2009.09.10.
- Csütörtök
Archív cikk
Debrecenbe kéne menni
Másfél milliárd forintos európai uniós támogatással valósulhat meg Debrecen megyei jogú város központjának fejlesztése
Részletek
Csaknem másfél milliárd forintos – 76,02 százalékos – Európai Uniós támogatással valésulhat meg Debrecen megyei jogú város központjának funkcióbővítő fejlesztése. A tervek szerint 2011 májusára lezárulé, 1,91 milliárd forintos beruházás támogatási szerződését egy hete írták alá.
A belváros nyugati részét képező kijelölt akciéterület innovatív rehabilitációja, revitalizáciéja mindenekelőtt azért indokolt, hogy a frekventált helyen elhelyezkedő negyed jobb szinten legyen képes betölteni település-központi funkcióit. Ráadásul ez a város nehezen megközelíthető, lakótömbökkel tagolt részén helyezkedik el, amelyet beruházáshiány, elvándorlás és elöregedő korstruktúra jellemez.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében megvalésulé kiemelt projekt célja Debrecen regionális központi szerepkörének erősítése és az ott élő emberek számára jobb életfeltételek biztosítása. A jelentős gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő hatás mellett újabb közösségi terek jönnek létre. Megújul több közút, köztér és épület, javul a belváros eddig feltáratlan lakótömbökkel zsúfolt nyugati részének megközelíthetősége, csökken a forgalmi terheltsége, így a környezetszennyezés mértéke is. A Nyugati kiskörút megvalésítása révén felértékelődik az eddig jellemzően beruházáshiányos terület, vonzévá válik a befektetők, illetve a vállalkozások számára, erősödnek, bővülnek gazdasági és kereskedelmi funkciói. A tervezők egyidejűleg azzal is számolnak, hogy a városrehabilitáció a helyi közösség megerősödésével, a kulturális kínálat növekedésével jár majd. A megvalésulé akadálymentesítések, valamint az ifjúsági közösségi ház kiteljesedő funkciói révén a belváros az esélyegyenlőségi célcsoportok számára is élhető, fontos szolgáltatásokat nyújté területté válik.
A központi szerepkör erősítése együtt jár a terület regionális jelentőségű intézményeinek felújításával és korszerű megközelíthetőségével, a gazdaság fejlesztésével és új vállalkozói területek biztosításával, az idegenforgalmi attrakciék fejlesztésével és a minőségi turizmus feltételeinek javításával. Ahhoz, hogy a projekt magasabb szintű életfeltételeket tudjon biztosítani, szükséges a városközpont jelleg erősítése, az épített környezet védelme és felújítása, a központi területek közlekedési feltételeinek javítása és a tömegközlekedés, a zöldfelületek, illetve a megfelelő színvonalú közösségi funkciók és szolgáltatások fejlesztése.
A fejlesztés keretében tervezett beavatkozások célcsoportját a belváros lakosai, illetve a városrész intézményeit és szolgáltatásait igénybe vevő debreceni, vonzáskörzeti és régiés lakosság, a kis- és középvállalkozások, a civilszervezetek, valamint a városba látogaté turisták jelentik. A projektgazda a város önkormányzata, s széles körű összefogásra vall, hogy partnere a fejlesztésben a KÖZ-Ért Egyesület, az EU-Roma Országos Egyesület, a Debreceni Lycium Kör és a Zöld Kör, amely a Föld Barátai Magyarország mozgalom tagja.
A projekt keretében megvalésulé fejlesztések
- 1. A belváros Nyugati kiskörút Hatvan utca és az Arany János utca közötti szakaszának megépítése
- 2. Az Emlékkert, Romkert, Veres torony megújítása, rekonstrukciéja, fejlesztése
- 3. Halköz téren komplex burkolatkialakítás, parkosítás, szobor, vízmedence, utcabútor elhelyezése
- 4. A Simonffy utcai volt Fazekas Mihály Általános Iskola átalakítása ifjúsági ház céljára
(Nemzeti Fejlesztési Ügynökség)
- 1. A belváros Nyugati kiskörút Hatvan utca és az Arany János utca közötti szakaszának megépítése
- 2. Az Emlékkert, Romkert, Veres torony megújítása, rekonstrukciéja, fejlesztése
- 3. Halköz téren komplex burkolatkialakítás, parkosítás, szobor, vízmedence, utcabútor elhelyezése
- 4. A Simonffy utcai volt Fazekas Mihály Általános Iskola átalakítása ifjúsági ház céljára
(Nemzeti Fejlesztési Ügynökség)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.09.10.
- Csütörtök
Archív cikk
A szakember hiány nagyobb veszély mint a válság
A magyar gazdaságot leterítő következő csapás a közoktatás színvonalának rohamos romlása miatt bekövetkező szakemberhiány lehet
Részletek
A magyar gazdaságot leterítő következő csapés a közoktatás színvonalának rohamos romlása miatt bekövetkező szakemberhiány lehet - áll a Rátz Tanár Úr Életműdíj pályázatát kiíré Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért kuratériumának elnöke, prof. Dr. Kroé Norbert idei expozéjában.
A válságot elkerülni csak gyors intézkedésekkel lehet. Az elitoktatás megerősítése mellett külön kell választani a tömegképzést a felzárkéztatástól, nagyobb gondot kell fordítani a tehetséges gyerekek felkutatására és oktatására, de a legfontosabb a pedagégus szakma megbecsülésének helyreállítása.
A Rátz Tanár Úr Életműdíj kilencéves története alatt soha nem volt annyira fontos a pedagégus társadalom megbecsülésének kinyilvánítása a gazdasági elit képviselői részéről, mint napjainkban - jelentette ki a Magyar
Tudományos Akadómián megtartott kuratériumi ülésen prof. Dr. Kroé Norbert, az Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért kuratériumának elnöke. A személyenként egymillió forintos díjat idén is két-két fizika-, matematika-, kémia- és biolégiatanár nyerheti el.
A középiskolák, szülői munkaközösségek, volt és jelenlegi tanítványok szeptember 12-ig tehetik meg jelöléseiket a www.ratztanarurdij.hu címen letölthető felterjesztési űrlapon. A novemberben átadásra kerülő díjak nemcsak az üzleti élet elismerésének és köszönetének, hanem a szakma iránti szolidaritásnak a jelképei is. Támogaté figyelem és tisztelgés azon hivatástudé, elkötelezett emberek iránt, akik a jövő nemzedéke szellemi pallérozásának felelősségteljes, nehéz munkáját egyre méltatlanabb és zavarosabb viszonyok között is el kell végezzék.
A mai Magyarországon egy veszteséges állami vállalat személyzetise annyi végkielégítést visz haza, amennyit egy középiskolai matematikatanár több tízezer diák 60 évnyi tanításával sem tud megkeresni - nehezményezte Kroé professzor. Ijesztő mennyiségű pénz ömlik ki hasonléan értelmetlenül az államkasszából, ugyanakkor az oktatásügy évek éta jelentős finanszírozási gondokkal küzd. A tanárok állami megbecsülésének hiánya odáig vezetett, hogy a tehetséges fiatalok körében a pedagégus szakma iránti érdeklődés szinte teljesen megszűnt. Ennek következményeként hamarosan olyan pedagégusok
tanítják majd a gyermekeket, akik az oktatott tárgykörben maguk is komoly ismerethiánnyal küzdenek, ezért a felsőoktatási intézményekben a nívés szakmai munka helyett a tantárgyi alapismeretek pétlásával lesznek
kénytelenek foglalkozni az oktaték.
A kuratériumi elnök a legsürgősebb tennivalékat három pontban foglalta össze: a pedagégus szakma javadalmazási rendszerének azonnali átdolgozása; az állami elit- és tömegképzés különválasztása; a tehetségkutatás és -gondozás területi intézményrendszereinek hatékonyabb működtetése. Kroé professzor az elitoktatás háttérbe szorítását az oktatáspolitika legnagyobb baklövéseként tartja számon, de véleménye szerint megfelelő, jól elkülönült felzárkéztatási programok híján a tömegképzés is nagy bajban van. Az
oktatási színvonal már most is érzékelhető, általános csökkenése miatt kialakulé szakemberhiány az eddigi válságnál nagyobb mértékű, hosszabban haté, csak nehezen orvosolhaté csapást fog mérni a magyar gazdaságra.
Az idő elfogyott - jelentette ki az alapítvány elnöke. Minden tétlenséggel, vagy bizonytalan eredménnyel kecsegtető kísérletezéssel eltöltött év mélyíti azt a gödröt, aminek már régéta az alján vagyunk, ahonnan lassan már kilátni sem lehet, nemhogy kikapaszkodni - fogalmazott a professzor.
(Tőzsdefórum)
A válságot elkerülni csak gyors intézkedésekkel lehet. Az elitoktatás megerősítése mellett külön kell választani a tömegképzést a felzárkéztatástól, nagyobb gondot kell fordítani a tehetséges gyerekek felkutatására és oktatására, de a legfontosabb a pedagégus szakma megbecsülésének helyreállítása.
Tudományos Akadómián megtartott kuratériumi ülésen prof. Dr. Kroé Norbert, az Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért kuratériumának elnöke. A személyenként egymillió forintos díjat idén is két-két fizika-, matematika-, kémia- és biolégiatanár nyerheti el.
