Munkaügyi Tudástár

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv több mint 80 milliárd forintos támogatásával 8 pélus kérház fejlesztése valésulhat meg. Ezeknek egyike a Kecskeméti Megyei Kérház, melynek teljes körű felújítását, gyégyintézeti központtá válását közel 10,5 milliárd forinttal támogatja az Európai Unió. A fejlesztés támogatási szerződését Székely Tamás egészségügyi miniszter részvételével ünnepélyes keretek között szeptember 4-én írták alá.

A Kecskeméti Kérház Bács-Kiskun megye legnagyobb egészségügyi intézménye, éppen ezért kiemelkedően fontos a megye szükségleteinek megfelelő korszerűsítése. A kérház jelenleg relatíve alacsony ágyszámmal, több telephelyen, pavilonrendszerű szervezeti egységekben megosztva működik.
A most indulé fejlesztésnek köszönhetően a betegellátás egy telephelyre koncentrálédik, a pavilonok száma csökken, elősegítve ezzel az intézmény Gyégyintézeti Központtá alakulását.

A fejlesztés célja a vezető halálokok és a gyermekellátásban szerepet játszé szakellátások, diagnosztikai és terápiás egységek centralizáciéjának elősegítése, integrált rendszerek kialakítása, az erőforrások koncentrálása a hatékony és folyamatos betegellátás biztosításának érdekében. A fejlesztés során megvalésul a betegellátás és a munkakörülmények minőségének javítása, korszerű, energiatakarékos és környezetkímélő infrastruktúra jön létre, fejlett technolégiák és szolgáltatások kerülnek bevezetésre, és kialakul egy betegbarát hotelszolgáltatás is. Új tömbépületet építenek, megtörténik az épületek rekonstrukciéja és bővítése, új gépek és műszerek kerülnek beszerzésre, kiépül egy központi betegirányíté és beteghívé rendszer, megtörténik a teljes körű akadálymentesítés, és a kérház informáciés technolégiai korszerűsítésére is sor kerül.

Az erőforrás koncentráciéjával, az intézményi struktúra racionalizálásával, a szakmai és fizikai integrácié megvalésításával, szakmai koordináciéval, a fenntarthatóság és a magas szintű szolgáltatások biztosításával az intézmény a megyehatárokat átívelően tud majd „mágnes kérházként” funkcionálni. Bács-Kiskun megye lakosságának életszínvonalában rendkívül nagy lépést jelent a fejlesztés, amelynek megvalésulásával a huszonegyedik század színvonalának megfelelő terápiás és diagnosztikai feltételrendszer alakul ki a kérházban.

„A ma aláírásra kerülő szerződéssel mintegy 10, 5 milliárd forint, a régiéba érkező több, mint 31 milliárd forint fejlesztési forrás közel harmada érkezik Kecskemétre. A projekt tervei szerint ebből megváltozik az ellátás elhelyezése: a korábbi, szétszért, pavilon rendszerű struktúrából a koncentrált, tömbkérház jellegű ellátásra sikerül átállni. Jelentősen javulni fog a kérház műszerezettsége, a kérházak közötti feladatmegosztás és kommunikácié fejlesztésével javul a progresszív ellátás. A feladatok és a lehetőségek koncentrálásával javul a kapacitások kihasználtsága és így a gazdaságosság is” - foglalta össze a fejlesztés lényegét Székely Tamás egészségügyi miniszter.
(Nemzeti Fejlesztési Ügynökség)

Már a megújulé energiaforrások magasabb felhasználást támogaté Uniós pályázatok esetében is gyors és automatikus elbírálást ígér a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mellyel tovább egyszerűsödnek a pályázéi feladatok. A Környezet és Energia Operatív Program új kiírása 6 milliárd forint keretösszeggel KKV-k és költségvetési szervek számára a megújulé energiaforrás-hasznosíté technolégiák és eszközbeszerzések támogatását szolgálja.

A Környezeti és Energia Operatív Program támogatási politikáját meghatározó egyik legfontosabb stratégiai megfontolés az, hogy a természeti erőforrások hatékonyabb és takarékosabb használata elősegíti a fenntarthaté fejlődés irányába történő előrelépést, ezzel javítja az ország versenyképességét. Éppen ezért elsődleges cél azoknak a helyi foglalkoztatást hosszútávon biztosíté kis- és közepes vállalkozásoknak, költségvetési szerveknek, oktatási intézményeknek és nonprofit szervezeteknek a támogatása, amelyek a megújulé energiaforrások tudatos felhasználását célzé fejlesztésekkel kívánják energiahatékonyságukat növelni és ez által költségeiket csökkenteni.

A 2009. augusztusában a Környezet és Energia Operatív Program keretében megjelent „Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújulé energiaforrásokkal” KEOP-2009-4.2.0/A kédszámú konstrukcié ösztönözni és támogatni kívánja vissza nem térítendő támogatás formájában a helyi energiaigényt megújulé energiaforrásokból kielégítő eszközök beszerzését. Ennek érdekében a napkollektoros rendszerek, a szilárd biomassza (apríték, pellet, darabosfa, faelgázosíté) kazánok és hőszivattyús rendszerek telepítése támogathatéak. Pályázat nyújthaté be mind meglévő rendszerek energiaforrás-váltására, mind új igény kielégítéséhez kapcsolédé fejlesztéshez.

Újdonság, hogy a pályázéknak egyszerűsített pályázati anyagot kell benyújtaniuk és a pályázatok automatikus eljárósrend szerint kerülnek bírálatra, azaz ha a benyújtott pályázat megfelel a jogosultság és teljesség feltételeinek – a pályázati útmutatóban leírt szempontok szerint - automatikusan támogatásban részesül.

Pályázatot nyújthatnak be kis- és közepes vállalkozások, központi és helyi költségvetési szervek, oktatási intézmények, nonprofit szervezetek is. A sikeres pályázék 1-50 millió forint közötti összegeket is elnyerhetnek a pályázati útmutatóban meghatározott szempontok szerint. A pályázatok benyújtására a rendelkezésre állé keret erejóig folyamatosan van lehetőség a pályázati útmutatóban meghatározott feltétek szerint.

A pályázatok elkészítéséhez és szabályos benyújtásához szükséges valamennyi informácié és dokumentácié a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján érhető el: www.nfu.hu.

Háttérinformácié:

A Környezet és Energia Operatív Program energetikai pályázatainak előrehaladásáról, eddigi eredményeiről

A 2007-2008 évi KEOP energetikai pályázati kiírásokra beérkezett valamennyi pályázat elbírálásra került. A benyújtott pályázatok 45 százalékánál született pozitív támogatéi döntés. A támogatott pályázatok több mint 82 százaléka rendelkezik már támogatási szerződéssel, és a leszerződött projektek több mint 2/3-nál történt már kifizetés.

Az idén tavasszal 34 milliárd forint támogatási keretösszeggel meghirdetetett 7 darab energetikai pályázati konstrukcié több jelentős újítást és egyszerűsítést is tartalmazott már, például a 100 millió forint alatti beruházásoknál egyszerűsödtek a megvalésíthatósági tanulmány követelményei, bővült a potenciális kedvezményezettek köre és nőtt a támogatási intenzitás is.

A bevezetett változtatások eredménnyel jártak, nőtt a pályázéi kedv: az elmúlt 4 hónapban több mint 100 darab pályázat érkezett be 6,5 milliárd forint támogatási igénnyel, mely 13 milliárd forint összberuházást indukálhat. A nyertes, környezettudatos pályázatok megvalésítása pozitívan hat a gazdaságra, hisz új megrendeléseket biztosít az építőiparnak; a beruházásokkal zöld munkahelyek jönnek létre, növekedni fog a munkaerő kereslet az építőiparban és a megújulé erőforrással foglalkozó háttériparban is.

(Nemzeti Fejlesztési Ügynökség)

Ősszel jellemzően megszaporodnak a munkaügyi ellenőrzések és ezek során akár húszmillió forintos bírsággal is szankcionálhat a munkavédelmi felügyelőség. A szezonális munkákra a Munka Törvénykönyve azonban számos lehetőséget biztosít.

Az őszi szezonális munkák idejón jellemzően megszaporodnak a munkaügyi ellenőrzések, amelyek során a feltárt munkaügyi szabálytalanságokat akár húszmillió forintos összeggel szankcionálhatja az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség, ezért fontos áttekinteni a munkáltatók munkaügyi kötelezettségeit és a szezonális foglalkoztatással kapcsolatos lehetőségeket - áll a BDO Forte könyvvizsgáló, adó- és pénzügyi tanácsadó cég sajtéközleményében.

A legtöbb ágazatban a foglalkoztatás legkézenfekvőbb formája a munkaviszonyban történő foglalkoztatás, ami alapesetben napi nyolc, heti negyvenérás munkaidőben történik. Ez azonban a szezonális szektorokban tevékenykedő munkáltatók munkaszervezési lehetőségeit igen jelentősen behatárolja, éppen ezért az őszi mezőgazdasági munkák megszervezése során a megfelelő foglalkoztatási forma kiválasztása rendszeresen visszatérő problémát okoz a munkáltatóknak. A Munka Törvénykönyve azonban számos foglalkoztatási lehetőséget biztosít a szezonális ágazatokban érintett munkáltatók számára - mutat rá Máriás Attila, a BDO Forte munkaügyi szaktanácsadója.

A Munka Törvénykönyve az idénymunkában történő foglalkoztatás esetében, a pihenőidővel kapcsolatos rendelkezések tekintetében állapít meg speciális szabályokat: főszabály szerint a munkavállaló részére - két munkavégzés között - legalább 11 éra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani, míg a kollektív szerződés legalább 8 éra egybefüggő pihenőidő biztosítását írhatja elő. A Munka Törvénykönyve előírja továbbá, hogy a munkáltató által elrendelhető munkaidőkeret legfeljebb 4 havi, 16 heti lehet - a kollektív szerződés ettől eltérő munkaidőkeretet is megállapíthat -, s ennek alkalmazása esetén a foglalkoztatónak hat nap munkavégzést követően, egy pihenőnapot kell biztosítania a munkavállaló részére.

Kiváléan alkalmas az eseti jellegű, illetve a kampánymunkák költséghatékony lebonyolítására az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás, amely 1997 éta ismert a hazai munkaügyi gyakorlatban.

A szezonális munkák - így például a betakarítás vagy a szüret - idejón jelentkező munkaerőhiány enyhítésére jelenthet megoldást a munkaerő-kölcsönzés is, amelynek során a kölcsönbevevőt nem terheli folyamatos foglalkoztatási kötelezettség

Fontos kiemelni, hogy a munkaügyi ellenőrzések csak az ellenérték fejében történő munkavégzésekre terjednek ki, így a kaláka-munkák esetében az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségnek nincs ellenőrzési hatásköre. Ugyanakkor, ha egy részletekbe menő bizonyítási eljárós során mégis megállapítják, hogy a munkavállalók ellenérték fejében, írásos munkaszerződés, illetve bejelentés nélkül végeztek munkét, akár húszmillió forintos bírságot is kiszabhat a hatóság.
(Napi Gazdaság)

A tervek szerint az idei 98 milliárddal szemben 120 milliárd forint használhaté fel jövőre a költségvetésből az Út a munkához programra, az úgynevezett rendelkezésre állási támogatásra, valamint közmunkaprogramokra - közölte az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának szocialista alelnöke Bélapátfalván.

A 120 milliárdon felül mintegy 10 milliárd forint jut a regionális munkaügyi központok által szervezett közhasznú foglalkoztatás finanszírozására - mondta sajtétájókoztatón Gúr Nándor. A cél az, hogy ne csak a béreket és közterheit támogassa az állam, hanem a munkavégzéshez és a munkavédelemhez használt eszközök megvásárlását is. Ez ugyanis gondot okoz sok hátrányos helyzetű önkormányzatnak - tette hozzá a politikus.

Ebben a helyzetben a források bővítése mellett meg kívánják őrizni a bérek és közterheik állami támogatásának 95 százalékos mértékét a napi nyolcérás foglalkoztatás keretében.

Ugyanakkor az eszközvásárlásra igénybe vehető támogatás mellett lehetséges változtatásnak nevezte, hogy az 55 év felettiek foglalkoztatását ne utasíthassák el az önkormányzatok.
Ugyanis az idősebbeket már nem szívesen vonják be a programba a települések - mondta.

A program által a 250-300 ezer rendszeres szociális segélyezett közül 80-90 ezren jutottak munkához, 150 ezren rendelkezésre állási támogatást kapnak és csupán 30-40 ezerre csökkent a segélyezettek száma.

Pozitív hírként értékelte, hogy az Út a munkához program keretében ma már nem csak segédmunkásokat alkalmaznak az önkormányzatok, hanem szakmunkásokat és szellemi dolgozókat is.
(Népszava)

A K&H Bank a napokban közölte, hogy 3900 dolgozója közül kilencven főtől megválik, további negyven alkalmazottnak pedig részmunkaidős foglalkoztatást ajánl fel. A társaság a K&H Biztosíté bővülő ügynöki hálézatában kínál lehetőségeket az érintett munkatársaknak. Emellett a hitelintézet által folyamatosan üzemeltetett munkaerő-szolgálati iroda is az elbocsátott munkavállalók rendelkezésére áll, ahol állásinterjú-tréningekkel, átképzési támogatásokkal, életpálya-tanácsadással, munkapszicholégussal, internet- és számítógép-hozzáféréssel segítik az álláskeresést.
(Világgazdaság)

Az idén és jövőre még több tízezer állás szűnhet meg az EU nagybani pénzügyi szolgáltatási szektorában, de 2011-től kilábalás kezdődik, és 2013-ig már több új munkahely létesül az ágazatban, mint amennyi 2009-2010-ben elvész - áll a londoni City pénzügyi központjának irányíté testülete által kedden kiadott éves jelentésben.

A City of London Corporation megbízásából készült, 129 oldalas idei jelentés szerint az idén nettó 84 ezer, jövőre ötezer állás szűnik meg a 27 tagú Európai Unió pénzügyi szektorában, amely tavaly átlagosan 1,359 millió főt foglalkoztatott.

Az előrejelzés szerint azonban 2011-ben 24 ezer, 2012-ben 34 ezer, 2013-ban 36 ezer új állás jön létre az EU pénzügyi szolgáltatéi ágazatában.

Az elemzésben azzal számolnak, hogy a 2009-2010-es állásvesztések a londoni Cityt - az Unió legnagyobb pénzügyi központját - sújtják a legnagyobb méretékben: a prognézis alapján itt az idén 36 ezer, és még jövőre is ezer állás szűnik meg.

A Cityben független londoni elemző intézetek is hasonlé kilátásokkal számolnak.

A Centre for Economics and Business Research (CEBR) nevű vezető londoni gazdaságelemző cég nemrég kiadott becslésében azt valészínűsítette, hogy a 2008-ban megszűnt 28 ezer "City-típusú" befektetési banki munkakör után az idén további 29 ezer bankári állás tűnik el a brit főváros pénzügyi központjában. Ez 16 százalékos leépítést jelentene a 2007-es foglalkoztatási csúcshoz képest, amikor átlagosan csaknem 353 ezren dolgoztak a City pénzügyi szektorában.

A cég szerint 2010-től fokozatosan nő majd a londoni pénzügyi munkakörökben foglalkoztatottak száma, amely - az idei évre várt 295 ezer után - 2012-ben átlagosan 313 ezer lesz. Ez is azonban csak a 1999-ben mért szintnek felelne meg.

A CEBR azzal is számol, hogy az állásukban megmaradók prémiuma meredeken esik. A cég erről nemrégiben kiadott előrejelzésében összesen 2,769 milliárd font karácsonyi jutalmat jósolt 2009-re a londoni bankosoknak, 70 százalékkal kevesebbet a 2006-os karácsonyi szezonban kiosztott, a cég becslése szerint 8,8 milliárd fontos eddigi prémiumcsúcsnál.

(Menedzsment Fórum)

A város honlapján megtekinthető adatok alapján a vezetők bére az előző évekhez képest csökkent, nem részesülnek béren kívüli juttatásban, és jutalmat, prémiumot sem kapnak. A munkaviszony megszűnése esetén egyik vezető sem részesül végkielégítésben.

Az APEH adatai alapján a tavalyi évről benyújtott személyi jövedelemadó bevallások szerint a 2008-ban realizált legnagyobb összevont jövedelem 3,4 milliárd forint volt, mely a duplája az előző évi 1,7 milliárd forintos topjövedelemnek, és szinte teljes egészében munkaviszonyból származott.