Felmérések szerint 100 ezer ember dolgozik külföldön
Az álláskeresők találkozhatnak majd a külföldi munkaadókkal
Részletek
(Népszava)
Kiakadtak a civilek - elmaradnak a pályázati pénzek
Hét civil szervezet nyílt levélben fordult a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökéhez
Részletek
A civilek szerint így újabb Uniós források lehívása és felhasználása kerülhet veszélybe. A Társadalmi megújulás operatív program „Közösségi kezdeményezések, programok támogatása” (TÁMOP-5.5.1.) című pályázati felhívás indoklás nélküli és határozatlan időre történt felfüggesztése nemcsak rendkívül mélténytalan eljárós a felhívásra pályázé szervezetekkel szemben, de alapjaiban veszélybe sodorja a konstrukcié egész megvalésítását és sikerét.
A közösségek és a civil társadalom fejlesztéséért dolgozó szervezetek – így az Ökotárs Alapítvány, az Autonémia Alapítvány, a Kárpátok Alapítvány – Magyarország, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (Demnet), a Nonprofit Humán Szolgáltaték Országos Szövetsége Civil Foglalkoztatási Műhely, a Közösségfejlesztők Egyesülete, valamint a Szövetség a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért – Vági Mártonhoz, az NFÜ elnökéhez, Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterhez, valamint Herczog Lászlé szociális és munkaügyi miniszterhez fordultak, miután megdöbbenéssel és felháborodással értesültek az NFÜ honlapján 2009. szeptember 15-i dátummal megjelent közleményről.
A TÁMOP-5.5.1. konstrukcié az Uniós támogatások között Magyarországon elsőként alkalmazná a közvetett támogatás (global grant) eljárósrendet, amelyet civil szervezetek már régéta szorgalmaztak. Ennek lényege, hogy a kisebb összegű támogatások szétosztásával az NFÜ külső (pályázati úton kiválasztott) közvetítő szervezetet bíz meg a rugalmasabb és gyorsabb lebonyolítás érdekében.
Már az eljárósrend és a pályázati felhívás elkészítése is sokáig elhúzédott, több éves előkészítő munka eredményeként született meg. E folyamatban a hazai civil szektort jól ismerő, adományozásban és pályáztatásban jártas szervezetek – egyebek mellett a levél aláíré is – tevékenyen részt vettek.
A június végén közzétett (a közvetítő szervezet kiválasztására irányuló) felhívás általános célkitűzése a magyar társadalom egyik legsúlyosabb problémájának megoldásához járulhatna hozzá: a közösség- és bizalomhiány leküzdéséhez, a társadalmi önszerveződés és az aktív állampolgárság erősítéséhez.
Ráadásul történt ez egy olyan időszakban, amikor a költségvetési források szűkössége (pl. a Nemzeti Civil Alapprogram forrásainak csökkenése) miatt a civil szervezetek és közösségek amúgy is egyre kevesebb támogatásban részesülnek, és így egyre kevésbé lesznek képesek társadalmi szerepük, küldetésük betöltésére. Ezt ellensúlyozhatnák némileg a TÁMOP-5.5.1. által nyújtott lehetőségek.
Ebben a helyzetben a pályázati eljárós bármilyen további halasztása vagy új eljárós indítása végzetes csúszáshoz vezet. A civil szervezetek nyomatékosan kérik a pályázat felfüggesztésének nyilvános indoklását, a döntés azonnali eltörlését, és a beadási határidőre beérkezett pályamunkák elbírálásának folytatását – a felhívásban meghatározott ütemterv szerint.
(Világgazdaság)
Opel fejlesztés Szentgotthárdon
A németországi Rüsselsheimből Szentgotthárdra helyezik át az Opel motor- és sebességváltógyártását
Részletek
(Index)
Kétezerötszáz munkanélküli átképzését kezdik meg
Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében a Nyugat-dunántúli régióban
Részletek
A 2008-2011 közötti időszakban a TÁMOP 1.1.2 programra több mint 53 milliárd forint állt rendelkezésre, ebből a Nyugat-dunántúli régiéban 4,4 milliárd forint támogatás használhaté fel. A program első szakasza lezárult, a második szakaszban 2,3 milliárd forint áll rendelkezésre - ismertette. A világméretű gazdasági válság miatt a TÁMOP program négy célcsoportja - alacsony iskolai végzettségűek, pályakezdők, 50 évnél idősebb munkanélküliek és a gyermekgondozási, ápolási támogatásról a munkaerőpiacra visszatérők mellett - a recesszié miatt állásukat vesztők kötelező megsegítésével is kibővült - hangoztatta.
A következő négy hétben a régié munkaügyi központjaiban hetven olyan tanfolyam indul vagy indult, amely az álláskeresők elhelyezkedési esélyeit kívánja növelni. Az indulé képzéseknél - amely a tervek szerint 2500 embert érint majd - elsősorban az úgynevezett hiányszakmákra összpontosítottak, de vannak olyanok is a kínálatban, például a nyelvi képzések, amelyekkel a már meglévő munkaerőpiaci értékek megőrzése, karbantartása, az álláskeresők versenyképességének növelése a cél.
A program keretében indul például Győrben kéz- és lábápolé, könnyűgépkezelő, szoftverüzemeltető, hegesztő, ruházati eladó, közterület-felügyelő, szerkezetlakatos, szakács, élelmiszer-eladó, szociális gondozé és pincér képzés, de német és angol alapfokú nyelvtanfolyam is. Vas megyében fakitermelő, hegesztő, ügyviteli gyakorlé, villanyszerelő, vendégláté eladó, tb-ügyintéző, biztonsági őr, pincér, ápolé, gyégymasszőr, ács, állványozé, és ruházati eladó tanfolyam indul, Zalában pedig egyebek között parkgondozé, bérügyintéző, sütőipari munkás, pénzügyi és számviteli ügyintéző, irodai asszisztens, valamint takaríté szakmában indulnak képzések.
Kiss Ambrus elmondta: terveik között szerepel, hogy ha pétlélagos forráshoz jutnak - például a TÁMOP programban országosan rendelkezésre állé összegek átcsoportosításával, újabb 2500 ember számára tudnak majd hasonlé képzéseket, tanfolyamokat hirdetni, illetve nyújthatnak a munkaügyi központok újabb bérjellegű támogatásokat, valamint az egyes célcsoportokhoz kötődő speciális szolgáltatásokat.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)
Munkaügyi vitát kezdeményeznek a vasutas-szakszervezetek
Feltehetőleg ma postázzák a miniszterelnökhöz írt közös levelüket a vasutas-szakszervezetek, amelyben kollektív munkaügyi vitát kezdeményeznek
Részletek
A Vasutasok Szakszervezete (VSZ) részéről Simon Dezső elmondta: a mellékvonalak vonatkozásában az általuk 2007 végén a kormánnyal megkötött megállapodásnak tökéletesen kéne ebben a helyzetben működnie, mégse működik. A VSZ elnöke szerint „valamit kéne tenni, de első körben nem feltétlenül a sztrájkra gondoltak”.
Simon Dezső egyetértett azzal, hogy a kormánnyal folytatott tárgyalások eredménytelenek, és ez a Vasúti Egyeztető Bizottság szeptember 4-i ülésén se történt másképp – ezt már Gaské István, a szakszervezet elnöke mondta, aki hozzátette: a VDSZSZ Szolidaritás nem lát „tárgyalási tartalékot”. Kiss Lászlé, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke szerint „akár a sztrájkig is elmehet ez az ügy”.
A közös kollektív munkaügyi vita elsősorban a vasút költségtérítéséből elvonásra kerülő 40 milliárd forint, illetve a helyközi közösségi közlekedés átalakítása ellen irányul, ami a menetkedvezmény kérdésére is kitér majd. Egyetértés volt abban is a vasutas érdekképviseletek között, hogy a menetkedvezmény ügye a szakszervezetekkel egyeztetésre került, azonban a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium által jegelt téma. A közlekedési tárca vezetőjónek ugyanis csak alá kellene írnia az ominézus miniszteri rendeletet, erre azonban valamiért csak nem akar sor kerülni. Valészínűleg azért, mert ez ügyben is tartogat a kormány kellemetlen meglepetéseket a vasutasok számára.
A kollektív munkaügyi vita során azonban a hangsúly nem az utébbin lesz, mivel a menetkedvezmény vonatkozásában már létezik egy kormánnyal megkötött megállapodás, ahogy a szintén széba került foglalkoztatásbiztonsággal kapcsolatban a MÁV-csoport cégeivel megkötött foglalkoztatáspolitikai megállapodások az irányadók. A vasutas-szakszervezetek következő helyzetértékelése szeptember 25-én lesz.
(VDSZSZ)
A negyedével kevesebbet keresnek a női munkavállalók
Mintegy 25 százalékkal kevesebbet keresnek Ausztriában a nők
Részletek
Az ÖGB női tagozata két évvel ezelőtt szeptember 27-ét az Egyenlő Bérezés Napjának nyilvánította. A választás nem véletlen: statisztikai szempontból az évnek ezen a napján ér véget a nők és férfiak egyenlő bérezése.
Azt az összeget, amelyet az év hátralévő részében keresnek meg a nők, a férfi munkavállalók már a bankszámlájukon tudják szeptember 27-én.
Az Európai Uniós számítási módszer szerint 25,5 százalékkal, az osztrák statisztikai intézet szerint 26,2 százalékkal visznek haza többet az osztrák férfiak a nőknél a hónap végén. Az EU-ban csak Észtországban rosszabb a helyzet. Ausztriában egy nő átlagosan 1300 Eurót, egy férfi 1761 Eurót keres ugyanazzal a munkával, ez egy év alatt 6454 Euró különbözet - hangsúlyozta Brigitte Ruprecht, az ÖGB női tagozatának elnöke.
(Világgazdaság)
Lufthansa AG a következő három évben csaknem 270 embernek mond fel
A vállalat bevétele húsz százalékkal 5,2 milliárd euróra csökkent az idei második negyedévben
Részletek
A kölni székhelyű társaság még júliusban azt közölte, hogy lépéseket tervez az utas- és áruszállításban tapasztalt alacsony kereslet miatt, és az utasszállítási ágazat adminisztráciés munkaköreiből 400 embernek mondanak fel. A légitársaság továbbá széleskörű megtakarítási programot tervez elindítani a személyszállításban. Így várhatéan csökkenti járatait a rövid távú utaknál.
Európa legnagyobb légitársasága 40 millió Eurós adózott eredményt ért el a júniusban zárult idei második negyedévben, szemben az egy évvel korábbi 337 millióval.
A Lufthansa profitja a kereslet csökkenése miatt zsugorodott töredékére: elsősorban a nagyon jövedelmező első és business osztályú jegyek eladása esett vissza, de más üzletágak, például az áruszállítás is megérezte a gazdasági válság hatását.
A vállalat bevétele húsz százalékkal 5,2 milliárd Euróra csökkent az idei második negyedévben az egy évvel korábbi 6,5 milliárdról.
(HírExtra)
Nem nyújthatnak be támogatási kérelmet
A megváltozott munkaképességűek bértámogatására nincs több forrás
Részletek
(Magyar Nemzet)
80 ezres minimálbért akar a munkavállalói oldal
80 ezer forintos minimálbér-javaslatot tett le végül a munkavállalói oldal az Országos Érdekegyeztető Tanácsban.
Részletek
80 ezer forintos minimálbér-javaslatot tett le végül a munkavállalói oldal az Országos Érdekegyeztető Tanácsban. Indul a vita az országos bérajánlásról, a minimálbérről, s a szakképzetteknek fizetett bérminimumról. A kormányzat, s a munkavállalók szerint is külön kell kezelni az átlagbér alatt, illetve felett keresőkre vonatkozó bérajánlást.
80 ezer forint lenne a minimálbér, s ennek 122 százaléka, 97 600 forint a szakképzetteknek járó bérminimum a munkavállalók javaslata szerint. Ez már a munkavállalói oldal egyeztetett álláspontja, amelyről a péntek délelőtt kezdődő Országos Érdekegyeztető Tanácson igyekeznek meggyőzni a munkadókat, vélhetően kevés sikerrel.
A legnagyobb vita a minimálbérről, bérminimumról várhaté – mondta a lapnak Vadász György, az Iparszövetség társelnöke, a kisvállalkozások érdekképviselője. A vállalkozásoknak üzleti érdeke, hogy a munkavállalók anyagilag megbecsültnek érezzék magukat, ugyanakkor az álláshelyek megmaradása ugyancsak fontos szempont.
A minimálbér komolyabb megemelése elsősorban a kisvállalkozásokat hozná nehezebb helyzetbe, hiszen minimálbér közeli béreket nagyobb arányban fizetnek a kkv-szektorban, mint a nagy cégeknél. Az egyszemélyes mikrovállalkozóknak viszont nem sokat számít, mert nekik jövőre az elvárt járulékalap nem a dupla minimálbér lesz, hanem a foglalkozására jellemző átlagbér.
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) korábban a munkavállalói oldal egyeztetett javaslatánál kétezer forinttal kevesebbet: 78 ezer forintot javasolt a munkavállalói oldal tagszervezeteinek, ami szintén inflácié fölötti emelést irányzott volna elő.
Hédi Zoltán, az MSZOSZ egyik tárgyaléja akkor elmondta: szerintük azért lenne szükség az infláciét meghaladó bérnövekedésre, mert a munkavállalók azt utébbi időben jelentős reálbér-csökkenést, s egy részük pedig munkahelyük elvesztését tapasztalhatta meg a válság következményeképpen.
Az eddig adómentes juttatások jelentős része 25 százalékkal fog adózni jövőre, más részük - így a hideg étkezési jegyek- még a 25 százalékos adózási körbe sem kerülhettek be, így ezeket a munkavállalók biztosan nem fogják kapni jövőre. A minimálbér környékén keresőknek a hideg étkezési jegyek kiesése - amelyet Hédi szerint a cégek aligha pétolnak majd a a 25 százalékkal megadóztatott meleg étkezési jegyekkel - jelentős nettó munkajövedelem-csökkenést okoz majd, amit ellensúlyozni kell - vélte a munkavállalók érdekvédője.
A személyi jövedelemadó csökkentése ráadásul bruttó 160 ezer forint alig ad többletet a munkavállalónak, csak átlagbér fölött jelentős a nettó bérnövekedés. Így még annak a technikáját is át kell gondolni, hogy hogyan fogalmazzák meg majd az általános béremelésre vonatkozó javaslatukat, hiszen a béremelkedés hatása másként érinti a havi bruttó 160 ezer forint alatt, illetve fölött keresőket.
Az adórendszer átszabásának hatását a kormányzat is figyelembe veszi a javaslatában, ezért azt tanácsolja a munkadói, illetve munkavállalói oldalnak, hogy külön kezeljók az átlagbér alatt, illetve felett keresőkre vonatkozó bérajánlást. A kormányzat szerint az átlag közelében, illetve felett keresőknél nem szükséges országos béremelési ajánlást kiadni, hiszen az adórendszer változása miatt a nettó bér amúgy is emelkedik, az esetleges fizetésemelés mértékét rá kell bízni a felekre.
(Magyarország)
Jövőre lassú fellendülés indulhat
2010 második felében a foglalkoztatás is bővülhet
Részletek
(Népszava)