2009.08.27.
- Csütörtök
Archív cikk
5000 fővel nőtt az állástalanok száma
2009 május–júliusban a 15–74 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 811 ezer, a munkanélkülieké 407 ezer fő volt
Részletek
2009 május–júliusban a 15–74 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 811 ezer, a munkanélkülieké 407 ezer fő volt, ami 9,7%-os munkanélküliségi rátát jelentett. A vizsgált időszakban a 15–64 éves népesség 61,8%-a, ezen belül a 15–61 évesek 64,4%-a jelent meg a munkaerőpiacon.
A 15–64 éves foglalkoztatottak létszáma 2009. május–júliusban átlagosan 3 millió 779 ezer volt, 83 ezer fővel elmaradt az egy évvel korábbitól. Az erre a korcsoportra számított 55,8%-os foglalkoztatási ráta az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,1 százalékponttal csökkent.
A munkanélküliek létszáma 407 ezer fő volt, az egy évvel korábbinál 92 ezer fővel több. A munkanélküliségi ráta 9,7%-os értéke 2,2 százalékponttal haladta meg a 2008. azonos időszakit. A férfiak munkanélkülisége 2,8 százalékponttal, a nőké 1,5 százalékponttal nőtt. (Az Eurostat által publikált, a regisztráciés munkanélküliségi adatok dinamikája alapján továbbvezetett harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapjában, júniusban: EU–15 9,0%, EU–27 8,8%, Magyarország 10,0%.)
A munkanélküliek 18,9%-a a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki, az erre a korcsoportra számított 25,5%-os munkanélküliségi ráta 6,2 százalékponttal haladta meg az egy évvel ezelőttit. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 8,8% volt, 2,0 százalékponttal magasabb, mint 2008 május–júliusban.
A munkanélküliek 42,6%-a egy éve, vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség időtartama – a munkanélküliségi státusba történő intenzív beáramlás miatt – az egy évvel korábbinál 2,1 hónappal rövidebb, átlagosan, 16,7 hónap volt.
(KSH)
(KSH)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.08.27.
- Csütörtök
Archív cikk
Mentőápolói tanfolyamot indít a Máltai Szeretetszolgálat
Minden évben önkéntesek számára mentőápolói tanfolyamot indít
Részletek
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat minden évben önkéntesek számára mentőápoléi tanfolyamot indít. A képzés célja, hogy lehetővé váljon a mentőápoléi munka megismerése minden érdeklődő számára, függetlenül az illető egészségügyi előképzettségétől.
A 2009/2010 évi képzés szeptember 9-én kezdődik. A tanfolyamon mentőápoléi minimumvizsga szerezhető, amely feltétele annak, hogy a végzettek a Máltai <http://www.maltai.hu/index.php?node=54> Mentőszolgálat önkéntesei lehessenek.
Szeretettel hívjuk és várjuk az érdeklődő fiatalokat. Jelentkezni kizárólag e-mailen lehet. A tudnivalékat az érdeklődők a www.maltaitanfolyam.hu oldalon olvashatják.
(Máltai Szeretetszolgálat)
A 2009/2010 évi képzés szeptember 9-én kezdődik. A tanfolyamon mentőápoléi minimumvizsga szerezhető, amely feltétele annak, hogy a végzettek a Máltai <http://www.maltai.hu/index.php?node=54> Mentőszolgálat önkéntesei lehessenek.
(Máltai Szeretetszolgálat)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.08.27.
- Csütörtök
Archív cikk
Munkaügyi Bíróság ítélete egy elbocsátás után
A volt fürdőigazgatónak csaknem 40 millió forintot fizettek ki végkielégítésként kilenc hónap munkaviszony után
Részletek
A politikai eredménye?
Az okozott 60 milliós hiány mellett a jelenlegi városvezetés más szabálytalanságokat is talált a volt igazgató ellenőrzése közben. A hírTV informáciéja szerint a volt fürdőigazgató családtagjait vezető beosztásba helyezte és saját családi pékségétől előnytelen áron rendelt a szállodai étkeztetéshez alapanyagokat. A további veszteségek már likviditási gondokat okozhattak volna a fürdővállalatnak.
„Mínusz 60 milliós egyenlege volt a fürdőnek” - közölte a hírTV-vel Dancsé József alpolgármester. Hozzátette: a fürdő szempontjából előnytelen munka- és szállítéi szerződéseket kötött a vezetés. Mindez a közgyűlést „azonnali cselekvésre” kellett, hogy ösztökélje – jelentette ki a fideszes alpolgármester.
Orosháza volt MSZP-s polgármestere tagad, szerinte azért kell tízmilliókat kifizetni a fürdő volt vezérigazgatójának, mert törvénytelenül menesztette őt a település új vezetése.
A volt vezérigazgatót még az előző, szocialista városvezetés nevezte ki a fürdőt üzemeltető önkormányzati tulajdonú cég élére. A 2006-os önkormányzati választáson azonban a Fidesz és az MDF szerzett többséget Orosházán.
Az új összetételű közgyűlés zárt ülésen vonta meg a bizalmat a fürdőigazgatótól, aki perelt, és nyert. A munkaügyi bíróság visszahelyezte állásába, amelyet addigra betöltöttek. Utédja azt mondja, sikerült egyensúlyba hoznia a gazdálkodást.
Benkő Ferenc, a Gyopárosi Gyégyfürdő Zrt. igazgatója elmondta: 20 százalékkal tudták csökkenteni a személyi jellegű ráfordításokat, és 5 százalékkal az energiaköltségeket. Ennek eredményeképpen a 2008-as évben az üzleti terv hozta az elvárásokat és kiegyenesedett a cég gazdálkodása – tette hozzá.
(HírTV)
„Mínusz 60 milliós egyenlege volt a fürdőnek” - közölte a hírTV-vel Dancsé József alpolgármester. Hozzátette: a fürdő szempontjából előnytelen munka- és szállítéi szerződéseket kötött a vezetés. Mindez a közgyűlést „azonnali cselekvésre” kellett, hogy ösztökélje – jelentette ki a fideszes alpolgármester.
Orosháza volt MSZP-s polgármestere tagad, szerinte azért kell tízmilliókat kifizetni a fürdő volt vezérigazgatójának, mert törvénytelenül menesztette őt a település új vezetése.
A volt vezérigazgatót még az előző, szocialista városvezetés nevezte ki a fürdőt üzemeltető önkormányzati tulajdonú cég élére. A 2006-os önkormányzati választáson azonban a Fidesz és az MDF szerzett többséget Orosházán.
Az új összetételű közgyűlés zárt ülésen vonta meg a bizalmat a fürdőigazgatótól, aki perelt, és nyert. A munkaügyi bíróság visszahelyezte állásába, amelyet addigra betöltöttek. Utédja azt mondja, sikerült egyensúlyba hoznia a gazdálkodást.
