Munkaügyi Tudástár

A hazai kis- és középvállalkozások számára odaítólt Európai Uniós támogatások összege jelentősen nőtt az idén - áll egyebek között a Start Tőkegarancia Zrt. összesítésében. A 2009-ben megjelent technolégia-fejlesztési pályázatok meghirdetésekor a támogatás keretösszege összesen 41,1 milliárd forint volt, ami eleve 6,2 százalékkal magasabb a 2008-ban kiírt pályázatok összegénél. A pályázatok keretében eddig több mint 56 milliárd forintról született döntés, s ez meghaladja az eredeti keretösszeget. Az automatikus elbírálású pályázatok esetében már a kifizetések is megkezdődtek.

A 2004-2006 között működő Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) keretében a kifejezetten a kis- és középvállalkozások fejlesztését célzé támogatások összege elérte a 41,7 milliárd forintot, melyből 39,4 milliárd forint került eddig kifizetésre 6.500 pályázé részére. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében a kis- és középvállalkozások fejlesztésére kiírt 2007 évi pályázatokon 11,9 milliárd forint forrásról született döntés, és mindössze 1.131 pályázat nyert. Ugyanakkor 2008-ban jelentős emelkedés történt, és a megítólt támogatás összege meghaladta a 42,8 milliárd forintot.

A 2008. évi, minden szempontból növekvő tendencia 2009-ben is folytatódott. Ráadásul további jelentős bővülés várhaté, ugyanis az NFÜ 2009. augusztus 27-i közzététele szerint megszületett a brüsszeli jóváhagyés az Operatív Programok közötti átcsoportosításokról, amelynek keretében a GOP keretösszege 111 milliárd forinttal bővül, az összeg pedig a KKV-k fejlesztésére és a vállalati beruházások támogatására fordíthaté, mintegy 50 százalékkal emelve az eredetileg rendelkezésre állé forrást.

A kifizetések szintjót vizsgálva a támogatási rendszer korábbi évekre jellemző jelentős csúszásai láthatéan megszűnőben vannak, ugyanis a 2007. évi pályázatok esetében a kifizetési szint már mintegy 70 százalékos, és a 2008. évi pályázatok esetében is csaknem eléri a 25 százalékot.

(Nemzeti Fejlesztési Ügynökség)

Kormányzati segítséget kínálnak a leégett mátészalkai autétükörgyárnak, Varga István miniszter kedden reggel tárgyal a Flabeg csoport igazgatóságának elnökével annak érdekében, hogy a cég mátészalkai gyára üzemcsarnokának helyreállítása mielőbb megkezdődhessen.

Megsokasodtak a munkaügyi felügyelőket érő atrocitások az utébbi időben: az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) beszámoléja szerint előfordult, hogy halálos fenyegetést kaptak, szidalmazzák őket, vagy gyalázkodé levelet küldenek nekik egy-egy ellenőrzés után.

Időnként tettlegességig fajul az, amikor prébálnak megakadályozni egy-egy ellenőrzést, és olyan is történt, hogy a revizor fényképezőgépét, telefonját vagy autéját rongálták meg. Egy polgármester a település nyilvánossága előtt sértegette a hatóság munkatársait.

A főfelügyelőség felhívja a figyelmet arra, hogy a feketemunka visszaszorításához fontosak az utólagos ellenőrzések is. A nehezebb körülmények ellenére egyre több olyan vállalkozás van itthon, amelyek ezeknek köszönhetően már betartják a szabályokat. Ugyancsak eredményesek a szokatlan időpontokban, azaz hétvégén, ünnepnapon vagy éjszaka végzett ellenőrzések. A revizorok elleni támadások azonban nehezítik az OMMF munkáját.

A munkaügyi ellenőrök indokolt esetben kérhetik és kérik is rendőrök segítségét. Gedeon András, az OMMF szóvivője a Független Hírügynökségnek kedden azt mondta: a szervezet adatai szerint idén az év elejótől augusztus végéig összesen 42 700 ellenőrzést végeztek, és ezek közül 3345-nél, vagyis az esetek körülbelül nyolc százalékában közreműködtek rendőrök.

Itt azonban nemcsak olyan esetekről van szé, amikor bántottak vagy fenyegettek ellenőröket. Ideszámolták például az olyan eseteket is, amikor a rendőrök hívták fel a főfelügyelőség figyelmét egy-egy szabálytalanságra. Az OMMF tudomása szerint idén eddig egyetlen revizornak sem esett komoly baja, vagy sérült meg súlyosan munka közben - tette hozzá a szóvivő.

(Hírszerző)

A második negyedévben a foglalkoztatás visszaesése ellenére is ugrásszerűen megemelkedtek a bérköltségek az Eurózénában, a termelőipari és építőipari bérnövekedésekkel az élen.

Az április-júniusi periédusban az egy érárajutó bérköltség 4,0 százalékkal nőtt a 16 országot felölelő Eurózénában éves bázison, az első negyedévi 3,6 százalékos éves növekedés után - írja az EU statisztikai hivatala, az Eurostat. Elemzők 3,4 százalékos növekedést vártak.

Az órabérek átlagosan 3,9 százalékkal növekedtek a beszámolási periédusban éves bázison a 3,4 százalékos első negyedévi növekedési ütemet követően.
A foglalkoztatás 0,5 százalékkal csökkent a második negyedévben az első negyedévhez képest, szám szerint 702 ezer fővel 145,6 millióra. A munkanélküliségi ráta az áprilisi 9,2 százalékról 9,4 százalékra emelkedett júniusban.

A bérköltségek Görögországban és Spanyolországban emelkedtek a legnagyobb ütemben, sorrendben 6,6, illetve 6,0 százalékkal, de a legnagyobb Európai nemzetgazdaság, a német sem maradt el messze mögöttük 5,5 százalékos növekedéssel.

Az egy érárajutó bérköltség a termelőiparban növekedett a legnagyobb mértékben, 5,3 százalékkal, ezen belül is a német termelőiparban 7,5 százalékkal.
Az építőipari munkaköltségek Spanyolországban növekedtek a legnagyobb mértékben, 8,4 százalékkal, Németországban pedig 5,6 százalékkal.

Az Eurózénában a GDP több mint kétharmadát adó szolgáltatási szektorban volt a legalacsonyabb a foglalkoztatási költségek növekedési üteme a második negyedévben, 3,2 százalékos a 2008-as bázishoz képest.

(Hírszerző)

A hatékonyságot azonban sokan kritizálják, hiszen az elvégzett teendőknek néhol kevés látszatja van, a munkavállalók pedig pár hónap után újra az utcán kötnek ki.

Komlén a legutébbi testületi ülésen heves vitát folytattak a képviselők arról, hogy sikeresként könyveljók-e el a programot. Polics József fideszes képviselő szerint a város külalakján egyáltalán nem látszik, hogy a felvett emberek közül háromszáz az utcán dolgozik, ami nem is csoda, hiszen napközben láthatéan senki sem ellenőrzi őket, ezért akkor és úgy végzik a feladatokat, ahogy nekik tetszik. Mivel az állam a munkaruhákra, eszközökre és gépekre nem ad pénzt, a képviselő úgy véli, emellett anyagilag is megterhelő a város számára a több száz közmunkás foglalkoztatása. Kispál Lászlé képviselő hozzátette, nemcsak a munkások, de a munkaszervezők is felkészületlenek, hiszen a szervezés teljes hiányáról árulkodik az áprilisi éta eltelt időszak.

Baranyában ezúttal is több ezren jutottak keresethez az Út a munkához program keretein belül. Cserdiben eddig elégedettek voltak a dolgozókkal Baranyában ezúttal is több ezren jutottak keresethez az Út a munkához program keretein belül. Cserdiben eddig elégedettek voltak a dolgozókkal

Páva Zoltán polgármester egyetértett azzal, hogy van kivetnivalé az alkalmazottak munkájában, azonban hangsúlyozta, a valés célját mégis elérte a program. A most felvett több mint kilencszáz ember nagy része ugyanis tíz-húsz éve nem vett szerszámot a kezébe, most viszont minden reggel fel kellett kelnie, elmennie a munkába, és újra kellett szoknia, milyen az, ha valakinek munkahelye van. Hegedűs István, a Cigény Kisebbségi Önkormányzat elnöke pedig megjegyezte, azzal, hogy a közmunkásokkal végeztettek számtalan feladatot az intézmény-felújítások során, pénzt is megspéroltak az önkormányzatnak, így a hatékonyságot nem lehet csak az alapján mérni, hány méter árkot ástak ki a munkások.

Szigetváron háromszáz embert sikerült alkalmazni a program során, és szinte nem is akadt, aki visszamondta volna a munkét, így Paizs József polgármester pozitívnak ítéli programot. A város mellett negyvenhat kistelepülésen végeztek feladatokat a dolgozók, akikre kevés panasz érkezett. A máshol ismert kiskaput, hogy a munkába állás után szinte azonnal táppénzt vesz ki a munkavállaló, s ezzel újra ellátottá válik, itt alig alkalmazta valaki, és ők is csak mindössze pár napot hiányoztak. Olyan munkákat is elvállaltak, amelyeket más nem végzett volna el: ha kellett, járdalapokat öntöttek vagy árkot tisztítottak, de mindenképp hasznosak voltak a települések számára, véli Paizs József.

Dr. Marenics János, Siklés polgármestere hasonlé pozitív tapasztalatok mellett a hiányosságokra is felhívta a figyelmet. Akik már korábban is részt vettek közmunkán, most is becsületesen dolgoztak, az újak jelentős hányadával azonban sok volt a gond. Sokan mentek táppénzre munka helyett, ha pedig dolgoztak, azt sem teljes értékűen. A polgármester szerint bár így jóval többen jutottak munkához az elmúlt hónapokban, még át kell dolgozni a programot, hogy valóban működőképes legyen.
(Bama.hu)

Közel 150 ezerrel nőtt a regisztrált munkanélküliek száma 2008 szeptembere éta, az azt megelőző egy évben viszont csak nyolcezerrel. Már nemcsak a képzetlen dolgozókat érinti a gazdasági válság miatti munkanélküliség, hanem a piacképes szakmával rendelkezőket is. Egyre több a diplomás állástalan, és a külföldi karrier is egyre kétségesebbé válik.

Romlé kilátások növelik az érdeklődést a munkanélküliség biztosítás iránt, 10-15 éves munkatapasztalattal kötik a szerződések zömét.

A gazdasági teljesítmény visszaesése nyomán elemzők az év végéig újabb tömegek elbocsátását prognosztizálják, kétszámjegyű munkanélküliségi rátát jelezve előre.

Ezek a várakozások is folyamatosan az érdeklődés középpontjában tartják a munkavállalók széles köre által igénybe vehető jövedelempétlé biztosítási lehetőségeket.

A közelmúltban a CLB Független Biztosítási Alkusz is megkezdte az April munkanélküliségi biztosításának forgalmazását. Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy jellemzően 30-35 évesek kötnek 9 hónapon keresztül havi 100 ezer forintot térítő médozatot.

A KSH második negyedéves munkaerő piaci adatai szerint a tavalyi év azonos időszakához képest az állásnélküliek száma 83 ezerrel nőtt. Ez a szám a várakozások szerint tovább nő, így a munkanélküliségi ráta az év végére várhatéan jóval a 10 százalékos lélektani határ fölé emelkedik.

Nem csoda tehát, hogy a Google adatai szerint az elmúlt hónap során is heti 3-5 ezer hazai érdeklődő prébált a legismertebb keresőn keresztül informáciéhoz jutni a munkanélküliségi biztosításról.
(Világgazdaság)

Bárki számára hozzáférhetővé kell tenni a többségben állami tulajdonú cégekben dolgozó vezetők fizetésének és végkielégítésének összegét.

Szeptember 15-től, keddtől kell nyilvánosságra hozni minden olyan vezető tisztségviselő pénzbeli juttatásait, aki állami, önkormányzati többségi befolyással működő gazdasági társaságnál dolgozik - jelentette be Szollár Domokos, kormányszóvivő.

Az augusztus végén elfogadott, a köztulajdonban állé gazdasági társaságok működésének átláthatébbá tételéről szóló kormányrendelet szerint szeptember 15-étől bárki számára hozzáférhető médon, az interneten kell közzétenni az érintettek pénzbeli juttatásait.

Ez vonatkozik azokra a vezető tisztségviselőkre, felügyelő-bizottsági tagokra, vezető állású munkavállalókra, a tartósan egyes munkavállalók tevékenységét irányíté munkavállalókra, akik olyan állami, önkormányzati gazdasági társaságnál, költségvetési szervnél, közalapítványnál dolgoznak, aminél külön-külön vagy együttesen számítva is többségi folyással bír az állam.

A szabályok szerint nyilvánosságra kell hozni a vezető nevét, tisztségét, munkakörét, illetve a munkaviszonyban állé személy esetében a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatásokat. Ezen belül külön fel kell tüntetni a személyi alapbért, az egyéb időbért, a teljesítménybért, az időbért megalapozé időtartamot, illetve a teljesítménybért megalapozé követelményeket.

A nyilvánosság megismerheti a végkielégítés mértékét és a felmondási idő tartamát is. A vezető tisztségviselőknél, felügyelő-bizottsági tagoknál felkerül az internetre a megbízási díj, a megbízási díjon felüli egyéb járandóság, a jogviszony megszűnése esetén járó pénzbeli juttatások összege is.

A közzétett adatok a közzétételt követő két évig nem távolíthaték el. Ha az érintett cégek elmulasztják a közzétételt, illetve ha az nem teljes vagy nem időszerű, akkor a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárósa kezdeményezhető.
(Magyarország)

A hátrányos helyzetűek foglalkoztatását ösztönző járulékkedvezmények projekthez kapcsolédik az SzMM kommunikáciés tendere. A nyílt pályázaton nettó 52 millió forintos megbízást lehet nyerni. A nyertes az év végéig dolgozik együtt a minisztériummal.

A Közbeszerzési Értesítőben nyílt tenderfelhívást tett közzé a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SzMM), a tárca az egyik Uniós forrásból finanszírozott projektjóhez keres partnert. Az eljáróson a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását ösztönző járulékkedvezmények projekt idei kommunikáciés feladatait versenyeztetik meg, a tét nettó 52 millió forint.

Alkalmassági feltétel az a referencia, ami 2007. január 1-je után legalább egy országos médiaprogram megvalésításáról szél, és amelynek összértéke legalább nettó 40 millió forint. Továbbá az is elvárás, hogy a pályázé cégnél legyen legalább egy fő felsőfokú végzettségű, és öt év média területen vezetői gyakorlatot szerzett szakember, valamint két fő felsőfokú végzettségű és legalább kétéves média területen, médiaprogram-koordinátor pozícióban szerzett gyakorlattal és számítógép-felhasználéi ismeretekkel rendelkező szakember.

A jelentkezéseket november 2-ig várják, eredményhirdetés tíz nappal később várhaté.

A tenderen az összességében legelőnyösebb ajánlat nyer, az elbíráláskor például 30-30 százalékot jelent a sajté-, valamint a rádiéhirdetések elhelyezése, 20-20 százalékot pedig a főműsoridőn kívül, illetve a főműsoridőben megjelenő televíziészpotok költséghatékonysága.

(Szociális és Családügyi Minisztérium)

Az Euróövezetben 1,8 százalékkal, a 27 tagú Unióban pedig 1,9 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma a második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva - jelentette hétfőn az Eurostat.

Az Európai Unió statisztikai hivatalának jelentése szerint az előző negyedévhez képest az Eurózénában 0,5 százalékkal, az EU-ban pedig 0,6 százalékkal esett vissza a foglalkoztatottak száma.
hirdetés

Az Eurózénában a foglalkoztatottak száma az első negyedévben 0,7 százalékkal csökkent az azt megelőző negyedévhez képest és 1,2 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A 27 tagú EU-ban a negyedéves csökkenés 0,8 százalék, az éves 1,2 százalék volt.

Az Eurostat becslése szerint az Eurózénában a foglalkoztatottak száma 145,6 millió volt a második negyedévben, 702 ezerrel kevesebb, mint az előző negyedévben.

A létszámcsökkentés egyebek mellett a feldolgozó-, építőipart, a pénzügyi szolgáltatásokat, a mezőgazdaságot, a kereskedelmet, a közlekedést érintette leginkább. Elemzők szerint az adatok megerősítik, hogy a munkaerőpiac továbbra is törékeny állapotban van.
(Menedzsment Fórum)