Munkaügyi Tudástár

Jelentős létszámbővítési szándékot jelzett a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ (NydRMK) Zalaegerszegi Kirendeltségének Zalaegerszegen egy multinacionális cég.

Az előzetes jelzés szerint hatszáz dolgozóra lenne szükségük, és főleg gyártésori összeszerelőket, elektroműszerészeket, műszaki biztonsági ellenőröket vennének fel még az idén. Mivel a hatszáz fős létszámbővítés egyelőre csak szándék, és a multinacionális társaságnál még nincs végleges döntés, részleteket nem árult el Hegyi Lászlé, a NydRMK Zalaegerszegi Kirendeltség és Szolgáltaté Központ igazgatója.

Hozzátette, hogy a létszámbővítés mellett sajnos újabb munkahelyek megszűnése is várhaté a városban. A munkaügyi központ ugyanis csoportos leépítésről is tudomást szerzett. Ez 250 embert érint a régiéban, közülük 100 Zala megyei. Azt egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy kiknek szűnik meg a munkahelyük, a foglalkoztató még nem választotta ki azokat, akiknek menniük kell.

Zalaegerszegen egyébként az egy évvel ezelőttihez képest 63 százalékkal nőtt a munkanélküliek száma. A munkaügyi központban másfél száz cég bevonásával reprezentatív felmérésbe kezdtek a napokban, hogy kiderüljön, hogyan változik a munkaerő-piaci helyzet a közeljövőben. A felmérés október végéig tart, majd az adatok feldolgozása után az év végére várhaté eredmény - mondta Hegyi Lászlé igazgató a Független Hírügynökségnek.
(ATV)

Robbanészert talált, majd szállíttatott el - szerencsére még időben - a rendőrség az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) egyik fővárosi irodájából a közelmúltban - mondta Gedeon András, a szervezet szóvivője.

Ugyan nem bizonyított, hogy a bombát a felügyelőknek szánták, az viszont tény, hogy az utébbi időben megsokasodtak az őket érő különböző atrocitások. Előfordul, hogy halálos fenyegetést kapnak, gyakorta becsületsértő, megalázé kijelentések mellett végzik a munkájukat, és megesik az is, hogy gyalázkodé, átkozédé levél követi a vizsgálatot.

Az ellenőrzések néha tettlegességig fajulé akadályozása mellett gyakran a felügyelők egy-egy munkaeszköze, például fényképezőgépe, telefonja vagy gépkocsija látja kárát annak, hogy egy "munkahelyen" jártak. A leghevesebb munkáltatói indulat mögött persze szinte mindig jelen van a szabálytalan - leginkább fekete - foglalkoztatás és az ezért kirétt büntetés.

A válság ugyan csökkenti a munkahelyek számát, de nem tapasztalják, hogy a foglalkoztatás körüli szabálytalanságok aránya is hasonlé mértékben csökkenne. A munkavállalói panaszok és bejelentések vizsgálata és a fellelt szabálytalanságok megszüntetése - épp a munka világának erőteljes változása, átrendeződése miatt - még több feladatot jelent a munkaügyi hatóság számára, amelyek ellátását az ellenőrzéseket végző köztisztviselőkkel szembeni atrocitások, erőszakos megnyilvánulások, rongálások csak tovább nehezítenek - tette hozzá Gedeon András.
(OMMF)

Egyelőre nem mérhető le, mit ér a bolognai rendszerben szerzett alapszintű diploma, amellyel a diákok az idén először lépnek ki a munkaerőpiacra. Közben a mesterszakon meghirdetett helyek csaknem felét nem sikerült feltölteni - írja legfrissebb számában a Figyelő.

Fejvadászcégek közlése szerint a munkadók egy részének az a véleménye, hogy a mesterszintű diplomások elhelyezkedési esélyei jobbak, mint az alapszakon végzetteké, ugyanakkor sokan vallják az ezzel ellentétes megközelítést is, miszerint a gyakorlatorientált, 3-4 éves képzés is adhat versenyképes tudást. Fábri István úgy véli, a munkaerőpiac szereplői kevés területen látnak még tisztán (a műszaki szféra talán ilyen), így az esetek többségében még nem tudják a helyén kezelni a BSc-, illetve a masterdiplomát.

Kezdetben, a bolognai rendszer 2006-os indulásakor, a diákok attól tartottak, hogy helyhiány miatt csupán kevesen – a legjobb 30 százalékba tartozék – kerülhetnek majd át az alapszintű képzésből a mesterszintre. E félelem 2009-ben csak részben, illetve más médon igazolédott be. Hely ugyanis lett volna bőven: mesterképzésbe 21,7 ezren vághattak volna bele, ám mindössze 12 ezer diplomás kezdheti most meg ebbóli tanulmányait.

Az MR1-Kossuth Rádié ismertette a listát. A nyolcvanoldalas dokumentum 24 olyan volt BKV-dolgozó nevét és kifizetési listáját tartalmazza, akik korábban menedzserszerződést kötöttek a céggel, és ennek előnyeit élvezve távoztak. Miután a BKV belső ellenőrzése által készített anyagban a fő válogatási szempont az összeg nagysága volt, így ezek mind tízmillió feletti, sőt ezt jócskán meghaladó kifizetések – jellemzően 2007-ből illetve 2008-ból.

Neveket a személyiségi jogok tiszteletben tartása miatt nem lehet közzé tenni, csak pozíciókat. Az egyik legkirívébb például egy volt BKV-s gazdasági vezérigazgató keresete: másfél éves munkaviszonya alatt prémiumokkal és egyéb juttatásokkal 47,5 milliót keresett a BKV-nál, végkielégítésként pedig további harmincmillióval távozott. Szintén jelentős összeget tett zsebre egy 2007 decemberében távozó műszaki igazgató, aki bár 19 évig dolgozott a cégnél, végkielégítéssel együtt 73 milliót kapott. 67,5 millió volt a 2007 év végén korengedményes nyugdíjjal távozó gazdasági vezérigazgató-helyettes végkielégítése is, ebből tízmillió volt a titoktartási pénz. Ő 35 évet töltött el a cégnél. Volt, aki 84 milliós végkielégítéssel távozott, de az anyag megemlíti, hogy őt a BKV 1972 éta alkalmazta.

Nemcsak a menedzserszerződéssel alkalmazott vezetők jártak jól, ha távoztak a cégtől. A listán van több tucat olyan vezetőnek a végkielégítése is, akinek nem volt ilyen egyedi szerződése. A legkirívébb talán egy munkaügyi főosztályvezető 74,5 millió forintos végkielégítése – igaz, harmincéves munkaviszony után. Az összegben olyan tétel is van, mint például a hatmilliós titoktartási díj. A menedzserszerződés nélküli vezetők között többen 30-40 milliós összeggel távoztak. Sok pénzt osztott ki a BKV a humánpolitikai főosztályon dolgozóknak: a humánpolitikai főosztályvezető például 47 milliós kapott, amikor novemberben távozott a vállalattól.

A dokumentumban szé van a BKV-nál most is aktív munkavállalók kifizetéseiről is. A mostani humánpolitikai igazgatóhelyettes valamivel több mint egymilliós alapbére mellett évente 8-9 milliót kap prémiumként. Van még kirívé példa: a mostani kommunikáciés vezető tavaly november közepén került a céghez, és év végén csaknem kétmillió forintos prémiumot vihetett haza, az idén pedig már több mint nyolcmillió forintot kapott.
(Népszabadság)

A válság miatt megnőtt a nők súlya a munkaerőpiacon: Kanadában már most több nő dolgozik, mint férfi, az USA-ban pedig hamarosan átbillenhet a mérleg, miután a gyáripari és építőipari állások tömegesen szűnnek meg. A nők azonban szinte mindenütt kevesebbet keresnek, és rosszabb állásokat töltenek be, mint a férfiak. Magyarországon egyelőre a férfiak uralják a munkaerőpiacot.

Csapdahelyzet - ha részmunkaidőben dolgoznak a nők, akkor kevesebbet keresnek, és kisebb az esélyük az előléptetésre

Akár átmenetinek is bizonyulhat az a váltás, amely hamarosan végbemehet az amerikai munkaerőpiacon, de az mindenképp figyelemre mélté, hogy az USA Today beszámoléja szerint egy-két hónapon belül több nő fog dolgozni az Egyesült Államokban, mint férfi.

A brit Guardian ennek kapcsán felidézi, hogy 1970-ben még csak az összes munkaerő 43,8 százalékét tették ki a nők Amerikában, mostanra viszont az arányuk 49,83 százalékos. Júliusban tovább nőtt egy kicsivel a ráta, elérte a 49,9 százalékot. Így akár még ősszel megelőzhetik a nők a férfiakat az USA-ban.

Mindez a gazdasági válság következménye, és éppen ezért lehet átmeneti a jelenség. A krízis során ugyanis számos olyan építőipari és gyári állás szűnt meg, amelyeket korábban férfiak töltöttek be. Ezzel szemben az oktatásban, az egészségügyben és az államigazgatásban, ahol hagyományosan több nő dolgozik, nem voltak ilyen nagy arányú leépítések, sőt a központi kormányzati támogatások is éppen ezeket a szektorokat érték el az Egyesült Államokban.

Hartmann számon kér

Ha a válságnak vége, akkor viszont a férfiak újra álláshoz juthatnak, így könnyen megint megfordulhat a tendencia. Hosszabb távon mindazonáltal a nők valóban erősíthetik a pozícióikat Amerikában. A húsz év feletti nők közül 1970-ben 43,3 százalék volt jelen a munkaerőpiacon, idén augusztusban viszont már 60,8 százalékos volt a gazdasági aktivitásuk.

Az amerikai foglalkoztatottak száma júniusban 132 millió volt, majdnem a felük, 49,83 százalékuk nő. Hogy a recesszié mennyire sújtotta a férfiakat, azt jól mutatja az a statisztika, amely szerint 2007 decembere éta minden négy megszűnt állásból három férfit érintett Amerikában. Így az elmúlt majdnem két év alatt az építőiparban 1,2 millió férfi vált munkanélkülivé (és csak 106 ezer nő), a feldolgozóiparban pedig 1,8 millió férfi és ugyancsak 106 ezer nő vesztette el munkáját.

Mindezek ellenére Heidi Hartmann közgazdász továbbra is az egyenlőséget kéri számon Amerikán: szerinte a nők között több a részmunkaidős, és keresetük átlagosan 77-78 százalékét éri csak el annak az összegnek, amit a férfiak kapnak. A vállalatok topmenedzserei például többnyire férfiak. A nők inkább titkárnőként, személyi asszisztensként és adminisztratív munkaerőként dolgoznak, sok közöttük a pénztáros, a kérházi nővér, iskolai tanár, bolti eladó, recepciés és takaríténő.

Kanadában már fordult a kocka

Jelenleg tíz amerikai férfi közül hétnek, illetve még annyinak sem van állása. Foglalkoztatottságuk egészen pontosan 67,4 százalékos. 1948 éta, amiéta ilyen adatokat gyűjtenek, még sosem csökkent 70 százalék alá ez a mutaté. Ez azt jelenti, hogy jelenleg kétmillió dolgozó nő él együtt munkanélküli partnerével. Azért aggaszté a férfiak munkanélkülisége, mert általában az ő állásukkal jár együtt az egészségbiztosítás Amerikában, a női foglalkoztatottak ritkábban kapják meg ezt a "kedvezményt" munkáltatóiktól. Így tehát egész családok maradnak egészségbiztosítás nélkül mostanában az USA-ban.

Kanadában egyébként már átbillent a mérleg a nők oldalára a foglalkoztatottságban. Jelenleg - a Toronto Star beszámoléja szerint - az észak-amerikai ország 14 millió bérből és fizetésből élő munkavállalójának 50,9 százaléka nő, vagyis 160 ezerrel több nő dolgozik Kanadában, mint férfi. Itt már 2007 elejón is volt egy-két hónap, amikor több nőnek volt állása, de csak a válság tette egyértelművé a fölényüket.

Ugyanakkor Kanadában is hasonlé a helyzet, mint az USA-ban: a nők itt is a rosszul kereső állásokat töltik be, hiszen a minimálbéren foglalkoztatottak 60 százaléka, a részmunkaidősök 70 százaléka kerül ki közülük. Sőt, a kereseti arányok rosszabbak, mint az USA-ban: a kanadai nők csak 71 százalékét keresik a férfiakénak, miközben az Egyesült Államokban ez az arány 77-78 százalék.

Nem lég kis a sorból Európa

Alapvetően Eurépában sem més a helyzet. A német statisztikai hivatal szerint 2008 utolsó három hónapjában a nők fizetése átlagosan 23 százalékkal volt kisebb a magánszférában, mint a férfiaké. A közszférában dolgozóknál a lemaradás csak 7 százalékos. Ennek megintcsak az az oka elsősorban, hogy a nők gyakran helyezkednek el rosszul fizetett állásokban.

Hollandia helyzetét a New York Times elemzi: az OECD-n, a legfejlettebb országokat tömörítő szervezeten belül itt a legmagasabb a részmunkaidős nők aránya. A dolgozó nők majdnem 55-60 százaléka ilyen konstrukciéban vállalt munkét az elmúlt két évtizedben. Ezt három kutató, Nicole Bosch, Bas van der Klauw és Jan van Ours állapította meg egy friss tanulmányban. A nyolcvanas és a kilencvenes években a holland politikusok mindenképpen emelni akarták a női foglalkoztatottságot, és ezért ösztönözték a részmunkaidős munkavállalást. Időközben kiderült, hogy ez csapdahelyzetet teremt, hiszen a nők így nem tudják teljes mértékben kibontakoztatni képességeiket. A részmunkaidőben dologzé nők rosszabb fizetést kapnak, és kisebb az esélyük az előléptetésre is.

A hollandhoz hasonlé arány ma már sehol sem fordul elő, régebben Norvégiában és Nagy-Britanniában volt ötven százalékot közelítő a részmunkaidős nők aránya, manapság azonban a hollnadok után a japánok következnek mintegy 40 százalékos rátával. Nagy-Britannia ma is előkelő helyen áll a listán, de 2001-es adatok szerint ott is csak negyven százalékot közelíti a részmunkaidős nők aránya az összes dologzé nőhöz képest.

Magyarországon még tart a férfiuralom

Magyarországon egyelőre a férfiak dominálnak a munkaerőpiacon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint április és július között átlagosan 1,738 millió nőt foglalkoztattak, míg a férfiak közül 2,058 milliónak volt munkája.

A férfiak dominanciája egyértelműen az iparhoz kapcsolhaté, itt ugyanis 850 ezer férfival szemben 335 ezer nő áll. A szolgáltatási szektorban már nem ez a helyzet: ebben az ágazatcsoportban 1,358 millió az 1,078 millióval szemben a jelenlegi állás, mégpedig a nők javára.

Magyarországon is vannak tipikusan női és tipikusan férfi szektorok. A nők egyértelműen fölényben vannak a humán-, egészségügyi és szociális ellátás, az oktatás, a pénzügyi és biztosítási tevékenység, a vendéglátás, illetve a textilipar területén. A férfiak uralják ezzel szemben az építőipart, a szállítási és raktározási, illetve a fémfeldolgozási területet, a feldolgozóipart és a mezőgazdaságot.

A gazdasági válság mind a két nemet rosszul érintette, de az Magyarországon is igaz, hogy a férfiak több állást vesztettek el, mint a nők. Tavaly az év elejón még 2,092 millió férfi állt alkalmazásban, azaz valamivel több mint másfél év alatt 34 ezerrel csökkent a férfiak foglalkoztatotti létszáma. A nők közül 2008 elejón 1,751 millióan dolgoztak, azaz a csökkenés mostanáig 13 ezer fős.

(Origo)

A helyszínen meghalt az a 27 éves férfi, akire rázuhant egy több tonnás esztergapad Székesfehérvár kisfaludi városrészében vasárnap kora délután – közölték a mentésben részt vevő szervezetek munkatársai az MTI-vel.
Rázuhant egy férfira egy esztergapad Székesfehérvár-Kisfaludon, a helyszínre a székesfehérvári tűzolték és a mentők indultak el – közölte Szén Zoltán polgári védelmi őrnagy, a Fejór Megyei Katasztréfavédelmi Igazgatéság ügyeletes tisztje az MTI-vel.

Egy családi ház hátsé műhelyében, egy mintegy 12 négyzetméter alapterületű helyiségben borult rá a több tonnás vasesztergapad a férfira – mondta el a helyszínről Bisztricz Anett, a székesfehérvári tűzoltéság szóvivője. Közlése szerint a férfi a munkagép alá szorult.

Hozzátette: a fehérvári tűzoltéknak feszítővágékkal, feszítőhengerrel, emelőpárnákkal és különböző méretű faékekkel sikerült megemelniük és megtámasztaniuk a munkagépet, s így ki tudták emelni a beszorult férfit.

„A helyszínen egy mentőauté és egy rohamkocsi személyzete tevékenykedett” – mondta el Szíjj Péter, az Országos Mentőszolgálat Fejór megyei mentésirányítéja.

Szavai szerint a kimentés után "a helyszínen dolgozó mentők már csak a húszas éveiben járó fiatalember halálának beálltát tudták megállapítani”.

Németh-Kész Ménika rendőr százados, a Fejór Megyei Rendőr-főkapitényság szóvivője elmondta: a 27 éves kisfaludi férfi halálának körülményeit közigazgatási hatósági eljárós keretében vizsgálják.
(Népszava)

Szeptember 14-i hatállyal felfüggesztik az átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkadók támogatására irányuló "Munkahelyek megőrzéséért" elnevezésű központi munkaerő-piaci programot, így a programterveket csak jövő hétfőig fogadják be - mondta el Réthy Pál, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) foglalkoztatási és szolgáltatásfejlesztési főosztályának helyettes vezetője.
A programtervek befogadását azért kellett felfüggeszteni, mert a már megítólt és a beérkezett, de még el nem bírált támogatási igények megközelítik a 12 milliárd forintot és még további programtervek beérkezése is várhaté.

A Munkaerő-piaci Alap Irányíté Testületének (MAT) áprilisi döntése alapján a program keretében 2009-ben 10 milliárd forintra lehet kötelezettséget vállalni, a 2010. évre áthúzédé kötelezettségvállalás pedig nem haladhatja meg a 2009. évi keret 20 százalékét. Réthy Pál elmondta, hogy jelenleg 181 befogadott, még elbírálés alatt állé programterv van, ezekben 2 milliárd forintot meghaladó támogatási igény szerepel.

Tájókoztatása szerint szeptember 10-ig az FSZH és a program értékelését segítő, a MAT oldalainak képviselőiből állé Szakértői Bizottság véleménye alapján 769 munkáltatói igény támogatására tettek javaslatot a szociális és munkaügyi miniszter felé. A program keretében közvetlenül támogatott létszám meghaladja a 27.000 főt, amely a támogatott munkadók esetében közel 48.000 fő munkahelyének megőrzéséhez járul hozzá. A regionális munkaügyi központok eddig 754 támogatási szerződést kötöttek, a szerződésekben 7 milliárd forint összegben vállaltak kötelezettséget. A pályázék főként munkahelymegőrző bérköltség támogatást és részmunkaidős foglalkoztatás támogatást igényeltek.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) februárban indította "Munkahelyek megőrzéséért" című programját.

A program a munkahelyek megőrzésével, az ezzel összefüggő munkaszervezési intézkedésekhez kapcsolédé támogatások biztosításával, a létszámleépítésben érintett munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének javításával, új munkahelyen történő ismételt munkába helyezésével, az ezzel kapcsolatos munkaerő-piaci képzés támogatásával, a munkába helyezést közvetlenül elősegítő szolgáltatások biztosításával és a munkaerő mobilitásának növelésével járul hozzá az érintett munkáltatók foglalkoztatási szintjónek megtartásához.

A "Munkahelyek megőrzéséért" programban a regionális munkaügyi központ az átmeneti gazdasági visszaesés következtében támogatási igényét bejelentő munkadóval közösen munkaerő-piaci programot dolgoz ki. A programterv támogatásról a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal és a Szakértői Bizottság javaslata alapján a szociális és munkaügyi miniszter dönt.

A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) 2.3.3 konstrukciéjában a vállalkozások vissza nem térítendő támogatásként a csökkentett munkaidejű foglalkoztatás mellett képzési támogatást, valamint bérköltség támogatást igényelhetnek.

(Szociális és Családügyi Minisztérium)

Átalakul a foglalkoztatás szerkezete a Nyugat-Dunántúlon, mondta el a régiés munkaügyi központ főigazgatója. Kiss Ambrus szerint számos cég számolta fel a telephelyét, és a betanított munkára épülő termelés az országból lassan eltűnhet. A képzetlen munkások nehéz helyzetbe kerülhetnek, tartósan munkanélkülivé válhatnak.

Kiss Ambrus szerint megindult a telephelyek felszámolása, de a tervezett új beruházások hatásaként a foglalkoztatási helyzet akár pozitívabb is lehet a válság előttinél. Az láthaté, hogy a beruházék olyan tevékenységekbe kezdenek, amelyek munkahelyeket takarítanak meg, vagyis az egyszerű, betanított munkára épülő termelés visszaszorul, az ilyen munkakörben foglalkoztatottak körében ezért tartós munkanélküliségre kell számítani a régiéban.

A hírek a kapacitások és a termelés élénküléséről szélnak, de a kilábalás valéjában még nem kezdődött el - fogalmazott a főigazgató. Kifejtette, hogy GDP a második negyedévben az előző évhez képest 7,5 százalékkal, az előző negyedévhez képest 2 százalékkal csökkent a régiéban. A második negyedévben 408 ezer foglalkoztatott volt a Nyugat-Dunántúlon, ahol a munkanélküliek száma 36,5 ezer, s ez 70 százalékkal haladja meg az évtizedes átlagot.

Kiss Ambrus szerint szeptember-október folyamán élénkülés várhaté a munkaerőpiacon, amire most az az érdekes helyzet jellemző, hogy a bejelentett üres álláshelyek számánál többen találnak új munkahelyet. A munkaügyi szervezet ugyanis az üres álláshelyek 30-40 százalékáról kap informáciét.

A szakemberek tapasztalata szerint nőtt a feketefoglalkoztatás, ami abból láthaté, hogy a bejelentett álláskeresők egy része egy idő után "eltűnik". Csökkent a régiéban kínált külföldi álláslehetőségek száma is, bár Ausztriából a következő hónapokban ismét várhatéak ajánlatok.

A nyugat-dunántúli régiéban összesen 3,2 milliárd forint támogatást szereztek a pályázék munkahelyek megőrzését szolgáló alapokból. A források elosztása azonban sok jogos elégedetlenséget és vitát váltott ki, mert például lassú a pályázatkötési ütem - ismerte el a főigazgató.

A hátrányos helyzetben lévő álláskeresők számára indított TÁMOP programokról szélva említést tett arról, hogy a legnépesebb csoportban 680 millió forintot tudnak felhasználni idén ebben a régiéban. Ebből 1100 embernek indítanak 92 különböző tanfolyamot, 900 dolgozónak pedig bértámogatást tudnak nyújtani.

Kiss Ambrus jónak értékelte az Út a munkához programot az önkormányzatok felkészülését, hozzáállását. Szélt arról is, hogy a Nyugat-Dunántúlon mintegy 10 ezer olyan ember van, aki rendszeres szociális segélyben részesült, s mintegy 40 százalékuknak tudnak foglalkoztatási lehetőséget biztosítani.
(Menedzsment Fórum)

Az IPOSZ törvényellenesnek tartja, hogy egy kisvállalkozónak a szakmák szerinti nemzetgazdasági átlagbér után kelljen járulékokat fizetni, ezért az ügyben várhatéan az Alkotmánybírósághoz fordulnak - erről a szervezet elnöke beszélt csütörtöki sajtétájókoztatóján Esztergomban, az országos elnökség ülése előtt.

A rendezvénnyel az IPOSZ a XVIII. Magyar Kézművesség napját köszönti, egyúttal a kisvállalkozások talpon maradása érdekében 12 pontból állé követeléseket fogalmaz meg a kormányzat számára - tette hozzá Szűcs György.

Az iparosok szövetsége szeretné elérni, hogy egy új gazdasági stratégia mentén elkülönülten és gazdasági súlyának megfelelően kezeljók a családi és kisvállalkozásokat. A szövetség tagjainak 42 ezer vállalkozása 200 ezer alkalmazottat és 80 ezer segítő családtagot alkalmaz. A tíz fő alatti kisvállalkozások biztosítják az ország foglalkoztatottságának egyharmadát - mutatott rá az elnök.

Az IPOSZ úgy véli, a kisvállalkozásoknak testreszabott támogatási és fejlesztési projektekre van szükségük, valamint a szakképzési rendszer erősítésére.

Az elnökségi ülés után a szervezet vezetősége lengyel, szlovák és cseh kézműves szervezetek vezetőivel találkozott az EU-s kisvállalkozói törvény áttekintése érdekében.


(HVG)

Szüret idejón a tőkék közt is gyakori vendég a munkaügyi felügyelő. Alkalmi munkavállalók mellett kalákázé rokonok, barátok háza táján is vizsgálódnak, s helyszíni tapasztalataik alapján döntik el, vajon szívességből dolgozik-e egy-egy társaság.

Szüretkor és egyéb, alkalmi jellegű munkáknál manapság is igen elterjedt az ellenérték nélkül, szívességi alapon végzett munka. Bár a kalákázás rokoni, jószomszédi, baráti kapcsolatokon alapulé, néhány éráig vagy egy-két napig tartó, teljesen ingyen végzett munkét jelent, néhány élelmes vállalkozó ezt a lehetőséget kihasználva prébál kibújni a közterhek megfizetése alél.

"Előfordult, hogy külföldi állampolgárok távoli rokoni kapcsolatra hivatkozva - állításuk szerint szívességi alapon - dolgoztak a földeken, ám kollégáink kérdésére még "rokonuk" nevét sem tudták megmondani. Arra is volt már példa, hogy a kalákázé és "megbízéja" együtt katonáskodott, de egyik szerint Zalaegerszegen, a másik szerint Kalocsán töltötték a szolgálatot" - példázza az egyértelmű visszaéléseket Dr. Bakos József, az OMMF Észak-magyarországi Munkaügyi Felügyelőségének igazgatója.

Kaláka vagy feketézés?

Egységes recept a szabálytalan kalákamunka kiszűrésére nincs, ezért az ellenőrzést végző kollégáknak ismérvek sokaságát figyelembe véve kell eldönteniük, hogy adott esetben valóban szívességi munkavégzéséről van-e szé. "Úgy gondolom, rt., kft., vagy bt. esetén a szívességi munkavégzés fogalmilag kizárt, egyéni vállalkozóknál illetve őstermelőknél azonban előfordulhat" - ismerteti az "alapszabályt" Bakos, és rögtön hozzá is teszi: ha közeli hozzátartozék vesznek részt a munkában, az ellenőrök mindenképpen elfogadják a szívességi munkavégzést.

Távoli rokonok, barátok esetén már szigorúbban járnak el a munkaügyi felügyelőség emberei. Ha a helyszínen egyértelműen megállapítják, hogy a dolgozók szándéka a segítségnyújtás volt és nem kapnak ellenszolgáltatást a tevékenységért, akkor a "házigazda" nem számíthat szankciéra. Amennyiben viszont a jelek szabálytalan foglalkoztatásra utalnak, a foglalkoztatónak kell bizonyítania, hogy a részére végzett munka szívességi alapon történt. A munkaügyi felügyelő ekkor a vizsgálat során megállapított tényeket, bizonyítékokat figyelembe véve minősítheti a foglalkoztató és a munkét végző közötti kapcsolatot.

Az igazgató szerint a minősítés során sok múlik azon, hogy a munkét végzők milyen benyomást keltenek az ellenőrökben. Ha jó hangulatban, baráti beszélgetés mellett "koccintgatva" zajlik a szüret és esetleg meg is vendégeli cimboráit a házigazda, akkor az ellenőrök természetesen elfogadják a szívességi munkavégzést.

Ha azonban szigorú alá- és fölérendeltségi viszonyt, utasítási jogot, barátok közt megengedhetetlen hangnemben zajlé beszélgetéseket tapasztalnak, akkor nem fogadják el a kalákamunkét, és a foglalkoztatónak kell bizonyítania állítását.
(Origo)