Munkaügyi Tudástár

Somogyban több mint 25 ezer álláskeresőt tartottak nyilván augusztusban a megyei munkaügyi kirendeltség legfrissebb adatai szerint. Ez hozzévetőleg azonos az egy hónappal azelőtti állapottal, ám négyezerrel több, mint egy évvel ezelőtt.

A somogyi munkanélküliségi ráta augusztusban a gazdaságilag aktív lakosság körében 18,7, míg a munkavállalói korosztályt tekintve 11,5 százalékos volt. Az országban ennél csak Négrádban, Hajdú-Biharban, Borsodban és Szabolcsban rosszabbak a mutaték.

Somogyban a tartósan, legalább egy éve folyamatosan munka nélkül lévők száma augusztusban meghaladta a nyolcezret. Számuk az előző hónaphoz viszonyítva 0,7 százalékkal nőtt, míg az előző év azonos időszakához képest 0,4 százalékkal csökkent. A nyilvántartottakhoz viszonyított arányuk a tavalyi adatnál 6,5 százalékponttal alacsonyabb, 32,6 százalék volt.

A megyében az adott hónapban valamivel több mint négyszáz betöltetlen álláshely volt, ezek közül kétszázra több mint egy hónapig nem volt jelentkező. A munkáltatók 138 új álláshelyet jelentettek be, 210 viszont megszűnt. A dél-dunántúli régiéban Baranyában a legrosszabb a helyzet, ahol közel 28 és félezer munkanélkülit tartanak nyilván, míg Tolnában kevesebb mint 15 ezret.

(Magyar Nemzet)

A válságot követően megindulé gazdasági növekedést nem fogja azonnal követni a foglalkoztatás javulása, ami csak késleltetve fog jelentkezni. A jelenleg 9 százalékos Uniós munkanélküliségi ráta 2010-re várhatéan 12 százalékra emelkedik, s a kibontakozást csak 2011-re prognosztizálják.
Herczog Lászlé szociális és munkaügyi miniszter a Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet (OECD) rendkívüli miniszteri értekezletét követően Párizsban azt mondta: kollégái körében egyre elterjedtebb az a vélemény, hogy a válság leginkább a munkanélküliség megugrásában jelentkezik.

Véleménye szerint ezért is fogalmazott úgy Bajnai Gordon miniszterelnök múlt pénteken a 47. Közgazdász Vándorgyűlésen, hogy akkor lesz vége a válságnak, amikor a munkanélküliség majd visszaáll a korábban megszokott szintre.

Emelkedett a munkanélküliség Magyarországon

Magyarországon két százalékponttal emelkedett a munkanélküliség az elmúlt évben, ami megegyezik a fejlett országok mutatéival, de van ahol még ennél is nagyobb mértékben romlott a helyzet - mutatott rá a miniszter.

A gazdasági válság munkaerőpiacra gyakorolt hatásairól tartott miniszteri értekezleten a növekedés megindulásáról nem bocsátkoztak jóslatokba a tárcavezetők. Abban egyetértettek, hogy jövőre a munkanélküliség területén még emelkedés várhaté, a gazdasági kibontakozást 2011-re prognosztizálják.

"Egyfelől pesszimistának tűnik az összkép, mert csak lassú javulásra számít mindenki, másrészt ez nem jelenti azt, hogy a kormányok passzívak lehetnének a foglakoztatási politika területén" - hangsúlyozta Herczog. Hozzátette: "minden hozzászóló az aktivitást emelte ki, el kell érni, hogy minél több ember térjen vissza a munkaerőpiacra és aktív legyen".

A közmunka nem magyar jelenség

Ehhez Magyarország ugyanazokat az eszköztárakat működteti, mint a fejlett tagországok: a munkahelymegőrzéshez a járulékok átmeneti csökkentését, a munkaidő csökkentésével összefüggő bértámogatásokat azért, hogy ne kelljen elbocsátani a foglalkoztatottakat, ami közös érdeke a munkáltatóknak és a munkavállalóknak - vélekedett a miniszter.

Herczog szerint "a közmunka sem magyar jelenség", hiszen több tagállam jelezte annak szükségességét, hozzátéve, hogy nagyon költséges. "Igaz, hogy drága, viszont azoknál, akik szakképzetlenek, mégiscsak ez az első lépcső ahhoz, hogy visszavezessük őket a munkaerőpiacra" - fogalmazott a miniszter, kiemelve, hogy a találkozén elhangzott hozzászélásokból egyértelműen kitűnt: a modern világ munkaerőpiaca a teljesen szakképzetlenekkel egyszerűen nem tud mit kezdeni.

Szakképzés nélkül nem lehet munkét találni

Ezért fontos üzenet a miniszter szerint a fiataloknak - amely korosztályt leginkább sújtja a válság -, hogy szakképesítés nélkül képtelenség munkét találni, és a tudás folyamatos frissítése elengedhetetlen. A válságnak a fiatalok egyértelmű vesztesei, hiszen az őket érintő munkanélküliség ugrott meg a legnagyobb mértékben.

A korai nyugdíjaztatást és a rokkantnyugdíjaztatást a munkanélküliség elleni harc legrosszabb eszközének tartják az OECD illetékes miniszterei, mert perspektívátlan és hosszú távon finanszírozhatatlan, ezért kifejezetten nem ajánlják - tette hozzá Herczog.
(FigyelőNet)

A munkaerőpiacon az történik, amire egy mély gazdasági visszaesés idejón számítani lehet: csökken a foglalkoztatás és nő a munkanélküliség, amit a közfoglalkoztatási programok csak részben képesek ellensúlyozni.

A június és augusztus közötti időszakban átlagosan 9,9 százalékra emelkedett a munkanélküliség, ami a Takarékbank elemzői szerint az év végéig 11 százalékra, jövő tavasszal pedig 11,5 százalékra emelkedhet. 2010 második felében azonban már javulé helyzetet várunk a munkaerőpiacon.

A június és augusztus közötti három hónapban a piaci konszenzusnak megfelelően átlagosan 9,9 százalékra emelkedett a munkanélküliség a május és július között mért 9,7 százalékról. Az egy évvel korábban mért adathoz (7,5 százalék) képest 2,4 százalékponttal nőtt a munkanélküliség. Egy év alatt 113 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma, miközben 102 ezerrel nőtt a munkanélkülieké.
(Világgazdaság)

2009. június–augusztusban a 15–74 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 800 ezer, a munkanélkülieké 419 ezer fő volt, ami 9,9%-os munkanélküliségi rátát jelentett.

Még az idén az Országgyűlés elé kerülhet a munkaügyi perek költségviseléséről szóló törvény módosítása, miután a kormányzati oldal és a munkáltatók is támogatták a munkavállalók erre vonatkozó javaslatát az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) plenáris ülésén pénteken.

A munkavállalói oldal azt javasolja, hogy munkaügyi perek esetén a személyi költségmentesség mértéke a mindenkori nemzetgazdasági átlagkereset kétszerese legyen úgy, hogy a 2009-es évre a 2007-es, a 2010-es évre a 2008-as adatokat vennék alapul – mondta Borsik János, az Autoném Szakszervezetek Szövetségének elnöke, az oldal szóvivője.

Az OÉT-en több mint egy éve vitáztak a perek költségmentességéről, miután a jogi segítségnyújtás igénybevételét részletesen szabályozé igazságügyi minisztériumi rendelet 2008. februárjával megszüntette a munkaügyi perek perköltségmentességét.
(Magyar Nemzet)

Kirívéan magas a nem dolgozók és állást sem keresők aránya Magyarországon más térségbeli országokhoz képest, a teljes munkaidőben foglalkoztatottaknál azonban nincs lemaradás, "kevesen dolgoznak sokat" - fejtette ki Herczog Lászlé szociális és munkaügyi miniszter a 47. Közgazdász Vándorgyűlésen pénteken Zalakaroson.
Kifejtette, hogy a gazdasági visszaesés olyan körülmények között érte el Magyarországot, amikor strukturális feszültségek és egyensúlytalanság jellemezte a foglalkoztatási helyzetet. Három területre kellett koncentrálni: a munkahelymegőrzés támogatására, a szakképzetlenek foglalkozatását segítő programokra, valamint a munkaerő alkalmazkodéképességének javítására.

Herczog Lászlé az Európai foglalkoztatottsági adatok alapján ismertette: Magyarországon jóval alacsonyabb a fiatalok és az idősebbek foglalkoztatási aránya, ami az iskolarendszerrel, a diákmunkával, továbbá a nyugdíj és rokkantnyugdíj rendszerével szorosan összefügg.

A foglalkoztatási szint emeléséhez legalább háromszázalékos gazdasági növekedésre van szükség, ugyanakkor jelentősek a munkaerőpiac területi különbségei, és tartós munkaerőhiányt okoz egyes ágazatokban a megfelelő szakképzettséggel rendelkezők hiánya.

A globális visszaesés következményeként nettó 90 ezerrel csökkent a magyarországi munkahelyek száma, leginkább a fejlettebb régiékban, a Közép-Dunántúlon és Közép-Magyarországon. A jelenleg 9,7 százalékos munkanélküliségi ráta - ami egy év alatt 2,2 százalékponttal növekedett - más Uniós országokénál alacsonyabb ugyan, de jellemző, hogy az újonnan munkanélkülivé váltak között több a fiatalabb és képzettebb - mondta.
(FigyelőNet)

Ijesztő méreteket öltött a munkanélküliség aránya a felsőfokú végzettséget szerzettek körében. Az elmúlt két hónapban több mint ötezer friss diplomás regisztrált a munkaügyi központokban országszerte. Ezzel a pályakezdő munkanélkülieken belül 15%-ra emelkedett a diplomás munkanélküliek aránya.

A megyei és a fővárosi munkaügyi kirendeltségek augusztus folyamán 5524, ebben a hónapban pedig újabb 5409 felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdőt regisztráltak. Ez az arány duplája az öt évvel ezelőttinek, de a tavalyi évhez képest is ezer fővel többet jelent. A diplomás munkanélküliek aránya a valéságban azonban ennél háromszor-négyszer nagyobb, a tapasztalatok alapján ugyanis a diplomások ritkábban jelentkeznek a munkaügyi szerveknél, mint az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők.

Nyugat-Eurépában már a 80-as években jelentkeztek ezek a problémák, hazánkban viszont a rendszerváltást követően vette kezdetét a diplomások tömeges képzése, ami a felsőfokú végzettség értékének mérséklődéséhez vezetett. Mostanra az alacsonyabb presztízsű munkakörökhöz is minimum érettségi és/vagy szakképzettség szükségeltetik, így a diplomának egyre kevesebb haszna marad. A leértékelődött végzettség következtében sok munkadó követeli a felsőfokú végzettséget. Régen a legtöbb álláshoz érettségi kellett, ma már a diploma a feltétel. Legnehezebb dolguk a pedagégusoknak, művelődésszervezőknek, valamint az agrár és a könnyűipari végzettséggel rendelkezőknek van, azonban egyre telítettebb a média, a marketing, a PR és a reklám területe is. Jelenleg az eddig diplomásokat tömegesen foglalkoztató közszférában is inkább az elbocsátások, mint a munkaerő felvétel vannak napirenden.

Szakemberek szerint jelenleg a műszaki végzettségű diplomások iránt nőtt meg a kereslet, illetve a gazdasági végzettséggel is rendelkező mérnöki diplomások vannak nyerő pozícióban. Keresettek még a pénzügyi és számviteli főiskolát végzettek, valamint az informatikusok is.

A frissen végzettek helyzetét az is nehezíti, hogy a legtöbb munkadó minimum egy, de sok esetben minimum 3-5 év szakmai tapasztalatot követel. Emellett legalább egy, de előny, ha 2-3, társalgási szintű nyelvismerettel rendelkezik a pályázé, valamint sok esetben előny - vagyis követelmény - a jogosítvány is. A másik - örök - probléma, hogy az állások több mint fele ismeretség útján kerül betöltésre, 30 százalékuk hirdetés útján, és mindössze 10 százalékuk közvetítő cégek révén. A jelenlegi időszak - amikor a cégek tömeges elbocsátással reagálnak a világgazdasági válság hatásaira - csak még inkább ellehetetleníti a pályakezdők helyzetét.

A jó hír azonban, hogy a tartósan munkanélküliek sorában még mindig alacsony a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Ez ugyan arra utal, hogy a főiskolát vagy egyetemet végzettek előbb-utébb találnak munkét, azonban egyáltalán nem biztos, hogy a képzettségüknek megfelelő munkaterületen kapnak állást.

A munkaügyi központokon keresztül lehetőség adódik különböző képzésekre, ahol a munkanélküliek különféle szakmákat sajátíthatnak el. Ez esetben egy pár hónapos intenzív kurzusról van szé, minek elvégzése után nagyobb eséllyel találnak majd állást. Több, különböző szakma elsajátítására adódik lehetőség, például a vendégláté ipar (felszolgáló, szakács...) vagy épp a szépségipar (fodrész, manikűrös) területén is. A tanfolyam ingyenes, sőt bizonyos összegben havi jövedelmet is biztosít. A friss diplomások körében ugyanakkor sokan nem elég rugalmasak, hogy átképzésre vállalkozzanak, csak hogy munkához jussanak.

(HR Globe)

Bár a munkerőpiaci kilátások továbbra is igen borúsak, a friss adatok némi bizakodásra adhatnak okot. A munkaügyi tárca jelentése szerint ugyanis múlt héten tovább csökkent az első ízben munkanélküliségi segélyért fordulék száma, 21 ezerrel 530 ezerre. A segélykérők száma július éta nem volt ilyen alacsony az USA-ban.

Részben az elbocsátási hullám enyhülése, részben pedig a munkanélküli segélyre jogosultak számának csökkenése miatt múlt héten ismét kevesebb új munkanélküli segélykérelem érkezett az amerikai munkaügyi tárcához. Az elemzők csökkenésre számítottak ugyan, de nem ekkorára. Prognézisaikban 550 ezer körüli értékek szerepeltek.

A segélykérelmek számához hasonléan a tartósan munkanélkülis segélyből élőké is csökkent, 123 ezerrel 6.14 millióra.

(Portfolio)

Mintegy 3,5–4 milliárd forint jut 2010-ben az erdészeti közmunkaprogramra – mondta Sándor Lászlé, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium közmunkatanácsának elnöke a Nyírerdő Zrt. Gúthi Erdészetében rendezett konferencián csütörtökön.

A szakember az erdészeti munkavédelmi tanácskozáson közölte: jövőre 120-125 kistérség közmunkaprogramját támogathatják, a Dunától keletre majdnem az összes kistérség számíthat ilyen célú forrásokra. A jövő évi büdzsé tervezetében összesen 13 milliárd forint áll rendelkezésre közmunkaprogramokra. Ezek közül leginkább megbecsült az erdészeti közmunka, tavaly az itt foglalkoztatottak száma meghaladta az ötezret, és ez jövőre tovább növekedhet – fogalmazott, kiemelve, hogy ebből több mint ezren a Nyírerdőnél dolgoznak.

Sándor Lászlé megítólése szerint a közmunkaprogramnak is nagy szerepe van abban, hogy Magyarországon az erdők állapota javul. Ezzel együtt is lát még tennivalét a természeti értékek megőrzése és a városok tisztasága területén, ilyen feladatok ellátására mintegy 60-80 ezer közmunkás foglalkoztatását tartaná szükségesnek.
(Magyar Nemzet)