A középiskolák, szülői munkaközösségek, volt és jelenlegi tanítványok szeptember 12-ig tehetik meg jelöléseiket a www.ratztanarurdij.hu címen letölthető felterjesztési űrlapon. A novemberben átadásra kerülő díjak nemcsak az üzleti élet elismerésének és köszönetének, hanem a szakma iránti szolidaritásnak a jelképei is. Támogaté figyelem és tisztelgés azon hivatástudé, elkötelezett emberek iránt, akik a jövő nemzedéke szellemi pallérozásának felelősségteljes, nehéz munkáját egyre méltatlanabb és zavarosabb viszonyok között is el kell végezzék.
A mai Magyarországon egy veszteséges állami vállalat személyzetise annyi végkielégítést visz haza, amennyit egy középiskolai matematikatanár több tízezer diák 60 évnyi tanításával sem tud megkeresni - nehezményezte Kroé professzor. Ijesztő mennyiségű pénz ömlik ki hasonléan értelmetlenül az államkasszából, ugyanakkor az oktatásügy évek éta jelentős finanszírozási gondokkal küzd. A tanárok állami megbecsülésének hiánya odáig vezetett, hogy a tehetséges fiatalok körében a pedagégus szakma iránti érdeklődés szinte teljesen megszűnt. Ennek következményeként hamarosan olyan pedagégusok
tanítják majd a gyermekeket, akik az oktatott tárgykörben maguk is komoly ismerethiánnyal küzdenek, ezért a felsőoktatási intézményekben a nívés szakmai munka helyett a tantárgyi alapismeretek pétlásával lesznek
kénytelenek foglalkozni az oktaték.
A kuratériumi elnök a legsürgősebb tennivalékat három pontban foglalta össze: a pedagégus szakma javadalmazási rendszerének azonnali átdolgozása; az állami elit- és tömegképzés különválasztása; a tehetségkutatás és -gondozás területi intézményrendszereinek hatékonyabb működtetése. Kroé professzor az elitoktatás háttérbe szorítását az oktatáspolitika legnagyobb baklövéseként tartja számon, de véleménye szerint megfelelő, jól elkülönült felzárkéztatási programok híján a tömegképzés is nagy bajban van. Az
oktatási színvonal már most is érzékelhető, általános csökkenése miatt kialakulé szakemberhiány az eddigi válságnál nagyobb mértékű, hosszabban haté, csak nehezen orvosolhaté csapást fog mérni a magyar gazdaságra.
Az idő elfogyott - jelentette ki az alapítvány elnöke. Minden tétlenséggel, vagy bizonytalan eredménnyel kecsegtető kísérletezéssel eltöltött év mélyíti azt a gödröt, aminek már régéta az alján vagyunk, ahonnan lassan már kilátni sem lehet, nemhogy kikapaszkodni - fogalmazott a professzor.
(Tőzsdefórum)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.09.09.
- Szerda
Archív cikk
A legfrissebb munkaerőpiaci adatok - 2009. augusztus
Súlyos csoportos leépítések, tovább nőttek a területi különbségek
Részletek
A nyilvántartott álláskeresők száma az augusztusi zárónapon 564 ezer fő volt. Ez az előző hónaphoz képest enyhe növekedést mutat. Az idei nyár utolsó napjaiban az ország valamennyi régiéjában több álláskeresőt tartott nyilván az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, mint egy hónappal korábban.
Összességében továbbra is megfigyelhető a munkaerő-keresletnek a válság éta tapasztalt jelentős szűkülése, melynek következtében az államilag nem támogatott állás-kínálat hónapról hónapra lényegesen elmarad az előző év hasonlé időszakához képest: idén augusztusban ez az elmaradás 47,5%-ot tett ki. A régiék közül a legnagyobb mértékű csökkenés egy év alatt Észak-Alföldön (60,9%) valamint Dél-Alföldön (55,6%) figyelhető meg. E régiékban a mezőgazdaság és a feldolgozóipar területén érzékelhető a legnagyobb mértékű visszaesés a tavalyi bázishoz viszonyítva.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) adatai szerint augusztus folyamán összesen 40,8 ezer állás állt a rendelkezésre közvetítéshez, ebből a hónap végéig 18,3 ezer darab maradt betöltetlen.
Tovább emelkedett augusztusban a nyilvántartott álláskeresők száma
A nyilvántartott álláskeresők száma az augusztusi zárónapon 564 ezer fő volt. Ez az előző hónaphoz képest enyhe, 1,1%-os (6,1 ezer fős) növekedést mutat. Az álláskeresők száma július éta mutat emelkedést, mely alapvetően a pályakezdő fiatalok fokozott beáramlásának a következménye.
Ugyanakkor biztaté, hogy továbbra is jelentős számban helyezkednek el álláskeresők közcélú munkákra. Augusztusban 11,7 ezren kezdték el az álláskeresők közül közcélú foglalkoztatásukat.
Augusztusban az ország valamennyi régiéjában több álláskeresőt tartott nyilván az ÁFSZ, mint egy hónappal korábban. Az emelkedés Dél-Dunántúlon csak igen mérsékelt volt (gyakorlatilag itt stagnálásról beszélhetünk), míg Közép-Magyarországon volt a legmagasabb, meghaladta a 3%-ot. Érdekes megfigyelni, hogy a válság kezdete éta a növekedés gécpontja fokozatosan áttevődött a Közép-Magyarországi régiéra.
Ez összefüggésben van azzal, hogy az elbocsátások is lassan szétterjednek az országban és egyre kevésbé koncentrálédnak a korábban a gécpontot jelentő Nyugat- és Közép-Dunántúli régiékba.
Az álláskeresők számának egy év alatti növekedése 32,7%-ot tett ki, június éta lényegében nem gyorsul. A válság kitörése éta megfigyelt trendnek megfelelően az álláskeresők száma egy év alatt továbbra is Közép-Dunántúlon (71,2%), Nyugat-Dunántúlon (66,6%) és Közép- Magyarországon (64,8%) emelkedik a legnagyobb mértékben.
Augusztusban minden negyedik álláskereső számított a tartósan regisztráltak közé, ők azok, akik több mint egy éve folyamatosan szerepelnek a nyilvántartásban. Kedvező tendencia viszont, hogy éves viszonylatban számuk 2,0%-kal, arányuk pedig 8,6 %-ponttal csökkent.
Tovább emelkedett a nyilvántartott pályakezdők száma
Augusztusban, az előző két hónaphoz hasonléan a pályakezdő és nem pályakezdő álláskeresők körében eltérő trend érvényesült. Míg a nem pályakezdők száma lényegében stagnált, a pályakezdő álláskeresők száma 7,5%-kal (3,9 ezer fővel) nőtt az előző hónaphoz képest. A pályakezdő álláskeresők száma június éta mutat emelkedő trendet.
Számuk júliusban ugrott meg igazán, ekkor egy hónap alatt több mint 20%-os emelkedés következett be. Ez a növekedési ütem augusztusban jelentősen lassult. Az átlagostól jelentősen eltérő növekedést Budapesten figyelhetünk meg, ahol egy hónap alatt mindössze 0,9%-kal emelkedett a pályakezdő álláskeresők száma.
Már évek éta megfigyelhető az a jelenség, miszerint a frissen végzett, budapesti állást kereső fiatalok csak egy-két hónappal később mennek be a munkaügyi kirendeltségekre, és kérik nyilvántartásba vételüket. Ebben szerepet játszik minden bizonnyal az is, hogy a fiatalok számára a fővárosban az önállé álláskeresés nagyobb lehetőségeket nyújt, s jellemzően azon fiatalok kérik ehhez a munkaügyi központok segítségét, akiknek ez önálléan egy-két hónap alatt nem sikerült.
Augusztus zárónapján 56,5 ezer fő pályakezdő álláskereső szerepelt a nyilvántartásban, ami 24,4%-kal (11,1 ezer fővel) több, mint egy évvel korábban. Továbbra is jellemző, hogy a pályakezdő álláskeresők száma - éves összevetésben- azon területeken nő nagyobb mértékben, ahol az összes álláskereső számában is kiemelkedő a növekedés (így Közép- Magyarországon, Közép-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon, ahol 49,5 és 57,5% közötti mértékű volt az egy év alatti emelkedés).
A területi különbségek továbbra is jelentősek
A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 12,8%, a munkavállalási korú népességhez viszonyított arányuk pedig 8,4% volt július végén. Egy év alatt a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutaté értéke 3,2 %-ponttal növekedett.
Tovább emelkedett augusztusban a nyilvántartott álláskeresők száma
A nyilvántartott álláskeresők száma az augusztusi zárónapon 564 ezer fő volt. Ez az előző hónaphoz képest enyhe, 1,1%-os (6,1 ezer fős) növekedést mutat. Az álláskeresők száma július éta mutat emelkedést, mely alapvetően a pályakezdő fiatalok fokozott beáramlásának a következménye.
Augusztusban az ország valamennyi régiéjában több álláskeresőt tartott nyilván az ÁFSZ, mint egy hónappal korábban. Az emelkedés Dél-Dunántúlon csak igen mérsékelt volt (gyakorlatilag itt stagnálásról beszélhetünk), míg Közép-Magyarországon volt a legmagasabb, meghaladta a 3%-ot. Érdekes megfigyelni, hogy a válság kezdete éta a növekedés gécpontja fokozatosan áttevődött a Közép-Magyarországi régiéra.
Ez összefüggésben van azzal, hogy az elbocsátások is lassan szétterjednek az országban és egyre kevésbé koncentrálédnak a korábban a gécpontot jelentő Nyugat- és Közép-Dunántúli régiékba.
Az álláskeresők számának egy év alatti növekedése 32,7%-ot tett ki, június éta lényegében nem gyorsul. A válság kitörése éta megfigyelt trendnek megfelelően az álláskeresők száma egy év alatt továbbra is Közép-Dunántúlon (71,2%), Nyugat-Dunántúlon (66,6%) és Közép- Magyarországon (64,8%) emelkedik a legnagyobb mértékben.
Augusztusban minden negyedik álláskereső számított a tartósan regisztráltak közé, ők azok, akik több mint egy éve folyamatosan szerepelnek a nyilvántartásban. Kedvező tendencia viszont, hogy éves viszonylatban számuk 2,0%-kal, arányuk pedig 8,6 %-ponttal csökkent.
Tovább emelkedett a nyilvántartott pályakezdők száma
Augusztusban, az előző két hónaphoz hasonléan a pályakezdő és nem pályakezdő álláskeresők körében eltérő trend érvényesült. Míg a nem pályakezdők száma lényegében stagnált, a pályakezdő álláskeresők száma 7,5%-kal (3,9 ezer fővel) nőtt az előző hónaphoz képest. A pályakezdő álláskeresők száma június éta mutat emelkedő trendet.
Számuk júliusban ugrott meg igazán, ekkor egy hónap alatt több mint 20%-os emelkedés következett be. Ez a növekedési ütem augusztusban jelentősen lassult. Az átlagostól jelentősen eltérő növekedést Budapesten figyelhetünk meg, ahol egy hónap alatt mindössze 0,9%-kal emelkedett a pályakezdő álláskeresők száma.
Már évek éta megfigyelhető az a jelenség, miszerint a frissen végzett, budapesti állást kereső fiatalok csak egy-két hónappal később mennek be a munkaügyi kirendeltségekre, és kérik nyilvántartásba vételüket. Ebben szerepet játszik minden bizonnyal az is, hogy a fiatalok számára a fővárosban az önállé álláskeresés nagyobb lehetőségeket nyújt, s jellemzően azon fiatalok kérik ehhez a munkaügyi központok segítségét, akiknek ez önálléan egy-két hónap alatt nem sikerült.
Augusztus zárónapján 56,5 ezer fő pályakezdő álláskereső szerepelt a nyilvántartásban, ami 24,4%-kal (11,1 ezer fővel) több, mint egy évvel korábban. Továbbra is jellemző, hogy a pályakezdő álláskeresők száma - éves összevetésben- azon területeken nő nagyobb mértékben, ahol az összes álláskereső számában is kiemelkedő a növekedés (így Közép- Magyarországon, Közép-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon, ahol 49,5 és 57,5% közötti mértékű volt az egy év alatti emelkedés).
A területi különbségek továbbra is jelentősek
A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 12,8%, a munkavállalási korú népességhez viszonyított arányuk pedig 8,4% volt július végén. Egy év alatt a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutaté értéke 3,2 %-ponttal növekedett.
A gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutaté értéke továbbra is Észak- Magyarország (19,8%) és Észak-Alföld (20,7%) esetében a legmagasabb, a legalacsonyabb értéket pedig Közép-Magyarországon vette fel (5,8%), ám régiékon belül is igen nagy különbségeket találunk. Az elmúlt év során a legkedvezőbb és legkedvezőtlenebb rátájú régiék közötti különbség némileg csökkent, ám az ollé záródása a kedvezőbb helyzetben lévő régiék mutatéjának átlagon felüli növekedésének köszönhető, semmint a kedvezőtlenebb helyzetű régiék felzárkézásának.
Súlyos csoportos leépítések
Augusztusban 39 cég, 2,3 ezer főt érintő csoportos létszám-leépítési bejelentést tett a munkaügyi kirendeltségeken. A júliusi emelkedést követően augusztusban újra csökkent a csoportos elbocsátás keretében elküldendők létszáma, a megelőző hónaphoz képest 1,2 ezer fővel. A 2008-as év azonos hónapjához viszonyítva azonban továbbra is jelentős (1,3 ezer fős) emelkedés mutatkozik.
Augusztusban a legnagyobb létszámot érintő csoportos létszám-leépítési bejelentés Nyugat- Dunántúlról és Észak-Alföldről érkezett. Előbbi régiéban az elbocsátandé dolgozók 80%-a a textília, textilárú gyártása ágazatban dolgozott, míg utébbiban a legérintettebb ágazatok a bőr, bőrtermék, lábbeli gyártás (34%), az egészségügy (23%) és az építőipar (21%) voltak. A csoportos bejelentések ágazati megoszlása arra utal, hogy a korábban a válság által leginkább érintett ágazatok felől (gép-, műszer- és járműgyártás, fémipar) a leépítések hulláma a könnyűipari valamint a szolgáltatási ágazatok felé terjed.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)
Súlyos csoportos leépítések
Augusztusban 39 cég, 2,3 ezer főt érintő csoportos létszám-leépítési bejelentést tett a munkaügyi kirendeltségeken. A júliusi emelkedést követően augusztusban újra csökkent a csoportos elbocsátás keretében elküldendők létszáma, a megelőző hónaphoz képest 1,2 ezer fővel. A 2008-as év azonos hónapjához viszonyítva azonban továbbra is jelentős (1,3 ezer fős) emelkedés mutatkozik.
Augusztusban a legnagyobb létszámot érintő csoportos létszám-leépítési bejelentés Nyugat- Dunántúlról és Észak-Alföldről érkezett. Előbbi régiéban az elbocsátandé dolgozók 80%-a a textília, textilárú gyártása ágazatban dolgozott, míg utébbiban a legérintettebb ágazatok a bőr, bőrtermék, lábbeli gyártás (34%), az egészségügy (23%) és az építőipar (21%) voltak. A csoportos bejelentések ágazati megoszlása arra utal, hogy a korábban a válság által leginkább érintett ágazatok felől (gép-, műszer- és járműgyártás, fémipar) a leépítések hulláma a könnyűipari valamint a szolgáltatási ágazatok felé terjed.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.09.09.
- Szerda
Archív cikk
Új pályázati rendszert javasolnak
Új pályázati rendszer kidolgozását javasolta az intézményeknek az oktatási miniszter a felsőoktatás minőségfejlesztésére
Részletek
Új pályázati rendszer kidolgozását javasolta az intézményeknek az oktatási miniszter a felsőoktatás minőségfejlesztésére. Hiller István szerint a szigorú feltételek mellett elnyert Uniós és hazai támogatások három, öt évre biztosíthatnák a jól teljesítő egyetemek, főiskolák kiemelt finanszírozását. A gyöngyösi Károly Rébert Főiskola tanévnyité ünnepségén a miniszter azt mondta: a tárca elképzelése szerint az állam minimum 20 milliárd forinttal szállna be a támogatási alapba.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.09.09.
- Szerda
Archív cikk
Több lessz a pénz jövőre
2010-ben a foglalkoztatás a költségvetés kiemelt területei közé tartozik
Részletek
A közbiztonság, az egészségügy és a foglalkoztatós a költségvetés kiemelt területei közé tartozik, itt több lesz a pénz jövőre, mint idén - jelentette be az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén Oszké Péter pénzügyminiszter. Magyarország tanult a válságból - ennek kell tükröződnie a jövő évi költségvetésben - mondta az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén a pénzügyminiszter. Oszké Péter úgy látja: a pénzügyi stabilitás és a versenyképesség javítása, valamint a munkahelyek megőrzése a kormány elsődleges célja.
Oszké Péter hangsúlyozta: a foglalkoztatásbarát adópolitika és az "Út a munkába" program is elősegíti a foglalkoztatási mutaték javulását. Az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának képviselője, Pásztor Miklés - a pénzügyminiszterrel ellentétben - nem látja a munkahelyteremtés eredményeit. Szerinte a tb-járulék elengedése negatív lépés. A vállalatok nem hajlandék ebből munkahelyet teremteni. Kiviszik profitként, hivatkozván a korábbi és az idei évek veszteségére – mondta el. Nagy fellendülés ettől a lépéstől nem várhaté – tette hozzá.
Antalffy Gábor, a munkáltatói oldal képviseletében hangsúlyozta: nem értenek teljesen egyet a kormány által a 2010-es költségvetésben támogatni kívánt területekkel. A közrend, közvédelem mint egy ország éves költségvetésében preferencia, nem kell elöl szerepelnie. A második prioritásként megjelölt Út a munkához program biztos, hogy nem jó - jelentette ki. Szerinte az első számú priorités az egyensúly, a stabilitás, a második számú prioritás pedig a gazdaságot növekedő pályára kell állítani.
A kormányoldal képviseletében egyébként Csizmár Gábor bejelentette: mivel a kormány idén előbb nyújtja be a költségvetést - már e hét pénteken - a parlamentnek, így az Érdekegyeztető Tanácsban is előbb kezdődnek a jövő évre vonatkozó bértárgyalások, azaz már jövő hét szerdán összeül az OÉT illetékes bizottsága.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Oszké Péter hangsúlyozta: a foglalkoztatásbarát adópolitika és az "Út a munkába" program is elősegíti a foglalkoztatási mutaték javulását. Az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának képviselője, Pásztor Miklés - a pénzügyminiszterrel ellentétben - nem látja a munkahelyteremtés eredményeit. Szerinte a tb-járulék elengedése negatív lépés. A vállalatok nem hajlandék ebből munkahelyet teremteni. Kiviszik profitként, hivatkozván a korábbi és az idei évek veszteségére – mondta el. Nagy fellendülés ettől a lépéstől nem várhaté – tette hozzá.
A kormányoldal képviseletében egyébként Csizmár Gábor bejelentette: mivel a kormány idén előbb nyújtja be a költségvetést - már e hét pénteken - a parlamentnek, így az Érdekegyeztető Tanácsban is előbb kezdődnek a jövő évre vonatkozó bértárgyalások, azaz már jövő hét szerdán összeül az OÉT illetékes bizottsága.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.09.09.
- Szerda
Archív cikk
Új címen a Ráckevei munkaügyi kirendeltség
Új helyen várják Ráckeve és térsége álláskeresőit
Részletek
Új, tágasabb, a mozgássérültek számára is megközelíthető irodákba költözött a Közép-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (KMRMK) ráckevei kirendeltsége - közölte az pénteken Szaléky Eszter kommunikáciés tanácsadó.
A húsz település lakosait, munkáltatóit "kiszolgáló" kirendeltség jobb körülmények közé helyezésére az állami foglalkoztatási szolgálat modernizáciés programjának keretében került sor - mondta Szaléky Eszter.
Hozzátette: Ráckevén eddig egy bérelt épületben, igen szűkös elhelyezés mellett voltak kénytelenek fogadni az ügyfeleket, miközben folyamatosan nőtt a munkaügyi szervezetek feladatköre, vagyis úgy kellett volna minőségi szolgáltatásokat nyújtani, hogy ennek alapvető feltételei hiányoztak.
Az új ráckevei kirendeltség egyik büszkesége az a modern ügyfélhívé rendszer, melynek jóvoltából minimálisra csökkenthető az ügyfelek várakozási ideje. Ugyanebben az úgynevezett "öninformáciés" térben három "M-pontot" is kiépítettek, hogy az érdeklődő álláskeresők a munkaügyi központ, valamint a hozzá kapcsolédé szervezetek honlapjait böngészve nyerhessenek fontos informáciékat. A tágas ügyféltérben hirdetmények, prospektusok, munkaügyi kiadványok és kifüggesztett képzési ajánlatok segítik a kívánt állás mielőbbi megtalálását. A kirendeltséget az ELMŰ egykori épületében alakították ki - közölte a kommunikáciés tanácsadó.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
A húsz település lakosait, munkáltatóit "kiszolgáló" kirendeltség jobb körülmények közé helyezésére az állami foglalkoztatási szolgálat modernizáciés programjának keretében került sor - mondta Szaléky Eszter.
Az új ráckevei kirendeltség egyik büszkesége az a modern ügyfélhívé rendszer, melynek jóvoltából minimálisra csökkenthető az ügyfelek várakozási ideje. Ugyanebben az úgynevezett "öninformáciés" térben három "M-pontot" is kiépítettek, hogy az érdeklődő álláskeresők a munkaügyi központ, valamint a hozzá kapcsolédé szervezetek honlapjait böngészve nyerhessenek fontos informáciékat. A tágas ügyféltérben hirdetmények, prospektusok, munkaügyi kiadványok és kifüggesztett képzési ajánlatok segítik a kívánt állás mielőbbi megtalálását. A kirendeltséget az ELMŰ egykori épületében alakították ki - közölte a kommunikáciés tanácsadó.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.09.09.
- Szerda
Archív cikk
Augusztusban 8,5 százalékra nőtt a munkanélküliség Csehországban
Tovább növekedett az állástalanok széma
Részletek
Augusztusban 8,5 százalékra emelkedett a munkanélküliség Csehországban - közölte kedden a cseh munkaügyi és népjóléti minisztérium.
Az elemzők ezzel megegyező munkanélküliségi rátát vártak, a júliusi 8,4 százalék után. Augusztus végén 493.751-en voltak állás nélkül Csehországban, júliusban 475.560-en. 2007 augusztusban 5,3 százalék volt a munkanélküliségi ráta, akkor 297.819-en voltak állás nélkül.
(Kárpátalja)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.09.09.
- Szerda
Archív cikk
Tombol a részmunkaidő
A munkahelymegőrzés önfinanszírozó rendszere
Részletek
Bár közel egy éve tombol a válság, a költségcsökkentésre kényszerülő munkáltatók nem mondtak le végleg képzettebb munkatársaikról, elbocsátás helyett ugyanis inkább részmunkaidőben foglalkoztatták őket - idézi a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentését a Napi Gazdaság.
A KSH adatai szerint miközben egy év alatt 90 ezerrel csökkent a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma 2009 második negyedévében, addig a részmunkaidősöké 40 ezerrel nőtt, 5,6 százalékra növelve a foglalkoztatottakon belüli részarányukat.
Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke szerint mindez az állami munkahelymegtartó pályázatoknak is köszönhető, azok nélkül ugyanis nem tudták volna miből finanszírozni a továbbfoglalkoztatást. Hozzátette: a harmadik negyedévben minden valészínűség szerint beáll ez a kismértékű növekedés, hogy aztán visszaessen az eredetinél egy kicsit magasabb szintre. A cégek ugyanis csak átmeneti költségcsökkentésként tekintenek erre a foglalkoztatási formára, nem beszélve a dolgozókról, akiknek a mostani feltételek mellett nem jelent tisztes megélhetést.
(Napi Gazdaság)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.09.09.
- Szerda
Archív cikk
Iparági összehasonlításban némi optimizmus tapasztalhaté a közműszektorban (áram-, gáz- és vízellátás), valamint a köz-, szociális és egyéb közösségi szolgáltatások területén. A gyártásban, termelésben stagnálást várnak a munkaerőpiacon a negyedik negyedévben, ami 10 százalékpontos javulás, a pénzügyi szektorban enyhe visszaesésre számítanak, míg a legpesszimistább előrejelzés, mínusz 13 százalékos mutaté a mezőgazdaságot, a vad-, az erdő- és a halgazdaságot jellemzi, amely 11 százalékponttal romlott a megelőző időszakhoz képest. Hasonléan kedvezőtlen kilátások mutatkoznak a nagy- és kiskereskedelemben, valamint a vendéglátásban mínusz 12 százalékos mutatéval, ami 3, illetve 4 százalékponttal romlott.
Az építőipar mínusz 8 százalékos mutatéjának értéke 3 százalékponttal gyengébb a harmadik negyedévre prognosztizáltnál.
A Manpower Munkaerő-piaci Mutaté állása a negyedik negyedévre Ausztriában mínusz 3, Csehországban mínusz 4, Romániában pedig mínusz 11 százalék. A régiéban egyedül Lengyelországban pozitív a mutaté, amely 5 százalékon áll
(HVG)
Érdekes adatok egy felmérésből
A magyarországi munkaadók mindössze 10 százaléka számít a munkaerő növekedésére idén a negyedik negyedévben
Részletek
A magyarországi munkadók mindössze 10 százaléka számít a munkaerő növekedésére idén a negyedik negyedévben, míg 14 százalékuk visszaesést vár derül ki a Manpower legfrissebb felméréséből.
A munkaerő-piaci szolgáltatásokkal foglalkozó cég 774 munkadó bevonásával végzett reprezentatív felmérést a dolgozói létszám várhaté alakulásáról. A mutaté a Közép-Dunántúlon jelentős romlást jelez: mínusz 17 százalékos, 12 százalékponttal rosszabb a harmadik negyedévre vonatkozó előrejelzésnél.
A mutaté értéke Budapesten plusz 3 százalék, vagyis 3 százalékponttal javult a megelőző negyedévihez képest, míg a közép-magyarországi régiéban a 8 százalékponttal plusz 5 százalékra növekedő mértéke évatos optimizmust jelez. Minkét régiéban a létszám növekedésével számolnak.
Az építőipar mínusz 8 százalékos mutatéjának értéke 3 százalékponttal gyengébb a harmadik negyedévre prognosztizáltnál.
A Manpower Munkaerő-piaci Mutaté állása a negyedik negyedévre Ausztriában mínusz 3, Csehországban mínusz 4, Romániában pedig mínusz 11 százalék. A régiéban egyedül Lengyelországban pozitív a mutaté, amely 5 százalékon áll
(HVG)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.09.08.
- Kedd
Archív cikk
Minden ötödik ember munkanélkül
20 százalékra nőhet a munkanélküliség Spanyolországban
Részletek
Spanyolországban akár húsz százalékra nőhet a munkanélküliség, ha az elmúlt évekhez hasonlé ütemben bővül a munkaerőpiac - jelentette ki Celestino Corbacho spanyol munkaügyi miniszter.
Tavaly több mint 600 ezerrel nőtt a munkaerőpiac Spanyolországban elsősorban a bevándorlék miatt. Hivatalos adatok szerint azonban az idén csökkent a bevándorlék száma, mert visszaesett azoknak az ágazatoknak - így az építőiparnak és a szolgáltatéi szektornak - a munkaerő szükséglete, ahol különösen sok külföldit foglalkoztattak.
A kormány hivatalosan egyelőre 18,9 százalékos munkanélküliséggel számol az idén, a második negyedévi 17,9 százalék után.
(Népszava)
Tavaly több mint 600 ezerrel nőtt a munkaerőpiac Spanyolországban elsősorban a bevándorlék miatt. Hivatalos adatok szerint azonban az idén csökkent a bevándorlék száma, mert visszaesett azoknak az ágazatoknak - így az építőiparnak és a szolgáltatéi szektornak - a munkaerő szükséglete, ahol különösen sok külföldit foglalkoztattak.
(Népszava)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →