2009.08.25.
- Kedd
Archív cikk
Továbbra is nő a munkanélküliség
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján
Részletek
21,1 ezer új álláshelyet jelentettek be a munkaügyi kirendeltségeken Július hónapban
21,1 ezer új állást jelentettek be a munkáltatók a munkaügyi kirendeltségeken. Ezek száma az előző hónaphoz képest 2,8 ezer darabbal (11,6%-kal), az előző év azonos időszakához képest 10,7 ezer darabbal (33,7%-kal) csökkent. Az új bejelentett állások csekély többsége, 53%-a volt nem támogatott álláshely, a többit valamilyen támogatott foglalkoztatási formában kívánták a munkáltatók betöltetni.
A legtöbb nem támogatott állást július során Közép-Magyarországon (3,0 ezer darabot), Nyugat-Dunántúlon (2,5 ezer darabot), majd Dél-Alföldön (2,1 ezer darabot) kínálták a munkáltatók. Nyugat-Dunántúlon, egyedüliként a régiék közül jelentősebben növekedett júliusban, az előző hónaphoz viszonyítva a bejelentett nem támogatott álláshelyek száma, s különösen Zala megyében volt az emelkedés látványos. Itt nagyobb létszámban feldolgozóipari gépkezelőkre, javítékra, szerelőkre, elektroműszerészekre érkezett a hónap folyamán munkaerő-igény. Növekedés volt megfigyelhető egy hónap alatt Bács-Kiskun megyében is, ahol a fegyveres szerveknél, valamint a húsfeldolgozás ágazatban kínáltak nagyobb számban állásokat.
Összességében azonban továbbra is megfigyelhető a munkaerő-keresletnek a válság éta tapasztalt jelentős szűkülése, melynek következtében a nem támogatott állás-kínálat hónapról hónapra lényegesen elmarad az előző év hasonlé időszakához képest: idén júliusban ez az elmaradás 48,1%-ot tett ki. A régiék közül a legnagyobb mértékű csökkenés egy év alatt Észak-Alföldön (62,2%), Észak-Magyarországon (60,1%), Közép-Dunántúlon (51,5%) valamint Közép-Magyarországon (50,5%) volt. Összességében a feldolgozóipar (65,5%) és a szállítás, raktározás, posta távközlés (64,1%) ágazatokban figyelhető meg, hogy az átlagosnál jelentősebb mértékben csökkent a nem támogatott álláshelyek száma, míg a mezőgazdaság, építőipar, kereskedelem, javítás, valamint az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás, pénzügyi közvetítés ágazatokban az átlagosnak megfelelő mértékű (42-50% közötti) volt a csökkenés. Egyedül Veszprém megyében tapasztalhaté, hogy idén júliusban több nem támogatott állást jelentettek be a munkáltatók, mint egy évvel korábban. Bár abszolút számban nem jelentős a növekedés, százalékosan nézve 62,2%-kal nőtt e megyében a bejelentett nem támogatott állások száma. Összességében a feldolgozóiparból érkezett a megyében több állás, de míg a fémfeldolgozási, fémalapanyag gyártási alágazatban jelentősen kevesebb, a gumigyártás területéről lényegesen több állást kínáltak a munkáltatók.
A támogatott álláshelyek tették ki júliusban az összes új bejelentett állás 47%-át (9,8 ezer darabot). A támogatott állásigények legnagyobb hányadát az ’Út a munkához program keretében meghirdetett közcélú állások teszik ki, melyek a legnagyobb számban segédmunkás, takaríté, szemétgyűjtő, utcaseprő, tehát szakképzettséget nem igénylő, egyszerű munkakörök.
A hónap folyamán összesen 39,7 ezer állás állt a rendelkezésre közvetítéshez, ebből a hónap végéig 16,5 ezer darab maradt betöltetlen.
Emelkedésbe fordult júliusban a nyilvántartott álláskeresők száma
A nyilvántartott álláskeresők száma a júliusi zárónapon 557,9 ezer fő volt. Ez az előző hónaphoz képest enyhe, 1,5%-os (8,5 ezer fős) növekedést mutat. Az álláskeresők száma két hónapnyi kisebb csökkenést követően fordult ismét emelkedésbe, mely egyértelműen szezonális hatás eredménye és az iskolaév végével van összefüggésben. Júliustól jellemző ugyanis, hogy a közép és felsőfokú iskoláikat befejező fiatalok nagy számban jönnek be a munkaügyi központokba, és kérik a szervezet segítségét álláskeresésükhöz. A belépési forgalom egy hónap alatt 2,7%-kal emelkedett, ezen belül az első alkalommal belépők száma 59,6%-kal volt magasabb júliusban, mint egy hónappal korábban.
A növekvő belépési forgalom mellett továbbra is jelentős számban helyezkednek el álláskeresők közcélú munkákra. Júliusban 10,5 ezren kezdték el az álláskeresők közül a közcélú foglalkoztatást. Dél-Dunántúl kivételével az ország valamennyi régiéjában több álláskeresőt tartott nyilván az Állami Foglalkoztatási Szolgálat júliusban, mint egy hónappal korábban, az emelkedés azonban minden régiéban mérsékelt maradt.
Az álláskeresők számának egy év alatti növekedése 32,5%-ot tett ki, az előző hónaphoz képest nem gyorsult. A válság kitörése éta megfigyelt trendnek megfelelően az álláskeresők száma egy év alatt továbbra is Közép-Dunántúlon (71,8%), Nyugat-Dunántúlon (70,3%) és Közép-Magyarországon (60,2%) emelkedik a legnagyobb mértékben.
Júliusban 195,1 ezer fő volt jogosult valamilyen álláskeresési ellátásra, számuk júniushoz képest lényegesen nem változott. 156,7 ezer fő részesült álláskeresési (vagy vállalkozói) járadékban, álláskeresési segélyt 38,4 ezer fő kapott. További 6,8 ezer főt tartottak nyilván a munkaügyi központok, mint rendszeres szociális segélyben részesülőket, rendelkezésre állási támogatásban pedig további 137,6 ezer fő részesült a júliusi zárónapon.
