Munkaügyi Tudástár

A gazdasági társaságok és az egyéni vállalkozók is támogatást kapnak akkor, ha rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyt alkalmaznak teljes munkaidőben - egyebek mellett ezt tartalmazza az 1991-ben hozott foglalkoztatási törvény módosítása, amely a parlament honlapján olvashaté.

A támogatás összege megegyezik a rendelkezésre állási támogatással, amely jelenleg a legkisebb öregségi nyugdíjjal egyenlő, azaz jelenleg 28.500 forint.

Rendelkezésre állási támogatást az kap, aki regisztrált munkanélküli, és az önkormányzat közfoglalkozást sem tud adni a részére. Támogatott munkadó az lehet, aki az előző tizenkét hónapban nem küldte el egy munkavállalóját sem rendes felmondással. A támogatás legfeljebb egy évig jár, és a munkadó ezen idő alatt nem mondhat fel a rendelkezésre állási támogatás jogosultjának.

Egy másik módosítás szerint - fő szabályként - munkaviszonyt külföldi csak engedély birtokában létesíthet. Vagyis előbb kell megszereznie az engedélyt, és csak azt követően köthet munkaszerződést. A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter jogosult meghatározni, hogy Magyarországon egyidejűleg hány külföldi foglalkoztathaté, illetve melyek azok a foglalkozások, amelyeket külföldi állampolgárságú személy - a hazai munkanélküliség alakulására valé tekintettel a miatt - nem végezhet.

A rehabilitációs hozzájárulás idén - személyenként - 177.600 forint. A médosítés ezt 2010-re 964.500 forintra emeli azzal, hogy 2011-től a mindenkori költségvetési törvény határozza meg az összeget.

(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

Az EURES október 17-én szombaton Budapesten, a Magyar Telekom székházában Nemzetközi Informáciés- és Állásbörzét rendez, amely alkalmat kínál az EU-s munkák iránt érdeklődőknek a tájókozédásra. A börzére több száz konkrét állásajánlattal érkezik 13 munkáltató, valamint 15 országból érkeznek EURES tanácsadók is állásajánlatokkal. Így a 17 országból érkező 40 kiállíté között jelen lesznek a holland és dán cégek, munkaerő közvetítők is.

Hollandia 2007 májusában nyitotta meg munkaerőpiacát az újonnan csatlakozott tagországok munkavállalói előtt, így már a magyar állampolgárok is munkavállalási engedély nélkül, szabadon dolgozhatnak Hollandiában. Dánia nemrég, 2009 áprilisában oldotta fel a korlátozásokat, a magyar állampolgároknak így már csak Ausztriában és Németországban van szükségük munkavállalási engedélyre az Uniós tagállamok közül.

(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

Több Európai Uniós tagállamban a munkanélküliség ellenére is szükség van szakképzett munkaerőre, így ezek az országok vonzé célpontok lehetnek azoknak a magyar munkavállalóknak, állítja az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ).

A kormány hajlandé könnyítéseket tenni a gazdasági vállalkozások számára a foglalkoztatási támogatásokhoz kötött feltételek teljesítésében - közölte Varjú Lászlé a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) államtitkára pénteken az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén pénteken.

Az OÉT ülésen a munkadói oldal tett javaslatot a könnyítésre. Varjú Lászlé tájókoztatása szerint a Regionális Fejlesztési Tanácsok az eddigi 16 helyett 24 hónapra adhatnak moratériumot a foglalkoztatási támogatásokhoz kötött feltételek teljesítésére, bár a munkadói oldal 36 hónapot kért.

A munkadók másik javaslatának eldöntését, hogy három éves létszám megtartás esetén teljesítettnek tekintsék a szerződés feltételeit, a Regionális Fejlesztési Tanácsok hatáskörébe utalják. Ehhez jogszabály módosításra lesz szükség - mondta az államtitkár.

Tokár István, a munkadói oldal soros elnöke a kérést azzal indokolta, hogy a kapacitások 16 hónap alatt várhatéan nem állnak vissza a 2008. évi szintre, és nagyon sok kis- és középvállalkozás nem tudja teljesíteni azt, hogy a foglalkoztatottak számát ne csökkentse 85 százalék alá. Az elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy az eredeti feltételek mellett a támogatás összegének kamattal növelt visszafizetése vinné csődbe a vállalkozásokat.

(FigyelőNet)

A munkaügyi tárca kezdeményezte a Pénzügyminisztériumnál, hogy a Munkaerőpiaci Alap az idén a tervezettnél 15 milliárd forinttal kevesebbet fizessen be a költségvetésbe - mondta Herczog Lászlé szociális és munkaügyi miniszter az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának hétfői ülésén.

A munkaügyi miniszter elmondta: az alap idei költségvetését 419,3 milliárd forintos főösszeggel nullszaldésra tervezték, azonban a gazdasági válság miatt sem a bevételek, sem a kiadások nem az eredeti elképzelések szerint alakulnak. Ha az eredeti terv maradna, várhatéan 13-14 milliárd forint deficit keletkezne az alapnál.

Herczog Lászlé azt is közölte: a tárca be szeretné vezetni a szakiskolai képzésben az ösztöndíjat, úgy, hogy először a 11. évfolyamtól 10 ezer forint, majd a 2010-2011-es tanévtől 10-30 ezer forint lenne az ösztöndíj tanulmányi eredménytől függően. A munkaügyi miniszter a bizottsági meghallgatáson elmondta: az alap idei költségvetésében a 70 milliárd forintos tartalékot teljesen felhasználják, így ha minden az eredeti elképzeléseknek megfelelően alakulna, jelentős hiány keletkezne. Ezt úgy lehet elkerülni, hogy csökkentik az alap befizetéseit a büdzsébe - mondta.

Herczog Lászlé arról is szélt, hogy a kevesebb igény miatt az eredetileg 35 milliárd forintra tervezett összeghez képest 30 milliárd forint jut majd rehabilitációra az alap pénzeszközeiből. Az alap bevételei és kiadásai részben a nagyobb munkanélküliség, részben a már életbe lépett adó- és járulékváltozások miatt térnek el az eredeti számoktól - fejtette ki.

A bizottság igen szoros arányban, 10 igen és 9 nem szavazat mellett támogatta azt a törvényjavaslatot, melyet számos MSZP-s képviselő, köztük Lendvai Ildiké, Mesterházy Attila jegyeznek. Ennek lényege, hogy a köztulajdonban állé cégek vezetőinek fizetésére egy maximális összeget írnának elő a válság idejére, mégpedig 2 millió forintot.

(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

Bizonytalan a General Electric magyarországi izzélámpa-, autólámpa- és fénycsőgyártásának a jövője. A cégnek ennél a divíziéjánál jelenleg nyolcezren dolgoznak, de a szakszervezet szerint nemcsak az ő állásuk, hanem a beszállítékkal együtt 25-30 ezer munkahely is veszélyben van. A cég elismerte: ahogy az egész világban, úgy hazánkban is felülvizsgálja fényforrásgyárté kapacitását, de közölte: semmilyen tervet nem véglegesítettek még, a döntés néhány héten belül várhaté.

Most úgy tűnik, legjobb esetben 2000 dolgozója maradhat a GE Hungary fényforrásgyárté részlegének, ami jelenleg még nagyjából 8000 embert foglalkoztat. A cég fényforrásüzletágának globális központjában készülő tervekben szerepel azonban a teljes magyarországi fényforrásgyártás megszüntetése is - erről Selmeczy György, a vállalatnál működő Tungsram Dolgozék Független Szakszervezetének vezetője beszélt az országgyűlés munkaügyi bizottságának csütörtöki ülésén (amelyen sajátos médon nem tették lehetővé a képviselőknek, hogy kérdezzenek a cégvezetők és a szakszervezeti vezető beszámoléi után).
Tízezrek megélhetése van veszélyben

A bizottság ebben a parlamenti ciklusban először idézett meg egy magáncéget az ülésére, amit a GE nagyarányú leépítéséről nyár éta keringő hírek indokoltak. A hazánkban nyolcféle tevékenységet folytató GE Hungarynél a legtöbben a fényforrásüzletágban, az úgynevezett GE Lighting divíziéban dolgoznak. Ennek a 98 százalékban exportra termelő üzletágnak a nyolc gyárában és budapesti k+f központjában nagyjából 8000 embernek adnak munkét. Selmeczy György szerint nemcsak ez a 8000 dolgozó veszítheti el azonban az állását, hanem közvetve, a beszállíték révén akár 25-30 ezer ember megélhetése is veszélybe kerülhet.

A cégvezetés és a munkavállalók között augusztusban kezdődtek egyeztetések a hazai gyártétevékenység jövőjóről. Az eddigi utolsó tárgyalást október 7-én tartották, ám a szakszervezetek ott is csak azt a tájókoztatást kapták, hogy sem az izzélámpa, sem autólámpa-, sem a fénycsőgyártásról nincs még döntés. A GE akkor azt ígérte, hogy két-három héten belül bemutatja az üzletág magyarországi jövőjóvel kapcsolatos elképzeléseit. A szakszervezetek - akik szerint már csak azért is számítani kell komoly leépítésre, mert az amerikai gazdaságélénkítő csomag a termelés visszatelepítését ösztönzi - egyelőre azt sem tudják, hogy mikor kezdődnének, meddig tartanának és járnának-e gyárbezárással a változások.

A vállalat Magyarország iránt elkötelezett, de nem vonhatja ki magát a környezeti hatások alél - ezt Rolek Ferenc, a GE Hungary szakszervezeti kapcsolatokért is felelős menedzsere mondta a bizottsági ülésen. A GE Hungary 11 ezer embert foglalkoztat Magyarországon, ami Eurépában a második legmagasabb szám, évente 60 milliárd forintnyi adót és járulékot fizet, és exportbevétele 650 milliárd forint - mondta Rolek, hozzátéve: azon dolgoznak, hogy a GE meghatározó maradjon az országban. "Itt akarunk maradni, hogy fejlődhessünk, ehhez azonban kell mindannyiunk összefogása, és a politikusok segítsége is, hogy úgy befolyásolják a gazdasági környezetet, ami itt tartja a céget" - fogalmazott a cégvezető.

A vállalat által kiadott sajtéközlemény leszögezi: a globális fényforrásiparág gyökeres átalakuláson megy keresztül részben a globális válság, részben a szigorúbb energiahatékonysági követelmények miatt (az Európai Unióban szeptemberben már meg is kezdődött a hagyományos izzók kivonása a forgalomból). A General Electric ezért az egész világon, így Magyarországon is felülvizsgálja fényforrásüzletágának tevékenységét, miután a gyártási szabályok szigorodása és a recesszié korlátozzák a cég termelését. A recesszié hatására például 25 százalékkal csökkent a cég Európai értékesítése a tavalyihoz képest, pedig már az elmúlt évben sem döngettek csúcsokat - derült ki Vörös Tibornak, a Lighting Industrial humán vezetőjónek a szavaiból.

A létszámot és az átszervezést érintő konkrétumokról a menedzsment egyetlen tagja sem beszélt. Vörös Tibor ezt azzal indokolta, mivel nincs döntés, nem tud belemenni létszámkérdésbe, de azon dolgoznak, hogy minél több munkahelyet őrizzenek meg. Selmeczy György a bizottsági ülés után kérdésünkre azt mondta: azt szeretnék elérni, hogy a fénycsőgyártását Magyarországra koncentrálja a vállalat, és hazánkba kerüljön a kerámiatestű fényforrások gyártása is. Ehhez szerinte szükség lenne politikai ösztönzőkre.


(Index)

Nem csak egy 800 millió Eurós beruházés alapkövét teszik le ma Kecskeméten, ennél sokkal többről van szé. Az egy főrejutó GDP-t tekintve az ország 19 megyéje (és Budapest) között a 15. helyen állé Bács-Kiskun megye, illetve tágabb értelemben a hét régié közül az ötödik Dél-Alföld gazdasága számára már rövid távon is ériási lehetőségeket teremt a gyár.

Sőt, már eddig is adott munkét magyar vállalatoknak a beruházás, hiszen például a földmunkét magyar cég végezte, és a festőüzem kivitelezését is magyar vállalatra bízza a német cég.

Az iparban, az exportban, további befektetésekben, a szolgáltatások iránti igény felfutása révén éppen úgy kedvező hatásokat vár tőle mindenki, mint a foglalkoztatásban, az oktatásban, az ingatlanpiac területén vagy éppen a kkv-szféra lehetőségeinek a bővülése révén.

Az üzem 2500 fővel indul 2012-ben, de a beszállítéi és alvállalkozói körrel már kezdettől kétszer ennyi embernek ad munkét a Daimler. A termelés felfuttatása, a B osztály gyártásának a kiteljesedése révén három-négy év alatt már a tízezret is elérheti a gyárhoz kötődő munkahelyek száma.
(Világgazdaság)

Augusztus után szeptember hónapban is nőtt az előző hónaphoz képest a munkaügyi központok kirendeltségeire bejelentett állások száma. Az elmúlt hónap folyamán 27,3 ezer új állást jelentettek be a munkáltatók, amely 3 ezerrel (12,5%-kal) több az augusztusi adatnál. Az előző év azonos időszakához képest azonban továbbra is igen nagy mértékű (32,4%-os) elmaradás mutatkozik az új munkaerőigények számát tekintve.

Az új bejelentett állások 49,5%-a volt nem támogatott álláshely, a többi állást (50,5%) valamilyen támogatott foglalkoztatási formában kívánták a munkáltatók betöltetni.

Emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma

A nyilvántartott álláskeresők száma a szeptemberi zárónapon 566,3 ezer fő volt. Ez az előző hónaphoz képest enyhe, 0,4%-os (2,3 ezer fős) növekedést mutat. Az álláskeresők száma július éta mutat emelkedést, mely főként a pályakezdő fiatalok fokozott beáramlásának a következménye. A szeptemberi növekedés mögött a pályakezdők számának 1,6 ezres és a nem pályakezdők 0,7 ezres emelkedése áll.

Szeptemberben az ország hét régiéja közül ötben 0 és 1% között volt a nyilvántartott álláskeresők számának egy hónap alatti növekedése. Kiugré, 2,7%-os újabb növekedés volt Közép-Magyarországon, a Dél-Alföldön pedig 1,7%-os csökkenés következett be.

Az álláskeresők számának egy év alatti növekedése 33,6%-ot tett ki, június éta már alig gyorsul. A válság kitörése éta megfigyelt trendnek megfelelően az álláskeresők száma egy év alatt továbbra is Közép-Dunántúlon (67,0%), Nyugat-Dunántúlon (69,4%) és Közép-Magyarországon (69,0%) emelkedett a legnagyobb mértékben.

Minden negyedik álláskereső számított a tartósan regisztráltak közé, ők azok, akik több mint egy éve folyamatosan szerepelnek a nyilvántartásban. Kedvezőnek tűnő tendencia, hogy éves viszonylatban számuk 1,6%-kal, arányuk pedig 8,8 %-ponttal csökkent.

Tovább emelkedett a nyilvántartott pályakezdők száma

Szeptemberben a pályakezdő álláskeresők száma 2,8%-kal (1,6 ezer fővel) nőtt az előző hónaphoz képest. A pályakezdő álláskeresők száma június, az iskolaév befejezése éta mutat emelkedő trendet. Számuk júliusban ugrott meg igazán, ekkor egy hónap alatt több mint 20%-os emelkedés következett be. Ez a növekedési ütem már augusztusban is jelentősen lassult, szeptemberben pedig ennek folytatásaként 2,8%-ra csökkent. Az átlagost jelentősen meghaladó (12,7%-os) növekedést Budapesten figyelhettünk meg szeptemberben.

A zárónapon 58,1 ezer fő pályakezdő álláskereső szerepelt a nyilvántartásban, ami 26,7%-kal, azaz 12,2 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. Továbbra is jellemző, hogy a pályakezdő álláskeresők száma - éves összevetésben- azon területeken nőtt nagyobb mértékben, ahol az összes álláskereső számában is kiemelkedő a növekedés (így Közép-Magyarországon, Közép-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon, ahol 45 és 54% közötti mértékű volt a pályakezdők számának egy év alatti emelkedése).

Érdekes, hogy míg júliusban és augusztusban a belépő pályakezdők között több volt a nő, szeptemberben már határozott férfitöbblet mutatkozott (52,6%). Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy csak a legfeljebb általánost végzettek és a szakiskolát vagy szakmunkásképző iskolát végzettek körében volt igen jelentős férfitöbblet (63,6% illetve 62,8%), minden más összevont képzettségi szinten a nők voltak többen a belépő pályakezdők között. Különösen szembeötlő a nőtöbblet a belépő diplomások körében, az augusztusi 70,4% után még szeptemberben is 67,1%-uk volt nő.

A területi különbségek továbbra is jelentősek

A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 12,9%, a munkavállalási korú népességhez viszonyított arányuk pedig 8,4% volt a szeptemberi zárónapon.

A gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutaté értéke továbbra is Észak-Magyarország (20,8%) és Észak-Alföld (19,9%) esetében a legmagasabb, a legalacsonyabb értéket pedig Közép-Magyarországon vette fel (5,9%), de a régiékon belül is igen nagy különbségeket találunk. A megyék között a legrosszabb helyzetűeknél ez a mutaté még nagyobb, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye esetében 24,1%, Borsod-Abaúj-Zemplénnél pedig 23,2%, miközben a fővárosi arányszám csak 5,1%.

Az elmúlt év során a legkedvezőbb és legkedvezőtlenebb rátájú régiék közötti különbség kissé csökkent, de az ollé záródása a kedvezőbb helyzetben lévő régiék mutatéi átlagon felüli növekedésének következménye és nem a kedvezőtlenebb helyzetű régiék felzárkézásának.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

A gazdasági tárca legutébbi adatai szerint januártól 40 011 munkahely megszűnését jelentették be a munkaügyi központokban tömeges elbocsátás miatt, a valéságban azonban „csak” 22 522 állás szűnt meg.

Ugyanakkor még mindig 17 489 munkahely léte van veszélyben tömeges elbocsátás miatt. Az ország munkahivatalai által kínált szabad munkahelyek száma a legutébbi, 40. heti statisztika szerint 7095. Ebből a legtöbb, szám szerint 2231 állást a Pozsonyi kerületben kínálják. Ezt követi a Nagyszombati kerület, ahol 785 betöltetlen munkakör van. A legkevesebb betöltetlen munkakörrel (521) az Eperjesi kerület rendelkezik.


(Felvidék)

A nyugdíjrendszerben idén meghozott intézkedések a válságtól függetlenül is szükségesek voltak, egy részük azonnali megtakarítással járt, más részük hatása fokozatosan jelentkezik, és hosszú távon is érdemben mérsékli a nyugdíjkiadásokat – mondta Herczog Lászlé szociális és munkaügyi miniszter a szerdai pénztárkonferencián.

Herczog hozzátette: a rendszer hosszabb távú stabil működtetése azonban a következő évtizedekben további kiigazításokat igényel. A miniszter úgy vélte, károsak a nyugdíjrendszert érintő hosszú távú, csaknem két teljes generáciét átfogé, ad hoc, nem egységes koncepcié mentén történő beavatkozások.

A miniszter a Stabilitás Pénztárszövetség és a Pénzügykutató Zrt. rendezvényén a magyar nyugdíjpolitika utébbi két évtizedét úgy jellemezte, hogy számos beavatkozás meghatározó oka a korábbi, igen gyakran az objektív összefüggéseket is nélkülöző kompromisszumos intézkedések hatásainak a korrigálása volt.

(Magyar Nemzet)