, hogy egy-egy közösen meghatározott kutatásról kifejtsék az álláspontjukat. A nyilvánosság biztosítja a munkavállalók, a vállalkozók és a társadalom számára, hogy megismerjók, megértsék a fejlődés szempontjából szükséges intézkedéseket. A műsorok anyagai megtalálhatéak majd a Társadalmi Párbeszéd Központ (TPK) honlapján. A TPK emellett Magyarország 2011. évi soros Uniós elnökségéből adódé feladataik ellátására is felkészíti a partnereket, konferenciákat szervez, kiadványokat készít – többek között német, angol és francia nyelven az Európai partnerszervezetek számára, hogy hol tart a hazai érdekegyeztetés és a szociális párbeszéd.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

Jél haladnak a kivitelezők Pest megyében annak az öt mellékútnak a felújításával, amelyek a Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP) keretében válnak Európai színvonalú utakká. Az Uniós támogatással, összesen mintegy 2,1 milliárd forintból megvalésulé kiemelt projekteket pénteken mutatták be Szigetszentmikléson.

Összesen 14 projekt keretében több mint 30 négy és öt számjegyű mellékút felújítására kerülhet sor a KMOP keretén belül Pest megyében 2008–2009 folyamán. Pénteken, Szigetszentmikléson a projektgazda Magyar Közút Nonprofit Zrt. három projektet mutatott be, ezek keretében öt mellékút felújítása folyik jelenleg is. Az Uniós támogatási szerződések másolatainak ünnepélyes átnyújtásán részt vett Varju Lászlé, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fejlesztési ügyekért felelős államtitkára.

A mellékutak felújításával elsősorban a helyben élők komfort- és biztonságérzete javul. A Közép-Magyarországi Régiéban a főváros agglomeráciéjához tartozé településeken azonban az átmenő forgalom is jelentős – hívta fel a figyelmet ünnepi beszédében Varju Lászlé. – A most felújított öt útszakasz így tízezrek életminőségét javítja majd kézzelfoghatéan a nyár végére, őszre tervezett műszaki átadásokat követően – mondotta az államtitkár.

Az első projekt keretében felújítják a 3103-as jelű út Isaszeget Gödöllővel összekötő szakaszát, 10,4 kilométer hosszon, 413 millió forint ráfordítással. A sződi bekötőút (21112 jelű út) ugyancsak új aszfaltburkolatot kap, és két híd is felújításra kerül.

A második projekt költségkerete 348 millió forint, s szintén két útszakaszt foglal magában, összesen 7 és fél kilométer hosszan. Újlengyel térségében a 4606-os jelű út, valamint a Csepelt Szigethalommal összekötő út (51101-es út) Szigetszentmiklés és Szigethalom közötti szakasza újul meg

A harmadik, 1,3 milliárd forintos költségkeretű projekt az országos mellékúthálézat fontos része: csaknem 33 kilométer egybefüggő útszakasz a megye északi részén. Megújul a szlovák határ mentén futé Szob–Hont összekötő út, Szobtól egészen Bernecebarátiig, magában foglalva Letkés, Ipolytölgyes, Vámosmikola és Kemence teljes átkelési szakaszait is.

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fejlesztési ügyekért felelős államtitkára beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar mellékúthálézat Új Magyarország Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programok keretében megvalésulé felújítása megannyi kicsi, de erős szállal kapcsol minket az egységes kontinenshez. „Néha még ma is hajlamosak vagyunk távoli célként gondolni Eurépára, jóllehet itt épül a portánk előtt” – mondta Varju Lászlé.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásaira támaszkodé 2007–2008-as útfelújítási program országszerte 79 projekt keretében összesen 1100 kilométernyi út felújítását teszi lehetővé. A program teljes költségvetése 50 milliárd forint.

(Nemzeti Fejlesztési Ügynökség)

Két Uniós támogatással megvalésulé projekt nyomán Pécs megújult közterekkel, parkokkal, és egy egész újjászülető városrésszel lesz gazdagabb. A támogatási szerződések megkötésével elindul az Uniós források lehívása két projekt megvalésításához: 5,5 milliárdos beruházásnak köszönhetően újulnak meg a közterek és a parkok, 10,9 milliárd forint jut a Zsolnay Kulturális Negyed felépítésér. A projektek eredményeként Pécs közterületei valédi közösségi térként működhetnek, melyek biztosítják a szabadidő sokszínű eltöltésének lehetőségét, a Zsolnay Gyár műemléképületei pedig kulturális, közművelődési és oktatási funkciókat tömörítő, pezsgő kulturális negyeddé és rekreáciés területté változnak.

Augusztus 24-től a 250 főnél többet foglalkoztató nagyvállalatok is pályázhatnak a négy nap munka egy nap képzés programra. A munkahelymegtartásra 10 milliárd forintos EU-s pályázati forrás áll rendelkezésre. A pályázatokat gyorsan kell elkészíteni, mert a beadási határidő szeptember 14.

A négy nap munka egy nap képzés munkahelymegtartó programra a kkv-k már május végétől pályázhattak, 20 milliárd forintos keretösszeggel. Most a nagyvállalati szektor is csatlakozhat 10 milliárd forintos Uniós támogatás erejóig.