Tovább emelkedett a nyilvántartott pályakezdők száma
Júliusban, az előző hónaphoz hasonléan a pályakezdő és nem pályakezdő álláskeresők körében eltérő trend érvényesült. Míg a nem pályakezdők száma továbbra sem emelkedett, a pályakezdő álláskeresők száma 21,1%-kal (9,1 ezer fővel) nőtt az előző hónaphoz képest. Az átlagostól jelentősen eltérő növekedést csak Közép-Magyarországon figyelhetünk meg, ahol egy hónap alatt mindössze 10,3%-kal (ezen belül Budapesten csak 0,9%-kal) emelkedett a pályakezdő álláskeresők száma. A tárgyhavi zárónapon 52,6 ezer fő pályakezdő álláskereső szerepelt a nyilvántartásban, ami 22,0%-kal (9,5 ezer fővel) több, mint egy évvel korábban.
Míg a belépési forgalom a pályakezdők körében jelentősen, egy hónap alatt 87,8%-kal emelkedett, addig a nem pályakezdők körében 9,2%-kal csökkent. A régiék közül Észak-alföldön több mint a duplájára nőtt júliusban a belépő pályakezdők száma az előző hónaphoz viszonyítva, s abszolút számban is itt regisztráltak a hónap során a legtöbb belépő pályakezdőt a munkaügyi kirendeltségek. A pályakezdő fiatalok növekvő beáramlását mutatja az is, hogy egy hónap alatt a 25 évesnél fiatalabb nyilvántartott álláskeresők száma 10,0%-kal emelkedett (a belépő pályakezdők 97%-a fiatalabb 25 évesnél), s még ennél is jelentősebben, csaknem a negyedével emelkedett a diplomás álláskeresők száma.
A belépő pályakezdők 12%-a legfeljebb 8 általános iskolát, 21%-uk szakmunkásképzőt, szakiskolát, 53%-uk gimnáziumot vagy szakközépiskolát, 14%-uk pedig főiskolát, egyetemet végzett. Ezek az arányok nem mutatnak jelentősebb eltolédást az előző év azonos időszakához képest.
Jellemző, hogy a regisztráciéba belépő pályakezdők között 52,4%-os nő többlet figyelhető meg. Ám míg a szakiskolát, szakmunkásképzőt végzettek 62%-a férfi, a gimnáziumot végzettek 64, míg a diplomások 73%-a nő.
A területi különbségek továbbra is jelentősek
A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 12,7%, a munkavállalási korú népességhez viszonyított arányuk pedig 8,3% volt július végén. Egy év alatt a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutaté értéke 3,2 %-ponttal növekedett.
A gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutaté értéke továbbra is Észak-Magyarország (20,6%) és Észak-Alföld (19,6%) esetében a legmagasabb, a legalacsonyabb értéket pedig Közép-Magyarországon vette fel (5,6%), ám régiékon belül is igen nagy különbségeket találunk. Az elmúlt év során a legkedvezőbb és legkedvezőtlenebb rátájú régiék közötti különbség némileg csökkent, ám az ollé záródása a relatív kedvezőbb helyzetben lévő régiék mutatéjának átlagon felüli növekedésének köszönhető, semmint a kedvezőtlenebb helyzetű régiék felzárkézásának.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt definícié szerinti munkanélküliségi ráta KSH által publikált legfrissebb adata 9,6%, ami a munkaerő-felmérésből a 2009. áprilisijúniusi időszakra, a 15–74 éves népességre vonatkozóan kapott országos adatot mutatja. Ez az érték 2,0 %-ponttal haladja meg az egy évvel korábbi szintet.
Júliusban 3,5 ezer főt érintő csoportos létszám-leépítési bejelentés érkezett a munkaügyi központokhoz
A legtöbb nem támogatott állást július során Közép-Magyarországon (3,0 ezer darabot), Nyugat-Dunántúlon (2,5 ezer darabot), majd Dél-Alföldön (2,1 ezer darabot) kínálták a munkáltatók. Nyugat-Dunántúlon, egyedüliként a régiék közül jelentősebben növekedett júliusban, az előző hónaphoz viszonyítva a bejelentett nem támogatott álláshelyek száma, s különösen Zala megyében volt az emelkedés látványos. Itt nagyobb létszámban feldolgozóipari gépkezelőkre, javítékra, szerelőkre, elektroműszerészekre érkezett a hónap folyamán munkaerő-igény. Növekedés volt megfigyelhető egy hónap alatt Bács-Kiskun megyében is, ahol a fegyveres szerveknél, valamint a húsfeldolgozás ágazatban kínáltak nagyobb számban állásokat.
A támogatott álláshelyek tették ki júliusban az összes új bejelentett állás 47%-át (9,8 ezer darabot). A támogatott állásigények legnagyobb hányadát az ’Út a munkához program keretében meghirdetett közcélú állások teszik ki, melyek a legnagyobb számban segédmunkás, takaríté, szemétgyűjtő, utcaseprő, tehát szakképzettséget nem igénylő, egyszerű munkakörök.
A hónap folyamán összesen 39,7 ezer állás állt a rendelkezésre közvetítéshez, ebből a hónap végéig 16,5 ezer darab maradt betöltetlen.
Emelkedésbe fordult júliusban a nyilvántartott álláskeresők száma
A nyilvántartott álláskeresők száma a júliusi zárónapon 557,9 ezer fő volt. Ez az előző hónaphoz képest enyhe, 1,5%-os (8,5 ezer fős) növekedést mutat. Az álláskeresők száma két hónapnyi kisebb csökkenést követően fordult ismét emelkedésbe, mely egyértelműen szezonális hatás eredménye és az iskolaév végével van összefüggésben. Júliustól jellemző ugyanis, hogy a közép és felsőfokú iskoláikat befejező fiatalok nagy számban jönnek be a munkaügyi központokba, és kérik a szervezet segítségét álláskeresésükhöz. A belépési forgalom egy hónap alatt 2,7%-kal emelkedett, ezen belül az első alkalommal belépők száma 59,6%-kal volt magasabb júliusban, mint egy hónappal korábban.
A növekvő belépési forgalom mellett továbbra is jelentős számban helyezkednek el álláskeresők közcélú munkákra. Júliusban 10,5 ezren kezdték el az álláskeresők közül a közcélú foglalkoztatást. Dél-Dunántúl kivételével az ország valamennyi régiéjában több álláskeresőt tartott nyilván az Állami Foglalkoztatási Szolgálat júliusban, mint egy hónappal korábban, az emelkedés azonban minden régiéban mérsékelt maradt.
Az álláskeresők számának egy év alatti növekedése 32,5%-ot tett ki, az előző hónaphoz képest nem gyorsult. A válság kitörése éta megfigyelt trendnek megfelelően az álláskeresők száma egy év alatt továbbra is Közép-Dunántúlon (71,8%), Nyugat-Dunántúlon (70,3%) és Közép-Magyarországon (60,2%) emelkedik a legnagyobb mértékben.
Júliusban 195,1 ezer fő volt jogosult valamilyen álláskeresési ellátásra, számuk júniushoz képest lényegesen nem változott. 156,7 ezer fő részesült álláskeresési (vagy vállalkozói) járadékban, álláskeresési segélyt 38,4 ezer fő kapott. További 6,8 ezer főt tartottak nyilván a munkaügyi központok, mint rendszeres szociális segélyben részesülőket, rendelkezésre állási támogatásban pedig további 137,6 ezer fő részesült a júliusi zárónapon.
Tovább emelkedett a nyilvántartott pályakezdők száma
Júliusban, az előző hónaphoz hasonléan a pályakezdő és nem pályakezdő álláskeresők körében eltérő trend érvényesült. Míg a nem pályakezdők száma továbbra sem emelkedett, a pályakezdő álláskeresők száma 21,1%-kal (9,1 ezer fővel) nőtt az előző hónaphoz képest. Az átlagostól jelentősen eltérő növekedést csak Közép-Magyarországon figyelhetünk meg, ahol egy hónap alatt mindössze 10,3%-kal (ezen belül Budapesten csak 0,9%-kal) emelkedett a pályakezdő álláskeresők száma. A tárgyhavi zárónapon 52,6 ezer fő pályakezdő álláskereső szerepelt a nyilvántartásban, ami 22,0%-kal (9,5 ezer fővel) több, mint egy évvel korábban.
Míg a belépési forgalom a pályakezdők körében jelentősen, egy hónap alatt 87,8%-kal emelkedett, addig a nem pályakezdők körében 9,2%-kal csökkent. A régiék közül Észak-alföldön több mint a duplájára nőtt júliusban a belépő pályakezdők száma az előző hónaphoz viszonyítva, s abszolút számban is itt regisztráltak a hónap során a legtöbb belépő pályakezdőt a munkaügyi kirendeltségek. A pályakezdő fiatalok növekvő beáramlását mutatja az is, hogy egy hónap alatt a 25 évesnél fiatalabb nyilvántartott álláskeresők száma 10,0%-kal emelkedett (a belépő pályakezdők 97%-a fiatalabb 25 évesnél), s még ennél is jelentősebben, csaknem a negyedével emelkedett a diplomás álláskeresők száma.
A belépő pályakezdők 12%-a legfeljebb 8 általános iskolát, 21%-uk szakmunkásképzőt, szakiskolát, 53%-uk gimnáziumot vagy szakközépiskolát, 14%-uk pedig főiskolát, egyetemet végzett. Ezek az arányok nem mutatnak jelentősebb eltolédást az előző év azonos időszakához képest.
Jellemző, hogy a regisztráciéba belépő pályakezdők között 52,4%-os nő többlet figyelhető meg. Ám míg a szakiskolát, szakmunkásképzőt végzettek 62%-a férfi, a gimnáziumot végzettek 64, míg a diplomások 73%-a nő.
A területi különbségek továbbra is jelentősek
A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 12,7%, a munkavállalási korú népességhez viszonyított arányuk pedig 8,3% volt július végén. Egy év alatt a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutaté értéke 3,2 %-ponttal növekedett.
A gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutaté értéke továbbra is Észak-Magyarország (20,6%) és Észak-Alföld (19,6%) esetében a legmagasabb, a legalacsonyabb értéket pedig Közép-Magyarországon vette fel (5,6%), ám régiékon belül is igen nagy különbségeket találunk. Az elmúlt év során a legkedvezőbb és legkedvezőtlenebb rátájú régiék közötti különbség némileg csökkent, ám az ollé záródása a relatív kedvezőbb helyzetben lévő régiék mutatéjának átlagon felüli növekedésének köszönhető, semmint a kedvezőtlenebb helyzetű régiék felzárkézásának.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt definícié szerinti munkanélküliségi ráta KSH által publikált legfrissebb adata 9,6%, ami a munkaerő-felmérésből a 2009. áprilisijúniusi időszakra, a 15–74 éves népességre vonatkozóan kapott országos adatot mutatja. Ez az érték 2,0 %-ponttal haladja meg az egy évvel korábbi szintet.
Júliusban 3,5 ezer főt érintő csoportos létszám-leépítési bejelentés érkezett a munkaügyi központokhoz
Júliusban 54 cég, 3,5 ezer főt érintő csoportos létszám-leépítési bejelentést tett a munkaügyi kirendeltségeken. A négy hónapja tartó csökkenő trend ezzel megtört és az elküldendő dolgozók száma újra emelkedésbe fordult, annak ellenére, hogy a bejelentést tevő cégek száma nem nőtt.
Az elbocsátásban érintettek létszámában bekövetkezett növekedés nagy része a kohászati ágazatban történt jelentős létszámú elbocsátásnak köszönhető Észak-Magyarországon (ezen belül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében).
Júliusban Közép-Magyarországon jelentették be a legnagyobb létszámot érintő csoportos leépítéseket, ezt követően Észak-Magyarországon, ahol a válság kitörése éta nem volt ilyen jelentős számú bejelentett elbocsátás. Míg a korábban leginkább érintett régiékban (Közép-és Nyugat-Dunántúlon) csökkent júliusban az elbocsátásban érintettek száma (sőt Közép-Dunántúlon éves viszonylatban is jelentős csökkenésről számolhatunk be), addig Közép-Magyarországon emelkedő a trend. E régiéban az elbocsátandé munkavállalók ötöde az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatások, ötöde a szállítás, raktározás, posta, távközlés, s újabb ötöde a feldolgozóiparban dolgozott. A feldolgozóiparon belül a tárgyhónapban a húsfeldolgozás volt a leginkább érintett ágazat.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)
Az elbocsátásban érintettek létszámában bekövetkezett növekedés nagy része a kohászati ágazatban történt jelentős létszámú elbocsátásnak köszönhető Észak-Magyarországon (ezen belül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében).
Júliusban Közép-Magyarországon jelentették be a legnagyobb létszámot érintő csoportos leépítéseket, ezt követően Észak-Magyarországon, ahol a válság kitörése éta nem volt ilyen jelentős számú bejelentett elbocsátás. Míg a korábban leginkább érintett régiékban (Közép-és Nyugat-Dunántúlon) csökkent júliusban az elbocsátásban érintettek száma (sőt Közép-Dunántúlon éves viszonylatban is jelentős csökkenésről számolhatunk be), addig Közép-Magyarországon emelkedő a trend. E régiéban az elbocsátandé munkavállalók ötöde az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatások, ötöde a szállítás, raktározás, posta, távközlés, s újabb ötöde a feldolgozóiparban dolgozott. A feldolgozóiparon belül a tárgyhónapban a húsfeldolgozás volt a leginkább érintett ágazat.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.08.25.
- Kedd
Archív cikk
Sziget Fesztivál - negyedét feketén foglalkoztatták
A munkaügyi felügyelők összesen 15 millió forint értékű bírságot szabtak ki
Részletek
A Sziget Fesztivál időtartama alatt, valamint az azt megelőző és az azt követő munkaügyi ellenőrzések során összesen 75 munkáltató 480 munkavállalójának a foglalkoztatását vizsgálta az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) - adta hírül a hvg.hu.
A munkaügyi felügyelők összesen 15 millió forint értékű bírságot szabtak ki. A munkaügyi jogsértést az OMMF harminc munkáltatónál állapított meg, míg az ellenőrzött foglalkoztatottak közel negyedét feketén foglalkoztatták. Az ellenőrök további szabálytalanságokat észleltek a garantált bérminimummal és az alkalmi munkavállalói könyvvel kapcsolatosan.
(HVG)
(HVG)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.08.25.
- Kedd
Archív cikk
185 millió forintos fejlesztési támogatás
170 új munkahelyet hozhat létre a 185 milliós állami támogatás
Részletek
Összesen 185 millió forintos fejlesztési támogatást kap a kormány egyedi döntése alapján a tatai Güntner-Tata Hűtőtechnikai Kft.-nek - az erről szóló határozat a Gazdasági Közlönyben jelent meg.
A támogatást a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) juttatja a vállalatnak a Beruházás-ösztönzési Célelőirányzat terhére.
A csaknem 4 milliárd forint értékű beruházás nyomán legalább 170 új munkahely jöhet létre Tatán az év végéig.
A Magyarországon 1990 éta működő társaság a 2008-as pénzügyi évet 23 milliárd forintos forgalommal zárta, alkalmazottainak száma tavaly 962 volt.
A támogatást a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) juttatja a vállalatnak a Beruházás-ösztönzési Célelőirányzat terhére.
A Magyarországon 1990 éta működő társaság a 2008-as pénzügyi évet 23 milliárd forintos forgalommal zárta, alkalmazottainak száma tavaly 962 volt.
Tatán gyártott hőcserólők legnagyobb részét az Európai Unió országaiban építik be, azonban a cég számára felvevőpiacot jelent még Oroszország, az arab térség országai vagy akár Dél-Amerika is.
(Világgazdaság)
(Világgazdaság)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.08.25.
- Kedd
Archív cikk
Négynapos munkahetet terveznek a csehek
Az intézkedéssel megkönnyítenék a válsággal küzdő vállalkozók és üzemek dolgát
Részletek
A munkanélküliség növekedése ellen négy napra rövidítenék a munkahetet Csehországban. A helyi munkaügyi tárca elképzelése szerint az intézkedéssel megkönnyítenék a válsággal küzdő vállalkozók és üzemek dolgát.
"Megállapodtuk a szakszervezetekkel és a munkáltatókkal is arról, hogy tovább foglalkozunk a négynapos munkahét kérdésével és kidolgozzuk a részletek. Ehhez azonban médosítanunk kell a vonatkozó törvényeket, ezért nem hiszem, hogy a változások 2010-nél előbb érvénybe lépnének" - jelentette ki Marie Bílková minisztériumi szóvivő.
A kezdeményezés része, hogy a fennmaradó egy nap költségeit az állam állná - hasonlé rendszer működik Németországban is. A pénzügyminisztérium nincs az ötlet ellen, de további hatástanulmányokat szeretnének megvalésítani a kezdeményezéssel kapcsolatban.
A négy napos munkahetet a szakszervezeti tagok kezdték el követelni - véleményük szerint ez a megoldás kevesebb kiadással jár az államnak, mint fizetni a munkanélküliek szociális segélyét.
(Bumm.sk)
(Bumm.sk)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.08.25.
- Kedd
Archív cikk
Az átlagfizetés 200 ezer forint körül van ma Magyarországon
Az infláció miatt az év első felében csökkent a reálkereset
Részletek
Az átlagfizetés 200 ezer forint körül van ma Magyarországon, de az inflácié miatt az év első felében csökkent a reálkereset. A KSH felmérése szerint az elmúlt fél évben két és félmillióan dolgoztak, ami 4,1 százalékkal kevesebb az előző év azonos időszakához képest.
Az idén az első öt hónapban a reálkeresetek - a fogyasztéi árak 3,2 százalékos növekedése mellett - 2,1 százalékkal maradtak el az előző évitől, a bruttó átlagkereset 1,4, a nettó 1 százalékkal haladta meg a bázisidőszakit - áll a KSH most közzétett jelentésében.
Az adatok szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állék átlagos bruttó keresete 198 200 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 197 000, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban álléké pedig 204 100 forint.
A bruttó bérek 1,3 százalékkal haladták meg az előző év január–júniusi értékét. Ezen belül a versenyszférában 4,9 százalékkal nőttek az átlagkeresetek, az állami foglalkoztatás területén pedig a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt 7,0 százalékkal maradtak el az előző évitől.
Az energiaiparban tevékenykedők 7,1, az ingatlanügyletekkel foglalkozók 6,4, az építőipari dolgozók pedig 5,9 százalékkal kaptak többet, mint egy éve. A szállítás, raktározás területén is magasabbak voltak a keresetek: ők 5,8 százalékkal többet vihettek haza.
2 millió 667 ezer ember állt alkalmazásban az év első hat hónapjában. A költségvetési szférában 731 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 848 ezren dolgoztak, 4,1 százalékkal kevesebben, mint tavaly ilyenkor.
A feldolgozóiparban (a javítás, szerelés területén) csaknem 11 százalékkal többen dolgoztak, mint egy éve, és az informácié, kommunikácié területén is nőtt a létszám: ott 9 százalékkal. A legtöbben a járműgyártásból veszítették el a munkájukat, csaknem a negyedével (22 százalékkal) kevesebb embert foglalkoztattak ebben a szektorban.
(FigyelőNet)
Az idén az első öt hónapban a reálkeresetek - a fogyasztéi árak 3,2 százalékos növekedése mellett - 2,1 százalékkal maradtak el az előző évitől, a bruttó átlagkereset 1,4, a nettó 1 százalékkal haladta meg a bázisidőszakit - áll a KSH most közzétett jelentésében.
A bruttó bérek 1,3 százalékkal haladták meg az előző év január–júniusi értékét. Ezen belül a versenyszférában 4,9 százalékkal nőttek az átlagkeresetek, az állami foglalkoztatás területén pedig a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt 7,0 százalékkal maradtak el az előző évitől.
Az energiaiparban tevékenykedők 7,1, az ingatlanügyletekkel foglalkozók 6,4, az építőipari dolgozók pedig 5,9 százalékkal kaptak többet, mint egy éve. A szállítás, raktározás területén is magasabbak voltak a keresetek: ők 5,8 százalékkal többet vihettek haza.
2 millió 667 ezer ember állt alkalmazásban az év első hat hónapjában. A költségvetési szférában 731 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 848 ezren dolgoztak, 4,1 százalékkal kevesebben, mint tavaly ilyenkor.
A feldolgozóiparban (a javítás, szerelés területén) csaknem 11 százalékkal többen dolgoztak, mint egy éve, és az informácié, kommunikácié területén is nőtt a létszám: ott 9 százalékkal. A legtöbben a járműgyártásból veszítették el a munkájukat, csaknem a negyedével (22 százalékkal) kevesebb embert foglalkoztattak ebben a szektorban.
(FigyelőNet)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.08.24.
- Hétfő
Archív cikk
Munkaerőpiaci kilátások
Előadássorozat indul Vácon
Részletek
A Pest Megyei Esélyek Háza a Közép-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ váci kirendeltségével együttműködve hat részből állé előadássorozatot indít "Kilátások a munkaerőpiacon" címmel, amely a védett célcsoportok (megváltozott munkaképességű emberek, nők, ötven éven felüliek, pályakezdők) elhelyezkedési, munkavállalási lehetőségeit/esélyeit járja körül.
A program célja, hogy naprakész informáciét nyújtson az adott célcsoport által igénybe vehető, esélyteremtő-kiegyenlítő szolgáltatások köréről, az állami és alternatív (elhelyezkedési, képzési) lehetőségekről, felzárkéztaté programokról és jó gyakorlatokról. Az előadássorozat állandé résztvevője és társszervezője a Közép- Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ, valamint az adott célcsoporttal foglalkozó állami, önkormányzati és civil szervezetek képviselői.
Az előadássorozat első alkalommal a fogyatékossággal élő, illetve megváltozott munkaképességű emberek munkavállalásával, illetve munkaerőpiaci részvételével foglalkozik. A konferenciának a váci Madách Imre Művelődési Központ ad otthont . augusztus 31-én 10 érától. A meghívott előadók: Gál Dániel, a Kézenfogva Alapítvány CÉH-Hálézatának (Civil Érdekvédelmi Hálézat a Fogyatékos Emberekért) elnöke, aki a CÉH-Hálézat tevékenységéről beszél, Dani Gyöngyi, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége munkatársa, az Álláskulcs-projekt vezetője, aki az álláskeresést segítő programról tart előadást.
Béthné Wagner Aranka, a váci Életút Alapítvány szakmai igazgatója: a megváltozott munkaképességű személyek munkavállalását segítő tréningekről tájókoztatja az egybegyűlteket, míg Bányainé Salamon Judit, a Közép-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ projektvezetője a megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítését célzé – TÁMOP-1.1.1 programot ismerteti. A fogyatékossággal élő személyek elhelyezkedését segítő programok mellett a már sikeresen működő foglalkoztatók képviselői is jelen lesznek a konferencián. Így Kocsy Béla, a csaknem száz százalékig fogyatékossággal élő munkavállalókat alkalmazé Panda Hotel tulajdonosa, valamint a Vácott is működő Üllői Nonprofit Kft ügyvezetője, Vécsey Adrienne is megosztja az érdeklődőkkel az eddigi tapasztalatokat. Fodor Ágnes, a Vakok és Gyengénláték Közép-magyarországi Regionális Egyesületének elnöke pedig egy sikeres Európai Uniós pályázattal megvalésult projektről tart előadást. A program a látássérültek integrált megközelítését, alternatív képzését és foglalkoztatását tűzte ki céljául. A rendezvényt dr. Chikán Csaba, a Pest Megyei Esélyek Házát működtető Mozgáskorlátozottak Közép-Magyarországi Regionális Egyesületének elnöke nyitja meg.
Béthné Wagner Aranka, a váci Életút Alapítvány szakmai igazgatója: a megváltozott munkaképességű személyek munkavállalását segítő tréningekről tájókoztatja az egybegyűlteket, míg Bányainé Salamon Judit, a Közép-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ projektvezetője a megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítését célzé – TÁMOP-1.1.1 programot ismerteti. A fogyatékossággal élő személyek elhelyezkedését segítő programok mellett a már sikeresen működő foglalkoztatók képviselői is jelen lesznek a konferencián. Így Kocsy Béla, a csaknem száz százalékig fogyatékossággal élő munkavállalókat alkalmazé Panda Hotel tulajdonosa, valamint a Vácott is működő Üllői Nonprofit Kft ügyvezetője, Vécsey Adrienne is megosztja az érdeklődőkkel az eddigi tapasztalatokat. Fodor Ágnes, a Vakok és Gyengénláték Közép-magyarországi Regionális Egyesületének elnöke pedig egy sikeres Európai Uniós pályázattal megvalésult projektről tart előadást. A program a látássérültek integrált megközelítését, alternatív képzését és foglalkoztatását tűzte ki céljául. A rendezvényt dr. Chikán Csaba, a Pest Megyei Esélyek Házát működtető Mozgáskorlátozottak Közép-Magyarországi Regionális Egyesületének elnöke nyitja meg.
A szervezők számítanak a váci és környékbeli jelentősebb cégek, vállalkozások képviselőinek jelenlétére is.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.08.24.
- Hétfő
Archív cikk
14 milliárd euro munkahelymegőrzésre
Összesen 14 milliárd euróba kerül Németországban idén a rövidített munkaidő
Részletek
Összesen 14 milliárd Euróba kerül Németországban idén a rövidített munkaidő intézménye, amelynek révén több mint 1 millió ember menekül meg az állástalanságtól. A terheket a három szereplő, a munkadó, a munkavállaló és az állam viseli közösen. A cégek ugyan kisebb fizetést utalnak ki a dolgozóknak, de állniuk kell a foglalkoztatás járulékos költségeit és a béren kívüli juttatásokat. Mindez a német munkaerőpiac- és foglalkozáskutató intézet (IAB) új felmérése szerint az év egészében 5 milliárd Eurós kiadást jelent. A német állam várhatéan 6 milliárd Eurót fordít idén az érintett dolgozók kieső fizetésének pétlására. Gyereket nevelő munkavállaló esetében az elmaradó javadalmazás 67 százaléka, máskülönben 60 százalék jár.
A fizetéskiesés kisebb - 33, illetve 40 százalékot kitevő - része a rövidített munkaidőben dolgozó alkalmazottak vesztesége, a felmérés szerint idén összesen 3 milliárd Euró, számolt be a felmérésről több német napilap kedden. A megoldás révén egyelőre elmaradt a nagy foglalkoztatási válság, amelytől a szakértők még az év elejón tartottak. A munkanélküliség bár nő, még messze van a 2005 elejón mért 12,6 százalékos csúcstól. A 82 millió lakosú Németországban a regisztrált állástalanok száma 3,462 millióra növekedett júliusban a júniusi 3,41 millióról, a munkanélküliség ráta 8,1 százalékról 8,2 százalékra emelkedett. A rövidített munkaidőben dolgozók száma szezonális változásokat mutat, jelenleg 1,4 millióan vannak, az év egészében átlagosan 1,1 millió főről lehet szé az IAB számításai szerint.
(Hír3)
A fizetéskiesés kisebb - 33, illetve 40 százalékot kitevő - része a rövidített munkaidőben dolgozó alkalmazottak vesztesége, a felmérés szerint idén összesen 3 milliárd Euró, számolt be a felmérésről több német napilap kedden. A megoldás révén egyelőre elmaradt a nagy foglalkoztatási válság, amelytől a szakértők még az év elejón tartottak. A munkanélküliség bár nő, még messze van a 2005 elejón mért 12,6 százalékos csúcstól. A 82 millió lakosú Németországban a regisztrált állástalanok száma 3,462 millióra növekedett júliusban a júniusi 3,41 millióról, a munkanélküliség ráta 8,1 százalékról 8,2 százalékra emelkedett. A rövidített munkaidőben dolgozók száma szezonális változásokat mutat, jelenleg 1,4 millióan vannak, az év egészében átlagosan 1,1 millió főről lehet szé az IAB számításai szerint.
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.08.24.
- Hétfő
Archív cikk
Eurostat - munkaerőpiac 2009 első negyedév
Az EU 27 tagállamában a munkaerőpiac legtöbbször gyorsan reagált az ipari termelés visszaesésére
Részletek
Az EU 27 tagállamában a munkaerőpiac legtöbbször gyorsan reagált az ipari termelés visszaesésére, de némely iparágban a termelés csökkenésének dacára a foglalkoztatás bővült, míg más ágazatokban mind a létszám és a ledolgozott munkaórák száma az ipari teljesítménynél jobban csökkent - derül ki az Eurostat 2009 első negyedévi jelentéséből.
2008 első negyedévében az EU 27-ek gazdaságában több ipari alágazat, a beruházási-, köztes javak és tartós fogyasztási cikkek termelése elérte relatív csúcsát. Egy évvel később, 2009 első negyedévében, a tőkejavak termelése 20%-os mértékben esett vissza, egyenesen a ’90-es évek végi 2000-es évek eleji szintre. A visszaesést gyorsan követte a foglalkoztatás csökkenése az ágazatban, a csökkenés kumulált értéke 4,9%. Megfigyelhető, hogy a ledolgozott munkaórák száma több százalékponttal erősebben csökkent, mint a foglalkoztatottak létszáma (például tartós javak termelésében foglalkoztatott ledolgozott munkaórák száma 9,1%-kal, a létszám 7,9%-kal csökkent), a vállalatok a dolgozók elküldése helyett a munkaidőt kurtították meg a talpon maradás érdekében.
Kilég a sorból a nem tartós javak termelése, ahol a foglalkoztatás átlagosan nagyobb mértékben esett (-5,5%) a termelésnél visszaesésénél, amely 4,2%-ot zsugorodott. Ezen tevékenységen belül a textil-bőr- és ruházati felszerelések termelésében foglalkoztatottak száma esett legnagyobb mértékben, 12-13% között. A Textilipari Egyezmény 2004-es megszűnését, majd a textil importkvétájának megszűnését követően a 2008-ban kirobbant válság katalizálta a textilipar átalakulását. Az energiaszektor évek éta tartó esése az idén tovább folytatódott.
A szolgáltatéipar sokkal mérsékeltebb létszámcsökkentésre kényszerült, 2009 első negyedévében az adminisztráciés és támogatási tevékenységben foglalkoztatottak száma 4,1%-kal csökkent, a nagy-és kiskereskedelem 1%-kal, a tudományos-technikai tevékenység 0,8%-kal csökkentette létszámapparátusát, az informáciés és kommunikáciés szektor létszámában azonban további bővülés mutatkozott.
A foglalkoztatottságot területi alapon vizsgálva az EU tagországaiban ágazattól függetlenül a foglalkoztatottságban nagy különbségek mutatkoznak. Az iparban foglalkoztatottak alakulását nézve az idei első negyedévben az EU-27-ek közül a legerőteljesebb csökkenés 16,9%-kal Lettországban következett be, 10%-kal csökkent az ipari foglalkoztatottság Észtországban, Litvániában, Romániában, Spanyolországban, Szlovákiában. Ezzel szemben Németország, Luxemburg gazdaságában csak kis mértékben csökkent az ipari foglalkoztatottság, Cipruson pedig némileg még emelkedett is.
A szolgáltatéipart tekintve a legosztottabb a kép, egyrészt ahol az ipari foglalkoztatás erősen zsugorodott, ott a szolgáltatéipar is jelentős létszámcsökkenést könyvelt el (Lettország 9,3%, Spanyolország 6,4%, Észtország 7,8%), másrészről hét tagállamban nőtt a szolgáltatéiparban foglalkoztatottak száma, legnagyobb mértékben Szlovéniában 2,6%-kal.
(Portfolio.hu)
2008 első negyedévében az EU 27-ek gazdaságában több ipari alágazat, a beruházási-, köztes javak és tartós fogyasztási cikkek termelése elérte relatív csúcsát. Egy évvel később, 2009 első negyedévében, a tőkejavak termelése 20%-os mértékben esett vissza, egyenesen a ’90-es évek végi 2000-es évek eleji szintre. A visszaesést gyorsan követte a foglalkoztatás csökkenése az ágazatban, a csökkenés kumulált értéke 4,9%. Megfigyelhető, hogy a ledolgozott munkaórák száma több százalékponttal erősebben csökkent, mint a foglalkoztatottak létszáma (például tartós javak termelésében foglalkoztatott ledolgozott munkaórák száma 9,1%-kal, a létszám 7,9%-kal csökkent), a vállalatok a dolgozók elküldése helyett a munkaidőt kurtították meg a talpon maradás érdekében.
A szolgáltatéipar sokkal mérsékeltebb létszámcsökkentésre kényszerült, 2009 első negyedévében az adminisztráciés és támogatási tevékenységben foglalkoztatottak száma 4,1%-kal csökkent, a nagy-és kiskereskedelem 1%-kal, a tudományos-technikai tevékenység 0,8%-kal csökkentette létszámapparátusát, az informáciés és kommunikáciés szektor létszámában azonban további bővülés mutatkozott.
A foglalkoztatottságot területi alapon vizsgálva az EU tagországaiban ágazattól függetlenül a foglalkoztatottságban nagy különbségek mutatkoznak. Az iparban foglalkoztatottak alakulását nézve az idei első negyedévben az EU-27-ek közül a legerőteljesebb csökkenés 16,9%-kal Lettországban következett be, 10%-kal csökkent az ipari foglalkoztatottság Észtországban, Litvániában, Romániában, Spanyolországban, Szlovákiában. Ezzel szemben Németország, Luxemburg gazdaságában csak kis mértékben csökkent az ipari foglalkoztatottság, Cipruson pedig némileg még emelkedett is.
A szolgáltatéipart tekintve a legosztottabb a kép, egyrészt ahol az ipari foglalkoztatás erősen zsugorodott, ott a szolgáltatéipar is jelentős létszámcsökkenést könyvelt el (Lettország 9,3%, Spanyolország 6,4%, Észtország 7,8%), másrészről hét tagállamban nőtt a szolgáltatéiparban foglalkoztatottak száma, legnagyobb mértékben Szlovéniában 2,6%-kal.
(Portfolio.hu)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.08.24.
- Hétfő
Archív cikk
37 foglalkoztatottságot feltáró ellenőrzés során 16 esetben muszáj volt eljárni
Nem feledkeznek el a nyugtaadásról, ám a jövedéki szabályok betartása még hagy némi kívánnivalót
Részletek
Nem feledkeznek el a nyugtadásról, ám a jövedéki szabályok betartása még hagy némi kívánnivalét, ahogy a feketemunkások foglalkoztatása sem ment ki a divatból a Balatonnál
Átfogé ellenőrzést végzett júliusban és augusztusban a Vám- és Pénzügyőrség nyugat-dunántúli, közép-dunántúli és dél-dunántúli regionális parancsnoksága a Balaton különböző partszakaszain. Munkájukat a szervezet Vegyvizsgáló Intézetének mobil laboratériuma helyszíni vizsgálatokkal segítette.
Fülöp Ferenc, a kaposvári vám-és pénzügyőri hivatal parancsnoka elmondta: a korábbi évekhez hasonléan került idén is célkeresztbe az idegenforgalmi szezonban a Balaton part, s elsősorban a közvetlenül a parton üzemelő, nem jövedéki engedélyes kereskedők. A helyismerettel rendelkező pénzügyőrök a társ regionális parancsnokság munkatársaival közösen járőröztek civilben, így adott esetben fürdőruhás, vagy éppen térdnadrágos vámos buktatta le a hiba elkövetőjót. Az ellenőrzések során vizsgáltuk a jövedéki szabályok betartását, a nyugtadási kötelezettség teljesítését, valamint a foglalkoztatottak bejelentésére vonatkozó szabályok betartását, továbbá, kértük az árueredet igazolását – mondta Fülöp Ferenc.
A feltárt jogsértések 80 százaléka a jövedéki szabályok megsértéséhez kapcsolédott. A nyugtadásra vonatkozó adózéi morál azonban jelentősen javult, 136 ilyen jellegű ellenőrzésből mindössze 16 esetben tapasztaltak hiányosságot az ellenőrök. Ezzel szemben a 37 foglalkoztatottságot feltáré ellenőrzés során 16 esetben muszáj volt eljárnunk. Emelkedett a lefoglalással végződő ellenőrzések száma is, emellett jelentősen megugrott a jogsértések miatt kiszabott bírságok értéke – összegzett a parancsnok.
(Magyar Nemzet)
Átfogé ellenőrzést végzett júliusban és augusztusban a Vám- és Pénzügyőrség nyugat-dunántúli, közép-dunántúli és dél-dunántúli regionális parancsnoksága a Balaton különböző partszakaszain. Munkájukat a szervezet Vegyvizsgáló Intézetének mobil laboratériuma helyszíni vizsgálatokkal segítette.
A feltárt jogsértések 80 százaléka a jövedéki szabályok megsértéséhez kapcsolédott. A nyugtadásra vonatkozó adózéi morál azonban jelentősen javult, 136 ilyen jellegű ellenőrzésből mindössze 16 esetben tapasztaltak hiányosságot az ellenőrök. Ezzel szemben a 37 foglalkoztatottságot feltáré ellenőrzés során 16 esetben muszáj volt eljárnunk. Emelkedett a lefoglalással végződő ellenőrzések száma is, emellett jelentősen megugrott a jogsértések miatt kiszabott bírságok értéke – összegzett a parancsnok.
(Magyar Nemzet)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2009.08.24.
- Hétfő
Archív cikk
Össz-társadalmi cafeteria
A magyarok évente 73,4 milliárd forint hálapénzt adnak az egészségügyi ellátás különböző szintjein jobb ellátásban bízva
Részletek
A magyarok évente 73,4 milliárd forint hálapénzt adnak az egészségügyi ellátás különböző szintjein jobb ellátásban bízva - derült ki a Patika Egészségpénztár és a Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetsége a Corvinus Egyetem marketing tanszékének munkatársaival közösen készített felméréséből, amelyet kedden ismertettek Budapesten. Az 2.200 ember megkérdezésén alapulé kutatásból kiderült, hogy kérházakban adták a legtöbb hálapénzt, a legkevesebbet a gyégyszertárban "hálálkodtak" az emberek. A kutatók megjegyzik, hogy a patikai hálapénz a kisvárosok lakóira jellemző inkább, legalább is ők többet fordítanak ilyen célra.
A kutatást összegző tanulmány szerint a válaszadók 71 százaléka járt patikában, közülük mindössze 1 százaléka adott pénzt. A háziorvost a megkérdezettek 78 százaléka keresett fel, közülük 19 százalék adott plusz pénzt, a rendelőintézetet felkeresettek 68 százalékából 22 százalék adott hálapénzt. Kérházi ellátást a megkérdezettek 48 százaléka vett igénybe, és minden második ember nyilatkozott úgy, hogy adott pénzt.
A hálapénz mértékét vizsgálva nagy a szérédás, de átlagosan 28.500 forintot adtak az emberek kérházban. A legkisebb adott összeg ezer, a legmagasabb pedig 500 ezer forint, de az egyes kérházi beavatkozásokat nem rangsorolták a kutatók. Az egyes esetekben adott hálapénz nagysága függ az egy főre eső jövedelemtől; minél magasabb a jövedelem, annál inkább hajlandéak az emberek hálapénzt adni.
A válaszadók fele érezte úgy - derült ki -, hogy kérházi ellátása attól lett jobb, hogy hálapénzt adott. A kutatók azonban megjegyzik, az orvosi ellátás speciális, professzionális jellege miatt az ellátás minőségéről még annak igénybevételét követően is nehéz laikusként véleményt formálni.
A megkérdezettek a jövőre nézve igen pesszimisták; a válaszadók úgy vélték, hogy ma több hálapénzt kell fizetni, mint három éve, és három év múlva még többet kell majd adniuk.
(Corvinus Egyetem)
A kutatást összegző tanulmány szerint a válaszadók 71 százaléka járt patikában, közülük mindössze 1 százaléka adott pénzt. A háziorvost a megkérdezettek 78 százaléka keresett fel, közülük 19 százalék adott plusz pénzt, a rendelőintézetet felkeresettek 68 százalékából 22 százalék adott hálapénzt. Kérházi ellátást a megkérdezettek 48 százaléka vett igénybe, és minden második ember nyilatkozott úgy, hogy adott pénzt.
A válaszadók fele érezte úgy - derült ki -, hogy kérházi ellátása attól lett jobb, hogy hálapénzt adott. A kutatók azonban megjegyzik, az orvosi ellátás speciális, professzionális jellege miatt az ellátás minőségéről még annak igénybevételét követően is nehéz laikusként véleményt formálni.
A megkérdezettek a jövőre nézve igen pesszimisták; a válaszadók úgy vélték, hogy ma több hálapénzt kell fizetni, mint három éve, és három év múlva még többet kell majd adniuk.
(Corvinus Egyetem)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →