Munkaügyi Tudástár

Az iskolakezdési támogatás utalvány a gyermek(ek) beiskolázásához nyújt segítséget. Felhasználhaté tankönyvek, taneszközök és ruházati termékek vásárlására.

A munkadók szerint válság idejón a minimálbér emelése erősen ronthatja a foglalkoztatási helyzetet, az Uniós tagállamok többsége viszont ennek dacára emelte a törvényes bérküszöböt - írja a Világgazdaság.

A gazdaságban mutatkozé fellendülés ellenére jövőre tovább fog növekedni a munkanélküliség világszerte, sőt a fejlettebb államokban még akár 2011-ben is. rről a Nemzetközi Valutalap(IMF) vezérigazgatója beszélt egy görög lapnak adott interjúban.

Dominique Strauss-Kahn kifejtette: még sokat kell tenni azért, hogy a jövő év első felében valóban tartóssá váljon a növekedés. Figyelmeztetett azokra a kockázatokra is, amelyek meghiúsíthatják ezt a fellendülést.

Ezek között az első helyen említette, hogy nem szabad összekeverni a tartós növekedést a sok országban központi ösztönző programokkal megtámogatott növekedéssel. A másik kockázati tényező az IMF vezérigazgatója szerint az olaj árának emelkedése lehet.

(Metropol)

A pécsi székhelyű Elcoteq a tervek szerint Pécsett hamarosan újra hétezer embert foglalkoztat majd - mondta Szili Katalin, azt követően, hogy tárgyalt a finn cég vezetőivel Budapesten. A tb-terhek csökkentése megtette a magáét.

A finn Elcoteq Network Corporation elektronikai gyártásszolgáltaté - műfajában a legnagyobb Eurépában és a hatodik a világon - júniusiban bejelentette, hogy észtországi, tallini tevékenységének nagyrészét eladja termékei egyik fő vásárléjának, a svéd Ericsson távközlésiberendezés-gyárténak közel 30 millió Euróért.

A nagy volumenű Európai gyártást Magyarországon, Pécsett összpontosítja ezentúl az Elcoteq. Az Elcoteq 1600 embert foglalkoztat az észt fővárosban, Tallinban, közülük 1200 átkerül az Ericssonhoz. Az Elcoteq kisebb keretben, de folytatja tevékenységét Tallinban is, speciális berendezéseket gyártva. Az Ericsson ellátását is folytatja az Elcoteq, más telephelyeiről.

Az utébbiak sorában központi szerepet szánnak a pécsi gyártéhelynek. Január éta, a piaci helyzet gyors rosszabbodásához igazodva, az Elcoteq már csökkentette kapacitásait. Ennek keretében áprilisban közölték azt is, hogy három helyett csak két üzemben folytatja a termelést az Elcoteq Pécsett. Ez nem járt újabb létszámcsökkentéssel, de a kevesebb megrendelés miatt összevonták a termelést, és a legkisebb alapterületű üzemből raktár lett. Az Elcoteq mintegy négyezer embert foglalkoztat Pécsett, ennek egynegyede kölcsönzött munkaerő.

Az Elcoteq, Baranya megye legnagyobb cége január közepén mintegy 450 saját dolgozót és 900 bérelt munkást küldött el. A szerkezetváltási program következő lépésében a finn cég felmérte, hogy egy nagy Európai gyártéhely elegendő a jelenlegi és a közeljövőben várhaté termelési szükséglethez. A nagy volumenű Európai gyártást ezért Pécsett összpontosítják, az Elcoteq közleménye szerint.

(Hiradó)

Minden alapot nélkülöz az a sajtéértesülés, amely szerint 2010-től megszűnnének a négynapos hétvégék. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium nem tervez olyan rendeletet, amely tiltaná az ünnepek körüli munkanap áthelyezést.

Nyilvánosságra kell hozni minden olyan vezető tisztségviselő pénzbeli juttatásait, aki állami többségi befolyással működő gazdasági társaságnál tevékenykedik. Az erről szóló határozatot pénteken írta alá a miniszterelnök. A köztulajdonban állé gazdasági társaságok működésének átláthatébbá tételéről szóló kormányrendelet szerint szeptember 15-étől az interneten kell közzétenni az érintettek pénzbeli juttatásait. Így nyilvános lesz többek között a személyi alapbér, a teljesítménybér, a végkielégítés mértéke. A vezető tisztségviselőknél, felügyelő-bizottsági tagoknál a megbízási díj, az azon felüli egyéb járandóság, a jogviszony megszűnése esetén járó pénzbeli juttatások összege is.

A rendelet vonatkozik azokra a vezető tisztségviselőkre, felügyelő-bizottsági tagokra, vezető állású munkavállalókra, a tartósan egyes munkavállalók tevékenységét irányíté munkavállalókra, akik olyan állami, önkormányzati gazdasági társaságnál, költségvetési szervnél, közalapítványnál dolgoznak, amelynél külön-külön vagy együttesen számítva is többségi befolyással bír az állam.

A szabályok szerint nyilvánosságra kell hozni a vezető nevét, tisztségét, munkakörét, illetve a munkaviszonyban állé személy esetében a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatásokat. Ezen belül külön fel kell tüntetni a személyi alapbért, az egyéb időbért, a teljesítménybért, az időbért megalapozé időtartamot, illetve a teljesítménybért megalapozé követelményeket.

A nyilvánosság megismerheti a végkielégítés mértékét és a felmondási idő tartamát is. A vezető tisztségviselőknél, felügyelő-bizottsági tagoknál felkerül az internetre a megbízási díj, a megbízási díjon felüli egyéb járandóság, a jogviszony megszűnése esetén járó pénzbeli juttatások összege is.

A közzétett adatok a közzétételt követő két évig nem távolíthaték el. Ha az érintett cégek elmulasztják a közzétételt, illetve ha az nem teljes vagy nem időszerű, akkor a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárósa kezdeményezhető.
(Magyarország)

Az elmúlt hónapokban tovább emelkedett az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) munkahelymegőrző támogatásokra fordíthaté kerete, így a nyár közepén pénzhiány miatt tartaléklistára tett pályázék közül minden vállalkozás bekerült a támogatottak közé.

Az elmúlt hónapokban zárult programjaink maradványkeretéből, illetve több visszalépő pályázé támogatásából eredő összegekkel az eredetileg 5,9 milliárd forint keretű program most közel hétmilliárd forintból gazdálkodhat - mondta a Napi érdeklődésére Székely Gabriella, az OFA ügyvezetője. A futé és lezárulé programok maradványösszegeit egyébként általában a következő évi programok elindításához használja a közalapítvány. A most átcsoportosított összegek között olyan is akadt, amelyet egy korábbi, kisebb érdeklődés mellett futé program újraindítása helyett inkább a munkahelymegtartó programokra fordítottak.

A szerződéskötések és a kifizetési kérelmek földolgozása mellett jelenleg most azon dolgoznak az OFA szakérői, hogy ha újabb maradványösszegek szabadulnának föl, hogyan tudnák újra megnyitni a pályázatot. Ez újabb 400-500 millió forintot jelenthet - mondta Székely Gabriella.

Eddig 503 munkáltató pályázatát hagyták jóvá, ebből 456-an küldték vissza a szerződéskötési ajánlat jóváhagyását és 435 céggel írtak alá szerződést.

Bioerőművet avattak a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szakoly településen. A 20 megawatt teljesítményű létesítményt Gráf József, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter adja át.

A Dél-nyírségi Bioenergia Művek (DBM) Energiatermelő Zrt. több mint 12 milliárd forintból elkészült üzeme Magyarország első zöldmezős beruházásként épült biomassza erőműve. Tüzelőanyagként erdei aprítékot, fűrészüzemi és mezőgazdasági hulladókot használ majd a villamosenergiát előállító üzem.

A létesítményben dolgozó 55 alkalmazott mellett így további közel 200 környékbeli lakos jut munkalehetőséghez a mintegy évi 2 milliárd forint értékű termesztéssel, feldolgozással és beszállítással.

Az energiatermelés során keletkező, úgynevezett hulladókhő hasznosítására pedig üvegházas zöldség-gyümölcs kertészetet hoznak létre, ami további 100-150 munkahelyet teremt.
(Index)

A kormány már tavaly novemberben egyértelművé tette: Magyarország úgy fogja felhasználni az Uniós forrásokat, hogy azok a lehető legnagyobb védelmet nyújtsák a magyar munkahelyeknek a világválság hatásaival szemben.

Ezt a célt szolgálta a közelmúlt minden változtatása: a bürokráciacsökkentő és ügyintézést gyorsíté lépések elfogadásától az új pályázati konstrukciék megalkotásán keresztül az operatív programokat érintő forrásátcsoportosításokig bezárólag.

Az átcsoportosítások egyik nagy nyertese a Gazdaságfejlesztési Operatív Program. Keretösszege 111 milliárd forinttal bővült. A magyarázat egyszerű: magyar munkahelyek 65-70%-át a kis- és középvállalkozások biztosítják. A Gazdaságfejlesztési Operatív Programnak pedig ők a címzettjei.

Vagyis a forrásátcsoportosításoknak a magyar kis- és középvállalkozások a nyertesei. Az ő érdekükben született ez a döntés, amelynek mai aktualitását az adja, hogy több hónap kemény tárgyalássorozata után Brüsszel megadta a zöld jelzést a magyar tervek első nagy etapjának, amely több mint 110 milliárd forintot „szabadít fel”.

A válságkezelő átcsoportosítások engedélyezése a magyar fejlesztéspolitikai szakemberek több hónapos munkájának eredménye és nagy lehetőség a magyar kis- és középvállalkozásoknak.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjait (OP) 2006-ban fogadta el a kormány annak érdekében, hogy az ország minél jobban ki tudja használni az Európai Uniós tagságból eredő lehetőségeket. Az azéta eltelt időben kirobbant gazdasági válság azonban alapjaiban változtatta meg a gazdasági környezetet és a fejlesztéspolitika feltételeit. A válságkezelés során a kormány a kezdetektől fogva támaszkodott az ÚMFT keretében rendelkezésre állé forrásokra, és eddig is számos intézkedést hozott a kedvezőtlen hatások mérséklésére. Újabb lépésként most az OP-k közti forrásátcsoportosítással kívánja megnövelni a gazdaságélénkítést szolgáló keretösszeget. Az ÚMFT módosításáról szóló terveket a kormány 2008 végén fogadta el, azéta folyamatos egyeztetések folytak Brüsszellel, míg végül a formális jóváhagyás is megszületett az Unió részéről.

Az átcsoportosításokat a NFÜ szakemberei számos szempont alapján tervezték meg. Legfőbb alapelv volt, hogy az elvonés a legkisebb negatív hatással legyen az adott programra. Ennek megfelelően olyan programokból történik pénzelvonás,

* amelyek iránt alacsony volt az érdeklődés,
* amelyeknek csupán visszafogott jelentősége van a gazdasági válság kezelése szempontjából, valamint
* amelyek megvalésulása kockázatosnak tekinthető.

A forrásbefogadó programok kiválasztása során az alábbi szempontokat vették figyelembe:

* pályázéi igény mutatkozzék a forrás iránt,
* az igényt fejlesztéspolitikai tapasztalati adatok támasztják alá,
* a forrás minél egyszerűbben és gyorsabban jusson el a kedvezményezetthez,
* a program illeszkedjen a hosszú távú célokhoz.

A támogatások átcsoportosítása és hatékonyabb bevonása a válságkezelésbe nem csupán tompítja a gazdasági válság kedvezőtlen hatásait, hanem javítja az ország versenyképességét, valamint hozzájárul a gazdaság élénkítéséhez és a munkahelyek megőrzéséhez. Az átcsoportosítások legfőbb kedvezményezettjei a válság által leginkább sújtott kkv-k, amelyek a magyar munkahelyek 65-70%-át biztosítják. A módosítások kiemelt célja továbbá a hátrányos helyzetű területek megsegítése. A változások hatására, a vállalási feltételek megváltoztatásával lehetővé válik, hogy egyre több pályázé részesüljön EU-s támogatásból.

A forrásátcsoportosítás legnagyobb nyertese a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP). Keretösszege 111 milliárd forinttal bővült, amely a kkv-k komplex technolégiai fejlesztésére és a vállalati beruházások támogatására fordíthaté. A forrásból az NFÜ becslései szerint 4000 kis és középvállalkozás juthat támogatáshoz és hajthat végre fejlesztést a következő hónapokban és években.

(Nemzeti Fejlesztési Ügynökség)

2009 május–júliusban a 15–74 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 811 ezer, a munkanélkülieké 407 ezer fő volt, ami 9,7%-os munkanélküliségi rátát jelentett. A vizsgált időszakban a 15–64 éves népesség 61,8%-a, ezen belül a 15–61 évesek 64,4%-a jelent meg a munkaerőpiacon.