Munkaügyi Tudástár

Miskolcon 157, a DAM Acél- és Hengermű bezárása miatt elbocsátott dolgozó újbóli foglalkoztatását vállalta a Difo Non-profit Kft.

A dolgozókkal havonta megújíthaté, maximum 4 hónap időtartamú, határozott idejű szerződést kötnek, feladatuk az üzem karbantartása, állagmegévása illetve az új dolgozók betanítása lesz annak érdekében, hogy az új tulajdonos ismét beindíthassa a gyárat.

A Munkaerőpiaci Alap Irányíté Testülete a felszámolébiztossal folytatott konzultácié után döntött a 157 ember átmeneti elhelyezését biztosíté program elindításáról. A DAM felszámolása nyáron kezdődött, júliusban több mint 700 embert bocsátottak el a cégtől.
(Inforádió)

Az Európai Bizottság tetemes összegeket injekciéz a felnőttképzésbe, ám a nagyobb tudású emberanyag mellé nem mindig társul szabad állás. Az Uniós foglalkoztatáspolitika azonban, ha nem is csodaszer, de nagyobb esélyt biztosít azoknak, akik élnek a lehetőségekkel. Ezek a kérdések voltak a középpontban azon a konferencián, melyet az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatósága rendezett hétfőn (október 12.) Budapesten. Az „Európa Cirkusz” névre keresztelt rendezvénysorozat budapesti állomásán az állami szervek, sikeres Európai Uniós pályázatok nyertesei és a civil szervezetek is teret kaptak.

„Tudja, mit tehet Önért a szociális Európa?” címmel rendezte meg az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatósága az „Európa Cirkusz” budapesti előadás-sorozatát. A rendezvény célja, hogy felhívja az emberek figyelmét az EU szociális politikájára, elsősorban a munkavállalók (tovább)képzése, az esélyegyenlőség, és más területek Uniós finanszírozású projektekkel valé támogatására.

Mindezt cirkuszi elemekkel, szimbólumokkal illusztrálva, innen az „Európa Cirkusz” név.

Az előadások egy részét a foglalkoztatáspolitikában érintett állami intézmények képviselői tartották. Előadásukban kiemelt szerepe volt a szak- és felnőttképzésnek, mint a foglalkoztatás elősegítésére biztosított eszköznek. „Az első eredményeink a felnőttképzésből származnak. Az első tapasztalatok és az első monitoring eredmények is onnan jöttek be. […]A felnőttképzéssel foglalkozó intézetek, […] illetve a profitorientált felnőtt-képző cégek voltak azok, akik először visszajeleztek a szakmastruktúrával kapcsolatban.” – közölte Juhászné Víg Éva, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) programiroda-vezetője.

„Azt mondhatom, hogy soha ennyi pénz nem volt Magyarországon a szak- és felnőttképzés fejlesztésére: 7,8 milliárdos a költségvetésünk. […] Nem is tudok olyan elemét mondani a mostani központi programunknak, ami valamilyen médon ne érintené a felnőttképzést.” – tette hozzá. Az előadó elmondta, ma már nem lehet egyetlen diplomával vagy szakmunkás bizonyítvánnyal végleg elhelyezkedni egy munkahelyen, gyakran pályát kell médosítani. Hozzátette, a felnőttképzés pont abban tud segíteni, hogy a munkavállalók alkalmazkodni tudjanak ehhez a tendenciához.

„Az összes munkaügyi statisztika Magyarországon és szerte a világon azt támasztja alá, hogy az elhelyezkedési esélye azoknak az embereknek […] sokkal jobb, akik valamilyen szakképzettséggel rendelkeznek.” – világított rá Dr. Soés Adrianna, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgató-helyettese. Hozzátette, hazánkban az álláskeresők legalább fele nem rendelkezik semmilyen szakképzettséggel, függetlenül iskolázottsági szintjótől. Éppen azért jelentős a felnőttképzés, melynek Uniós és állami támogatása szintén fontos. Egy igényesebb felnőttképzés ugyanis egy átlagos magyar munkavállaló 3-5 havi fizetésébe kerülne.

A ráfordítások és valéság

A képzések jól beilleszthetőek a Lisszaboni Stratégiába. Az EU állam- és kormányfői által 2000-ben elfogadott stratégia célja, hogy 2010-re az EU legyen a világ legdinamikusabb, tudásalapú társadalma. Ehhez szükséges a munkavállalók képzésének fejlesztése.

Ebből a szempontból az EU foglalkoztatáspolitikája nehezen nevezhető ragyogénak, a Lisszaboni Stratégia célját ugyanis előreláthatéan nem sikerül elérni. Mindazonáltal az erőfeszítések komolyságát jelzi a támogatások mértéke és spektruma. Az Európai Szociális Alap (ESZA) által finanszírozott munkahelyi képzések és programok támogatási értéke 2008-2009-re szólóan csak Magyarországon több mint 4 milliárd forintot ért el.

„Összességében egy 440 pályázé szervezet, tehát vállalkozás kapott lehetőséget, és négy-ötezer munkavállaló képzésére teremtődött ezzel lehetőség, amely képzés kiterjedhetett szakmai ismeretekre is […] Méd és lehetőség van idegen-nyelvi ismeretek megszerzésére illetve fejlesztésére, […] az informatikai ismeretek fejlesztésére, de vezetői tréningekre és a vállalatmenedzsmentjónek a képzésére egyaránt.” – hangsúlyozta Téth Aniké, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviselője.

Mindazonáltal a programok sikere megosztja az embereket. A felnőttképzési programokban részt vettek közül nem mindenki tudott elhelyezkedni, tehát a programokra fordított nagy összegek a (munkaerő)piac hiányában nem mindig érték el céljukat. Ráadásul a hallgatói hozzászélásokban felmerült kritikára, illetve problémára igazából nincs csodaszer. Dr. Soés Adrianna elmondta, ezek a felnőttképzések általában „az esélyeket növelik, de nem jelentenek biztos elhelyezkedési lehetőséget”.

Szintén probléma Magyarországon, hogy a fenti programok és képzési pályázatok néha ütköznek a magyar jogszabályokkal. A hallgatóság körében felmerült például az a panasz, hogy a munkáltatók nem tudnak élni a képzési programok nyújtotta lehetőségekkel, mivel a Magyar Állam megbüntetné őket. 2010-től ugyanis az a munkáltató, aki saját költségén küldi el alkalmazottját felnőttképzési programra, büntetésben részesül, mivel ez természetbeni juttatásnak számít. Ez azt jelenti, hogy a büntetés kifizetésével együtt a munkáltatónak kétszer annyiba kerül a munkavállaló képzése, mint eredetileg. Bár az állami intézményektől érkezett előadók ezzel nem értettek egyet, az már önmagában probléma, hogy az idevonatkozó szabályozás nem egyértelmű azok számára, akik érintettek lehetnek a programokban.

Hasonlé jellegű kritika érkezett azonban a kutatás és fejlesztést, illetve a kutatói együttműködést érintő programok ügyében. Dr. Heltai Miklés, a gödöllői Szent István Egyetem egyetemi docense elmondta, előfordul, hogy „a pályázati rendszeren keresztül a törvények nem-betartására prébálnak kötelezni”. Példaként hozta fel, hogy az Oktatási Minisztérium engedélyt adott egy olyan pályázat megvalésítására, melyre az előadónak nem volt szerződése. Ez is jelzi, hogy a programokat és azok lebonyolítását helyenként még összhangba kell hozni a magyar törvényekkel
(Euractiv)

A globális válság miatt, a stabilitásért folyé küzdelemben a tolerancia, a társadalmi szolidaritás háttérbe szorult, a kirekesztettek még kirekesztettebbé váltak, a szegények még szegényebbek lettek, ezért az Uniós források még fontosabbak - mondta Herczog Lászlé szociális és munkaügyi miniszter a romák társadalmi integráciéjának lehetőségeiről szóló keddi budapesti Uniós konferencián.
Az Európai Unió tagállamaiban 79 millió ember, az állampolgárok 16 százaléka él szegénységben, köztük 19 millió gyermek; a munkanélküliek 40 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, közöttük ott van az 520-650 ezresre becsült magyarországi cigényság jelentős része is. A magyarországi cigényok között 30-40 százalékos a munkanélküliségi ráta, 60 százalékuk gazdasági és társadalmi szempontból is hátrányos helyzetű térségekben, a legrosszabb infrastruktúrájú kistelepüléseken él. Emellett etnikai hovatartozásuk miatt az élet számos területén éri őket hátrányos megkülönböztetés, amely alapvetően befolyásolja életminőségüket, jövőjüket - fogalmazott a miniszter.

Hozzátette: a romák ötöde él rendkívül rossz lakhatási körülmények között, 30 százalék alatti a középiskolát végzettek, 1 százalék alatti a diplomások aránya. Ez nem maradhat így se Magyarországon, se az EU egészében, a változáshoz pedig hozzájárulhat, hogy 2010 a szegénység és a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem éve lesz az Európai Unióban - hívta fel rá a figyelmet Herczog Lászlé.

A konferencia címére - Az EU alapok szerepe a roma integrácié elősegítésében - utalva a miniszter úgy fogalmazott: az Unió a romák szegénységének, társadalmi kirekesztettségének csökkentését úgy segítheti elő, hogy támogatja a tagállamokat a nemzeti stratégia és politika kialakításában. Cél, hogy a tagállamok tanuljanak egymástól, átvehessék a bevált programokat. A pénzügyi alapok pedig közvetlenül segíthetik a részorultak munkaerő-piaci és társadalmi integráciéját - fogalmazott.

Az Európai Unió csak kiegészíti és erősíti tagjainak törekvéseit, a felelősség a tagállamoké, hogy minden megtegyenek a társadalmi feszültségek és társadalmi különbségek növekedésének elkerüléséért - fogalmazott Herczog Lászlé.
(HírExtra)

Az egyes munkaügyi tárgyú törvényeket médosíté törvényjavaslat a közalkalmazottak, köztisztviselők valamint az igazságügyi alkalmazottak esetében lehetővé teszi, hogy a gyermek otthoni gondozása miatti fizetés nélküli szabadság után a szülő részmunkaidős foglalkoztatást vállalhasson a gyermek három éves kora előtt - mondta az előterjesztés expozéjában a szociális és munkaügyi minisztérium államtitkára kedden, a parlamentben.

Korézs Lajos közölte, hogy a törvénymódosítás nyomán a munkáltató köteles lenne a munkavállaló kérésére a kinevezést médosítani és heti húsz érának, illetve a korábbi kinevezés szerinti munkaidő felének megfelelő munkaidőt megállapítani.

A kötelező részmunkaidős foglalkoztatós a munkavállaló kérelme szerinti időpontig, de legfeljebb a gyermek három éves koráig tart.

Az államtitkár közölte, hogy a gyermekgondozási ellátások jövő májusi átalakításával összefüggésben nem indokolt a felmondási védelmet két évre lerövidíteni, mert az továbbra is a gyermek három éves koráig illeti meg a munkavállalót.

Az államtitkár arra is kitért, hogy a törvényjavaslat médosítja a rendezett munkaügyi kapcsolatra vonatkozó jogszabályokat is.

Korézs Lajos elmondta: az a célkitűzés, hogy a bírságolt munkáltató a jogerős tény alapján kerüljön a nyilvántartásba, függetlenül attól, hogy a bírságot a határidőig befizette-e vagy sem. Kiemelte, hogy a hátrányos jogkövetkezmény ösztönzi a munkadót a munkajogi szabályok betartására.

Arra is kitért, hogy ha a szabálysértést megállapítják és a bírságot kiszabják, akkor a bírság befizetésétől függetlenül a munkadó ne kapjon állami támogatást és ne lehessen ajánlattevő a közbeszerzési eljárósnál.

A javaslat a csoportos létszámcsökkentéshez hasonlé tájókoztatási kötelezettséget ír elő abban az esetben, ha a munkáltató jogutéd nélküli megszűnése miatt nagyarányú munkaviszonya szűnik meg.
(Népszava)

A Pénzügyminisztérium (PM) tervei szerint jövőre az Állami Foglalkoztatási Szolgálat statisztikái lesznek az irányadók a közteher-fizetés megállapításához azoknál a vállalkozásoknál, amelyek eddig csak a minimálbér után fizettek járulékot, miközben jelentős osztalékra tettek szert - írja a Népszabadság.

Hamarosan megjelenik a pénzügyi tárca irányelve, valamivel később pedig a módszertan is, amit az APEH honlapjáról lehet majd letölteni.

A PM olyan rendszert készül bevezetni, amelyben a tevékenység valés értéke számít a járulékkötelezettség megállapításánál, s nem pedig a dupla minimálbér, feltéve ha az érintett cégek ténylegesen is elérték azt a jövedelmet. Az idén elfogadott törvény megfogalmazása azonban nem sokat árult el arról, hogy valéjában mihez is kell mérniük a járulékfizetést a vállalkozásoknak. A 2010-től életbelépő rendszerben az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkavállalói bérstatisztikája lesz az irányadó.

A nyáron elfogadott törvényből az ÁFSZ végül kikerült, mivel alkotmányossági aggályok merültek fel, tudta meg a Népszabadság.

A PM azonban nem törvényként, de irányelvként elfogadtathatja, így nem lesz kötelező a statisztikák követése azoknak, akik igazolni tudják, hogy a tevékenységükből származé tényleges jövedelmük elmarad az átlagostól. A másik nehézséget, a regionális eltéréseket az ÁFSZ januárig bekalkulálja a rendszerbe.

Kérdés, hogy melyik időszakra vonatkozó jövedelmet kell majd irányadónak tekinteni. A Pénzügyminisztérium tervei szerint az adott év elejón elérhető adatok alapján kell majd kiszámítani a járulékalapot. Ezek azonban nem friss mutaték. A pénzügyi tárca szerint ez nem gond, más esetekben is korábbi időszakok adatait veszik alapul. A vitás esetek elkerülése érdekében azonban olyan módszertanon dolgoznak, amelyik lehetővé teszi a korrekciékat, ha év közben változások állnak be a cég vagy egyéni vállalkozás működésében. A módszertan, illetve segédlet egyébként majd az APEH honlapjára kerül fel.

A PM logikája szerint azért kell figyelembe venni a tevékenység valés értékét, mert jelenleg az önfoglalkoztatók szabad döntésén múlik, hogy a vállalkozásban keletkezett jövedelmet munkajövedelem vagy tőkejövedelem formájában veszik fel.

Márpedig járulékot a munkajövedelmek után kell fizetni, tehát sokan a minimálbér, vagy annak duplája után adóznak, és tőkejövedelem, pontosabban osztalék formájában jutnak jelentős összeghez.
(Népszabadság)

Az idei év első kilenc hónapjában összesen 32.800 dolgozót érintő csoportos létszám-leépítési bejelentés érkezett a munkaügyi központokhoz, ez pedig több mint kétszeres - 224 százalékos - növekedés az előző év azonos időszakához képest, amikor 14.600 ember leépítéséről döntöttek a munkadók - derül ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) honlapján közölt szeptemberi munkaerőpiaci adatokból.

Az év hátralevő részében éves bázison várhatéan már nem lesz ilyen nagy különbség a leépíteni kívánt munkavállalók számában - prognosztizálja az ÁFSZ anyagában. Ennek oka egyrészt, hogy láthatéan csökken a havi leépítési bejelentések volumene, másrészt pedig, hogy a válság hatására már 2008 november-decemberében jelentős mértékben megugrott a bejelentések száma és létszámtartalma is.

Szeptember végéig 2009-ben összesen több mint 500 munkáltató tett csoportos létszám-leépítési bejelentést. Ezen belül szeptemberben 39 cég jelezte összesen 2142 embert érintő leépítési szándékét. A júliusi emelkedést követően augusztusban már 1.200-zal csökkent a csoportos elbocsátás keretében elküldendők száma az előző hónaphoz képest, és ez a csökkenés szeptemberben is folytatódott. 2008 azonos hónapjához viszonyítva azonban továbbra is jelentős - 669 fős - az emelkedés.

Szeptemberben a legnagyobb létszámot érintő csoportos létszám-leépítési bejelentések Közép-Magyarországról, Közép-Dunántúlról és Dél-Dunántúlról érkeztek.

Az ágazati megoszlást tekintve szeptemberben az érintett létszám 41,1 százalékét a feldolgozóiparból, 18,8 százalékét a szállítás, raktározás, posta és távközlés ágból, és 11,5 százalékét az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágból készülnek elbocsátani.
hirdetés

Az ÁFSZ adatai szerint szeptemberben nőtt az előző hónaphoz képest a munkaügyi központok kirendeltségeire bejelentett állások száma: 27.300 új állást jelentettek be a munkáltatók, amely 3.000-rel - 12,5 százalékkal - több az előző havi adatnál. Az előző év azonos időszakához képest azonban továbbra is igen nagy mértékű, 32,4 százalékos elmaradás mutatkozik az új munkaerőigények számát tekintve. Az új bejelentett állások közel fele volt nem támogatott álláshely, a többi állást valamilyen támogatott foglalkoztatási formában kívánták a munkáltatók betöltetni.

A nyilvántartott álláskeresők száma a szeptemberi zárónapon 566.300 volt. Ez az előző hónaphoz képest enyhe, 0,4 százalékos növekedés. Az álláskeresők száma július éta emelkedik, ez főként a pályakezdő fiatalok fokozott beáramlásának a következménye.

A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 12,9 százalék, a munkavállalási korú népességhez viszonyított arányuk pedig 8,4 százalék volt a szeptemberi zárónapon.
(Magyarország)

A munkaügyi bírságok tekintetében dominálnak az építőipari cégek - derül ki a feketelista.hu által összegyűjtött adatokból. Ez talán nem is meglepő, valészínűleg nem véletlen, hogy a munkaügyi ellenőrök is viszonylag gyakran tűnnek fel építkezéseken. Ez látszik az elmarasztalások indoklásából is: a legtöbbször külföldiek illegális foglalkoztatása miatt bűnhődtek a cégek, ez pedig elsősorban az építőiparra jellemző.

A munkaerőpiaci alap terhére vállalt munkahelymegőrző támogatások kifizetése több hónapos késésben van, az elszámolások a szerződés alapján beérkeznek majd ezt követően a szerződésben vállalt kifizetési határidőket nem tartja az illetékes szervezt.Lassan humorba fordul, de senki nem tud nevetni.

Mától bármikor lehet nemcsak kétérás figyelmeztető, hanem általános vasutas sztrájk is a MÁV-nál. A közösségi közlekedés vasúttársaságot érintő átalakítása ügyében tegnap folytatódott kollektív munkaügyi vitán ugyanis nem közeledtek az álláspontok: a következő tárgyalás pénteken lesz, a munkabeszüntetésről konkrét döntés még nincs. A kormány szűkítené a vasúti dolgozók utazási kedvezményeit, amit a szakszervezetek elfogadhatatlannak tartanak.

Ötvenhatezer fölé emelkedett a regisztrált álláskeresők száma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ez közel húsz százalékkal magasabb az előző év azonos időszakinál – közölte Rezsőfi István, az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ általános főigazgató-helyettese egy pályaválasztási kiállítás sajtétájókoztatóján szerdán Nyíregyházán.

A megyében az egyik legrosszabb mutatékkal Nyíregyháza rendelkezik, ahol 30-40 százalékkal emelkedett az álláskeresők száma tavaly éta – tette hozzá Rezsőfi István.

A főigazgató-helyettes kiemelte: az észak-alföldi régié három megyéjóben – Szabolcs-Szatmár-Beregben, Jász-Nagykun-Szolnokban és Hajdú-Biharban – jelenleg mintegy 120 ezren vannak munka nélkül, közülük mintegy 40 ezren tartósan munkanélküliek. Az álláskeresők 14 százaléka pályakezdő, számuk csak Szabolcsban több mint nyolcezerre tehető.

Rezsőfi István elmondta: a célcsoportok közül egyedül a diplomás pályakezdők számában mutathaté ki csökkenés, de számuk a három megyében így is meghaladja az ezer főt. Hozzátette: a nyolc általánost végzettek és a szakképesítéssel nem rendelkezők körében a legnagyobb a munkanélküliség, utébbiak részaránya 56 százalékos, vagyis a 120 ezer állástalanból 60 ezren szakképzetlenek.

(Magyar Nemzet)