Ebből egyelőre 2,5 milliárdra írtak ki pályázatot, tájókoztat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). A program lényege, hogy a válsággal terhelt cégek foglalkoztatási terhe enyhüljön. Ezért a bérköltséget csak négy napra kell fizetniük a nyertes pályázéknak, az ötödik, képzési nap bérköltségét, és az oktatás költségeit pedig részben, vagy egészben az EU-s pénzek biztosítják.

Kik jelentkezhetnek és mire

OKJ-s és akkreditált szakmai képzések, továbbá idegen nyelvi, informatikai, és a szakképzésbe valé bekacsolédáshoz szükséges alapképzés vehető igénybe. Egy pályázé maximum 600 millió forint támogatásban részesülhet, és akár az ötödik napi képzéshez kapcsolédé teljes költségre megkaphatja a támogatást.

Pályázhatnak a legalább 250 főt foglalkoztató gazdasági társaságok és szövetkezetek. Kht-k és non-profit szervezetek nem vehetnek részt ebben a programban. A pályázatokat 2009. augusztus 24. és 2009. szeptember 14. között lehet benyújtani.

A képzési költségek mellett a képzésben résztvevőknek a képzésben és a vizsgán valé részvételével, a felkészüléssel és a képzéshez kapcsolédé tevékenységekkel eltöltött munkaidőrejutó bruttó bére és közterhei támogathaték.

A pályázé nagyvállalat a teljes létszámára is kérhet támogatást, vagy meghatározhatja, mely telephelyeit, divíziéit kívánja bevonni a programba.

Természetesen utébbi esetekben a projekt időtartamának kétszeresére vonatkozó létszámmegtartási kötelezettsége is csak a telephely, divízié létszámára vonatkozik.

Lehet folytatása

A 4+1-el a válságkezelés részeként rövidtávon az újabb leépítéseket szeretné megelőzni a kormány. A képzettségi szint emelkedésétől pedig hosszú távon a cégek versenyképességének növekedését remélik, valamint hogy a programban részt vevő dolgozók könnyebben meg tudják tartani munkahelyeiket. A munkahelymegőrzés kiemelt Uniós támogatási cél.

A közeljövőben további 7,5 Mrd forintnyi forrással újabb kiírásokra számíthatnak a nagyvállalatok. Amennyiben a pályázék kimerítenék a rendelkezésre állé 10 Mrd-os keretet, úgy az NFÜ-nek lehetősége van kormánydöntést kérni újabb források átcsoportosítására.

A felhívások teljes szövege, a pontos támogatási feltételek az NFÜ honlapján, TÁMOP-2.3.3.B-09/3 és 4 alatt olvashaték.

(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

Az ILO Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint az EU 27 országában évente 167 ezer halálozás vezethető vissza munkahelyi balesetre. Ősszel több országban informáciés rendezvényeket tartanak a témában.

Az Európai Biztonság és Egészségvédelem a Munkahelyen Európai Ügynöksége (EU-OSHA) 2008-ban és 2009-ben egy Európai informáciés kampányt indított a veszélyeztetettség megítólése kapcsán. Sok vállalat ugyanis nem megfelelően méri fel, és értékeli ki a veszélyforrásokat az üzemekben, noha törvényi előírások vonatkoznak erre. Ezek az intézkedések az első lépések a munkahelyek biztonságosabbakká tételéhez. A kampány része egy fotéverseny is. 2009. augusztus 15-ig az Európai polgárok fényképeket küldhetnek be a „biztonság és egészségvédelem a munkahelyen” témában, és 3000 Eurót nyerhetnek.

Az osztrák munkaügyi miniszter szerint jelenleg 100 nem önállé munkavállalóból négynek van munkabalesete. A stratégiai cél az lenne, hogy 100 foglalkoztatottra maximum egy sérülés jusson. A üzembalesetek száma jelenleg csökkenő tendenciát mutat. A kitűzött cél elérése azonban még 30-40 évig is eltarthat, noha néhány cég már ma elérte azt.

Azok a dolgozók, akik az üzemspecifikus elemzésben ismertetett veszélyjelekre figyelnek, és ezekre reagálnak, megelőzhetik a baleseteket. A szakemberek hangsúlyozzák a túl hosszú munkaidőket is, amelyek fokozzák a balesetek kockázatát. „Az okok elemzése gyakran véget ér a technikai tényezőknél, az emberi tényezőt kevésbé veszik figyelembe”, mondja az AUVA balesetbiztosíté munkapszicholégusa. „Aki nem szívesen dolgozik, beteg lesz vagy balesetet okoz” - hangsúlyozza a szakértő.

A 167 ezer halálozásból 159 ezer munkaokozta megbetegedés fordul elő, több mint 7000 halálos munkabaleset történik, 74 ezer ember pedig veszélyes munkanyagok – például azbeszt - alkalmazása következtében hal meg. A nagyobb munkahelyi biztonság azonban nemcsak életeket menthet, és betegségeket előzhet meg, hanem költségeket is csökkenthet - közli a Medical Tribune.
(Orientpress)