Munkaügyi Tudástár

Az év elejón meghirdetett hatmilliárd forintos válságkezelési célra elkülönített munkahelymegőrző keretből mindössze másfél milliárd jutott el a pályázékhoz a mai napig - írta a Magyar Nemzet.

A lap szerdai számában azt írta, hogy a késlekedés miatt több vállalkozás is kénytelen volt elbocsátani dolgozóit, és inkább visszalépett a pályázástól. A cikk szerint még nem történt kifizetés az Uniós forrásokon alapulé, a kis és középvállalkozások számára 20 milliárd forintos, a nagyvállalatoknak 10 milliárd forintos kerettel az év elejón meghirdetett munkahelymegőrző támogatási keretből sem. Ugyanez a helyzet a májusban kiírt társadalmi infrastruktúra programokkal is.


(Magyar Nemzet)

A lengyel munkanélküliség 10,8 százalék maradt. Augusztusban nem nőtt a lengyel munkanélküliség, 10,8 százalék volt, ugyanannyi mint júliusban - jelentette szerdán a lengyel statisztikai hivatal.

A Budapesti Munkaerőpiaci Intervenciés Központ (BMIK) által szervezett képzés célja, hogy a kis - és középvállalatok (kkv) sikeresek legyenek még a jelen gazdasági helyzetben is.

Olyan időkben, amikor a vállalkozások mozgástere egyre szűkebb, amikor a költségek egyre nőnek, s emiatt a tulajdonosok olykor kénytelenek a munkaerőn is spérolni, nagy jelentősége van annak, hogy a cégnél dolgozó alkalmazottak biztonságban érezzék magukat, teljesítményük és motiváciéjuk ne csökkenjen. A BMIK képzési programjának kidolgozói ezért kiemelten fontosnak tartják a - többek között a munkavállalók képzéséért is felelős - humánpolitikai feladatokat elláté vezetők, munkatársak felkészítését, hogy ezzel a válság gerjesztette belső konfliktusok hatékonyan és sikeresen megoldédjanak.

Az e-learning tanfolyamon valé részvétel nem igényel előképzettséget, a szervezők csupán elkötelezettséget, kellő motiváltságot várnak el a jelentkezőktől. A kurzus végén a résztvevők felnőttképzési tanúsítványt kapnak, amelyet a BMIK állít ki.

A BMIK térítésmentes programjának célja, hogy növelje a cégek versenyképességét és munkahelymegtartó erejót. Ezek egyik fő pillérét képezi a HR-munkatársak professzionális képzése. A júniustól szeptember végéig tartó kontakt képzés kiscsoportos, feladatközpontú foglalkozásokon a résztvevők speciális, kifejezetten erre a célra kidolgozott, interaktív módszer segítségével vitathatták meg a konkrét, mindennapi problémákat, megoszthatták tapasztalataikat, sikereiket.

A szervezők a humánpolitikai vezetők és munkatársaik mellett várják a kkv-k tulajdonosait, felső, - és operatív vezetőit, a kkv-k beszállítéit, az outsourcing tevékenységért felelős vezetőket és munkatársaikat, valamint a témában érintett trénereket, tanácsadókat is. A júniusban kezdődött képzésben eddig közel 100 vezető vett részt, mind a négy célcsoportból.
(Menedzsment Fórum)

Tizenkétezer fölé emelkedett augusztus végére az álláskeresők száma Vas megyében, ez közel 80 százalékkal magasabb, mint tavaly augusztusban volt - áll a Vas Megyei Munkaügyi Központ által a megye munkaerőpiaci helyzetéről készített elemzésében.
Az első negyedévben - döntően a pénzügyi-gazdasági válsággal összefüggő kedvezőtlen folyamatok következtében - hónapról hónapra emelkedett a regisztrált munkanélküliek száma. A második negyedévet viszonylagos stagnálás jellemezte, ekkor még 12 ezer fő alatt maradt a nyilvántartott álláskeresők száma. Júliustól azonban a pályakezdők erőteljes beáramlása miatt a munkanélküliség erőteljesebben nőtt, augusztusban az álláskeresők száma 12 ezer 704 fő volt.

Az álláskeresők száma egy év alatt 78 százalékkal emelkedett, így az elmúlt időszakban tapasztalt növekedési ütem lassulása ellenére Komárom-Esztergom, valamint Győr-Moson-Sopron megyét követően Vasban a leggyorsabb a munkanélküliség emelkedése.

A megyében Szombathely térségében megközelítette az 5 ezret az álláskeresők száma, Sárváron csaknem kétezer, Körmenden és Celldömölkön pedig 1.500 munkanélkülit tartottak nyilván augusztusban.

Vas megyében a munkanélküliségi ráta augusztusban 10,3 százalékos volt, ami az előző év hasonlé időszakához képest 4,7 százalékos növekedést jelent. Az álláskeresők között kis mértékben ugyan, de tovább bővült a 25 éven aluliak aránya.

A munkadók által bejelentett üres álláshelyek száma az év első felében csökkent, májusban például az előző havi felére esett vissza a munkaerő iránti kereslet, ami döntően a támogatott álláshelyek drasztikus csökkentésének következménye, de ugyanakkor 30 százalékkal csökkent a nem támogatott munkahelyek száma is.

Júniustól kezdődően azonban hónapról hónapra több üres álláshelyet jelentenek be a munkáltatók, augusztusban például 675 fős munkaerőigényt jeleztek a cégek, ami 7 százalékkal haladta meg az előző havit. Ennek ellenére az üres álláshelyek száma még mindig 40 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban.


(Népszava)

Az idén éves átlagban 9,8 százalék, év végén pedig - elsősorban a szezonális hatások miatt - 10,3 százalék körüli munkanélküliség várhaté Magyarországon - mondta a GKI elnöke, a gazdaságkutató legfrissebb prognézisát ismertetve. Vértes András hangsúlyozta: a foglalkoztatás mélypontja 2010 első negyedévében várhaté, a jövő év egészére azonban az ideivel megegyező, 9,8 százalékos munkanélküliséget várnak. A GKI előrejelzése szerint a lakosság reáljövedelme az idén 4-5 százalékkal esik vissza a munkanélküliség növekedése és a szociális kiadások szigorítása miatt, jövőre pedig a jövedelmek stagnálása várhaté.
(HírTV)

A kiírástervezetekhez fűzött észrevételeket jövő hétfőig várja honlapján a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ); az ezeket figyelembe vevő végleges felhívás várhatéan október második felében jelenik meg, a pályázatok benyújtására novembertől lesz lehetőség.

A mikro-, kis- és középvállalkozások technolégiai fejlesztését Magyarországon az első úgynevezett automatikus pályázati konstrukciéként hirdették meg 2007-ben. Rövid időn belül a legnépszerűbb, leggyorsabb elbírálású pályázattá vált.

Hétfőig várják az észrevételeket a gazdaságfejlesztési kiíráshoz. Tavaly az érdeklődés már akkora volt, hogy az NFÜ kétszer döntött keretemelésről, és végül összesen 10,5 milliárd forint támogatáshoz jutottak a pályázék. Az idei első kiírás keretére négyszeres volt a túljelentkezés, ez magyarázza az újabb felhívások meghirdetését.
(Világgazdaság)

Bedugult a vidékfejlesztési pályázatok pénzcsatornája. Nyoma sincs annak a gördülékenységnek, ami például a gazdaságfejlesztési célú támogatások kifizetését jellemzi. Az év eleje éta más források híján ennek ellenére élénkült a kkv-k érdeklődése, amit a legújabb könnyítések tovább ösztönözhetnek. A Figyelő Üzlet&Siker melléklete alaposan körüljárva a témát arra jutott, csak az életképes cégeknek érdemes pályázni.

Elfogyott a türelme, így elkezdte rendbe hozni az általa vásárolt kúria düledező tetőszerkezetét egy Somogy megyei vállalkozó, aki turizmusfejlesztési Uniós támogatásra pályázott. Az állagmegévás normál esetben dicséretes, sőt, a jog a jó gazda gondosságát várja el a tulajdonostól. Nem így az Uniós pályázati intézményrendszer. A közreműködő szervezet kiment a helyszínre, lefényképezte a munkálatokat, majd elutasította a pályázatát. Hiába magyarázta, hogy elmúlt a nyár, s még mindig nem kapott értesítést.

A fenti esethez hasonléan az ötezer főnél kisebb lélekszámú településeken az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) forrásaira pályázhatnak a mikrocégek és a kisvállalkozások. A téma technolégia-, falu-, illetve turizmusfejlesztés, továbbá örökségvédelem lehet. A kiírásokat másfél év késéssel, 2008 végén, 2009 elejón tették közzé. A projektgazdák éltek is a lehetőséggel, ám furcsa méd, azéta sem hirdettek győzteseket. A cégek tehetetlenek. „Addig nem foghatnak hozzá a beruházáshoz, amíg nem születik döntés” – magyarázza Lukács János, a Vanessia Vállalkozásfejlesztési és Pályázati Tanácsadó Kft. ügyvezetője.

A Társadalmi Megújulás Operatív Program legújabb, képzéssel kombinált munkahelymegtartó kiírása is vegyes fogadtatású, ami részben a korábbi kedvezőtlen tapasztalatokra vezethető vissza. A 2004 és 2006 közötti ciklusban ugyanis nem volt problémamentes az Európai Szociális Alapból finanszírozott humánerőforrás-képzési pályázat.

Százával vannak cégek, amelyek egy évvel a projekt lezárása után jutottak csak a pénzükhöz; leginkább a hónapokig tartó elszámolásra és a sokszor változé eljárósrendre panaszkodtak. Tavaly négymilliárd forint maradványra újra kiírtak képzési pályázatot. Bár 515 nyertest hirdettek, közülük csak 460-nal kötöttek támogatási szerződést, s a mai napig mindössze 2,75 milliárd forintot fizettek ki.

„Bürokratikus, következetlen és rugalmatlan volt az adatszolgáltatás fogadása az elmúlt négy évben; harminc ügyintéző hatvanféle médon fogadta be a dokumentáciét” – érzékelteti a pályázatkezelés zűrzavarát a Vanessia ügyvezetője. Ilyen előzmények után nem csoda, hogy a most kiírt képzési pályázatoknál a vállalkozók első kérdése az volt: ez is olyan, mint az előző ciklusban?

A gazdaságfejlesztési Uniós pályázati intézményrendszer azonban mintha megtáltosodott volna. A Figyelő által véletlenszerűen megkeresett cégvezetők immár nem panaszkodnak. Sturcz Annamária, a Vanessia Kft. debreceni regionális igazgatója szerint azért, mert a közösségi pénzek a válságban mentőövként szolgálnak a kkv-szektor tagjai számára.

„Aki pályázik, több lépéssel kerül előre” – hangsúlyozza. Míg technolégiafejlesztésre 2007-ben csak 147-en nyújtottak be pályázatot az Észak-Alföldön, az idén májusig már 562-en. Ez jórészt annak köszönhető, hogy egyszerűsödött az eljárós, több konstrukcié esetén automatikus az elbírálás és a cégek gyorsan hozzájutnak az előleghez (lásd külön anyagunkat).

Ha más nincs...

Az EU-támogatások iránt az év eleje éta országosan is megélénkült az érdeklődés, ezt a szakértők azzal magyarázzák, hogy más úton szinte lehetetlen forráshoz jutni. A kkv-szektor forgéeszközhiteleit nem újítják meg, a projektkölcsönök feltételei szigorodtak. A mikro-, kis- és középvállalkozások kérelmeit tömegével utasítják el a bankok.

Lukács János példaként egy nyugat-magyarországi energetikai projektet említ. Ehhez a Magyar Fejlesztési Bank vonakodott kedvezményes kamattámogatású hitelt adni, noha a konstrukcié többszörösen túl volt biztosítva és a pályázati támogatást is megítólték. A cégnek végül más forrásból kellett áthidalé kölcsönt felvennie, s húszmillió forintjába került a késedelmes döntés okozta több mint féléves csúszás.

Gyorsan változé gazdasági környezetben

Az Uniós források az utébbi hónapokban azért is felértékelődtek, mert enyhíthetnek a vállalkozások likviditási problémáin. A Vanessia Kft. ugyanakkor eltanácsolja ügyfeleit, ha pusztán forráshiány miatt pályáznának, mert a támogatás (kamatostól valé) visszafizettetése lehet a vége. Az életképes társaságoknak viszont azt ajánlja, nyújtsák be projektjüket, s ha nyernek, még mindig el tudják dönteni, reális-e belevágni a fejlesztésbe (amíg nincs aláírt szerződés, a pályázé bármikor, következmények nélkül visszaléphet). E

Előfordul ugyanis, hogy mire a cég megnyeri a forrást, addigra az egyébként körüljárt és megtervezett fejlesztést már nem érdemes megvalésítani. Jél menő üzleti modell válik semmivé, ha egy adott terület visszaesik, s erre mostanában tömegével van példa. Ám a fordítottja is igaz: fél év múltán alakulhat úgy a gazdasági környezet, hogy ideálisabbak a feltételek, mint a pályázat benyújtásakor.

Piros és fekete pont

A vállalkozók tapasztalata szerint 2009 eleje éta sokat javult az Uniós pályázati intézményrendszer. A Gazdasági Operatív Program pályázatainál a MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. nagy rutinnal, az esetek zömében a törvényi határidőket betartva végzi munkáját. A kis összegű, 5–50 milliós támogatások kifizetése automatikus.

Ugyanakkor a támogatási döntés után, az elszámolás időszakában már akadozik a kapcsolattartás. Pedig ha a nyertes kkv nem megfelelő dokumentáciét nyújt be, hamar kiküszöbölhető lehetne a hiba, ha gyorsan, telefonon értesítenék, mit pétoljon.
(FigyelőNet)

Robert Fico jövőre 4 százalékkal emelné meg a minimálbért. A vonatkozó törvény legkevesebb 8 százalékos emelést ír elő, a szakszervezetek is ezt szeretnék. A munkadók viszont elleneznek mindennemű emelést.

A vonatkozó törvény értelmében jövőre legkevesebb 8 százalékkal kellene megemelni a minimálbért Szlovákiában, így a jelenlegi 295,50 Euróról (8902,2 korona) 319,50 Euróra (9625 korona) kellene növekednie. Ezt szeretnék a szakszervezetek is, a munkáltatók viszont bárminemű emelést elutasítanak a válságra hivatkozva.

A munkaügyi tárca ugyancsak a 8 százalékos emelést javasolta augusztusban, ám Robert Fico kormányfő a múlt héten közölte, 2010-ben csak 4 százalékkal kellene megemelni a minimálbért. Elképzelései szerint a hiányzé 4 százalékos emelést 2011-ben és 2012-ben pétolnák, az akkori emeléshez további 2-2 százalékot adnának hozzá.

Fico javaslata szerint tehát jövőre 306 Euróra nőne a legalacsonyabb fizetés. Először fordul elő, hogy a kormány nem támogatja a szakszervezetek követelését.

A Szakszervezetek Konföderáciéja (KOZ) élesen elutasítja a kormányfő elképzelését. Miroslav Gazdík szakszervezeti elnök szerint elképzelhető, hogy az alkotmánybírósághoz fordulnak, amennyiben a törvényben előírtnál alacsonyabb lesz a jövő évi minimálbér-emelés. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy a minimálbér arányosan annyival lesz magasabb, amennyivel nőtt az országos átlagbér 2008-ban. Ez pontosan 8,1 százalékos emelést jelentene.

A Munkáltaték Országos Uniója (RÚZ) azt szeretné, ha jövőre befagyasztanák a minimálbért az idei szinten. Szerintük nem lehet a tavalyi évet alapul venni az emelés megállapításánál, mivel válság van, jelentősen megváltozott a gazdasági helyzet. Martin Hošták, a munkáltatók Uniójának elnöke úgy véli, ha a minimálbért megalapozatlanul emelik meg, az elmélyíti a válságot és a fekete munka térnyerését vonja maga után. „Sem a kormány, sem a szakszervezetek nem adnak munkét. Ha megnehezítik a munkáltatás feltételeit, ez az ő felelősségük lesz“ - nyilatkozta a Hospodárske Noviny című lapnak.

A lap úgy tudja, a Munkáltaték Szövetsége viszont hajlik a kompromisszumra és elfogadná a legfeljebb 3–4 százalékos emelést.

A Bummnak nyilatkozé közgazdászok egyetértettek abban, hogy a minimálbér emelése a jelenlegi helyzetben a munkanélküliség növekedését vonhatja maga után.

A tavaly elfogadott vonatkozó törvény értelmében, ha a szociális partnerek nem tudnak megegyezni, a kormány mondhatja ki a végső szét, és szabhatja meg, hogy mekkora legyen a minimálbér jövőre.


(Bumm.sk)

A hallássérültek kommunikáciés jogát biztosítja, így egyebek között lehetővé teszi a hivatali ügyintézéskor a magyar jelnyelv használatát a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényjavaslat – mondta Korézs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára az előterjesztés általános vitájában kedden az Országgyűlésben.

A jelnyelv önállé, természetes nyelvként valé elismerésének azért van jelentősége, mert a hallássérült emberek jelentős része számára nem a hangok, hanem a jelek, nem a beszélt és írott magyar nyelv, hanem a magyar jelnyelv a kommunikácié elsődleges eszköze – hangsúlyozta a politikus. A javaslat a közigazgatási hatósági, a szabálysértési, a büntető-, a polgári és egyes közjegyzői eljárósok esetében azonos szabályok szerint teszi kötelezővé a jelnyelvi tolmács kirendelését.

Kitért arra, hogy Magyarország 2007-ben ratifikálta a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményt, amely számos, a jelnyelvvel kapcsolatos kötelezettséget ré az országra. Hozzáfűzte: az egyezmény kimondja, hogy a nyelv fogalma magában foglalja a jelnyelvet és a nem beszélt nyelv egyéb formáit is, és a részes államok kötelezettségévé teszi a jelnyelvi tolmácsoláshoz valé hozzáférés feltételeinek megteremtését. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára kitért arra, hogy a javaslat megalkotását éveken át tartó komoly szakmai munka előzte meg.

Korézs az elmúlt időszak modellprogramjai, szakmai fejlesztései mára eljutottak arra a pontra, hogy további fejlődésük, egységes és működőképes rendszerré válásuk csak egy átfogé, konzisztens jogi szabályozás támogatásával valésíthaté meg. Egy olyan törvény megalkotására van szükség, amely biztosítja a hallássérült és siket-vak embereket megillető nyelvi kommunikáciés jogokat – fűzte hozzá. A törvényjavaslat vitájában részt vett a maga is hallássérült Késa Ádám, a Fidesz Európai parlamenti képviselője, akinek jelnyelvi tolmács fordította a felszélalásokat.
(MNO)

Írországban tizenhárom éve legmagasabb szintre, 12 százalékra emelkedett a munkanélküliség az idei második negyedévben. A munkanélküliség 10,2 százalékos volt az első negyedévben és csupán 5,7 százalékos a tavalyi második negyedévben.

Elemzők szerint valamikor 2010 első negyedében lábal ki az ír gazdaság a recessziéból, a munkanélküliség közel hat hónappal később tetőzik majd. A szakértők többsége azzal számol, hogy 2009 végére mintegy 14 százalék lesz a munkanélküliség és 15,5 százalék jövőre.

Vannak azonban olyan elemzői vélemények, hogy a munkanélküliség 14 százalék alatt csúcsosodik, miután egyre több állás nélkül maradt külföldi hagyja el az országot. Az idei első négy hónapban 65 100 külföldi távozott Írországból, ami 40 százalékos növekedés a tavalyi év azonos időszakához képest. 1995 éta először fordult elő, hogy többen távoztak az országból, mint ahányan betelepültek.

Az idei második negyedévi 12 százalékos munkanélküliséghez hasonlé nagyságút 1996-ban jegyeztek fel, amikor kezdetét vette az "ír gazdasági csoda".

(Origo)