Munkaügyi Tudástár

Decemberben bezárja Északi Járműjavíté telephelyét a MÁV-Gépészet, az ott dolgozó hétszáz alkalmazottuknak más telephelyeken ajánlottak állást. Az utcára kerülhet az egyelőre még kiváré 338 alkalmazott, amennyiben év végéig sem fogadja el a munkét másik telephelyen.

Az Uniós források lehető legnagyobb arányú lehívása elengedhetetlen ahhoz, hogy minél több beruházás valésuljon meg Magyarországon. Annak érdekében, hogy a közösségi források bevonására minél előbb sor kerülhessen, a kormány egyes Uniós projektek prioritásait átértékeli. Ez történt a közelmúltban a 4-es út Pest megyei szakaszán tervezett projekt esetében, illetve hasonlé döntést hozott a kormány a mai ülésén is. A korábban az M7-es fejlesztéséhez igényelt forrást hazánk egy hasonléan jelentős fejlesztéshez, az M3-as autépálya új, Nyíregyházától Vásárosnaményig tartó szakaszának építéséhez használhatja majd fel.

A kormány döntése értelmében így lehetővé vált, hogy a Közlekedés Operatív Program keretében 2009 folyamán újabb kiemelt projekt indulhasson el. Az elkészülő gyorsforgalmi úttal Szabolcs–Szatmár–Bereg-megye gazdaságilag, valamint elérési idők szempontjából közelebb kerül az ország és Európa "áramlataihoz". Ez elősegíti a megye és a térség felzárkéztatását a fejlettebb megyékhez, régiékhoz, illetve gyors és biztonságos összeköttetést nyújt a térség és az ott áthaladó tranzitforgalom részére.

Az M3 Nyíregyháza - Vásárosnamény projekt célja, hogy javítsa a kapcsolatot az ország észak-keleti része és a többi térség, valamint a főváros között. Az új 45,9km-es szakasz biztosítja Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településeinek nagytérségi kapcsolatát, másrészt a határon túli városokkal es megyékkel közvetlen kapcsolatot teremt.

Az M3 újabb szakaszának hosszabb távú hatásaként várhaté a nemzetközi tranzitforgalom hatékonyabb elvezetése, a helyi és nemzetközi megközelíthetőség javítása, az eljutási idők lerövidítése, a negatív környezeti hatások mérséklése, a közúti közlekedés szolgáltatási színvonalának és biztonságának növelése. Mindezek eredményeként javul a régié versenyképessége, ami elősegíti a foglalkoztatás bővülését.

(Nemzeti Fejlesztési Ügynökség)

Halálos kimenetelű munkahelyi baleset történt kedd reggel egy szombathelyi üzemben. Egy a magasban dolgozó középkorú férfi lezuhant és életét veszítette, a rendőrségi helyszínelés még tart -közölte a Vas Megyei Rendőr-főkapitényság sajtéügyeletese. A rendőrség arról egyelőre nem adott informáciét, hogy melyik szombathelyi üzemben történt a baleset.

Az év hatodik hónapjában ezzel 86 481 munkanélkülit tartottak nyilván, a májusi 84 519 után.

A munkanélküliség a tavaly decemberi 7 százalékról márciusra 8,4 százalékra emelkedett, és azéta is folyamatosan nő.

Szlovéniában az első negyedévi hazai össztermék (GDP) 9,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Szlovéniáé volt két évig az Euróövezet leggyorsabban növekvő gazdasága, de 2008 utolsó negyedében 0,9 százalékkal csökkent a GDP éves összehasonlításban, és az idei első negyedévi visszaeséssel hivatalosan is recessziéba került.

Elemzők szerint az év egészében 4-6 százalék közötti lesz a GDP-csökkenés.

(Index)

A II. negyedévben országszerte elkészültek az önkormányzati közfoglalkoztatási tervek, több helyen megkezdődött a segélyezettek foglalkoztatása. A tapasztalatok vegyesek.

A fogadó intézmények szerint a közvetített munkavállalók többsége nincs felkészülve az adott feladat önállé elvégzésére. A beilleszkedési problémákon túl sokan azért szakítják meg a munkavégzést már az első hetekben, mert a megerőltető fizikai munka sokkal több energiát igényel, mint az otthoni életméd, vagy éppen a feketemunka jobban jövedelmező perspektívát nyújt. Felvetődik, hogy ez a program leginkább a foglalkoztatási statisztikák javítását szolgálja.

Akik foglalkoztathaték

Továbbra sem tudni, hogy honnan lesz pénz a tb-kassza hiányának rendezésére. Eközben táppénzre a tavalyinál bő 14 százalékkal többet fizettek ki.

A tervezettnél még júliusban is sokkal többet fizetett ki az Egészségbiztosítási Alap táppénzre - derül ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) vezetői tájókoztatójából. A munkanélküliség elől sokan prébáltak táppénzbe menekülni: az esetszámban 2009 első három hónapjában az átlagos létszám tíz százalékkal haladta meg az előző évit, ráadásul úgy tűnik, hogy ez a jelenség a további hónapokban sem változott. Az előirányzatban szereplő havi mintegy 8,5 milliárd forint helyett ugyanis a betegállományban levők rendre 9,3 milliárd forintot vesznek fel. A táppénzkiadásoknál így az első héthavi teljesítés 14,1 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Az e-alapban az első hét hónapban jelentkező 5,4 milliárd forintos táppénz-többletkiadás persze eltörpül az egyéb címeken keletkező lyukak mellett.

A legnagyobb érvágást a leépítések miatt csökkenő járulékbevételek jelentik, ám e téren a július már mintha némi enyhülést mutatna. Míg ugyanis a havi elmaradás (ami februárban megközelítette a tízmilliárd forintot) júniusban még 7,2 milliárd feletti volt, az év hetedik hónapjában 6,4 milliárd forintra esett, ami a válság hatásainak jelentkezése éta a legalacsonyabb összegnek számít. A kiesés az első hét hónap során így is majdnem 45 milliárd forintra rúg - csak az elmaradozé járulékok miatt.

A kassza időarányos kiadási túllépéseinél ki kell emelni a gyégyíté-megelőző ellátásokat. A tájókoztató szerint ezek 727,6 milliárd forintos éves előirányzatából júliusban 61,2 milliárdos kifizetés történt, ami a fogászati ellátás, művesekezelés, laboratériumi ellátás, illetve összevont szakellátás esetében haladta meg az időarányos előirányzatot. A kassza időarányos túllépése 11,7 milliárd forint, ám a működési költségelőleg soron zárolt, fel nem használhaté 13,5 milliárd forint, mint előirányzat-csökkentő tétel figyelembevételével a túllépés már meghaladja a 19,6 milliárd forintot.

Az első hét hónapban az e-alapban 63,3 milliárd forintos lyuk keletkezett. A tb-alapok a szaktárca tájókoztatója szerint az első hét hónapban 133,8 milliárdos deficitet halmoztak fel, szeptember végére pedig a deficit meghaladja a 206 milliárd forintot. A hiány a negyedik negyedben a költségvetési átutalásoknak köszönhetően az év végéig 157 milliárd forintra mérséklődhet a Pénzügyminisztérium várakozásai szerint. Hogy érzékeljük ennek a nagyságát: az érvényben levő költségvetési törvény 9 milliárdos hiányt irányoz elő.

Arról viszont még mindig nem esett szé, hogy pontosan miként (és miből) rendeződik majd a tb-kassza helyzete. Az e-alapból ugyanis csak annyit lehet költeni, amennyi abban rendelkezésre áll.
(Index)

Jelentősen csökkennek a kis- és középvállalkozások által nyújtott béren kívüli juttatások a 2010-től érvényes megadóztatása miatt: a következő egy évben a kkv-k egyharmada abszolút nem ad majd ilyen támogatást a dolgozóknak. Minél nagyobb egyébként a cég, annál nagyobb a valészínűsége annak, hogy a munkavállalók részesülnek cafetériában.

A cafetéria megadóztatása jelentősen csökkenti a vállalkozások által nyújtott ilyen típusú juttatások tervezett mértékét, derül ki a kkv-k elkövetkezendő egy évre vonatkozó várakozásait mutaté K&H kkv bizalmi index legutébbi eredményeiből.

Háromból egy cég nem ad semmit

Míg három hónappal ezelőtt a megkérdezett cégek mintegy 72 százaléka kívánta alkalmazni ezeket, addig a második negyedévben már csak 66 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy az elkövetkezendő egy évben élni kíván ezen juttatásokkal.

Jelentős eltérés mutatkozik a cafetéria nyújtása tekintetében a különböző méretű vállalkozások között. Míg a mikrocégeknek csupán 62 százaléka kíván adni béren kívüli juttatást dolgozóinak, addig a kisvállalkozásoknál 70, a középvállalatoknál pedig 78 százalék ez az arány.

Ami a közepes és nagyvállalatokat illeti, esetükben már eddig is a kkv-knál nagyobb mértékben volt jelen a cafeteria. A Szonda-Ipsos felmérése szerint 2009 májusában 93 százalékuk adott ilyen típusú juttatást alkalmazottainak - 30 százalék cafeteria-rendszer keretében, 63 százalék azon kívül. Megadóztatásuk azonban esetükben is a juttatások összegének lényeges csökkentését jelentené.

A legtöbben "kajajegyet" adnak

A kkv-knál a béren kívüli juttatások közül a legnépszerűbb az étkezési hozzájárulás, amelyet a K&H kutatásában megkérdezett vállalkozások közül minden második (47 százalék) kíván nyújtani az elkövetkezendő egy évben. Ezt követi a közlekedési (34 százalék), majd a nyugdíjpénztári hozzájárulás (22 százalék), míg üdülési csekket csak minden ötödik vállalkozás (20 százalék) kíván adni dolgozóinak.

A magánnyugdíjpénztári megtakarítások recesszié miatti értékvesztésének hatása jól megfigyelhető a munkáltatók tervezett magánnyugdíjpénztári hozzájárulásaiban is. Míg egy évvel ezelőtt a vállalkozások 32 százaléka tervezte, hogy hozzájárul alkalmazottai nyugdíjpénztári befizetéseihez, most mindössze 22 százalékuk kíván élni ezzel a juttatási formával.
hirdetés

Az elkövetkezendő egy évben egészségpénztári befizetést a munkáltatók csupán 15 százaléka nyújtana, szemben az egy évvel ezelőtti 25 százalékkal. Szintén csökkent, az egy évvel korábbi 11 százalékról hét százalékra az életbiztosítást adni szándékozé kkv-k aránya.

Mint ismert, a kormány még júniusban döntött a béren kívüli juttatások megadóztatásáról. Ennek értelmében eltörölték azok adómentességét, és elemeit három kategériába sorolták: adómentes, kedvezményes adózású és normál adózású elemek.

Ami a részleteket illeti, jövőre változatlanul adómentes marad az internet-utalvány, melyet a felhasználék továbbra is az internet-szolgáltatás havi- és forgalmi, illetve az internet-hozzáférés létesítésének díjára vehetnek igénybe. A kedvezményes adózású körben 25 százalékos adóteher hárul például a melegétel-utalványra és az üdülési csekkre. A normál adózású körben 97,89 százalékos adóterhet kap többek között a hideg étkezési utalvány.
(Mfor)

16/2008. (IX. 26.) SZMM rendelet a 2009. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről