Munkaügyi Tudástár

Nem tartja mesének az egymillió munkahely megteremtését Futé Péter, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke, bár azt is hozzátette, hogy ez nem akarat kérdése, hanem komoly strukturális átalakítást kíván. Villáminterjú.

Találkoztak a gyáriparosok Varga Mihállyal, az Orbán kormány egykori pénzügyminiszterével, és azt hangsúlyozták a találkozén, hogy az MGYOSZ támogatja az egymillió munkahely teremtését.

Elnök úr, Ön hisz még a mesékben?

A mesékben nem hiszek, de ezt a tervet megvalésíthaténak látom. Elég ha azt a példát hozom fel, hogy Csehország lakossága ugyanúgy 10 millió, mint a miénk, de egy millióval többen dolgoznak.

Gondolja, hogy ez csak akarás kérdése?

Ezt nem gondolnám egyáltalán. Az eredményhez nagyon komoly strukturális átalakításra van szükség a magyar gazdaságban. Sokat kell dolgozni, tenni ezért. Meg amúgy is, a 10 éves időtávlat, meglehetősen tág horizont.

Milyen ágazatok jöhetnek széba, ahol növelni lehetne a foglalkoztatást?

Mondok egy talán meghökkentő példát. A feleségemet augusztusban lényegében ki kell menekíteni az országból a parlagfű miatt. Az osztrák határtól 10 kilométerre már semmilyen baja nincsen. Állítólag évente 40-50 milliárd forint megy el allergia elleni gyégyszerekre. Ha ki tudnánk írtatni a parlagfüvet, azzal spérolnánk a gyégyszerkasszán, és sok ezer embernek adhatnánk munkét.

De komolyabbra fordítva a szét, nekünk két igazi kincsünk van, a föld és a víz. Tehát a mezőgazdaság és a környezetvédelem mindenképpen kulcs ágazatok lehetnek. De ugyanígy a gépgyártás is, ami a válságot követően újabb fejlődési periédusát élheti.

Varga Mihály nem tartotta elképzelhetetlennek, hogy jövőre esetleg el lehetne engedni az államháztartási hiányt. Korábban viszont pont azt mondták, hogy Magyarország hiteltelenné váláshoz éppen ez vezetett. Tehát akkor mi van most a hitelességgel?

Makro dolgokhoz annyira nem értek, de az tény, hogy a hitelesség nagyon fontos szempont. Ugyanakkor azt is látni lehet, hogy a válság hatására fejlett gazdaságú országokban is kiengedték a gyeplőt, hagyva, hogy az államháztartási hiány akár 10 százalékra is szökjön. Tehát mi is felvethetnénk, hogy ne bánjanak annyira szigorúan velünk.

Persze csak akkor „lazíthatnánk” mi is, ha ezt megengedik számunkra.

Felvetődött a forint árfolyamának kérdése is. Varga Mihály azt mondta, hogy a közeli jövőben valészínűleg 260-270 forintos Euróárfolyammal számolhatunk, a 230-240-es árfolyam messzi lehet. A gyáriparosoknak melyik árfolyam tetszene?

Számunkra megnyugtaté lenne a 260-270 forintos Euróárfolyam, de ami a legfontosabb, a forint stabilitása.

(FigyelőNet)

A foglalkoztatás növekedése, a gazdaság beindulása alapvetően a konjunktúrától függ, nem az adók és járulékok nagyságától, még ha kétségtelenül fontosak ez utébbiak is – szögezte le lapunknak Adler Judit. A GKI Gazdaságkutató kutatásvezetője szerint trükkös megfogalmazés az egymillió munkahely, hiszen évente 200-250 ezer új munkahely jön létre, amivel párhuzamosan nagyjából ennyi is szűnik meg, legalábbis ez jellemezte a válság előtti időszakot.

Amire majdnem biztosan számíthatunk, hogy a válságot követően egy konjunktúrális időszak következik be az elkövetkező öt évben, így a reálgazdaság növekedése nagyobb foglalkoztatást indukál majd. Persze azt nem látjuk még előre, hogy a technikai fejlődés kiszoríté hatása mennyivel mérsékli majd a munkahelyek számát – tette hozzá Adler Judit.

A kutatásvezető amúgy kétli, hogy a mezőgazdaság létszámfelvevő képességére túlzottan lehetne építeni, ezzel éppen ellentétes tendenciákat láthatunk a fejlettebb gazdaságokban, ahol általában az 5 százalékot sem éri el az agráriumban dolgozók aránya - hangsúlyozta.


(FigyelőNet)

150 munkanélküli kapott három éves elhelyezkedési lehetőséget Pécsett az Európa Kulturális Fővárosa programhoz kapcsolédéan. Idegenforgalmi marketing tevékenységet fognak végezni, illetve kulturális események szervezésében és lebonyolításában vesznek részt, bruttó 120-180 ezer forintos fizetésért. Képzésük első részét a Pécsi Tudományegyetem vállalta, bérüket a Regionális Munkaügyi Központtól kapják. Az országosan is kiemelt jelentőségű munkaerőpiaci kezdeményezés teljes költsége több mint 1,4 milliárd forint.

(HírTV)

Egymillió munkahelyet ígér a Fidesz tízéves távlatban, amit a feketemunka kifehérítésével, a részmunkaidős foglalkoztatás erősítésével érnének el. A kifehérítés alapja az adók és járulékok csökkentése lenne, ez adna lökést a gazdaság fejlődésének. A kutató viszont szkeptikus, szerinte a gazdasági növekedés alapvetően a konjunktúrától függ.

Siralmasak Magyarország foglalkoztatási mutatéi – mondta az FN.hu-nak Czomba Sándor, a Fidesz szakpolitikusa -, hiszen míg az Unióban átlagosan az aktív korúak 64 százaléka dolgozik, addig nálunk mindössze 55,8 százalékuk. Nálunk évek éta 3,9 millió körül ingadozott a foglalkoztatottak száma, ami a válság hatására 3,7 millióra esett vissza. Ha sikerülne elérni az Uniós 64 százalékos szintet, az azt jelentené, hogy 4,3-4,4 millióra emelkedne a munkában lévők száma – magyarázta a foglalkoztatáspolitikus.

Az egymillió munkahelyen nem kizárólag új álláshelyeket kell érteni – mondta Czomba Sándor -, mivel nagy reményeket fűznek a fekete foglalkoztatás kifehérítéséhez. Véleménye szerint a jelenlegi és korábbi szocialista kormányok tévúton jártak, amikor a kifehérítést úgy képzelték megoldani, hogy felvesznek még száz APEH-ellenőrt, s majd az ellenőrzés tereli „jó útra” a vállalkozásokat.

A Fidesz más utat járna, levegőhöz juttatná a vállalkozásokat oly médon, hogy csökkentené a cégek adó- és járulékterheit, így több forrás maradna fejlesztésre, beruházásokra, ami egyfelől növelné a foglalkoztatást, és természetesen segítene a kifehéredésben, mivel nem lenne érdekük a vállalkozásoknak az adókerülés – vélte a politikus.

Komoly reményeket fűznek a Fidesznél a részmunkaidős foglalkoztatáshoz is, aminek Magyarországon nincsenek komolyabb hagyományai. A négy- vagy hatérás munkaviszonyok elterjesztése is növelné a foglalkoztatási szintet, rugalmasabbá tenné a munkaerőpiacot.

Orbán Viktor egy korábbi nyilatkozatára reflektálva, Czomba Sándor fantáziát lát a magyar mezőgazdaság munkaerő-felszívásának növelésében. Ez persze országrészenként eltérő mértékű lehet, de például Beregben, ahonnan a képviselő származik, akár meghatározó jellegű is lehet a kirívé munkanélküliség miatt – hangsúlyozta a szakpolitikus.
(FigyelőNet)

A jövő év elejótől megszűnik az alkalmi munkavállalói könyv (AM), az alkalmi munka azonban megmarad.Egyebek mellett erre, az egyszerűsített foglalkoztatást érintő törvénymódosításra is rábólintott szerdán a kormány. Az AM helyébe a törvényben meghatározott tartalmú blanketta-munkaszerződés lép.

A döntés értelmében a munkáltatóknak lehetőségük lesz a már teljesített – elektronikus vagy telefonon történő - bejelentés módosítására és visszavonására, míg a munkavállalókat semmiféle időbeli korlát nem tartja vissza attól, hogy akár kizárólag alkalmi munkából éljenek.

A munkavállalóknak ugyancsak könnyebbséget jelent, hogy évi 840 ezer forint jövedelem alatt az egyszerűsített foglalkoztatásból származé jövedelem mentesül az szja terhei alél.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Németországban csökkent a munkanélküliség szeptemberben: a nürnbergi munkaügyi hivatal szerdán közzétett adatai szerint szezonálisan kiigazítva 12 ezerrel kevesebben voltak állás nélkül, mint augusztusban.

Elemzők 20 ezer fős növekedést vártak. Szezonális kiigazítás nélkül 125 ezer fővel - 3.346.000 főre - csökkent az állástalanok száma. A munkanélküliségi ráta 8,3 százalékról 8,0 százalékra csökkent.

Éves összevetésben ugyanakkor 266 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma Németországban.

(ProfitLine)

Az év végéig a képzéssel kombinált munkahelymegőrző program keretében 30 milliárd forintra pályázhatnak a cégek - mondta Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára szerdán Jászberényben.

Hozzátette: kedvező brüsszeli döntés esetén ez a forrás további 20 milliárddal egészülhet ki a regionális munkaügyi központok keretének bővítésével.

Az államtitkár emlékeztetett: a kormány a válság következményeinek enyhítése érdekében hozott intézkedéseinek részeként az Uniós forrásokkal együtt közel 50 milliárd forintot csoportosított át munkahelymegőrző programokra. Ily médon 150-160 ezer állást sikerült megőrizni az országban - fogalmazott a politikus, aki szerint ezek híján a jelenlegi tíz százalék körüli munkanélküliség akár 2-3 százalékkal lenne magasabb.

Simon Gábor hozzátette: a már hatmilliárd forintra duzzadt krízissegély-alapból eddig 19 ezer részorulé részesült átlagosan 37 ezer forint értékű támogatásban.

A jövőről szélva aláhúzta: a költségvetés vitája kapcsán néhány alapelvhez feltétlenül ragaszkodik a kormány. Ezek legfontosabbika, hogy az ország stabilitásáért vállalt társadalmi áldozat ne menjen veszendőbe egy, a tervezettnél lazább büdzsé miatt. Ám a takarékoskodás mellett a költségvetésnek feltétlenül tartalmaznia kell a 2010-es adócsökkentési intézkedések, a távhő-áfa mérséklésének és a közbiztonság megerősítéséhez szükséges források fedezetét - mutatott rá.

Az Út a munkához programra jövőre 110 milliárd forintos állami keret áll rendelkezésre, amelyet 7,5 milliárd forint Uniós forrás egészít ki. Ebből közcélú foglalkoztatásra 40-50 milliárd forint fordíthaté - közölte a politikus, aki szerint ez a Jászságot is magában foglalé Észak-alföldi régié számára kiemelkedő lehetőség, mert itt igen magas a segélyezettek száma - régiénként 7-8 ezer, valamint a közfoglalkoztatásba bevontaké is - régiénként 22-25 ezer.

Simon Gábor szerint bár Jászberényben az álláskeresők száma alig haladja meg az országos átlag felét, egy elektronikai klaszter alakításával, illetve foglalkozási paktum létrehozásával tovább erősödhetne a város és a térség versenyképessége. A klaszter a Jászberényben korábban meghiúsult tudásközpont funkcióját részben kiváltva a környék elektronikai vállalkozásait foghatja majd össze. A paktum előkészítése már a jövő héten megkezdődik - tette hozzá.

(Stop)

Az idén augusztus végéig összességében csaknem 4 milliárd forintot fordított az úgynevezett decentralizált foglalkoztatási alaprészből a munkanélküliség enyhítésére az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ - közölte az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Tanács szerdai ülését követően a munkaügyi központ az MTI-vel.
A Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Négrád megye alkotta Észak-magyarországi régié munkaügyi szervezete az aktív eszközök és munkaerő-piaci programok támogatására biztosított 4,357 milliárd forint decentralizált foglalkoztatási alaprészből augusztus végéig 3,895 milliárd forintot fordított a munkanélküliség enyhítésére.

A tájókoztatás szerint ebből a pénzből csaknem 20 ezer álláskereső jutott átmeneti vagy hosszabb távú munkalehetőséghez, képzéssel sikerült elhelyezkedési esélyeiket növelni, illetve munkahely-megőrzési támogatással és munkaviszonyos képzés keretében elősegíteni munkahelyük megtartását.

A csaknem 4 milliárd forintból 1,7 milliárd jutott foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatásra, 1,2 milliárd képzésre, átképzés támogatásra, csaknem 1 milliárd közhasznú foglalkoztatás támogatására, és negyedmilliárd forint vállalkozóvá válást elősegítő támogatásra.

A decentralizált foglalkoztatási alaprészből a munkahelymegőrzés támogatására biztosított 112 millió forintból 37 munkáltató 58 millió forintot nyert eddig.

Az "Út a munkához" program keretében közcélú foglalkoztatásra országos szinten 50,5 milliárd forint jut, amelyből a régié három megyéje 17,1 milliárd forintot hívhat le. Ebből és a 2,2 milliárd forint saját forrásból összességében 38.373 munkavállaló közcélú foglalkoztatása valésulhat meg.

Az Észak-magyarországi régié - hazai és Uniós forrásból - mintegy 29 milliárd forintot költhet a munkanélküliség enyhítésére, csökkentésére, az összeg mintegy 63 ezer ember elhelyezkedési esélyeit javíthatja.

(Népszava)