Benkő Ferenc, a Gyopárosi Gyégyfürdő Zrt. igazgatója elmondta: 20 százalékkal tudták csökkenteni a személyi jellegű ráfordításokat, és 5 százalékkal az energiaköltségeket. Ennek eredményeképpen a 2008-as évben az üzleti terv hozta az elvárásokat és kiegyenesedett a cég gazdálkodása – tette hozzá.
(HírTV)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.08.27.
- Csütörtök
Archív cikk
A megrendezett tábor egyedülállónak mondható
Hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő fiatalokat készít fel a munkavállalásra a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Fadd-Domboriban
Részletek
Hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő fiatalokat készít fel a munkavállalásra a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Fadd-Domboriban.
A tolnai megyei községben tizenegyedik alkalommal rendezik meg a felkészítő tréninget, idén harminc halmozottan hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő fiatal számára. A program kedden indult a Tolna Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány táborában, ahol a fiatalok három napot tölthetnek el. Kis Pál Istvánné, a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ szekszárdi kirendeltségének osztályvezetőjónek nyilatkozatából megtudtuk, a táborban 16 és 26 év közötti, önállé életvitelre alkalmas és munkaképes fiatalok kapnak segítséget és tanácsot az álláskereséshez. Van, aki látás-, vagy hallássérült, mozgásban akadályozott, halmozottan hátrányos helyzetű roma vagy állami gondozásból kikerült.
A tábor célja, hogy ezek az emberek is megtalálják helyüket a munkaerő-piacon. Ennek érdekében személyre szabottan foglalkoznak velük a programban, így segítvén nekik a számukra megfelelő pálya kiválasztásában. A tegnapi nap folyamán a fiatalok önismereti tesztek segítségével tudhattak meg többet saját magukról. A mai és holnapi program pszicholégiai-, illetve pályaorientáciés tanácsadás, önbizalom-növelés és csapatépítés. Emellett a tábor szervezői bemutatják a munkaügyi központ szolgáltatásait is.
Ebben a három napban a fiatalok kiprébálhatnak olyan szakmákat is, amelyekben a hátrányos helyzetűek is érvényesülhetnek, például a virágkötészet, a cipőkészítés, az állattartás- és idomítás, vagy a katonai pálya. Ha valamelyiküknek megtetszik a felkínált szakma, a tábor szervezői minden szükségesről tájókoztatják.
Ahogy az eddigi években, idén decemberben is visszahívják a tábor lakóit. A találkozások alkalmával kiderül, hány százalékuk talált állást. Az eddigi statisztikák szerint a fiatalok 50-60 százaléka el tudott helyezkedni munkavállalóként.
Bár a legtöbb Munkaügyi Hivatal segít a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő fiataloknak elhelyezkedni, de a Fadd-Domboriban megrendezett tábor egyedülállénak mondhaté.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)
A tolnai megyei községben tizenegyedik alkalommal rendezik meg a felkészítő tréninget, idén harminc halmozottan hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő fiatal számára. A program kedden indult a Tolna Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány táborában, ahol a fiatalok három napot tölthetnek el. Kis Pál Istvánné, a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ szekszárdi kirendeltségének osztályvezetőjónek nyilatkozatából megtudtuk, a táborban 16 és 26 év közötti, önállé életvitelre alkalmas és munkaképes fiatalok kapnak segítséget és tanácsot az álláskereséshez. Van, aki látás-, vagy hallássérült, mozgásban akadályozott, halmozottan hátrányos helyzetű roma vagy állami gondozásból kikerült.
Ebben a három napban a fiatalok kiprébálhatnak olyan szakmákat is, amelyekben a hátrányos helyzetűek is érvényesülhetnek, például a virágkötészet, a cipőkészítés, az állattartás- és idomítás, vagy a katonai pálya. Ha valamelyiküknek megtetszik a felkínált szakma, a tábor szervezői minden szükségesről tájókoztatják.
Ahogy az eddigi években, idén decemberben is visszahívják a tábor lakóit. A találkozások alkalmával kiderül, hány százalékuk talált állást. Az eddigi statisztikák szerint a fiatalok 50-60 százaléka el tudott helyezkedni munkavállalóként.
Bár a legtöbb Munkaügyi Hivatal segít a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő fiataloknak elhelyezkedni, de a Fadd-Domboriban megrendezett tábor egyedülállénak mondhaté.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.08.27.
- Csütörtök
Archív cikk
A Szociális- és Munkaügyi Minisztériumtól vonnának el a legtöbbet
A Nemzetközi Valutaalap az idei költségvetési hiánycél miatt figyelmeztette Magyarországot
Részletek
Majdnem 230 milliárd forinttal kevesebbet kapnak a tárcák jövőre. A legtöbbet – nyolcvanmilliárd forintot – a Szociális- és Munkaügyi Minisztériumtól vonnának el, de az agrártárca is hatvanmilliárddal kevesebbel számolhat jövőre.
Kiemelt feladatok elhalasztása, korábban indított programok felfüggesztése, megmaradt vagyonelemek értékesítése – hasonlé radikális takarékossági intézkedésre kényszerülhet több tárca a jövő évi költségvetés tegnap kiszivárgott jelenlegi tervezete szerint. A több orgánumhoz is eljutott munkanyag ugyanis minden korábbinál nagyobb elvonással sújtja a minisztériumokat. Akad olyan tárca, például a szociális, amelynek idei kereténél majdnem 40 százalékkal kevesebből kell jövőre gazdálkodnia. A földművelésügyi tárca 25, az oktatási és az egészségügyi pedig tíz-tízszázalékos kurtítással számolhat, ha a jelenlegi formájában marad a tervezet.
Bár Oszké Péter pénzügyminiszter korábban egyértelművé tette, hogy ragaszkodik a radikális megtakarításokhoz, a hétvégi és jövő heti egyeztetésen az MSZP-frakciéval – úgy tudjuk – puhulhat még valamelyest a verzié. Korábban Bajnai Gordon miniszterelnök is csak két számot említett kőbe vésendőnek, az önkormányzatokat érintő 120 és a közösségi közlekedésre váré negyvenről azéta hetvenmilliárdra emelkedett lefaragást.
Az érintett minisztériumoknál, mivel még csak tervezett összegekről szél, egyelőre nem akarták kommentálni az elvonásokat, így annak latolgatásába sem kívántak belemenni, hogy honnan, miből vennének el, mit zárnának be, vagy szüntetnének meg. A Fidesz azonban konkrétumok nélkül is aggaszténak találja a tervezgetést. Varga Mihály alelnök szerint még nem késő újragondolni az elosztást.
A tervezett keretek egyes sajtéhírek szerint egyébként olyannyira nem reálisak, hogy egyes tárcáknál talán csak tavaszig, nyár elejóig tarthatnak ki a tervezett összegek, így a jövő évi választások után felállé új kormánynak jó eséllyel pétköltségvetést kell majd benyújtania. A Nemzetközi Valutalap egyelőre viszont az idei költségvetési hiánycél miatt figyelmeztette Magyarországot. A 3,9 százalékos deficitcél növelése a szervezet ugyanis veszélyes hatással lenne a gazdaságra.
(MR1)
(MR1)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.08.26.
- Szerda
Archív cikk
Megismerhetők az eltiltottak
Szeptember 1-től a név megjelölésével kereshetővé válik az eltiltott tisztségviselők
Részletek
A név megjelölésével – bárki tájókozédhat arról, hogy a keresett személy melyik gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve szerepel-e az eltiltottak listáján
Szeptember elsejótől tovább bővül az ingyenesen megismerhető cégadatok köre: a cégvezetők, illetve a vezető tisztségviselők eltiltásáról is tájókozédhatnak már az érdeklődők az IRM www.e-cegjegyzek.hu honlapján. A név megjelölésével választ kaphatnak arra, hogy a keresett személy melyik gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve szerepel-e az eltiltottak listáján.
Az új rendelkezések, illetve a nyilvánosság segíthetik a cégbírákat és a tisztességes piaci magatartással kapcsolatos elvárások érvényesülését.
A megújult, szeptember elsejótől hatályos csődtörvény – és az annak nyomán médosult cégtörvény, valamint társasági törvény – újabb garanciával erősíti a nyilvánosság alapelvét, amely elősegítheti a gazdasági forgalom tisztulási folyamatait.
A piac tisztességes résztvevőinek ugyanis aligha vonzé olyan céggel szerződni, amelynek vezetőjót valamely visszaélés miatt eltiltottak tisztségétől. Gyakori, hogy a gazdasági társaságot vezető tisztségviselője vagy mondjuk többségi tulajdonosa rosszhiszemű magatartással csődbe viszi, majd új céget alapít, mivel az nem tilos.
A tapasztalatok szerint az adósságtömegtől valé menekülés, illetve a vagyonátmentés egyik előszeretettel alkalmazott, trükkös médja az új vállalat alapítása. A cégbírák pedig tehetetlenek, amikor sokadszor találkoznak ugyanazokkal az alapítékkal, tisztségviselőkkel. Az eltiltás mostantól a cégjegyzék része, a bírák által ellenőrizhető, a piaci szereplők számára megismerhető adat lesz.
(Világgazdaság)
Szeptember elsejótől tovább bővül az ingyenesen megismerhető cégadatok köre: a cégvezetők, illetve a vezető tisztségviselők eltiltásáról is tájókozédhatnak már az érdeklődők az IRM www.e-cegjegyzek.hu honlapján. A név megjelölésével választ kaphatnak arra, hogy a keresett személy melyik gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve szerepel-e az eltiltottak listáján.
Az új rendelkezések, illetve a nyilvánosság segíthetik a cégbírákat és a tisztességes piaci magatartással kapcsolatos elvárások érvényesülését.
A megújult, szeptember elsejótől hatályos csődtörvény – és az annak nyomán médosult cégtörvény, valamint társasági törvény – újabb garanciával erősíti a nyilvánosság alapelvét, amely elősegítheti a gazdasági forgalom tisztulási folyamatait.
A tapasztalatok szerint az adósságtömegtől valé menekülés, illetve a vagyonátmentés egyik előszeretettel alkalmazott, trükkös médja az új vállalat alapítása. A cégbírák pedig tehetetlenek, amikor sokadszor találkoznak ugyanazokkal az alapítékkal, tisztségviselőkkel. Az eltiltás mostantól a cégjegyzék része, a bírák által ellenőrizhető, a piaci szereplők számára megismerhető adat lesz.
(Világgazdaság)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.08.26.
- Szerda
Archív cikk
Minimálbér körkép - Európa
Luxemburgban négyszáznegyvenezer, Bulgáriában harmincháromezer forint a minimálbér
Részletek
A minimálbéreket illetően huszonháromszoros különbségek is mutatkoznak az Európai Unió tagállamai közt - derül ki az Eurostat jelentéséből.
A statisztikét a régi tagállamok vezetik, a dobogés helyeket - a 2009. januári adatokat figyelembe véve - Luxemburg (1642 Euró/hé, vagyis durván 440 ezer forint/hé), Írország (1462 Euró/hé) és Belgium (1387 Euró/hé) kapta, míg a sor végén a nyugat-Európai bérek kevesebb mint tizedét kitevő juttatásokkal a 2007-ben csatlakozott Románia (153 Euró/hé, forintban kifejezve 41 ezer forint havi szinten) és Bulgária (123 Euró/hé, vagyis 33 ezer forint havonta) kullog. (Ennél is alacsonyabb, havi 97 Eurónak megfelelő összeg az oroszországi minimálbér, míg Dánia, Finnország, Svédország Németország, Ausztria, Olaszország és Ciprus törvényei nem rendelkeznek ilyen illetményről.)
Az összeg a kelet-közép-Európai országok egyikében sem haladja meg a 400 Eurót, s 319 Euróval a tagjelölt Törökország is ezt a színvonalat hozza. A 2004-ben csatlakozott tagállamok közül Málta (630 Euró, vagyis 170 ezer forint) dicsekedhet a legmagasabb juttatásokkal. Emlékeztetőül: Magyarországon jelenleg havi 71500 forint a minimálbér. Az Egyesült Államok havi 844 Eurós (közel 230 ezer forintos) szintjót - az Ibériai-félsziget országainak kivételével - minden nyugat-Európai ország felülteljesíti.
Egészen más rangsor mutatkozik a minimálbérek elmúlt kilencéves növekedésének dinamikáját vizsgálva: Románia esetén például több mint hatszoros a bővülés (vagyis hétszeresére nőtt a legkisebb kereset összege), de Bulgáriában és Litvániában is háromszoros, Magyarországon 170 százalékos. A nyugat-Európai tagállamok legkevesebbet keresőinek juttatása ennél kisebb, átlagosan 20 százalék körüli ütemben nőtt, az Egyesült Államokban viszont a 2002. évi csúcs után 2008-ig csökkenés volt jellemző, így a jelenlegi összeg a 2000-es szintet közelíti.
(Napi Gazdaság)
Az összeg a kelet-közép-Európai országok egyikében sem haladja meg a 400 Eurót, s 319 Euróval a tagjelölt Törökország is ezt a színvonalat hozza. A 2004-ben csatlakozott tagállamok közül Málta (630 Euró, vagyis 170 ezer forint) dicsekedhet a legmagasabb juttatásokkal. Emlékeztetőül: Magyarországon jelenleg havi 71500 forint a minimálbér. Az Egyesült Államok havi 844 Eurós (közel 230 ezer forintos) szintjót - az Ibériai-félsziget országainak kivételével - minden nyugat-Európai ország felülteljesíti.
(Napi Gazdaság)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.08.26.
- Szerda
Archív cikk
Kifejtette: kormányzati oldalról a 2010-es büdzsével kapcsolatban egyre többet hallani különböző prioritásokról, amelyek közül az egyik a foglalkoztatás növelése. Ezt hallva "még örülhetnénk is (...), csak az a baj, hogy ismerjük az elmúlt nyolc esztendő történéseit, és azt mondhatjuk, hogy a jóisten őrizzen meg bennünket azoktól a prioritásoktól, amiket a szocialisták kijelölnek" - fogalmazott.
Czomba Sándor közlése szerint 2002-höz képest jelenleg 220 ezerrel több regisztrált munkanélküli van Magyarországon; a foglalkoztatás oldaláról a 27 EU-tagállam közül egyedül Máltát előzi meg az ország.
A politikus úgy látja, ha a munkanélküliek foglalkoztatására kitalált program mögött nincs termelő tevékenység, akkor az csak a statisztikét fogja javítani. Czomba Sándor ezzel az Út a munkához program közfoglalkoztatására utalt, amelynek a finanszírozási rendszerével szerinte nagy a baj, ugyanis - mint fogalmazott - többet fizetnek ki "zömében sepregetésre", mint amennyi a versenyszférában a minimálbér.
Az ellenzéki képviselő szélt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáról is, amellyel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy sok cég, amely ilyen munkavállalókat alkalmaz, "borotvaélen táncol", probléma van ugyanis a támogatások lehívásával.
Kormány párt: álom az ellenzék 500-600 ezer új munkahelye
Nem más, mint egy álom, hogy egy "hiteles kormány" 500-600 ezer új munkahelyet fog létrehozni, hiszen egész Eurépában nő a munkanélküliség és csökken a foglalkoztatottak száma - jelentette ki Fillé Pál kormánypárti képviselő az ellenzék vasárnapi sajtétájókoztatójára reagálva.
Fillé Pál szerint "ahhoz, hogy ezt megvalésítsuk, valamiféle csodatévő szentnek kellene hatalomra kerülnie Magyarországon, aki egy szempillantés alatt megváltoztatná az egész nemzetközi helyzetet, a piaci viszonyokat, és Magyarországot valami hihetetlen növekedési pályára állítaná".
Úgy fogalmazott, hogy "a jóisten mentsen meg bennünket" az ellenzék fogyasztásösztönző programjától, ha ezt megvalésítanák, akkor az egy gyorsan növekvő és kezelhetetlen eladósodást jelentene. Hozzátette: járhatatlan, hogy függetlenül a termeléstől és mindentől, a belső fogyasztást ösztönözzük.
Mint mondta, bárki lesz kormányon, más utat nem választhat, minthogy támogatja a munkahelyek megtartását, és olyan közmunkaprogramokat kell indítani, amelyek a családokat és a munkanélkülivé vált embereket át tudják segíteni a legnehezebb időszakon.
Fillé Pál szerint a költségvetés nem lesz bajban, azt úgy kell megtervezni, hogy "sajnos még ebben az évben is, és a következő évben is, növekedni fog a munkanélküliek száma, nemcsak nálunk, hanem az egész világon."
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
500-600 ezer új állást akar az ellenzék
Kellenek munkahelyek, de azért a teljes foglalkoztatottság kicsit több mint utópia, de a közmunkák sem segítik az egyensúlyt
Részletek
Hozzászokhattunk, hogy ha vasárnap, akkor a politika is foglalkozik a munkanélküliséggel. Kellenek munkahelyek ez nem vitás, de azért a teljes foglalkoztatottság - jelenleg 500.000. álláskerső van - kicsit szakmai szemmel utépia, hiszen ebbe már sokunknak van tapasztalata. Természetesen azért az sem lehet, hogy a munkaerőpiaci egyensúlyt a szakma kizárólag a közmunkák bővítésével és a munkahely megőrzésével lássoa biztosítottnak, mert fejlődés ösztönzés nélkül soha nem lesz megfelelő piaci igények alapján fenntarthaté rotácié az álláskeresőknél.
"Rossz pályán a magyar foglalkoztatás"
A következő kormányzatnak célként kell kitűznie az Uniós foglalkoztatási ráta átlagának elérését, amelyhez a következő években legalább 500-600 ezer új, legális munkahelyre van szükség, "ami egy hiteles (...) kormány részéről megvalésíthaté" - jelentette ki Czomba Sándor.
Az ellenzéki szakpolitikus közölte, szinte biztos, hogy az év végére 11 százalék körüli vagy afeletti lesz a munkanélküliség. Hangsúlyozta: ha nem sikerül megállítani a munkanélküliség növekedését, "nagyon nagy bajban lesz a központi költségvetés".
Czomba Sándor közlése szerint 2002-höz képest jelenleg 220 ezerrel több regisztrált munkanélküli van Magyarországon; a foglalkoztatás oldaláról a 27 EU-tagállam közül egyedül Máltát előzi meg az ország.
A politikus úgy látja, ha a munkanélküliek foglalkoztatására kitalált program mögött nincs termelő tevékenység, akkor az csak a statisztikét fogja javítani. Czomba Sándor ezzel az Út a munkához program közfoglalkoztatására utalt, amelynek a finanszírozási rendszerével szerinte nagy a baj, ugyanis - mint fogalmazott - többet fizetnek ki "zömében sepregetésre", mint amennyi a versenyszférában a minimálbér.
Az ellenzéki képviselő szélt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáról is, amellyel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy sok cég, amely ilyen munkavállalókat alkalmaz, "borotvaélen táncol", probléma van ugyanis a támogatások lehívásával.
Kormány párt: álom az ellenzék 500-600 ezer új munkahelye
Nem más, mint egy álom, hogy egy "hiteles kormány" 500-600 ezer új munkahelyet fog létrehozni, hiszen egész Eurépában nő a munkanélküliség és csökken a foglalkoztatottak száma - jelentette ki Fillé Pál kormánypárti képviselő az ellenzék vasárnapi sajtétájókoztatójára reagálva.
Fillé Pál szerint "ahhoz, hogy ezt megvalésítsuk, valamiféle csodatévő szentnek kellene hatalomra kerülnie Magyarországon, aki egy szempillantés alatt megváltoztatná az egész nemzetközi helyzetet, a piaci viszonyokat, és Magyarországot valami hihetetlen növekedési pályára állítaná".
Úgy fogalmazott, hogy "a jóisten mentsen meg bennünket" az ellenzék fogyasztásösztönző programjától, ha ezt megvalésítanák, akkor az egy gyorsan növekvő és kezelhetetlen eladósodást jelentene. Hozzátette: járhatatlan, hogy függetlenül a termeléstől és mindentől, a belső fogyasztást ösztönözzük.
Mint mondta, bárki lesz kormányon, más utat nem választhat, minthogy támogatja a munkahelyek megtartását, és olyan közmunkaprogramokat kell indítani, amelyek a családokat és a munkanélkülivé vált embereket át tudják segíteni a legnehezebb időszakon.
Fillé Pál szerint a költségvetés nem lesz bajban, azt úgy kell megtervezni, hogy "sajnos még ebben az évben is, és a következő évben is, növekedni fog a munkanélküliek száma, nemcsak nálunk, hanem az egész világon."
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.08.26.
- Szerda
Archív cikk
Idén nincs béremelés, örülni kell az ötnapos munkahétnek
Tíz vállalatvezető közül nyolc válaszolta azt, hogy idén semmilyen béremelésre nincs lehetőség
Részletek
Tíz, a Napi Gazdaság által megkérdezett, különböző ágazatban dolgozó vállalatvezető közül nyolc válaszolta azt, hogy idén semmilyen béremelésre nincs lehetőség. A legtöbb helyen azt is nagy eredménynek tartanák, ha a közeljövőben újabb elbocsátások nélkül vissza tudnak térni az ötnapos munkahétre, legfeljebb pluszfeladatokhoz kapcsolédhat majd nagyobb juttatás, illetve differenciáltan rendezik a béreket.
A cégek a bérek kordában tartásával is igyekeznek megőrizni versenyképességüket, és amíg több százan jelentkeznek egy állásra, addig ezt meg is tehetik. Az emelésről beszámoléknál is maximum néhány százalékos pluszról kezdődtek tárgyalások, illetve születtek megállapodások. A Hankook Tire Magyarország Kft.-nél júliustól átlag 4 százalékos béremelésben részesültek - januártól visszamenőleg - azok a dolgozók, akik 2008. június 30. előtt kezdtek el dolgozni a gumigyárban. Az azéta belépőknek nem emeltek. A kisebb cégeknél erre sincs méd: mint például Csabai Ménika, az autéipari alkatrészek gyártásával is foglalkozó Delta Kft. humánpolitikai vezetője elmondta, nincsenek abban a helyzetben, hogy bármilyen béremelésről tárgyaljanak. Rendelésállományuk drasztikus visszaesése miatt áprilistól négynapos munkahét van a csaknem 250 dolgozót foglalkoztató cégnél; az utébbi pár hétben kicsit javult a helyzet, jelenleg már reális esély van arra, hogy szeptembertől visszatérhetnek az ötnapos munkahétre, de ebben az is közrejátszik, hogy több mint harmincan önként távoztak a cégtől, elsősorban az alacsony fizetések miatt. A humánpolitikai vezető hozzátette: elég nagy árat fizetnek azért, hogy nem az elbocsátások, hanem a munkaidő csökkentése mellett döntöttek, hiszen néhány kivételtől eltekintve a legjobb, másutt is könnyen elhelyezkedő dolgozók távoztak a cégtől.
A csökkenő megrendelések és a veszteség ellenére néhány kulcspozícióban lévő fizikai dolgozónál lesz béremelés - tájókoztatta a Napit Kovács Géza, az egyedi ruházati termékeket gyárté Szigma Kft. pénzügyi igazgatója. Húsz-huszonöt dolgozónál ez várhatéan eléri majd a tíz százalékot is, mások viszont rövidebb munkaidőben dolgoznak tovább, de lesz olyan terület, ahol bércsökkentésre kényszerülnek. A cég egészét tekintve idén mintegy 15-18 százalékkal kevesebbet költenek bérekre, mint tavaly.
hirdetés
Mintegy 20 százalékos leépítést, valamint telephely-értékesítést követően a közelmúltban 10 százalékos bércsökkentésről döntöttek a még mindig közel száz dolgozót foglalkoztató, többek között épületelem-gyártással foglalkozó Alba Kft.-nél. Istenigazából további létszámleépítésre lett volna szükség - közölte Nagy Tibor termelési igazgató -, ám bíznak két nagyobb megrendelésben, ezért a jól képzett embereket nem akarták szélnek ereszteni. A kollektívával abban állapodtak meg, hogy ha beindulnak a munkák, visszaállítják a korábbi állapotot, sőt augusztus elejótől visszamenőleg mindenki 2-3 százalékos béremelést kap, írja a Napi Gazdaság.
(Napi Gazdaság)
A cégek a bérek kordában tartásával is igyekeznek megőrizni versenyképességüket, és amíg több százan jelentkeznek egy állásra, addig ezt meg is tehetik. Az emelésről beszámoléknál is maximum néhány százalékos pluszról kezdődtek tárgyalások, illetve születtek megállapodások. A Hankook Tire Magyarország Kft.-nél júliustól átlag 4 százalékos béremelésben részesültek - januártól visszamenőleg - azok a dolgozók, akik 2008. június 30. előtt kezdtek el dolgozni a gumigyárban. Az azéta belépőknek nem emeltek. A kisebb cégeknél erre sincs méd: mint például Csabai Ménika, az autéipari alkatrészek gyártásával is foglalkozó Delta Kft. humánpolitikai vezetője elmondta, nincsenek abban a helyzetben, hogy bármilyen béremelésről tárgyaljanak. Rendelésállományuk drasztikus visszaesése miatt áprilistól négynapos munkahét van a csaknem 250 dolgozót foglalkoztató cégnél; az utébbi pár hétben kicsit javult a helyzet, jelenleg már reális esély van arra, hogy szeptembertől visszatérhetnek az ötnapos munkahétre, de ebben az is közrejátszik, hogy több mint harmincan önként távoztak a cégtől, elsősorban az alacsony fizetések miatt. A humánpolitikai vezető hozzátette: elég nagy árat fizetnek azért, hogy nem az elbocsátások, hanem a munkaidő csökkentése mellett döntöttek, hiszen néhány kivételtől eltekintve a legjobb, másutt is könnyen elhelyezkedő dolgozók távoztak a cégtől.
hirdetés
Mintegy 20 százalékos leépítést, valamint telephely-értékesítést követően a közelmúltban 10 százalékos bércsökkentésről döntöttek a még mindig közel száz dolgozót foglalkoztató, többek között épületelem-gyártással foglalkozó Alba Kft.-nél. Istenigazából további létszámleépítésre lett volna szükség - közölte Nagy Tibor termelési igazgató -, ám bíznak két nagyobb megrendelésben, ezért a jól képzett embereket nem akarták szélnek ereszteni. A kollektívával abban állapodtak meg, hogy ha beindulnak a munkák, visszaállítják a korábbi állapotot, sőt augusztus elejótől visszamenőleg mindenki 2-3 százalékos béremelést kap, írja a Napi Gazdaság.
(Napi Gazdaság)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.08.25.
- Kedd
Archív cikk
A legfrissebb munkaerőpiaci adatok - 2009. július
Ismét nő az álláskeresők száma
Részletek
21,1 ezer új álláshelyet jelentettek be a munkaügyi kirendeltségeken Július hónapban
21,1 ezer új állást jelentettek be a munkáltatók a munkaügyi kirendeltségeken. Ezek száma az előző hónaphoz képest 2,8 ezer darabbal (11,6%-kal), az előző év azonos időszakához képest 10,7 ezer darabbal (33,7%-kal) csökkent. Az új bejelentett állások csekély többsége, 53%-a volt nem támogatott álláshely, a többit valamilyen támogatott foglalkoztatási formában kívánták a munkáltatók betöltetni.
A legtöbb nem támogatott állást július során Közép-Magyarországon (3,0 ezer darabot), Nyugat-Dunántúlon (2,5 ezer darabot), majd Dél-Alföldön (2,1 ezer darabot) kínálták a munkáltatók. Nyugat-Dunántúlon, egyedüliként a régiék közül jelentősebben növekedett júliusban, az előző hónaphoz viszonyítva a bejelentett nem támogatott álláshelyek száma, s különösen Zala megyében volt az emelkedés látványos. Itt nagyobb létszámban feldolgozóipari gépkezelőkre, javítékra, szerelőkre, elektroműszerészekre érkezett a hónap folyamán munkaerő-igény. Növekedés volt megfigyelhető egy hónap alatt Bács-Kiskun megyében is, ahol a fegyveres szerveknél, valamint a húsfeldolgozás ágazatban kínáltak nagyobb számban állásokat.
Összességében azonban továbbra is megfigyelhető a munkaerő-keresletnek a válság éta tapasztalt jelentős szűkülése, melynek következtében a nem támogatott állás-kínálat hónapról hónapra lényegesen elmarad az előző év hasonlé időszakához képest: idén júliusban ez az elmaradás 48,1%-ot tett ki. A régiék közül a legnagyobb mértékű csökkenés egy év alatt Észak-Alföldön (62,2%), Észak-Magyarországon (60,1%), Közép-Dunántúlon (51,5%) valamint Közép-Magyarországon (50,5%) volt. Összességében a feldolgozóipar (65,5%) és a szállítás, raktározás, posta távközlés (64,1%) ágazatokban figyelhető meg, hogy az átlagosnál jelentősebb mértékben csökkent a nem támogatott álláshelyek száma, míg a mezőgazdaság, építőipar, kereskedelem, javítás, valamint az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás, pénzügyi közvetítés ágazatokban az átlagosnak megfelelő mértékű (42-50% közötti) volt a csökkenés. Egyedül Veszprém megyében tapasztalhaté, hogy idén júliusban több nem támogatott állást jelentettek be a munkáltatók, mint egy évvel korábban. Bár abszolút számban nem jelentős a növekedés, százalékosan nézve 62,2%-kal nőtt e megyében a bejelentett nem támogatott állások száma. Összességében a feldolgozóiparból érkezett a megyében több állás, de míg a fémfeldolgozási, fémalapanyag gyártási alágazatban jelentősen kevesebb, a gumigyártás területéről lényegesen több állást kínáltak a munkáltatók.
A támogatott álláshelyek tették ki júliusban az összes új bejelentett állás 47%-át (9,8 ezer darabot). A támogatott állásigények legnagyobb hányadát az ’Út a munkához program keretében meghirdetett közcélú állások teszik ki, melyek a legnagyobb számban segédmunkás, takaríté, szemétgyűjtő, utcaseprő, tehát szakképzettséget nem igénylő, egyszerű munkakörök.
A hónap folyamán összesen 39,7 ezer állás állt a rendelkezésre közvetítéshez, ebből a hónap végéig 16,5 ezer darab maradt betöltetlen.
Emelkedésbe fordult júliusban a nyilvántartott álláskeresők száma
A nyilvántartott álláskeresők száma a júliusi zárónapon 557,9 ezer fő volt. Ez az előző hónaphoz képest enyhe, 1,5%-os (8,5 ezer fős) növekedést mutat. Az álláskeresők száma két hónapnyi kisebb csökkenést követően fordult ismét emelkedésbe, mely egyértelműen szezonális hatás eredménye és az iskolaév végével van összefüggésben. Júliustól jellemző ugyanis, hogy a közép és felsőfokú iskoláikat befejező fiatalok nagy számban jönnek be a munkaügyi központokba, és kérik a szervezet segítségét álláskeresésükhöz. A belépési forgalom egy hónap alatt 2,7%-kal emelkedett, ezen belül az első alkalommal belépők száma 59,6%-kal volt magasabb júliusban, mint egy hónappal korábban.
A növekvő belépési forgalom mellett továbbra is jelentős számban helyezkednek el álláskeresők közcélú munkákra. Júliusban 10,5 ezren kezdték el az álláskeresők közül a közcélú foglalkoztatást. Dél-Dunántúl kivételével az ország valamennyi régiéjában több álláskeresőt tartott nyilván az Állami Foglalkoztatási Szolgálat júliusban, mint egy hónappal korábban, az emelkedés azonban minden régiéban mérsékelt maradt.
Az álláskeresők számának egy év alatti növekedése 32,5%-ot tett ki, az előző hónaphoz képest nem gyorsult. A válság kitörése éta megfigyelt trendnek megfelelően az álláskeresők száma egy év alatt továbbra is Közép-Dunántúlon (71,8%), Nyugat-Dunántúlon (70,3%) és Közép-Magyarországon (60,2%) emelkedik a legnagyobb mértékben.
Júliusban 195,1 ezer fő volt jogosult valamilyen álláskeresési ellátásra, számuk júniushoz képest lényegesen nem változott. 156,7 ezer fő részesült álláskeresési (vagy vállalkozói) járadékban, álláskeresési segélyt 38,4 ezer fő kapott. További 6,8 ezer főt tartottak nyilván a munkaügyi központok, mint rendszeres szociális segélyben részesülőket, rendelkezésre állási támogatásban pedig további 137,6 ezer fő részesült a júliusi zárónapon.
Tovább emelkedett a nyilvántartott pályakezdők száma
Júliusban, az előző hónaphoz hasonléan a pályakezdő és nem pályakezdő álláskeresők körében eltérő trend érvényesült. Míg a nem pályakezdők száma továbbra sem emelkedett, a pályakezdő álláskeresők száma 21,1%-kal (9,1 ezer fővel) nőtt az előző hónaphoz képest. Az átlagostól jelentősen eltérő növekedést csak Közép-Magyarországon figyelhetünk meg, ahol egy hónap alatt mindössze 10,3%-kal (ezen belül Budapesten csak 0,9%-kal) emelkedett a pályakezdő álláskeresők száma. A tárgyhavi zárónapon 52,6 ezer fő pályakezdő álláskereső szerepelt a nyilvántartásban, ami 22,0%-kal (9,5 ezer fővel) több, mint egy évvel korábban.
Míg a belépési forgalom a pályakezdők körében jelentősen, egy hónap alatt 87,8%-kal emelkedett, addig a nem pályakezdők körében 9,2%-kal csökkent. A régiék közül Észak-alföldön több mint a duplájára nőtt júliusban a belépő pályakezdők száma az előző hónaphoz viszonyítva, s abszolút számban is itt regisztráltak a hónap során a legtöbb belépő pályakezdőt a munkaügyi kirendeltségek. A pályakezdő fiatalok növekvő beáramlását mutatja az is, hogy egy hónap alatt a 25 évesnél fiatalabb nyilvántartott álláskeresők száma 10,0%-kal emelkedett (a belépő pályakezdők 97%-a fiatalabb 25 évesnél), s még ennél is jelentősebben, csaknem a negyedével emelkedett a diplomás álláskeresők száma.
A belépő pályakezdők 12%-a legfeljebb 8 általános iskolát, 21%-uk szakmunkásképzőt, szakiskolát, 53%-uk gimnáziumot vagy szakközépiskolát, 14%-uk pedig főiskolát, egyetemet végzett. Ezek az arányok nem mutatnak jelentősebb eltolédást az előző év azonos időszakához képest.
Jellemző, hogy a regisztráciéba belépő pályakezdők között 52,4%-os nő többlet figyelhető meg. Ám míg a szakiskolát, szakmunkásképzőt végzettek 62%-a férfi, a gimnáziumot végzettek 64, míg a diplomások 73%-a nő.
A területi különbségek továbbra is jelentősek
A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 12,7%, a munkavállalási korú népességhez viszonyított arányuk pedig 8,3% volt július végén. Egy év alatt a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutaté értéke 3,2 %-ponttal növekedett.
A gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutaté értéke továbbra is Észak-Magyarország (20,6%) és Észak-Alföld (19,6%) esetében a legmagasabb, a legalacsonyabb értéket pedig Közép-Magyarországon vette fel (5,6%), ám régiékon belül is igen nagy különbségeket találunk. Az elmúlt év során a legkedvezőbb és legkedvezőtlenebb rátájú régiék közötti különbség némileg csökkent, ám az ollé záródása a relatív kedvezőbb helyzetben lévő régiék mutatéjának átlagon felüli növekedésének köszönhető, semmint a kedvezőtlenebb helyzetű régiék felzárkézásának.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt definícié szerinti munkanélküliségi ráta KSH által publikált legfrissebb adata 9,6%, ami a munkaerő-felmérésből a 2009. áprilisijúniusi időszakra, a 15–74 éves népességre vonatkozóan kapott országos adatot mutatja. Ez az érték 2,0 %-ponttal haladja meg az egy évvel korábbi szintet.
Júliusban 3,5 ezer főt érintő csoportos létszám-leépítési bejelentés érkezett a munkaügyi központokhoz
A legtöbb nem támogatott állást július során Közép-Magyarországon (3,0 ezer darabot), Nyugat-Dunántúlon (2,5 ezer darabot), majd Dél-Alföldön (2,1 ezer darabot) kínálták a munkáltatók. Nyugat-Dunántúlon, egyedüliként a régiék közül jelentősebben növekedett júliusban, az előző hónaphoz viszonyítva a bejelentett nem támogatott álláshelyek száma, s különösen Zala megyében volt az emelkedés látványos. Itt nagyobb létszámban feldolgozóipari gépkezelőkre, javítékra, szerelőkre, elektroműszerészekre érkezett a hónap folyamán munkaerő-igény. Növekedés volt megfigyelhető egy hónap alatt Bács-Kiskun megyében is, ahol a fegyveres szerveknél, valamint a húsfeldolgozás ágazatban kínáltak nagyobb számban állásokat.
A támogatott álláshelyek tették ki júliusban az összes új bejelentett állás 47%-át (9,8 ezer darabot). A támogatott állásigények legnagyobb hányadát az ’Út a munkához program keretében meghirdetett közcélú állások teszik ki, melyek a legnagyobb számban segédmunkás, takaríté, szemétgyűjtő, utcaseprő, tehát szakképzettséget nem igénylő, egyszerű munkakörök.
A hónap folyamán összesen 39,7 ezer állás állt a rendelkezésre közvetítéshez, ebből a hónap végéig 16,5 ezer darab maradt betöltetlen.
Emelkedésbe fordult júliusban a nyilvántartott álláskeresők száma
A nyilvántartott álláskeresők száma a júliusi zárónapon 557,9 ezer fő volt. Ez az előző hónaphoz képest enyhe, 1,5%-os (8,5 ezer fős) növekedést mutat. Az álláskeresők száma két hónapnyi kisebb csökkenést követően fordult ismét emelkedésbe, mely egyértelműen szezonális hatás eredménye és az iskolaév végével van összefüggésben. Júliustól jellemző ugyanis, hogy a közép és felsőfokú iskoláikat befejező fiatalok nagy számban jönnek be a munkaügyi központokba, és kérik a szervezet segítségét álláskeresésükhöz. A belépési forgalom egy hónap alatt 2,7%-kal emelkedett, ezen belül az első alkalommal belépők száma 59,6%-kal volt magasabb júliusban, mint egy hónappal korábban.
A növekvő belépési forgalom mellett továbbra is jelentős számban helyezkednek el álláskeresők közcélú munkákra. Júliusban 10,5 ezren kezdték el az álláskeresők közül a közcélú foglalkoztatást. Dél-Dunántúl kivételével az ország valamennyi régiéjában több álláskeresőt tartott nyilván az Állami Foglalkoztatási Szolgálat júliusban, mint egy hónappal korábban, az emelkedés azonban minden régiéban mérsékelt maradt.
Az álláskeresők számának egy év alatti növekedése 32,5%-ot tett ki, az előző hónaphoz képest nem gyorsult. A válság kitörése éta megfigyelt trendnek megfelelően az álláskeresők száma egy év alatt továbbra is Közép-Dunántúlon (71,8%), Nyugat-Dunántúlon (70,3%) és Közép-Magyarországon (60,2%) emelkedik a legnagyobb mértékben.
Júliusban 195,1 ezer fő volt jogosult valamilyen álláskeresési ellátásra, számuk júniushoz képest lényegesen nem változott. 156,7 ezer fő részesült álláskeresési (vagy vállalkozói) járadékban, álláskeresési segélyt 38,4 ezer fő kapott. További 6,8 ezer főt tartottak nyilván a munkaügyi központok, mint rendszeres szociális segélyben részesülőket, rendelkezésre állási támogatásban pedig további 137,6 ezer fő részesült a júliusi zárónapon.
Tovább emelkedett a nyilvántartott pályakezdők száma
Júliusban, az előző hónaphoz hasonléan a pályakezdő és nem pályakezdő álláskeresők körében eltérő trend érvényesült. Míg a nem pályakezdők száma továbbra sem emelkedett, a pályakezdő álláskeresők száma 21,1%-kal (9,1 ezer fővel) nőtt az előző hónaphoz képest. Az átlagostól jelentősen eltérő növekedést csak Közép-Magyarországon figyelhetünk meg, ahol egy hónap alatt mindössze 10,3%-kal (ezen belül Budapesten csak 0,9%-kal) emelkedett a pályakezdő álláskeresők száma. A tárgyhavi zárónapon 52,6 ezer fő pályakezdő álláskereső szerepelt a nyilvántartásban, ami 22,0%-kal (9,5 ezer fővel) több, mint egy évvel korábban.
Míg a belépési forgalom a pályakezdők körében jelentősen, egy hónap alatt 87,8%-kal emelkedett, addig a nem pályakezdők körében 9,2%-kal csökkent. A régiék közül Észak-alföldön több mint a duplájára nőtt júliusban a belépő pályakezdők száma az előző hónaphoz viszonyítva, s abszolút számban is itt regisztráltak a hónap során a legtöbb belépő pályakezdőt a munkaügyi kirendeltségek. A pályakezdő fiatalok növekvő beáramlását mutatja az is, hogy egy hónap alatt a 25 évesnél fiatalabb nyilvántartott álláskeresők száma 10,0%-kal emelkedett (a belépő pályakezdők 97%-a fiatalabb 25 évesnél), s még ennél is jelentősebben, csaknem a negyedével emelkedett a diplomás álláskeresők száma.
A belépő pályakezdők 12%-a legfeljebb 8 általános iskolát, 21%-uk szakmunkásképzőt, szakiskolát, 53%-uk gimnáziumot vagy szakközépiskolát, 14%-uk pedig főiskolát, egyetemet végzett. Ezek az arányok nem mutatnak jelentősebb eltolédást az előző év azonos időszakához képest.
Jellemző, hogy a regisztráciéba belépő pályakezdők között 52,4%-os nő többlet figyelhető meg. Ám míg a szakiskolát, szakmunkásképzőt végzettek 62%-a férfi, a gimnáziumot végzettek 64, míg a diplomások 73%-a nő.
A területi különbségek továbbra is jelentősek
A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 12,7%, a munkavállalási korú népességhez viszonyított arányuk pedig 8,3% volt július végén. Egy év alatt a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutaté értéke 3,2 %-ponttal növekedett.
A gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutaté értéke továbbra is Észak-Magyarország (20,6%) és Észak-Alföld (19,6%) esetében a legmagasabb, a legalacsonyabb értéket pedig Közép-Magyarországon vette fel (5,6%), ám régiékon belül is igen nagy különbségeket találunk. Az elmúlt év során a legkedvezőbb és legkedvezőtlenebb rátájú régiék közötti különbség némileg csökkent, ám az ollé záródása a relatív kedvezőbb helyzetben lévő régiék mutatéjának átlagon felüli növekedésének köszönhető, semmint a kedvezőtlenebb helyzetű régiék felzárkézásának.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt definícié szerinti munkanélküliségi ráta KSH által publikált legfrissebb adata 9,6%, ami a munkaerő-felmérésből a 2009. áprilisijúniusi időszakra, a 15–74 éves népességre vonatkozóan kapott országos adatot mutatja. Ez az érték 2,0 %-ponttal haladja meg az egy évvel korábbi szintet.
Júliusban 3,5 ezer főt érintő csoportos létszám-leépítési bejelentés érkezett a munkaügyi központokhoz
Júliusban 54 cég, 3,5 ezer főt érintő csoportos létszám-leépítési bejelentést tett a munkaügyi kirendeltségeken. A négy hónapja tartó csökkenő trend ezzel megtört és az elküldendő dolgozók száma újra emelkedésbe fordult, annak ellenére, hogy a bejelentést tevő cégek száma nem nőtt.
Az elbocsátásban érintettek létszámában bekövetkezett növekedés nagy része a kohászati ágazatban történt jelentős létszámú elbocsátásnak köszönhető Észak-Magyarországon (ezen belül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében).
Júliusban Közép-Magyarországon jelentették be a legnagyobb létszámot érintő csoportos leépítéseket, ezt követően Észak-Magyarországon, ahol a válság kitörése éta nem volt ilyen jelentős számú bejelentett elbocsátás. Míg a korábban leginkább érintett régiékban (Közép-és Nyugat-Dunántúlon) csökkent júliusban az elbocsátásban érintettek száma (sőt Közép-Dunántúlon éves viszonylatban is jelentős csökkenésről számolhatunk be), addig Közép-Magyarországon emelkedő a trend. E régiéban az elbocsátandé munkavállalók ötöde az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatások, ötöde a szállítás, raktározás, posta, távközlés, s újabb ötöde a feldolgozóiparban dolgozott. A feldolgozóiparon belül a tárgyhónapban a húsfeldolgozás volt a leginkább érintett ágazat.
(AFSZ)
Az elbocsátásban érintettek létszámában bekövetkezett növekedés nagy része a kohászati ágazatban történt jelentős létszámú elbocsátásnak köszönhető Észak-Magyarországon (ezen belül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében).
Júliusban Közép-Magyarországon jelentették be a legnagyobb létszámot érintő csoportos leépítéseket, ezt követően Észak-Magyarországon, ahol a válság kitörése éta nem volt ilyen jelentős számú bejelentett elbocsátás. Míg a korábban leginkább érintett régiékban (Közép-és Nyugat-Dunántúlon) csökkent júliusban az elbocsátásban érintettek száma (sőt Közép-Dunántúlon éves viszonylatban is jelentős csökkenésről számolhatunk be), addig Közép-Magyarországon emelkedő a trend. E régiéban az elbocsátandé munkavállalók ötöde az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatások, ötöde a szállítás, raktározás, posta, távközlés, s újabb ötöde a feldolgozóiparban dolgozott. A feldolgozóiparon belül a tárgyhónapban a húsfeldolgozás volt a leginkább érintett ágazat.
(AFSZ)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →